14.7 C
Budapest
2026 április 20. hétfő 02:27
Kezdőlap Blog Oldal 8

A Hezbollah vezetőinek célzott likvidálása

Szerző:
Veres Máté
-
0

A közel-keleti konfliktus új szakaszába lépett 2024 őszén, miután Izrael a Gázai övezet után északra fordította figyelmét, és egyre inkább a Hezbollah került a zsidó állam fókuszába. 2023 október 8-a óta szinte nem telt el úgy nap, hogy Izrael és a Hezbollah ne váltott volna kisebb-nagyobb csapásokat az izraeli-libanoni határ mentén, aminek következtében majdnem százezer izraeli állampolgárnak kellett elhagynia lakhelyét Észak-Izraelben. A helyzet akkor kezdett gyorsan eszkalálódni, amikor szeptember 17-én több ezer olyan csipogót robbantott fel a Moszad, amit a Hezbollah használt, majd egy nappal később ugyanígy járt el több száz walkie talkie-val. A két támadás összesen 39 halálos áldozatot követelt és több, mint 3400 sebesültet hagyott hátra. Az áldozatok között jelentős számban találhatóak olyanok, akik nem voltak harcosai a Hezbollahnak, köztük gyerekek, illetve egészségügyi dolgozók is. A támadás óriási csapás volt a síita csoportnak, hiszen az emberáldozatokon túl a kommunikációs hálózatuk gyakorlatilag használhatatlanná vált, illetve komoly presztízsveszteség, hogy az izraeli szolgálatok végre tudtak hajtani egy ilyen nagyszabású műveletet. Szakértők szerint eredetileg akkor kellett volna felrobbantani a készülékeket, amikor az IDF megkezdi a szárazföldi műveleteket Dél-Libanonban, azonban valószínűleg féltek attól, hogy a Hezbollah felfedezi a robbanóanyagot, ezért előre hozták a támadást. Innentől kezdett el egyre gyorsabban eszkalálódni a konfliktus.

Célzott likvidálás

Az elmúlt években többször is előfordult, hogy Izrael, vagy Izrael szövetségesei – elsősorban az USA – precíziós csapásokkal, célzottan képes volt likvidálni célszemélyeket, akár mélyen ellenséges területeken. Irán, illetve a síita állam proxy-jai ellen számos ilyen támadást hajtottak végre. Az utóbbi évek első igazán jelentős célzott likvidálása 2020. január 3-án történt, amikor Qasem Soleimani tábornokot, az Iráni Forradalmi Gárda Jeruzsálem Brigádjának (Quds Force) parancsnokát, több sikertelen merényletkísérlet után, egy amerikai drón segítségével sikerült megölni Bagdadban. Soleimani az aszimmetrikus hadviselés gyakorlati alkalmazásával vált hírhedté, hozzá kapcsolták a legtöbb Irán által támogatott síita milíciát. Egyesek szerint Irán második legbefolyásosabb vezetője volt Ali Khamenei ajatollah után, így az elvesztése jelentős csapás volt a teheráni vezetés számára.

A másik igazán komoly név, akit sikerült ilyen módon likvidálni, az Ismail Haniyeh, a Hamász politikai szárnyának a vezetője volt. Haniyeh vezette a Hamász oldaláról a fegyverszünetet célzó tárgyalásokat a Gázai övezetben folyó háború kapcsán, egészen 2024 július 31-ig. Haniyeh ekkor Teheránban vett részt Maszúd Peszeskján iráni elnök beiktatási ceremóniáján, ám amikor ezután visszatért szállására, egy izraeli rakétacsapás végzett vele, illetve egy testőrével. Haniyeh meggyilkolása hatalmas veszteséget jelentett a Hamász számára, hiszen az elsőszámú vezetőjükről volt szó, aki 2017 óta irányította a szervezetet, és korábban olyan pozíciókat töltött be, mint a Palesztin Nemzeti Hatóság miniszterelnöke (2006-2007), illetve a Hamász gázai vezetője (2007-2017), tehát egy veterán politikusról volt szó, aki személyesen is jó kapcsolatot ápolt Khamenei ajatollahhal.

Természetesen kettejükön kívül is számos magasrangú vezetőt veszített el Irán – és az általa támogatott proxyk – az elmúlt évtizedekben. A teljesség igénye nélkül, így likvidálták Ahmed Jászint (Hamász alapító) és Abdel Aziz al-Rantisit (Hamász társalapító) 2004-ben, Salah Shehade-t (Hamász katonai szárnyának a vezetője) 2002-ben, Ahmed al-Jabarit, másnéven Abu Mohammadot (Hamász katonai szárnyának helyettes vezetője) 2012-ben, vagy éppen Mohsen Fakhrizadeh-t (az iráni nukleáris program vezetője) 2020-ban. Jól látszik tehát, hogy Izrael régóta él ezzel az eszközzel, amit a hatékony hírszerzésének és a technológiai fejlettségének köszönhet elsősorban. Azonban az is látszik, hogy hiába iktatott ki számos – korábban akár nélkülözhetetlennek vélt – ellenséges vezetőt, komoly sikereket nem tudott ezzel elérni. A szervezetek túléltek, új vezetők jelentek meg és emelkedtek fel, a megöltek pedig mártírokká váltak. Ugyanez igaz az elmúlt egy év vonatkozásában is, hiszen az IDF számos Hamász-vezetőt likvidált Haniyeh-n kívül is. Legutóbb Jahja Sinwart, az október 7-i terrortámadás megtervezőjét ölték meg Gázában, de korábban erre a sorsra jutott többek között Saleh al-Arouri (Hamász politikai szárnyának helyettes vezetője), Marwan Issa (Hamász katonai szárnyának helyettes vezetője) és Mohammed Deif (Hamász katonai szárnyának vezetője) is, aki hosszú évek óta Izrael egyik elsőszámú célpontja volt. Mindezek ellenére nem sikerült megtörniük a Hamászt és lezárni a háborút.

A Hezbollah vezetőinek likvidálása

Miután egyértelművé vált a tel-avivi kormány számára, hogy a Hamász után a Hezbollah ellen kell majd fordulniuk, elkezdődött egy olyan művelet, amihez hasonlóra még nem igazán volt példa. Néhány hónap leforgása alatt gyakorlatilag lefejezték a síita szervezet felsővezetését. A Hezbollah minden szakértő szerint jóval komolyabb erőt képvisel, mint a Hamász, akár a harcosaik számáról, akár azok kiképzettségéről és felszereltségéről, akár az infrastruktúrájukról legyen szó. Izrael szempontjából így egyértelmű volt, hogy a szervezetet jelentősen meg kell gyengíteni, mielőtt szárazföldi műveletekbe kezdenének Dél-Libanonban, a Litáni-folyótól délre. Ezt több különböző módon kezdte el végrehajtani Izrael. Egyrészt ezt segítette a már említett csipogós és walkie talkie-s támadás, amivel a szervezet kommunikációs hálózatát támadták. Másrészt jelentősen növelték a légicsapások és rakétatámadások intenzitását, amivel többek között a Hezbollah infrastruktúráját támadták a szervezet három legfontosabb bázisterületén: Dél-Libanonban, Bejrút déli részén, illetve északon, a Bekaa-völgyben. Harmadrészt pedig elkezdték módszeresen felkutatni, majd egyesével likvidálni a Hezbollah vezetőit.

Hassan Nasrallah megölése

A legnagyobb hatású akciójuk kétségkívül Hassan Nasrallah megölése volt szeptember 27-én. Nasrallah 1992 óta volt a Hezbollah főtitkára, és a Közel-Kelet egyik legbefolyásosabb síita politikusaként és katonai vezetőjeként tartották számon. Nasrallah a Hezbollah dahyeh-i (Bejrút egyik déli külvárosa) főhadiszállása alatti bunkerben tartózkodott, amikor az izraeli légierő csapást mért a létesítményre, amiben minden jelenlévő életét veszítette. Ez a lépés, 10 nappal a csipogós támadás után, jelentősen eszkalálta a helyzetet a térségben. Nasrallah utolsó élőben közvetített televíziós beszédében, csupán 8 nappal a halála előtt, pont a fentebb említett támadásról beszélt, és súlyos bosszúval fenyegette meg Izraelt. Viszont azzal, hogy Izrael megölte a Hezbollah vezetőjét, még mielőtt az lényegi válaszcsapást intézhetett volna ellene, egy sokkal veszélyesebb útra lépett rá. Hassan Nasrallah ugyanis kivételesen jó kapcsolatot ápolt Ali Khamenei ajatollahhal, Irán legfelsőbb vezetője pedig nem hagyhatta megtorlatlanul egyik legfontosabb szövetségese meggyilkolását. A válaszra nem is kellet sokat várni, mivel október 1-jén Irán egy korábban soha nem látott méretű rakétatámadást intézett Izrael ellen, amiben kb. 200 ballisztikus rakétát és robotrepülőgépet, valamint egyes források szerint néhány hiperszonikus rakétát is kilőtt a zsidó államra. Az egyetlen halálos áldozat egy palesztin férfi volt, akit Ciszjordániában talált el egy lelőtt rakéta egyik darabja. Ez egyrészt azért fordulhatott elő, mert az izraeli légvédelem sok rakétát lelőtt, másrészt pedig amit nem sikerült lelőniük, azoknak a többsége katonai támaszpontokat, vagy lakatlan területeket talált el. A támadás súlya inkább abban fogható meg, hogy ezeknek a rakétáknak mindegyikére lehet nukleáris robbanófejet szerelni, amivel Irán ugyan még nem rendelkezik, de ez csupán politikai döntés kérdése.

Katonai vezetők likvidálása

Nasrallah mellett számos más magasrangú Hezbollah-vezetőt is sikeresen likvidált Izrael az elmúlt hónapokban. Közéjük tartozik Ibrahim Aqil, aki a Hezbollah katonai szárnyának, a Dzsihád Tanácsnak a helyettes vezetője volt. Aqil a Libanonon kívüli katonai műveletekért volt felelős, a határmenti harcokra specializálódott Radwan Force (a Hezbollah különleges alakulata) vezetőjeként, és a ’80-as évek óta 7 millió dollár vérdíj volt kitűzve a fejére, mert terrortámadások egész sorát szervezte a Közel-Keleten. A halálának körülményei hasonlóak Nasrallahéhoz: szeptember 20-án Dahyeh-ben, egy földalatti bunkerben tartózkodott egy megbeszélésen, amikor az izraeli légierő precíziós csapást mért az épültre. Az ő elvesztése azért is érintette érzékenyen a szervezetet, mert az elsőszámú katonai vezetőjüket, Fuad Shukrt már július 31-én – néhány órával Haniyeh előtt – sikerült megölnie Izraelnek, egy légicsapással Dahyeh-ben. Shukr 2016 óta volt a Dzsihád Tanács tagja (egyes források szerint az elnöke is), ezzel együtt pedig Nasrallah egyik legfontosabb katonai tanácsadója. A Dzsihád Tanács rajtuk kívül is veszített tagokat. Ali Karaki, aki a dél-libanoni körzet katonai parancsnokaként tevékenykedett, ott volt szeptember 27-én Nasrallah társaságában a Hezbollah főhadiszállása alatti bunkerben, a támadást pedig ő sem élte túl. Dél-Libanonban megkerülhetetlen szerepe volt az Izrael elleni folyamatos rakétacsapásokban, így ő is előkelő helyen szerepelt az IDF célpontjainak listáján.

Rajtuk kívül is számtalan katonai vezetőjét veszítette el a Hezbollah, amióta 2023 október 8-án megtámadta Izraelt. Wissam al-Tawil, a Radwan Force egyik tapasztalt parancsnoka, aki megjárta a szíriai polgárháborút, valamint több Izrael ellen elkövetett terrortámadás részese is volt, még január 8-án halt meg Dél-Libanonban egy dróncsapásban. Al-Tawil az évtizedes munkásságának köszönhetően közeli kapcsolatban volt korábban többek között Soleimani tábornokkal, valamint a Hezbollah több katonai felsővezetőjével is. Ismail al-Zint március 31-én likvidálta az izraeli légierő Dél-Libanonban. Al-Zin a Hezbollah katonai szárnyán belül a rakétatámadásokért, azokon belül is a páncéltörő rakétákkal való, izraeli célpontok ellen elkövetett támadásokért volt felelős. Ali Ahmed Husseint, a Radwan Force egy másik tapasztalt parancsnokát április 8-án lőtte ki egy izraeli vadászgép Dél-Libanonban.  Szeptember 20-án Ahmed Wahbit, a Radwan korábbi első emberét iktatta ki Izrael, aki egészen 2024 tavaszáig töltötte be ezt a tisztséget és kiképzőként fontos szerepet játszott a Hamász tavaly októberi terrortámadásában is. A szeptember 27-i légicsapásban, Nasrallah és Ali Karaki mellett meghalt Ibrahim Jazini is, aki a Hezbollahon belül a belső elhárításért volt felelős, illetve Nasrallah saját testőrségének a parancsnoki tisztségét is betöltötte, valamint a főtitkár egyik legfontosabb bizalmi embereként tartották számon. Június 12-én Taleb Abdullahot, a Dél-Libanonban állomásozó Nasser Unit egyik legfontosabb vezetőjét, július 3-án Mohammad Nassert, a Délnyugat-Libanonban tevékenykedő Aziz Unitnak a parancsnokát, szeptember 25-én pedig Ibrahim Qubaisit, a Hezbollah rakétacsapatainak egyik fontos vezetőjét likvidálta az IDF jellemzően dróntámadásokkal. Szeptember 27-én Muhammad Hussein Srourt a Hezbollah egyik legfontosabb légi parancsnokát, aki a pilóta nélküli repülőeszközök gyártását is vezette a szervezeten belül, egy nappal később, szeptember 28-án pedig a Hezbollah hírszerzésének vezetőjét, Hassan Khalil Yassint ölte meg rakétacsapásokkal Izrael, mindketten Bejrútban vesztették életüket.

Politikai vezetők likvidálása

A katonai vezetőkön és harctéri parancsnokokon kívül a Hezbollah politikai vezetését is komoly csapások érték az elmúlt időben. Egy nappal Nasrallah meggyilkolása után, szeptember 28-án Nabil Kaouk, a Hezbollah Végrehajtó Tanácsának elnökhelyettese is egy izraeli légicsapás áldozata lett Bejrútban. Kaouk szintén veterán tagnak számított a szervezeten belül, aki sokáig Dél-Libanon egyik legfontosabb katonai parancsnoka volt, és komoly szerepet játszott a 2006-os háborúban is. Az első beszámolók szerint ő lehetett volna Nasrallah utódja a szervezet élén, vagy legalábbis jó esélyekkel indult volna ezért a pozícióért. Nála is nagyobb veszteség a Hezbollah számára Hashem Safieddine, aki október 3-án hunyt el egy izraeli légicsapásban Bejrútban. Safieddine Nasrallah unokatestvére, régi harcostársa volt, aki a Végrehajtó Tanács elnökeként, a Dzsihád Tanács és a Hezbollah legfőbb döntéshozó testületének, a Sura Tanácsnak a tagjaként a szervezet egyik legfontosabb tagja volt. Kaouk halála után gyakorlatilag biztossá vált, hogy ő lesz a Hezbollah következő főtitkára, de kevesebb, mint egy hét leforgása alatt őt is likvidálta az IDF. Egyes sajtóhírek szerint Safieddine meggyilkolása után Ibrahim Amine al-Sayyed, a Hezbollah Politikai Tanácsának elnöke vette át ideiglenesen a szervezet vezetését. A Hezbollah úgy épül fel, hogy a főtitkár, az ő helyettese, illetve az öt tanács elnöke alkotja a Sura Tanácsot. Nasrallah, a főtitkár szeptember 27-én, Safieddine, az egyik tanácselnök október 3-án halt meg, a Dzsihád Tanács elnökének személye biztonsági okok miatt nem ismert, de elképzelhető, hogy már ő is meghalt (például ha Fuad Shukr volt az), Naim Qassem, Nasrallah helyettese pedig valószínűleg Iránba menekült, attól való félelmében, hogy őt is megölik. Így al-Sayyeden kívül már csak Mohammad Yazbek, a Bírói Tanács elnöke és Mohammad Raad, a Parlamenti Tanács elnöke van minden kétséget kizáróan még jelenleg is a helyén. Október 29-én, majdnem egy hónap hatalmi vákuum után végül döntött a Hezbollah vezetése, és Naim Qassemet nevezte ki főtitkárnak, aki az 1980-as évek óta fontos tagja a síita szervezetnek, és Nasrallah helyetteseként kézenfekvő opció volt az ő előléptetése. Kérdés, hogy hogyan lesz képes irányítani a Hezbollaht, főleg, ha valóban Iránba menekült. Ez nagy hatással lehet a teljes libanoni síita közösségre, hiszen a Hezbollah nem csupán egy terrorszervezet, hanem gyakorlatilag egy állam az államban, amely szociális tevékenységek egész sorát is végzi.

