27.6 C
Budapest
2026 május 27. szerda 12:47
Kezdőlap Blog Oldal 8

Távol-Kelet hírfigyelő: október

Szerző:
BSZK
-
0

Dél-Korea –Nemzetközi együttműködések a főszerepben

A dél-koreai kormány egyik fő törekvése a diplomáciai kapcsoltok erősítése, különösen most, hogy Oroszország és Észak-Korea közötti katonai szövetség egyre nagyobb mértéket önt az orosz-ukrán konfliktus kapcsán.

Október 8-án Dél-Korea és Szingapúr megállapodtak, hogy 2025-re stratégiai partnerségre lépnek, ezzel is megünnepelve a két ország közötti diplomáciai kapcsolat felvételének 50. évfordulóját. Céljuk a mélyebb együttműködés kialakítása többek között a mesterséges intelligencia, a védelem és a klímaváltozás területén.

Október 10-én került sor a dél-koreai elnök, Jun Szogjol és az október 1. óta hivatalban lévő japán miniszterelnök, Isiba Sigeru első találkozójára az ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) konferenciájának szünetében a laoszi fővárosban, Vientiánban. Mindkét vezető a reményeit fejezte ki a koreai-japán kapcsolatok további elmélyítésével, valamint a Washingtonnal való háromoldalú biztonsági együttműködés fokozásával kapcsolatban.

Október 29-én jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy megállapodott Dél-Korea elnökével az együttműködésük erősítéséről és arról, hogy közösen kidolgozzanak egy akciótervet Észak-Korea ukrajnai háborúban való részvételére válaszul. Jelenlegi tudomásunk szerint több, mint 10 000 észak-koreai katona tartózkodik Oroszország területén, és közülük nagyjából 3000-et közvetlenül a frontvonal közelébe helyeztek. Ez egyrészről azért jelent fenyegetést Dél-Koreára nézve, mert Phenjan jelentős katonai tapasztalatra tehet szert a háborúban való részvételből, másfelől a dél-koreai kormány aggodalmát fejezte ki abban a tekintetben, hogy Észak-Korea a segítségért cserébe valószínűleg katonai és polgári technológiákat fog kapni Moszkvától. Ezek okán Dél-Korea kilátásba helyezte annak lehetőségét, hogy egy katonai egységet küldjön Ukrajnába az észak-koreai csapatok megfigyelésére.

Szerző: Knipfer Noémi

Észak-Korea az eszkaláció útján

Észak-Korea az utóbbi időben egyre aktívabban kivette a részét a nemzetközi élet eseményeiből. Mind a Koreai-félszigeten, mind szélesebb körben, az orosz-ukrán háború terén is növekvő a befolyása a történések alakulásában.

Az Észak és Dél közötti feszültség még az év elején éleződött ki, azóta Kim Dzsongün két beszédében is első számú ellenségként nevezte meg Dél-Koreát, illetve nemrégiben az észak-koreai alkotmány módosítással, Dél-Korea már hivatalosan is „ellenséges államként” van definiálva. Október 11-én megvádolta Szöult, hogy olyan provokatív szórólapokat küldtek drónok által a  fővárosba, Phenjánba (Pyeongyang), amelyek még háborús fellépéshez is vezethetnek. Ezt persze Dél-Korea elutasította. A legszignifikánsabb esemény mégis a két országot összekapcsoló utaknak a felrobbantása jelentette a rákövetkezett napokban. Ugyanakkor október 31-én egy újabb interkontinentális rakétát is teszteltek, amely az eddigi leghosszabb repülési idővel rendelkezik.

Az eszkalálódó helyzethez az is hozzáad, hogy az utóbbi hónapokban egyre szorosabb a kapcsolat Észak-Korea és Oroszország között. Találkozások, együttműködések segítették hozzá a kettejük közötti kapcsolat elmélyítését: míg Észak-Korea fegyverekkel, tüzérségi lövedékekkel, rakétákkal járul hozzá „legközelebbi elvtársának” támogatásához, ahogy Kim nevezte Vlagyimir Putyint, addig viszonzásképpen Oroszország a haditechnika fejlesztésében segíti Észak-Koreát.

Sok latolgatás folyt arról, hogy valóban érkeztek-e észak-koreai katonák Oroszországba, viszont október 28-án a NATO főtitkára, Mark Rutte ezt alátámasztotta. Körülbelül egy 1,500 főből álló észak-koreai csapatot telepítettek a Kurszk határvidékre, továbbá 10,000 főnyi katona érkezett meg Oroszország északkeleti területeire, mint Vlagyivosztok vagy Usszurijszk városaiba. Bár Antony Blinken, az USA külügyminisztere szerint már összesen 8,000 észak-koreai katona állomásozik jelenleg a Kurszk vidéken, akik készen állnak november első napjaiban harcba is szállni. Ezt az is megerősítheti, hogy bár első források alapján csak megfigyelőként lettek volna jelen, viszont a Vlagyivosztok környékén lévő csapatok kiképzésen vesznek részt, ahol tüzérségre, pilóta nélküli légi járművekre és alapvető gyalogsági műveletekre készítik fel északiakat.

A számok nap mint nap változóban vannak, viszont az mindenképp elmondható, hogy a feszültség csak növekszik a közeli és a távoli térségben egyaránt.

Szerző: Simonffy-Kiss Anita Alexandra

Globális hatalmi játszmák és gazdasági verseny: Kína és a Nyugat 2024 októberében

2024 októberében az ázsiai térség egyik, ha nem a legbefolyásosabb országával kapcsolatban számos olyan esemény történt, amely az egész világ figyelmét felkeltette. Egy hónappal az Amerikai Egyesült Államok elnökválasztása előtt egy olyan globális döntés előtt áll nem csak az egész világ, hanem Kína is, amely a következő évek, akár évtizedeket is nagyban befolyásolni fogja. A két elnökjelölt is számtalanszor ejtett szót a jövő egyik nagy gazdasági „ellenfeléről”, versenytársáról felszólalásaik során. De persze, ahogy a politikai irányzatuk, úgy a Kínával való kapcsolatuk is nagyban különbözik. A demokrata jelölt, Kamala Harris inkább, mint együttműködő félként tekint az ázsiai óriásra, Donald Trump pedig a háttérben felemelkedő veszélyre. A republikánus elnökjelölt korábbi hivatali időszakából kiindulva bizonyára inkább vetélytársként fog Kínára tekinteni, mintsem gazdasági szövetségesként. Egy biztos, a két ország jövőbeli kapcsolatát a novemberi választások a következő négy évre biztosan meghatározzák, ezenkívül Tajvan kérdésében is valószínűleg változások fognak születni.

Októberben az Európai Unió büntető vámok segítségével próbálja felvenni a versenyt az egyre növekvő kínai elektromos autóiparral szemben, viszont ezzel valószínűleg az eleve „romokban” lévő európai autóiparnak ad egy újabb döfést. Az ázsiai ország gazdasági erejét mutatja, hogy nem csak a hazai piacot tudta „megzöldíteni” az elektromos autóival, hanem globális szinten is meghatározóvá vált. Ez ellen próbál az Unió egyfajta protekcionista döntésekkel fellépni, viszont ezzel a jövőbeli együttműködéseket valószínűleg nagyban meg fogja nehezíteni. Kína saját lehetőségeit, érdekeit akarja teljes mértékben kihasználni, hisz a világ szinte mindegyik piacára eljuttatja termékeit, viszont az innovációt, fejlesztéseket leginkább otthon tartja. Ez kiváló példa az országban zajló szuverenitás politikára, hisz számos területen a hazai erőforrásokra akar mindenképpen támaszkodni emellett a hazai érdekeket szeretné teljesen kiszolgálni.

Szerző: Fodor Balázs

Feszültség a Tajvani-szorosban: USA fegyvereladás és Tajvan műholdas védelemfejlesztése Kína árnyékában

Kína ellenlépésekkel fenyegeti Tajvant és az Egyesült Államokat miután az USA egy közel 2 milliárd dollár értékű fegyvereladásról állapodott meg a szigetországgal. Kínai hírszerzési értesülések szerint a megállapodás 3 darab NASAMS közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerről és a hozzá tartozó rakétákról szól. A Kínai Népköztársaság közleményében világossá tette, hogy minden tőle telhetőt meg fog tenni a nemzeti szuverenitásuk fenntartásáért és az ilyen és ehhez hasonló fegyver eladásokat közvetlen provokációnak tekinti az USA és Tajvan részéről. Azt is hozzátették, hogy ez a lépés súlyosan hatott a kínai-amerikai kapcsolatra a Tajvani-szorost illetően. A NASAMS légvédelmi rakétarendszer iránti kereslet rohamosan megnőtt az orosz-ukrán konfliktus óta, mivel Ukrajna kapott ezekből a fegyverekből és nagyon hatékonyan tudják használni az orosz repülőgépek ellen. AZ amerikaiak szerint tökéletes választás lenne Tajvannak és egy esetleges konfliktus alatt sikeresen tudnák vele a sziget légvédelmét biztosítani.

Tajvan 2026-ra saját kommunikációs műholdak fellövését tervezi. A tervek szerint első körben kettő darab ilyen műholdat indítanak, de már most, 2024 október végétől elméletileg rendelkeznek műholdas internet lefedettséggel a szigeten. Erről az ország legnagyobb telekommunikációs cége, a Chungwa számolt be és az Eutelsat OneWeb európai céggel kötött tavalyi megállapodás értelmében ez teljesül is a közeljövőben a teljes szigetre a nap 24 órájában. Korábban az Elon Muskkal folytatott tárgyalások kudarca vezetett oda, hogy Tajvan az európai céghez forduljon. Erre a lépésre pedig azért volt szükség mert egy kínai invázió során műholdas kommunikáció nélkül megbénulna az ország védelme mivel a kommunikációs adótornyok első számú célpontok lennének a védelmük pedig nehézkes a nagy számuk miatt.

Szerző: Huszár Róbert

Feszültségek és szövetségek: Kína nemzetközi lépései Tajvan, a Dél-kínai-tenger és a BRICS-csúcstalálkozó tükrében

Tajvan helyzete

A Kínai Népköztársaság (PRC) október 10-én vádolta meg a Tajvani Köztársaság (ROC) elnökét, Lai Ching-te-t szeparatizmus szításával és a kétoldalú konfrontáció elősegítésével a nemzeti ünnepi beszéde miatt. Erre válaszul Kína nagyszabású katonai gyakorlatot indított Tajvan körül, amit a „Provokáció új szintjeként” kereteztek, bár Lai beszéde visszafogottabb volt, mint korábbi beszédei. Kína a Kínai Köztársaság elleni intézkedésekkel sem spórolt: szankciókat vezetett be DPP-párti törvényhozók és egy civil védelemmel foglalkozó szervezet ellen, valamint „Tajvan-függetlenségi” személyek listájára vette őket.

Dél-kínai-tenger helyzete

A Dél-kínai-tenger és a Kelet-ázsiai régióban Kína fokozta a nyomást több ország, köztük a Fülöp-szigetek és Vietnam irányába. Októberben a Kínai Parti Őrség vízágyúkat vetett be a Fülöp-szigeteki civil hajók ellen, amelyek a vitatott Scarborough-zátonynál végeztek utánpótlási műveleteket. Eközben Vietnam azzal vádolta meg a kínai bűnüldöző szerveket, hogy a Paracel-szigetek közelében támadást indítottak vietnami halászok ellen.

Szankciók és az Egyesült Államok

A Tajvannak nyújtott amerikai katonai támogatás miatt Kína több szankciót jelentett be. Október 10-én három amerikai védelmi céget és tíz vezetőjüket sújtottak szankciókkal az USA szeptember 29-én jóváhagyott, közel 2 milliárd dollár értékű fegyvereladásáért, melyben fejlett légvédelmi rendszerek is szerepeltek. Kína az eladást hevesen bírálta, és „megtorló intézkedésekkel” fenyegetett. Az Egyesült Államokkal fennálló feszült kapcsolatok kiegészültek az FBI által nyilvánosságra hozott hírekkel is, miszerint öt kínai állampolgár ellen emeltek vádat, akik egy amerikai katonai bázis közelében tevékenykedtek éves hadgyakorlatok idején. Az eset felerősítette a kémkedés és befolyásolási kísérletek körüli aggodalmakat, melyeket amerikai hírszerzési források szerint Kína a belpolitikai szereplők ellen is felhasznál az Egyesült Államokban.

A Kazanban megrendezett BRICS-csúcstalálkozó

Xi Jinping, a Kínai Kommunista Párt főtitkára az október 24-26.-a között Kazanyban megrendezett BRICS-csúcstalálkozón a „Globális Dél” országainak támogatását és Kína nemzetközi együttműködésre való elkötelezettségét hangsúlyozta. Xi a találkozón több fejlődő ország számára is kedvező kezdeményezéseket szorgalmazott, melyek célja, hogy Kína elnyerje a fejlődő országok szövetségét és megerősítse BRICS-be való integrációjukat. A Kína és Oroszország közötti stratégiai együttműködés folytatásaként október végén közös tengeri hadgyakorlatokat is tartottak a Csendes-óceánon, valamint Peking támogatta Moszkva javaslatát egy ENSZ-vizsgálatra az Északi Áramlat 2 földgázvezeték 2022 szeptemberi robbanásának ügyében.

Szerző: Nagy-Bató Jonatán Imre

India és Kína megállapodott

India és Kína számára égető kérdés, hogy kinek az uralma alatt van a Himalája. A világ legmagasabb hegylánca miatt nem mélyül el a kapcsolat a két szomszéd között. A konfliktus 1962-ig vezethető vissza, amikor a Kínai Népköztársaság megtámadta Indiát. A háború 1 hónapig tartott, de a konfliktus a két ország között azóta sem múlt el. 1962 óta többször is volt a határon kisebb összecsapás, így a nemzetközileg elfogadott határ és a tényleges ellenőrzés vonala (Line of Actual Control avagy LAC) nem ugyanaz. 1993-ban és 2005-ben Kína és India megállapodott abban, hogy tilos a lőfegyverek használata a LAC vonalától 2 km-re. 2 km-en túl viszont tankok, tűzérség, katonai repülőgépek és több tízezer katona tartja fen a status quo-t. A megegyezés célja a bizalom növelése volt a két fél között. A megállapodás viszont nem tiltja az ütőfegyverek használatát. 2020-ban egy határ menti összecsapás során 20 indiai és 4 kínai halt meg. A felek botokkal és kövekkel verték egymást halálra.

Jelenleg úgy látszik, hogy sikerült a 2 nagyhatalomnak ismét megállapodniuk. Vikram Misri, India külügyi államtitkára szerint a megállapodás célja a csapatkivonás, azt viszont nem mondta el, hogy ez mekkora mértékű lenne. Kína megerősítette a határ menti katonai őrjáratokról szóló megállapodást, de nem magyarázta meg, hogy a megállapodás a határ teljes hosszára vonatkozik-e, vagy csak azokra a forró pontokra, ahol összecsapások sűrűn előfordulnak. Egy magas rangú katonatiszt a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy mindkét fél egy kicsit visszahúzza csapatait a jelenlegi pozícióiból, hogy elkerüljék az összecsapásokat, de a járőrözést a kidolgozandó menetrend szerint engedélyezik. A megállapodás oka valószínűleg a BRICS (Brazil, Russia, India, China, South Africa) találkozónak köszönhető, amire október 22-én került sor.

Szerző: Lázár Sebastian

Szerkesztő: Lázár Sebastian

Afrika-hírfigyelő – 2. rész

Szerző:
BSZK
-
0

Orosz katonai tanácsadók Egyenlítői-Guineában

Orosz katonai tanácsadók tartózkodnak Egyenlítői-Guineában, hogy segítsenek a helyi erők kiképzésében.

A jelentések szerint 100 és 200 közötti orosz oktató dolgozik az elit őrséggel, amely az elnök és az elnöki család védelméért felel, jelentette kedden a Reuters névtelen forrásokra hivatkozva.

Az orosz katonai tanácsadókat Malabóban, a fővárosban, valamint Bata városában, az ország második legnagyobb városában is látták. Az országba telepített orosz csapatokról szóló hírek először augusztusban jelentek meg.

Az olajban gazdag Egyenlítői-Guinea elnöke, Teodoro Obiang Nguema Mbasogo szoros kapcsolatot ápol Moszkvával.

Nguema szeptemberben Moszkvába látogatott, és részt vett a Nemzetközi Orosz Energia Héten.

Oroszország megerősítette katonai kapcsolatait az afrikai országokkal, tanácsadókat és harcoló csapatokat küldve a Közép-Afrikai Köztársaságba, Mozambikba, Maliba, Nigerbe és Burkina Fasóba.

Az iszlamista felkeléssel szembesülve három száheli ország Moszkvához fordult segítségért, és kiutasította a francia és amerikai erőket.

Szerző: Németh Merse

Egy katonai bázis ellen történt támadás Csádban, legalább 40 csádi katona meghalt

A Boko Haram dzsihadista terrorszervezet október végén súlyos támadást intézett a csádi hadsereg ellen az ország nyugati területén, a Csád-tó térségében. Az akció során a Boko Haram egy csádi katonai támaszpontot célzott meg, ahol legalább negyven katona életét vesztette, többen megsebesültek, és jelentős mennyiségű haditechnikai eszköz semmisült meg vagy került a szervezet kezére. Csád elnöke, Mahamat Idriss Déby Itno elítélte az incidenst, és azonnali válaszlépéseket ígért a támadók felkutatására. Ezt nehezíti, hogy a Csád-tó környéke kedvez a fegyveres csoportoknak, hiszen a kisebb szigetek között könnyen elrejtőzhetnek, így állandó fenyegetést jelentenek Csádra és a szomszédos országokra is.

A Száhel-övezet régóta küzd a különböző iszlamista szervezetekkel, amelyek nemcsak a reguláris hadsereg, hanem a civil lakosság számára is komoly veszélyt jelentenek. Jelenlétük folyamatosan destabilizálja a térséget, visszavetve ezzel az országok hosszú távú gazdasági fejlődését is, illetve akár nagyobb menekültválságot is indíthatnak. Az esemény rávilágít arra, hogy a térségben érintett államoknak elengedhetetlen a szorosabb együttműködés és a hatékonyabb védelmi intézkedések bevezetése a hasonló támadások megelőzése érdekében.

Az eset azért is különösen érdekes Magyarországnak, mert a magyar kormány a tavalyi év végén jelentette be, hogy egy több stratégiai területre kiterjedő együttműködési programot indít Csáddal. Ennek meghatározó része egy kétszáz fős magyar katonai misszió is, amely a helyi erőket támogatná a terrorizmus elleni harcban.

Szerző: Danguly Ágnes

 

Szavazás zajlik Szomália elszakadt régiójában, Szomáliföldön

Szomáliföld régóta halogatott elnökválasztása zajlik a politikai feszültségek közepette a Kelet-Afrikában.

