Titkos megbeszéléseket tartottak az Európai Unió vezetői, melyeken felmerült egy úgynevezett ?szolidaritási adó? ötlete. Az EU szerte kivetendő adó terve olyan privát beszélgetéseken került elő, melyen például az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, illetve a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble vett részt. Az adó azokat a ?fekete lyukakat? tömné be az EU költségvetésében, melyet a migrációs válság okoz. David Cameron brit miniszterelnök ezzel szemben csökkentené az EU-s költségvetési kiadásokat. Az adótervezet hátrányosan érintené a brit elképzeléseket és erősíteni a ?Brexit? mellett állók táborát.
Robbanás rázta meg a szíriai orosz nagykövetséget
Tüzérségi támadás érte a szíriai orosz nagykövetség épületét, melyben a beszámolók szerint senki sem vesztette életét. Az esemény mégis nagy jelentőséggel bír a szíriai helyzetet illetően. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter terrortámadásként értékelte a nagykövetség elleni támadást. Álláspontja szerint:
[quote_box_center]”a támadás valószínűsíthető célja a terrorizmus elleni fellépés támogatóinak megfélelmítése, és a szélsőségesek feletti győzelem elérésének megakadályozása volt.” [/quote_box_center]
Az orosz külügyminiszter elmondta továbbá, hogy a helyi hatóságokkal együttműködve már meg is kezdték az esemény kivizsgálását és a felelősök felkutatását. Az Agence France-Presse szerint a támadásra azt követően került sor, miután a Damaszkuszban található orosz nagykövetségnél mintegy 300 szír lakos gyűlt össze, hogy kifejezze támogatását a szíriai orosz légitámadások, illetve azok folytatása mellett.
(Szerkesztette és kiegészítette: Fekete Csanád)
Amerikai segítségnyújtás a szír lázadóknak
Amerikai C17-es repülőgépek körülbelül ötven tonna lőszert szállítottak a szíriai lázadók Szíriai Arab Koalíció nevű ernyőszervezetének. A szervezet a Szíriai Asszír Katonai Tanáccsal, a kurd Népi Védelmi Egységekkel (YPG), valamint utóbbi női ágának, a YPJ-nek az erőivel együtt részese annak a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) elnevezésű katonai koalíciónak, amely a napokban alakult meg, és amely Washington támogatását is élvezi. A ?demokratikus? szír erők támadást terveznek a következő napokban az ISIS fővárosaként számon tartott, Rakka ellen, miközben az orosz légierő gépei is folyamatosan bombázzák az Iszlám Állam állásait. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel a támadásokkal, mert ezzel csak Bassár el-Aszad szíriai elnök hatalmát biztosítja be még jobban, és kiélezi a viszonyt Törökországgal, illetve a NATO-val. Philip Hammond brit külügyminiszter kijelentette, Aszad nem maradhat hatalmon, az ő vezetése alatt nem lehet tartós békét kiépíteni Szíriában és a térségében.
Biztonságpolitikai Szakkollégium felvételi tájékoztató ? 2015. október 8.
A jelentkezési határidő lezárultát követően 41 tagjelölt kezdte meg a felvételi eljárást a Biztonságpolitikai Szakkollégiumban. Az első, tájékozató előadásra október 8-án került sor, melyen Prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes, a szakkollégium szakmai mentora, Dr. Kaló József, a szakkollégium elnöke, valamint Dr. Német József Lajos, a szakkollégium tiszteletbeli elnöke üdvözölte a jelölteket. Dr. Szenes Zoltán beszédében kiemelte, hogy a 12 éves múltra visszatekintő szervezet a biztonságpolitikai érdeklődésűek számára az egyetemi tanulmányok egyik legfontosabb tehetséggondozó fórumává nőtte ki magát az idők során. Emellett a szakkollégium olyan egyedülálló szakmai és közösségi lehetőségeket biztosít a tagság számára, amellyel tudásukat használható, sokoldalú, mély ismeretekké formálhatják. Dr. Kaló József előadásában megemlítette, hogy a mostani jelentkezők is megerősítik az utóbbi évek tendenciáit, amely során már nemcsak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, hanem számos egyéb felsőoktatási intézményből is érkeztek érdeklődők.