Összegzés

Röviden összefoglalva az mindenképpen elmondható, hogy Izrael példa nélküli támadásba lendült a Hezbollah vezetésével szemben. A szervezetet több, mint 30 éve vezető Hassan Nasrallahon kívül a legfontosabb politikai vezetők közül még legalább másik kettővel végeztek. A Hezbollah katonai vezetését pedig gyakorlatilag lefejezték, a legtapasztaltabb, rangidős parancsnokok többségét likvidálták. Az, hogy erre képesek voltak, és meg is tették, mindenképpen intő jelként értelmezhető, hiszen az elmúlt hónapokban megölt vezetők többségét évtizedek óta körözték a világ számos országában, mégsem tudták hatástalanítani őket. Ez az izraeli hírszerzés elképesztő pontosságát dicséri elsősorban, illetve a fegyveres erők gyors és pontos akcióit, hiszen sokszor nagyon rövid időn belül kellett nagyon precíz csapásokat végrehajtaniuk. A Hezbollah szempontjából vizsgálva a történeket az kijelenthető, hogy ennyi fontos vezető elvesztése rövidtávon biztosan vissza fogja vetni a szervezet tevékenységét. Súlyosbító tényező, hogy egy-egy támadás során nem csak az adott célszemély halt meg, hanem sokszor a társaságában lévő helyettese, titkára, bizalmi emberei is, ami az utódlást figyelembe véve még okozhat problémákat. Az azonban jelenleg jól látszik, hogy a harctéren még mindig képesek hatékonyan ellenállni az izraeli támadásoknak, köszönhetően elsősorban a decentralizált szervezeti struktúrának. Továbbá az is valószínűsíthető, hogy a Hezbollah ezt is túl fogja élni, a felépítéséből adódóan a megölt parancsnokok – akik mártírokká váltak a harcosaik szemében – helyét újak fogják átvenni, és az izraeli támadások szította gyűlölet miatt még népszerűbbé is válhat a szervezet a libanoni síiták körében, ami sok más mellett nagyobb tagságot is jelenthet a közép- és hosszútávú jövőben.

A JTAC szerepe a modern hadviselésben

Szerző:
Merényi Vivien
-
0

Magyarország és a NATO közötti együttműködés

 

A biztonság,- és védelempolitika területén az elmúlt évtizedekben globális változások figyelhetőek meg, amelyek közvetlen hatással vannak a katonai erők működésére és az alkalmazott hadviselési stratégiákra. A 21. században a haderők számára a hagyományos hadviselés mellett az új, összetettebb, többdimenziós műveleti környezetekben történő működés válik meghatározóvá. Ebből a szempontból kiemelt jelentőséggel bírnak az úgynevezett multi-domain operations (MDO) – többdimenziós műveletek, amelyek a különböző fegyvernemek és operatív dimenziók közötti szoros együttműködésre építenek. Az MDO lényege, hogy a szárazföldi erők, a légierő, a haditengerészet, a kibertér és az információs tér együttes alkalmazásával valósulnak meg a hadműveletek – biztosítva a gyors reakcióképességet és a hatékony válaszokat a különböző biztonsági kihívásokra.

 

A Magyar Honvédség és a NATO szerepe

A Magyar Honvédség számára a nemzeti biztonság védelme és a NATO-tagállamként való aktív szerepvállalás központi jelentőséggel bír a modern hadviselési környezetben. Magyarország stratégiai elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy központi szereplővé váljon a NATO szövetségében, és kulcsszerepet játsszon a nemzetközi békefenntartó, válságkezelő és katonai műveletekben. A Magyar Honvédség működését meghatározzák a nemzetközi hadviselési szabványok, az interoperabilitás, az összhaderőnemi műveletek, valamint az integrált harcászati rendszerek alkalmazása, amelyek biztosítják a szövetségi erők közötti hatékony együttműködést.

A NATO elvei szerint a modern hadviselés már nem csupán egyetlen fegyvernemre összpontosít, hanem a különböző harcászati dimenziók és fegyvernemek közötti integrált együttműködésre helyezi a hangsúlyt. Magyarország ezen elvek mentén alakítja ki védelmi stratégiáját, és aktívan hozzájárul a szövetségi haderők közötti együttműködő képesség fejlesztéséhez. A Magyar Honvédség számára különösen fontos, hogy az összhaderőnemi műveletekben való részvétel során minden fegyvernem – a szárazföldi csapatok, a légierő, a „vízi hadviselés”, a kibertér és az információs tér – szoros együttműködésére építhessen, amely lehetővé teszi a műveletek gyors és hatékony végrehajtását.

A NATO-ban való aktív szerepvállalás nemcsak a katonai feladatok ellátására terjed ki, hanem a nemzetközi együttműködésre is, amely a békefenntartó és válságkezelő műveletek során kiemelkedő fontosságú. Az együttműködés különösen fontos a tagállamok között, mivel a globális biztonsági helyzet folyamatosan változik, és a gyors reagálás és a hatékony koordináció kulcsfontosságú tényezők a közös műveletek sikeres végrehajtásában. A Magyar Honvédség szerepe tehát nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi szinten is meghatározó, mivel Magyarország biztosítja a szövetségi erők számára a gyors reagálási képességet és a hatékony műveletek végrehajtásához szükséges infrastruktúrát és eszközöket.

 

Az összhaderőnemi műveletek és az előretolt repülésirányítók szerepe

A modern hadviselés egyik központi eleme az összhaderőnemi műveletek (Joint Operations) végrehajtása, amelyek során a különböző fegyvernemek és harci dimenziók közötti együttműködés ugyancsak lényeges.

A sikeres összhaderőnemi műveletek végrehajtásában kimagasló szerepet játszanak az előretolt repülésirányítók (Forward Air Controller / Joint Terminal Attack Controller, FAC/JTAC), akik közvetlen kapcsolatban állnak a szárazföldi csapatokkal és a légierővel. Feladatuk a légi csapások irányítása és koordinálása, a célpontok megjelölése, valamint a csapások hatékony végrehajtásának biztosítása. Az előretolt repülésirányítók szerepe különösen fontos az olyan összetett műveletek során, amelyekben több fegyvernem működik együtt és ahol a gyors reagálás és a pontos koordináció létfontosságú.

A JTAC (Joint Terminal Attack Controller) a harctér közvetlen közelében helyezkednek el, gyakran az előrenyomuló csapatok mellett, így lehetőségük van az ellenséges erők pozícióinak pontos megfigyelésére és az ellenséges célpontok gyors azonosítására, megjelölésére. A JTAC biztosítja, hogy a légi támadások pontosan és hatékonyan pusztítsák az ellenséget, miközben minimalizálják a saját erők és a civil veszteségek kockázatát. A JTAC tehát a harctéri műveletek egyik nélkülözhetetlen elemét képezi, hiszen ők azok, akik biztosítják a különböző fegyvernemek közötti szoros együttműködést és a harci műveletek zökkenőmentes végrehajtását.

 

A JTAC szerepe az MDO környezetében

A modern hadviselésben a Multi-Domain Operations (MDO) koncepciója egy új, többdimenziós megközelítést jelent, amely a különböző harci dimenziók – szárazföldi erők, légierő, haditengerészet, kibertér, információs tér – közötti integrált együttműködésre épít. Az MDO célja, hogy gyors és hatékony válaszokat biztosítson a különböző, egyre összetettebb biztonsági kihívásokra, és hogy az összes harci dimenzió és fegyvernem együttműködjön a hadműveletek sikeres végrehajtása érdekében.

Az MDO-ban betöltött szerepük alapján a JTAC tevékenysége különösen fontos. Az előretolt repülésirányítók alapvetően a szárazföldi erők és a légierő közötti kapcsolatot biztosítják, és szerepük kiterjed az adatok és információk folyamatos áramoltatására, a harctéri helyzet nyomon követésére, valamint a célpontok gyors azonosítására. A JTAC az MDO környezetében tehát nemcsak a légi támogatások koordinálásáért felelnek, hanem segítenek abban is, hogy a különböző harci dimenziók közötti integráció és gyors reagálás biztosított legyen.

A JTAC munkája különösen fontos a hibrid hadviselés és az aszimmetrikus hadviselési környezetekben, ahol a hagyományos harci elemek mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a nem konvencionális eszközök, mint például a kibertámadások vagy az információs műveletek. Az előretolt repülésirányítók tehát nemcsak a légi csapások koordinálásában, hanem az információs és kiberbiztonsági műveletekben is szerepet kapnak, hiszen a modern hadviselés minden dimenziója összefonódik és egymást erősíti.

 

Magyarország nemzetközi szerepe és a JTAC fontossága

A Magyar Honvédség számára az előretolt repülésirányítók szerepe különösen fontos a nemzetközi hadműveletek és a NATO közös műveletei szempontjából. A Magyar Honvédség a NATO tagjaként elkötelezett a nemzetközi biztonság fenntartása mellett, és aktívan részt vesz a szövetségi műveletekben, amelyekben a gyors reagálás és a hatékony koordináció kulcsszerepet játszik. A JTAC biztosítja, hogy hazánk honvédelme képes legyen végrehajtani a gyors és hatékony légitámogatást, valamint a különböző fegyvernemek közötti koordinációt. Pont ezek miatt a FAC tevékenysége nemcsak a nemzeti védelem szempontjából fontos, hanem Magyarország szerepét is erősíti a globális biztonság fenntartásában, különösen a NATO közös műveleteiben való részvétel során.

 

Technológiai fejlődés és az integráció szerepe az összhaderőnemi hadműveletekben

A modern hadviselésben a technológiai fejlesztések és az új eszközök alkalmazása elengedhetetlen az összhaderőnemi műveletek sikerében. A repülésirányítók számára az új technológiai rendszerek biztosítják a harctéri helyzet pontos megértését és a műveletek gyors és hatékony végrehajtását. A hagyományos rádiós kommunikáció mellett ma már olyan modern digitális rendszerek állnak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik a valós idejű információcserét a különböző fegyvernemek között. Az integrált rendszerek, mint például a C4ISR (Command, Control, Communications, Computers, Intelligence, Surveillance, and Reconnaissance), a Joint Fires rendszerek, a digitális térképek és az ISR (Intelligence, Surveillance and Reconnaissance) eszközök alapvetően segítik a repülésirányítók munkáját, és lehetővé teszik számukra a légicsapások precíz koordinálását.

 

A C4ISR rendszerek  

A C4ISR rendszerek különösen fontosak, mivel lehetővé teszik a különböző fegyvernemek közötti információáramlást és a gyors döntéshozatalt. A JTAC számára ezek a rendszerek biztosítják, hogy valós időben hozzáférjenek a harctéri információkhoz, és így gyorsan reagálhassanak az ellenséges mozgásokra. Az integrált digitális rendszerek nemcsak a légi támogatás irányítását könnyítik meg, hanem az adatok gyors és pontos továbbítását is lehetővé teszik a szövetséges erők számára. Az ilyen rendszerek alapvető fontosságúak a szinkronizáció és a hatékonyság növelésében, különösen a komplex harci helyzetekben. A valós idejű adatok segítségével a parancsnokok gyorsan módosíthatják a harci terveket a változó helyzetek függvényében. A kommunikációs rendszerek biztonsága kiemelt figyelmet kap, hogy elkerüljék az információk ellenséges kézbe jutását. A C4ISR rendszer folyamatos fejlesztése biztosítja, hogy a modern hadviselésben a különböző egységek közötti koordináció és információmegosztás a lehető legpontosabb és leghatékonyabb legyen. Végső soron a C4ISR rendszerek célja, hogy minimalizálják a veszteségeket és maximalizálják a harci siker esélyeit a gyors és pontos döntéshozatallal.

 

Folyamatos fejlesztés és a repülésirányítók képzése

A Magyar Honvédség számára elsődleges fontosságú, hogy folyamatosan integrálja a legújabb technológiai fejlesztéseket, ezzel növelve a hadrendjében lévő rendszerek hatékonyságát és korszerűségét. Kiemelt cél, hogy a repülésirányítók mindig a legmodernebb eszközökkel és naprakész technikai tudással legyenek felszerelve, hiszen a fejlett technológia nélkülözhetetlen a gyors és pontos döntéshozatalhoz. Az integrált rendszerek használata biztosítja, hogy a Magyar Honvédség rugalmasan és hatékonyan tudjon reagálni a különféle biztonsági kihívásokra, lehetővé téve a gyors válaszadást mind hazai, mind nemzetközi műveletek során. A repülésirányítók szakmai fejlesztése és modern eszközökkel való ellátása alapvető feltétele annak, hogy a harctéri helyzeteket gyorsan és hatékonyan kezelni tudják, és hogy a Honvédség képes legyen az eredményes együttműködésre a nemzetközi partnerekkel. Mindezek együttesen biztosítják, hogy a hazai honvédelem megfeleljen az interoperabilitási követelményeknek, ami elengedhetetlen a globális biztonság fenntartásában és a közös műveletek sikeres végrehajtásában.

 

Összegzés

Az összhaderőnemi műveletek és a multi-domain operations (MDO) koncepciója alapvetően új alapokra helyezte a modern hadviselést. A Magyar Honvédség számára különösen fontos, hogy folyamatosan frissítse és integrálja az új technológiai megoldásokat, és biztosítsa, hogy a repülésirányítók rendelkezzenek a legmodernebb eszközökkel és képességekkel. Az MDO és az összhaderőnemi műveletek alkalmazása nemcsak a Magyar Honvédség hatékonyságát növeli, hanem elősegíti Magyarország nemzetközi biztonságpolitikai szerepének megerősítését is.

Semleges pajzs? – Az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés és Svájc csatlakozása

Szerző:
Kertész Bence
-
0

2024. október 17-én Svájc véglegesen is csatlakozott az Európai Égi Pajzs Kezdeményezéshez, mely egy új, átfogó európai légvédelmi kooperáció. Vajon összeegyeztethető-e ezen katonai kezdeményezéshez való csatlakozás Svájc semlegességének történelmi hagyományával? Hogyan épül fel az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés, és milyen biztonságpolitikai szereppel bírhat Európa jövőjében? Ezen kérdésekre kíván választ adni a következő rövid elemzés.

A 2022-es ukrajnai orosz offenzíva új helyzetet teremtett az európai biztonsági percepcióban, és ezáltal a biztonságpolitikában, mely a kontinens államait fokozottabb védelmi kooperációra késztette. Ennek egyik legfontosabb projektje az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés (European Sky Shield Initiative, ESSI), melynek koncepciója már 2022 nyarán megfogalmazásra került Olaf Scholz német kancellár részéről. Ez a Németország vezette átfogó védelmi együttműködés közös európai légvédelmi keretrendszert kíván létrehozni, mely az ukrajnai háború következtében megnövekedett orosz rakétafenyegetésre szolgál válaszul. 2022 októberében az ESSI tizenöt állam (köztünk hazánk) részvételével alakult meg, mely két év alatt további hat taggal bővült, melyet most Svájc csatlakozása követ. Jól mutatja a kezdeményezés átfogó és diverzifikált jellegét, hogy a tagállamok közül négy ország nem tagja az Európai Uniónak, két állam pedig a NATO-nak.

Az ESSI komplex védelmi rendszere az európai légtér átfogó védelmét kívánja biztosítani, ezzel kipótolva a korábbi légvédelmi rendszerek hiányosságait. Ennek megfelelően a keretrendszer többféle légvédelmi eszközt kíván alkalmazni eltérő elhárítási célokkal, több részegységre bontva fel a teljes komplexumot. 

Az ESSI rövid hatótávolságú védelmi része horizontálisan 15 kilométer, vertikálisan 6 kilométeres légtéregységet kíván lefedni, míg a közepes szint 15 és 50 kilométer közötti, valamint 25 kilométeres magasságú keretek között definiálható. A közepes és rövid egység védelméhez Németország az infravörös rávezetésű IRIS-T rakéták földi indítású változatait kívánja alkalmazni, mely alapvetően légiharc-rakétaként került bevezetésre több típusnál, így a hazánkban is rendszeresítésre került JAS 39 Gripen vadászbombázó fegyverzeteként. A rövid hatótávolságú egység szorosan kiegészül a közvetlen légvédelmi, így kifejezetten a pilóta nélküli repülőeszközök elleni elhárítással, egészen 6 kilométeres hatótávolságig. Németország ezen közvetlen és rövid hatótávolságú légvédelmi feladatok integrálására közös rendszert kíván fejleszteni, erre a célra az ARGE NNbS védelmi konzorcium 1,2 milliárd dollárt nyert el. Ezen projekt mellett a Németország további beszerzésekkel igyekszik növelni rövid hatótávolságú (és csapatlégvédelmi) képességeit, ugyanis 2024 elején szerződést írt alá 49 darab Skyranger 30 védelmi rendszer 595 millió dollár értékben megvásárlására, mely rendszerek 30 milliméteres gépágyúval és Stinger rövid hatótávolságú föld-levegő rakétákat alkalmaznak. Érdemes megjegyezni, hogy hasonló céllal a Magyar Honvédség részére már korábban, 2023-ban megrendelésre került a Skyranger 30 tornyának és a KF41 Lynx alvázának egyetlen harcjárművé való integrálása.

