A Száhil-öv, vagy Száhel-övezet, mely földrajzi értelemben Szenegáltól Eritrea keleti részéig terjed, nem hiába tekinthető napjaink egyik, ha nem a legszegényebb térségének. A néhány ezer évvel ezelőtt még erdős szavannaként létező terület jelentős része mára már gyakorlatilag ?beleolvadt? a tőle északra elhelyezkedő Szaharába. A déli irányba történő, rekordokat döntő terjeszkedése (2500 km²/év), valamint területének mintegy 30%-ának (1,17 millió km²) sivataggá válása a 2010-es évekre mind egyre nagyobb nehézségeket okoznak a térség lakosainak.

Kihívások a Száhel-övezetben

A jelenlegi szárazság még az 1970-es években kezdődött el, és azóta ? néhány év kivételével ? az évi csapadékmennyiség a korábbi átlagot (455 mm/év) sosem haladta meg.  Ez, az egyébként Afrika első számú termőföldjeiből egy olyan terméketlen földet eredményezett, mely milliók megélhetését, lakhelyét és ezzel párhuzamosan életét fenyegeti napról napra. Hogy közvetlenül pontosan hány millió emberről is van szó, nem lehet tudni. a Száhel-övezet folyamatos terjeszkedésével és a megközelíthetetlen területek miatt egyre nehezebb konkrét adatokkal szolgálni: a G5 országai (Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger) vonatkozásában egyes helyeken 80, máshol 90 millió főről írnak. Ez a szám számos szakértő szerint a következő 20 évben (2040-re) a duplájára nőhet, mely várhatóan fokozni fogja a térségben uralkodó válsághelyzetet.

Az utóbbi évek, évtizedek alatt az emberi tevékenységből  adódóan a levegőbe juttatott üvegházhatású gázok nagymértékben hozzájárultak a Száhel-övezet rendkívüli felmelegedéséhez, és a korábban ember által nem tapasztalt szeszélyes időjárási viszonyokhoz. A termőföldek mintegy 80%-a terméketlenné vált, a hőmérséklet pedig a globális átlagnál mintegy másfélszer nagyobb mértékben emelkedik, mely 2050-re akár 4-5 Celsius fokos hőmérséklet-növekedést is jelenthet. Az éghajlatváltozás mellett jelentős szerepe van a termőföldek pusztulásában a túllegeltetésnek is. Jelenleg mintegy 33 millió embert érinthet közvetlenül a szárazság okozta éhínség, akik nemhogy a jobb megélhetés érdekében, de már a túlélésért hagyják el otthonukat. Sokuk, a hiedelmekkel ellentétben nem külföldi országokban, hanem saját államuk egyik nagyvárosában keres menedéket, megélhetést. A fejletlen infrastruktúra, a szakképzetlenség, a megfelelő munkahelyek hiánya, a korrupció és a térség országaira közösen jellemző gyenge ?demokratikus? kormányzás következtében nagy részük illegális munkát kényszerül vállalni. Ez a termőföldek elkobzásán át a nyílt utcai rablásokon keresztül a bűnszervezetek és más, szélsőséges csoportokhoz való csatlakozást eredményez.

A menekülés egyik legfőbb oka a fegyveres konfliktusok. A felmelegedés következtében rendkívül összezsugorodó Csád-tó és környéke az utóbbi években egyre több nyilvános figyelmet kapó Boko Haram terrorszervezetnek ad otthont. Az utóbbi 9 évben megközelítőleg 2,5 millió helyi lakos kényszerült elhagyni otthonát a Csád-medencében. Ugyancsak súlyos gondot okoz a pásztorok és farmerek közötti feszültség. Az előbbiek a részben a túllegeltetés során kialakuló elsivatagosodás hatására kényszerültek más, még termékeny és legeltetésre alkalmas földekre menni. Így kerülnek folyamatos összetűzésekbe a teljesen más mezőgazdasági eszközöket alkalmazó farmerekkel. A konfliktus kiváltó okai a természeti erőforrásokért való küzdelem, a gyors és szabályozatlan népességnövekedés, valamint az éghajlatváltozással és gazdasági átalakulással fokozódó ingerültség, melynek eredményeként 2011 és 2016 között évenként csak Nigériában 2000 ember vesztette életét, további 300 000 pedig menekülni kényszerült.