Ez a sokszínű alap megteremti a lehetőségét arra, hogy a biztonságpolitika eseményeket mélyebb és szélesebb körű elemezéseknek lehessen alávetni. Mindhárom előadó felhívta a figyelmet a magas szakmai elvárásokra, ugyanakkor kiemelték a publikálási, továbbtanulási és ösztöndíj lehetőségeket is, amelyek egyedülálló előnyt adhatnak a többi egyetemistával és pályakezdővel szemben. Az előadás során Fekete Csanád, a diákbizottság elnöke ismertette a felvételi folyamat részleteit és a felvételizők számára támasztott követelményrendszert is. A szakkollégium múltját és most folyó szakmai munkát Dr. Németh József Lajos mutatta be. Beszédében kiemelte, hogy a szakkollégium érdemeit a minősítő bizottság is elismerte, hisz a ?minősített szakkollégium? jelzőt tavaly három évre megadta a szervezetnek. Az ezzel járó magas követelményrendszer mellett kifejtette, hogy sok lehetőséget rejt magában a 2014-ben bekövetkezett intézményi változás is, amely során a Biztonságpolitikai Szakkollégium karközi szervezetté vált. Ennek értelmében lehetőség van rá, hogy mindenki megtalálja a saját érdeklődésének megfelelő témát, és mélyebben foglalkozzon a hadtudomány, a nemzetközi kapcsolatok, vagy a biztonságpolitikát érintő egyéb tudományterületekkel. Végül hangsúlyozta, hogy a jelentkezők már a felvételi folyamat alatt is a hitelesség, a pontosság és a közösségi lét hármasságára kell, hogy alapozzák munkájukat, hiszen a szakkollégiumi tevékenység is e három alappillér köré épül.
?MigRatio ? A menekültügyi kihívások jogi, biztonsági és segélyezési aspektusai?? összefoglaló
A Biztonságpolitikai Szakkollégium 2015. október 7-én ?MigRatio ? A menekültügyi kihívások jogi, biztonsági és segélyezési aspektusai? címmel rendezett konferenciát, amelynek célja a migrációs helyzet racionális alapokon nyugvó megközelítése volt. A felszólaló előadók ? Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja, Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója, Dr. Tálas Péter, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja, valamint Dr. Vas Gizella ezredes, az ORFK Határrendészeti Főosztályának korábbi vezetője ? szakmai nézőpontjaik alapján mutatták be a Magyarországra és Európára ható migrációs folyamatokat, rávilágítva annak komplex természetére.
Dr. Vas Gizella ismertette a közelmúlt főbb migrációs tendenciáit, és a rendőrség erre adott válaszait. Az előadó kiemelte, hogy az Európába érkező menekültek megfelelő átvilágítására elsőként Németországban van lehetőség, ezért szinte lehetetlen eldönteni, hogy kik az oltalomra szoruló tényleges menekültek. E kapcsán megjegyezte, hogy a helyzet összetett és bonyolult, ezért az egyes esetekből nem szabad általánosított és leegyszerűsített következtetéseket levonni.
Kardos István a Magyar Vöröskereszt tevékenységeit bemutatva kitért rá, hogy a szervezet szorosan együttműködik a rendőrséggel és más kormányszervekkel, alapvető ellátást és akár pszichoszociális segítséget nyújtva az országon áthaladó menekülteknek. E kapcsán kiemelte, hogy a szervezet minden politikai, etnikai, vallási és ideológiai megkülönböztetéstől függetlenül segíti a rászorulókat.
Dr. Tálas Péter a migráció Európára gyakorolt hatásait emelte ki, mely kapcsán megjegyezte, hogy az Európai Unió menekültpolitikája csődöt mondott. A válság kezeléséhez szerinte összeurópai megoldásra és egy átfogó stratégiára van szükség, mely során elsősorban a migrációs hullámot kiváltó okok megszüntetésére kell koncentrálni. Minderre égető szükség van, mivel a közeljövőben várhatóan fokozódni fog az Európára nehezedő migrációs nyomás.
Dr. Boldizsár Gábor előadásában kitért rá, hogy a nemzetközi válságreagáló- és békeműveletekben történő szerepvállalás során a Magyar Honvédség számos tapasztalatot szerzett az otthonukat elhagyni kényszerülő emberek kezelése terén. E kapcsán kiemelte, hogy a jelenlegi helyzetben ? a nemzetközi műveletekhez hasonlóan ? a Honvédség a többi kormányzati és civil szervezettel közösen végzi feladatát.
