2024. november 5-e az idei amerikai elnökválasztás napja. Az USA-ban immár 60. alkalommal rendezik meg a választásokat, amely talán idén ígérkezik a valaha volt legszorosabbnak. Folyamatosan frissülő cikkünkben bemutatjuk a folyamatot, amely valamelyik jelölt győzelméhez vezet.

Mielőtt azonban a folyamatban lévő eseményeket tárgyalnánk, érdemes egy pillantást vetni az amerikai választási rendszerre. Az USA-ban prezidenciális rendszer van, amely azt jelenti, hogy az állam- és a kormányfő egyszemélyben az elnök. Ez az oka annak, hogy a képviselők választása némileg háttérbe szorul a legerősebb szuperhatalom esetében. Az Egyesült Államokban közvetett választási procedúra folyik, amelynek lényege, hogy a választók nem közvetlen a jelöltekre, hanem az őket támogató elektorokra szavaznak. A tagállamokból összesen 538 elektor kerül ki, akik az egyszerű többség elve alapján döntenek az elnök személyéről. Az 50%+1 szavazat esetünkben 270-el egyenlő, tehát ennyi elektornak szükséges támogatnia a győztes jelöltet.

Az 50 állam között vannak olyanok, amelyek állandó demokrata vagy republikánus államok, a választás végkimenetelét tehát az ingadozó vagy csatatér államok fogják eldönteni, amelyek rendszerint minden ciklusban másként szavaznak.

Az alábbiakban a jeles nap legfontosabb híreit és néhány érdekességet osztunk meg.

Ma 05:01

Trump megnyerte Idaho államot. Az állás: 214-179 Trumpnak.

Ma 05:00

Pontban 5 órakor: Kamala Harris megnyerte Kalifornia államot, illetve Washington államot is.

Ma 04:40

Ann Selzer felmérése ellenére: Trump megnyerte Iowa államot is. Iowa államon kívül Kansasben is beérkezett az eredmény, ahol szintén Trump nyert.

Ma 04:20

Demokrata győzelem a fővárosban.

Ma 04:08

Demokrata-oldalon sincs meglepetés: Harris nyert Colorado államban.

Ma 04:00

Nincs meglepetés: Utah és Montana államokban is Trump nyert.

Ma 03:49

Missouri államból is megérkezett az eredmény: Trump nyert.

Ma 03:13

A második legtöbb elektori szavazatot adó Texas államban Trump győzött.

Ma 03:08

Ohio államban Trump nyert. 137-99 az állás.

Ma 03:02

New Yorkban Harris, míg Wyomingban, Dél-Dakotában, Louisianában, Észak-Dakotában és Nebraskában Trump győzött.

Ma 02:39

Illinois államban Harris nyert.

Ma 02:37

Joe Biden otthonában, Delawareben ismét a demokraták nyertek.

Ma 02:35

New Jersey államban ismét a demokrata párt diadalmaskodott.

Ma 02:32

Arkansas államban még csak 2 perce ért véget a szavazás és már meg is van az eredmény: Trump nyert az államban.

Ma 02:08

Maryland, Connecticut, Massachusetts és Rhode Island államokban is tudják már az eredményt, amely államokban mind Harris nyert. Így az állás 95-35 Trumpnak. Emlékeztetőül: 270 elektori szavazatot kell elérni a győzelemhez. 270 to Win.

Ma 02:07

Szép lassan megérkeztek az eredmények Florida, Tennessee, Dél-Karolina, Mississippi, Alabama és Oklahoma államokból is, ahol mind Trump nyert.

Ma 01:31

Nyugat-Virginiában Trump tudott győzedelmeskedni. A republikánus jelölt így már 23, míg a demokrata jelölt csak 3 elektori szavazatnál jár.

Ma 01:02

Befutott a legelső eredmény! Magyar idő szerint 01:00-kor hirdettek eredményt Vermont államban, ahol Kamala Harris fölényesen győzött. Körülbelül 2 perc múlva megérkeztek az eredmények Kentucky és Indiana államból, ahol pedig a volt elnök, Donald Trump győzött.

Ma 00:20

Pennsylvaniában lassú és fáradságos a szavazatok számlálása.

Pennsylvania azon államok egyike, ahol a levélszavazatok számlálása csak a választási nap reggelén kezdődik, amikor a szavazóhelyek megnyílnak. Ez az egyik tényező, ami lassítja az eredmények közzétételét ebben a választási versenyben.