Ilyen módon az ESSI közvetlen, rövid és közepes hatótávolságú szintje képes lenne a pilóta nélküli repülőeszközöktől egészen a merev- és forgószárnyas repülőeszközökön át a robotrepülőgépekig tartó légi fenyegetések elhárítására. 

Az ESSI nagy hatótávolságú védelmi része 50 kilométeres horizontális, és 35 kilométeres vertikális légtérrészt lenne képes lefedni, így az olyan stratégiai fenyegetések ellen lenne képes védekezni, mint a robotrepülőgépek, stratégiai bombázórepülőgépek és ballisztikus rakéták. Ez a szint alapvetően a rádiólokátoros rávezetést használó MIM-104 Patriot légvédelmi rendszert alkalmazná, mely a korábban említett IRIS-T rendszerhez hasonlóan szintén bevetésre került az orosz-ukrán háborúban.

Mindezen védelmi rétegen felül Németország részéről tervben van egy magasabb védelmi szint kiépítése, mellyel már a nagyobb hatótávolságú ballisztikus rakéták elhárítása is megoldható lenne. Ennek céljára az Arrow-3 védelmi rendszer kerülne beszerzésre, mely képes 2400 kilométeres horizontális, és 100 kilométeres vertikális síkban az elfogótevékenységre.

Összességében az ESSI tervének megvalósítása képes lenne egy átfogó, többszintű és integrált európai légvédelmi rendszer megteremtésére. Párhuzamosan az Európában telepített többi légvédelmi rendszerrel (mint például a NATO IAMD és BMD) az ESSI a védelem funkciója mellett biztonságpolitikai szempontból komoly elrettentő szereppel is rendelkezhet, melynek igénye az orosz-ukrán háború fényében felerősödött az európai védelem jövőbeli perspektívájában.

Éppen ezért meglepően hathat a semlegesség történelmi hagyományával bíró Svájc csatlakozása az egyezményhez, hiszen korábban nem volt példa arra, hogy az ország olyan együttműködéshez csatlakozzon, mely operatív védelmi tevékenységet is magában foglalhat. Bár Svájc részese a NATO Békepartnerségnek, és szoros együttműködést folytat az Európai Védelmi Ügynökséggel, a semlegesség külpolitikájának megőrzésére továbbra is nagy hangsúlyt fektet, különösen is az orosz-ukrán háború tekintetében. Erre példa, hogy Svájc minden esetben engedélyhez köti, hogy az általa külföldre eladott hadiipari termékek további exportálásra kerülhessenek, ugyanis a semlegességi politika fontos része, hogy Svájc nem exportál (közvetve sem) háborúban részt vevő felek számára ilyen termékeket. Ilyen módon komoly konfliktus alakult ki, amikor megtiltásra került, hogy a korábban Németország számára eladott lőszerek Ukrajnába kerülhessenek. Ennek következményeként a svájci hadiipari vállalatok veszélybe kerültek, mivel a kapcsolódó korlátozások miatt az importálás helyett Németország az adott lőszer hazai termelésének újraindítását választotta.

2024 októberében azonban a semlegesség ezen kérdésével kapcsolatban is változás történt, mivel Viola Amherd, a Svájci Államszövetség elnöke és védelmi minisztere olyan nyilatkozatott tett, melyben szorgalmazta a kereskedelmi exportkorlátozás ezen fajtájának felülvizsgálatát. Emellett 2024 során elutasításra került azon kezdeményezés, mely szigorúbban rögzítette volna a svájci alkotmányban a semlegesség koncepcióját. Ilyen módon az ESSI-hez csatlakozás, az exportkontroll ügye, valamint az elutasított alkotmánymódosítás is egyre inkább előtérbe helyezik Svájc semlegességének politikai kérdését, mely a közéleti viták tárgyává vált. Ezen fejlemények Svájc korábbi szigorú semlegességi politikájához képest alapvetően csak minimális nyitást eredményeznek a külpolitikában, de hosszabb távon akár nagyobb változások alapját is képezhetik, amennyiben az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos kül- és belpolitikai nyomás erősödik. Fontos azonban kiemelni, hogy ezek a tendenciák inkább lehetőséget adnak a változásra, mintsem kötelezettséget. Svájc ugyanis az ESSI-hez különleges kitétellel csatlakozott, mely biztosítja, hogy amennyiben bármelyik részes fél fegyveres konfliktusba kerül, Svájc felfüggesztheti tagságát (összhangban semlegességével), mindamellett, hogy az ESSI csatlakozási szerződése (mely valójában egy szándéknyilatkozat) nem minősül nemzetközi szerződésnek, így nem eredményez pénzügyi vagy jogi kötelezettséget.

Összességében tehát az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés történelmi kezdeményezés egy olyan európai légvédelmi rendszer megalkotására, mely túlmutat a hagyományos integrációs formákon (EU, NATO) és többszintes struktúrájával képes átfogó védelmet biztosítani, pótolva a meglévő rendszerek hiányosságait. Az ESSI védelmi funkciója mellett elrettentő biztonságpolitikai szereppel bír, a tervezett haditechnikai eszközök rendszeresítésével pedig jelentős részben az európai hadiipar számára is megfelelő ösztönzést nyújthat. Mindemellett az ESSI fontos eszköz lehet az európai védelembe kevésbé integrált országokkal való kooperáció bővítésére. Ilyen módon a hagyományosan a semlegesség mellett elkötelezett Svájc számára is egy fontos alap lehet az ESSI-hez való csatlakozás, mely lehetőséget ad számára, hogy közelebb kerüljön az európai védelmi együttműködésekhez, illetve akár arra is, hogy semlegességi politikáján változtatást hajtson végre a későbbiekben.

Egyiptom felkelés elleni műveletei a Sínai-félszigeten 2011 és 2023 között – esettanulmány

Szerző:
BSZK
-
0

Az Egyiptomi Haderő csaknem 12 éven keresztül folyamatosan harcolt azért, hogy megszabadítsa a Sínai-félszigetet az Iszlám Állam ottani sejtjétől (ISIS Sinai) és annak elődjeitől. Jelen írásomban azt fogom kifejteni, hogy milyen kihívásokkal kellett ez idő alatt szembenéznie, milyen hibákat követett el, amik azt eredményezték, hogy eddig elhúzódott a konfliktus és hogy később milyen változtatásokat eszközölt, amik végül győzelemhez vezettek.

A Sínai-félsziget Egyiptom legkeletibb része ez köti össze Afrikát a Közel-Kelettel. Nyugatról a Szuezi-csatorna keletről pedig Izrael és a Gázai-övezet határolják, lakossága pedig nagyjából 5-600000 fő, melynek nagyrészét beduin törzsek alkotják. A félsziget biztonsági helyzete már 2011 előtt sem volt túlzottan jónak mondható, az 1997-es luxori mészárlás például 62 halálos áldozatot követelt a 2004-es tabai bombatámadás-sorozat pedig újabb 37 emberrel végzett, amit hasonló támadások követtek Sharm el-Sheikh-ben és Dahab-ban.

Ennek oka részben a Camp David-i békeszerződés volt, miszerint Izrael kivonulásáért cserébe a két ország megállapodott arról, hogy biztonsági zónákra osztják fel a területet és limitálják, hogy ezekben mekkora katonai erő tartózkodhat, ez azonban bizonyos szélsőséges csoportoknak is lehetőséget nyújtott arra, hogy megerősödjenek. A helyzetet tovább nehezítette, hogy Egyiptomnak minden nagyobb katonai beavatkozáshoz külön engedélyt kellett kérnie Izraeltől és a „Többnemzetiségű Erők és Megfigyelők”-től (Multinational Forces and Observers – MFO). Emiatt a félsziget egy jelentős részén csak rendvédelmi erőkkel, határőrökkel és titkosszolgálatokkal voltak jelen.

Az Arab tavasz Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt is utolérte, a tüntetések miatt 2011 februárjában kénytelen volt lemondani a hatalomról. Nagyjából ekkorra lehet datálni a Sínai-Felkelés kezdetét is, ISIS Sinai-ról azonban csak 2014 novemberétől beszélhetünk, amikor a legnagyobb felkelő csoport, az Ansar Bait al-Maqdis hűséget fogadott az Iszlám Államnak. Később több kisebb csoport is csatlakozott hozzájuk. Az országszerte zajló zavargások lekötötték a biztonsági erők figyelmét, ami kitűnő lehetőséget kínált a felkelőknek, ráadásul a líbiai Kadhafi-rendszer bukása után rengeteg fegyver és haditechnikai eszköz került hozzájuk a kiépített alagútrendszereiken keresztül. A félsziget lakott területének nagyjából egyharmadát sikerült irányításuk alá vonni, gyakran hajtottak végre támadásokat a helyi gáz-és olajvezetékek ellen és a Szuezi-csatorna forgalmát is veszélyeztették, destabilizálva a régiót, ezzel azonban nem csak az egyiptomi kormánynak okoztak nehézségeket. Az Arab Gázvezetéket ért támadások például évi 2 milliárd dollárnyi veszteséget jelentettek Jordániának és Izrael területén is hajtottak végre akciókat.

Emiatt Egyiptom 2011-ben engedélyt kapott rá, hogy katonai eszközökkel is felléphessen a terroristák ellen, ezzel kezdetét vette az Operation Eagle, az első ilyen jellegű művelet a sokból, nagyjából 2500 katonával, Különleges Erőkkel, gyalogsági harcjárművekkel, harckocsikkal és harci helikopterekkel. Viszonylag rövid idő alatt sikerült elfoglalniuk El Arish-t, Sheik Zuweid-et és Rafah-t, a felkelők három központját, viszont a valódi nehézségek csak ezután kezdődtek. A felkelők nem adták meg magukat folyamatosak voltak az egyiptomi (és izraeli) biztonsági erők elleni támadások, amiknek az intenzitása egyre csak nőtt. Sokan ezért Mohamed Morsi elnököt hibáztatják, amiért nem lépett fel elég határozottan, a helyzet azonban ennél sokkalta bonyolultabb volt, az egyiptomi haderőnek ugyanis számtalan külső-és belső problémával kellett szembenéznie, aminek következtében nagyjából az összes létező hibát sikerült elkövetnie a kezdeti szakaszban.

Először is nem vették elég komolyan a felkelőket, a katonai vezetés gyors győzelemre számított, holott az afganisztáni és az iraki háborúk példájából megtanulhatták volna, hogy egy terület elfoglalása még nem jelent önmagában győzelmet. Másodszor, az egyiptomi haderőnek nem volt semmiféle COIN (Counter Isurgency – Felkelés elleni) tapasztalata, 2011-ig úgy voltak vele, hogy a terrorizmus elleni küzdelem a rendvédelmi szervek dolga, helyette inkább konvencionális háborúra készültek, ami meg is látszott az eljárásaikon.

Abdel Fattah el-Sisi 2013-as katonai puccsa után még tovább fokozták a műveletek intenzitását, növelték a katonák létszámát, ekkor már vadászgépeket, kazettás bombákat és tüzérségi eszközöket is bevetettek, azonban ezek sem érték el a kívánt célt. Nem nagyon törődtek a civil lakossággal, rendkívül magas volt a „járulékos veszteségek” száma, sokszor erőszakkal lakoltatták ki a helyieket, rombolták le a házaikat és égették fel a termőföldjeiket azzal a vélt vagy valós indokkal, hogy a terroristákat támogatják. Gyakran bármi féle vád nélkül ölték meg vagy tartóztatták le és tartották fogva őket vagy a családtagjaikat embertelen körülmények között, a börtönökben pedig mindennaposak voltak a kínzások.

Ezzel azonban pont ellentétes hatást értek el. Az Amerikai Tengerészgyalogság COIN kézikönyve is leírja, hogy ha művelet közben a katonai erők kegyetlenül bánnak a helyi lakosokkal, megsértik a jogaikat és nem minimalizálják a civil áldozatok számát, akkor azok (főleg, akiknek haltak meg közeli hozzátartozóik az atrocitásokban) a felkelőket fogják támogatni. Itt is pontosan ez történt, a törzsek nagy része – akikkel már 2011 előtt is elnyomott és kizsákmányolt az egyiptomi kormány – nem értett egyet az Iszlám Állam ideológiájával, csak azért csatlakoztak hozzájuk, mert kevésbé tartották őket rossznak, mint az egyiptomi biztonsági erőket.

A helyzetet számtalan dolog nehezítette még tovább. Ide tartozik a fegyveres erők elavult struktúrája, a túlzott centralizáció, a görcsös ragaszkodás a régi doktrínákhoz és az újításra való hajlam hiánya. A katonák felkészültsége is hagyott kívánnivalót maga után, egy részük sorállományú volt, akik nem csak COIN, de semmiféle katonai tapasztalattal nem rendelkeztek, amerikai kiképzők elmondása szerint pedig még az Egyiptomi Különleges Erők sem voltak sem fizikailag sem szakmailag megfelelő szinten, a rendfokozatokat meg sokszor nem érdem, hanem a pénz a kapcsolatok és a rendszerhez való hűség alapján osztogatták.

Nehéz pontosan meghatározni, hogy mikortól kezdett el javulni a helyzet. Mubarak alatt a beduinok nem csatlakozhattak sem a haderőhöz, sem pedig a rendvédelmi szervekhez, igaz néhányuknak engedték, hogy a katonai hírszerzésnek dolgozzanak, őket nevezték Manadib-eknek, de a munkájuk rendszerint kimerült a csempész-alagutak felderítésében és hasonló kisebb feladatokban. El-Sisi kezdett el nagyobb figyelmet fordítani rájuk igyekezett növelni a létszámukat és integrálni őket a hadseregbe azzal, hogy rendes kiképzést, felszerelést és fizetést adott nekik. Helyiekként könnyen be tudtak épülni az ellenség soraiba és tudtak információkat szerezni, így a titkosszolgálatokkal való együttműködésük is erősödött.

Akiket nem a reguláris haderőbe vont be, azokat igyekezett kormánybarát milíciákba szervezni. Ezekből a legnagyobb a 2015-ben alakult Sínai Törzsek Uniója (Union of Sinai Tribes). A magját a Tarabin törzs adta és ugyan nem voltak annyira képzettek vagy fegyelmezettek, mint a Manadib-ok, a hely és a lakosság ismerete előnyt jelentett számukra és az egyiptomi kormány legitimációját is növelte. Igaz, mindkét szervezetben szép számban voltak bűnözők, akik a személyes vitáik elintézésére használták az újonnan kapott fegyvereiket és hatalmukat, valamint a csempészetből és a civilek bántalmazásából is bőven kivették a részüket, de a felkelők alagút-rendszerére is komoly csapásokat mértek. Így az egyiptomi flotta és a szárazföldi haderő sikeresen blokád alá tudta vonni a félszigetet, teljesen elvágva az ISIS Sinai utánpótlásait. Többször előfordult, hogy a terroristák azért adták meg magukat mert egyszerűen nem volt élelmük.

A kormány és a milíciák sikeres együttműködésének talán legjobb példája a 2021 márciusi művelet, amiben az Egyiptomi Különleges Erők a beduinokkal közösen találták meg és végeztek Salim al Hamadinnal, az ISIS Sinai vezetőjével. A szervezet ezután még tovább gyengült, végül az egyiptomi elnök 2023 áprilisában bejelentette a győzelmet és a harcok végét, amit később a terrorszervezet is megerősített, amikor 2024 márciusában egy videójában inaktívnak nevezte a sínai-félszigeti sejtjét. A területen épp viszonylagos béke van, nagy mértékben csökkent az erőszak, a biztonságot pedig főleg a rendvédelmi szervek és a milíciák tartják fenn, amiknek egy része (köztük a Union of Sinai Tribes) nem oszlott fel a harcok után. Ez egyrészt növeli a stabilitást, másrészt viszont felveti egy esetleges újabb felkelésnek a kockázatát, ha ezek nem lesznek elégedettek a kormány döntéseivel, valamint az izraeli háború lehetőséget adhat az ISIS Sinai-nak is arra, hogy új erőre kapjon.

Hogy ezek megtörténnek-e vagy sem, azt még nem lehet előre látni, ha viszont nem, akkor a Sínai-felkelés ritka példája lehet egy sikeres COIN-műveletnek. A kezdeti hibák miatt ugyan elhúzódott a konfliktus és rengeteg emberéletet követelt (2013 és 2022 között 3277 egyiptomi rendőr és katona halt meg, a civil áldozatokról nem is beszélve) de a milíciák kialakítása és támogatása hatékony módszernek bizonyult. Ez is igazolta, hogy csak úgy lehet tartós békét teremteni, ha a helyi erőket is bevonjuk a folyamatba (legyen szó akár egy másik államról akár egy országon belüli kisebb régióról), mivel ők ismerik a legjobban a helyi sajátosságokat és a felkelők eljárásait. A szívek és elmék megnyerése szintén kulcsfontosságú volt és végül nem is bizonyult túlzottan nehéz feladatnak. Amint az egyiptomi állam nem ellenségként, hanem partnerkén kezelte a törzseket, azok sokkal nagyobb számban álltak melléjük, amiben az is szerepet játszott, hogy el-Sisi körülbelül 700 milliárd egyiptomi fontot (nagyjából 15 milliárd USA-dollárt) tervez a félsziget fejlesztésére fordítani. A források folyamatosan érkeznek, amiből utakat építenek, fejlesztik az energia-ellátást, a mezőgazdaságot és még sok mást, kérdés azonban, hogy Egyiptom jelenlegi gazdasági helyzete miatt ebből mennyi minden fog megvalósulni.