Az előadás moderátora, Dr. Németh József Lajos, a Biztonságpolitikai Szakkollégium tiszteletbeli elnöke végül – összegezve az elhangzottakból levonható főbb következtetéseket – rávilágított egyrészt arra, hogy a migrációs helyzet megköveteli a kormányzati szervek közötti szoros együttműködést, másrészt arra, hogy a kialakult helyzet már most számos tanulsággal és eddig kevésbé feltárt lehetőségekkel szolgál a jövőre nézve.
[quote_box_center]
Az eseményt nagy médiaérdeklődés kísérte, megjelentek többek között az MTI, a Magyar Nemzet, a Hír TV, és a Lánchíd Rádió képviselői is. Az általuk készített összefoglalók az alábbi linkeken tekinthetőek meg:
[/quote_box_center]
Vitaest a drogokról, biztonságpolitikai megközelítésben
2015. október 06-án a Biztonságpolitikai Szakkollégium idei első, interaktív vitaestje zajlott le. A menekültválság és a szíriai orosz intervenció aktuálpolitikai kérdéseinek árnyékában, a témát egy manapság talán kevésbé hangoztatott, de korántsem jelentéktelen kérdés,
a drogliberalizáció szolgáltatta.
A jellegéből adódóan provokatív, és társadalmilag is erős véleménykülönbségeket generáló téma a szakkollégium tagságát is megosztotta. Természetesen előjöttek az ilyenkor szokásos legnépszerűbb pro és kontra érvek, úgy, mint a feketegazdaság felszámolása, vagy másik oldalon a szociális ellátórendszerek túlterhelése, de a két tábor képviselői sokáig
nem tudtak közös nevezőre jutni.
Az est vége felé halvány egyetértés kezdett mutatkozni abban, hogy megfelelő állami szabályozás és szigorú ellenőrző mechanizmusok beépítése mellett a könnyű drogok liberalizációjára ? elsősorban cseh és holland példákból kiindulva ? más országokban is sor kerülhet. Aggályos ugyanakkor, hogy máig nem sikerült teljesen feltérképezni a hosszú távú fogyasztásából eredő rejtett veszélyeket és káros következményeket. Az ismeretek hiánya pedig olyan jövőbeli egészségügyi és szociális kockázatokat hordoz, amit korántsem biztos, hogy kompenzálna a liberalizációból befolyó állami többletbevétel.
Függetlenül attól, hogy ki milyen állásponton volt, mindenki egyetértett abban, hogy
az államnak kiemelt szerepet kell vállalnia a prevencióban,
és a társadalom tagjainak figyelmét már fiatalon fel kell hívni a kábítószerek fogyasztásában rejlő veszélyekre.
Lehet ugyan, hogy az est végére senki sem változtatott gyökeresen a drogliberalizációról vallott addigi álláspontján, de itt a cél nem is ez volt, hanem egy társadalmi kérdés eltérő vélemények ütköztetésével történő proaktív, izgalmas feldolgozása. Ez pedig kiválóan sikerült.
Brit tervek a NATO védelmi minisztereinek találkozóján
Az elmúlt napok történései, többek között az oroszok által elkövetett légtérsértési incidensek következményeként ma Brüsszelben tanácskoznak a NATO védelmi miniszterei, melyen Michael Fallon brit védelmi miniszter is részt vesz. Az Egyesült Királyság bejelentésre készül, miszerint csatlakozni fog Németországhoz és az Egyesült Államokhoz annak érdekében, hogy katonákat telepítsenek a Baltikum államaiba. Az együttműködés ugyan csak 100 főről szólna, azonban ez a lépés változást hoz a britek eddigi hozzáállásában, hiszen a közelmúltban nem szívesen állomásoztattak csapatokat külföldön. Fontos megjegyezni, hogy a 100 fős brit kontingens állománya folyamatosan rotálódni fog a határozatlan idejű misszió alatt. Michael Fallon kijelentette, hogy az Egyesült Királyság fontosnak tartja a kelet-európai országok szuverenitását és védelmét, ezért biztosított a Királyi Légierő (Royal Air Force) eddig is gépeket a balti országok légterének védelmére, valamint teljesítenek ezen felül Ukrajnában is szolgálatot brit katonák, akik az ukrán haderő képzésében vesznek részt. A 100 brit katona Észtországban, Lettországban és Litvániában segédkezik majd a helyi erők felkészítésében a NATO elvei szerint.
