„Korszerű hadviselés, korszerű vezetői felfogás” I. – Összefoglaló Dr. Porkoláb Imre dandártábornok...

„Korszerű hadviselés, korszerű vezetői felfogás” I. – Összefoglaló Dr. Porkoláb Imre dandártábornok előadásáról az MH ÖHP-n

3746
1
Megosztás
(Forrás: http://www.honvedelem.hu/files/9/55456/b4.jpg, a letöltés dátuma: 2016.02.10.)

A Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságán (MH ÖHP) 2016. február 03-án megrendezett „Korszerű hadviselés, korszerű vezetői felfogás” című tudományos konferenciája szorosan illeszkedett az ÖHP-n 2009-ben alapított kutatóhely célkitűzéseihez. A soron következő rövid összefoglalókban az elhangzott előadásokat foglaljuk össze.

Dr. Böröndi Gábor dandártábornok, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság, szárazföldi haderőnem főnöke megnyitójában hangsúlyozta, hogy a konferencia témaválasztása rendkívül aktuális: nem csak az átalakuló biztonsági környezet miatt, hanem azért is, mert a hadviselés módjaiban jelentős változások következtek be. „Bár missziós tapasztalataink jelentősen gyarapodtak az elmúlt időszakban, azonban a harctevékenységek értékelése – objektív okokból – háttérbe szorult.” – fogalmazott a tábornok. Bevezetőjében kiemelte azt is: „a műveletek direkt és indirekt megközelítésében bekövetkező változás mellett figyelemmel kell lennünk napi feladatainkra is, amelynek hatásai a migráns válság kezelésében is jelentkeznek”.

Dr. Böröndi Gábor dandártábornok (Forrás: http://www.honvedelem.hu/files/9/55456/b1.jpg, a letöltés dátuma: 2016.02.10.)
Dr. Böröndi Gábor dandártábornok (Forrás: http://www.honvedelem.hu/files/9/55456/b1.jpg, a letöltés dátuma: 2016.02.10.)

A nyitó előadást „NATO leadership development: A jövőbeni biztonsági környezet hatásai a vezetői magatartásra és a jövő vezetőivel szemben támasztott követelmények feltérképezése” címmel Dr. Porkoláb Imre dandártábornok tartotta, aki a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokság (NATO ACT) parancsnokának pentagoni képviselőjeként volt jelen. Az előbbiekben említett szervezetet úgy jellemezte, hogy az a NATO legfőbb szerve, amely felelős a jövőbeni változásoknak történő megfelelésért, a képességfejlesztésekért, valamint az oktatás, képzés és gyakorlatok végrehajtásáért. Porkoláb tábornok előadásában megállapította: „Napjaink rendkívül dinamikus biztonsági környezetben az ember, mint hadszíntér, ha úgy tetszik, mint domain (speciális jellemzőkkel bíró tartomány – A szerző) jelenik meg”. Ebben a gondolkodásban az emberi tényező olyannyira fontos, hogy az adott esetben felül írhatja nem csak a létszámbeli, hanem a haditechnikai fölényt is felül írhatja. „Minden fejben dől el…” – hangsúlyozta Porkoláb – „… akár már jóval az összecsapás kezdete előtt”.  Napjaink hibrid (integrált) műveleteiben számos tényezőre kell figyelni, de különösen arra, hogy melyek a meglévő a biztonságpolitikai kihívások, azok hatásai és különösen arra, hogyan válaszolunk ezekre? A NATO által megfogalmazott, a jövőt érintő biztonsági kihívások az ún. „long term strategic foresight analysis” (SFA – tükör fordításban: hosszú távú stratégiai elgondolás) keretein belül értelmezhetők. Ennek a katonai műveletekre vonatkozó elemei az ún. „a jövő szövetséges műveleteinek keretei” (FFAO – Framework for Future Alliance Operations), amelyek befolyásolhatják a védelmi tervezés egyes folyamatait (NDPP – NATO Defence Planning Process). Az SFA kialakításában magyar szakértők is részt vesznek, amelynek során öt terület, tizenöt hosszú távú és nyolc feltörekvő trend, és harminchat befolyásoló tényező megállapítását végezték el. Az hosszú távú stratégiai elgondolások 2013-ban megállapított területei a politikai, emberi, technológiai, gazdasági, környezeti dimenziókat vették alapul (s ez elgondolkoztató a hagyományos biztonságpolitikai felosztást ismerve! – a szerzők). A legfontosabb megállapítások, amelyek a 2030-ra vonatkozó trendeket jelenítik meg:

  • a globális hatalmi centrum eltolódása hatással lesz a politikai rendszerekre;
  • a népességnövekedés, demográfiai változások, migráció és urbanizációs folyamatok hatásai együttesen jelentkeznek;
  • a technológiai forradalom egyre gyorsabb ütemben halad;
  • a környezeti hatások (klímaváltozás, természeti katasztrófák) befolyásolják a gazdaságot és a nemzetközi kapcsolatokra is hatással lesznek. [1]

A tábornok hangsúlyozta, hogy az említett folyamatok modellezése rendkívül komoly kihívást jelent még a legmodernebb technológiával is.