A sikerben az is közre játszott, hogy egy viszonylag kis méretű felkeléssel álltak szemben, melynek a létszáma a csúcson sem haladta meg az 1500 főt és egy viszonylag könnyen körbezárható területen helyezkedett el. Ők is elkövették azokat a hibákat, amiket az Iszlám Állam Szíriai és Iraki kalifátusa, túl hamar akartak terjeszkedni túl nagy területen és ők sem bántak sokkal jobban a civilekkel, emiatt az egyiptomi kormánynak nem kellett túl sokat tennie ahhoz, hogy ő legyen a „kisebbik rossz”. A terroristák jóformán semmilyen külső támogatást nem kaptak (még a HAMAS-szal is ellentétjük volt), így nem jutottak elegendő nehéz fegyverhez sem ahhoz, hogy át tudják törni a blokádot, ami az alagútjaik elvesztése után végzetesnek bizonyult. Egyiptomnak ellenben voltak szövetségesei, 2013-tól már Izrael is hajtott végre légi csapásokat a felkelők ellen, valamint az amerikaiak és a franciák is támogatták őket hírszerző és felderítő információkkal.

Szerző: Rózsa Sándor

Kövesse velünk az USA elnökválasztásának alakulását – cikkünk folyamatosan frissül

Szerző:
BSZK
-
0

2024. november 5-e az idei amerikai elnökválasztás napja. Az USA-ban immár 60. alkalommal rendezik meg a választásokat, amely talán idén ígérkezik a valaha volt legszorosabbnak. Folyamatosan frissülő cikkünkben bemutatjuk a folyamatot, amely valamelyik jelölt győzelméhez vezet.

Mielőtt azonban a folyamatban lévő eseményeket tárgyalnánk, érdemes egy pillantást vetni az amerikai választási rendszerre. Az USA-ban prezidenciális rendszer van, amely azt jelenti, hogy az állam- és a kormányfő egyszemélyben az elnök. Ez az oka annak, hogy a képviselők választása némileg háttérbe szorul a legerősebb szuperhatalom esetében. Az Egyesült Államokban közvetett választási procedúra folyik, amelynek lényege, hogy a választók nem közvetlen a jelöltekre, hanem az őket támogató elektorokra szavaznak. A tagállamokból összesen 538 elektor kerül ki, akik az egyszerű többség elve alapján döntenek az elnök személyéről. Az 50%+1 szavazat esetünkben 270-el egyenlő, tehát ennyi elektornak szükséges támogatnia a győztes jelöltet.

Az 50 állam között vannak olyanok, amelyek állandó demokrata vagy republikánus államok, a választás végkimenetelét tehát az ingadozó vagy csatatér államok fogják eldönteni, amelyek rendszerint minden ciklusban másként szavaznak.

Az alábbiakban a jeles nap legfontosabb híreit és néhány érdekességet osztunk meg.

Ma 05:01

Trump megnyerte Idaho államot. Az állás: 214-179 Trumpnak.

Ma 05:00

Pontban 5 órakor: Kamala Harris megnyerte Kalifornia államot, illetve Washington államot is.

Ma 04:40

Ann Selzer felmérése ellenére: Trump megnyerte Iowa államot is. Iowa államon kívül Kansasben is beérkezett az eredmény, ahol szintén Trump nyert.

Ma 04:20

Demokrata győzelem a fővárosban.

Ma 04:08

Demokrata-oldalon sincs meglepetés: Harris nyert Colorado államban.

Ma 04:00

Nincs meglepetés: Utah és Montana államokban is Trump nyert.

Ma 03:49

Missouri államból is megérkezett az eredmény: Trump nyert.

Ma 03:13

A második legtöbb elektori szavazatot adó Texas államban Trump győzött.

Ma 03:08

Ohio államban Trump nyert. 137-99 az állás.

Ma 03:02

New Yorkban Harris, míg Wyomingban, Dél-Dakotában, Louisianában, Észak-Dakotában és Nebraskában Trump győzött.

Ma 02:39

Illinois államban Harris nyert.

Ma 02:37

Joe Biden otthonában, Delawareben ismét a demokraták nyertek.

Ma 02:35

New Jersey államban ismét a demokrata párt diadalmaskodott.

Ma 02:32

Arkansas államban még csak 2 perce ért véget a szavazás és már meg is van az eredmény: Trump nyert az államban.

Ma 02:08

Maryland, Connecticut, Massachusetts és Rhode Island államokban is tudják már az eredményt, amely államokban mind Harris nyert. Így az állás 95-35 Trumpnak. Emlékeztetőül: 270 elektori szavazatot kell elérni a győzelemhez. 270 to Win.

Ma 02:07

Szép lassan megérkeztek az eredmények Florida, Tennessee, Dél-Karolina, Mississippi, Alabama és Oklahoma államokból is, ahol mind Trump nyert.

Ma 01:31

Nyugat-Virginiában Trump tudott győzedelmeskedni. A republikánus jelölt így már 23, míg a demokrata jelölt csak 3 elektori szavazatnál jár.

Ma 01:02

Befutott a legelső eredmény! Magyar idő szerint 01:00-kor hirdettek eredményt Vermont államban, ahol Kamala Harris fölényesen győzött. Körülbelül 2 perc múlva megérkeztek az eredmények Kentucky és Indiana államból, ahol pedig a volt elnök, Donald Trump győzött.

Ma 00:20

Pennsylvaniában lassú és fáradságos a szavazatok számlálása.

Pennsylvania azon államok egyike, ahol a levélszavazatok számlálása csak a választási nap reggelén kezdődik, amikor a szavazóhelyek megnyílnak. Ez az egyik tényező, ami lassítja az eredmények közzétételét ebben a választási versenyben.

Fontos megjegyezni, hogy a levélszavazatok feldolgozása általában is hosszadalmas folyamat. A szavazatok kibontása és feldolgozása nagyon lassú, ami mindig lelassítja az eredmények közzétételét ebben az államban.

Ma 00:05

Mely szavazóhelyek zártak be?

Az első szavazóhelyek keleti parti idő szerint 18:00 órakor (00:00 CET) zártak be Indiana és Kentucky nagy részén.

Egy óra múlva, 19:00 órakor (01:00 CET szerdán), a következő helyeken zárnak további szavazóhelyek:

  • Alabama (keleti részek, többek között Chambers, Lee és Russell megyék egyes részei)
  • Georgia
  • Florida (az állam nagy része)
  • Indiana (megyék, többek között Gibson, Jasper, Lake, Laporte, Newton, Perry, Porter, Posey, Spencer, Starke, Vanderburgh és Warrick)
  • Kentucky (nyugati megyék, amelyek a központi időzónában vannak)
  • New Hampshire (az állam nagy része)
  • Dél-Karolina
  • Vermont
  • Virginia

Ma 23:49 

A Georga államban üzemelő szavazókörök közül többet is pokolgépes támadással fenyegettek ismeretlenek az internten, valamint cirill betűkkel írt levelekben. Az FBI dolgozik az ügy megfejtésén.

Ma 23:02

Két megye is bejelentette Észak-Karolinában, hogy akár két órával is késleltetni fogják az eredmények publikálását. Döntésüket a más megyékben tapasztalt szavazógép problémákkal indokolták, mert így közel egy időben tudják kiadni a részeredményeket.

Ma 22:51

Jacksonville-i szavazókat rövid időre elterelték egy gyanús csomag miatt.

A floridai Jacksonville egyik szavazóhelyére érkező szavazókat kedden rövid időre egy másik helyszínre irányították, miután egy gyanús csomagot találtak az épület előtt.

Jerry Holland, a választási felügyelő, e-mailben közölte, hogy körülbelül 20 szavazót más helyszínekre küldtek nagyjából 40 percre, amíg a szavazóhely újra meg nem nyílt. Mint kiderült, a csomag egy hajléktalan személy személyes holmija volt.

Ma 22:35

Felmérések szerint az amerikaik közel háromnegyede tartja létfontosságúnak ezt a választást, amely miatt úgynevezett választási stressz alakulhat ki náluk. A szorongás leküzdésére a szakértők meditációt és pozitív gondolkodást javasolnak. Az egyik legnagyobb mentális egészséggel foglalkozó cég, a Headspace külön programot kínál a mobilos applikációjuk előfizetőinek „politics without panic” [politika pánik nélkül] címen.

A magánszektor mellett az egyházak is kínálnak hasonló lehetőségeket.

Ma 22:30

A Meta bejelentette, hogy amíg a szavazatszámlálás tart, korlátozzák az újonnan feladott poltikai hirdetések megjelenítését platformjaikon, köztük a Facebookon is. A techoriás a 2020-as választás során alkalmazta először ezt a módszert, miután Trump választási csalással vádolta Biden csapatát. Eredetileg csak a választás napján tervezték csökkenteni az eléréseket, de a biztonság kedvéért várnak vele további néhány napot.

Ma 22:21

Meghibásodtak szavazógépek Iowa államban.

A közép-iowai Story megyében, mely 100 ezer embernek ad otthont, jelentették, hogy több szavazógép is meghibásodott. Ezáltal eltolódhat a választási eredmény kihirdetése.

Ma 21:56

Virginia államban, Richmondban eltávolítottak egy szavazókörzet vezetőjét panaszok miatt.

A richmondi Választási Bizottság rendkívüli ülést tartott, és eltávolította az egyik szavazókörzet vezetőjét.

A bizottság elnöke, Starlet Stevens, egy telefonos interjúban elmondta, hogy 11 szavazó olyan szavazólapot kapott, amelyen csak az elnökválasztási verseny szerepelt, de a helyi választások nem.

Mivel ezek a szavazók leadták voksaikat, nem tudták újra leadni szavazatukat a helyes szavazólapokon.

Ma 20:52

Michigani szavazóhelyet zártak be gázszivárgás miatt.

A Michigan állambeli Northville városában a hivatalnokok délben bezártak egy szavazóhelyet, és a detroiti külvárosban lévő szavazókat egy másik körzetbe irányították egy földgázszivárgás miatt.

Ma 20:49

Korrigált szavazólapok vannak úton egy alabamai megyébe, miután hiányzó oldalt fedeztek fel.

Az Alabama állambeli St. Clair megyében néhány szavazóhelyre keddi választásra küldött szavazólapokról hiányzott egy állami és egy helyi módosítás – jelentette be Andrew Weathington, a megye helyi bírája egy keddi sajtótájékoztatón.

Ma 20:42

Egy férfit letartóztattak Michiganben, mert támadással fenyegetőzött Trump győzelme esetén.

A michigani hatóságok kedden reggel letartóztattak egy 25 éves férfit, aki állítólag azzal fenyegetőzött, hogy erőszakos támadást hajt végre, ha Donald Trump nyeri a választást.

Az ügyészek szerint Isaac Sissel egy fenyegetést küldött az FBI Nyugat-Virginiában működő Nemzeti Fenyegetéskezelési Központjához. A fenyegetés szövege így szólt: „Támadást fogok végrehajtani a konzervatív keresztény söpredék ellen, amennyiben Trump megnyeri a választást.”

A fenyegetés így folytatódott: „Van egy lopott AR-15-ös fegyverem és egy célpontom, akit nem nevezek meg, hogy folytathassam a tervemet. Amíg nincs konkrét áldozat vagy lehetőség a fegyver rejtekhelyének megtalálására, az FBI semmit sem tehet, amíg végre nem hajtom a támadást.”

Ma 20:32

Néhány szavazót elutasítottak az arizonai Apache megyében, mielőtt leadhatták volna voksukat, hibás gépek miatt. A szavazási problémák „a legrosszabbak, amelyeket valaha láttunk” – mondta Katherine Belzowski, a Navajo Nemzet Igazságügyi Minisztériumának helyettes főügyésze a CNN-nek.

A hibás gépek csak a javaslatokat, nem pedig a jelölteket nyomtatják a szavazólapokra, ezért a szavazóbiztosok expressz szavazógépeket (EVM-eket) kénytelenek használni – mondta Belzowski. A megye minden szavazóhelyiségében csak egy EVM van, és ezek a gépek gyakran lefagynak.

Nem világos, mi okozza a technikai problémákat, de a hivatalos közlések szerint Apache megyében nem újkeletűek a szavazási nehézségek.

Ma 20:15

A nevadai szavazók fele már leadta voksát. A demokraták aggodalmukat fejezték ki, mivel a republikánusok tízezrekkel előzik meg őket az előzetes szavazásban.

Nevadában a demokraták ahhoz vannak hozzászokva, hogy ez fordítva történik.

Miért szavaz most több republikánus előzetesen? Ennek oka lehet, hogy Donald Trump ezúttal arra buzdította híveit gyűlésein, hogy szavazzanak korán.

A 2020-as választás előtt Trump azt mondta, hogy csak a választási napon leadott szavazatok biztonságosak.

A demokraták reménykednek abban, hogy a republikánusok ezzel „felélik” a szavazataikat. Lényegében azok, akik most előzetesen szavaznak, kivonják magukat azok közül, akik a választási napon mennének el szavazni Las Vegas szavazóhelyiségeibe.

Van azonban egy másik lehetőség is: ha több, frissen mozgósított republikánus jelenik meg szavazni, az komoly problémát jelenthet a demokraták számára ebben az államban.

Ma 20:10

Egy pennsylvaniai szavazókör két órával tovább tarthat nyitva egy szoftverhiba miatt. A Cambria megyei körletben a korai órákban nem tudta  beolvasni a számítógépes rendszer a szavazólapokat, ezért este 8 óra helyett 10-kor zárják itt az urnákat. A hoszabítást a megyei bíróság és a helyi választási bizottság is jóvá hagyta.

Ma 20:05 

Egy szavazó nyilatkozata alapján megerősítést nyert, hogy a vallási meggyőződés kiemelt szerepet játszik a választók döntésében. Az első alkalommal szavazó Jasmine Perez az AP-nek elmondta, hogy azért voksolt Donald Trumpra, mert a sajátjával azonosnak látja spirituális értékeit. „Ami leginkább Trump felé orientált az az, hogy katolikus vagyok és nagyon sok értékemet látom nála visszaköszönni…” – mondta.

Ma 19:15

A Portfolió vezető elemzője szerint a forint árfolyamaira is hatással lesz az elnökválasztás kimenetele, de a devizapiacot biztosan befolyásolni fogja. Nagy Viktor elmondta azt is, hogy Trump győzelme esetén kiélesedhet a gazdasági háború Kína és az USA között, amely hosszútávon negatív hatással lesz a devizák árának alakulására, ugyanakkor ebben a szcenárióban a hadiipar megerősödése is várható. Harris győzelme szinte azonnali forintgyengítő hatással lenne a szakértő szerint, mivel a Kormány Trump diadalára készült fel. Ugyanakkor Kamala Harris győzelme az elektromos autókat gyártó és forgalmazó cégek konjunktúráját hozhatja el. Az elemző szerint első körben az amerikai cégek érintettek, második körben pedig az amerikai piacra exportáló vállalatok.

Ma 18:35

Bombafenyegetések miatt néhány szavazóhelyiséget be kellett zárni Atlantában, Georgia államban.

A Fulton megyei rendőrség – amely magában foglalja Atlantát – közölte, hogy több bombafenyegetés és egyéb fenyegetés érte a szavazóhelyiségeket, és emiatt néhányat le kellett zárni.

Ezeket a fenyegetéseket időközben elhárították, és a szavazóhelyiségek ismét megnyitottak. A helyi rendőrség közölte, hogy bírósági végzést kérnek, amely lehetővé tenné, hogy a bezárás miatt kiesett időt pótolva hosszabb ideig nyitva tartsanak ezek a szavazóhelyek.

Fontos megemlíteni, hogy Georgia volt az az állam, amelyet a republikánusok a 2020-as választási eredmények megfordítására tett erőfeszítéseik középpontjába állítottak.

Ez az erőfeszítés végül sikertelen volt, de Donald Trump felhívta Georgia állam választási hivatalnokát, és arra kérte, hogy „adjon neki 11 780 szavazatot”. Ez nem történt meg, és Trumpot több feltételezett bűntárssal együtt végül vádat emeltek ellene. A választás végül Joe Biden javára dőlt el, de 16 napba telt, mire lezárták.

Azóta módosították a törvényeket, hogy a szavazatokat korábban lehessen megszámolni és az eredményeket hamarabb lehessen közzétenni, így most gyorsabb eredményekre számítunk.

Ma 18:15

Az egyik legfontosabb kérdés: mi a nézőpont Teheránból?

