Kezdőlap Blog Oldal 72

A britek EU-ból történő kilépése veszélyeztetheti a NATO Oroszországgal szembeni pozícióját is

0

Ben Hodges altábornagy, az Amerikai Szárazföldi Haderő Európai Parancsnokságának parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése aláásná a Szövetség Oroszországgal szembeni pozícióját is. Hodges szerint minden olyan lépés, amely az EU közösségét gyengíti, előbb-utóbb a NATO-n belül is kiváltja hatását. Ebből fakadóan úgy véli, hogy a britek EU-tagságának fenntartása nemcsak az Unió, de egyben a NATO stratégiai érdekének is számít.

David Cameron miniszterelnök 2016. június 23-ára tűzte ki a kilépésről szóló népszavazást, azonban addig még a szigetországban és a nemzetközi színtéren is heves viták várhatók. Az Amerikai Egyesült Államok számára fontos a britek uniós tagsága, ezért Barack Obama amerikai elnök még áprilisban Londonba látogat, hogy támogatásáról biztosítsa a brit kormányfőt, aki az ország Unióban történő maradást támogatja. Oroszország elítélte azokat a brit nyilatkozatokat, amelyek szerint az orosz fél ? az Európai Unió egységének megtörése reményében ? az Egyesült Királyság kilépésében lenne érdekelt.

A Kínai Népköztársaság 2016-os védelmi költségvetése

0

Az Országos Népi Gyűlés 2016. március 5-én tartott ülését követően a Kínai Népköztársaság vázolta a 2016-ra tervezett védelmi költségvetését, ami idén 954 milliárd jüant, vagyis 135 milliárd dollárt tesz ki.

Kína védelmi költségvetése globális szinten továbbra is a második legnagyobbnak számít, maga mögött hagyva mind az orosz, szaúdi, brit és francia büdzséket, ám még így is alig haladja meg az Egyesült Államok védelmi kiadásainak egynegyedét.

Az idei védelmi költségvetés az előző évihez képest 7,6%-os növekedést jelent, ami a korábbi évekhez viszonyítva alacsonynak számít, tekintve hogy az elmúlt húsz évben az éves növekedés mértéke többnyire meghaladta a 10%-ot.

Chen Zhou, a Kínai Hadtudományi Akadémia professzora szerint a növekedés mértékének csökkenése összhangban van a kínai gazdasági mutatók várható visszaesésével. A korábbi előrejelzésekhez képest idén jóval visszafogottabb GDP növekedés várható (6,5-7%), így a védelmi kiadások növelését is ehhez igazították.

A Xinhua hírügynökség szerint az őszi katonai parádén bejelentett 300 000 fős létszámcsökkenés is közre játszik a mostani költségvetés meghatározásakor. A kínai vezetés határozott célja a nagy létszámú, strukturális problémákkal, valamint a főleg helyi és regionális szinten jelentkező korrupcióval küzdő haderőn belül az eszközök modernizációja mellett a ?szürkeállomány? fejlesztése. Az állomány képzésének reformjai mellett idén a szárazföldi haderő, haditengerészet, légierő és a rakétaerők (korábban: „második tüzérség”) mellett létrehozták a hadászati támogató erőt. Az egyelőre még kevésbé ismert haderőnemi szervezet hatáskörébe tartozik az általános támogató feladatok mellett a kiber- és űrvédelmi műveletek felügyelete.

A védelmi minisztérium szóvivője szerint az összhaderőnemi és hálózatközpontú hadviselésen alapuló képességek hatékonyabbá tétele volt többek között az egyik fő elképzelés a hét katonai körzet számának csökkentése és átszervezése mögött. A Kínai Népköztársaság átfogó védelempolitikai reformprogramjának részeként létrehozták az új Észak-, Dél-, Kelet-, Nyugat-, illetve Központi-körzeteket.