A helyi média arról számol be, hogy a választók sorban állnak, és reményeiket fejezik ki egy erősebb gazdaság és több munkahely iránt. Több mint 1 millió ember várhatóan szavazni fog a több mint 2 000 szavazóállomáson, és 28 nemzetközi megfigyelő tartózkodik a helyszínen.

A hivatalban lévő elnök, Muse Bihi Abdi, a Kulmiye Párt képviseletében második ciklusáért indul, és Szomáliföld nemzetközi elismerését kívánja elérni. Ellenfelei, Abdirahman Mohamed Abdullahi a Waddani Pártból demokratikus reformokat ígér, míg Faisal Ali Warabe, az Igazság és Jólét Párt képviseletében egységkormányt szorgalmaz.

Szomáliföld 1991-ben nyilvánította ki függetlenségét Szomáliától, azóta saját kormányzattal, valutával és biztonsági erőkkel rendelkezik, ám nem kapott nemzetközi elismerést. Gazdasági kihívások miatt az eredetileg 2022-re tervezett választás késlekedett.

A régió Etiópiával kötött, Indiai-óceánhoz való hozzáférést biztosító megállapodása feszültséget keltett Szomáliával, amely ezt területi integritására veszélyt jelentő lépésnek tekinti.

Ez Szomáliföld negyedik elnökválasztása, bár a késlekedés aggodalmat keltett a választási folyamat stabilitását illetően.

Szerző: Németh Merse

 

Líbiai tüntetők lezárják az olajvezetékeket az elrabolt tábornok szabadon bocsátását követelve

Zintan lakosai kedden merész lépésre szánták el magukat: kulcsfontosságú olajelosztó szelepeket zártak el, így tiltakozva Mustafa al-Whayshi dandártábornok, a Központi Biztonsági Osztály vezetőjének elrablása ellen.

Al-Whayshit múlt szerdán rabolták el, és az elkövetők kiléte továbbra sem ismert. A zintani helyi vezetők a Dbeibah-kormányt és az Elnöki Tanácsot teszik felelőssé az esetért.

Fegyveres járművek lepték el Zintan utcáit, ahogy a demonstrálók csatlakoztak azokhoz a tüntetőkhöz, akik már lezárták a Sharara és El Feel olajmezőket a Zawiya finomítóval összekötő szelepeket. Ez a nagy létesítmény kulcsszerepet játszik Líbia olajexportjában.

A finomító körülbelül napi 350 000 hordó olajat dolgoz fel, ami az ország olajtermelésének közel egyharmadát jelenti.

A tüntetők, akik utakat zártak le és autógumikat gyújtottak fel, al-Whayshi azonnali szabadon bocsátását követelik, és figyelmeztetnek, hogy követeléseik teljesítésének elmaradása esetén további lépésekre készülnek.

A líbiai hírszerzési szolgálat tagjai szintén elítélték az emberrablást, és összefüggésbe hozták azt azzal a szélesebb körű megfélemlítési kampánnyal, amely a nemzetbiztonsági vizsgálatok, különösen a milíciákra és korrupcióra irányuló nyomozások akadályozására irányul.

A fontos személyek, köztük köztisztviselők és bírák elrablása egyre aggasztóbb taktikává vált Líbiában, gyakran azokat célozva, akik a korrupció és a milícia befolyása elleni nyomozásokat folytatnak.

Szerző: Németh Merse

Szerkesztette: Németh Merse

Vallás és biztonság hírfigyelő – 2024. szeptember-október

Szerző:
BSZK
-
0

Indiában a hindu és a muszlim közösségek közötti vallási feszültség tovább mélyül

 

Indiában a vallási csoportok közötti erőszak jellemzően a hindu és az iszlám vallások hívőit érinti, valamint a lázadások, összetűzések is gyakoriak a régióban. Ez a konfliktus történelmi háttérrel rendelkezik és hatással voltak rá a különböző szociális, politikai és gazdasági faktorok. Az együttélés kihívásaival nap mint nap szembe kell nézniük a térség lakóinak.

Szeptemberben az indiai Rajasthan városában a vallási feszültség erőszakba torkollott, amikor egy mecset tetejéről kövekkel támadták meg a hinduizmus követőit, számos sérülést okozva. A szemtanúk szerint mindez a rendőrség jelenlétével zajlott. Válaszként a muszlim tulajdonban lévő üzleteket rongálták meg kövekkel, buldózerekkel.

A muszlimok ellen elkövetett támadások gyakran videón is rögzítve vannak, mint az az X-re feltöltött felvétel, amiben egy idős muszlim férfit ért támadás, aki a gyanú szerint marhahúst birtokolt. A közösségi médián megosztott videó azonnal elterjedt, a szemtanúk szerint a később letartóztatott vádlott brutálisan bántalmazta a 70 éves férfit, verbálisan, valamint fizikálisan is, sőt nemi erőszakkal is megfenyegette.

A hónap végén Gangdhar Kulkarni, Sri Rama Sene elnöke úgy döntöt, hogy az elkövetkezendő hindu ünnepek, fesztiválok helyszínére a szervezetük fegyveres védelmet biztosít a biztonság megőrzése céljából. Ezt megelőzően egy mangalurui konferenciát követően azt nyilatkozta, hogy egy muszlim közösség megzavarta a Ganapathi Visarjan felvonulást, köveket és bombákat felhasználva a támadásban. Úgy véli, hogy a régióban az alkalmatlan politikusoknak köszönhetően nincs megfelelő védelme a hindu társadalomnak a fesztiválok félelem nélküli megünnepléséhez, ezért ragadnak fegyvert az elkövetkezendő ünnepségekhez a térségben.

India egyik legnagyobb fesztiválja a Diwali, kifejezetten a hinduizmus követői körében népszerű ünnep, amely október 31-én kezdődött. A fény győzelmét jelképezi a sötétség felett, a több napon át tartó ünneplés, amelynek keretében tűzijátékokon, lakomákon és szertartásokon vesznek részt az emberek. Régiónként különbözhetnek a szokások, illetve a mai világunkban is gyakran modernizálják az ünnepségeket. Ebben az évben több észak-indiai államban, köztük a fővárosban, Új-Delhiben is részleges vagy teljes tűzijátéktilalmat vezettek be a Diwali fesztivál ünnepe alatt a környezetszennyezés megelőzése céljából, ezen kívül néhány helyen már zajmentes, zöld alternatívákat is használnak a hagyományos tűzijáték helyett a fenntarthatóság jegyében.

A Diwali fesztivál első napján öten megsérültek egy október 31-i támadásban Karnatakában, amelynek célpontja egy muszlim vezetőnek háza volt. A beszámolók szerint kövekkel támadták Mohammad Rafi házát, aki a sérültek között van, őt kórházba szállították. Eddig 32 embert tartóztattak le az üggyel kapcsolatban.

A konfliktus komplexitása végett nem egyszerű a békéért való küzdelem. A közösségek közötti tárgyalások, megbeszélések hozzájárulhatnak egymás megismeréséhez és a vallási közösségek megértéséhez, ezáltal a feszültségek csökkentéséhez. Helyi szervezetek is gyakran dolgoznak béketeremtés céljából, azonban az indiai hindu-muszlim konfliktus megoldása összehangolt erőfeszítést igényel politikai és társadalmi részről is.

Írta: Vida Vivien

 

Megvan Khamenei ajatollah utódja?

Ali Khamenei ajatollah, az Iráni Iszlám Köztársaság legfőbb vallási vezetője immár 85 esztendős, és egyre sürgetőbb, hogy megnyugtatóan rendezze az utódlás kérdését. Egyrészt az Izraellel való kiéleződő konfliktus miatt fontos, hogy zökkenőmentesen történjen meg a hatalom öröklődése, ha valami történne Khameneivel, aminek az életkora, az egyes források szerint egyre romló egészségügyi állapota, valamint az esetleges merényletkísérletek miatt nagyobb az esélye, mint valaha. Másrészt Irán belpolitikai helyzete is bizonytalanabb, mint az elmúlt években bármikor. Májusban egy helikopterbalesetben elhunyt Ebrahim Raisi elnök, aki egészen addig a Khamenei legvalószínűbb utódjának tűnt, a nyugati szankciók miatt folytatódik a gazdasági válság elmélyülése, illetve egy regionális háború rémképe is felsejlik, ami csak tovább növeli az iráni társadalom elégedetlenségét.

Khamenei vezetői képességei egy ilyen környezetben lassan, de biztosan megkérdőjeleződnek, ő maga pedig egyre több bizalmi emberét veszíti el. Egyik részüket Izrael likvidálta (például Hassan Nasrallhot, a Hezbollah főtitkárát), másik részükben pedig ő maga veszítette el a bizalmát, árulástól tartva. A lehetséges utódok közül többen már korábban életüket veszítették, így kézenfekvő választásnak tűnik Khamenei számára, hogy saját fiát, Mojtabát tegye meg utódjául, akiben feltétel nélkül megbízhat.

Mojtaba Khameni 55 esztendős, eddigi pályafutásának jelentős részét homály fedi. Annyi biztosan kijelenthető, hogy egy keményvonalas politikusról van szó, aki a 2009-es elnökválasztások utáni tüntetések szétverésével szerzett magának először komolyabb nemzetközi hírnevet. Nagyobb felhajtás nélkül, 2022-ben kapta meg az ajatollah címet, ami az alkotmányos előfeltétele annak, hogy legfőbb vallási vezetővé válhasson a jövőben. Mojtaba idén szeptemberben jelentette be, hogy felhagy szemináriumi óráival, ami egy ajatollah esetében csupán két dolgot jelenthet: egészségügyi helyzete miatt képtelen eleget tenni vallási kötelezettségeinek, vagy fontos politikai szerep vár rá. Az 55 esztendős Mojtaba esetében utóbbi valószínűsíthető.

De jure az utódlási folyamat független Ali Khamenitől, hiszen ez két önálló testület, a Szakértők Gyűlése és az Őrök Tanácsa hatáskörébe tartozik. A valóságban azonban mégis csak a regnáló vezető az, aki kimondhatja az utolsó szót ebben a kérdésben, még ha a nagyobb nyilvánosság előtt nem is folyhat bele látványosan a folyamatba. Most az a legfontosabb feladata Mojtabának, hogy kiépítsen egy támogatói bázist mind az IRGC főtisztjei, mind a vallási vezetők körében. A jelenlegi helyzetben semmit sem lehet biztosan kijelenti, de egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a legfőbb vallási vezetői cím dinasztikusan öröklődik tovább Mojtaba Khameneire.

Írta: Veres Máté

Iszlám Állam elleni fellépés az elmúlt 2 hónapban

Az amerikai hadsereg négy Iszlám Állam vezető likvidálásáról adott hírt szeptemberben egy augusztus 29-i nyugat iraki akcióról, amiben az iraki hadsereggel közös együttműködve végeztek Ahmad Hamid Huszain Abdal-Dzsalíl al-Itavi-al, aki az iraki műveletekért felelős vezető volt. Az akcióra két hónapos előkészület után került sor és Ahmad Hamid Huszain Abdal-Dzsalíl al-Itavi mellett a nyugat iraki térségben tevékenykedő műszaki fejlesztésért felelős vezetőt és két műveleti parancsnokkal tudtak végezni. A négy vezető mellett 10 terroristával tudtak még végezni. Mind az iraki vezetés és mind az Egyesült Államoknak az a célja, hogy felszámolja teljesen a terrorszervezet tevékenységét, ezzel megakadályozva a szunniták közötti toborzásuk folytatását, valamint az utóbbi időkben rendőrök és katonák ellen irányuló támadásokat.

Október folyamán Irak észak-keleti részén a Hamrin-hegységben lezajlott akció keretében végeztek az Iszlám Állam iraki kormányzójával és másik nyolc a terrorszervezet vezetői gárdájába tartozó 8 személlyel jelentette be Irak miniszterelnöke Mohammed asz-Szudáni. Az akcióban két amerikai katonai is sérüléseket szenvedett. Az Iszlám Állam helyi szervezetét Dzsazím al-Maszruai Abu Abdel Kadír vezette. Az akció keretében a szélsőséges szervezet vezetőjének likvidálása mellett nagy mennyiségű fegyvert a fegyverekhez tartozó lőszereket és egyéb felszereléseket, valamint improvizált robbanószerkezetek gyártáshoz szükséges alkatrészek lefoglalására is sor került az iraki hadsereg különleges alakulatának tájékoztatása szerint. Az amerikai hadsereg Központi Parancsnoksága (Centcom) adatai alapján az Iszlám Állam visszaszorításának ellenére még mind a mai napig több mint 2000  dzsihadista harcos van jelen a térségben az Iszlám Állam zászlója alatt.

Az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának erői október 28-án kora este csapássorozatot hajtottak végre több ismert Iszlám Állam tábor ellen Szíriában, amelynek eredményeként becslések alapján 35 terroristával végezhettek. A csapások a szíriai sivatagban található több Iszlám Állam támaszpontot érintettek, és ezzel együtt több magas rangú személyt is érintett a támadás. A Centcom és az Iraki hadsereg fő célja, hogy az Iszlám Állam támadási és műveleti képességeit rombolja mind a térség biztonsága és mind a globális biztonság érdekében. Lehetnek ezek légicsapások vagy az helyi különleges erőkkel végrehajtott közös műveletek a jövőre tekintve egy fokozatos és hatékony fellépésnek lehetünk majd szemtanúi a szeptemberi és októberi akciók és események alapján.

Írta: Csesznegi Márk

 

Zelenszkij és Ferenc pápa találkozója: vallási és biztonságpolitikai dimenziók

2024. október 11-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ferenc pápa a Vatikánban találkozott, amely immár negyedik hivatalos találkozójuk volt az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése óta. A megbeszélések fókuszában a háború okozta emberi szenvedés enyhítése, az ukrajnai humanitárius válság kezelése, valamint a béke tartós megteremtése állt. Ferenc pápa ismételten kiállt Ukrajna szuverenitása mellett, rámutatva arra, hogy minden nemzetnek joga van a békéhez és biztonsághoz, továbbá, hogy területi integritásukat tiszteletben kell tartani. A találkozót követően a pápa az X közösségi oldalon (korábban Twitter) is kihangsúlyozta, hogy a háborúnak véget kell vetni a béke érdekében​.

A két vezető közötti ajándékcsere szimbolikus üzenetet hordozott. Ferenc pápa egy bronz domborművet ajándékozott Zelenszkijnek, amely egy békét jelképező madarat ábrázol, a „La Pace E’ Un Fiore Fragile” (A béke törékeny virág) felirattal, míg Zelenszkij egy festménnyel kedveskedett a pápának, amely a „Bucsai mészárlás” címet viselte, és a háború borzalmait ábrázolta egy fiatal ukrán lány szemszögéből​. Az ajándékok az elhúzódó konfliktus szimbolikus emlékeztetőivé váltak, erősítve mindkét vezető béke iránti elkötelezettségét és a civil áldozatokra való figyelemfelhívást.

A találkozón a Vatikán részéről Pietro Parolin bíboros, államtitkár és Paul Richard Gallagher érsek, nemzetközi kapcsolatokért felelős titkár is jelen voltak. A beszélgetés során külön figyelmet kapott az Ukrajnában élő vallási közösségek helyzete, amely az egyház és a Vatikán diplomáciai aktivitásának egyik fontos eleme. Ferenc pápa eddig számos alkalommal kért imát Ukrajna békéjéért, és az egyház segélyszállítmányokkal, orvosi eszközökkel és egyéb támogatással igyekszik enyhíteni a humanitárius válságot​.

Ferenc pápa a vallás béketeremtő szerepére is rámutatott, hangsúlyozva, hogy a hitközösségeknek az emberi szenvedés enyhítésében betöltött szerepe különösen fontos a háborús helyzetekben. A megbeszélés végül újra rávilágított arra, hogy a vallási vezetők és politikai döntéshozók együttműködése alapvető fontosságú lehet a globális stabilitás és biztonság előmozdításában, különösen a jelenlegi konfliktus idején.

Írta: Merényi Vivien

Menekülés, éhezés, harcok: a Száhel-övezet helyzete az összeomlás szélén

Szerző:
Mócsán Evelin
-
0

A Száhel-övezet Afrikában található, Szenegáltól Eritreáig terjed, északon a Szahara, délen pedig az afrikai trópusok között fekvő területet fogja össze. Politikailag vitatott, hogy mely afrikai országok tartoznak ebbe a térségbe. A legelfogadottabb álláspont szerint a következő országok részei a Száhel-övezetnek: Burkina Faso, Kamerun, Csád, Gambia, Mauritánia, Mali, Niger, Nigéria és Szenegál. A Száhel-övezetet nevezik a világ egyik, ha nem a legszegényebb régiójának. Mindez a gyarmatosításnak, a természeti erőforrások kizsákmányolásának, a nemzetek közötti harcoknak és a nagyhatalmi politikának köszönhető. Ezek ellenére mégis csak másodlagos helyet foglalnak el a száheli konfliktusok és geopolitikai nehézségek a globális hírekben. A Száhel-övezet régóta súlyos, összetett biztonsági és humanitárius válságokkal küzd. A közelmúlt eseményei pedig ezt a tényt csak tovább erősítették, ugyanis az elmúlt több mint egy évben számos katonai puccs, valamint dzsihadista lázadás történt a Száhel-övezet országaiban.

 

Hosszú idők óta nehezítik meg az életet a Száhel-övezetben az időnként kitörő vagy felerősödő konfliktusok. Az országok 1960-as évekbeli függetlenségük elnyerése óta a térség minden szinte területén erőszakos szélsőségesség uralkodik, a gyenge és törvénytelen kormányzás képtelen kezelni az állapotokat, a gazdasági hanyatlás, valamint az éghajlatváltozás pedig csak tovább súlyosbítja a helyzetet.

Az erőszak, a konfliktusok, a bűnözés és a terrorcselekmények száma az elmúlt 10 évben jelentős mértékben megnőtt és napjainkban ezek jelentős kihívások elé állítják a régió országait és a nemzetközi közösséget is. Az utóbbi időszakban a 2023 július közepén sikeresen elkövetett nigeri katonai puccs erősítette fel az amúgy is meglévő krízishelyzetet. Az ilyesfajta puccsok egyáltalán nem ritkák a Száhel-övezetben, 2021-ben Maliban, Szudánban és Guineában, 2022-ben Burkina Faso-ban sikeres katonai hatalomátvétellel buktatták meg az éppen regnáló kormányokat. Azzal az indokkal hivatkoztak az elkövetett puccsokra a fegyveres erők, hogy szükségesek voltak az iszlamistáktól való félelem miatt.

Egyértelműen megállapítható, hogy a térség egyik országa sem stabil politikailag, valamint élelmezési, ivóvízellátási, iskoláztatási és időjárási nehézségek is komolyan sújtják a Száhel-övezetet. A jelenlegi kilátásokat tekintve egyáltalán nem valószínű, hogy a közeljövőben a régiónak sikerül szembenéznie a hosszú évtizedek óta jelenlévő problémákkal.