A 2015-ben megállapított, a jövő szövetséges műveleteinek kereteire (FFAO) megfogalmazott megállapítások tíz biztonsági kihívásra (IS – Instability Situations), öt Stratégiai Katonai Perspektívára (SMP – Strategic Military Perspectives) és katonai befolyásoló tényezőkre (MI – Military Implications) vonatkoznak. A témánk szempontjából lényeges katonai megközelítés alapvető területeihez a

  1. műveleti tempó, azaz a katonai kötelékek reagáló képességének, adaptációs képességének és rugalmasságának fejlesztése;
  2. biztonsági hálózatok, azaz a partnerek bővítésével képességnövelés, lehetőségek feltérképezése és befolyás növelése;
  3. megosztott reziliencia, azaz a stratégiai sokk-hatást követően a haderő műveleti képességének visszaállítása, illetve ellenálló képesség fejlesztése;
  4. környezet átfogó értelmezése, azaz a vezetők számára a döntéshozatal előkészítése érdekében a dinamikusan változó környezet nyomon követése és a lehetőségek feltérképezése, valamint átfogó értelmezése;
  5. valamint a stratégiai kommunikáció, azaz a szövetségi narratíva kommunikációja, a közös feladat-végrehajtás és a siker kivívása érdekében tartozik. [2]
Dr. Porkoláb Imre dandártábornok (Forrás: http://www.honvedelem.hu/files/9/55456/b4.jpg, a letöltés dátuma: 2016.02.10.)
Dr. Porkoláb Imre dandártábornok (Forrás: http://www.honvedelem.hu/files/9/55456/b4.jpg, a letöltés dátuma: 2016.02.10.)

Ez utóbbi téma kapcsán érdemes kiemelnünk, hogy a stratégiai kommunikáció témakörét tárgyaló hazai szakirodalom szegényesnek mondható, jól lehet annak kapcsolata (elmélete és gyakorlata) napjaink kis háborúival kimutatható. [3]

Porkoláb tábornok a fentieken kívül még jelentősnek tartotta az amerikai stratégiai előrelátás fontos dokumentumát (Operational Environments 2028). Ez 2012-ben jelent meg és a szembenálló fél képességeit, stratégiáját, valamint szemléletét ismerteti. Ebben a szárazföldi műveletek jellemzőit taglaló kiadványban lényeges megállapítások találhatók a politikai, katonai, gazdasági, társadalmi, információs, infrastrukturális, fizikai és időbeli kondíciókra vonatkozóan. Ezek trendszerűen a városiasodásban, globális megfigyelésben, a gyorsuló technológiai innovációban és konfliktusok jellegének megváltozásában jelennek meg.[4] Az előadó továbbá kiemelte, hogy az adott alegység parancsnok a média szeme előtt kell, hogy végrehajtson műveleteket, s erre fel kell készülni. Hangsúlyozta az is, hogy napjainkban nagyon sok esetben a védelmi ipar követi a más területeken zajló technológiai fejlődést. Ez korábban épp fordítva zajlott: a katonai fejlesztések jóval megelőzték a polgári ipar erőfeszítéseit.

A jövő hadviselését a „VUCA” mozaikszóval jellemezte, amely „a változékonyság” (variability), „bizonytalanság” (uncertanity), „komplexitás” (complexity), valamint a „többértelműség” (ambiguity) angol nyelvű megfelelőit képezi le. Mindezt mátrixba foglalta, amely a következő értelmezési kereteket jelenti:

A "VUCA" mátrix, (Forrás: Dr. Porkoláb Imre dandártábornok: NATO leadership development, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p.14.)
A “VUCA” mátrix, (Forrás: Dr. Porkoláb Imre dandártábornok: NATO leadership development, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p.14.)

Ennek kapcsán Porkoláb felhívta a figyelmet arra, hogy a vezetésben növelni kell a tempót, a befolyást, valamint az előrelátás sebességét.

Előadásának harmadik részében a jövő vezetőivel szemben támasztott követelményeket fogalmazta meg. A NATO számára rendkívül fontos az ember, s a jövő vezetőivel szemben támasztott követelmények, ugyanakkor a felkészítést, a kiképzést átfogó módon kell végrehajtani. A művelet során elsajátított tapasztalatokat fel kell dolgozni és át kell adni, ezt segíti elő a NATO JALLC (Joint Analyses and Lessons Learned Centre) tevékenysége.

A változó gondolkodásmód egyes elemeit foglalja össze az a kiadvány, amit 2013-ban adott ki az amerikai Nemzetvédelmi Egyetem „Changing Mindsets to Transform Security: Leader Development for an Unpredictable and Complex World” címmel.