Újabb mélypontra kerülhet az orosz-ukrán viszony

0

Ukrán képviselők egy csoportja javaslatot készül benyújtani az Oroszországgal való diplomáciai kapcsolatok megszakítására a Verhovna Rada (ukrán parlament) következő ülésén. Az utóbbi napokban meglehetősen feszültté vált a két ország viszonya, miután az orosz bíróság március 3-án váratlanul elhalasztotta azt a tárgyalást, ahol Nagyija Szavcsenko, ukrán pilótanő az utolsó szó jogán felszólalhatott volna az ellene folytatott büntetőeljárásban.

A döntés ? melyre válaszul Szavcsenko éhségsztrájkba kezdett ? komoly nemzetközi visszhangot váltott ki, több amerikai politikus is arra szólította fel Moszkvát, hogy vessen véget az eljárásnak és bocsássa szabadon a pilótanőt. A kijevi orosz nagykövetség épülete elé szervezett március 6-i tüntetésen elszabadultak az indulatok, miután ismeretlen elkövetők tojással és kövekkel dobálták meg az épületet, továbbá az orosz diplomaták közelben parkoló személygépjárműveit is megrongálták. Egyes értesülések szerint a hónapok óta húzódó, és komoly politikai indulatokat felkorbácsoló ügyben csak március 21-ét követően kerülhet sor az ítélethirdetésre.

Az Európai Unió és a NATO összefogása egy biztonságosabb Földközi-tengerért

0

Az Európai Unió és a NATO együttműködése napjaink egyik leghasznosabbnak bizonyuló katonai összefogása az Európát lassan két éve folyó migránsválság kapcsán. A két szervezet tagállamai nagyban átfedik egymást, ami elősegíti az integrált beavatkozást a Földközi-tenger, az Adriai-tenger és az új trendnek számító orosz-norvég útvonal embercsempészei ellen.

A két szervezet közötti kapcsolat 2016 februárjától tekinthető kézzelfoghatónak, azonban már a tavalyi évtől közeledés látszott a NATO és az EU-t képviselő Frontex műveletei között.

A Frontex az EU 2004-ben alapított, varsói székhelyű intézménye, mely a kezdetektől koordinálta a tagállamok határőrizeti szerveit. Első, a migránsválságra reagáló művelete az úgynevezett ?Poseidon-művelet? volt, mely a Délkelet-Európára irányuló fokozott határrendészeti és hírszerzési műveleteket foglalta magába 2014 márciusától az év végéig, főleg Bulgária és Görögország területein. A műveletben résztvevő erők elsősorban a szárazföldön tevékenykedtek. Az Unió erre szánt költségvetése 2,25 millió euró volt, mely a rá következő művelet költségvetéséhez képest meglepően alacsony összeg.

A Frontex második, már a NATO-val együttműködő művelete 2015-ben kezdődött meg ?Triton? néven, és a Poseidonnal ellentétben már jóval nagyobb hangsúlyt fektet a Földközi-tenger és Adriai-tenger védelmére. Az elsősorban Olaszországot és Görögországot érintő művelet az Europollal és a nemzetek hatóságaival közreműködve tartotta ellenőrzése alatt a Földközi-tengert annak érdekében, hogy az Észak-Afrikából és a Közel-Keletről érkező embercsempészetet visszaszorítsa. A NATO-val való együttműködést ékesen bizonyítja, hogy a művelet megkezdését már több, nem EU tagország is aláírta, mint például Norvégia vagy Izland.

?Drámaian megnöveljük jelenlétünket a Földközi-tenger centrumában annak érdekében, hogy támogassuk az olasz hatóságok parti őrizeti munkásságát a határvédelem és az életmentés érdekében. Már így is túl sok haláleset történt a vizeken? ? nyilatkozta Fabrice Legerri, a Frontex ügyvezető igazgatója.

A segítségnyújtás mértéke valóban sokkal többnek bizonyult, mint a Triton előtti művelet idején: az Európai Bizottság csak a tavalyi évben összesen 26,25 millió eurót fektetett mindkét terület támogatásába, az idei évre pedig további 45 millió eurót kívánnak a műveletekre fordítani.