Fontos megjegyezni, hogy a levélszavazatok feldolgozása általában is hosszadalmas folyamat. A szavazatok kibontása és feldolgozása nagyon lassú, ami mindig lelassítja az eredmények közzétételét ebben az államban.

Ma 00:05

Mely szavazóhelyek zártak be?

Az első szavazóhelyek keleti parti idő szerint 18:00 órakor (00:00 CET) zártak be Indiana és Kentucky nagy részén.

Egy óra múlva, 19:00 órakor (01:00 CET szerdán), a következő helyeken zárnak további szavazóhelyek:

• Alabama (keleti részek, többek között Chambers, Lee és Russell megyék egyes részei)
• Georgia
• Florida (az állam nagy része)
• Indiana (megyék, többek között Gibson, Jasper, Lake, Laporte, Newton, Perry, Porter, Posey, Spencer, Starke, Vanderburgh és Warrick)
• Kentucky (nyugati megyék, amelyek a központi időzónában vannak)
• New Hampshire (az állam nagy része)
• Dél-Karolina
• Vermont
• Virginia

Ma 23:49 

A Georga államban üzemelő szavazókörök közül többet is pokolgépes támadással fenyegettek ismeretlenek az internten, valamint cirill betűkkel írt levelekben. Az FBI dolgozik az ügy megfejtésén.

Ma 23:02

Két megye is bejelentette Észak-Karolinában, hogy akár két órával is késleltetni fogják az eredmények publikálását. Döntésüket a más megyékben tapasztalt szavazógép problémákkal indokolták, mert így közel egy időben tudják kiadni a részeredményeket.

Ma 22:51

Jacksonville-i szavazókat rövid időre elterelték egy gyanús csomag miatt.

A floridai Jacksonville egyik szavazóhelyére érkező szavazókat kedden rövid időre egy másik helyszínre irányították, miután egy gyanús csomagot találtak az épület előtt.

Jerry Holland, a választási felügyelő, e-mailben közölte, hogy körülbelül 20 szavazót más helyszínekre küldtek nagyjából 40 percre, amíg a szavazóhely újra meg nem nyílt. Mint kiderült, a csomag egy hajléktalan személy személyes holmija volt.

Ma 22:35

Felmérések szerint az amerikaik közel háromnegyede tartja létfontosságúnak ezt a választást, amely miatt úgynevezett választási stressz alakulhat ki náluk. A szorongás leküzdésére a szakértők meditációt és pozitív gondolkodást javasolnak. Az egyik legnagyobb mentális egészséggel foglalkozó cég, a Headspace külön programot kínál a mobilos applikációjuk előfizetőinek „politics without panic” [politika pánik nélkül] címen.

A magánszektor mellett az egyházak is kínálnak hasonló lehetőségeket.

Ma 22:30

A Meta bejelentette, hogy amíg a szavazatszámlálás tart, korlátozzák az újonnan feladott poltikai hirdetések megjelenítését platformjaikon, köztük a Facebookon is. A techoriás a 2020-as választás során alkalmazta először ezt a módszert, miután Trump választási csalással vádolta Biden csapatát. Eredetileg csak a választás napján tervezték csökkenteni az eléréseket, de a biztonság kedvéért várnak vele további néhány napot.

Ma 22:21

Meghibásodtak szavazógépek Iowa államban.

A közép-iowai Story megyében, mely 100 ezer embernek ad otthont, jelentették, hogy több szavazógép is meghibásodott. Ezáltal eltolódhat a választási eredmény kihirdetése.

Ma 21:56

Virginia államban, Richmondban eltávolítottak egy szavazókörzet vezetőjét panaszok miatt.

A richmondi Választási Bizottság rendkívüli ülést tartott, és eltávolította az egyik szavazókörzet vezetőjét.

A bizottság elnöke, Starlet Stevens, egy telefonos interjúban elmondta, hogy 11 szavazó olyan szavazólapot kapott, amelyen csak az elnökválasztási verseny szerepelt, de a helyi választások nem.

Mivel ezek a szavazók leadták voksaikat, nem tudták újra leadni szavazatukat a helyes szavazólapokon.

Ma 20:52

Michigani szavazóhelyet zártak be gázszivárgás miatt.