Forrás: Financial Times, 2015. 10. 08. 1. o.
A közelgő fehérorosz elnökválasztásról
2015. október 11-én Fehéroroszországban ismételten választásokra kerül sor. A Szovjetuniótól való függetlenség kivívását követő első hivatalos választást 1994-ben tartották az országban, amely Alexander Lukasenko győzelmével végződött. Az ,,Európa utolsó diktatúrája?-ként emlegetett Belorussziában jelenleg is Lukasenko elnök gyakorolja a hatalmat, ami azt jelenti, hogy immáron 21. éve, hogy nem sikerül felfrissíteni az ország vezetését.
Szeptember 1-jén a Belorusz Központi Választói Bizottság kihirdette annak a négy jelöltnek a nevét, akik a ,,megdönthetetlennek? látszó elnöki pozíció megszerzése érdekében szálltak harcba, és több mint 100 000 szavazatot gyűjtöttek össze annak érdekében, hogy elinduljanak a választásokon. A hivatalos kampányidőszak egy hónappal a választások előtt, szeptember 11-én kezdődött meg. A jelenlegi elnök mellett, Szergej Gajdukevics (Liberális?Demokrata Párt), Nikolaj Ulakovics (Belarusz Hazafias Párt) és első női jelöltként Tatjana Karatkevics („Mondj igazat!” Demokrata Párt) párt jelöltjei kaptak lehetőséget.
A jelöltekről
A 61 éves Szergej Gajdukevics a Liberális?Demokrata Párt jelöltjeként indult el a választásokon, és immáron harmadik alkalommal adódott meg számára a lehetőség, hogy versenybe szálljon Alexander Lukasenkoval. Azonban a 2001-es és a 2006-os választások során sem sikerült legyőznie a jelenlegi elnököt. Idén a jelöltállítási időszakban 139 877 szavazatot gyűjtött össze annak érdekében, hogy részt vehessen a választásokon.
A következő jelölt Nikolaj Ulakovics, aki a Belarusz Hazafias Párt jelöltjeként indult el a 2015-ös választásokon. Több, mint 149 000 szavazatot szerzett, amivel regisztrálta magát a választásokra.
A harmadik személy a politikai karrierjét 2010-ben megkezdő Tatjana Karatkevics, aki a belarusz történelem első női jelöltjeként indulhat el a 2015-ös fehéroroszországi választásokon. A négy jelölt közül ő kapta a legkevesebb szavazatot, mindösszesen 105 000-et, és egyes források alapján még ő sem bízik abban, hogy sikerülhet leváltani a jelenlegi elnököt. Az IISEPS (Independent Institute of Socio-Economic and Political Studies) forrásai alapján a lakosság csupán 16%-a tartja jó ötletnek, hogy egy nő kerüljön az elnöki pozícióba.
Természetesen a negyedik jelölt a jelenleg is hatalmon lévő elnök, Alexander Lukasenko, aki jelentős fölénnyel várhatja a választásokat, mivel összesen 1 753 380 jelölést kapott, amivel fölényesen regisztrálta magát az ötödik elnöki választásokra is.
Egyes elemzések és az előzetes szavazatok alapján is jól látható a jelenlegi elnök ,,népszerűsége? az emberek között. Mindemellett tovább nehezíti a jelöltek dolgát az, hogy az állami kézben lévő televíziós csatornák az ellenzéki jelölteknek nem sok lehetőséget biztosítanak annak érdekében, hogy megmutassák magukat, illetve programjukat. Továbbá, a Fehérorosz Köztársaságban tilos névtelen szavazatot leadni, amely azt jelenti, hogy így nyomon lehet követni mindazon személyeket, akik a jelenlegi elnök ellen szavaznak. 2015. júniusi felmérések alapján az emberek 35%-a mondta azt, hogy biztosan részt vesz a választásokon, míg 37%-uk szeretne részt venni a szavazáson. Az országban körülbelül 7.6 millió fő rendelkezik szavazati joggal.