Tohid Asadi, író és iráni ügyek szakértője szerint az irániak vegyes érzelmekkel – kétkedéssel és reménnyel – követik az amerikai elnökválasztást.

„Vannak, akik abban reménykednek, hogy ez a választás közeledést hozhat, mivel egy reformista, kiegyensúlyozottabb elnök van hivatalban Teheránban. Néhányan azt remélik, hogy ez a választás jobb kapcsolatok felé vezethet,” mondta Asadi az Al Jazeerának Teheránból.

„De vannak olyanok is, akik úgy vélik, hogy függetlenül attól, ki nyeri a választást, Washington Teheránnal kapcsolatos átfogó stratégiája nem fog nagy változáson átmenni.”

A szélesebb régió jelenlegi helyzete, beleértve az Irán és Izrael közötti feszültség fokozódását, amelyet mindkét amerikai elnökjelölt támogat, szintén aggodalomra ad okot az irániak körében.

„Jelentős a bizalmatlanság és a kétkedés arra vonatkozóan, hogy ez a választás végül hogyan fog alakulni, és milyen hatással lesz az Egyesült Államok és Irán kapcsolatára,” mondta Asadi.

„Összességében azt hiszem, a vélemények nagyon megosztottak: egyesek Trumpot részesítik előnyben a világos, egyenes megközelítése miatt; mások Kamala Harrist preferálják, mert az ő megközelítését diplomatikusabbnak, kevésbé konfrontatívnak tartják.”

Ma 18:05

A Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) nevében feltehetően nem amerikai dezinfármotorok hamis információkat terjesztettek. Az üzenetek értelmében a szavazókörzetek látogatása veszélyes lehet, mert magas a terrorfenyegetettség. A forrást még nem sikerült azonosítani, de az FBI orosz vagy iráni hátteret sejt, mivel ezek azok az országok, amelyek érdekeltek lehetnek az elnökválasztás szabotálásában.

Ma 17:28

A vallási meggyőződésnek is szerepe van a választók döntésében – derül ki Nagy-Bató Jonatán cikkéből, amely ma hajnalban jelent meg honlapunkon.

Nehéz azonban megtippelni egy-egy felekezet politikai viselkedését, hiszen az etnikai háttér is nagyon fontos. A katolikus közösség tagjai között is hatalmas divezitás lehet Jonatán kutatása szerint, mert az istentiszteleteket rendszeresen látogatók nagyobb eséllyel szavaznak jobbra, mint a miséken részt nem vevő társaik. A hivatkozott közvélemény-kutatások szerint a szavazókat a kampány legfontosabb kérdései, így az abortusz, az LMBTQ kérdések, valamint a határvédelem és migráció foglalkoztatja leginkább és 30% úgy nyilatkozott, hogy kizárólag a vele azonos értékeket valló jelöltre fog voksolni. A kereszténység kérdésben tegnap kerekasztal-beszélgetést tartottunk, amelynek videófelvétele hamarosan elérhető lesz online.

Ma 16:45

Minden szem Michigan muszlim, arab szavazóira szegeződik.

Dearborn városában található az Egyesült Államok legnagyobb arab és muszlim amerikai közössége.

Jelenleg minden szem arra irányul, hogy ők hogyan szavaznak majd. Ha itt beszélgetsz az emberekkel, sokan Jemenből, Szíriából, Palesztinából és Libanonból származnak. Sokan a Közel-Keleten dúló háborúk elől menekültek el, így ez a választás rendkívül fontos számukra.

Észrevehető, hogy változás történt szavazási szokásaikban. Hagyományosan az arab és muszlim amerikaiak a Demokrata Pártra szavaztak, de ez most kezd változni, főleg a gázai és libanoni háborúk miatt.

„Azt hallottuk, hogy sokan a Zöld Párt jelöltjére, Jill Steinre szavaznak majd, míg mások Donald Trumpot támogatják.”

Az emberek már kora reggel óta szavazni mennek.

Ma 16:40

Orosz-ukrán háború: mi az álláspontja Harrisnek?

Harris támogatta Ukrajnát az orosz invázióval szemben, valamint a Biden-adminisztráció azon törekvését, hogy az európai és NATO-szövetségesek folyamatos katonai támogatást és finanszírozást nyújtsanak Kijevnek.

„Ha Donald Trump lenne az elnök, Putyin már most Kijevben ülne” – mondta Harris október elején egy interjúban a CBS 60 Minutes című műsorában.

Hozzátette, hogy nem találkozna kétoldalú tárgyalásra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a háború megoldása érdekében. „Ukrajnának beleszólása kell, hogy legyen saját jövőjébe.”

Ma 16:35

Orosz-ukrán háború: mi az álláspontja Trumpnak?

Trump hírhedten kijelentette, hogy 24 órán belül megoldaná az ukrajnai háborút Oroszországgal. „Ha én leszek az elnök, egy nap alatt lezárom ezt a háborút” – mondta egy CNN városházi fórumon tavaly.

Trump korábban dicsérte Vlagyimir Putyint, és büszkélkedett az orosz vezetővel való jó kapcsolatával.

Ugyanakkor bírálta az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij további amerikai támogatásra irányuló kéréseit a háború közepette, mondván, hogy „ez sosem ér véget”.

„Még azelőtt meg fogom oldani ezt a helyzetet, hogy elnökjelöltként a Fehér Házba lépnék” – mondta Trump egy júniusi rendezvényen.

Még nem tisztázott, hogy Trump visszafogja-e az USA Ukrajnának nyújtott támogatását, ha újraválasztják, de ez a lehetőség komoly aggodalmat keltett az ukrán vezetés körében.

Ma 15:40

Az izraeliek Trump győzelmében reménykednek.

Izrael 12-es csatornájának közvélemény-kutatása szerint az izraeliek túlnyomórészt Trumpot támogatják Harris-szel szemben az Egyesült Államok következő elnökeként.

Dan Perry, a jeruzsálemi Külföldi Sajtószövetség volt elnöke szerint ez annak köszönhető, hogy sok izraeliben az a kép él, hogy Trump „bármit támogatna, amit az ország tesz.”

Perry azonban úgy véli, hogy az izraeliek „meglepődhetnek, mivel Trump nagyon szeszélyes,” és úgy becsülte, hogy Trump inkább sürgetné a gázai népirtás gyors befejezését, mint Harris.

„Úgy gondolom, hogy Trumpot kevésbé érdekelnének az eszközök, amelyekkel ezt elérik, de az a gondolat, hogy belenyugodjon egy végtelen háborúba, miközben ő maga is kijelentette, hogy utálja az ilyen háborúkat, gyenge lábakon áll,” mondta Perry az Al Jazeerának.

„Trump türelmetlensége… és a hajlandósága, hogy megmutassa, hatalma van, akár Izrael ellen is fordulhat,” tette hozzá Perry. „De persze ez nem biztos, hiszen Trumpot valójában nem fogja érdekelni, mi történik a helyszínen.”

Trump, aki elnöksége alatt áthelyezte az amerikai nagykövetséget Tel-Avivból Jeruzsálembe, és elismerte Izrael szuverenitását a szíriai, izraeli megszállás alatt álló Golán-fennsík felett, „Izrael történetének legjobb elnökének” nevezte magát.

Ma 15:11

Dél-Korea növelheti az energiabehozatalt az USA-ból, ha Donald Trump nyeri a választást és szigorít a kereskedelmi partnerekkel szembeni nyomáson.

A szöuli tisztviselők hónapok óta készülnek egy Trump vagy Kamala Harris elnökségre, mivel Trump győzelme esetén nagyobb kockázatokra számítanak az ország számára, amely erősen függ a nemzetközi kereskedelemtől, közölték az ügyet ismerő, de nevük elhallgatását kérő források.

Az egyik fontos téma Dél-Korea növekvő kereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben. Az információk szerint a dél-koreai kormány arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy növeljék az amerikai olaj- és gázvásárlásaikat, ha Trump elnöksége alatt a kereskedelmi egyensúlytalanság problémává válik. Más országok, mint Kína és Mexikó, szintén jelentős kereskedelmi többletet mutatnak az USA-val szemben.

A november 5-i amerikai elnökválasztás szoros versenyt ígér Trump és Kamala Harris alelnök között. Világszerte a döntéshozók igyekeznek felmérni, mit jelenthetne egy esetleges második Trump-ciklus Washington külpolitikájában, különösen, mivel Trump ígéretet tett arra, hogy minimum 10 százalékos vámot vet ki minden importra, és akár 60 százalékra növeli a kínai termékek vámját.

Dél-Korea kulcsszereplő a félvezetőgyártásban, ami fontos az USA kínai exportellenőrzési törekvései szempontjából. Ugyanakkor Szöul az amerikai csapatok jelenlétére támaszkodik Észak-Korea visszatartásában, amely egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait Oroszországgal és katonákat küld Moszkva támogatására az ukrajnai háborúban. Észak-Korea kedden feltételezett ballisztikus rakétát lőtt ki.

A szöuli tisztviselők az elmúlt hetekben találkozókat tartottak üzleti vezetőkkel és kutatóintézetekkel, hogy az amerikai választások utáni stratégiákról tárgyaljanak. Trump előző elnöksége kezdetén Dél-Korea sietett megoldást találni az amerikai energiahordozók felvásárlásának növelésére, állítják az ügyet ismerő források. A kormány most ismét megkeresheti a főbb olajimportőröket, hogy emeljék az amerikai beszerzések arányát, bár ez nem mindig hozza a kívánt növekedést. Ezúttal a közel-keleti geopolitikai kockázatok is plusz ösztönzést jelenthetnek az amerikai behozatal felé forduló cégek számára, tették hozzá.

Ma 15:10

Libanonban Harris és Trump „egy érem két oldalának” számít. A választást sok országban a háború és béke, stabilitás vagy bizonytalanság közötti különbségként látják.

Azonban a Közel-Keleten sokan úgy gondolják, hogy bár a két jelölt sok kérdésben különbözhet, ebben a régióban jobban egybehangzanak, mint bárhol máshol.
Itt az emberek úgy vélik, hogy mindkét jelölt ugyanazt a retorikát képviseli, amelyet már régóta hallani: Izraelt feltétel nélküli támogatásban részesítik, és ez valószínűleg a hivatalba lépésük után is folytatódik.
Nagy remények nincsenek arra, hogy a dolgok drasztikusan megváltoznak. Amit a Biden-adminisztrációtól láttunk, az sikertelen próbálkozások a tűzszünet elérésére a Hezbollah és Izrael közötti konfliktus lezárására, és ezek eddig nem hoztak eredményt.
A hivatalos álláspont, amelyet különböző kormányzati szintekről hallottunk, az, hogy az Egyesült Államok nem volt elég erős ahhoz, hogy Izrael ellen kiálljon és nyomást gyakoroljon rá a tűzszünet érdekében – ez a kormány hivatalos álláspontja.
A libanoni állampolgárok véleménye szerint ez a két jelölt lényegében egy érem két oldala.
Nincs arra sok esély, hogy drasztikus változás lesz, bárkit is választanak az elnöki hivatalba. Az amerikai politika Izrael oldalán fog állni, és a dolgok folytatódnak úgy, ahogy eddig is – ezt remélik.

Az ázsiai ország szinte teljes energiaigényét importból fedezi, és otthont ad a világ egyik legnagyobb finomítói klaszterének. Az idei év során gázimportjának mintegy 11 százaléka, olajimportjának pedig 17 százaléka származott az Egyesült Államokból. A SK Innovation és a GS Caltex a legnagyobb importőrök közé tartoznak.

A dél-koreai kereskedelmi minisztérium nem kívánt nyilatkozni a kormány terveiről. A SK Innovation és a GS Caltex szintén nem kommentálta a hírt.

Ma 13:22

Arizona Maricopa megyéjében mesterlövészekkel védik a szavazatszámlálókat. A komoly biztonsági intézkedésrea 2020-as tapasztalatok adnak okot, amikoris Donald Trump azt állította, hogy választási csalás útján vesztette el a megyét és felfegyverkezett hívei megrohamozták a voksok összesítésének otthont adó épületet.

Ma 11:05

Hivatalosan is kezdetét vette a választás. A szavazókörök helyi idő szerint hajnali 5 órakor nyitnak és este 6-kor zárnak. Vermontban néhány perce nyitották meg a szavazóköröket. Részeredmények legkorábban holnap hajnali 1 óra környékén várhatók.

Ma 10:00

Több szavazókörben is komoly biztonsági intézkedéseket tesznek az ott dolgozók védelme érdekében. Mindezt az esetlegesen elszabaduló indulatok és tüntetések miatt. Egyes üzlettulajdonosok deszkákkal védik kirakatukat.

Ma 5:22

New Hampshire állam Dixville Notch nevű településén már le is zárult a szavazás. Itt hagyományosan éjfélkor tartják a voksolást. Az eredmény közel 50-50% a két jelöltre.

Tegnap 

A kampány hajrájában mindkét jelölt Pennsylvania államban volt tevékeny.

Korábban történt

A mai események eredményesebb feltárása érdekében néhány mondatot ejtünk a jelöltekről és kampányukról.

A legtöbbet a két nagy párt jelöltjeiről hallani, hiszen gyakorlatilag csak ők esélyesek. Idén van azonban négy független vagy más pártból érkező jelölt is. A Demokrata Párt színeiben Kamala Harris indul, aki Joe Biden alatt alelnökként vett részt az  Államok politikájában az előző ciklusban. A Republikánus Pártot Donald Trump képviseli, aki 2016 és 2020  már betöltötte az elnöki szerepkört. Mellettük rajtvonalhoz áll még Cornel West, Jill Stein, Chase Oliver és Claudia De la Cruz. Utóbbiak nem igazi politikai tényezők, így a következőkben jelöltek alatt Trumpot és Harrist értjük.

Harris pártjának értékei mentén liberális kampányüzenetekkel vágott neki a választást megelőző időszaknak, míg Trump a konzervatív értékek mentén mozgott. Az abortusz kérdése már jó ideje terítéken van, így idén is előkerült. Természetesen a két jelölt ellentétes állásponton van. Hasonló jellegű a bevándorlás kérdése, valamint az LMBTQ dilemmák. Trump az ukrajnai háború, valamint a gázai válság lezárását is megígérte támogatóinak.

Kampánybeszédei során Donald Trump ellen két alkalommal is merénylet-kísérlet történt. Az első esetben fejétől nem messze haladt el egy lövedék, a fülét érte a lövés.

Ők dönthetik el a választást: a kereszténység hatása az amerikai elnökválasztásra

Szerző:
Nagy Jonatán Imre
-
0

Előzmények

 

A választási kampány hajrájában a két elnökjelölt közötti verseny szorosabb, mint valaha. A hátralevő időben mindent megtesznek azért, hogy minél több támogató szavazatot tudjanak magukénak. Az Egyesült Államokat színesítő vallási- és etnikai csoportok közül az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy a római katolikus és az evangéliumi keresztény választópolgárok hogyan viszonyulnak a jelöltekhez, illetve milyen elvek és értékek mentén hozzák meg döntésüket.

 

Az Amerikai Egyesült Államok és a kereszténység elválaszthatatlan egymástól, jól mutatja ezt az Alapító Atyák vallási megoszlása. Az Egyesült Államok lakossága kezdetben az őslakosokból, az Európából menekültekből és a kalandvágyból, vagy egyéb okból az új világba költöző lakosságból állt. Az Európából menekülő keresztények többsége protestáns hátterű, ők leginkább az Egyesült Királyság területéről menekültek, miután az angol vezetés radikálisan fellépett az anglikán egyházon kívüli, más protestáns irányzatok ellen.

 

Az Alapító Atyák között volt anglikán (George Washington, John Jay), presbiteriánus (John Witherspoon), kongregacionalista (John Adams, Samuel Adams), valamint kvéker, református és evangélikus vallási hátterű államférfi is.

 

Az Amerikai Egyesült Államok népességének 68%-a tartja magát kereszténynek, a keresztények 46%-a protestáns, míg nagyjából 22%-a katolikus, a teljes népességre vetítve ez 33% protestánst, és 20% alatti római katolikust takar. Összehasonlításképpen, Magyarországon a teljes lakosság 43,4%-a vallotta magát kereszténynek. A keresztények befolyása tehát döntő hatással van az Egyesült Államok következő elnökének kilétében.

 

Római Katolikusok

 

Az Amerikai Egyesült Államok felnőtt lakosságának kb. 20%-a, azaz durván 52 millió felnőtt vallja magát katolikusnak. Etnikai megoszlás szerint a katolikusok 57%-a fehér, 33%-a spanyolakjú/latinamerikai és 4%-a ázsiai. Egy ilyen diverz közösség esetén nehéz egy egységes nézőpontról, szavazatról beszélni, hiszen azok, akik rendszeresen járnak misére, nagyobb valószínűséggel szavaznak a Republikánus Pártra – gyakran hivatkoznak rá GOP (Grand Old Party) – ként -, mint a misére nem járó társaik. Az 1973-as Roe vs. Wade ügy óta a katolikusok mindinkább a republikánus szavazótábort erősítik. A 2000-es választások előtt E.J. Dionne amerikai újságíró fogalmazta meg azt a találó idézetet, melyet a jelenlegi helyzetre is lehet alkalmazni; „nincs olyan, hogy katolikus szavazat, és mégis számít”. A Pew Research Center által szeptember elején végzett felmérés alapján az amerikai fehér katolikusok 61%-a támogatná Trumpot, ha a szavazás a felmérés napján zajlott volna. Ha az egész katolikus közösséget nézzük, ez a szám 52%. De vajon miért szimpatizál a katolikusok döntő része Trump-al?

