November 12-én Dr. Kaiser Ferenc és Háda Béla a Dél-kínai tenger térségében kialakult sziget- és területviták kapcsán tartott előadást a Biztonságpolitikai Szakkollégium tagságának, melynek keretében bepillantást nyerhettünk a konfliktus történeti előzményeibe, valamint geopolitikai és geostratégiai összefüggéseibe.
Háda Béla előadásában tágabb történeti kontextusba helyezte a Malajziát, Vietnamot, Fülöp-szigeteket, Kambodzsát, Indonéziát, Szingapúrt, Tajvant és a Kínai Népköztársaságot érintő területvitákat, külön kitérve a tengeri útvonalak évezredes távlatokra visszatekintő jelentőségére. Az érintett szigetvilág természeti adottságait tekintve leszögezte, hogy a kevés földterület alkalmatlan az emberi élet hosszú távú fenntartására. Az előadó ezt követően a gyarmatosítás előtti dinasztikus hagyományokat, a 19. század eseményeit, a poszt-gyarmati korszakot, illetve a hidegháború nagyhatalmi dinamikáját mutatta be a hallgatóság számára.
Az előadás második felében a jelenlegi állapotok alapján megismerhettük, milyen arányban és elrendezésben tartják fennhatóságuk alatt az érintett országok az egyes szigeteket, ezek eloszlása hogyan kötődik az adott ország földrajzi viszonyaihoz, illetve milyen összefüggések vannak a fontosabb stratégiai elhelyezkedések és a területen áthaladó logisztikai útvonalak között.
Végül külön kiemelt szereplőként Háda tanár úr vázolta a Kínai Népköztársaság szerepét a térségben, a KNK fennhatósága alá tartozó szigeteket, ezekhez kapcsolódó stratégiai infrastrukturális beruházásokat (zátonyfeltöltés és kifutópálya építés), valamint a kínai álláspontokat a terület kérdésköre kapcsán, különös tekintettel a legújabb kínai ?Fehér Könyv? elemzésének tükrében.
Dr. Kaiser Ferenc, szintén történelmi távlatokból indulva, megemlítette a kínai Zheng He admirális XVI. századi expedícióit. Előadásában a politikai dinamika mellett sokkal inkább a szigetvita geostratégiai összefüggéseire helyezte a hangsúlyt, mely kapcsán a területen áthaladó kereskedelmi útvonalak kapacitásának globális jelentősége, valamint a logisztikai és stratégiai szempontból kulcsfontosságú fojtópontok kerültek bemutatásra.
Ezt követően a kínai haderő modernizáció néhány aspektusába nyerhettünk betekintést, valamint ennek a térség erőviszonyira gyakorolt lehetséges jövőbeni hatásaira világított rá az előadó.
Végül, a logisztikai útvonalak jelenlegi helyzetének tisztázása mellett az előadó bemutatta a klímaváltozás hatására az északi-sarkvidéki jégtakaró visszahúzódásával megnyíló útvonalak esetleges hatását a globális gazdasági és nagyhatalmi viszonyok dinamikájára.
Az előadásokat követően a hallgatóság kérdései élénk diskurzust indítottak, így meghallgathattuk, hogy mennyiben lehet releváns India, vagy akár Japán szerepe a régió viszonyainak rendezésében. Ezt követően Kína energiafüggősége került szóba, amely kapcsán az előadók kiemelték, hogy azt még a legoptimistább feltételezések szerint sem elégíthetné ki a vitatott területek mélyén sejtett energiahordozók mennyisége.
(Szerkesztette: Fekete Csanád)