Az egyre súlyosbodó konfliktusok és a rendkívül nagymértékű szegénység miatt a politikai, gazdasági és biztonsági helyzet csak tovább romlik a 2024-es évben is. Ez magával hozza a migrációs helyzet nagyobbodását és romlását is, hiszen az elmúlt években körülbelül egymillió ember kényszerült elhagyni a hazáját és más országba menekülni a konfliktusok eszkalálódása elől. Rengeteg embernek Európa a célállomás, így a nemzetközi politikai életet is nagyban befolyásolják a Száhel-övezetben történtek és egyre inkább leterhelik az Európai Uniót.

Szakértők véleménye szerint az erőszakos szélsőségesség elterjedése a tartósan gyenge kormányzásoknak a következménye. Ezekre a kormányokra a korrupció, demokratikus visszaesés, legitimációs hiányosságok és az emberi jogok nagymértékű megsértése jellemző.

 

2024-ben a Száhel-övezetben történt a terrorizmus okozta halálesetek majdnem fele világszerte.  Az iszlamista szélsőséges csoportok támadásainak veszélye egyre növekszik és egyre több ilyen offenzíva történik ebben a térségben. Az elmúlt két évben elkövetett számos puccs ahhoz vezetett, hogy a nemzetközi közösség sorra vonja ki csapatait a régióból. Ez pedig mára azt eredményezte, hogy meglehetősen elterjedtek az iszlamista militáns támadások.

 

Politikai szempontból igen jelentősnek mondható Csádban a 2024-es év, ugyanis több mint 30 év óta most először tartanak választásokat. Az ország 1960-as függetlenné válása óta puccsok, önkényuralmi kormányok és lázadók támadásainak helyszíne. Egy ilyen térségben szinte lehetetlen választásokat lebonyolítani a biztonsági és politikai helyzet miatt. Csádban 2022 második félévére tervezték a választásokat, de azt el kellett halasztani. A Száhel-övezet országai nagy erőkkel küzdenek az afrikai Boko Haram terrorszervezet ellen, akik több mint 10 éve indítottak lázadásokat a Száhel-övezet országai ellen és céljuk az iszlám törvények bevezetése. Csádban a Csád-tó térségében folytat erőszakos hadműveleteket a szélsőséges csoport. A terrorszervezet elleni küzdelem miatt tartották fontosnak a választások megtartását és sikeres lebonyolítását, ugyanis azt remélték, hogy jelentős következményekkel jár majd a választás Csádban és a többi Száhel-övezeti országban is.

A Száhel-övezetben Csád az egyetlen ország a puccsot elszenvedett államok közül, amely választásokkal próbál visszatérni az alkotmányos rendhez. 2024. május 6-án tartottak egy elnökválasztást, amelynek előzményei egészen 2021 áprilisáig nyúlnak vissza, amikor Mahamat Idriss Deby magához ragadta a hatalmat miután apját, Csád akkori elnökét megölték. Ekkor Deby magát önkényesen ideiglenes vezetőnek nyilvánította és kormánya erőszakkal elfojtotta a polgári kormányzáshoz való visszatérési törekvéseket, majd mindez 2022 októberében egy véres leszámolásban csúcsosodott ki. Több ezren tiltakoztak az átmeneti időszak meghosszabbítása ellen, de nem értek el áttörő sikereket.

A 2024. májusi választások eredményeinek értelmében a Nemzeti Választási Ügynökség Débyt nevezte meg az ideiglenes elnöknek. Jóval megelőzte politikai ellenfelét, ugyanis a szavazatok több mint 61%-át szerezte meg, míg a második helyen álló Succes Masra alig kevesebb mint 19%-ot kapott.

Masra, aki 2024. január és május között az átmeneti kormány miniszterelnöke volt, fellebbezést nyújtott be a választás eredményei miatt, a győzelmét követelte és Debyt választási csalással vádolta meg. Ennek következtében már az eredmények kihirdetése előtt kijelentette, hogy ő nyertek meg a választásokat és magát az ország elnökének nevezte.

A különböző nemzetközi szervezetek szerint a választás nem volt sem hiteles, sem tisztességes, így azt szabadnak és demokratikusnak sem lehet nyilvánítani. Ezt a megállapítást az támasztja alá, hogy a május 6-i választást számos erőszakos cselekmény előzte meg. A fővárosban lövöldözésekre került sor, amelyek következtében több civil is életét vesztette. A választás napján is lövöldözés tört ki a biztonsági erők és a civilek között, ahol legalább tíz ember meghalt.

Ezek az események kérdőjelezték meg a választás hitelességét és vezettek oda, hogy 2024. augusztus 21-én a Nemzeti Választási Ügynökség újabb választásokat írt ki, amelyet várhatóan 2024. december 29-én fognak megtartani és végleges eredmények 2025. február 3-án lesznek.

Szakértők szerint a választások sokkal inkább a jelenlegi vezetés fennmaradását szolgálják és a valódi politikai változás esélye csekély. Az, hogy Csád milyen irányba halad majd a továbbiakban nagyban függ a választások utáni politikai stabilitástól és a hatalom békés átadásának esélyétől.

 

A nyugat-afrikai fekvésű Mali Köztársaság jelenlegi válsága is több évtizedes politikai és etnikai feszültségekben gyökerezik. A mai napig tartó zavargások a 2012-es puccsal kezdődtek, amelyet katonák hajottak végre. Az ország északi területein 2012 óta aktívak a szeparatista és iszlamista, mint például az al-Kaidával és az Iszlám Állammal kapcsolatban álló csoportok. Folyamatosak az általuk végrehajtott támadások, amelyeket sem az ENSZ, sem a francia békefenntartó erők nem tudnak megfékezni. Ez vezetett oda, hogy 2023 végén az ENSZ MINUSMA misszió kivonult Mali területéről, amely következtében jelentősen megnőtt az ország területén a biztonsági kockázat, a helyi lakosság védelme megnehezült, valamint az erőszakos cselekmények felerősödtek és számuk megnőtt.

A mali válságot tovább mélyíti az etnikai konfliktusok fokozódása is, hiszen a különböző etnikai milíciák gyakran megtorló támadásokat hajtanak végre és ezeket a központi kormányzat képtelen kezelni, visszafolytani vagy megelőzni.

Erős az orosz Wagner-csoport jelenléte és ez a biztonsági helyzet kezelésének tekintetében meglehetősen ellentmondásos, valamint sok feszültséget okoz az országban. Rendszeresen részt vesznek terrorellenes műveletekben, ezekkel a civil lakosságot támadják, amelyekkel jelentősen megsértik az emberi jogokat és ennek eredményeképp az állampolgárok elidegenednek a központi kormánytól.

2024-ben sem csökkentek az erőszakos cselekmények, az iszlamista csoportok több támadást hajtottak végre országszerte. Közel 100 civil vesztette életét, több gyermeket megöltek, számos civil lakost elraboltak, több száz házat felgyújtottak, valamint ezreket kényszerítettek menekülésre. Ezek egyértelműen nemzetközi jogot sértenek és háborús bűncselekményeknek számítanak, de ez sem rettenti vissza az Al-Kaida terrorszervezet fegyveres csoportjait. A 2021 májusában puccsal hatalomra került átmeneti katonai hatóságok nem tudnak érdemben fellépni a támadók ellen, így azok következmények nélkül tudják támadni a civil lakosságot.

Az utóbbi évek során a politikai stabilitás és a kormányzat legitimitásának kérdése meglehetősen kritikus tényezők Maliban. Az ország súlyos humanitárius válságba került az elmúlt évek eseményeinek következtében. Ezek következményeként rengeteg ember döntött a migárció, mint egyetlen lehetőség mellett és illegális útvonalakon keresztül indultak Észak-Afrika, valamint Európa felé.

A helyzet továbbra is rendkívül instabil és a válság megoldásához szükséges lehet mind a nemzetközi közösség, mind a helyi hatóságok részéről egy új stratégiai megközelítésre, amely figyelembe veszi az etnikai, vallási és politikai megosztottságokat.

Mali helyzete hasonló a Száhel-övezet többi országához és a súlyosbodó állami instabilitás, etnikai és vallási konfliktusok, valamint a terrorfenyegetettség csökkenti annak az esélyét, hogy bármiféle változás tudjon bekövetkezni a közeljövőben.

 

A Száhel-övezet minden országában hasonló a helyzet, mindenhol konfliktusok, terrorcselekmények, puccsok uralják a mindennapi életet. Nincs ez másképp Nigerben sem, ami a Száhel-övezet egyik leginstabilabb államává vált az elmúlt időszakban. Ez a 2023 júliusában végrehajtott katonai puccsnak köszönhető, amely Mohamed Bazoum elnök hatalmát döntötte meg. Csakúgy, mint Maliban, a francia katonai jelenlét itt is megvolt, azonban a puccs után a francia jelenlét csökkentését célozta meg a hatalmat átvett katonai junta. A katonai együttműködés megszüntetése sikerrel járt, ugyanis 2023 október végére Franciaország kivonta csapatait Nigerből. Az Egyesült Államok továbbra is jelen van az országban, hozzávetőlegesen ezer katona állomásozik országszerte Nigerben.

Az orosz Wagner-csoportnak pedig egyre erősebb a jelenléte és egyre nő a hatása, amelynek következtében sikeresen destabilizálja a térséget, valamint visszaszorítja a nemzetközi közösség szerepvállalását. Jelentős és egyre növekvő kihívást jelent az iszlamista csoportok jelenléte is. A katonai puccs óta több támadást is végrehajtottak különböző szélsőséges csoportok és folyamatos fenyegetést jelentenek a civil lakosság számára.

Az elmúlt hónapok eseményeit összevetve, egyértelműen megállapítható, hogy Nigerben folyamatosan súlyosbodik a helyzet, egyre nő az instabilitás és a humanitárius helyzet is meglehetősen rossz. Ezidáig több százezer ember kényszerült elhagyni otthonát az erőszakos cselekmények miatt, akik a növekvő biztonsági kockázatok elől menekülnek. A jelenleg hatalmon lévő katonai junta különböző biztonságpolitikai intézkedésekkel igyekszik javítani a helyzeten, de ezek mindössze rövidtávú megoldásokként szolgálnak, hosszútávon csak tovább növelik a térség instabilitását.

Jól mutatja Niger helyzete a Száhel-övezet jelenlegi kihívásait, amely a rendkívüli politikai instabilitásban, egyre súlyosbodó humanitárius válságban, valamint a növekvő iszlamista fenyegetésben csúcsosodik ki.

 

Nigerhez hasonlóan Burkina Fasót is a katonai junták irányítják, amely jelentősen meghatározza biztonságpolitikáját. 2022-ben hajtottak végre katonai puccsot és a hatalomra került központi kormányzat az ország közel felét tartja uralma alatt, másik felét pedig fegyveres csoportok ellenőrzik és egyre több várost vesznek blokád alá. Jelenleg körülbelül 40 település, közel 2 millió lakossal áll blokád alatt, ami azt jelenti, hogy az emberek és az áruk ki-és befelé történő mozgása nem lehetséges. A hatalom átvétele után a katonai junta a biztonság helyreállítását ígérte, ezt azonban nem sikerült véghez vinni a fegyveres csoportok egyre növekvő ereje miatt. Az ország északi és keleti területein zajló erőszakos konfliktusban különféle fegyveres csoportok, köztük az ISIS és a Jama’at Nasr al-Islam wal Muslimin (JNIM) alkalmaznak kormányellenes hadjáratokat és blokádokat.

Mindez jelentősen korlátozza a létfontosságú erőforrásokhoz való hozzáférést, valamint ellehetetleníti az élelmiszerellátást. Az elmúlt évek során közel 3 millió ember kényszerült elhagyni otthonát, valamint a lakosság majdnem fele él szegénységben és kűzd az alultápláltsággal. A blokádok tovább nehezítik a helyzetet, ugyanis ezek sok esetben a vízforrások megmérgezésével járnak, ami tovább növeli a lakosság szenvedését és kiszolgáltatottságát. Burkina Fasóban, Maliban és Nigerben is a lakosság nagyrésze belső menekült, országon belül vándorolnak el. Jelenleg a világ egyik leggyorsabban növekvő menekültválságával kell az országnak megküzdenie, valamint az elmúlt 1 évben az éhínség, alultápláltság és a kiszolgáltatottság szintje is rekordot döntött.

A civil lakosság folyamatos fenyegetettségben él és gyakran esnek a fegyveres csoportok támadásainak áldozatul. Mindezek mellett a kilímaváltozás okozta extrém időjárási jelenségek is csak tovább rontják az amúgy is válságos helyzetet Burkina Fasóban.

Burkina Faso esetében is jellemző, hogy a militánsok és lázadók egyre növekvő erőszakára a katonai erők szintén növekvő erőszakkal reagálnak. A rezsim felkelés elleni militarizált hozzáállása az eszkalációs dinamikát táplálja. Az elmúlt hónapok során a Száhel-övezetben egyre növekvő szerepvállalást tanúsított Oroszország és itt is megjelent már a Wagner-csoport.

Burkina Fasóban is súlyos humanitárius válság zajlik napjainkban, amely az egyre fokozódó erőszak, politikai isntabilitás és nagymértékű migráció következménye. A katonai puccs óta eltelt idő alatt a nem állami fegyveres csoportok által elkövetett gyilkosságok száma megháromszorozódott. Ez az adat jól mutatja, hogy a humanitárius helyzet rohamos mértékben romlik, az erőszakos cselekmények száma pedig egyre csak nő. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a humanitárius segítségnyújtás komoly kihívásokba ütközik, ugyanis a segélycsomagok és pénzösszegek csak kis része jut el az országba, így a segítségre szoruló 9 millió embernek csak a 38%-át tudják támogatni a rendelkezésre álló összegekkel. Mindennek ellenére több száz humanitárius szervezet igyekszik segítséget nyújtani Burkina Fasónak több-kevesebb sikerrel.

 

A jelenlegi helyzet Szudánban is egyre súlyosabb humanitárius válsághoz vezet a 2023 áprilisában kirobbant harcok nyomán, amelyek a Szudáni Fegyveres Erők (SAF) és a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) között zajlanak. A harcok elsősorban az ország központi és nyugati régióit érintik, így például Dárfúrt és a fővárost, Kartúmot. Ezek hatására közel 11 millió ember vált menekültté és kényszerült elhagyni lakóhelyét. A szudáni lakosság nagyrésze országon belül menekül, de magas a régión kívülre menekültek száma is. Több mint kétmillió ember menekült az országon kívülre, Egyiptomba, Csádba és Etiópiába. Ezekben az államokban a nagyszámú migráció jelentős terhet ró a humanitárius rendszerekre. Csakúgy, mint Burkina Faso, Szudán is a legnagyobb alultápláltsággal küzdő országok közé tartozik az elmúlt másfél év eseményei alapján. A szudáni lakosság milliói kerültek szélsőségesen kiszolgáltatott helyzetbe a konfliktus kitörése óta és súlyosan korlátozott számukra az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a konfliktusban álló felek, a kormány és a fegyveres csoportok akadályozzák a segélyszállítmányok célba jutását. Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek folyamatosan felszólítják a feleket arra, hogy az érintett közösségek számára engedélyezzék a biztonságos és akadálytalan hozzáférést a sürgősségi élelmiszer- és egészségügyi ellátáshoz, azonban számos területen a segélyek eljuttatása továbbra is komoly kihívásokba ütközik.

A nemzetközi közösség arra figyelmeztet, hogy azonnali intézkedéseket kell tenni, máskülönben a válság tovább fog súlyosbodni és hosszútávú destabilizációt okozhat az egész Száhel-övezetben. A diplomáciai kísérletek az erőfeszítések ellenére nem bizonyulnak sikeresnek, ugyanis a Szudánban harcban álló felek egyáltalán nem nyitottak a béketárgyalásokra vagy fegyverszünet tartására.

A jelenlegi helyzetből arra lehet következtetni, hogy Szudánban a 2025-ös évben az élelmezési helyzet várhatóan tovább fog romlani a folyamatos konfliktusoka, az élelmiszerellátás bizonytalansága, az egészségügyi és higiéniai szolgáltatások romlása, a hozzáférések korlátozása és a járványok kitörése miatt.

A Hezbollah vezetőinek célzott likvidálása

Szerző:
Veres Máté
-
0

A közel-keleti konfliktus új szakaszába lépett 2024 őszén, miután Izrael a Gázai övezet után északra fordította figyelmét, és egyre inkább a Hezbollah került a zsidó állam fókuszába. 2023 október 8-a óta szinte nem telt el úgy nap, hogy Izrael és a Hezbollah ne váltott volna kisebb-nagyobb csapásokat az izraeli-libanoni határ mentén, aminek következtében majdnem százezer izraeli állampolgárnak kellett elhagynia lakhelyét Észak-Izraelben. A helyzet akkor kezdett gyorsan eszkalálódni, amikor szeptember 17-én több ezer olyan csipogót robbantott fel a Moszad, amit a Hezbollah használt, majd egy nappal később ugyanígy járt el több száz walkie talkie-val. A két támadás összesen 39 halálos áldozatot követelt és több, mint 3400 sebesültet hagyott hátra. Az áldozatok között jelentős számban találhatóak olyanok, akik nem voltak harcosai a Hezbollahnak, köztük gyerekek, illetve egészségügyi dolgozók is. A támadás óriási csapás volt a síita csoportnak, hiszen az emberáldozatokon túl a kommunikációs hálózatuk gyakorlatilag használhatatlanná vált, illetve komoly presztízsveszteség, hogy az izraeli szolgálatok végre tudtak hajtani egy ilyen nagyszabású műveletet. Szakértők szerint eredetileg akkor kellett volna felrobbantani a készülékeket, amikor az IDF megkezdi a szárazföldi műveleteket Dél-Libanonban, azonban valószínűleg féltek attól, hogy a Hezbollah felfedezi a robbanóanyagot, ezért előre hozták a támadást. Innentől kezdett el egyre gyorsabban eszkalálódni a konfliktus.

Célzott likvidálás

Az elmúlt években többször is előfordult, hogy Izrael, vagy Izrael szövetségesei – elsősorban az USA – precíziós csapásokkal, célzottan képes volt likvidálni célszemélyeket, akár mélyen ellenséges területeken. Irán, illetve a síita állam proxy-jai ellen számos ilyen támadást hajtottak végre. Az utóbbi évek első igazán jelentős célzott likvidálása 2020. január 3-án történt, amikor Qasem Soleimani tábornokot, az Iráni Forradalmi Gárda Jeruzsálem Brigádjának (Quds Force) parancsnokát, több sikertelen merényletkísérlet után, egy amerikai drón segítségével sikerült megölni Bagdadban. Soleimani az aszimmetrikus hadviselés gyakorlati alkalmazásával vált hírhedté, hozzá kapcsolták a legtöbb Irán által támogatott síita milíciát. Egyesek szerint Irán második legbefolyásosabb vezetője volt Ali Khamenei ajatollah után, így az elvesztése jelentős csapás volt a teheráni vezetés számára.