A pénzügyi növekedésen túl a felszereltség is javult, hiszen a Poseidon kizárólag szárazföldi műveletével ellentétben a Triton már tengeri és légi flottával rendelkezett. Számszerűsítve 3 repülőgéppel, 2 helikopterrel, 6 parti és 12 nyíltvízi járőrhajóval, illetve elemző és felderítő egységekkel.

Követve azonban tavaly nyáron egyre súlyosbodó válságot, korántsem nevezhetjük teljes sikernek a műveletet. Ezt felismerve az EU úgy döntött, hogy gyökeres változtatásra van szükség a műveletek hatékonyságának növelése érdekében. A Frontex előző év december 17-i közleményében jelentette be a Poseidon megreformálását, mely bár ugyanazon szektorban, de jóval több és korszerűbb felszereléssel támogatná a már javában folyó műveletet.

A NATO-val való szoros együttműködés egészen februárig váratott magára, amikor is Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára bejelentette az EU-val való együttműködési szándékát. Az összefogás elsősorban Németország, Görögország és a nem EU-tag, de a válságban nagyon is érintett Törökország kezdeményezése. Ezen országok a szervezet közreműködésével akarnák felszámolni az illegális embercsempészetet az Adriai-tengeren és a Földközi-tengeren egyaránt.

Jens Stoltenberg február 11-i brüsszeli beszéde alapján német vezetésű lesz az a tengeri flotta, melyet a szervezet minél hamarabb útjára indítana. A The Guardian további hírei szerint a haditengerészet műveletein túl a NATO által biztosított repülőgépek szintén megkezdik feladataik ellátását, mely során a görög és török parti őrséggel együttműködve megfigyelés alatt tartják a migránsokat szállító hajók és csónakok mozgását.

?Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a már úton lévő hajókat visszairányítjuk, sokkal inkább azt, hogy a NATO hozzájárul az emberkereskedelemben résztvevő bűnözői hálózatokról történő információszolgáltatáshoz.? ? tette hozzá Stoltenberg.

A szervezet munkálatai magukba foglalják azt is, hogy a nemzetközi jogi normáknak megfelelően tiszteletben tartják az érintett államok szuverenitását. Éppen ezért a főtitkár kihangsúlyozta, hogy a görög és török fegyveres erők nem avatkoznak be egymás területein sem a tengereken, sem a légtérben, továbbá a szövetséges államok területén való ellenőrzésen túl információszerző/felderítő csapatokat akarnak küldeni a szír-török határhoz is.

A brüsszeli találkozó után két héttel Stoltenberg sajtóközleményben számolt be a már folyó munkálatokról. Ebben többek között megemlíti azt, hogy az ígért, német vezetésű, több ország (többek között Kanada, Németország, Görögország és Törökország) által küldött hajókból álló flotta 48 órán belül a helyszínre érkezett és megkezdte a munkálatait. Emellett egyéni véleményében hangsúlyozta, hogy a krízis megoldása közös ügy, ami közös megoldást is kíván.

?Nem szabad alábecsülni a probléma összetettségét. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a válság évek óta elhúzódik, és nem lesz gyors megoldása. De figyelmen kívül hagyni ezt a  problémát egyben azt is jelenti, hogy figyelmen kívül hagyjuk a NATO alapvetéseit ? és én büszke vagyok a szervezet annak érdekében tett erőfeszítéseire, hogy segítse tagjait és az Európai Uniót ezekben a nehéz időkben. „

A Nemzetközi Migrációs Szervezet nem sokkal a brüsszeli találkozó előtt megjelent nyilatkozata szerint ebben az évben már 409 ember vesztette életét a nyílt tengeren, miközben próbált átjutni az Európai Unió területére. A tengeren szerencsét próbálók száma megtízszereződött az előző évhez képest.