A Michigan állambeli Northville városában a hivatalnokok délben bezártak egy szavazóhelyet, és a detroiti külvárosban lévő szavazókat egy másik körzetbe irányították egy földgázszivárgás miatt.

Ma 20:49

Korrigált szavazólapok vannak úton egy alabamai megyébe, miután hiányzó oldalt fedeztek fel.

Az Alabama állambeli St. Clair megyében néhány szavazóhelyre keddi választásra küldött szavazólapokról hiányzott egy állami és egy helyi módosítás – jelentette be Andrew Weathington, a megye helyi bírája egy keddi sajtótájékoztatón.

Ma 20:42

Egy férfit letartóztattak Michiganben, mert támadással fenyegetőzött Trump győzelme esetén.

A michigani hatóságok kedden reggel letartóztattak egy 25 éves férfit, aki állítólag azzal fenyegetőzött, hogy erőszakos támadást hajt végre, ha Donald Trump nyeri a választást.

Az ügyészek szerint Isaac Sissel egy fenyegetést küldött az FBI Nyugat-Virginiában működő Nemzeti Fenyegetéskezelési Központjához. A fenyegetés szövege így szólt: „Támadást fogok végrehajtani a konzervatív keresztény söpredék ellen, amennyiben Trump megnyeri a választást.”

A fenyegetés így folytatódott: „Van egy lopott AR-15-ös fegyverem és egy célpontom, akit nem nevezek meg, hogy folytathassam a tervemet. Amíg nincs konkrét áldozat vagy lehetőség a fegyver rejtekhelyének megtalálására, az FBI semmit sem tehet, amíg végre nem hajtom a támadást.”

Ma 20:32

Néhány szavazót elutasítottak az arizonai Apache megyében, mielőtt leadhatták volna voksukat, hibás gépek miatt. A szavazási problémák „a legrosszabbak, amelyeket valaha láttunk” – mondta Katherine Belzowski, a Navajo Nemzet Igazságügyi Minisztériumának helyettes főügyésze a CNN-nek.

A hibás gépek csak a javaslatokat, nem pedig a jelölteket nyomtatják a szavazólapokra, ezért a szavazóbiztosok expressz szavazógépeket (EVM-eket) kénytelenek használni – mondta Belzowski. A megye minden szavazóhelyiségében csak egy EVM van, és ezek a gépek gyakran lefagynak.

Nem világos, mi okozza a technikai problémákat, de a hivatalos közlések szerint Apache megyében nem újkeletűek a szavazási nehézségek.

Ma 20:15

A nevadai szavazók fele már leadta voksát. A demokraták aggodalmukat fejezték ki, mivel a republikánusok tízezrekkel előzik meg őket az előzetes szavazásban.

Nevadában a demokraták ahhoz vannak hozzászokva, hogy ez fordítva történik.

Miért szavaz most több republikánus előzetesen? Ennek oka lehet, hogy Donald Trump ezúttal arra buzdította híveit gyűlésein, hogy szavazzanak korán.

A 2020-as választás előtt Trump azt mondta, hogy csak a választási napon leadott szavazatok biztonságosak.

A demokraták reménykednek abban, hogy a republikánusok ezzel „felélik” a szavazataikat. Lényegében azok, akik most előzetesen szavaznak, kivonják magukat azok közül, akik a választási napon mennének el szavazni Las Vegas szavazóhelyiségeibe.

Van azonban egy másik lehetőség is: ha több, frissen mozgósított republikánus jelenik meg szavazni, az komoly problémát jelenthet a demokraták számára ebben az államban.

Ma 20:10

Egy pennsylvaniai szavazókör két órával tovább tarthat nyitva egy szoftverhiba miatt. A Cambria megyei körletben a korai órákban nem tudta  beolvasni a számítógépes rendszer a szavazólapokat, ezért este 8 óra helyett 10-kor zárják itt az urnákat. A hoszabítást a megyei bíróság és a helyi választási bizottság is jóvá hagyta.

Ma 20:05 

Egy szavazó nyilatkozata alapján megerősítést nyert, hogy a vallási meggyőződés kiemelt szerepet játszik a választók döntésében. Az első alkalommal szavazó Jasmine Perez az AP-nek elmondta, hogy azért voksolt Donald Trumpra, mert a sajátjával azonosnak látja spirituális értékeit. „Ami leginkább Trump felé orientált az az, hogy katolikus vagyok és nagyon sok értékemet látom nála visszaköszönni…” – mondta.