2010-es választások és az ország gazdasági helyzete
A 2010-es választási időszak során egészen a választások napjáig zökkenőmentesen zajlott minden, és csak kisebb atrocitások történtek. Azonban a választási eredmények kihirdetésekor (Lukasenko győzött, 79.67%-kal) körülbelül 700 ellenzéki aktivista gyűlt össze a fővárosban, Minszkben és tüntettek a választások elcsalása miatt. A korábbi kilenc elnöki jelöltből hét részt vett a tüntetéseken, amelynek legnagyobb vesztese Mikola Sztatkevics lett.
Az ország gazdasági helyzete a 2010-es évhez képest jelentős mértékben gyengült és a korábbi növekedés ellenére jelenleg egy csökkenő tendencia figyelhető meg a GDP változásában is. A 2001-2008-as időszakban évente 8.8%-kal nőtt a belarusz gazdaság, míg 2009-2015 között csupán 1.9%-os növekedés volt megfigyelhető. Mindemellett pedig nemhogy növekedtek volna a bérek az országban, hanem tovább csökkentek és az átlag kereset körülbelül 450 dolláron stagnál, valamint a munkanélküliek aránya is nőtt az elmúlt 5 év folyamán.
Köszönhetően az ország romló gazdasági helyzetének, Lukasenko elnök, hogyha egy pillanatra is, de elfordult partnerétől, Oroszországtól, és próbálja az Európai Unióval való kapcsolatait javítani. Ez megfigyelhető az ukrán válságról tett nyilatkozatai során is, amikor többször negatívan nyilatkozott az orosz beavatkozásokról és elítélte azokat, többnyire azonban nem nyíltan tette ezen kijelentéseit. A másik jelentős probléma a két entitás között Mikola Sztatkevics ellenzéki politikus személye, akit a 2010-es tüntetések során ítéltek el hat évnyi börtönre. Annak érdekében, hogy a kapcsolatok pozitívabb irányba forduljanak, Lukasenko elnök a fogoly választások előtti szabadlábra helyezéséről is említést tett. Természetesen azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy továbbra is az Oroszországi Föderáció lesz az ország legjelentősebb partnere, és köszönhetően az Eurázsiai Gazdasági Unió létrejöttének, valószínűleg ez a kapcsolat még tovább fog mélyülni a közeljövőben, és Lukasenko elnök egyfajta geopolitikai ,,lavírozása? figyelhető meg a régiók között.
(Szerkesztette: Pénzváltó Nikolett)
A cikkek nem feltétlenül tükrözik a biztonsagpolitika.hu szerkesztőségének álláspontját, azok minden esetben a szerző saját véleményének számítanak.
Battleground Europe ? összefoglaló
Battleground Europe, azaz Európa harctér néven rendezett biztonságpolitikai műhelytalálkozót az Antall József Tudásközpont a kelet-ukrajnai konfliktusról 2015. szeptember 28-án. Az esemény előadói hadtudományi, jogi, politikai aspektusokból közelítették meg mind a jelenleg zajló konfliktust, mind az úgynevezett hibrid hadviselés jelenségét.
Kiss Álmos Péter, a Honvéd Vezérkar Tudományos Műhelyének vezető kutatója szerint, habár a hibrid hadviselés előképei megtalálhatóak a XX-XXI. század posztkolonialista és aszimmetrikus konfliktusaiban, és a jelenség egyes elemei önmagában nem újszerűek, kombinációjukkal az utóbbi időben mégis megváltoztak a katonai erőszak alkalmazásának módszerei. A rövid történelmi áttekintő után a szakértő ismertette a szakirodalomban csak Geraszimov-doktrínaként elhíresült orosz stratégiát, amely a különleges erők, a belső ellenzék, valamint az információs műveletek együttes alkalmazására építve képes leküzdeni a célország ellenállását, megbénítva annak politikai és katonai döntéshozatali rendszerét. A Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök nevéhez kötött megközelítés a kutató szerint egy stratégiai, politikai és műveleti szinteket ötvöző koncepció, amelynek ukrajnai alkalmazása az orosz nagystratégia ama célját szolgálja, hogy ? amennyiben nem lehetséges egy alárendelt, de legfeljebb semleges, orosz-ukrán viszony ? Ukrajna NATO-ba történő integrálódását megakadályozza. Kiss rámutatott, hogy a civil szervezetek és a média felhasználása, valamint a helyi erős emberekkel való kapcsolat, a korrupció, a társadalmi elégedetlenség kihasználása fontos elemek voltak a központi kormányzat amúgy sem stabil hatalmának aláásásában. Az orosz célok érvényesülése érdekében ezután egy Kijevvel szembeni alternatív hatalmat hoztak létre, amelyet a média fölötti kontroll segítségével könnyen sikerült legitimizálni. A katonai szakértő rámutatott arra is, hogy bár a doktrína alkalmazása sikeres volt a Krím-félszigeten, és korlátozottan sikeres Kelet-Ukrajnában, a működési mechanizmus egyre kevésbé alkalmazható az orosz határtól nyugat felé haladva.