További aggodalomra ad okot az a feltételezés, miszerint a tengereken való járőrözés csak még jobban ösztönözni fogja a menekülőket a tengeren történő átkelésre, hiszen a NATO kezdeményezése növeli a menekülők életben maradási esélyeit. Líbiai embercsempészek nyilatkozták tavaly a Guardiannak, hogy a fokozott katonai beavatkozás a Földközi-tengeren nem szolgál elrettentésként az embercsempészeket választóknak.

Fiatal Kutatók Tudományos Konferenciája

0

A Biztonságpolitikai Szakkollégium és a Hatvani István Szakkollégium meghív minden kedves érdeklődőt a következő rendezvényre, melynek címe:

„Fiatal Kutatók Tudományos Konferenciája”.

konfplakat(1)

Időpont: 2016. április 15. ? 09:00

Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Főépület, 234-esterem

A rendezvény nyílt, viszont a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, melyet ide kattintva lehet elvégezni:

Afrika Konferencia

0

A Biztonságpolitikai Szakkollégium egy egész napos tudományos konferenciát rendez az Afrikát érintő biztonságpolitikai kihívásokról, melyre minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk.

végleges plakát
Időpont: 2016. 03 10. ? 8.00

Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Orczy úti Kollégium

 

[dropcap type=”2″]Szponzorok:[/dropcap]

 

magyar_afrika_tarsasag[2]20141701031430[2]

afrikaert[1]

 

 

A rendezvény nyílt, viszont a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, melyet ide kattintva lehet elvégezni:


Észak-Korea reagált a nemzetközi szankciókra

0

Észak-Korea hat rövid hatótávolságú rakétát lőtt a tengerbe a keleti parton fekvő Vonszan település közelében ? nyilatkozta a dél-koreai védelmi minisztérium szóvivője. Az eset órákkal a 2270-es ENSZ BT-határozat megszületése után történt, mely az északi rezsim pár hónappal ezelőtti atomkísérletére, valamint nagy hatótávolságú rakétakísérletére tett válaszlépésnek tekinthető. A határozat minden eddiginél szigorúbb szankciókat vezet be Észak-Koreával szemben.

Eszerint minden, az országba irányuló, illetve az országból induló szállítmányt ellenőriznek, megtiltják a szén, vas, vasérc és arany Észak-Koreába irányuló exportját. Emellett egyes luxuscikkekre is korlátozást vezetnek be, valamint 16 személy és 12 szervezet feketelistára került.

Barack Obama amerikai elnök nyilatkozatában kifejtette: a nemzetközi közösség egyetért abban, hogy Észak-Koreának abba kell hagynia veszélyes programjait és ?jobb utat kell választania a népének?.

Dél-Korea reméli, hogy szomszédja végre a változás útjára lép. Ennek ellenére Szöul szerint az események Észak-Korea haragjának és dacának a jelei és további provokatív lépések várhatóak, csak az a kérdés, hogy mikor.

A következő hetek során Dél-Korea közös hadgyakorlatot tart a térségben tartózkodó amerikai erőkkel, amit Észak-Korea minden évben felháborodással vesz tudomásul és fenyegetésként érzékel. A minden évben megrendezésre kerülő hadgyakorlat idei felvonása lesz az eddigi legnagyobb, így várhatóan a szokásosnál is jobban felkorbácsolja majd a feszültségeket a 38. szélességi fok északi oldalán.

Tovább terjeszkedik az ISIS Líbiában

0

Az ENSZ tisztviselőinek nyilatkozata alapján az ISIS nem csak a politikai vákuumot kihasználva terjeszkedik Líbia területén, hanem megfelelő pénzügyi forrásokkal is rendelkezik.

Martin Kobler, az ENSZ líbiai képviselője szerdán figyelmeztette a Biztonsági Tanácsot, hogy a politikai struktúra hiánya az ország összeomlásához vezet, miközben a bűnözői hálózatok és terrorista csoportok egyre jobban megvetik a lábukat Líbiában. A képviselő szerint némi bizakodásra ad okot, hogy a líbiaiak többsége annak ellenére is támogatná a nemzeti egységkormányt, hogy néhány párt csak a saját szűk politikai érdekeit veszi figyelembe.