Ma 19:15

A Portfolió vezető elemzője szerint a forint árfolyamaira is hatással lesz az elnökválasztás kimenetele, de a devizapiacot biztosan befolyásolni fogja. Nagy Viktor elmondta azt is, hogy Trump győzelme esetén kiélesedhet a gazdasági háború Kína és az USA között, amely hosszútávon negatív hatással lesz a devizák árának alakulására, ugyanakkor ebben a szcenárióban a hadiipar megerősödése is várható. Harris győzelme szinte azonnali forintgyengítő hatással lenne a szakértő szerint, mivel a Kormány Trump diadalára készült fel. Ugyanakkor Kamala Harris győzelme az elektromos autókat gyártó és forgalmazó cégek konjunktúráját hozhatja el. Az elemző szerint első körben az amerikai cégek érintettek, második körben pedig az amerikai piacra exportáló vállalatok.

Ma 18:35

Bombafenyegetések miatt néhány szavazóhelyiséget be kellett zárni Atlantában, Georgia államban.

A Fulton megyei rendőrség – amely magában foglalja Atlantát – közölte, hogy több bombafenyegetés és egyéb fenyegetés érte a szavazóhelyiségeket, és emiatt néhányat le kellett zárni.

Ezeket a fenyegetéseket időközben elhárították, és a szavazóhelyiségek ismét megnyitottak. A helyi rendőrség közölte, hogy bírósági végzést kérnek, amely lehetővé tenné, hogy a bezárás miatt kiesett időt pótolva hosszabb ideig nyitva tartsanak ezek a szavazóhelyek.

Fontos megemlíteni, hogy Georgia volt az az állam, amelyet a republikánusok a 2020-as választási eredmények megfordítására tett erőfeszítéseik középpontjába állítottak.

Ez az erőfeszítés végül sikertelen volt, de Donald Trump felhívta Georgia állam választási hivatalnokát, és arra kérte, hogy „adjon neki 11 780 szavazatot”. Ez nem történt meg, és Trumpot több feltételezett bűntárssal együtt végül vádat emeltek ellene. A választás végül Joe Biden javára dőlt el, de 16 napba telt, mire lezárták.

Azóta módosították a törvényeket, hogy a szavazatokat korábban lehessen megszámolni és az eredményeket hamarabb lehessen közzétenni, így most gyorsabb eredményekre számítunk.

Ma 18:15

Az egyik legfontosabb kérdés: mi a nézőpont Teheránból?

Tohid Asadi, író és iráni ügyek szakértője szerint az irániak vegyes érzelmekkel – kétkedéssel és reménnyel – követik az amerikai elnökválasztást.

„Vannak, akik abban reménykednek, hogy ez a választás közeledést hozhat, mivel egy reformista, kiegyensúlyozottabb elnök van hivatalban Teheránban. Néhányan azt remélik, hogy ez a választás jobb kapcsolatok felé vezethet,” mondta Asadi az Al Jazeerának Teheránból.

„De vannak olyanok is, akik úgy vélik, hogy függetlenül attól, ki nyeri a választást, Washington Teheránnal kapcsolatos átfogó stratégiája nem fog nagy változáson átmenni.”

A szélesebb régió jelenlegi helyzete, beleértve az Irán és Izrael közötti feszültség fokozódását, amelyet mindkét amerikai elnökjelölt támogat, szintén aggodalomra ad okot az irániak körében.

„Jelentős a bizalmatlanság és a kétkedés arra vonatkozóan, hogy ez a választás végül hogyan fog alakulni, és milyen hatással lesz az Egyesült Államok és Irán kapcsolatára,” mondta Asadi.

„Összességében azt hiszem, a vélemények nagyon megosztottak: egyesek Trumpot részesítik előnyben a világos, egyenes megközelítése miatt; mások Kamala Harrist preferálják, mert az ő megközelítését diplomatikusabbnak, kevésbé konfrontatívnak tartják.”

Ma 18:05

A Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) nevében feltehetően nem amerikai dezinfármotorok hamis információkat terjesztettek. Az üzenetek értelmében a szavazókörzetek látogatása veszélyes lehet, mert magas a terrorfenyegetettség. A forrást még nem sikerült azonosítani, de az FBI orosz vagy iráni hátteret sejt, mivel ezek azok az országok, amelyek érdekeltek lehetnek az elnökválasztás szabotálásában.