A konferenciához Skype-on keresztül csatlakozott Robert Pszczel, a NATO moszkvai információs irodájának vezetője. Előadásában kifejtette, hogy a válság kitöréséhez nagyban hozzájárult a működési zavarokkal küzdő, gyenge ukrán állam. Az irodavezető emellett kiemelte, hogy a NATO 2014-es walesi csúcsán elfogadott nyilatkozat a szövetség feladatává tette a hibrid hadviselés elleni hatékony védekezés, elrettentés és válaszadás képességének kialakítását. A NATO-tisztviselő elmondta, mind a NATO szorosabb szervezeti struktúrájában, mind a szövetséghez kapcsolódó intézmények, pl. a Rigában működő Stratégiai Kommunikációs Kiválósági Központ is hozzájárulhatnak ehhez a célhoz.
Az ukrán válság széles körben ismert katonai aspektusa mellett a konfliktus médiában kevésbé hangsúlyozott nemzetközi jogi értelmezése is szóba került Hoffmann Tamás, az MTA tudományos munkatársa előadásában. A nemzetközi büntetőjog szakértője rávilágított, hogy a nemzetközi jogászok között sincs egyetértés a Krím-félszigeten és kelet-ukrajnai szakadár területeken zajló konfliktussal kapcsolatban. A területekkel kapcsolatban rámutatott, hogy a népek önrendelkezési jogára való hivatkozás önmagában nem állja meg helyét. Az orosz katonai bavatkozás megítélése sem egységes, habár a szakértő rámutatott, hogy a nemzetközi jogalap megléte részben attól az ukrán alkotmányjogi kérdéstől is függ, ki gyakorolta jogszerűen a hatalmat Viktor Janukovics elnök távozásra kényszerítésekor. A szakértő hangsúlyozta továbbá, hogy mivel a nem részes fél Ukrajna elismerte a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, nyitva áll a jogi út a háborús bűnök vizsgálata előtt is.
A konferencia zárásaként Ukrajna budapesti diplomáciai képviseletének vezetője, Mihajlo Junger ideiglenes ügyvivő tartott előadást a hazájában zajló eseményekről. Az orosz szakon végzett diplomata többek között hangsúlyozta, hogy nem ukrajnai konfliktus, hanem orosz-ukrán háború zajlik. Az ügyvivő elmondta, az orosz fél értelmezése a Minszk-2 megállapodásról nem segíti elő a konfliktus megoldását, de a probléma elsődleges gyökerének azt a tényt tartja, hogy Oroszország nem ismeri el az önálló ukrán állami és nemzeti identitást.
MigRatio – A menekültügyi kihívások jogi, biztonsági és segélyezési aspektusai
A Biztonságpolitikai Szakkollégium meghív minden kedves érdeklődőt következő rendezvényére, melynek címe:
„MigRatio – A menekültügyi kihívások jogi, biztonsági és segélyezési aspektusai”
Előadók:
Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának dékánja
Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója
Dr. Tálas Péter, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának dékánja
Dr. Vas Gizella ezredes, az ORFK Határrendészeti Főosztályának korábbi vezetője
Moderátor:
Dr. Németh József Lajos, a Biztonságpolitikai Szakkollégium tiszteletbeli elnöke
Időpont: 2015. október 7. – 15:10
Helyszín: 1083 Budapest, Ludovika tér 2.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar, 2. emelet, I. előadóterem
A rendezvény nyílt, viszont a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, melyet ide kattintva lehet elvégezni!
A rendezvénnyel kapcsolatos kérdéseiket az alábbi e-mail címre küldjék: zoltan.kolarovszki@gmail.com
Kiemelt témák