A másik igazán komoly név, akit sikerült ilyen módon likvidálni, az Ismail Haniyeh, a Hamász politikai szárnyának a vezetője volt. Haniyeh vezette a Hamász oldaláról a fegyverszünetet célzó tárgyalásokat a Gázai övezetben folyó háború kapcsán, egészen 2024 július 31-ig. Haniyeh ekkor Teheránban vett részt Maszúd Peszeskján iráni elnök beiktatási ceremóniáján, ám amikor ezután visszatért szállására, egy izraeli rakétacsapás végzett vele, illetve egy testőrével. Haniyeh meggyilkolása hatalmas veszteséget jelentett a Hamász számára, hiszen az elsőszámú vezetőjükről volt szó, aki 2017 óta irányította a szervezetet, és korábban olyan pozíciókat töltött be, mint a Palesztin Nemzeti Hatóság miniszterelnöke (2006-2007), illetve a Hamász gázai vezetője (2007-2017), tehát egy veterán politikusról volt szó, aki személyesen is jó kapcsolatot ápolt Khamenei ajatollahhal.

Természetesen kettejükön kívül is számos magasrangú vezetőt veszített el Irán – és az általa támogatott proxyk – az elmúlt évtizedekben. A teljesség igénye nélkül, így likvidálták Ahmed Jászint (Hamász alapító) és Abdel Aziz al-Rantisit (Hamász társalapító) 2004-ben, Salah Shehade-t (Hamász katonai szárnyának a vezetője) 2002-ben, Ahmed al-Jabarit, másnéven Abu Mohammadot (Hamász katonai szárnyának helyettes vezetője) 2012-ben, vagy éppen Mohsen Fakhrizadeh-t (az iráni nukleáris program vezetője) 2020-ban. Jól látszik tehát, hogy Izrael régóta él ezzel az eszközzel, amit a hatékony hírszerzésének és a technológiai fejlettségének köszönhet elsősorban. Azonban az is látszik, hogy hiába iktatott ki számos – korábban akár nélkülözhetetlennek vélt – ellenséges vezetőt, komoly sikereket nem tudott ezzel elérni. A szervezetek túléltek, új vezetők jelentek meg és emelkedtek fel, a megöltek pedig mártírokká váltak. Ugyanez igaz az elmúlt egy év vonatkozásában is, hiszen az IDF számos Hamász-vezetőt likvidált Haniyeh-n kívül is. Legutóbb Jahja Sinwart, az október 7-i terrortámadás megtervezőjét ölték meg Gázában, de korábban erre a sorsra jutott többek között Saleh al-Arouri (Hamász politikai szárnyának helyettes vezetője), Marwan Issa (Hamász katonai szárnyának helyettes vezetője) és Mohammed Deif (Hamász katonai szárnyának vezetője) is, aki hosszú évek óta Izrael egyik elsőszámú célpontja volt. Mindezek ellenére nem sikerült megtörniük a Hamászt és lezárni a háborút.

A Hezbollah vezetőinek likvidálása

Miután egyértelművé vált a tel-avivi kormány számára, hogy a Hamász után a Hezbollah ellen kell majd fordulniuk, elkezdődött egy olyan művelet, amihez hasonlóra még nem igazán volt példa. Néhány hónap leforgása alatt gyakorlatilag lefejezték a síita szervezet felsővezetését. A Hezbollah minden szakértő szerint jóval komolyabb erőt képvisel, mint a Hamász, akár a harcosaik számáról, akár azok kiképzettségéről és felszereltségéről, akár az infrastruktúrájukról legyen szó. Izrael szempontjából így egyértelmű volt, hogy a szervezetet jelentősen meg kell gyengíteni, mielőtt szárazföldi műveletekbe kezdenének Dél-Libanonban, a Litáni-folyótól délre. Ezt több különböző módon kezdte el végrehajtani Izrael. Egyrészt ezt segítette a már említett csipogós és walkie talkie-s támadás, amivel a szervezet kommunikációs hálózatát támadták. Másrészt jelentősen növelték a légicsapások és rakétatámadások intenzitását, amivel többek között a Hezbollah infrastruktúráját támadták a szervezet három legfontosabb bázisterületén: Dél-Libanonban, Bejrút déli részén, illetve északon, a Bekaa-völgyben. Harmadrészt pedig elkezdték módszeresen felkutatni, majd egyesével likvidálni a Hezbollah vezetőit.

Hassan Nasrallah megölése

A legnagyobb hatású akciójuk kétségkívül Hassan Nasrallah megölése volt szeptember 27-én. Nasrallah 1992 óta volt a Hezbollah főtitkára, és a Közel-Kelet egyik legbefolyásosabb síita politikusaként és katonai vezetőjeként tartották számon. Nasrallah a Hezbollah dahyeh-i (Bejrút egyik déli külvárosa) főhadiszállása alatti bunkerben tartózkodott, amikor az izraeli légierő csapást mért a létesítményre, amiben minden jelenlévő életét veszítette. Ez a lépés, 10 nappal a csipogós támadás után, jelentősen eszkalálta a helyzetet a térségben. Nasrallah utolsó élőben közvetített televíziós beszédében, csupán 8 nappal a halála előtt, pont a fentebb említett támadásról beszélt, és súlyos bosszúval fenyegette meg Izraelt. Viszont azzal, hogy Izrael megölte a Hezbollah vezetőjét, még mielőtt az lényegi válaszcsapást intézhetett volna ellene, egy sokkal veszélyesebb útra lépett rá. Hassan Nasrallah ugyanis kivételesen jó kapcsolatot ápolt Ali Khamenei ajatollahhal, Irán legfelsőbb vezetője pedig nem hagyhatta megtorlatlanul egyik legfontosabb szövetségese meggyilkolását. A válaszra nem is kellet sokat várni, mivel október 1-jén Irán egy korábban soha nem látott méretű rakétatámadást intézett Izrael ellen, amiben kb. 200 ballisztikus rakétát és robotrepülőgépet, valamint egyes források szerint néhány hiperszonikus rakétát is kilőtt a zsidó államra. Az egyetlen halálos áldozat egy palesztin férfi volt, akit Ciszjordániában talált el egy lelőtt rakéta egyik darabja. Ez egyrészt azért fordulhatott elő, mert az izraeli légvédelem sok rakétát lelőtt, másrészt pedig amit nem sikerült lelőniük, azoknak a többsége katonai támaszpontokat, vagy lakatlan területeket talált el. A támadás súlya inkább abban fogható meg, hogy ezeknek a rakétáknak mindegyikére lehet nukleáris robbanófejet szerelni, amivel Irán ugyan még nem rendelkezik, de ez csupán politikai döntés kérdése.

Katonai vezetők likvidálása

Nasrallah mellett számos más magasrangú Hezbollah-vezetőt is sikeresen likvidált Izrael az elmúlt hónapokban. Közéjük tartozik Ibrahim Aqil, aki a Hezbollah katonai szárnyának, a Dzsihád Tanácsnak a helyettes vezetője volt. Aqil a Libanonon kívüli katonai műveletekért volt felelős, a határmenti harcokra specializálódott Radwan Force (a Hezbollah különleges alakulata) vezetőjeként, és a ’80-as évek óta 7 millió dollár vérdíj volt kitűzve a fejére, mert terrortámadások egész sorát szervezte a Közel-Keleten. A halálának körülményei hasonlóak Nasrallahéhoz: szeptember 20-án Dahyeh-ben, egy földalatti bunkerben tartózkodott egy megbeszélésen, amikor az izraeli légierő precíziós csapást mért az épültre. Az ő elvesztése azért is érintette érzékenyen a szervezetet, mert az elsőszámú katonai vezetőjüket, Fuad Shukrt már július 31-én – néhány órával Haniyeh előtt – sikerült megölnie Izraelnek, egy légicsapással Dahyeh-ben. Shukr 2016 óta volt a Dzsihád Tanács tagja (egyes források szerint az elnöke is), ezzel együtt pedig Nasrallah egyik legfontosabb katonai tanácsadója. A Dzsihád Tanács rajtuk kívül is veszített tagokat. Ali Karaki, aki a dél-libanoni körzet katonai parancsnokaként tevékenykedett, ott volt szeptember 27-én Nasrallah társaságában a Hezbollah főhadiszállása alatti bunkerben, a támadást pedig ő sem élte túl. Dél-Libanonban megkerülhetetlen szerepe volt az Izrael elleni folyamatos rakétacsapásokban, így ő is előkelő helyen szerepelt az IDF célpontjainak listáján.

Rajtuk kívül is számtalan katonai vezetőjét veszítette el a Hezbollah, amióta 2023 október 8-án megtámadta Izraelt. Wissam al-Tawil, a Radwan Force egyik tapasztalt parancsnoka, aki megjárta a szíriai polgárháborút, valamint több Izrael ellen elkövetett terrortámadás részese is volt, még január 8-án halt meg Dél-Libanonban egy dróncsapásban. Al-Tawil az évtizedes munkásságának köszönhetően közeli kapcsolatban volt korábban többek között Soleimani tábornokkal, valamint a Hezbollah több katonai felsővezetőjével is. Ismail al-Zint március 31-én likvidálta az izraeli légierő Dél-Libanonban. Al-Zin a Hezbollah katonai szárnyán belül a rakétatámadásokért, azokon belül is a páncéltörő rakétákkal való, izraeli célpontok ellen elkövetett támadásokért volt felelős. Ali Ahmed Husseint, a Radwan Force egy másik tapasztalt parancsnokát április 8-án lőtte ki egy izraeli vadászgép Dél-Libanonban.  Szeptember 20-án Ahmed Wahbit, a Radwan korábbi első emberét iktatta ki Izrael, aki egészen 2024 tavaszáig töltötte be ezt a tisztséget és kiképzőként fontos szerepet játszott a Hamász tavaly októberi terrortámadásában is. A szeptember 27-i légicsapásban, Nasrallah és Ali Karaki mellett meghalt Ibrahim Jazini is, aki a Hezbollahon belül a belső elhárításért volt felelős, illetve Nasrallah saját testőrségének a parancsnoki tisztségét is betöltötte, valamint a főtitkár egyik legfontosabb bizalmi embereként tartották számon. Június 12-én Taleb Abdullahot, a Dél-Libanonban állomásozó Nasser Unit egyik legfontosabb vezetőjét, július 3-án Mohammad Nassert, a Délnyugat-Libanonban tevékenykedő Aziz Unitnak a parancsnokát, szeptember 25-én pedig Ibrahim Qubaisit, a Hezbollah rakétacsapatainak egyik fontos vezetőjét likvidálta az IDF jellemzően dróntámadásokkal. Szeptember 27-én Muhammad Hussein Srourt a Hezbollah egyik legfontosabb légi parancsnokát, aki a pilóta nélküli repülőeszközök gyártását is vezette a szervezeten belül, egy nappal később, szeptember 28-án pedig a Hezbollah hírszerzésének vezetőjét, Hassan Khalil Yassint ölte meg rakétacsapásokkal Izrael, mindketten Bejrútban vesztették életüket.

Politikai vezetők likvidálása

A katonai vezetőkön és harctéri parancsnokokon kívül a Hezbollah politikai vezetését is komoly csapások érték az elmúlt időben. Egy nappal Nasrallah meggyilkolása után, szeptember 28-án Nabil Kaouk, a Hezbollah Végrehajtó Tanácsának elnökhelyettese is egy izraeli légicsapás áldozata lett Bejrútban. Kaouk szintén veterán tagnak számított a szervezeten belül, aki sokáig Dél-Libanon egyik legfontosabb katonai parancsnoka volt, és komoly szerepet játszott a 2006-os háborúban is. Az első beszámolók szerint ő lehetett volna Nasrallah utódja a szervezet élén, vagy legalábbis jó esélyekkel indult volna ezért a pozícióért. Nála is nagyobb veszteség a Hezbollah számára Hashem Safieddine, aki október 3-án hunyt el egy izraeli légicsapásban Bejrútban. Safieddine Nasrallah unokatestvére, régi harcostársa volt, aki a Végrehajtó Tanács elnökeként, a Dzsihád Tanács és a Hezbollah legfőbb döntéshozó testületének, a Sura Tanácsnak a tagjaként a szervezet egyik legfontosabb tagja volt. Kaouk halála után gyakorlatilag biztossá vált, hogy ő lesz a Hezbollah következő főtitkára, de kevesebb, mint egy hét leforgása alatt őt is likvidálta az IDF. Egyes sajtóhírek szerint Safieddine meggyilkolása után Ibrahim Amine al-Sayyed, a Hezbollah Politikai Tanácsának elnöke vette át ideiglenesen a szervezet vezetését. A Hezbollah úgy épül fel, hogy a főtitkár, az ő helyettese, illetve az öt tanács elnöke alkotja a Sura Tanácsot. Nasrallah, a főtitkár szeptember 27-én, Safieddine, az egyik tanácselnök október 3-án halt meg, a Dzsihád Tanács elnökének személye biztonsági okok miatt nem ismert, de elképzelhető, hogy már ő is meghalt (például ha Fuad Shukr volt az), Naim Qassem, Nasrallah helyettese pedig valószínűleg Iránba menekült, attól való félelmében, hogy őt is megölik. Így al-Sayyeden kívül már csak Mohammad Yazbek, a Bírói Tanács elnöke és Mohammad Raad, a Parlamenti Tanács elnöke van minden kétséget kizáróan még jelenleg is a helyén. Október 29-én, majdnem egy hónap hatalmi vákuum után végül döntött a Hezbollah vezetése, és Naim Qassemet nevezte ki főtitkárnak, aki az 1980-as évek óta fontos tagja a síita szervezetnek, és Nasrallah helyetteseként kézenfekvő opció volt az ő előléptetése. Kérdés, hogy hogyan lesz képes irányítani a Hezbollaht, főleg, ha valóban Iránba menekült. Ez nagy hatással lehet a teljes libanoni síita közösségre, hiszen a Hezbollah nem csupán egy terrorszervezet, hanem gyakorlatilag egy állam az államban, amely szociális tevékenységek egész sorát is végzi.

Összegzés

Röviden összefoglalva az mindenképpen elmondható, hogy Izrael példa nélküli támadásba lendült a Hezbollah vezetésével szemben. A szervezetet több, mint 30 éve vezető Hassan Nasrallahon kívül a legfontosabb politikai vezetők közül még legalább másik kettővel végeztek. A Hezbollah katonai vezetését pedig gyakorlatilag lefejezték, a legtapasztaltabb, rangidős parancsnokok többségét likvidálták. Az, hogy erre képesek voltak, és meg is tették, mindenképpen intő jelként értelmezhető, hiszen az elmúlt hónapokban megölt vezetők többségét évtizedek óta körözték a világ számos országában, mégsem tudták hatástalanítani őket. Ez az izraeli hírszerzés elképesztő pontosságát dicséri elsősorban, illetve a fegyveres erők gyors és pontos akcióit, hiszen sokszor nagyon rövid időn belül kellett nagyon precíz csapásokat végrehajtaniuk. A Hezbollah szempontjából vizsgálva a történeket az kijelenthető, hogy ennyi fontos vezető elvesztése rövidtávon biztosan vissza fogja vetni a szervezet tevékenységét. Súlyosbító tényező, hogy egy-egy támadás során nem csak az adott célszemély halt meg, hanem sokszor a társaságában lévő helyettese, titkára, bizalmi emberei is, ami az utódlást figyelembe véve még okozhat problémákat. Az azonban jelenleg jól látszik, hogy a harctéren még mindig képesek hatékonyan ellenállni az izraeli támadásoknak, köszönhetően elsősorban a decentralizált szervezeti struktúrának. Továbbá az is valószínűsíthető, hogy a Hezbollah ezt is túl fogja élni, a felépítéséből adódóan a megölt parancsnokok – akik mártírokká váltak a harcosaik szemében – helyét újak fogják átvenni, és az izraeli támadások szította gyűlölet miatt még népszerűbbé is válhat a szervezet a libanoni síiták körében, ami sok más mellett nagyobb tagságot is jelenthet a közép- és hosszútávú jövőben.

A JTAC szerepe a modern hadviselésben

Szerző:
Merényi Vivien
-
0

Magyarország és a NATO közötti együttműködés

 

A biztonság,- és védelempolitika területén az elmúlt évtizedekben globális változások figyelhetőek meg, amelyek közvetlen hatással vannak a katonai erők működésére és az alkalmazott hadviselési stratégiákra. A 21. században a haderők számára a hagyományos hadviselés mellett az új, összetettebb, többdimenziós műveleti környezetekben történő működés válik meghatározóvá. Ebből a szempontból kiemelt jelentőséggel bírnak az úgynevezett multi-domain operations (MDO) – többdimenziós műveletek, amelyek a különböző fegyvernemek és operatív dimenziók közötti szoros együttműködésre építenek. Az MDO lényege, hogy a szárazföldi erők, a légierő, a haditengerészet, a kibertér és az információs tér együttes alkalmazásával valósulnak meg a hadműveletek – biztosítva a gyors reakcióképességet és a hatékony válaszokat a különböző biztonsági kihívásokra.

 

A Magyar Honvédség és a NATO szerepe

A Magyar Honvédség számára a nemzeti biztonság védelme és a NATO-tagállamként való aktív szerepvállalás központi jelentőséggel bír a modern hadviselési környezetben. Magyarország stratégiai elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy központi szereplővé váljon a NATO szövetségében, és kulcsszerepet játsszon a nemzetközi békefenntartó, válságkezelő és katonai műveletekben. A Magyar Honvédség működését meghatározzák a nemzetközi hadviselési szabványok, az interoperabilitás, az összhaderőnemi műveletek, valamint az integrált harcászati rendszerek alkalmazása, amelyek biztosítják a szövetségi erők közötti hatékony együttműködést.

A NATO elvei szerint a modern hadviselés már nem csupán egyetlen fegyvernemre összpontosít, hanem a különböző harcászati dimenziók és fegyvernemek közötti integrált együttműködésre helyezi a hangsúlyt. Magyarország ezen elvek mentén alakítja ki védelmi stratégiáját, és aktívan hozzájárul a szövetségi haderők közötti együttműködő képesség fejlesztéséhez. A Magyar Honvédség számára különösen fontos, hogy az összhaderőnemi műveletekben való részvétel során minden fegyvernem – a szárazföldi csapatok, a légierő, a „vízi hadviselés”, a kibertér és az információs tér – szoros együttműködésére építhessen, amely lehetővé teszi a műveletek gyors és hatékony végrehajtását.

