Idén tizedik alkalommal került megrendezésre a Kutatók Éjszakája, amelyen a Biztonságpolitikai Szakkollégium számos előadóval képviselte magát. A rendezvény kiváló lehetőség a fiatal kutatók számára, hogy az általuk vizsgált területeken friss információt biztosítsanak az érdeklődők számára. A program mindenki számára nyitott volt, így az elmúlt évekhez hasonlóan a kutatók mellett nagymértékben jelen voltak érdeklődők, akik pusztán kíváncsiságból beültek egy-egy előadásra, amely az érdeklődési körüknek leginkább megfelelt. Idén újdonságnak számított, hogy a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar kutatói is részt vettek a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, a Nemzetbiztonsági Intézet és a Rendészettudományi Kar előadói mellett.
A Biztonságpolitikai Szakkollégium tagjai egyaránt adtak elő a nemzetközi kapcsolatok és a hadtudományok területén. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar kereti között három előadást hallgathattak meg az érdeklődők. ?Az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépés eddigi eredményei? címmel Zsebe Zsolt, a BSZK szenior tagja tartott előadást, amelyben ismertette az Iszlám Állam kialakulásának előzményeit, a szervezet által jelentett fenyegetést regionális és globális szinten egyaránt. Az előadás az Egyesült Államok vezette légicsapások és a szárazföldi kiképzés egy éves múltjára koncentrált, valamint röviden érintette az orosz beavatkozás aktuális körülményeit.
A soron következő előadást Czottner Balázs tartotta, aki az Anszárullah, vagy, ahogyan a köztudatban jobban ismerik, a hútik jemeni meghatározó szerepéről tartott előadást. Bemutatta, hogy a hútik befolyása a régióban a 2011-es arab tavasszal indult meg igazán, amelynek következményeként a Nemzeti Párbeszéd Konferencia egyik fontos szereplőjeként láthattuk őket, akik Hádi elnök lemondatását követően ez év márciusától háborúban állnak Szaúd-Arábiával és az általa vezetett koalícióval. Az előadás középpontjában az állt, hogy miként volt képes a Sza?ada tartomány hegyeiből induló, eredetileg vallási mozgalomként létrejött szervezet Jemen egyik vezető politikai erejévé válni.
Pocsai Erzsébet, a szakkollégium diákbizottságának ügyvezető alelnöke az Európai Unió külkapcsolatainak néhány aktuális témáját mutatta be az érdeklődők számára, rávilágítva arra, hogy milyen sokrétű és komplex rendszer épült fel a szervezet működése során. Az előadás középpontjába a közös külügy koordinálását végző Európai Külügyi Szolgálatot, valamint a Külügyi- és Biztonságpolitikai Főképviselő feladatait és tevékenységüket helyezte. Az előadás célja az volt, hogy bemutassa a nemzetállami és az Európai Unió érdekérvényesítése közötti legfőbb különbségeket.
Farkas László az Európai Unió energiabiztonságáról tartotta előadását. A Szakkollégium ugyancsak szenior tagja a globális energiaszektor kihívásairól és kilátásairól beszélt, amelyben kitért az Egyesült Államokban felfutó palaolaj- és palagáziparra, valamint annak piaci és biztonsági hatásaira.
Mindezek fényében az EU energiapolitikai helyzetét mutatta be külön figyelmet szentelve az Oroszországgal való kapcsolatokra.
A Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon lévő helyszínen négy előadó képviselte a szakkollégiumot. Elsőként Dr. Németh József Lajos, a szakkollégium tiszteletbeli elnöke ?Hibrid hadviselés és hibrid média?” címmel tartott előadást, melyben konkrét példákon keresztül ismertette a hadviselés és a média terén bekövetkező változásokat. Ennek során az előadó kitért rá, hogy napjaink késő modern formai és tartalmi megközelítéseit is a hibrid megoldások jellemzik. Mindez hatással van napjaink konfliktusaira is, melyek során a különböző fegyveres csoportok felhasználják a közösségi és az alternatív média nyújtotta lehetőségeket céljaik elérése érdekében. Az előadás az ezek ellen történő fellépés fontosságára hívta fel a figyelmet, kitérve annak lehetséges formáira.
Agócs Endre, a BSZK senior tagja a hagyományos és nukleáris erők NATO elrettentési stratégiáján belüli helyéről és szerepéről tartott előadást. Ennek során először röviden kitért ? főként a szövetségi kontextusban jelentős ? elrettentéselméleti alapok ismertetésére, majd arra, hogy ez miként magyarázza a hagyományos és nukleáris erők arányának a NATO elrettentési politikáján belüli változását. Ezt követően bemutatta a Szövetség által jelenleg fenntartott elrettentés formáját, ezen belül a nukleáris és hagyományos erők mennyiségi, minőségi mutatóit, valamint ezek diszlokációját, a témában releváns NATO-intézményrendszer elemeit, illetve az elrettentés alapvető természetét meghatározó dokumentumokat. Végül felhívta a figyelmet Oroszország fegyveres erő alkalmazására is egyre inkább hajlandó külpolitikájára, illetve nukleáris hadviselés szempontjából viszonylag agresszív ? nukleáris első csapást kilátásba helyező, valamint a hadszíntéri nukleáris fegyvereknek is nagy szerepet adó ? katonai doktrínájára, amely az előadó szerint jelenleg a Szövetség elrettentési politikájának hitelessége és hatékonysága vonatkozásában a legkomolyabb kihívást jelenti.
Fekete Csanád, a szakkollégium diákbizottságának elnöke a hibrid hadviselés aktuális kérdéseit mutatta be előadásában. Ennek során elsőként összefoglalta a hibrid hadviselés koncepciójának elméleti előzményeit, valamint ismertette a szakirodalomban ezzel kapcsolatban megfogalmazott főbb megállapításokat. Az előadó ezt követően igyekezett átfogó képet nyújtani a hibrid hadviselés jelentette kihívások természetéről, és az ezek ellen történő hatékony fellépés lehetséges formáiról. E kapcsán rávilágított arra, hogy a hibrid háborúk az utóbbi idők fejleményeiből kifolyólag kiléptek az elméletek világából, és megkezdődött az ellenük történő felkészülés. Az előadás második felében a 2014-es ukrán válság példáján keresztül került bemutatásra az Oroszország által alkalmazott ?hibrid” hadviselési forma néhány jellemző vonása.
Vay Bernát Dániel történelmi példákon keresztül illusztrálta a nők és a háború kapcsolatát. Előadásának kiinduló pontja volt, hogy egy háborúban a legkiszolgáltatottabb és legvédtelenebb társadalmi réteget hagyományosan nem, vagy csak részlegesen készítjük fel a háború körülményeire és a hatékony önvédelemre. Egy másik megközelítésből vizsgálva a kérdést bemutatta, hogy több hadsereg gyakorlatában mára egyértelművé vált, hogy a nők teljesítményük alapján több beosztásban nemcsak kihívói a férfiaknak, hanem egyes esetekben sokkal jobb eredményeket tudnak felmutatni. Ezt felismerve több ország igyekszik minél szélesebbre nyitni az elérhető beosztásokat a nők számára.