Ma 17:28

A vallási meggyőződésnek is szerepe van a választók döntésében – derül ki Nagy-Bató Jonatán cikkéből, amely ma hajnalban jelent meg honlapunkon.

Nehéz azonban megtippelni egy-egy felekezet politikai viselkedését, hiszen az etnikai háttér is nagyon fontos. A katolikus közösség tagjai között is hatalmas divezitás lehet Jonatán kutatása szerint, mert az istentiszteleteket rendszeresen látogatók nagyobb eséllyel szavaznak jobbra, mint a miséken részt nem vevő társaik. A hivatkozott közvélemény-kutatások szerint a szavazókat a kampány legfontosabb kérdései, így az abortusz, az LMBTQ kérdések, valamint a határvédelem és migráció foglalkoztatja leginkább és 30% úgy nyilatkozott, hogy kizárólag a vele azonos értékeket valló jelöltre fog voksolni. A kereszténység kérdésben tegnap kerekasztal-beszélgetést tartottunk, amelynek videófelvétele hamarosan elérhető lesz online.

Ma 16:45

Minden szem Michigan muszlim, arab szavazóira szegeződik.

Dearborn városában található az Egyesült Államok legnagyobb arab és muszlim amerikai közössége.

Jelenleg minden szem arra irányul, hogy ők hogyan szavaznak majd. Ha itt beszélgetsz az emberekkel, sokan Jemenből, Szíriából, Palesztinából és Libanonból származnak. Sokan a Közel-Keleten dúló háborúk elől menekültek el, így ez a választás rendkívül fontos számukra.

Észrevehető, hogy változás történt szavazási szokásaikban. Hagyományosan az arab és muszlim amerikaiak a Demokrata Pártra szavaztak, de ez most kezd változni, főleg a gázai és libanoni háborúk miatt.

„Azt hallottuk, hogy sokan a Zöld Párt jelöltjére, Jill Steinre szavaznak majd, míg mások Donald Trumpot támogatják.”

Az emberek már kora reggel óta szavazni mennek.

Ma 16:40

Orosz-ukrán háború: mi az álláspontja Harrisnek?

Harris támogatta Ukrajnát az orosz invázióval szemben, valamint a Biden-adminisztráció azon törekvését, hogy az európai és NATO-szövetségesek folyamatos katonai támogatást és finanszírozást nyújtsanak Kijevnek.

„Ha Donald Trump lenne az elnök, Putyin már most Kijevben ülne” – mondta Harris október elején egy interjúban a CBS 60 Minutes című műsorában.

Hozzátette, hogy nem találkozna kétoldalú tárgyalásra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a háború megoldása érdekében. „Ukrajnának beleszólása kell, hogy legyen saját jövőjébe.”

Ma 16:35

Orosz-ukrán háború: mi az álláspontja Trumpnak?

Trump hírhedten kijelentette, hogy 24 órán belül megoldaná az ukrajnai háborút Oroszországgal. „Ha én leszek az elnök, egy nap alatt lezárom ezt a háborút” – mondta egy CNN városházi fórumon tavaly.

Trump korábban dicsérte Vlagyimir Putyint, és büszkélkedett az orosz vezetővel való jó kapcsolatával.

Ugyanakkor bírálta az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij további amerikai támogatásra irányuló kéréseit a háború közepette, mondván, hogy „ez sosem ér véget”.

„Még azelőtt meg fogom oldani ezt a helyzetet, hogy elnökjelöltként a Fehér Házba lépnék” – mondta Trump egy júniusi rendezvényen.

Még nem tisztázott, hogy Trump visszafogja-e az USA Ukrajnának nyújtott támogatását, ha újraválasztják, de ez a lehetőség komoly aggodalmat keltett az ukrán vezetés körében.

Ma 15:40

Az izraeliek Trump győzelmében reménykednek.

Izrael 12-es csatornájának közvélemény-kutatása szerint az izraeliek túlnyomórészt Trumpot támogatják Harris-szel szemben az Egyesült Államok következő elnökeként.

Dan Perry, a jeruzsálemi Külföldi Sajtószövetség volt elnöke szerint ez annak köszönhető, hogy sok izraeliben az a kép él, hogy Trump „bármit támogatna, amit az ország tesz.”