Regionális összefogási kísérletek

Bár problémáik jelentős része lokális eredetű, a súlyos természeti és ember generálta csapások egyaránt arra késztették a térség államait, hogy regionális szinten igyekezzenek megoldást találni mindezen nehézségekre. Az utóbbi évtizedekben a Száhel-övezet országai számos együttműködési tervet dolgoztak ki. Ilyen volt például a 2019. február 25-én, 17 térségbeli állam aláírásával létrejövő egyezmény is, mely hat projekt keretében igyekszik szabályozni a résztvevő országok üvegházhatás-kibocsátásának mértékét, ezzel enyhíteni az éghajlatváltozás helyi hatásain. Mahamadou Issoufou, nigeri elnök a klímacsúcson azonban kiemelte, hogy a 350 milliárd eurónak megfelelő támogatás nem tekinthető végleges megoldásnak, hiszen ők csak elszenvedői, nem közvetlen okozói a környezet gyors léptű változásának. A Csád-medence Boko Haram által ellenőrzött területeinek felszabadításáért, illetve annak későbbi újjáépítésének céljából a Lake Chad Basin Commission (LCBC) 2018. augusztus 30-án egy regionális szintű stratégiát dolgozott ki. December 6-án, egy Nouakchottban tartott adománygyűjtő konferencián 2,4 milliárd eurót sikerült összegyűjteni mintegy 40 különböző fejlesztési program kivitelezésére. Ez a G5 országainak korábbi, 1,9 milliárd eurós célkitűzését messze fölülmúlta.

Az egyik legnagyobb előrelépést a Száhel-övezet jövőjére vonatkozóan a 2013-ban publikált ENSZ-tervezet adta (UN Integrated Strategy for the Sahel). A tervezet elsősorban a jelenleg legsürgetőbb nehézségek kérdéseire ad kielégítő és megvalósítható válaszokat három fő területen: kormányzás, biztonság és újjáépítés. A kormányzás területe mindenekelőtt azt a célt tűzte ki, hogy a lakosság többségének akarata megegyezzen az adott ország prioritásaival, és fordítva. A biztonság elsősorban a határvédelem biztosítására utal, mely nemcsak a bűncselekmények és terrorista akciók visszaszorulását eredményezné, hanem a legitim gazdasági tevékenység kialakulásának feltételeit is előidézheti. A tervezet harmadik pillére pedig a sebezhető háztartások támogatását, az élelmiszerbiztonság megteremtését, valamint a hosszú távú újjáépítés feltételeinek biztosítását szeretné elérni. A 2013-as publikálás óta a térség számos állama, NGO-ja, intézménye, valamint jónéhány nemzetközi szervezet és intézmény (például: Afrikai Unió, Világbank, Afrikai Fejlesztési Bank) ígéretet tett a dokumentumban foglaltak kivitelezésének megsegítésére.

A ?Nagy Zöld Fal? mozgalom

A Nagy Zöld Fal (Great Green Wall) kiépítésének ötlete minden eddigi regionális szintű együttműködési elképzelést felülmúlt. Az ötlet még az 1970-es években fogalmazódott meg a nagy szárazság következtében tömegével terméketlenné váló talaj feljavítására. Az 1980-as évekre már mozgalommá nőtte ki magát az ötlet, majd végül az Afrikai Unió égisze alatt, 2007-ben a Száhel-övezet érintett államai közösen kezdték el megvalósítani ezen régi álmukat. A kezdetben aláíró 11 állam létszáma mára már 20-ra emelkedett. A Nagy Zöld Fal mozgalom célja egy olyan zöld terület kialakítása, mely 8000 km (!) hosszan szeli ketté Afrikát Szenegáltól Dzsibutiig. 2019-ig, bő tíz év leforgása alatt becslések szerint az eredeti szakasz mintegy 15%-át sikerült kiépíteni, míg 2030-ra a következő célokat tűzték ki a résztvevő országok: 100 millió hektár jelenleg terméketlen földterület helyrehozása, 250 millió tonna széngáz elnyelése az atmoszférából, illetve 10 millió új munkahely megteremtése a mezőgazdasági és vidéki területeken. Amennyiben sikerrel jár a ?Fal? kiépítése, úgy az rengeteg problémát képes lenne enyhíteni, mint az elsivatagosodást, talajpusztulást, éhínséget, migráció mértékét, illetve helyi konfliktusokat oldhat meg, munkahelyet teremtene millió ember részére.

Összességében stabilitást hozhat a térségre, mindemellett lényegesen hozzájárulhat az ENSZ által 2015-ben megfogalmazott Fenntartható Fejlődés célok eléréséhez is. A Nagy Zöld Fal építését 2014 óta többek között az ENSZ és az Európai Unió is támogatja: előbbi az ENSZ Sivatagosodás Elleni Konvenciója (United Nations Convention to Combat Desertification, UNCCD) keretein belül kidolgozott projekt által, utóbbi ennek finanszírozásával segíti a Fal megépülését. Csak az ír kormány eddig 1,2 millió eurót biztosított a zöldesítésre. Az UNCCD által elindított kampány, a ?Growing World Wonder? egyre több figyelmet kap világszerte a médiának köszönhetően, melynek elsődleges célja globális figyelemfelhívás a térség problémáira. Reményeik szerint a kampánnyal ? anyagi támogatások folytán ? sikerül majd elérni a 2030-ra kitűzött céljaikat.

Írta: Tóth Milán

Címlapkép: Nouakchott, 2020. június 30.
Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozik a sajtó képvisel?inek, miután megérkezett a mauritánai Nouakchottba 2020. június 30-án. Macron a G5 Száhel csúcstalálkozóra érkezett, amelynek középpontjában a dzsihadisták elleni küzdelem áll.
(Forrás: MTI/EPA/AFP/Ludovic Marin)