Orosz katonai tanácsadók Egyenlítői-Guineában

Orosz katonai tanácsadók tartózkodnak Egyenlítői-Guineában, hogy segítsenek a helyi erők kiképzésében.

A jelentések szerint 100 és 200 közötti orosz oktató dolgozik az elit őrséggel, amely az elnök és az elnöki család védelméért felel, jelentette kedden a Reuters névtelen forrásokra hivatkozva.

Az orosz katonai tanácsadókat Malabóban, a fővárosban, valamint Bata városában, az ország második legnagyobb városában is látták. Az országba telepített orosz csapatokról szóló hírek először augusztusban jelentek meg.

Az olajban gazdag Egyenlítői-Guinea elnöke, Teodoro Obiang Nguema Mbasogo szoros kapcsolatot ápol Moszkvával.

Nguema szeptemberben Moszkvába látogatott, és részt vett a Nemzetközi Orosz Energia Héten.

Oroszország megerősítette katonai kapcsolatait az afrikai országokkal, tanácsadókat és harcoló csapatokat küldve a Közép-Afrikai Köztársaságba, Mozambikba, Maliba, Nigerbe és Burkina Fasóba.

Az iszlamista felkeléssel szembesülve három száheli ország Moszkvához fordult segítségért, és kiutasította a francia és amerikai erőket.

Szerző: Németh Merse

Egy katonai bázis ellen történt támadás Csádban, legalább 40 csádi katona meghalt

A Boko Haram dzsihadista terrorszervezet október végén súlyos támadást intézett a csádi hadsereg ellen az ország nyugati területén, a Csád-tó térségében. Az akció során a Boko Haram egy csádi katonai támaszpontot célzott meg, ahol legalább negyven katona életét vesztette, többen megsebesültek, és jelentős mennyiségű haditechnikai eszköz semmisült meg vagy került a szervezet kezére. Csád elnöke, Mahamat Idriss Déby Itno elítélte az incidenst, és azonnali válaszlépéseket ígért a támadók felkutatására. Ezt nehezíti, hogy a Csád-tó környéke kedvez a fegyveres csoportoknak, hiszen a kisebb szigetek között könnyen elrejtőzhetnek, így állandó fenyegetést jelentenek Csádra és a szomszédos országokra is.

A Száhel-övezet régóta küzd a különböző iszlamista szervezetekkel, amelyek nemcsak a reguláris hadsereg, hanem a civil lakosság számára is komoly veszélyt jelentenek. Jelenlétük folyamatosan destabilizálja a térséget, visszavetve ezzel az országok hosszú távú gazdasági fejlődését is, illetve akár nagyobb menekültválságot is indíthatnak. Az esemény rávilágít arra, hogy a térségben érintett államoknak elengedhetetlen a szorosabb együttműködés és a hatékonyabb védelmi intézkedések bevezetése a hasonló támadások megelőzése érdekében.

Az eset azért is különösen érdekes Magyarországnak, mert a magyar kormány a tavalyi év végén jelentette be, hogy egy több stratégiai területre kiterjedő együttműködési programot indít Csáddal. Ennek meghatározó része egy kétszáz fős magyar katonai misszió is, amely a helyi erőket támogatná a terrorizmus elleni harcban.

Szerző: Danguly Ágnes

Szavazás zajlik Szomália elszakadt régiójában, Szomáliföldön

Szomáliföld régóta halogatott elnökválasztása zajlik a politikai feszültségek közepette a Kelet-Afrikában.

A helyi média arról számol be, hogy a választók sorban állnak, és reményeiket fejezik ki egy erősebb gazdaság és több munkahely iránt. Több mint 1 millió ember várhatóan szavazni fog a több mint 2 000 szavazóállomáson, és 28 nemzetközi megfigyelő tartózkodik a helyszínen.

A hivatalban lévő elnök, Muse Bihi Abdi, a Kulmiye Párt képviseletében második ciklusáért indul, és Szomáliföld nemzetközi elismerését kívánja elérni. Ellenfelei, Abdirahman Mohamed Abdullahi a Waddani Pártból demokratikus reformokat ígér, míg Faisal Ali Warabe, az Igazság és Jólét Párt képviseletében egységkormányt szorgalmaz.

Szomáliföld 1991-ben nyilvánította ki függetlenségét Szomáliától, azóta saját kormányzattal, valutával és biztonsági erőkkel rendelkezik, ám nem kapott nemzetközi elismerést. Gazdasági kihívások miatt az eredetileg 2022-re tervezett választás késlekedett.

A régió Etiópiával kötött, Indiai-óceánhoz való hozzáférést biztosító megállapodása feszültséget keltett Szomáliával, amely ezt területi integritására veszélyt jelentő lépésnek tekinti.

Ez Szomáliföld negyedik elnökválasztása, bár a késlekedés aggodalmat keltett a választási folyamat stabilitását illetően.

Szerző: Németh Merse

Líbiai tüntetők lezárják az olajvezetékeket az elrabolt tábornok szabadon bocsátását követelve

Zintan lakosai kedden merész lépésre szánták el magukat: kulcsfontosságú olajelosztó szelepeket zártak el, így tiltakozva Mustafa al-Whayshi dandártábornok, a Központi Biztonsági Osztály vezetőjének elrablása ellen.

Al-Whayshit múlt szerdán rabolták el, és az elkövetők kiléte továbbra sem ismert. A zintani helyi vezetők a Dbeibah-kormányt és az Elnöki Tanácsot teszik felelőssé az esetért.

Fegyveres járművek lepték el Zintan utcáit, ahogy a demonstrálók csatlakoztak azokhoz a tüntetőkhöz, akik már lezárták a Sharara és El Feel olajmezőket a Zawiya finomítóval összekötő szelepeket. Ez a nagy létesítmény kulcsszerepet játszik Líbia olajexportjában.

A finomító körülbelül napi 350 000 hordó olajat dolgoz fel, ami az ország olajtermelésének közel egyharmadát jelenti.

A tüntetők, akik utakat zártak le és autógumikat gyújtottak fel, al-Whayshi azonnali szabadon bocsátását követelik, és figyelmeztetnek, hogy követeléseik teljesítésének elmaradása esetén további lépésekre készülnek.

A líbiai hírszerzési szolgálat tagjai szintén elítélték az emberrablást, és összefüggésbe hozták azt azzal a szélesebb körű megfélemlítési kampánnyal, amely a nemzetbiztonsági vizsgálatok, különösen a milíciákra és korrupcióra irányuló nyomozások akadályozására irányul.

A fontos személyek, köztük köztisztviselők és bírák elrablása egyre aggasztóbb taktikává vált Líbiában, gyakran azokat célozva, akik a korrupció és a milícia befolyása elleni nyomozásokat folytatnak.

Szerző: Németh Merse

Szerkesztette: Németh Merse