Perry azonban úgy véli, hogy az izraeliek „meglepődhetnek, mivel Trump nagyon szeszélyes,” és úgy becsülte, hogy Trump inkább sürgetné a gázai népirtás gyors befejezését, mint Harris.

„Úgy gondolom, hogy Trumpot kevésbé érdekelnének az eszközök, amelyekkel ezt elérik, de az a gondolat, hogy belenyugodjon egy végtelen háborúba, miközben ő maga is kijelentette, hogy utálja az ilyen háborúkat, gyenge lábakon áll,” mondta Perry az Al Jazeerának.

„Trump türelmetlensége… és a hajlandósága, hogy megmutassa, hatalma van, akár Izrael ellen is fordulhat,” tette hozzá Perry. „De persze ez nem biztos, hiszen Trumpot valójában nem fogja érdekelni, mi történik a helyszínen.”

Trump, aki elnöksége alatt áthelyezte az amerikai nagykövetséget Tel-Avivból Jeruzsálembe, és elismerte Izrael szuverenitását a szíriai, izraeli megszállás alatt álló Golán-fennsík felett, „Izrael történetének legjobb elnökének” nevezte magát.

Ma 15:11

Dél-Korea növelheti az energiabehozatalt az USA-ból, ha Donald Trump nyeri a választást és szigorít a kereskedelmi partnerekkel szembeni nyomáson.

A szöuli tisztviselők hónapok óta készülnek egy Trump vagy Kamala Harris elnökségre, mivel Trump győzelme esetén nagyobb kockázatokra számítanak az ország számára, amely erősen függ a nemzetközi kereskedelemtől, közölték az ügyet ismerő, de nevük elhallgatását kérő források.

Az egyik fontos téma Dél-Korea növekvő kereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben. Az információk szerint a dél-koreai kormány arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy növeljék az amerikai olaj- és gázvásárlásaikat, ha Trump elnöksége alatt a kereskedelmi egyensúlytalanság problémává válik. Más országok, mint Kína és Mexikó, szintén jelentős kereskedelmi többletet mutatnak az USA-val szemben.

A november 5-i amerikai elnökválasztás szoros versenyt ígér Trump és Kamala Harris alelnök között. Világszerte a döntéshozók igyekeznek felmérni, mit jelenthetne egy esetleges második Trump-ciklus Washington külpolitikájában, különösen, mivel Trump ígéretet tett arra, hogy minimum 10 százalékos vámot vet ki minden importra, és akár 60 százalékra növeli a kínai termékek vámját.

Dél-Korea kulcsszereplő a félvezetőgyártásban, ami fontos az USA kínai exportellenőrzési törekvései szempontjából. Ugyanakkor Szöul az amerikai csapatok jelenlétére támaszkodik Észak-Korea visszatartásában, amely egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait Oroszországgal és katonákat küld Moszkva támogatására az ukrajnai háborúban. Észak-Korea kedden feltételezett ballisztikus rakétát lőtt ki.

A szöuli tisztviselők az elmúlt hetekben találkozókat tartottak üzleti vezetőkkel és kutatóintézetekkel, hogy az amerikai választások utáni stratégiákról tárgyaljanak. Trump előző elnöksége kezdetén Dél-Korea sietett megoldást találni az amerikai energiahordozók felvásárlásának növelésére, állítják az ügyet ismerő források. A kormány most ismét megkeresheti a főbb olajimportőröket, hogy emeljék az amerikai beszerzések arányát, bár ez nem mindig hozza a kívánt növekedést. Ezúttal a közel-keleti geopolitikai kockázatok is plusz ösztönzést jelenthetnek az amerikai behozatal felé forduló cégek számára, tették hozzá.

Ma 15:10

Libanonban Harris és Trump „egy érem két oldalának” számít. A választást sok országban a háború és béke, stabilitás vagy bizonytalanság közötti különbségként látják.