Az ISIS erősödését mutatja, hogy képes volt saját  infrastruktúrát (kiképzőtáborok, erődítmények, valamint kezdetleges kormányzati intézmények) kiépíteni  Európa szomszédságában. Kobler véleménye szerint Líbia jelenleg nem áll olyan szilárd alapokon, hogy meg tudja magát védeni az ISIS-től, azonban a demokratikus átmenet folytatása kritikus tényező lehet a terrorizmus elleni harcban.

Jordán rajtaütés az Iszlám Állam dzsihádistáin

0

Március 2-án a jordán hadsereg egy razzia során hét dzsihádistát ölt meg a szíriai határ mentén található Irbid városában. A hajnalig tartó razziában sajnálatos módon egy katona életét vesztette, további három megsebesült.

A Jordán Titkosszolgálat szerint az akció során meggyilkolt és elfogott személyek az Iszlám Államhoz voltak köthetőek, akik mind a civil lakosság, mind a hadsereg ellen támadást terveztek. Az eset kapcsán további 22 embert tartóztattak le, akiknél robbanószereket és gépfegyvereket találtak.

Irbid városában nem ritkák a hasonló rajtaütések. A fővárostól, Ammantól északra eső Irbid alig pár kilométerre helyezkedik el a szír határtól, így a hatóságok fokozott figyelemmel kísérik a radikális csoportosulásokat és a drogkartelleket. A terrorveszély szintje igen magas az országban köszönhetően annak, hogy Jordánia tagja annak az USA által szervezett koalíciónak, mely a múltban számos légicsapást mért az Iszlám Állam által ellenőrzött területekre, amely ezért folyamatosan igyekszik az állam stabilitását megbontani terrorakciókon keresztül.

A Balkán Sztálingrádja: 20 éve ért véget Szarajevó ostroma

0

Két évtizede, 1996. február 29-én ért véget a II. világháború utáni időszak ? 1425 napon át tartó ? leghosszabb ostroma a boszniai Szarajevónál. Az évfordulóra emlékezve rendezett kerekasztal beszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara 2016. március 01-jén.

A beszélgetés moderátora, Dr. Kaló József egyetemi adjunktus kiemelte, hogy a boszniai háború és Szarajevó ostromának értelmezéséhez elengedhetetlen a térség történelmi adottságainak és sajátosságaikat ismerete. A közel ötszáz éves török hódoltság, a balkáni harcok és a világháborúk, valamint a jugoszláv együttélés ugyanis nagymértékben kihatott az itt élő népekre; az elnyomott indulatok a délszláv válság során felszínre törtek és folyamatosan táplálták az egyre kegyetlenebb formákat öltő harcokat. Ennek ékes példája a szarajevói blokád, amely a modern hadtörténelem leghosszabb ideig tartó ostroma volt.

A beszélgetés során első kérdésként a NATO és az EU kapcsolata, valamint azok szerepvállalása merült fel. Dr. Ujházy László alezredes hangsúlyozta, hogy az EU számára a boszniai hadszíntér volt az első, ahol felmérhette vonatkozó katonai képességeit és fejleszthette biztonságpolitikáját. Ezzel kapcsolatban Dr. Molnár Ferenc ezredes a Berlin+ egyezmény jelentőségét emelte ki, amely a NATO technikai eszközeit és mechanizmusait bocsájtja az EU rendelkezésére. Ezáltal a politikai porondon a boszniai missziók ? IFOR, SFOR, EUFOR ? legitimációja megnőtt, valamint költséghatékonyan tudták ellátni feladataikat. A kérdésre válaszolva Dr. Fekete Károly alezredes az infokommunikációs eszközök terén megvalósult szoros együttműködést hozta fel példaként.