A NATO-ban való aktív szerepvállalás nemcsak a katonai feladatok ellátására terjed ki, hanem a nemzetközi együttműködésre is, amely a békefenntartó és válságkezelő műveletek során kiemelkedő fontosságú. Az együttműködés különösen fontos a tagállamok között, mivel a globális biztonsági helyzet folyamatosan változik, és a gyors reagálás és a hatékony koordináció kulcsfontosságú tényezők a közös műveletek sikeres végrehajtásában. A Magyar Honvédség szerepe tehát nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi szinten is meghatározó, mivel Magyarország biztosítja a szövetségi erők számára a gyors reagálási képességet és a hatékony műveletek végrehajtásához szükséges infrastruktúrát és eszközöket.

 

Az összhaderőnemi műveletek és az előretolt repülésirányítók szerepe

A modern hadviselés egyik központi eleme az összhaderőnemi műveletek (Joint Operations) végrehajtása, amelyek során a különböző fegyvernemek és harci dimenziók közötti együttműködés ugyancsak lényeges.

A sikeres összhaderőnemi műveletek végrehajtásában kimagasló szerepet játszanak az előretolt repülésirányítók (Forward Air Controller / Joint Terminal Attack Controller, FAC/JTAC), akik közvetlen kapcsolatban állnak a szárazföldi csapatokkal és a légierővel. Feladatuk a légi csapások irányítása és koordinálása, a célpontok megjelölése, valamint a csapások hatékony végrehajtásának biztosítása. Az előretolt repülésirányítók szerepe különösen fontos az olyan összetett műveletek során, amelyekben több fegyvernem működik együtt és ahol a gyors reagálás és a pontos koordináció létfontosságú.

A JTAC (Joint Terminal Attack Controller) a harctér közvetlen közelében helyezkednek el, gyakran az előrenyomuló csapatok mellett, így lehetőségük van az ellenséges erők pozícióinak pontos megfigyelésére és az ellenséges célpontok gyors azonosítására, megjelölésére. A JTAC biztosítja, hogy a légi támadások pontosan és hatékonyan pusztítsák az ellenséget, miközben minimalizálják a saját erők és a civil veszteségek kockázatát. A JTAC tehát a harctéri műveletek egyik nélkülözhetetlen elemét képezi, hiszen ők azok, akik biztosítják a különböző fegyvernemek közötti szoros együttműködést és a harci műveletek zökkenőmentes végrehajtását.

 

A JTAC szerepe az MDO környezetében

A modern hadviselésben a Multi-Domain Operations (MDO) koncepciója egy új, többdimenziós megközelítést jelent, amely a különböző harci dimenziók – szárazföldi erők, légierő, haditengerészet, kibertér, információs tér – közötti integrált együttműködésre épít. Az MDO célja, hogy gyors és hatékony válaszokat biztosítson a különböző, egyre összetettebb biztonsági kihívásokra, és hogy az összes harci dimenzió és fegyvernem együttműködjön a hadműveletek sikeres végrehajtása érdekében.

Az MDO-ban betöltött szerepük alapján a JTAC tevékenysége különösen fontos. Az előretolt repülésirányítók alapvetően a szárazföldi erők és a légierő közötti kapcsolatot biztosítják, és szerepük kiterjed az adatok és információk folyamatos áramoltatására, a harctéri helyzet nyomon követésére, valamint a célpontok gyors azonosítására. A JTAC az MDO környezetében tehát nemcsak a légi támogatások koordinálásáért felelnek, hanem segítenek abban is, hogy a különböző harci dimenziók közötti integráció és gyors reagálás biztosított legyen.

A JTAC munkája különösen fontos a hibrid hadviselés és az aszimmetrikus hadviselési környezetekben, ahol a hagyományos harci elemek mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a nem konvencionális eszközök, mint például a kibertámadások vagy az információs műveletek. Az előretolt repülésirányítók tehát nemcsak a légi csapások koordinálásában, hanem az információs és kiberbiztonsági műveletekben is szerepet kapnak, hiszen a modern hadviselés minden dimenziója összefonódik és egymást erősíti.

 

Magyarország nemzetközi szerepe és a JTAC fontossága

A Magyar Honvédség számára az előretolt repülésirányítók szerepe különösen fontos a nemzetközi hadműveletek és a NATO közös műveletei szempontjából. A Magyar Honvédség a NATO tagjaként elkötelezett a nemzetközi biztonság fenntartása mellett, és aktívan részt vesz a szövetségi műveletekben, amelyekben a gyors reagálás és a hatékony koordináció kulcsszerepet játszik. A JTAC biztosítja, hogy hazánk honvédelme képes legyen végrehajtani a gyors és hatékony légitámogatást, valamint a különböző fegyvernemek közötti koordinációt. Pont ezek miatt a FAC tevékenysége nemcsak a nemzeti védelem szempontjából fontos, hanem Magyarország szerepét is erősíti a globális biztonság fenntartásában, különösen a NATO közös műveleteiben való részvétel során.

 

Technológiai fejlődés és az integráció szerepe az összhaderőnemi hadműveletekben

A modern hadviselésben a technológiai fejlesztések és az új eszközök alkalmazása elengedhetetlen az összhaderőnemi műveletek sikerében. A repülésirányítók számára az új technológiai rendszerek biztosítják a harctéri helyzet pontos megértését és a műveletek gyors és hatékony végrehajtását. A hagyományos rádiós kommunikáció mellett ma már olyan modern digitális rendszerek állnak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik a valós idejű információcserét a különböző fegyvernemek között. Az integrált rendszerek, mint például a C4ISR (Command, Control, Communications, Computers, Intelligence, Surveillance, and Reconnaissance), a Joint Fires rendszerek, a digitális térképek és az ISR (Intelligence, Surveillance and Reconnaissance) eszközök alapvetően segítik a repülésirányítók munkáját, és lehetővé teszik számukra a légicsapások precíz koordinálását.

 

A C4ISR rendszerek  

A C4ISR rendszerek különösen fontosak, mivel lehetővé teszik a különböző fegyvernemek közötti információáramlást és a gyors döntéshozatalt. A JTAC számára ezek a rendszerek biztosítják, hogy valós időben hozzáférjenek a harctéri információkhoz, és így gyorsan reagálhassanak az ellenséges mozgásokra. Az integrált digitális rendszerek nemcsak a légi támogatás irányítását könnyítik meg, hanem az adatok gyors és pontos továbbítását is lehetővé teszik a szövetséges erők számára. Az ilyen rendszerek alapvető fontosságúak a szinkronizáció és a hatékonyság növelésében, különösen a komplex harci helyzetekben. A valós idejű adatok segítségével a parancsnokok gyorsan módosíthatják a harci terveket a változó helyzetek függvényében. A kommunikációs rendszerek biztonsága kiemelt figyelmet kap, hogy elkerüljék az információk ellenséges kézbe jutását. A C4ISR rendszer folyamatos fejlesztése biztosítja, hogy a modern hadviselésben a különböző egységek közötti koordináció és információmegosztás a lehető legpontosabb és leghatékonyabb legyen. Végső soron a C4ISR rendszerek célja, hogy minimalizálják a veszteségeket és maximalizálják a harci siker esélyeit a gyors és pontos döntéshozatallal.

 

Folyamatos fejlesztés és a repülésirányítók képzése

A Magyar Honvédség számára elsődleges fontosságú, hogy folyamatosan integrálja a legújabb technológiai fejlesztéseket, ezzel növelve a hadrendjében lévő rendszerek hatékonyságát és korszerűségét. Kiemelt cél, hogy a repülésirányítók mindig a legmodernebb eszközökkel és naprakész technikai tudással legyenek felszerelve, hiszen a fejlett technológia nélkülözhetetlen a gyors és pontos döntéshozatalhoz. Az integrált rendszerek használata biztosítja, hogy a Magyar Honvédség rugalmasan és hatékonyan tudjon reagálni a különféle biztonsági kihívásokra, lehetővé téve a gyors válaszadást mind hazai, mind nemzetközi műveletek során. A repülésirányítók szakmai fejlesztése és modern eszközökkel való ellátása alapvető feltétele annak, hogy a harctéri helyzeteket gyorsan és hatékonyan kezelni tudják, és hogy a Honvédség képes legyen az eredményes együttműködésre a nemzetközi partnerekkel. Mindezek együttesen biztosítják, hogy a hazai honvédelem megfeleljen az interoperabilitási követelményeknek, ami elengedhetetlen a globális biztonság fenntartásában és a közös műveletek sikeres végrehajtásában.

 

Összegzés

Az összhaderőnemi műveletek és a multi-domain operations (MDO) koncepciója alapvetően új alapokra helyezte a modern hadviselést. A Magyar Honvédség számára különösen fontos, hogy folyamatosan frissítse és integrálja az új technológiai megoldásokat, és biztosítsa, hogy a repülésirányítók rendelkezzenek a legmodernebb eszközökkel és képességekkel. Az MDO és az összhaderőnemi műveletek alkalmazása nemcsak a Magyar Honvédség hatékonyságát növeli, hanem elősegíti Magyarország nemzetközi biztonságpolitikai szerepének megerősítését is.

Semleges pajzs? – Az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés és Svájc csatlakozása

Szerző:
Kertész Bence
-
0

2024. október 17-én Svájc véglegesen is csatlakozott az Európai Égi Pajzs Kezdeményezéshez, mely egy új, átfogó európai légvédelmi kooperáció. Vajon összeegyeztethető-e ezen katonai kezdeményezéshez való csatlakozás Svájc semlegességének történelmi hagyományával? Hogyan épül fel az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés, és milyen biztonságpolitikai szereppel bírhat Európa jövőjében? Ezen kérdésekre kíván választ adni a következő rövid elemzés.

A 2022-es ukrajnai orosz offenzíva új helyzetet teremtett az európai biztonsági percepcióban, és ezáltal a biztonságpolitikában, mely a kontinens államait fokozottabb védelmi kooperációra késztette. Ennek egyik legfontosabb projektje az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés (European Sky Shield Initiative, ESSI), melynek koncepciója már 2022 nyarán megfogalmazásra került Olaf Scholz német kancellár részéről. Ez a Németország vezette átfogó védelmi együttműködés közös európai légvédelmi keretrendszert kíván létrehozni, mely az ukrajnai háború következtében megnövekedett orosz rakétafenyegetésre szolgál válaszul. 2022 októberében az ESSI tizenöt állam (köztünk hazánk) részvételével alakult meg, mely két év alatt további hat taggal bővült, melyet most Svájc csatlakozása követ. Jól mutatja a kezdeményezés átfogó és diverzifikált jellegét, hogy a tagállamok közül négy ország nem tagja az Európai Uniónak, két állam pedig a NATO-nak.

Az ESSI komplex védelmi rendszere az európai légtér átfogó védelmét kívánja biztosítani, ezzel kipótolva a korábbi légvédelmi rendszerek hiányosságait. Ennek megfelelően a keretrendszer többféle légvédelmi eszközt kíván alkalmazni eltérő elhárítási célokkal, több részegységre bontva fel a teljes komplexumot. 

Az ESSI rövid hatótávolságú védelmi része horizontálisan 15 kilométer, vertikálisan 6 kilométeres légtéregységet kíván lefedni, míg a közepes szint 15 és 50 kilométer közötti, valamint 25 kilométeres magasságú keretek között definiálható. A közepes és rövid egység védelméhez Németország az infravörös rávezetésű IRIS-T rakéták földi indítású változatait kívánja alkalmazni, mely alapvetően légiharc-rakétaként került bevezetésre több típusnál, így a hazánkban is rendszeresítésre került JAS 39 Gripen vadászbombázó fegyverzeteként. A rövid hatótávolságú egység szorosan kiegészül a közvetlen légvédelmi, így kifejezetten a pilóta nélküli repülőeszközök elleni elhárítással, egészen 6 kilométeres hatótávolságig. Németország ezen közvetlen és rövid hatótávolságú légvédelmi feladatok integrálására közös rendszert kíván fejleszteni, erre a célra az ARGE NNbS védelmi konzorcium 1,2 milliárd dollárt nyert el. Ezen projekt mellett a Németország további beszerzésekkel igyekszik növelni rövid hatótávolságú (és csapatlégvédelmi) képességeit, ugyanis 2024 elején szerződést írt alá 49 darab Skyranger 30 védelmi rendszer 595 millió dollár értékben megvásárlására, mely rendszerek 30 milliméteres gépágyúval és Stinger rövid hatótávolságú föld-levegő rakétákat alkalmaznak. Érdemes megjegyezni, hogy hasonló céllal a Magyar Honvédség részére már korábban, 2023-ban megrendelésre került a Skyranger 30 tornyának és a KF41 Lynx alvázának egyetlen harcjárművé való integrálása.

Ilyen módon az ESSI közvetlen, rövid és közepes hatótávolságú szintje képes lenne a pilóta nélküli repülőeszközöktől egészen a merev- és forgószárnyas repülőeszközökön át a robotrepülőgépekig tartó légi fenyegetések elhárítására. 

Az ESSI nagy hatótávolságú védelmi része 50 kilométeres horizontális, és 35 kilométeres vertikális légtérrészt lenne képes lefedni, így az olyan stratégiai fenyegetések ellen lenne képes védekezni, mint a robotrepülőgépek, stratégiai bombázórepülőgépek és ballisztikus rakéták. Ez a szint alapvetően a rádiólokátoros rávezetést használó MIM-104 Patriot légvédelmi rendszert alkalmazná, mely a korábban említett IRIS-T rendszerhez hasonlóan szintén bevetésre került az orosz-ukrán háborúban.

Mindezen védelmi rétegen felül Németország részéről tervben van egy magasabb védelmi szint kiépítése, mellyel már a nagyobb hatótávolságú ballisztikus rakéták elhárítása is megoldható lenne. Ennek céljára az Arrow-3 védelmi rendszer kerülne beszerzésre, mely képes 2400 kilométeres horizontális, és 100 kilométeres vertikális síkban az elfogótevékenységre.

Összességében az ESSI tervének megvalósítása képes lenne egy átfogó, többszintű és integrált európai légvédelmi rendszer megteremtésére. Párhuzamosan az Európában telepített többi légvédelmi rendszerrel (mint például a NATO IAMD és BMD) az ESSI a védelem funkciója mellett biztonságpolitikai szempontból komoly elrettentő szereppel is rendelkezhet, melynek igénye az orosz-ukrán háború fényében felerősödött az európai védelem jövőbeli perspektívájában.

Éppen ezért meglepően hathat a semlegesség történelmi hagyományával bíró Svájc csatlakozása az egyezményhez, hiszen korábban nem volt példa arra, hogy az ország olyan együttműködéshez csatlakozzon, mely operatív védelmi tevékenységet is magában foglalhat. Bár Svájc részese a NATO Békepartnerségnek, és szoros együttműködést folytat az Európai Védelmi Ügynökséggel, a semlegesség külpolitikájának megőrzésére továbbra is nagy hangsúlyt fektet, különösen is az orosz-ukrán háború tekintetében. Erre példa, hogy Svájc minden esetben engedélyhez köti, hogy az általa külföldre eladott hadiipari termékek további exportálásra kerülhessenek, ugyanis a semlegességi politika fontos része, hogy Svájc nem exportál (közvetve sem) háborúban részt vevő felek számára ilyen termékeket. Ilyen módon komoly konfliktus alakult ki, amikor megtiltásra került, hogy a korábban Németország számára eladott lőszerek Ukrajnába kerülhessenek. Ennek következményeként a svájci hadiipari vállalatok veszélybe kerültek, mivel a kapcsolódó korlátozások miatt az importálás helyett Németország az adott lőszer hazai termelésének újraindítását választotta.

2024 októberében azonban a semlegesség ezen kérdésével kapcsolatban is változás történt, mivel Viola Amherd, a Svájci Államszövetség elnöke és védelmi minisztere olyan nyilatkozatott tett, melyben szorgalmazta a kereskedelmi exportkorlátozás ezen fajtájának felülvizsgálatát. Emellett 2024 során elutasításra került azon kezdeményezés, mely szigorúbban rögzítette volna a svájci alkotmányban a semlegesség koncepcióját. Ilyen módon az ESSI-hez csatlakozás, az exportkontroll ügye, valamint az elutasított alkotmánymódosítás is egyre inkább előtérbe helyezik Svájc semlegességének politikai kérdését, mely a közéleti viták tárgyává vált. Ezen fejlemények Svájc korábbi szigorú semlegességi politikájához képest alapvetően csak minimális nyitást eredményeznek a külpolitikában, de hosszabb távon akár nagyobb változások alapját is képezhetik, amennyiben az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos kül- és belpolitikai nyomás erősödik. Fontos azonban kiemelni, hogy ezek a tendenciák inkább lehetőséget adnak a változásra, mintsem kötelezettséget. Svájc ugyanis az ESSI-hez különleges kitétellel csatlakozott, mely biztosítja, hogy amennyiben bármelyik részes fél fegyveres konfliktusba kerül, Svájc felfüggesztheti tagságát (összhangban semlegességével), mindamellett, hogy az ESSI csatlakozási szerződése (mely valójában egy szándéknyilatkozat) nem minősül nemzetközi szerződésnek, így nem eredményez pénzügyi vagy jogi kötelezettséget.

Összességében tehát az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés történelmi kezdeményezés egy olyan európai légvédelmi rendszer megalkotására, mely túlmutat a hagyományos integrációs formákon (EU, NATO) és többszintes struktúrájával képes átfogó védelmet biztosítani, pótolva a meglévő rendszerek hiányosságait. Az ESSI védelmi funkciója mellett elrettentő biztonságpolitikai szereppel bír, a tervezett haditechnikai eszközök rendszeresítésével pedig jelentős részben az európai hadiipar számára is megfelelő ösztönzést nyújthat. Mindemellett az ESSI fontos eszköz lehet az európai védelembe kevésbé integrált országokkal való kooperáció bővítésére. Ilyen módon a hagyományosan a semlegesség mellett elkötelezett Svájc számára is egy fontos alap lehet az ESSI-hez való csatlakozás, mely lehetőséget ad számára, hogy közelebb kerüljön az európai védelmi együttműködésekhez, illetve akár arra is, hogy semlegességi politikáján változtatást hajtson végre a későbbiekben.

Egyiptom felkelés elleni műveletei a Sínai-félszigeten 2011 és 2023 között – esettanulmány

Szerző:
BSZK
-
0

Az Egyiptomi Haderő csaknem 12 éven keresztül folyamatosan harcolt azért, hogy megszabadítsa a Sínai-félszigetet az Iszlám Állam ottani sejtjétől (ISIS Sinai) és annak elődjeitől. Jelen írásomban azt fogom kifejteni, hogy milyen kihívásokkal kellett ez idő alatt szembenéznie, milyen hibákat követett el, amik azt eredményezték, hogy eddig elhúzódott a konfliktus és hogy később milyen változtatásokat eszközölt, amik végül győzelemhez vezettek.