 

Trump 2024-es programjában elsőként fogalmazta meg a határbiztonság és a migrációs

politika helyreállítását, az ország déli határának védelmét és a már elkezdett, mintegy 700

mérföldes határfal tovább építését (a Mexikó és az USA közötti határzár bővítése 4 éve is a kampányprogramjában kiemelt helyen szerepelt). Bár ez „csak” a második legégetőbb kérdés, a Trumpot támogatók háromnegyede a bevándorlásellenes politikája miatt választaná őt. A regisztrált szavazók 81%-nál – és a katolikusoknál is – a fontossági sorrend első helyét elfoglaló kérdés a gazdaság állapota. Trump gazdaságpolitikája az infláció megszüntetését és megfizethető árak biztosítását ígéri, valamint az energiafüggetlenség elérését az USA domináns energiatermelő szereplők közé emelése által. A katolikus választók körében az egészségügy és az adózás is a legfontosabb kérdések között szerepel. Előbbiről nem sok szó esett a kampány során, Trumpnak „elképzelései vannak a tervről”, de részletekbe nem bocsátkozott. Megválasztása esetén az Obama elnöksége alatt 2010. márciusában hatályba lépett Affordable Care Act (Obamacare) átfogó egészségügyi törvényt változtatná meg. Szociális téren nem emelné a nyugdíjkorhatárt és megszüntetné a Medicare-re és a társadalombiztosításra kivetett jövedelemadót (bár elsőre jól hangozhat, adószakértők előrejelzései szerint ez az intézkedés felgyorsítja a társadalombiztosítás fizetésképtelenné válását).

 

Az amerikai társadalmat talán legjobban megosztó és súlyos terület a választás előtt az

abortusz és az LMBTQ+, valamint az ehhez kapcsolható vallás- és szólásszabadság égető kérdése. A szavazók 30%-a nyilatkozott úgy, hogy csak arra a jelöltre fog szavazni, aki ebben az egy témában vele egyezik. A Kamala Harrist támogatók 67%-a mondja, hogy az abortusz kérdését nagyon fontosnak tartják leadott szavazatuk szempontjából, a katolikusoknál ez 44%-ot tesz ki (a legmagasabb arány – 77% – az ateistáknál figyelhető meg). Trump az abortusz kérdésében életpárti („pro-life”), míg Harris döntéspárti („pro-choice”). A Republikánus Párt ígéretei között szerepel, hogy azoktól az iskoláktól, melyek a radikális nemi ideológiát, kritikai fajelméletet (CRT) és egyéb iskolába nem illő faji, szexuális vagy politikai tartalmat erőltetnek a gyerekekre, megvonják a szövetségi (állami) támogatást. Trump alelnökjelöltje, J.D. Vance szenátor 2023. júliusában nyújtotta be a ’Protect Children Innocence Act’ nevű törvényjavaslatot, amely betiltaná a 18 év alatti gyermekeken végzett „nemi hovatartozást megerősítő” kezeléseket és C osztályú bűncselekménynek minősítené azt. A GOP a kampány utolsó hónapjaiban ráfeküdt a transzellenes retorikára és milliókat költött ilyen irányú hirdetésekre a csatatér államokban. Trump megígérte, mindent meg fog tenni, hogy megvédje a nők jogait és megakadályozza, hogy biológiai férfiak női versenyszámokban induljanak. Ezt november 2-i, Salemben (Virginia) tartott beszédében is hangsúlyozta, ahol a Roanoke College női úszócsapatának egyik kapitánya is felszólalt az ügyben (2023-ban az iskola férfi úszócsapatának egy korábbi tagja akart csatlakozni a női csapathoz). Az oly sokat hangoztatott „keep men out of women’s sports” (tartsuk kívül a férfiakat női sportoktól) szlogen örökérvényű.

 

Ami a katolikusok (és más keresztény felekezet) mindennapi életét meghatározhatja, az a vallás-, és szólásszabadság. Bár alapvetőnek tűnhet, mégsem az. A Republikánus Párt politikai programjának hetedik fejezetében található a kijelentés, miszerint az USA alkotmányának első módosítása alapján kiállnak az iskolában történő imádkozás és a Biblia olvasásának joga mellett. Megvédik a vallásgyakorláshoz való jogot és tiszteletben tartják minden amerikai jogát, hogy saját hitét kövesse és aszerint éljen.

 

A Demokrata Párt programjában kiáll az antiszemitizmus ellen és lépéseket tesz e küzdelem érdekében az egyetemeken, lejjebb viszont azt olvashatjuk, hogy a transz és nem bináris emberek elleni gyűlölet-bűncselekmények kivizsgálását fogják prioritásként kezelni. A vallásszabadság védelméről szóló oldalon a keresztények nincsenek megemlítve, és bár a társadalom mindössze 1%-át teszik ki, a muszlimokról és az iszlamofóbiáról egy fél oldal szól. Katolikus oldalról a 45. elnök mellett szólhat, hogy 2024. szeptemberében Trump bejelentette a „Catholics for Trump” koalíciót, mely elkötelezett a vallásszabadság, a családi értékek és az élet szentsége elvének védelme mellett.

 

 

Protestánsok

 

A Pew Research legújabb felmérése alapján ez a tendencia folytatódik, hiszen a protestáns keresztények 61%-a Donald Trumpot támogatja, míg Harrist csupán a protestáns választók 37%-a.

 

Eltérő számokat mutat a felmérés, ha ezt szűkítjük az amerikai választók bőrszínére. Ha az elmúlt két választást (2016, 2020) nézzük, a felmérések szerint a fehér evangélikusok 80%-a Donald Trumpra voksolt. Ez a tendencia folytatódni látszik, hiszen a fehér evangéliumi keresztények 82%-a Trumpra, míg a fekete protestánsok 86%-a Harrisre szavazna. A fehér, nem evangéliumi keresztények 58%-a Trumpra, míg 41%-a Harrisre voksolna.

 

Ez a szám ismét változik, ha szűkítjük a választók körét azokra a keresztényekre, akik gyakran járnak templomba/istentiszteletre. Itt a statisztikák alapján, valaki minél többször jár egy évben vallási összejövetelre, annál nagyobb az esélye, hogy a választásokon Donald Trumpra voksolna.

Az evangéliumi keresztények történelmileg a konzervatívabb jelölteket támogatták, különösen Reagen elnökségétől kezdve, amikor az amerikai jobboldal és az evangéliumi mozgalom szoros szövetséget alakított ki. Trump, annak ellenére, hogy élete és retorikája sok szempontból nem igazodik a hagyományos keresztény értékekhez, az evangéliumi keresztények számára fontos kérdésekben, mint az abortusz és a vallásszabadság, határozottan kiállt, és ennek köszönheti jelentős támogatottságát ebben a közösségben.

 

Kamala Harris megjelenése viszont új színt visz a keresztény választók táborába, különösen a progresszívebb keresztények között. Az „Evangelicals for Harris” mozgalom révén egyre többen kérdőjelezik meg Trump erkölcsi vezetését, és keresnek alternatívát egy olyan jelöltben, aki, véleményük szerint, jobban képviseli a keresztény szeretet és elfogadás értékeit. Harris kampánya különösen a társadalmi igazságosságra és az egyenlőségre összpontosít, amely a liberális keresztények számára hívószó lehet. Az abortusz és az LMBTQ-jogok kérdése természetesen megosztó tényező, de egyre több keresztény vallja, hogy ezekben az ügyekben a személyes döntéshozatalt kellene előtérbe helyezni. A konzervatívok szerint a Biblia alapján ezek természetesen továbbra is elfogadhatatlan irányzatok.

 

Ahogy társadalmi szinten is, úgy a keresztény szavazók körében is érzékelhető az apátia, amely jelentős befolyással lehet az eredményekre. Az Arizona Christian University által végzett felmérés rávilágít, hogy egyre több keresztény választó nem érzi elkötelezettnek magát egyik jelölt iránt sem, ami az elnökválasztás végkimenetelére is hatással lehet. A politikai elkötelezettség csökkenése egyértelműen tetten érhető azok között, akik ugyan hagyományosan konzervatív elveket vallanak, de csalódottságukat fejezik ki a jelenlegi politikai légkörrel és a választási kampány retorikájával szemben.

 

A Jerusalem Post szerint ez a csökkenő lelkesedés és választási hajlandóság különösen aggasztja Trump kampánycsapatát, hiszen az evangéliumi keresztények eddig a republikánusok szilárd bázisát adták, és a választási siker kulcsát jelenthették. Trump retorikája, amelyet gyakran harcias és megosztó üzenetek jellemeznek, a konzervatív keresztények egy részénél már nem ébreszt ugyanakkora lelkesedést, mint korábban. Ugyanakkor Trump továbbra is azt az ígéretet hangsúlyozza, hogy megvédi a keresztény értékeket és a vallásszabadságot, amit a hívők egy része vonzónak talál.

 

Az elnökválasztási kampányban is többször szóba került a keresztények preferenciája. Ezt a versenyt a kampányban azonban egyértelműen Donald Trump nyerte meg. A választás előtt tartják az Alfred E. Smith Memorial Foundation Dinner elnevezésű eseményt, ami egy jótékonysági vacsora, amelyen tradicionálisan mindkét jelölt jelen van, beszédet tart. A katolikusok által szervezett vacsorán idén Kamala Harris nem vett részt, csupán egy videófelvételt küldött, mivel éppen a csatatérállamokban kampányolt. A másik, Trumpnak kedvező esemény Kamala Harris elszólása. A demokrata jelölt Milwaukee-ben tartott kampányrendezvényt, ahol a tömegből azt kiabálták be: „Krisztus a király, Jézus az Úr!”. Erre Kamala a következőt válaszolta: „Rossz gyűlésen vagytok srácok”.

 

Donald Trump esélyeit javíthatja az a tény is, hogy ő maga protestáns, míg alelnöke, J.D. Vance római katolikus, így egyszerre képesek ezzel a protestáns és a katolikus szavazókat is megszólítani. Ezzel szemben Kamala Harris baptista, míg Tim Walz lutheránus vallású, tehát mindketten protestáns hátterű jelöltek.

 

Hogy sikerül-e Harrisnek győzni vagy megválasztják-e Trumpot 47. elnöknek, az hamarosan kiderül, hiszen minden ember tudja már a dátumot: november 5. Egy biztos, a választás kimenetele nemcsak Amerika, hanem Európa jövőjét is meghatározhatja azon a napon.

A témához kapcsolódóan az alábbi beszélgetéseket ajánljuk a kedves olvasónak:

  1. https://youtu.be/oWWGorinYgA?si=8PQR3i-__0uBIo1A
  2. https://youtu.be/6cUYt8aKxVw?si=5quzjSYMO_4qC3Wh

Szerzők: Nagy-Bató Jonatán, Bánfi Zita

Folytatódhat a demokrata külpolitika? Kamala Harris külpolitikai ígéretei.

Szerző:
Nagy Jonatán Imre
-
0

Kamala Harris demokrata politikus, az Egyesült Államok jelenlegi alelnöke. 2024. júliusában, miután Joe Biden bejelentette visszalépését, maga helyett Kamala Harrist javasolta demokrata elnökjelöltnek.

Harris, mivel az elmúlt négy évben is az adminisztráció tagja volt, politikájának számos elemében folytatná a Joe Biden által képviselt külpolitikai irányvonalat. A demokrata adminisztráció által kijelölt külpolitikai elvek az emberi jogok, multilateralizmus, globalizmus és liberalizmus jelszavakban összpontosul.

Kína

Kamala Harris és az egész Biden-adminisztráció szigorú politikát hirdetett meg Kínával szemben, különös tekintettel az ország gazdasági paramétereire, például az ipari kémkedésre és a támogató exportokra, amelyek torzítják a globális piacot. Harris szoros együttműködést szorgalmazott a szövetségesekkel a kockázatcsökkentési (de-risking) politikában, amely Kínával való gazdasági kapcsolatok csökkentésére törekszik anélkül, hogy teljesen megszakítaná azokat. A Harris által képviselt külpolitika tehát elképzelhetetlennek tartja a sok európai vezető által hirdetett leválást (decoupling).

A demokraták éles kritikát fogalmaznak meg a Kínai Népköztársaság tudománypolitikája kapcsán. Kritikájuk szerint Kína szellemi-tulajdon lopást végez.

A Biden-Harris adminisztráció 2021-ben megszigorította a technológiai exportokat Kína felé, amely lehetetlenné teszi a kínai ipar számára, hogy hozzáférjen egyes csúcstechnológiákhoz. A demokrata vélemények szerint igazságtalan az a kínai politika, ami a piaci folyamatokkal ellentétes módon támogatja a cégeket, így mesterségesen alacsonyan tartva azok árát. A demokrata adminisztráció olyan programokat is bevezetett, amelyek infrastrukturális fejlesztéseket támogatnak alacsonyabb jövedelmű országokban, ezzel egy alternatívát kínálva Kína Egy Övezet Egy Út kezdeményezésével szemben. Harris megerősítette az Egyesült Államok politikai álláspontját Tajvan mellett, bár továbbra is elkötelezettnek tartja magát az „Egy Kína” elv mellett, amely alapján az USA nem Tajvan függetlenségét, hanem Tajvan önvédelmét támogatja. Az Egyesült Államok tehát nem támogatja, hogy a Kínai Köztársaságból Tajvan legyen, hiszen az az 1971 óta mesterségesen fenntartott és törékeny status quo végéhez vezethetne.

Zöldpolitika és klímaváltozás

A 2016-os Biden-Harris kampány egyik kiemelkedő ígérete a párizsi klímaegyezménybe való visszalépés volt. A 2016-ben aláírt egyezményből 2017 júniusában a Donald Trump által vezetett republikánus adminisztráció lépett ki, majd Joe Biden beiktatása utáni első napon visszalépett a keretegyezménybe. A klímaváltozás elleni küzdelem tehát láthatóan Harris politikájának egyik központi eleme, amelyet az „Inflation Reduction Act” (IRA) révén is megerősítettek. Az IRA a legnagyobb klímavédelmi befektetés az Egyesült Államok történetében, amely hozzávetőlegesen 370 milliárd dollárt szán az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák támogatására. Az IRA-ra adott nemzetközi reakció vegyes volt. Az olyan fejlődő országok, mint India és Kína kritizálták a törvényt, rámutatva, hogy ez aláássa a nemzetközi kereskedelem alapvető elveit.

Harris ezen túl hangsúlyozta a megújuló energiaforrások és kritikus infrastruktúra fejlesztését a Karib-térségben is, amely az egyik legsérülékenyebb régió a klímaváltozás hatásaival szemben. „Az éghajlatváltozás már nem jövőbeli kihívás, hanem egy olyan jelenlegi probléma, amelyre gyorsan reagálnunk kell,” nyilatkozta Harris egy klímavédelmi konferencián.

NATO

Kamala Harris külpolitikája egy erős NATO-t támogat, és az észak-atlanti szövetség bővítését is szorgalmazza (lásd: Finnország és Svédország NATO-csatlakozása). Harris az elmúlt években többször találkozott világvezetőkkel, hogy biztosítsa őket az amerikai elkötelezettségről a NATO szövetség iránt, és az ukrán háborúra adott válasz tekintetében is kiemelte az USA álláspontját. „Az Egyesült Államok szövetségeseivel együtt továbbra is támogatni fogjuk Ukrajna önvédelmi törekvéseit,” hangsúlyozta Harris.

Afrika

Afrika beemelése a külpolitikai közbeszédbe a Biden-Harris adminisztráció egyik fontos szempontja volt. A tavalyi évben Harris több afrikai országot látogatott meg, és Kínához hasonlóan, az Egyesült Államok is megrendezte az U.S.-Africa Leaders Summit eseményt, amely célja az együttműködés elmélyítése és a gazdasági kapcsolatok erősítése.

Csendes-óceáni térség

A csendes-óceáni térségben, ahol Kína jelenti a legnagyobb fenyegetést a világra (az amerikai értelmezés szerint) a Biden-Harris adminisztráció új megállapodásokat kötött, így például védelmi paktumot kötött Pápua Új-Guineával és a fejlett védelmi megállapodást a Fülöp-szigetekkel. Az Egyesült Államok a Kína ellen fellépő proaktív politikájának másik erőssége egy új együttműködés Japánnal és Dél-Koreával, valamint az AUKUS, amely egy háromoldalú védelmi megállapodás az Egyesült Királyság, Ausztrália és az Egyesült Államok között.