Azonban a Közel-Keleten sokan úgy gondolják, hogy bár a két jelölt sok kérdésben különbözhet, ebben a régióban jobban egybehangzanak, mint bárhol máshol.
Itt az emberek úgy vélik, hogy mindkét jelölt ugyanazt a retorikát képviseli, amelyet már régóta hallani: Izraelt feltétel nélküli támogatásban részesítik, és ez valószínűleg a hivatalba lépésük után is folytatódik.
Nagy remények nincsenek arra, hogy a dolgok drasztikusan megváltoznak. Amit a Biden-adminisztrációtól láttunk, az sikertelen próbálkozások a tűzszünet elérésére a Hezbollah és Izrael közötti konfliktus lezárására, és ezek eddig nem hoztak eredményt.
A hivatalos álláspont, amelyet különböző kormányzati szintekről hallottunk, az, hogy az Egyesült Államok nem volt elég erős ahhoz, hogy Izrael ellen kiálljon és nyomást gyakoroljon rá a tűzszünet érdekében – ez a kormány hivatalos álláspontja.
A libanoni állampolgárok véleménye szerint ez a két jelölt lényegében egy érem két oldala.
Nincs arra sok esély, hogy drasztikus változás lesz, bárkit is választanak az elnöki hivatalba. Az amerikai politika Izrael oldalán fog állni, és a dolgok folytatódnak úgy, ahogy eddig is – ezt remélik.

Az ázsiai ország szinte teljes energiaigényét importból fedezi, és otthont ad a világ egyik legnagyobb finomítói klaszterének. Az idei év során gázimportjának mintegy 11 százaléka, olajimportjának pedig 17 százaléka származott az Egyesült Államokból. A SK Innovation és a GS Caltex a legnagyobb importőrök közé tartoznak.

A dél-koreai kereskedelmi minisztérium nem kívánt nyilatkozni a kormány terveiről. A SK Innovation és a GS Caltex szintén nem kommentálta a hírt.

Ma 13:22

Arizona Maricopa megyéjében mesterlövészekkel védik a szavazatszámlálókat. A komoly biztonsági intézkedésrea 2020-as tapasztalatok adnak okot, amikoris Donald Trump azt állította, hogy választási csalás útján vesztette el a megyét és felfegyverkezett hívei megrohamozták a voksok összesítésének otthont adó épületet.

Ma 11:05

Hivatalosan is kezdetét vette a választás. A szavazókörök helyi idő szerint hajnali 5 órakor nyitnak és este 6-kor zárnak. Vermontban néhány perce nyitották meg a szavazóköröket. Részeredmények legkorábban holnap hajnali 1 óra környékén várhatók.

Ma 10:00

Több szavazókörben is komoly biztonsági intézkedéseket tesznek az ott dolgozók védelme érdekében. Mindezt az esetlegesen elszabaduló indulatok és tüntetések miatt. Egyes üzlettulajdonosok deszkákkal védik kirakatukat.

Ma 5:22

New Hampshire állam Dixville Notch nevű településén már le is zárult a szavazás. Itt hagyományosan éjfélkor tartják a voksolást. Az eredmény közel 50-50% a két jelöltre.

Tegnap 

A kampány hajrájában mindkét jelölt Pennsylvania államban volt tevékeny.

Korábban történt

A mai események eredményesebb feltárása érdekében néhány mondatot ejtünk a jelöltekről és kampányukról.

A legtöbbet a két nagy párt jelöltjeiről hallani, hiszen gyakorlatilag csak ők esélyesek. Idén van azonban négy független vagy más pártból érkező jelölt is. A Demokrata Párt színeiben Kamala Harris indul, aki Joe Biden alatt alelnökként vett részt az  Államok politikájában az előző ciklusban. A Republikánus Pártot Donald Trump képviseli, aki 2016 és 2020  már betöltötte az elnöki szerepkört. Mellettük rajtvonalhoz áll még Cornel West, Jill Stein, Chase Oliver és Claudia De la Cruz. Utóbbiak nem igazi politikai tényezők, így a következőkben jelöltek alatt Trumpot és Harrist értjük.

Harris pártjának értékei mentén liberális kampányüzenetekkel vágott neki a választást megelőző időszaknak, míg Trump a konzervatív értékek mentén mozgott. Az abortusz kérdése már jó ideje terítéken van, így idén is előkerült. Természetesen a két jelölt ellentétes állásponton van. Hasonló jellegű a bevándorlás kérdése, valamint az LMBTQ dilemmák. Trump az ukrajnai háború, valamint a gázai válság lezárását is megígérte támogatóinak.

Kampánybeszédei során Donald Trump ellen két alkalommal is merénylet-kísérlet történt. Az első esetben fejétől nem messze haladt el egy lövedék, a fülét érte a lövés.