A Sínai-félsziget Egyiptom legkeletibb része ez köti össze Afrikát a Közel-Kelettel. Nyugatról a Szuezi-csatorna keletről pedig Izrael és a Gázai-övezet határolják, lakossága pedig nagyjából 5-600000 fő, melynek nagyrészét beduin törzsek alkotják. A félsziget biztonsági helyzete már 2011 előtt sem volt túlzottan jónak mondható, az 1997-es luxori mészárlás például 62 halálos áldozatot követelt a 2004-es tabai bombatámadás-sorozat pedig újabb 37 emberrel végzett, amit hasonló támadások követtek Sharm el-Sheikh-ben és Dahab-ban.

Ennek oka részben a Camp David-i békeszerződés volt, miszerint Izrael kivonulásáért cserébe a két ország megállapodott arról, hogy biztonsági zónákra osztják fel a területet és limitálják, hogy ezekben mekkora katonai erő tartózkodhat, ez azonban bizonyos szélsőséges csoportoknak is lehetőséget nyújtott arra, hogy megerősödjenek. A helyzetet tovább nehezítette, hogy Egyiptomnak minden nagyobb katonai beavatkozáshoz külön engedélyt kellett kérnie Izraeltől és a „Többnemzetiségű Erők és Megfigyelők”-től (Multinational Forces and Observers – MFO). Emiatt a félsziget egy jelentős részén csak rendvédelmi erőkkel, határőrökkel és titkosszolgálatokkal voltak jelen.

Az Arab tavasz Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt is utolérte, a tüntetések miatt 2011 februárjában kénytelen volt lemondani a hatalomról. Nagyjából ekkorra lehet datálni a Sínai-Felkelés kezdetét is, ISIS Sinai-ról azonban csak 2014 novemberétől beszélhetünk, amikor a legnagyobb felkelő csoport, az Ansar Bait al-Maqdis hűséget fogadott az Iszlám Államnak. Később több kisebb csoport is csatlakozott hozzájuk. Az országszerte zajló zavargások lekötötték a biztonsági erők figyelmét, ami kitűnő lehetőséget kínált a felkelőknek, ráadásul a líbiai Kadhafi-rendszer bukása után rengeteg fegyver és haditechnikai eszköz került hozzájuk a kiépített alagútrendszereiken keresztül. A félsziget lakott területének nagyjából egyharmadát sikerült irányításuk alá vonni, gyakran hajtottak végre támadásokat a helyi gáz-és olajvezetékek ellen és a Szuezi-csatorna forgalmát is veszélyeztették, destabilizálva a régiót, ezzel azonban nem csak az egyiptomi kormánynak okoztak nehézségeket. Az Arab Gázvezetéket ért támadások például évi 2 milliárd dollárnyi veszteséget jelentettek Jordániának és Izrael területén is hajtottak végre akciókat.

Emiatt Egyiptom 2011-ben engedélyt kapott rá, hogy katonai eszközökkel is felléphessen a terroristák ellen, ezzel kezdetét vette az Operation Eagle, az első ilyen jellegű művelet a sokból, nagyjából 2500 katonával, Különleges Erőkkel, gyalogsági harcjárművekkel, harckocsikkal és harci helikopterekkel. Viszonylag rövid idő alatt sikerült elfoglalniuk El Arish-t, Sheik Zuweid-et és Rafah-t, a felkelők három központját, viszont a valódi nehézségek csak ezután kezdődtek. A felkelők nem adták meg magukat folyamatosak voltak az egyiptomi (és izraeli) biztonsági erők elleni támadások, amiknek az intenzitása egyre csak nőtt. Sokan ezért Mohamed Morsi elnököt hibáztatják, amiért nem lépett fel elég határozottan, a helyzet azonban ennél sokkalta bonyolultabb volt, az egyiptomi haderőnek ugyanis számtalan külső-és belső problémával kellett szembenéznie, aminek következtében nagyjából az összes létező hibát sikerült elkövetnie a kezdeti szakaszban.

Először is nem vették elég komolyan a felkelőket, a katonai vezetés gyors győzelemre számított, holott az afganisztáni és az iraki háborúk példájából megtanulhatták volna, hogy egy terület elfoglalása még nem jelent önmagában győzelmet. Másodszor, az egyiptomi haderőnek nem volt semmiféle COIN (Counter Isurgency – Felkelés elleni) tapasztalata, 2011-ig úgy voltak vele, hogy a terrorizmus elleni küzdelem a rendvédelmi szervek dolga, helyette inkább konvencionális háborúra készültek, ami meg is látszott az eljárásaikon.

Abdel Fattah el-Sisi 2013-as katonai puccsa után még tovább fokozták a műveletek intenzitását, növelték a katonák létszámát, ekkor már vadászgépeket, kazettás bombákat és tüzérségi eszközöket is bevetettek, azonban ezek sem érték el a kívánt célt. Nem nagyon törődtek a civil lakossággal, rendkívül magas volt a „járulékos veszteségek” száma, sokszor erőszakkal lakoltatták ki a helyieket, rombolták le a házaikat és égették fel a termőföldjeiket azzal a vélt vagy valós indokkal, hogy a terroristákat támogatják. Gyakran bármi féle vád nélkül ölték meg vagy tartóztatták le és tartották fogva őket vagy a családtagjaikat embertelen körülmények között, a börtönökben pedig mindennaposak voltak a kínzások.

Ezzel azonban pont ellentétes hatást értek el. Az Amerikai Tengerészgyalogság COIN kézikönyve is leírja, hogy ha művelet közben a katonai erők kegyetlenül bánnak a helyi lakosokkal, megsértik a jogaikat és nem minimalizálják a civil áldozatok számát, akkor azok (főleg, akiknek haltak meg közeli hozzátartozóik az atrocitásokban) a felkelőket fogják támogatni. Itt is pontosan ez történt, a törzsek nagy része – akikkel már 2011 előtt is elnyomott és kizsákmányolt az egyiptomi kormány – nem értett egyet az Iszlám Állam ideológiájával, csak azért csatlakoztak hozzájuk, mert kevésbé tartották őket rossznak, mint az egyiptomi biztonsági erőket.

A helyzetet számtalan dolog nehezítette még tovább. Ide tartozik a fegyveres erők elavult struktúrája, a túlzott centralizáció, a görcsös ragaszkodás a régi doktrínákhoz és az újításra való hajlam hiánya. A katonák felkészültsége is hagyott kívánnivalót maga után, egy részük sorállományú volt, akik nem csak COIN, de semmiféle katonai tapasztalattal nem rendelkeztek, amerikai kiképzők elmondása szerint pedig még az Egyiptomi Különleges Erők sem voltak sem fizikailag sem szakmailag megfelelő szinten, a rendfokozatokat meg sokszor nem érdem, hanem a pénz a kapcsolatok és a rendszerhez való hűség alapján osztogatták.

Nehéz pontosan meghatározni, hogy mikortól kezdett el javulni a helyzet. Mubarak alatt a beduinok nem csatlakozhattak sem a haderőhöz, sem pedig a rendvédelmi szervekhez, igaz néhányuknak engedték, hogy a katonai hírszerzésnek dolgozzanak, őket nevezték Manadib-eknek, de a munkájuk rendszerint kimerült a csempész-alagutak felderítésében és hasonló kisebb feladatokban. El-Sisi kezdett el nagyobb figyelmet fordítani rájuk igyekezett növelni a létszámukat és integrálni őket a hadseregbe azzal, hogy rendes kiképzést, felszerelést és fizetést adott nekik. Helyiekként könnyen be tudtak épülni az ellenség soraiba és tudtak információkat szerezni, így a titkosszolgálatokkal való együttműködésük is erősödött.

Akiket nem a reguláris haderőbe vont be, azokat igyekezett kormánybarát milíciákba szervezni. Ezekből a legnagyobb a 2015-ben alakult Sínai Törzsek Uniója (Union of Sinai Tribes). A magját a Tarabin törzs adta és ugyan nem voltak annyira képzettek vagy fegyelmezettek, mint a Manadib-ok, a hely és a lakosság ismerete előnyt jelentett számukra és az egyiptomi kormány legitimációját is növelte. Igaz, mindkét szervezetben szép számban voltak bűnözők, akik a személyes vitáik elintézésére használták az újonnan kapott fegyvereiket és hatalmukat, valamint a csempészetből és a civilek bántalmazásából is bőven kivették a részüket, de a felkelők alagút-rendszerére is komoly csapásokat mértek. Így az egyiptomi flotta és a szárazföldi haderő sikeresen blokád alá tudta vonni a félszigetet, teljesen elvágva az ISIS Sinai utánpótlásait. Többször előfordult, hogy a terroristák azért adták meg magukat mert egyszerűen nem volt élelmük.

A kormány és a milíciák sikeres együttműködésének talán legjobb példája a 2021 márciusi művelet, amiben az Egyiptomi Különleges Erők a beduinokkal közösen találták meg és végeztek Salim al Hamadinnal, az ISIS Sinai vezetőjével. A szervezet ezután még tovább gyengült, végül az egyiptomi elnök 2023 áprilisában bejelentette a győzelmet és a harcok végét, amit később a terrorszervezet is megerősített, amikor 2024 márciusában egy videójában inaktívnak nevezte a sínai-félszigeti sejtjét. A területen épp viszonylagos béke van, nagy mértékben csökkent az erőszak, a biztonságot pedig főleg a rendvédelmi szervek és a milíciák tartják fenn, amiknek egy része (köztük a Union of Sinai Tribes) nem oszlott fel a harcok után. Ez egyrészt növeli a stabilitást, másrészt viszont felveti egy esetleges újabb felkelésnek a kockázatát, ha ezek nem lesznek elégedettek a kormány döntéseivel, valamint az izraeli háború lehetőséget adhat az ISIS Sinai-nak is arra, hogy új erőre kapjon.

Hogy ezek megtörténnek-e vagy sem, azt még nem lehet előre látni, ha viszont nem, akkor a Sínai-felkelés ritka példája lehet egy sikeres COIN-műveletnek. A kezdeti hibák miatt ugyan elhúzódott a konfliktus és rengeteg emberéletet követelt (2013 és 2022 között 3277 egyiptomi rendőr és katona halt meg, a civil áldozatokról nem is beszélve) de a milíciák kialakítása és támogatása hatékony módszernek bizonyult. Ez is igazolta, hogy csak úgy lehet tartós békét teremteni, ha a helyi erőket is bevonjuk a folyamatba (legyen szó akár egy másik államról akár egy országon belüli kisebb régióról), mivel ők ismerik a legjobban a helyi sajátosságokat és a felkelők eljárásait. A szívek és elmék megnyerése szintén kulcsfontosságú volt és végül nem is bizonyult túlzottan nehéz feladatnak. Amint az egyiptomi állam nem ellenségként, hanem partnerkén kezelte a törzseket, azok sokkal nagyobb számban álltak melléjük, amiben az is szerepet játszott, hogy el-Sisi körülbelül 700 milliárd egyiptomi fontot (nagyjából 15 milliárd USA-dollárt) tervez a félsziget fejlesztésére fordítani. A források folyamatosan érkeznek, amiből utakat építenek, fejlesztik az energia-ellátást, a mezőgazdaságot és még sok mást, kérdés azonban, hogy Egyiptom jelenlegi gazdasági helyzete miatt ebből mennyi minden fog megvalósulni.

A sikerben az is közre játszott, hogy egy viszonylag kis méretű felkeléssel álltak szemben, melynek a létszáma a csúcson sem haladta meg az 1500 főt és egy viszonylag könnyen körbezárható területen helyezkedett el. Ők is elkövették azokat a hibákat, amiket az Iszlám Állam Szíriai és Iraki kalifátusa, túl hamar akartak terjeszkedni túl nagy területen és ők sem bántak sokkal jobban a civilekkel, emiatt az egyiptomi kormánynak nem kellett túl sokat tennie ahhoz, hogy ő legyen a „kisebbik rossz”. A terroristák jóformán semmilyen külső támogatást nem kaptak (még a HAMAS-szal is ellentétjük volt), így nem jutottak elegendő nehéz fegyverhez sem ahhoz, hogy át tudják törni a blokádot, ami az alagútjaik elvesztése után végzetesnek bizonyult. Egyiptomnak ellenben voltak szövetségesei, 2013-tól már Izrael is hajtott végre légi csapásokat a felkelők ellen, valamint az amerikaiak és a franciák is támogatták őket hírszerző és felderítő információkkal.

Szerző: Rózsa Sándor

Kövesse velünk az USA elnökválasztásának alakulását – cikkünk folyamatosan frissül

Szerző:
BSZK
-
0

2024. november 5-e az idei amerikai elnökválasztás napja. Az USA-ban immár 60. alkalommal rendezik meg a választásokat, amely talán idén ígérkezik a valaha volt legszorosabbnak. Folyamatosan frissülő cikkünkben bemutatjuk a folyamatot, amely valamelyik jelölt győzelméhez vezet.

Mielőtt azonban a folyamatban lévő eseményeket tárgyalnánk, érdemes egy pillantást vetni az amerikai választási rendszerre. Az USA-ban prezidenciális rendszer van, amely azt jelenti, hogy az állam- és a kormányfő egyszemélyben az elnök. Ez az oka annak, hogy a képviselők választása némileg háttérbe szorul a legerősebb szuperhatalom esetében. Az Egyesült Államokban közvetett választási procedúra folyik, amelynek lényege, hogy a választók nem közvetlen a jelöltekre, hanem az őket támogató elektorokra szavaznak. A tagállamokból összesen 538 elektor kerül ki, akik az egyszerű többség elve alapján döntenek az elnök személyéről. Az 50%+1 szavazat esetünkben 270-el egyenlő, tehát ennyi elektornak szükséges támogatnia a győztes jelöltet.

Az 50 állam között vannak olyanok, amelyek állandó demokrata vagy republikánus államok, a választás végkimenetelét tehát az ingadozó vagy csatatér államok fogják eldönteni, amelyek rendszerint minden ciklusban másként szavaznak.

Az alábbiakban a jeles nap legfontosabb híreit és néhány érdekességet osztunk meg.

Ma 05:01

Trump megnyerte Idaho államot. Az állás: 214-179 Trumpnak.

Ma 05:00

Pontban 5 órakor: Kamala Harris megnyerte Kalifornia államot, illetve Washington államot is.

Ma 04:40

Ann Selzer felmérése ellenére: Trump megnyerte Iowa államot is. Iowa államon kívül Kansasben is beérkezett az eredmény, ahol szintén Trump nyert.

Ma 04:20

Demokrata győzelem a fővárosban.

Ma 04:08

Demokrata-oldalon sincs meglepetés: Harris nyert Colorado államban.

Ma 04:00

Nincs meglepetés: Utah és Montana államokban is Trump nyert.

Ma 03:49

Missouri államból is megérkezett az eredmény: Trump nyert.

Ma 03:13

A második legtöbb elektori szavazatot adó Texas államban Trump győzött.

Ma 03:08

Ohio államban Trump nyert. 137-99 az állás.

Ma 03:02

New Yorkban Harris, míg Wyomingban, Dél-Dakotában, Louisianában, Észak-Dakotában és Nebraskában Trump győzött.

Ma 02:39

Illinois államban Harris nyert.

Ma 02:37

Joe Biden otthonában, Delawareben ismét a demokraták nyertek.

Ma 02:35

New Jersey államban ismét a demokrata párt diadalmaskodott.

Ma 02:32

Arkansas államban még csak 2 perce ért véget a szavazás és már meg is van az eredmény: Trump nyert az államban.

Ma 02:08

Maryland, Connecticut, Massachusetts és Rhode Island államokban is tudják már az eredményt, amely államokban mind Harris nyert. Így az állás 95-35 Trumpnak. Emlékeztetőül: 270 elektori szavazatot kell elérni a győzelemhez. 270 to Win.

Ma 02:07

Szép lassan megérkeztek az eredmények Florida, Tennessee, Dél-Karolina, Mississippi, Alabama és Oklahoma államokból is, ahol mind Trump nyert.

Ma 01:31

Nyugat-Virginiában Trump tudott győzedelmeskedni. A republikánus jelölt így már 23, míg a demokrata jelölt csak 3 elektori szavazatnál jár.

Ma 01:02

Befutott a legelső eredmény! Magyar idő szerint 01:00-kor hirdettek eredményt Vermont államban, ahol Kamala Harris fölényesen győzött. Körülbelül 2 perc múlva megérkeztek az eredmények Kentucky és Indiana államból, ahol pedig a volt elnök, Donald Trump győzött.

Ma 00:20

Pennsylvaniában lassú és fáradságos a szavazatok számlálása.

Pennsylvania azon államok egyike, ahol a levélszavazatok számlálása csak a választási nap reggelén kezdődik, amikor a szavazóhelyek megnyílnak. Ez az egyik tényező, ami lassítja az eredmények közzétételét ebben a választási versenyben.

Fontos megjegyezni, hogy a levélszavazatok feldolgozása általában is hosszadalmas folyamat. A szavazatok kibontása és feldolgozása nagyon lassú, ami mindig lelassítja az eredmények közzétételét ebben az államban.

Ma 00:05

Mely szavazóhelyek zártak be?

Az első szavazóhelyek keleti parti idő szerint 18:00 órakor (00:00 CET) zártak be Indiana és Kentucky nagy részén.

Egy óra múlva, 19:00 órakor (01:00 CET szerdán), a következő helyeken zárnak további szavazóhelyek:

  • Alabama (keleti részek, többek között Chambers, Lee és Russell megyék egyes részei)
  • Georgia
  • Florida (az állam nagy része)
  • Indiana (megyék, többek között Gibson, Jasper, Lake, Laporte, Newton, Perry, Porter, Posey, Spencer, Starke, Vanderburgh és Warrick)
  • Kentucky (nyugati megyék, amelyek a központi időzónában vannak)
  • New Hampshire (az állam nagy része)
  • Dél-Karolina
  • Vermont
  • Virginia

Ma 23:49 

A Georga államban üzemelő szavazókörök közül többet is pokolgépes támadással fenyegettek ismeretlenek az internten, valamint cirill betűkkel írt levelekben. Az FBI dolgozik az ügy megfejtésén.

Ma 23:02

Két megye is bejelentette Észak-Karolinában, hogy akár két órával is késleltetni fogják az eredmények publikálását. Döntésüket a más megyékben tapasztalt szavazógép problémákkal indokolták, mert így közel egy időben tudják kiadni a részeredményeket.

Ma 22:51

Jacksonville-i szavazókat rövid időre elterelték egy gyanús csomag miatt.

A floridai Jacksonville egyik szavazóhelyére érkező szavazókat kedden rövid időre egy másik helyszínre irányították, miután egy gyanús csomagot találtak az épület előtt.

Jerry Holland, a választási felügyelő, e-mailben közölte, hogy körülbelül 20 szavazót más helyszínekre küldtek nagyjából 40 percre, amíg a szavazóhely újra meg nem nyílt. Mint kiderült, a csomag egy hajléktalan személy személyes holmija volt.