A beszélgetés résztvevői 2016. március 1-jén a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (Forrás: http://uni-nke.hu/hirek/2016/03/02/a-del-szlav-haboru-egyik-legnagyobb-konfliktusara-emlekeztek)
A beszélgetés résztvevői 2016. március 1-jén a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (Forrás: http://uni-nke.hu/hirek/2016/03/02/a-del-szlav-haboru-egyik-legnagyobb-konfliktusara-emlekeztek)

?Bosznia-Hercegovina ma sem stabil, de egyik entitás sem érdekelt abban, hogy az állam széthulljon? ? fogalmazott Dr. Molnár Ferenc ezredes válaszolva arra a kérdésre, miszerint napjainkban mennyire tekinthető működőképesnek a balkáni állam. A stabilitás alapját még mindig a haderő képzi, de az elmúlt időszakban egy lényeges folyamat indult el; hamarosan ugyanis minden boszniai ezrednek szerb, horvát és bosnyák tagjai is lesznek, növelve ezáltal a hazai jelenlétet és a három államalkotó nemzet súlyát a hadseregben.

A háború utáni újjáépítés kérdéskörét tárgyalva Dr. habil. Horváth Tibor ezredes a magyar műszaki kontingens sikereit részletezte. A boszniai hadszíntéren szolgáló közel 300 fős katonai erőnek jelentős szerepe volt a NATO-csapatok mozgósításának biztosításában; a vasútvonalak helyreállítása, valamint az acél-, vasbeton- és vízi hídszerkezetek építésével jelentősen hozzájárultunk a missziók sikerességéhez.

A közel hároméves ostromállapotról beszélve Bakos Csaba alezredes kiemelte, hogy az addigi tapasztalatok a városharcokról ? nevezetesen Sztálingrád és Leningrád ostroma ? nem állták meg Szarajevó esetében teljesen a helyüket. A kialakult helyzetet az ostromlók ugyanis az ellenfél pszichikai megtörésére használták fel, és ennek egyik legbrutálisabb példája a civilek véletlenszerű likvidálása. Fekete alezredes hozzátette, hogy a boszniai főváros földrajzi fekvése, valamint a környéken állomásozó, kvázi munka nélkül maradt jugoszláv (főként szerb) erők is hozzájárultak a blokád kialakulásához. A civil lakosság ezen éveket pincékben, óvóhelyekben vészelte át; háborús körülményekre rendezkedtek be.

Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző kar dékánja számos párhuzamot tárt fel a boszniai és a koszovói háború között. Utóbbira nagy hatást gyakorolt az első délszláv válságból felszabadult jelentős számú háborús tapasztalattal bíró humántőke, hiszen számos koszovói albán is megfordult a boszniai hadszíntéren a ?90-es évek elején. Közös párhuzamnak tekinthető, hogy mindkét fél részéről megfigyelhetőek voltak az erőszakos összetűzések és etnikai tisztogatások. Fontos megjegyezni, hogy mindkét konfliktus során a roma lakosság kilátásai még rosszabbak voltak, mint más balkáni népeknek.

A magyar szerepvállalás értékelése kapcsán a meghívott felek egyetértésüket fejezték ki: a magyar katonák feladataikat precízen, magas színvonalon látták el. Jól példázza ezt, hogy a magyar javaslatokat és meglátásokat a nemzetközi törzsben számos alkalommal kikérték és figyelembe vették. Az elismertség és megbízhatóság jelét az is jól mutatja, hogy a jelenlegi boszniai katonai és polgári missziókban is számos magyart találunk vezető pozícióban.

A kerekasztal-beszélgetés végére a nagyszámú hallgatóság is átfogó képet kapott a boszniai háborúról és a szarajevói blokádról. Az előadók személyes élményei pedig még jobban hozzájárultak ahhoz, hogy 20 évvel az ostrom végét követően is el tudjuk képzelni az adott helyzet összetett kihívásait és az azokra adott válaszokat.

Kiemelt témák

3,127KövetőTetszik