Az előadó idézte Raymond T. Odierno nyugállományú vezérezredes, az amerikai szárazföldi erők (ARMY) korábbi vezérkar főnöke azon megállapítását, amely szerint „a csökkenő költségvetés ellenére rendelkezünk azzal a képességgel, hogy olyan megfelelő vezetőket képezzünk, akik képesek gondolkodni ebben a rendkívül komplex környezetben”. [5]

Az ARMY műveleti koncepcióját tárgyaló 2014-es kiadvány előszavában Odierno tábornok úgy fogalmazott „ez a kiadvány első alkalommal fókuszál egyszerre a harcászati, hadműveleti és a hadászati szintek bemutatására…az a környezet, amelyben a szárazföldi erők működnek ismeretlen, mint ahogy az ellenség, a helyszín és a koalíció is az”. [6]

Porkoláb tábornok szerint a kiadványban megállapítják, hogy az emberi erőforrás a tíz műveleti alapvetés legfontosabb összetevője. [7]

Egy másik, ugyancsak 2014-ben kiadott kiadványt, amelynek címe „Force 2025 and Beyond”, értékelve az előadó úgy vélte, hogy abban a vezető képességfejlesztés és az emberi erőforrás optimalizálásának kiemelt szerepe van. Az „emberi erőforrás koncepciója” (The US ARMY Human Dimension Concept) című anyag pedig az emberi dimenzió képességfejlesztéseinek irányait és követelményeit határozza meg. [8] Az amerikai szárazföldi haderőben tevékenykedő polgári alkalmazottakra vonatkozó elképzeléseket pedig a „Civilian Workforce Tranformation” cikk ismerteti. [9]

Végül Porkoláb tábornok javaslatokat fogalmazott meg az egyes elemzések alapján: ezeket három koncepcióban és öt javasolt programban jelölte meg.

A három koncepció, amelyek kialakítása, működtetése elvezethet az adaptív, hatékony haderő létrejöttéhez:

  1. A kognitív dominancia: olyan intellektuális fölényt jelent, ami megnöveli a teljesítő képességet, egyúttal szemléletváltást is okoz (kötött vs. fejlődő gondolkodás).
  2. Realisztikus képzés: ebben kiemelt szerepet kap az ún. „stratégiai tizedes” megközelítés.
  3. Szervezeti transzformáció: ennek lényege az, hogy a szervezeti kultúra is változik.

Az öt javasolt program összetevői álláspontja szerint:

  1. az átfogó fitnesz: nem csak a testi felkészültséget, hanem a szellemi, érzelmi intelligenciát is jelenti (comprehensive fitness soldier), ők az ún. „műveleti sportolók”;
  2. az oktatás: a technológia befolyása óriási, moduláris rendszerű tanulásban, távoktatásban, és „élő” doktrínák megalkotásában kell gondolkodni;
  3. a kiképzés: interoperabilitási képesség fejlesztése, a kiképzés visszaállítása a teljes spektrumú műveletekre (akár nukleárisra is), olyan gyakorlatok végrehajtása, amikor nincs információs elérhetőség (például nincs áram), valamint az ún. „transmedia learning” alkalmazása, amelyben sok forrás és sok platform kombinálható (Twitter), illetve szintetikus környezet kialakítása;
  4. a vezető-kiválasztás és fejlesztés: ez precíziós és kompetencia alapú kiválasztást jelent,
  5. a kutatás és kísérletek: fontos a költség megtakarítás és az előre gondolkozás, az ipar bevonása, és az inkubátor házakban történő tesztelés lehetősége.

Összefoglalásként megállapítható, hogy Dr. Porkoláb Imre dandártábornok rámutatott a vezetők fejlesztésének jelenlegi NATO és amerikai trendjeire. Az általa megfogalmazott javaslatokat külön-külön értelmezve is kimutatható az a hatalmas kihívás, amely a vonatkozó átalakítási törekvéseket jellemzi. Jelen sorok szerzőjének álláspontja szerint rendkívül fontos lenne, ha a bemutatott elképzelések értékelése az egyes szakmai műhelyekben úgy valósulna meg, hogy azok – megfelelő kritikai szemlélet alkalmazásával – hatékonyan és reálisan felhasználhatók lennének a Magyar Honvédség vezetőképzésében és kiválasztásában.

A következő összefoglaló témája: Lippai Péter ezredes: „A KÜLDETÉSORIENTÁLT VEZETÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉSEN KERESZTÜL”

Felhasznált irodalom:

  1. Porkoláb Imre dandártábornok: NATO leadership development, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p.9.
  2. Porkoláb Imre dandártábornok: NATO leadership development, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p.11.
  3. Németh József Lajos: A (stratégiai) kommunikáció és a háború kapcsolata napjaikban, HADTUDOMÁNY: A MAGYAR HADTUDOMÁNYI TÁRSASÁG FOLYÓIRATA 2013:(1-2) pp. 129-139. (2013)
  4. Porkoláb Imre dandártábornok: NATO leadership development, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p.14.
  5. Porkoláb Imre dandártábornok: NATO leadership development, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p.18.
  6. Win in a complex word, The US ARMY Operating Concept 2020-2040, in: http://minerva.dtic.mil/doc/McMaster_AOC_full.pdf, a letöltés dátuma: 2016. február 10.
  7. Porkoláb Imre dandártábornok: NATO leadership development, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p.20.
  8. Porkoláb Imre dandártábornok: NATO leadership development, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p.21.
  9. Porkoláb Imre dandártábornok: NATO leadership development, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p.22.
  • Antal Csentes

    Kissé fiatal ddtbk.