Migráció

Kamala Harris kiemelkedő szerepet vállalt a migrációval kapcsolatos politikák terén. A Biden-Harris adminisztráció újraindította a Közép-amerikai Gyermekek programját, amely lehetőséget biztosít a menekültstátuszra a közép-amerikai gyerekek számára. Az adminisztráció törekedett az USA menekültügyi programjának helyreállítására, amely a Trump-adminisztráció alatt jelentős pénzügyi elvonáson ment keresztül.

A demokrata adminisztráció több mint 60 000 menekültet fogadott be az elmúlt pénzügyi évben, és új intézkedéseket vezetett be az illegális bevándorlás csökkentésére, valamint a vendégmunkás vízumprogramok kapacitásának bővítésére.

Izrael és Közel-Kelet

Izrael kapcsán Harris fenntartaná az Egyesült Államok támogatását a zsidó állam mellett, azonban igyekszik középen maradni a kérdésben, gyakran kritizálja Izraelt a palesztin áldozatok magas száma miatt. A kritikák ellenére a Biden-Harris adminisztráció továbbra is jelentős katonai segélyt biztosít Izrael számára. A közel-keleti konfliktusokban Harris elkötelezetten támogatja a kétállami megoldást, amely Izrael és Palesztina békés együttélését tenné lehetővé. Harris azonban kritikusabb Izraellel, mint a legtöbb amerikai politikus: 2024 elején az USA pénzügyminisztériuma szankciókat vetett ki négy izraeli telepesre, akiket palesztinok elleni erőszakkal vádoltak. Harris elítélte a szélsőséges cselekményeket, és felszólította Izraelt, hogy vállaljon felelősséget ezekért.

Oroszország és Ukrajna

Harris határozottan elítélte Oroszország ukrajnai invázióját és kijelentette, hogy az Egyesült Államok folytatni fogja Ukrajna támogatását. Az USA eddig körülbelül 175 milliárd dolláros segélyt nyújtott Ukrajnának, amely katonai, humanitárius és pénzügyi támogatásokat foglal magában. Harris képviselte az Egyesült Államokat az ukrajnai békecsúcson is, amelyet Svájcban rendeztek meg. Harris esetében arra számíthatunk, hogy folytatná Joe Biden politikáját.

Európa

Harris várhatóan fenntartaná a Biden-adminisztráció Európa politikáját, amely katonai szempontból a NATO európai szerepvállalásának növekedésével jellemezhető, beleértve Ukrajna támogatásának fenntartását, míg gazdasági szempontból az egyértelmű amerikai érdekek (akár védővámokkal) megvédése sejthető.

Magyarország

Mivel a magyar miniszterelnök nyíltan kiállt Harris ellenfele, Donald Trump republikánus jelölt mellett, a demokrata jelölt győzelme esetén a Biden-adminsztráció nyomásának fenntartása várható. Joe Biden elnöksége alatt a magyar-amerikai kapcsolatok mélypontját élhetjük, a Magyarországba delegált amerikai nagykövet gyakran fogalmaz meg kritikát a magyar kormány egyes intézkedéseivel kapcsolatban.

 

Kamala Harris tehát várhatóan folytatná a Barack Obama által megkezdett, és Joe Biden által folytatott demokrata, liberális internacionalista külpolitikát.

Afrika-hírfigyelő 2024. – 1. rész

Szerző:
BSZK
-
0

Az Egyesült Királyság visszaadta a Chagos-szigeteket Mauritiusnak

A brit kormány október 3-án bejelentette, hogy sikerült megállapodnia Mauritiussal a Chagos-szigetek kérdéséről. A szigetcsoportot még 1965-ben, 3 évvel az ország függetlenedése előtt csatolta el a korona az afrikai országtól, létrehozva a Brit Indiai-óceáni Területet. Ezt követően a teljes helyi lakosságot erőszakkal deportálták annak érdekében, hogy az USA stratégiai fontosságú katonai bázist létesíthessen a legnagyobb szigeten, Diego Garcia-n.

Mauritius már régóta szerette volna visszakapni az elvesztett területet, a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, ami 2019-ben az ő javára döntött és az ENSZ Közgyűlés is felszólította az Egyesült Királyságot, hogy adják vissza a szigetcsoportot. A 13 fordulós tárgyalás-sorozat végül 2022-ben kezdődött el a két ország között. A britek végül engedtek a követeléseknek azzal a feltétellel, hogy a Diego Garcia-i bázist még további 99 évig üzemeltethetik.

A nemzetközi közösség nagyrészt pozitívan fogadta a hírt, örültek, hogy a chagosiak végre visszatérhetnek a hazájukba, azonban mindkét oldalról érték kritikák a megegyezést. A chagosiak sérelmezik, hogy nem vonták be őket a tárgyalásokba, a másik oldal pedig azt vetette fel, hogy a brit kormány komoly stratégiai hibát vétett, Mauritius ugyanis közeli kapcsolatokat ápol Kínával, a Közgyűlés és a Bíróság döntései nem voltak kötelező erejűek, a korona pedig nem elragadta, hanem megvásárolta a területet annak idején.

Szerző: Rózsa Sándor

Válságban Szudán: fokozódó harcok és humanitárius katasztrófa

A Szudánban már második éve zajló konfliktus 2023. április 15-én kezdődött és azóta is halálos hatalmi harcban áll egymással a két hadviselő csoport. A Szudáni Fegyveres Erők (SAF) és a Gyors Támogató Erők (RSF) között dúlnak a harcok az állam és az erőforrások feletti ellenőrzésért.

2024 októberéig már több mint 15 ezer ember életét vesztette és közel 15 millió ember kényszerült elhagyni lakóhelyét. Emellett soha nem látott humanitárius katasztrófával kell az országnak szembenéznie, a lakosság több mint fele éhezik.

Mindez a világ legsúlyosabb menekültválságához vezetett és a nemzetközi közösség számára is aggodalomra adhat okot, hiszen hamarosan megpróbálhatnak a szudáni menekültek Európa területére jutni.

Az elmúlt hetekben a nemzetközi közösség nagy erőfeszítéseket tett a konfliktus megoldásának előmozdítása érdekében. Az ellenségeskedések beszüntetésére irányuló diplomáciai kísérletek azonban nem vezettek eredményre, ugyanis a harcban álló felek nem hajlandóak véget vetni az offenzíváknak, a béketárgyalások hatására sem állítják le hadseregeiket.

A hadsereg a segélyszállítmányok eljuttatását is hónapokon keresztül megakadályozta. Ezen tekintetben az elmúlt hetekben némi változás történt, ugyanis néhány száz segélyt szállító teherautót engedtek bejutni korábban elzárt területekre.

A hadsereg tagadja, hogy éhínség lenne az országban és minden ezzel kapcsolatos állítást, valamint az RSF-et tette felelőssé a kialakult humanitárius krízisért.

Az elmúlt hetekben a háború új szakaszba lépett, mivel a szembenálló felek a fővárosért folytatnak harcokat. A háború kitörése óta az RSF irányítása alatt állt a Khartoum, amelynek visszafoglalására a SAF 2024. szeptember végén offenzívát indított.

Az elmúlt hetek fegyveres összecsapásai és konfliktusai egyre csak súlyosbítják az ország helyzetét. Ezek következményeként a szudáni polgárháború alakulása jelenleg teljesen kiszámíthatatlan, az események mégis arra hagynak következtetni, hogy a közeljövőben meglehetősen kicsi az esély a tűzszünetre és a béketárgyalásokra.

Szerző: Mócsán Evelin

Feszültségek a Száhel-övezetben

A Száhel-övezet helyzete 2024 októberében egyre súlyosabbá válik a dzsihadista csoportok tevékenysége miatt, amelyek destabilizáló hatással vannak Mali, Burkina Faso és Niger területeire. A régióban az elmúlt években végbement katonai puccsok – köztük Nigerben idén nyáron – mélyítik a válságot, hiszen a demokratikus kormányzati rendszerek helyett katonai vezetés alakult ki, és a helyi lakosság biztonsága jelentősen csökkent. A nyugati, különösen francia és amerikai katonai erők visszavonulása csak tovább növeli a helyi kormányok tehetetlenségét a szélsőséges csoportokkal szemben, amelyek közül több az al-Kaida és az Iszlám Állam szervezése alatt működik.

Az afrikai katonai vezetők ezt a stratégiai hézagot Oroszország bevonásával próbálják betölteni. A közelmúltban aláírt új megállapodások részeként Mali, Burkina Faso és Niger Oroszországtól telekommunikációs és katonai célú műholdas támogatást kap, amely többek között segíti a területük megfigyelését és a stratégiai célpontok felderítését.

Oroszország jelenléte azonban vegyes reakciókat váltott ki: míg egyesek üdvözlik a segítséget, addig mások attól tartanak, hogy az orosz katonai jelenlét hosszú távon befolyásolhatja a régió politikai irányvonalát és növelheti a feszültséget a nemzetközi szereplők között.

Szerző: Merényi Vivien

Orosz áldozata is volt a szudáni repülőgépszerencsétlenségnek

A teherszállító repülőgép október 21-én kora reggel zuhant le az észak-dárfúri Malha régióban. Az orosz Ilyushin Il-76 repülőgép a szudáni hadsereg által ellenőrzött el-fasheri központba tartott, hogy katonai felszerelést és gyógyszereket szállítson a SAF (Sudanese Armed Forces) számára. A szerencsétlenségben a személyzet tagjai – három szudáni és két orosz állampolgár – vesztették életüket. A szudáni orosz nagykövetség elkezdte vizsgálni azokat a jelentéseket, mely szerint egy teherszállító gépet orosz legénységgel a fedélzetén lőttek le.

A félkatonai RSF (Rapid Support Forces) hétfői nyilatkozata szerint ők lelőttek egy „külföldi harcigépet”, mely a szudáni hadsereg oldalán harcolt és állításuk szerint több civilek elleni bombatámadást hajtott végre a térségben. Egyes jelentések szerint a baleset műszaki hiba miatt következhetett be, azonban a SAF és az RSF szerint is szándékosan lőtték le a gépet, az esemény részleteit azonban homály fedi. Az RSF által nyilvánosságra hozott videón a repülő roncsai és az orosz személyzet útlevelei is láthatóak. A szervezet állítása szerint náluk van a repülőgép fedélzeti adatrögzítője (black box), valamint lefoglalták a géppel és küldetésével kapcsolatos dokumentumokat.

A felvételeken látottak arra utalnak, hogy a repülőgép egy olyan légitársasághoz tartozott, amely korábban kapcsolatban állhatott az Egyesült Arab Emírségekkel (UAE). Az ország a vádakat, miszerint katonai támogatást nyújtott volna az RSF-nek, tagadta.

Szerző: Bánfi Zita

Szerkesztő: Németh Merse

NATO CyCon 2024- Beszámoló a NATO kiberbiztonsági konferenciájáról

Szerző:
Kertész Bence
-
0

Nagy megtiszteltetésemre szolgált, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora által meghirdetett biztonságpolitikai pályázaton ösztöndíjas támogatást nyerhettem a világ egyik legmeghatározóbb kiberbiztonsági konferenciájának, a NATO International Conference on Cyber Conflict meglátogatására, mely idén tizenhatodik alkalommal került megrendezésre Tallinban. A következőkben rövid összefoglalást kívánok nyújtani a konferencián szerzett ismeretekről, tapasztalatokról. Célom, hogy ezzel a projekttel is hozzájárulhassak a Biztonságpolitikai Szakkollégium Kiberbiztonsági Műhelyének létrehozásához, a kiberbiztonsági szakterület népszerűsítéséhez.

A Biztonságpolitikai Szakkollégium tagjaként, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiberbiztonsági mesterképzésének hallgatójaként egyedülálló lehetőség volt számomra, hogy részt vehettem a tanulmányaim fókuszpontjában lévő kiberbiztonsági szakterület kiemelkedő konferenciáján.

A konferencia idei fókusza (Over the Horizon címmel) a technológiai fejlődés, és azzal párhuzamosan megjelenő kihívások kezelése volt. Ezen témák stratégiai, politikai, jogi és technológiai oldalról kerültek megközelítésre, bemutatva a tárgyalt jelenségek aktuális tendenciáit és kihívásait, az azzal kapcsolatos kurrens szabályzási keretrendszert, valamint a technikai megoldásokat. A konferencián ezzel összhangban mind az állami, mind a magánszektor, valamint a katonai és a civil szféra is képviseletre került, az állami tisztviselők, katonai parancsnokok mellett a szakterület meghatározó vállalatainak vezetői, valamint az akadémiai terület kiemelkedő kutatói is részt vettek.

Korunk biztonságpolitikájában egyre nagyobb szerepet kapó, dinamikusan változó regionális konfliktusok elemzésére a nyílt forrású hírszerzés (Open Source Intelligence, OSINT) eszközei nyújtják az egyik legrugalmasabban alakítható megoldást, mely már nem csupán állami, hanem piaci szereplők számára is elérhetővé válik. Ezeknek a gyorsan alkalmazható felderítési műveleteknek a szerepe a kiberbiztonság területén – így kiemelten a folyamatosan változó fenyegetések, ellenséges aktorok felderítésében – még inkább növekvő fontossággal bír. Ezen igényekre reagálva a Silobreaker vállalat olyan eszközt fejlesztett ki, mely képes egy platformon egyesíteni számtalan hírforrást, elemezve és rangsorolva az adatokból kinyerhető információkat, összefüggéseket. Ezen platform a konferencián élőben is bemutatásra került, demonstrálva funkcióit, gyors adaptálódási képességét a különféle információigényekre, mely így felhívta a figyelmet arra, hogy valójában milyen széles skálájú felderítést lehet végezni nyílt források használatával.

A technológiai kategóriájú előadások közül az egyik legkülönlegesebb a „P.&.R.I.C.L.E.” bemutató volt. Ezen előadás során élő szimulációban került végrehajtásra egy EMSO (Electro Magnetic Spectrum Operation), vagyis elektromágneses spektrumban végzett támadó művelet, mely egyszerre ötvözte a kiberfegyverek, és az egyéb elektromágneses tevékenységek támadási kapacitását egy kritikus katonai infrastruktúra ellen. Ez a demonstráció rávilágított arra, hogy a kiberbiztonság nem ér véget a klasszikus kibertér határainál, hanem a fizikai biztonság is jelentős tényező, vagy akár döntő sérülékenység lehet egy potenciális támadás esetén.

A konferencia kiemelt eseménye volt azon stratégiai témájú előadás, mely során több nemzet kiberhaderejének parancsnoka vett részt kerekasztal-beszélgetésen. Az Amerikai Egyesült Államok, Spanyolország, Japán, valamint Ausztrália katonai kiberbiztonságáért felelős parancsnokai az előadás során nemcsak a kibertér, mint új hadviselési dimenzió globális tendenciáit elemezték, hanem a nemzeti képességek fejlesztési perspektíváját is bemutatták.

A kibertér azonban nem korlátozódik kizárólag technológiai és stratégiai dimenzióra, hiszen -különösen a politikai és stratégiai perspektíva kapcsán – szorosan összekapcsolódik a jogi és szabályozási aspektusokkal. Ahogyan azonban a kiberbiztonsági szektor és annak technológiai háttere rohamosan fejlődik, úgy egyre több szabályozási és jogi kérdés vetődik fel, melyek összetett kihívásként jelentkeznek. Ezen problémakörhöz kapcsolódóan mutatott példát az egyik jogi előadás, mely a mesterséges intelligencia és az autonóm fegyverrendszerek (nemzetközi) jogi kihívásait elemezte. Az előadás során prezentált kutatások egyike az autonóm fegyverrendszerek támadási szabályozása és a nemzetközi humanitárius jog összefüggéseit vizsgálta a katonai felelősséggel összefüggésben. A kutatás arra a terminológiai és jogi kérdésre kereste a választ, hogy egy autonóm fegyverrendszer által végzett támadó tevékenység során mi alapján szabályozható egyetlen támadás ciklusa, hogyan határozható meg a releváns katonai személy (büntetőjogi) felelősségének kiterjedése, különös tekintettel azon esetekre, amikor egy fegyverrendszer személy által indított, de későbbiekben autonómmá váló tevékenységének következtében nem kívánt civil veszteségek alakulnak ki.

Kutatási területemhez leginkább releváns az a panelbeszélgetés volt, mely során hiánypótló módon az űrszektor (kiber)biztonságát érintő kérdések kerültek elemzésre. Az előadás során bemutatásra került azon kutatás, mely az ASAT fegyverek (Anti-Satellite Weapons, vagyis műholdak támadására alkalmas fegyverek) önvédelmi célú felhasználásának jogi lehetőségeit vizsgálta, egy másik tanulmány pedig az űrszemét fegyverként való alkalmazásának lehetőségét és annak jogi környezetét elemezte. Emellett pedig sor került a jelenlegi, űrszektor kiberbiztonságát érintő szabályozások és stratégiák elemzésére, felhívva a figyelmet az ezen a területen megjelenő új kihívásokra.

