?Egy kisebb unió Koszovóval abban az esetben képzelhető el, ha az EU lemond a Nyugat-Balkánról? ? nyilatkozta Edi Rama albán miniszterelnök a POLITICO-nak. A kormányfő szerint amennyiben az EU felhagy a bővítéspolitika folytatásával, akkor a régió olyan szürkezónává változhat, ami még nagyobb mértékben a nagyhatalmi versengés középpontjába kerül.
Rama szerint a biztonság és kooperáció fenntartásának eszköze maga az uniós perspektíva fenntartása, valamint látható előrehaladás a teljes tagság eléréséhez. ?Ha nincs remény, [csatlakozási] perspektíva, akkor elképzelhető kisebb uniók létrejötte? ? nyilatkozta a miniszterelnök. A térség biztonsága ugyan nem garantálható az EU nélkül, de ehhez együttműködő, a csatlakozás irányába elkötelezett ? és látva a csatlakozási tárgyalások menetét, türelmes ? országokra is szükség van.
Rama, aki 2013 óta tölti be a kormányfői tisztséget a Szocialista Párt vezetőjeként, már több alkalommal nyilatkozta, hogy a két ország egyesülése az európai integráción keresztül fog megvalósulni. E kifejezés ? egyesülés ? használatát minden esetben heves reakciók követték Belgrádból.
Marko Đurić, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője arra emlékeztette Ramát, hogy ?Nagy-Albánia? létrehozása továbbra is álom marad, amit egykoron Enver Hoxha albán kommunista vezető dédelgetett. Ivica Dačić külügyminiszter is nemtetszését fejezte ki, felvetve a kérdést: vajon mit szólna a nemzetközi közösség ahhoz, ha Szerbia és a Boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) az uniós perspektíva hiányában létrehoznák saját uniójukat? Az EU rövid nyilatkozatában a jószomszédi viszony és a regionális együttműködés fontosságát hangsúlyozta.
Az ötlet, miszerint Albánia és a túlnyomó többségében albánok lakta Koszovó egy államban egyesüljön, számtalan alkalommal borzolta fel a kedélyeket. Albánia ? egy-két marginális párton kívül ? nem támogatja az ötletet; az ország célja euroatlanti integrációjának mielőbbi véghezvitele. Koszovóban jelenleg a Vetëvendosje (Önrendelkezés) párt a fő szószólja a témának; a párt szívesen tartana az egyesülésről népszavazást is ? ha ez a koszovói alkotmány értelmében megengedett lenne. Az ötlet a nemzetközi közösség felől sem találna támogatásra: az esetleges határmódosítások destabilizálhatják a régió országait, elsősorban Bosznia-Hercegovinát, valamint ?Nagy-Albánia? megvalósulásának víziója a szomszédos országokra ? legfőbbképp Macedóniára ? is beláthatatlan hatást jelentene.
Létrejöhet-e Nagy-Albánia?
Röviden: jelenleg erre igen kevés az esély. Tirana prioritása az EU-tagság elérése; inkább a gazdasági-kulturális kapcsolatok erősítését, mint a területi egyesítést részesíti előnyben. Emellett a régió országainak albán lakossága is megosztott, nem beszélhetünk egységes pánalbán mozgalomról. Az albán közösségeknek ? Macedóniában, a dél-szerbiai Preševo-völgyben vagy Görögországban ? eltérő politikai céljaik vannak, elsősorban jogaik megfelelő biztosítása.
Rama meglehetősen provokatívra sikerült nyilatkozata rosszkor jött a politikai válságban és választások előtt álló országban. Az ellenzéki pártok február óta bojkottálják a törvényhozás munkáját, tüntetéseket szerveznek, valamint a június 18-ai választásokra sem regisztrálták pártjaikat.
Lulzim Basha, a jobbközép Demokrata Párt vezetője Rama lemondását, szakértői kormány létrejöttét, valamint szabad és titkos szavazások biztosítását kívánja elérni tiltakozásukkal. Problémaként tartják számon Rama és a kormány korrupciós ügyeit és bűnözői kapcsolataikat; ennek ?orvoslására? Basha egy olyan törvény bevezetését szorgalmazza, aminek értelmében nem politizálhat olyan, akinek bűnözői múltja van.
Albánia, három nyugat-balkáni állam – Szerbia, Macedónia, Montenegró ? mellett uniós tagjelölt. A parlament által nemrég elfogadott igazságszolgáltatási reform végrehajtása előfeltétele a csatlakozási tárgyalások megkezdésének. Az ország 2009 óta tagja a NATO-nak.