Ma 22:35

Felmérések szerint az amerikaik közel háromnegyede tartja létfontosságúnak ezt a választást, amely miatt úgynevezett választási stressz alakulhat ki náluk. A szorongás leküzdésére a szakértők meditációt és pozitív gondolkodást javasolnak. Az egyik legnagyobb mentális egészséggel foglalkozó cég, a Headspace külön programot kínál a mobilos applikációjuk előfizetőinek „politics without panic” [politika pánik nélkül] címen.

A magánszektor mellett az egyházak is kínálnak hasonló lehetőségeket.

Ma 22:30

A Meta bejelentette, hogy amíg a szavazatszámlálás tart, korlátozzák az újonnan feladott poltikai hirdetések megjelenítését platformjaikon, köztük a Facebookon is. A techoriás a 2020-as választás során alkalmazta először ezt a módszert, miután Trump választási csalással vádolta Biden csapatát. Eredetileg csak a választás napján tervezték csökkenteni az eléréseket, de a biztonság kedvéért várnak vele további néhány napot.

Ma 22:21

Meghibásodtak szavazógépek Iowa államban.

A közép-iowai Story megyében, mely 100 ezer embernek ad otthont, jelentették, hogy több szavazógép is meghibásodott. Ezáltal eltolódhat a választási eredmény kihirdetése.

Ma 21:56

Virginia államban, Richmondban eltávolítottak egy szavazókörzet vezetőjét panaszok miatt.

A richmondi Választási Bizottság rendkívüli ülést tartott, és eltávolította az egyik szavazókörzet vezetőjét.

A bizottság elnöke, Starlet Stevens, egy telefonos interjúban elmondta, hogy 11 szavazó olyan szavazólapot kapott, amelyen csak az elnökválasztási verseny szerepelt, de a helyi választások nem.

Mivel ezek a szavazók leadták voksaikat, nem tudták újra leadni szavazatukat a helyes szavazólapokon.

Ma 20:52

Michigani szavazóhelyet zártak be gázszivárgás miatt.

A Michigan állambeli Northville városában a hivatalnokok délben bezártak egy szavazóhelyet, és a detroiti külvárosban lévő szavazókat egy másik körzetbe irányították egy földgázszivárgás miatt.

Ma 20:49

Korrigált szavazólapok vannak úton egy alabamai megyébe, miután hiányzó oldalt fedeztek fel.

Az Alabama állambeli St. Clair megyében néhány szavazóhelyre keddi választásra küldött szavazólapokról hiányzott egy állami és egy helyi módosítás – jelentette be Andrew Weathington, a megye helyi bírája egy keddi sajtótájékoztatón.

Ma 20:42

Egy férfit letartóztattak Michiganben, mert támadással fenyegetőzött Trump győzelme esetén.

A michigani hatóságok kedden reggel letartóztattak egy 25 éves férfit, aki állítólag azzal fenyegetőzött, hogy erőszakos támadást hajt végre, ha Donald Trump nyeri a választást.

Az ügyészek szerint Isaac Sissel egy fenyegetést küldött az FBI Nyugat-Virginiában működő Nemzeti Fenyegetéskezelési Központjához. A fenyegetés szövege így szólt: „Támadást fogok végrehajtani a konzervatív keresztény söpredék ellen, amennyiben Trump megnyeri a választást.”

A fenyegetés így folytatódott: „Van egy lopott AR-15-ös fegyverem és egy célpontom, akit nem nevezek meg, hogy folytathassam a tervemet. Amíg nincs konkrét áldozat vagy lehetőség a fegyver rejtekhelyének megtalálására, az FBI semmit sem tehet, amíg végre nem hajtom a támadást.”

Ma 20:32

Néhány szavazót elutasítottak az arizonai Apache megyében, mielőtt leadhatták volna voksukat, hibás gépek miatt. A szavazási problémák „a legrosszabbak, amelyeket valaha láttunk” – mondta Katherine Belzowski, a Navajo Nemzet Igazságügyi Minisztériumának helyettes főügyésze a CNN-nek.

A hibás gépek csak a javaslatokat, nem pedig a jelölteket nyomtatják a szavazólapokra, ezért a szavazóbiztosok expressz szavazógépeket (EVM-eket) kénytelenek használni – mondta Belzowski. A megye minden szavazóhelyiségében csak egy EVM van, és ezek a gépek gyakran lefagynak.

Nem világos, mi okozza a technikai problémákat, de a hivatalos közlések szerint Apache megyében nem újkeletűek a szavazási nehézségek.

Ma 20:15

A nevadai szavazók fele már leadta voksát. A demokraták aggodalmukat fejezték ki, mivel a republikánusok tízezrekkel előzik meg őket az előzetes szavazásban.

Nevadában a demokraták ahhoz vannak hozzászokva, hogy ez fordítva történik.

Miért szavaz most több republikánus előzetesen? Ennek oka lehet, hogy Donald Trump ezúttal arra buzdította híveit gyűlésein, hogy szavazzanak korán.

A 2020-as választás előtt Trump azt mondta, hogy csak a választási napon leadott szavazatok biztonságosak.

A demokraták reménykednek abban, hogy a republikánusok ezzel „felélik” a szavazataikat. Lényegében azok, akik most előzetesen szavaznak, kivonják magukat azok közül, akik a választási napon mennének el szavazni Las Vegas szavazóhelyiségeibe.

Van azonban egy másik lehetőség is: ha több, frissen mozgósított republikánus jelenik meg szavazni, az komoly problémát jelenthet a demokraták számára ebben az államban.

Ma 20:10

Egy pennsylvaniai szavazókör két órával tovább tarthat nyitva egy szoftverhiba miatt. A Cambria megyei körletben a korai órákban nem tudta  beolvasni a számítógépes rendszer a szavazólapokat, ezért este 8 óra helyett 10-kor zárják itt az urnákat. A hoszabítást a megyei bíróság és a helyi választási bizottság is jóvá hagyta.

Ma 20:05 

Egy szavazó nyilatkozata alapján megerősítést nyert, hogy a vallási meggyőződés kiemelt szerepet játszik a választók döntésében. Az első alkalommal szavazó Jasmine Perez az AP-nek elmondta, hogy azért voksolt Donald Trumpra, mert a sajátjával azonosnak látja spirituális értékeit. „Ami leginkább Trump felé orientált az az, hogy katolikus vagyok és nagyon sok értékemet látom nála visszaköszönni…” – mondta.

Ma 19:15

A Portfolió vezető elemzője szerint a forint árfolyamaira is hatással lesz az elnökválasztás kimenetele, de a devizapiacot biztosan befolyásolni fogja. Nagy Viktor elmondta azt is, hogy Trump győzelme esetén kiélesedhet a gazdasági háború Kína és az USA között, amely hosszútávon negatív hatással lesz a devizák árának alakulására, ugyanakkor ebben a szcenárióban a hadiipar megerősödése is várható. Harris győzelme szinte azonnali forintgyengítő hatással lenne a szakértő szerint, mivel a Kormány Trump diadalára készült fel. Ugyanakkor Kamala Harris győzelme az elektromos autókat gyártó és forgalmazó cégek konjunktúráját hozhatja el. Az elemző szerint első körben az amerikai cégek érintettek, második körben pedig az amerikai piacra exportáló vállalatok.

Ma 18:35

Bombafenyegetések miatt néhány szavazóhelyiséget be kellett zárni Atlantában, Georgia államban.

A Fulton megyei rendőrség – amely magában foglalja Atlantát – közölte, hogy több bombafenyegetés és egyéb fenyegetés érte a szavazóhelyiségeket, és emiatt néhányat le kellett zárni.

Ezeket a fenyegetéseket időközben elhárították, és a szavazóhelyiségek ismét megnyitottak. A helyi rendőrség közölte, hogy bírósági végzést kérnek, amely lehetővé tenné, hogy a bezárás miatt kiesett időt pótolva hosszabb ideig nyitva tartsanak ezek a szavazóhelyek.

Fontos megemlíteni, hogy Georgia volt az az állam, amelyet a republikánusok a 2020-as választási eredmények megfordítására tett erőfeszítéseik középpontjába állítottak.

Ez az erőfeszítés végül sikertelen volt, de Donald Trump felhívta Georgia állam választási hivatalnokát, és arra kérte, hogy „adjon neki 11 780 szavazatot”. Ez nem történt meg, és Trumpot több feltételezett bűntárssal együtt végül vádat emeltek ellene. A választás végül Joe Biden javára dőlt el, de 16 napba telt, mire lezárták.

Azóta módosították a törvényeket, hogy a szavazatokat korábban lehessen megszámolni és az eredményeket hamarabb lehessen közzétenni, így most gyorsabb eredményekre számítunk.

Ma 18:15

Az egyik legfontosabb kérdés: mi a nézőpont Teheránból?

Tohid Asadi, író és iráni ügyek szakértője szerint az irániak vegyes érzelmekkel – kétkedéssel és reménnyel – követik az amerikai elnökválasztást.

„Vannak, akik abban reménykednek, hogy ez a választás közeledést hozhat, mivel egy reformista, kiegyensúlyozottabb elnök van hivatalban Teheránban. Néhányan azt remélik, hogy ez a választás jobb kapcsolatok felé vezethet,” mondta Asadi az Al Jazeerának Teheránból.

„De vannak olyanok is, akik úgy vélik, hogy függetlenül attól, ki nyeri a választást, Washington Teheránnal kapcsolatos átfogó stratégiája nem fog nagy változáson átmenni.”

A szélesebb régió jelenlegi helyzete, beleértve az Irán és Izrael közötti feszültség fokozódását, amelyet mindkét amerikai elnökjelölt támogat, szintén aggodalomra ad okot az irániak körében.

„Jelentős a bizalmatlanság és a kétkedés arra vonatkozóan, hogy ez a választás végül hogyan fog alakulni, és milyen hatással lesz az Egyesült Államok és Irán kapcsolatára,” mondta Asadi.

„Összességében azt hiszem, a vélemények nagyon megosztottak: egyesek Trumpot részesítik előnyben a világos, egyenes megközelítése miatt; mások Kamala Harrist preferálják, mert az ő megközelítését diplomatikusabbnak, kevésbé konfrontatívnak tartják.”

Ma 18:05

A Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) nevében feltehetően nem amerikai dezinfármotorok hamis információkat terjesztettek. Az üzenetek értelmében a szavazókörzetek látogatása veszélyes lehet, mert magas a terrorfenyegetettség. A forrást még nem sikerült azonosítani, de az FBI orosz vagy iráni hátteret sejt, mivel ezek azok az országok, amelyek érdekeltek lehetnek az elnökválasztás szabotálásában.

Ma 17:28

A vallási meggyőződésnek is szerepe van a választók döntésében – derül ki Nagy-Bató Jonatán cikkéből, amely ma hajnalban jelent meg honlapunkon.

Nehéz azonban megtippelni egy-egy felekezet politikai viselkedését, hiszen az etnikai háttér is nagyon fontos. A katolikus közösség tagjai között is hatalmas divezitás lehet Jonatán kutatása szerint, mert az istentiszteleteket rendszeresen látogatók nagyobb eséllyel szavaznak jobbra, mint a miséken részt nem vevő társaik. A hivatkozott közvélemény-kutatások szerint a szavazókat a kampány legfontosabb kérdései, így az abortusz, az LMBTQ kérdések, valamint a határvédelem és migráció foglalkoztatja leginkább és 30% úgy nyilatkozott, hogy kizárólag a vele azonos értékeket valló jelöltre fog voksolni. A kereszténység kérdésben tegnap kerekasztal-beszélgetést tartottunk, amelynek videófelvétele hamarosan elérhető lesz online.

Ma 16:45

Minden szem Michigan muszlim, arab szavazóira szegeződik.

Dearborn városában található az Egyesült Államok legnagyobb arab és muszlim amerikai közössége.

Jelenleg minden szem arra irányul, hogy ők hogyan szavaznak majd. Ha itt beszélgetsz az emberekkel, sokan Jemenből, Szíriából, Palesztinából és Libanonból származnak. Sokan a Közel-Keleten dúló háborúk elől menekültek el, így ez a választás rendkívül fontos számukra.

Észrevehető, hogy változás történt szavazási szokásaikban. Hagyományosan az arab és muszlim amerikaiak a Demokrata Pártra szavaztak, de ez most kezd változni, főleg a gázai és libanoni háborúk miatt.

„Azt hallottuk, hogy sokan a Zöld Párt jelöltjére, Jill Steinre szavaznak majd, míg mások Donald Trumpot támogatják.”

Az emberek már kora reggel óta szavazni mennek.

Ma 16:40

Orosz-ukrán háború: mi az álláspontja Harrisnek?

Harris támogatta Ukrajnát az orosz invázióval szemben, valamint a Biden-adminisztráció azon törekvését, hogy az európai és NATO-szövetségesek folyamatos katonai támogatást és finanszírozást nyújtsanak Kijevnek.

„Ha Donald Trump lenne az elnök, Putyin már most Kijevben ülne” – mondta Harris október elején egy interjúban a CBS 60 Minutes című műsorában.

Hozzátette, hogy nem találkozna kétoldalú tárgyalásra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a háború megoldása érdekében. „Ukrajnának beleszólása kell, hogy legyen saját jövőjébe.”

Ma 16:35

Orosz-ukrán háború: mi az álláspontja Trumpnak?

Trump hírhedten kijelentette, hogy 24 órán belül megoldaná az ukrajnai háborút Oroszországgal. „Ha én leszek az elnök, egy nap alatt lezárom ezt a háborút” – mondta egy CNN városházi fórumon tavaly.

Trump korábban dicsérte Vlagyimir Putyint, és büszkélkedett az orosz vezetővel való jó kapcsolatával.

Ugyanakkor bírálta az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij további amerikai támogatásra irányuló kéréseit a háború közepette, mondván, hogy „ez sosem ér véget”.

„Még azelőtt meg fogom oldani ezt a helyzetet, hogy elnökjelöltként a Fehér Házba lépnék” – mondta Trump egy júniusi rendezvényen.

Még nem tisztázott, hogy Trump visszafogja-e az USA Ukrajnának nyújtott támogatását, ha újraválasztják, de ez a lehetőség komoly aggodalmat keltett az ukrán vezetés körében.

Ma 15:40

Az izraeliek Trump győzelmében reménykednek.

Izrael 12-es csatornájának közvélemény-kutatása szerint az izraeliek túlnyomórészt Trumpot támogatják Harris-szel szemben az Egyesült Államok következő elnökeként.

Dan Perry, a jeruzsálemi Külföldi Sajtószövetség volt elnöke szerint ez annak köszönhető, hogy sok izraeliben az a kép él, hogy Trump „bármit támogatna, amit az ország tesz.”

Perry azonban úgy véli, hogy az izraeliek „meglepődhetnek, mivel Trump nagyon szeszélyes,” és úgy becsülte, hogy Trump inkább sürgetné a gázai népirtás gyors befejezését, mint Harris.

„Úgy gondolom, hogy Trumpot kevésbé érdekelnének az eszközök, amelyekkel ezt elérik, de az a gondolat, hogy belenyugodjon egy végtelen háborúba, miközben ő maga is kijelentette, hogy utálja az ilyen háborúkat, gyenge lábakon áll,” mondta Perry az Al Jazeerának.

„Trump türelmetlensége… és a hajlandósága, hogy megmutassa, hatalma van, akár Izrael ellen is fordulhat,” tette hozzá Perry. „De persze ez nem biztos, hiszen Trumpot valójában nem fogja érdekelni, mi történik a helyszínen.”

Trump, aki elnöksége alatt áthelyezte az amerikai nagykövetséget Tel-Avivból Jeruzsálembe, és elismerte Izrael szuverenitását a szíriai, izraeli megszállás alatt álló Golán-fennsík felett, „Izrael történetének legjobb elnökének” nevezte magát.

Ma 15:11

Dél-Korea növelheti az energiabehozatalt az USA-ból, ha Donald Trump nyeri a választást és szigorít a kereskedelmi partnerekkel szembeni nyomáson.

A szöuli tisztviselők hónapok óta készülnek egy Trump vagy Kamala Harris elnökségre, mivel Trump győzelme esetén nagyobb kockázatokra számítanak az ország számára, amely erősen függ a nemzetközi kereskedelemtől, közölték az ügyet ismerő, de nevük elhallgatását kérő források.

Az egyik fontos téma Dél-Korea növekvő kereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben. Az információk szerint a dél-koreai kormány arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy növeljék az amerikai olaj- és gázvásárlásaikat, ha Trump elnöksége alatt a kereskedelmi egyensúlytalanság problémává válik. Más országok, mint Kína és Mexikó, szintén jelentős kereskedelmi többletet mutatnak az USA-val szemben.

A november 5-i amerikai elnökválasztás szoros versenyt ígér Trump és Kamala Harris alelnök között. Világszerte a döntéshozók igyekeznek felmérni, mit jelenthetne egy esetleges második Trump-ciklus Washington külpolitikájában, különösen, mivel Trump ígéretet tett arra, hogy minimum 10 százalékos vámot vet ki minden importra, és akár 60 százalékra növeli a kínai termékek vámját.

Dél-Korea kulcsszereplő a félvezetőgyártásban, ami fontos az USA kínai exportellenőrzési törekvései szempontjából. Ugyanakkor Szöul az amerikai csapatok jelenlétére támaszkodik Észak-Korea visszatartásában, amely egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait Oroszországgal és katonákat küld Moszkva támogatására az ukrajnai háborúban. Észak-Korea kedden feltételezett ballisztikus rakétát lőtt ki.

A szöuli tisztviselők az elmúlt hetekben találkozókat tartottak üzleti vezetőkkel és kutatóintézetekkel, hogy az amerikai választások utáni stratégiákról tárgyaljanak. Trump előző elnöksége kezdetén Dél-Korea sietett megoldást találni az amerikai energiahordozók felvásárlásának növelésére, állítják az ügyet ismerő források. A kormány most ismét megkeresheti a főbb olajimportőröket, hogy emeljék az amerikai beszerzések arányát, bár ez nem mindig hozza a kívánt növekedést. Ezúttal a közel-keleti geopolitikai kockázatok is plusz ösztönzést jelenthetnek az amerikai behozatal felé forduló cégek számára, tették hozzá.

Ma 15:10

Libanonban Harris és Trump „egy érem két oldalának” számít. A választást sok országban a háború és béke, stabilitás vagy bizonytalanság közötti különbségként látják.