A szakmai előadásokon túl a konferencia egyedülálló lehetőséget biztosított arra is, hogy a kiberbiztonsági szakterület meghatározó képviselőivel, kutatóival találkozhassak, mely során alkalmam nyílt az előadások keretében bemutatott témák közvetlen megvitatására, saját kérdéseim felvetésére.

Ilyen módon hálás vagyok a különleges lehetőségért, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, és a Biztonságpolitikai Szakkollégiumot a nemzetközi térben is képviselve részt vehettem a kiberbiztonsági szakterület meghatározó konferenciáján, a NATO CyCon-on. Bízom benne, hogy az itt szerzett tudás és kialakult szakmai kapcsolatok a későbbiekben új kezdeményezések, együttműködések alapjául szolgálhatnak.

Az ellátási láncok biztonsága

Szerző:
BSZK
-
0

„The weakest link.”

Vezetőként csapatépítésnél fontos arra törekedni, hogy a cél elérése érdekében megfelelő kompetenciájú emberek kerüljenek kiválasztásra. Érdemes figyelni arra, hogy a tagok közül minél többen rendelkezzenek a szükséges kvalitásokkal.

A vállalkozások hasonló elven rakják össze az ellátási láncaikat. A cél, hogy a lehető legolcsóbban a lehető legjobb minőségben a lehető leggyorsabban tudják biztosítani partnereiknek a megfelelő terméket. Ennek érdekében az alapanyagot, félkész árut akár a világ másik pontjáról is képesek beszerezni. Ezekhez pedig egy jól felépített ellátási láncra van szükség. Ez egy olyan rendszer, amelyben különböző szereplők (beszállítók, gyártók, logisztikai szolgáltatók, kiskereskedők) együttműködnek annak érdekében, hogy az áruk eljussanak a végfelhasználóhoz.

A láncok sérülékenysége az utóbbi években kiemelt figyelmet kapott, különösen a COVID-19 világjárvány és a globális gazdasági válságok idején. Az ellátási láncok szerepe számos kulcsfontosságú területen érzékelhető:

  1. Nemzetközi kereskedelem motorja

Az ellátási láncok az áruk és szolgáltatások nemzetközi áramlásának alapját képezik. A globalizáció révén a különböző országok specializálódtak bizonyos termékek előállítására, és ezek kölcsönösen függenek egymástól. Például egy elektronikai termék gyártása több kontinensen keresztül szerveződik, ahol az alkatrészeket különböző országokból szerzik be. Ez lehetővé teszi, hogy a vállalatok kihasználják a különböző régiók komparatív előnyeit, például az olcsóbb munkaerőt vagy a jobb infrastruktúrát.

 

  1. A fogyasztói igények kielégítése

Az ellátási láncok zökkenőmentes működése közvetlen hatással van a fogyasztók által elérhető termékek választékára és árára. A hatékony ellátási láncok segítenek az árak alacsonyan tartásában és a termékek gyors elérhetőségében. Az olyan iparágak, mint az élelmiszeripar, az autóipar vagy az elektronikai ipar, erősen támaszkodnak az ellátási láncokra a termelési és kereskedelmi folyamataik során.

  1. A gazdasági növekedés és versenyképesség előmozdítása

A jól működő ellátási láncok növelik a vállalatok versenyképességét azáltal, hogy csökkentik a költségeket és javítják az ellátás megbízhatóságát. Ezzel szemben a zavarok az ellátási láncokban – például nyersanyaghiány vagy szállítási problémák – lassíthatják a gazdasági növekedést, mivel a termelés lelassulhat, vagy akár meg is állhat.

  1. Innováció és technológiai fejlődés támogatása

Az ellátási láncok optimalizálása érdekében folyamatosan új technológiákat és innovációkat vezetnek be. Az automatizáció, a mesterséges intelligencia és a blokklánc technológia mind hozzájárul az ellátási láncok hatékonyságához és átláthatóságához. Az innovatív megoldások révén a vállalatok gyorsabban reagálhatnak a piaci változásokra és jobb szolgáltatást nyújthatnak.

  1. Rugalmasság és válságállóság

A COVID-19 világjárvány idején a globális ellátási láncok szerepe különösen nyilvánvalóvá vált, amikor a járvány jelentős zavarokat okozott a termelésben és a szállításban. A zavarok megmutatták, mennyire függnek a vállalatok a globális beszállítóktól. Azóta a rugalmasság növelése, a több beszállítói forrás és a készletkezelési stratégiák fejlesztése kiemelt fontosságú lett.

  1. Fenntarthatóság és környezeti hatások

Az ellátási láncok kulcsfontosságúak a fenntartható gazdasági növekedés biztosításában. A vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy csökkentsék szénlábnyomukat, és olyan megoldásokat keressenek, amelyek csökkentik a környezeti hatásokat. Ez magában foglalja a zöld logisztikai megoldásokat, a helyi beszállítók bevonását, valamint az erőforrások hatékonyabb felhasználását.

 

  1. Szervezett bűnözés:

Az ellátási lánc szervezett bűnözés általi irányítása súlyos fenyegetést jelent a gazdaságokra és a társadalmakra. A szervezett bűnözői csoportok képesek beavatkozni a különböző szinteken, beleértve az alapanyagok beszerzését, a termékek szállítását és a forgalmazást. Az ilyen csoportok gyakran illegális tevékenységeket folytatnak, például hamisított termékek forgalmazását, adóelkerülést, vagy akár drogkereskedelmet és embercsempészetet is.

Az ellátási lánc különböző pontjain való beavatkozással ezek a csoportok képesek kihasználni a gyenge pontokat, például a nemzetközi kereskedelem szabályozatlanságát, a korrupciót, valamint a megfelelő ellenőrzés hiányát. Ezenkívül a szervezett bűnözés gyakran kihasználja a globalizáció nyújtotta lehetőségeket is, hogy tevékenységeit hatékonyabban és rejtettebben végezze.

A kormányok és a nemzetközi szervezetek különböző intézkedéseket próbálnak bevezetni az ellátási lánc védelme érdekében. Ez magában foglalja a szigorúbb szabályozásokat, fokozott vámellenőrzéseket, valamint a bűnüldöző szervek közötti nemzetközi együttműködést.

Az ellátási láncok és a biztonságpolitika közötti összefüggések az elmúlt években egyre hangsúlyosabbá váltak, mivel a globális gazdasági és geopolitikai kihívások számos új kockázatot hoztak felszínre. Az ellátási láncok biztonságpolitikai szempontból való kezelése elengedhetetlenné vált a nemzetek és régiók számára, mivel ezek nem csupán gazdasági, hanem nemzetbiztonsági kérdések is.

A stratégiai erőforrásokhoz való hozzáférés esetében az ellátási láncok kulcsfontosságúak például a ritkaföldfémek, az energiahordozók és más alapvető nyersanyagok biztosításában. Sok ország nagyban függ külföldi forrásoktól ezen anyagok tekintetében, amelyek nélkülözhetetlenek a high-tech iparágak, a haditechnika és az energiaellátás szempontjából. Ha egy ország ellátási lánca megszakad egy ilyen kulcsfontosságú erőforrás tekintetében, az súlyos biztonsági következményekkel járhat.

Például Kína dominanciája a ritkaföldfémek piacán lehetőséget nyújt számára politikai nyomásgyakorlásra is, mivel ezek az anyagok nélkülözhetetlenek az elektronikai és védelmi ipar számára.

Az ellátási láncok stabilitása és biztonsága különösen kritikus a védelmi szektorban. A modern haditechnika komplex rendszereinek előállítása globális beszállítói hálózatra támaszkodik, ahol az alkatrészek és technológiák különböző országokból érkeznek. Ha ez a lánc megszakad, például egy geopolitikai konfliktus vagy exportkorlátozás miatt, az komoly biztonsági kockázatot jelenthet.

Sok ország, köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió, azon dolgozik, hogy diverzifikálja a haditechnikai ellátási láncokat, hogy csökkentse függőségét más országoktól, különösen olyan geopolitikai riválisoktól, mint Kína vagy Oroszország.

Az ellátási láncok digitalizálódása egy újabb biztonságpolitikai kihívást hozott létre: a kiberbiztonságot. Az ellátási láncok egyre inkább függnek az információs technológiától, ami sebezhetővé teszi őket a kibertámadásokkal szemben. A kibertámadások megbéníthatják a logisztikai rendszereket, adatokat lophatnak el, vagy szabotálhatják a termelést.

Egy híres példa erre a 2017-es NotPetya kibertámadás, amely számos globális vállalat ellátási láncát zavarta meg, komoly gazdasági károkat okozva. A nemzetek és vállalatok ezért egyre inkább prioritásként kezelik az ellátási láncok kibervédelmét.

Az ellátási láncok biztonságpolitikájának egyik legnyilvánvalóbb aspektusa a geopolitikai konfliktusok és szankciók szerepe. Egy-egy ország elleni gazdasági szankciók jelentős hatással lehetnek az adott ország ellátási láncaira, és közvetve más országokéra is. Például az Oroszország elleni szankciók hatással voltak az energiaellátási láncokra Európában, miközben a technológiai export korlátozása visszavetette az orosz hadiipart és gazdaságot. Az egyik legfontosabb alkotó eleme a láncoknak a szállítás és annak útvonala. Gondoljunk bele, hogy az elmúlt egy évben az Európába tartó kereskedelmi hajók útvonalának biztonsága milyen veszélyessé vált. Növelve a szállítások költségeit.

A nemzetközi ellátási láncok biztonságpolitikai kérdéseit gyakran érinti a gazdasági nacionalizmus és protekcionizmus növekedése. Sok ország törekszik arra, hogy stratégiai ágazatait „hazahozza” és csökkentse külföldi beszállítóktól való függőségét, hogy így növelje önellátását válsághelyzetekben.

Ez a trend különösen erősödött a COVID-19 világjárvány során, amikor sok ország szembesült azzal, hogy kritikus fontosságú egészségügyi eszközök és alapanyagok külföldről való beszerzése instabilitást okozhat. Ennek hatására több ország indított programokat a „reshoring” érdekében, hogy csökkentsék külföldi beszállítói függőségüket.

Az élelmiszerellátási láncok is kulcsfontosságú biztonságpolitikai kérdések, különösen a fejlődő országokban és olyan régiókban, amelyek élelmiszerimportra szorulnak. Az élelmiszerellátás megszakadása – például egy politikai válság vagy környezeti katasztrófa miatt – társadalmi instabilitást, éhínséget és konfliktusokat okozhat.

A fenti kihívások közül mindegyiket lehetne egyesével nagyon alaposan elemezni. A következő részben most csak a szállításra és annak veszélyeire térnék ki. Az Európába irányuló ellátási útvonalak kritikus szerepet játszanak a kontinens gazdasági stabilitásában, mivel az európai ipar és kereskedelem jelentős mértékben támaszkodik a globális beszállítói hálózatokra. Ezek az útvonalak tengeri, légi és vasúti csatornákon keresztül biztosítják az áruk folyamatos áramlását Európába.

A tengeri szállítás a legnagyobb részesedéssel rendelkezik az Európába érkező áruk tekintetében. A globális árukereskedelem körülbelül 80-90%-a tengeri úton történik, és ez a trend Európára is igaz. A tengeri útvonalak dominanciája különösen igaz a nagy volumenű áruk, például a nyersanyagok (olaj, földgáz, ásványi anyagok), az ipari termékek és a fogyasztási cikkek szállításánál.

  • Európába érkező áruk kb. 75-80%-a tengeri úton érkezik, különösen Ázsiából (pl. Kínából, Indiából) és Amerikából. Az európai kikötők, mint Rotterdam, Hamburg és Antwerpen kulcsszerepet játszanak az áruforgalom bonyolításában.
  • A tengeri szállítás előnyei közé tartozik a nagy mennyiségű áru alacsony költségen való szállítása, bár a szállítási idő hosszabb.

A közúti és vasúti szállítás is fontos szerepet játszik az áruk európai kontinensen belüli szállításában, valamint a szárazföldi szállítási útvonalakon, különösen Ázsiából érkező áruk esetében.

Közúti és vasúti szállítás kb. 20-25%-ot tesz ki az Európába érkező áruk tekintetében, különösen Közép-Ázsiából és Kelet-Európából érkező termékeknél.

A Kína és Európa közötti vasúti szállítás, az úgynevezett Új Selyemút (Belt and Road Initiative) egyre fontosabb szerepet játszik, gyorsabb alternatívát kínálva a tengeri szállításhoz képest. Bár az áruk kisebb része érkezik vasúton, ez a szállítási mód egyre növekszik, különösen időérzékeny termékeknél, például elektronikai cikkek és autóipari alkatrészek esetében.

A földön több olyan stratégiai pont van, amelyeket a világ „Achilles-sarkai” gyűjtőnéven szoktak hívni. Kettő ezek közül jelentős hatással van az európai ellátási láncokra. Ha ezeket a kritikus pontokat zavarják vagy blokkolják, az jelentős globális gazdasági, politikai és társadalmi hatásokkal járhat.

  1. Szuezi-csatorna (Egyiptom)

A Szuezi-csatorna kulcsfontosságú tengeri átjáró Ázsia és Európa között. A világ egyik legforgalmasabb vízi útja, amely az Indiai-óceánt köti össze a Földközi-tengerrel, és jelentősen lerövidíti a hajózási távolságot Ázsia és Európa között.

 

Sérülékenység: A Szuezi-csatorna blokkolása – mint ahogy 2021-ben az Ever Given konténerhajó zárlatot okozott – komoly fennakadásokat eredményez a világkereskedelemben, több milliárd dolláros gazdasági kárral.

Hatás: Az ellátási láncok megzavarása különösen az energiaellátás, az ipari alapanyagok és a fogyasztási cikkek áramlásában.

  1. Hormuzi-szoros (Perzsa-öböl)

A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala, ahol a globális olajforgalom jelentős része halad át. Irán és az Arab-öböl menti országok közötti szoros stratégiai jelentőséggel bír az energiaellátás szempontjából.

Sérülékenység: Bármilyen konfliktus vagy katonai fenyegetés Irán részéről a szoros lezárásával drasztikusan befolyásolhatná az olajárakat és a globális energiapiacot.

Hatás: A globális gazdaság jelentős része függ a Perzsa-öbölből származó olajtól és földgáztól, így a szoros blokkolása súlyos ellátási hiányokat és áremelkedést okozna.

Az elmúlt egy évben ez a két stratégiai pont különösen fókuszba került. A legújabb közel-keleti konfliktus veszélybe sodorta a hajózás biztonságát és költségeit. Ebben az esteben az ellátási lánc egyik eleme sérül. Pontosabban a szállítás, amely így a leggyengébb láncszem. A problémára többféle megoldás is lehetséges: a hajók útvonalának biztosítása (jelenleg aktív megoldás), új útvonalak keresése, diplomáciai úton a konfliktus rendezésének elősegítése. Az új útvonalak esetében a Jeges-tenger (vagy Északi-sarkvidék) egyre fontosabbá válik, mint új hajózási útvonal, különösen az éghajlatváltozás miatt. Az Északi-sark jegének olvadása következtében egyre hosszabb ideig nyitva áll a hajózás számára, ami lehetőséget teremt alternatív útvonalak kihasználására, különösen a globális kereskedelemben. A diplomáciai úton való rendezése a konfliktusnak még nem látszik, de több ország igyekszik befolyással lenni a szereplőkre. (pl: USA, EU)

Az EU érdeke a stabil és békés Közel-Kelet, amely biztonságot és gazdasági előnyöket nyújt a régiónak. Az izraeli-palesztin konfliktus fokozott migrációs, biztonsági és gazdasági kockázatokat hordoz az EU számára.

Összeségében elmondható, hogy az ellátási láncok nagy befolyással bírnak egy régió, ország stabilitására. Fontos szerepet töltenek be, de számos kihívással néznek szembe, különösen a külföldi függőségek, geopolitikai feszültségek és a globális piacok instabilitása miatt. Egy olyan nemzetközi szervezetnek, mint az EU a célja az lehet, hogy stratégiai autonómiáját erősítse, az ellátási láncokat diverzifikálja, és fenntarthatóbb megoldásokat találjon, hogy biztosítsa gazdasági és nemzetbiztonsági érdekeinek védelmét a jövő kihívásaival szemben.

Szerző: Hetzer Miklós

1...789...1138. oldal a 113-ból

Kiemelt témák

3,127KövetőTetszik

biztonsagpolitika.hu

BIZTONSÁGPOLITIKAI SZAKPORTÁL.
A honlap "Elemzések" rovatához tartozó időszaki kiadványok és egyéb folytatódó dokumentumok nemzetközi szabványos azonosítószáma: ISSN 2062-4379
Email: biztpolkapcsolat@biztonsagpolitika.hu
Facebook

NÉPSZERŰ CIKKEK

NÉPSZERŰ KATEGÓRIÁK

internetster 2004 - 2026 © biztonsagpolitika.hu - Minden jog fenntartva!