Azonban a Közel-Keleten sokan úgy gondolják, hogy bár a két jelölt sok kérdésben különbözhet, ebben a régióban jobban egybehangzanak, mint bárhol máshol.
Itt az emberek úgy vélik, hogy mindkét jelölt ugyanazt a retorikát képviseli, amelyet már régóta hallani: Izraelt feltétel nélküli támogatásban részesítik, és ez valószínűleg a hivatalba lépésük után is folytatódik.
Nagy remények nincsenek arra, hogy a dolgok drasztikusan megváltoznak. Amit a Biden-adminisztrációtól láttunk, az sikertelen próbálkozások a tűzszünet elérésére a Hezbollah és Izrael közötti konfliktus lezárására, és ezek eddig nem hoztak eredményt.
A hivatalos álláspont, amelyet különböző kormányzati szintekről hallottunk, az, hogy az Egyesült Államok nem volt elég erős ahhoz, hogy Izrael ellen kiálljon és nyomást gyakoroljon rá a tűzszünet érdekében – ez a kormány hivatalos álláspontja.
A libanoni állampolgárok véleménye szerint ez a két jelölt lényegében egy érem két oldala.
Nincs arra sok esély, hogy drasztikus változás lesz, bárkit is választanak az elnöki hivatalba. Az amerikai politika Izrael oldalán fog állni, és a dolgok folytatódnak úgy, ahogy eddig is – ezt remélik.

Az ázsiai ország szinte teljes energiaigényét importból fedezi, és otthont ad a világ egyik legnagyobb finomítói klaszterének. Az idei év során gázimportjának mintegy 11 százaléka, olajimportjának pedig 17 százaléka származott az Egyesült Államokból. A SK Innovation és a GS Caltex a legnagyobb importőrök közé tartoznak.

A dél-koreai kereskedelmi minisztérium nem kívánt nyilatkozni a kormány terveiről. A SK Innovation és a GS Caltex szintén nem kommentálta a hírt.

Ma 13:22

Arizona Maricopa megyéjében mesterlövészekkel védik a szavazatszámlálókat. A komoly biztonsági intézkedésrea 2020-as tapasztalatok adnak okot, amikoris Donald Trump azt állította, hogy választási csalás útján vesztette el a megyét és felfegyverkezett hívei megrohamozták a voksok összesítésének otthont adó épületet.

Ma 11:05

Hivatalosan is kezdetét vette a választás. A szavazókörök helyi idő szerint hajnali 5 órakor nyitnak és este 6-kor zárnak. Vermontban néhány perce nyitották meg a szavazóköröket. Részeredmények legkorábban holnap hajnali 1 óra környékén várhatók.

Ma 10:00

Több szavazókörben is komoly biztonsági intézkedéseket tesznek az ott dolgozók védelme érdekében. Mindezt az esetlegesen elszabaduló indulatok és tüntetések miatt. Egyes üzlettulajdonosok deszkákkal védik kirakatukat.

Ma 5:22

New Hampshire állam Dixville Notch nevű településén már le is zárult a szavazás. Itt hagyományosan éjfélkor tartják a voksolást. Az eredmény közel 50-50% a két jelöltre.

Tegnap 

A kampány hajrájában mindkét jelölt Pennsylvania államban volt tevékeny.

Korábban történt

A mai események eredményesebb feltárása érdekében néhány mondatot ejtünk a jelöltekről és kampányukról.

A legtöbbet a két nagy párt jelöltjeiről hallani, hiszen gyakorlatilag csak ők esélyesek. Idén van azonban négy független vagy más pártból érkező jelölt is. A Demokrata Párt színeiben Kamala Harris indul, aki Joe Biden alatt alelnökként vett részt az  Államok politikájában az előző ciklusban. A Republikánus Pártot Donald Trump képviseli, aki 2016 és 2020  már betöltötte az elnöki szerepkört. Mellettük rajtvonalhoz áll még Cornel West, Jill Stein, Chase Oliver és Claudia De la Cruz. Utóbbiak nem igazi politikai tényezők, így a következőkben jelöltek alatt Trumpot és Harrist értjük.

Harris pártjának értékei mentén liberális kampányüzenetekkel vágott neki a választást megelőző időszaknak, míg Trump a konzervatív értékek mentén mozgott. Az abortusz kérdése már jó ideje terítéken van, így idén is előkerült. Természetesen a két jelölt ellentétes állásponton van. Hasonló jellegű a bevándorlás kérdése, valamint az LMBTQ dilemmák. Trump az ukrajnai háború, valamint a gázai válság lezárását is megígérte támogatóinak.

Kampánybeszédei során Donald Trump ellen két alkalommal is merénylet-kísérlet történt. Az első esetben fejétől nem messze haladt el egy lövedék, a fülét érte a lövés.

Ők dönthetik el a választást: a kereszténység hatása az amerikai elnökválasztásra

Szerző:
Nagy Jonatán Imre
-
0

Előzmények

 

A választási kampány hajrájában a két elnökjelölt közötti verseny szorosabb, mint valaha. A hátralevő időben mindent megtesznek azért, hogy minél több támogató szavazatot tudjanak magukénak. Az Egyesült Államokat színesítő vallási- és etnikai csoportok közül az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy a római katolikus és az evangéliumi keresztény választópolgárok hogyan viszonyulnak a jelöltekhez, illetve milyen elvek és értékek mentén hozzák meg döntésüket.

 

Az Amerikai Egyesült Államok és a kereszténység elválaszthatatlan egymástól, jól mutatja ezt az Alapító Atyák vallási megoszlása. Az Egyesült Államok lakossága kezdetben az őslakosokból, az Európából menekültekből és a kalandvágyból, vagy egyéb okból az új világba költöző lakosságból állt. Az Európából menekülő keresztények többsége protestáns hátterű, ők leginkább az Egyesült Királyság területéről menekültek, miután az angol vezetés radikálisan fellépett az anglikán egyházon kívüli, más protestáns irányzatok ellen.

 

Az Alapító Atyák között volt anglikán (George Washington, John Jay), presbiteriánus (John Witherspoon), kongregacionalista (John Adams, Samuel Adams), valamint kvéker, református és evangélikus vallási hátterű államférfi is.

 

Az Amerikai Egyesült Államok népességének 68%-a tartja magát kereszténynek, a keresztények 46%-a protestáns, míg nagyjából 22%-a katolikus, a teljes népességre vetítve ez 33% protestánst, és 20% alatti római katolikust takar. Összehasonlításképpen, Magyarországon a teljes lakosság 43,4%-a vallotta magát kereszténynek. A keresztények befolyása tehát döntő hatással van az Egyesült Államok következő elnökének kilétében.

 

Római Katolikusok

 

Az Amerikai Egyesült Államok felnőtt lakosságának kb. 20%-a, azaz durván 52 millió felnőtt vallja magát katolikusnak. Etnikai megoszlás szerint a katolikusok 57%-a fehér, 33%-a spanyolakjú/latinamerikai és 4%-a ázsiai. Egy ilyen diverz közösség esetén nehéz egy egységes nézőpontról, szavazatról beszélni, hiszen azok, akik rendszeresen járnak misére, nagyobb valószínűséggel szavaznak a Republikánus Pártra – gyakran hivatkoznak rá GOP (Grand Old Party) – ként -, mint a misére nem járó társaik. Az 1973-as Roe vs. Wade ügy óta a katolikusok mindinkább a republikánus szavazótábort erősítik. A 2000-es választások előtt E.J. Dionne amerikai újságíró fogalmazta meg azt a találó idézetet, melyet a jelenlegi helyzetre is lehet alkalmazni; „nincs olyan, hogy katolikus szavazat, és mégis számít”. A Pew Research Center által szeptember elején végzett felmérés alapján az amerikai fehér katolikusok 61%-a támogatná Trumpot, ha a szavazás a felmérés napján zajlott volna. Ha az egész katolikus közösséget nézzük, ez a szám 52%. De vajon miért szimpatizál a katolikusok döntő része Trump-al?

 

Trump 2024-es programjában elsőként fogalmazta meg a határbiztonság és a migrációs

politika helyreállítását, az ország déli határának védelmét és a már elkezdett, mintegy 700

mérföldes határfal tovább építését (a Mexikó és az USA közötti határzár bővítése 4 éve is a kampányprogramjában kiemelt helyen szerepelt). Bár ez „csak” a második legégetőbb kérdés, a Trumpot támogatók háromnegyede a bevándorlásellenes politikája miatt választaná őt. A regisztrált szavazók 81%-nál – és a katolikusoknál is – a fontossági sorrend első helyét elfoglaló kérdés a gazdaság állapota. Trump gazdaságpolitikája az infláció megszüntetését és megfizethető árak biztosítását ígéri, valamint az energiafüggetlenség elérését az USA domináns energiatermelő szereplők közé emelése által. A katolikus választók körében az egészségügy és az adózás is a legfontosabb kérdések között szerepel. Előbbiről nem sok szó esett a kampány során, Trumpnak „elképzelései vannak a tervről”, de részletekbe nem bocsátkozott. Megválasztása esetén az Obama elnöksége alatt 2010. márciusában hatályba lépett Affordable Care Act (Obamacare) átfogó egészségügyi törvényt változtatná meg. Szociális téren nem emelné a nyugdíjkorhatárt és megszüntetné a Medicare-re és a társadalombiztosításra kivetett jövedelemadót (bár elsőre jól hangozhat, adószakértők előrejelzései szerint ez az intézkedés felgyorsítja a társadalombiztosítás fizetésképtelenné válását).

 

Az amerikai társadalmat talán legjobban megosztó és súlyos terület a választás előtt az

abortusz és az LMBTQ+, valamint az ehhez kapcsolható vallás- és szólásszabadság égető kérdése. A szavazók 30%-a nyilatkozott úgy, hogy csak arra a jelöltre fog szavazni, aki ebben az egy témában vele egyezik. A Kamala Harrist támogatók 67%-a mondja, hogy az abortusz kérdését nagyon fontosnak tartják leadott szavazatuk szempontjából, a katolikusoknál ez 44%-ot tesz ki (a legmagasabb arány – 77% – az ateistáknál figyelhető meg). Trump az abortusz kérdésében életpárti („pro-life”), míg Harris döntéspárti („pro-choice”). A Republikánus Párt ígéretei között szerepel, hogy azoktól az iskoláktól, melyek a radikális nemi ideológiát, kritikai fajelméletet (CRT) és egyéb iskolába nem illő faji, szexuális vagy politikai tartalmat erőltetnek a gyerekekre, megvonják a szövetségi (állami) támogatást. Trump alelnökjelöltje, J.D. Vance szenátor 2023. júliusában nyújtotta be a ’Protect Children Innocence Act’ nevű törvényjavaslatot, amely betiltaná a 18 év alatti gyermekeken végzett „nemi hovatartozást megerősítő” kezeléseket és C osztályú bűncselekménynek minősítené azt. A GOP a kampány utolsó hónapjaiban ráfeküdt a transzellenes retorikára és milliókat költött ilyen irányú hirdetésekre a csatatér államokban. Trump megígérte, mindent meg fog tenni, hogy megvédje a nők jogait és megakadályozza, hogy biológiai férfiak női versenyszámokban induljanak. Ezt november 2-i, Salemben (Virginia) tartott beszédében is hangsúlyozta, ahol a Roanoke College női úszócsapatának egyik kapitánya is felszólalt az ügyben (2023-ban az iskola férfi úszócsapatának egy korábbi tagja akart csatlakozni a női csapathoz). Az oly sokat hangoztatott „keep men out of women’s sports” (tartsuk kívül a férfiakat női sportoktól) szlogen örökérvényű.

 

Ami a katolikusok (és más keresztény felekezet) mindennapi életét meghatározhatja, az a vallás-, és szólásszabadság. Bár alapvetőnek tűnhet, mégsem az. A Republikánus Párt politikai programjának hetedik fejezetében található a kijelentés, miszerint az USA alkotmányának első módosítása alapján kiállnak az iskolában történő imádkozás és a Biblia olvasásának joga mellett. Megvédik a vallásgyakorláshoz való jogot és tiszteletben tartják minden amerikai jogát, hogy saját hitét kövesse és aszerint éljen.

 

A Demokrata Párt programjában kiáll az antiszemitizmus ellen és lépéseket tesz e küzdelem érdekében az egyetemeken, lejjebb viszont azt olvashatjuk, hogy a transz és nem bináris emberek elleni gyűlölet-bűncselekmények kivizsgálását fogják prioritásként kezelni. A vallásszabadság védelméről szóló oldalon a keresztények nincsenek megemlítve, és bár a társadalom mindössze 1%-át teszik ki, a muszlimokról és az iszlamofóbiáról egy fél oldal szól. Katolikus oldalról a 45. elnök mellett szólhat, hogy 2024. szeptemberében Trump bejelentette a „Catholics for Trump” koalíciót, mely elkötelezett a vallásszabadság, a családi értékek és az élet szentsége elvének védelme mellett.

 

 

Protestánsok

 

A Pew Research legújabb felmérése alapján ez a tendencia folytatódik, hiszen a protestáns keresztények 61%-a Donald Trumpot támogatja, míg Harrist csupán a protestáns választók 37%-a.

 

Eltérő számokat mutat a felmérés, ha ezt szűkítjük az amerikai választók bőrszínére. Ha az elmúlt két választást (2016, 2020) nézzük, a felmérések szerint a fehér evangélikusok 80%-a Donald Trumpra voksolt. Ez a tendencia folytatódni látszik, hiszen a fehér evangéliumi keresztények 82%-a Trumpra, míg a fekete protestánsok 86%-a Harrisre szavazna. A fehér, nem evangéliumi keresztények 58%-a Trumpra, míg 41%-a Harrisre voksolna.

 

Ez a szám ismét változik, ha szűkítjük a választók körét azokra a keresztényekre, akik gyakran járnak templomba/istentiszteletre. Itt a statisztikák alapján, valaki minél többször jár egy évben vallási összejövetelre, annál nagyobb az esélye, hogy a választásokon Donald Trumpra voksolna.

Az evangéliumi keresztények történelmileg a konzervatívabb jelölteket támogatták, különösen Reagen elnökségétől kezdve, amikor az amerikai jobboldal és az evangéliumi mozgalom szoros szövetséget alakított ki. Trump, annak ellenére, hogy élete és retorikája sok szempontból nem igazodik a hagyományos keresztény értékekhez, az evangéliumi keresztények számára fontos kérdésekben, mint az abortusz és a vallásszabadság, határozottan kiállt, és ennek köszönheti jelentős támogatottságát ebben a közösségben.

 

Kamala Harris megjelenése viszont új színt visz a keresztény választók táborába, különösen a progresszívebb keresztények között. Az „Evangelicals for Harris” mozgalom révén egyre többen kérdőjelezik meg Trump erkölcsi vezetését, és keresnek alternatívát egy olyan jelöltben, aki, véleményük szerint, jobban képviseli a keresztény szeretet és elfogadás értékeit. Harris kampánya különösen a társadalmi igazságosságra és az egyenlőségre összpontosít, amely a liberális keresztények számára hívószó lehet. Az abortusz és az LMBTQ-jogok kérdése természetesen megosztó tényező, de egyre több keresztény vallja, hogy ezekben az ügyekben a személyes döntéshozatalt kellene előtérbe helyezni. A konzervatívok szerint a Biblia alapján ezek természetesen továbbra is elfogadhatatlan irányzatok.

 

Ahogy társadalmi szinten is, úgy a keresztény szavazók körében is érzékelhető az apátia, amely jelentős befolyással lehet az eredményekre. Az Arizona Christian University által végzett felmérés rávilágít, hogy egyre több keresztény választó nem érzi elkötelezettnek magát egyik jelölt iránt sem, ami az elnökválasztás végkimenetelére is hatással lehet. A politikai elkötelezettség csökkenése egyértelműen tetten érhető azok között, akik ugyan hagyományosan konzervatív elveket vallanak, de csalódottságukat fejezik ki a jelenlegi politikai légkörrel és a választási kampány retorikájával szemben.

 

A Jerusalem Post szerint ez a csökkenő lelkesedés és választási hajlandóság különösen aggasztja Trump kampánycsapatát, hiszen az evangéliumi keresztények eddig a republikánusok szilárd bázisát adták, és a választási siker kulcsát jelenthették. Trump retorikája, amelyet gyakran harcias és megosztó üzenetek jellemeznek, a konzervatív keresztények egy részénél már nem ébreszt ugyanakkora lelkesedést, mint korábban. Ugyanakkor Trump továbbra is azt az ígéretet hangsúlyozza, hogy megvédi a keresztény értékeket és a vallásszabadságot, amit a hívők egy része vonzónak talál.

 

Az elnökválasztási kampányban is többször szóba került a keresztények preferenciája. Ezt a versenyt a kampányban azonban egyértelműen Donald Trump nyerte meg. A választás előtt tartják az Alfred E. Smith Memorial Foundation Dinner elnevezésű eseményt, ami egy jótékonysági vacsora, amelyen tradicionálisan mindkét jelölt jelen van, beszédet tart. A katolikusok által szervezett vacsorán idén Kamala Harris nem vett részt, csupán egy videófelvételt küldött, mivel éppen a csatatérállamokban kampányolt. A másik, Trumpnak kedvező esemény Kamala Harris elszólása. A demokrata jelölt Milwaukee-ben tartott kampányrendezvényt, ahol a tömegből azt kiabálták be: „Krisztus a király, Jézus az Úr!”. Erre Kamala a következőt válaszolta: „Rossz gyűlésen vagytok srácok”.

 

Donald Trump esélyeit javíthatja az a tény is, hogy ő maga protestáns, míg alelnöke, J.D. Vance római katolikus, így egyszerre képesek ezzel a protestáns és a katolikus szavazókat is megszólítani. Ezzel szemben Kamala Harris baptista, míg Tim Walz lutheránus vallású, tehát mindketten protestáns hátterű jelöltek.

 

Hogy sikerül-e Harrisnek győzni vagy megválasztják-e Trumpot 47. elnöknek, az hamarosan kiderül, hiszen minden ember tudja már a dátumot: november 5. Egy biztos, a választás kimenetele nemcsak Amerika, hanem Európa jövőjét is meghatározhatja azon a napon.

A témához kapcsolódóan az alábbi beszélgetéseket ajánljuk a kedves olvasónak:

  1. https://youtu.be/oWWGorinYgA?si=8PQR3i-__0uBIo1A
  2. https://youtu.be/6cUYt8aKxVw?si=5quzjSYMO_4qC3Wh

Szerzők: Nagy-Bató Jonatán, Bánfi Zita

1...789...1138. oldal a 113-ból

Kiemelt témák

3,127KövetőTetszik

biztonsagpolitika.hu

BIZTONSÁGPOLITIKAI SZAKPORTÁL.
A honlap "Elemzések" rovatához tartozó időszaki kiadványok és egyéb folytatódó dokumentumok nemzetközi szabványos azonosítószáma: ISSN 2062-4379
Email: biztpolkapcsolat@biztonsagpolitika.hu
Facebook

NÉPSZERŰ CIKKEK

NÉPSZERŰ KATEGÓRIÁK

internetster 2004 - 2026 © biztonsagpolitika.hu - Minden jog fenntartva!