27.8 C
Budapest
2026 június 22. hétfő 22:05
Kezdőlap Blog Oldal 62

EU Hírfigyelő ? 2017. június

Szerző:
BSZK
-
0

Biztonság- és védelempolitika

Az Európai Védelmi Alap bemutatása

Június 7-én Brüsszelben az Unió külügyi- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini és az Európai Bizottság alelnöke, Jyrki Katainen nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság védelempolitikával kapcsolatos tervét. Ennek keretében a Bizottság javaslatot tett az Európai Védelmi Alap létrehozására. Az 5,5 milliárd eurót tartalmazó alappal az Unió egyrészt támogatni kívánja a tagállamok közötti együttműködést a védelmi jellegű technikai kutatások területén, másrészt az alapon keresztül támogatásban részesítené a tagállamok védelmi képességeinek a fejlesztését. Beszédében ugyanakkor a főképviselő világossá tette, hogy az Unió nem katonai szövetség és nem kíván versenyezni a NATO-val.

Juncker véleménye az Unió biztonságpolitikai helyzetéről

Június 9-én az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker a Prágában megrendezett Védelmi- és Biztonsági Konferencián megtartott beszédében igen lehangoló képben festette le az Unió biztonságpolitikai helyzetét. Juncker beszédében hosszan sorolta napjaink fő biztonsági kihívásait, amelyek között éppúgy szerepeltek a növekvő számú terrortámadások, mint Oroszország egyre agresszívabb külpolitikája. A Bizottság elnöke továbbá kifejtette, hogy az Unió által korábban alkalmazott ?soft power? önmagában már nem elegendő a terrorizmus, a kiberhadviselés és a hibrid háború korszakában.

Külkapcsolatok

Ukrajna vízummentessége

Június 12-től azok az ukrán állampolgárok, akik biometrikus útlevéllel rendelkeznek, vízum nélkül utazhatnak az Európai Unió területére. A biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok hat hónapos időintervallum keretében kilencven napot tölthetnek vízummentesen az Unió területén. A vízummentesség ugyanakkor nem terjed ki Írországra és az Egyesült Királyságra, valamint a schengeni zóna nem Uniós tagjaira mint Norvégia, Svájc, Liechtenstein és Izland.

Uniós külügyminiszterek találkozója

Június 19-én, Luxembourgban találkoztak egymással az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei. A találkozón többek között döntést született az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók fenntartásáról. A szankciók értelmében Uniós tagállamból származó cégek nem folyathatnak üzleti tevékenységet a Krím-félsziget és Szevasztopol területén. Továbbá az Európai Unió Tanácsa megerősítette, hogy továbbra is elítéli a Krím-félsziget Oroszország általi illegális megszállását.

Arról is döntöttek a tagállamok külügyminiszterei, hogy Moszul visszafoglalását követően az Unió megfontolja egy misszió létesítését Irakban, amelynek feladata az iraki rendvédelmi szervek kiképzése és tanácsokkal való ellátása lenne.  

NATO-NETto Hírfigyelő ? 2017. június

Szerző:
BSZK
-
0

Partnerkapcsolatok

  1. május 30 ? június 2.

Megrendezésre került a NATO 41. Bizottsági Konferenciája a Gender Perspektívákról (nincs hivatalos fordítás – a szerk.). A résztvevők többek között nemzetközi szervezetek és a NATO-tagállamok képviselői voltak. A konferenciát évente rendezik meg, és idén a ?Sztereotípiákon túl – gender perspektívák integrálása a kivetített stabilitási folyamatokba? címet kapta. Az rendezvény célja a különböző módszerek megvitatása volt annak kapcsán, hogyan kellene a ?gender perspektíva? koncepcióját a NATO munkafolyamataiba integrálni olyan területeken, mint például a tengeri műveletek, a menekültválság kezelése vagy a terrorizmus elleni harc.

  1. június 1.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára örömét fejezte ki a hivatalosan is megalakult macedón kormány és az új kormányfő, Zoran Zaev felé. A két és fél éves politikai válság után Macedóniának számos reformot kell végrehajtania ? többek között a jogállamiság és a jó kormányzás megerősítését ? ahhoz, hogy folytathassa útját az euro-atlanti integráció felé.

A két fél közötti találkozóra június 12-én került sor. A felek közötti tárgyalás a kapcsolatok elmélyítéséről, valamint Macedónia csatlakozási kilátásairól szólt. A főfitkár emellett megköszönte a balkáni állam szerepvállalását a NATO afganisztáni missziójában.

  1. június 7.

A lengyel Kujáviai Egyetem (Cuiavian University ? CU) vezetősége belegyezett a NATO védelmi oktatási programjának a támogatásába. Az egyetem e-távoktatási módszerekkel járul hozzá a NATO munkájához, elősegítve ezzel a program célját, mely a védelmi oktatás megreformálása, továbbépítése és fejlesztése.

  1. június 5.

Montenegró 29. tagként csatlakozott a NATO-hoz. Ünnepi beszédében Stoltenberg elismerően nyilatkozott a balkáni állam hozzájárulásához a Szövetség munkájához. Petr Pavel vezérezredes, a NATO Katonai Bizottságának elnöke szintén az esemény történelmi jellegéről és a Montenegró mögött álló hosszú út eredményeiről beszélt.

  1. június 14.

Norvég tudósok és kutatók folytattak megbeszélést a NATO partnerországaival a gyakorlati együttműködés továbbfejlesztése céljából a Tudomány a Békéért és Biztonságért Program (SPS) keretein belül, melynek tájékoztató napja június 14-én került megrendezésre. A program keretén belüli együttműködés magába foglalja a nők, béke és biztonság koncepciójának kidolgozását, valamint a fel nem robbant robbanótestek (UXO) felkutatását. A tájékoztató napon lehetőség nyílt megvitatni olyan kutatási kérdéseket és együttműködési potenciálokat, mint a kiberbiztonság, a pilóta nélküli légijárművek (UAV) használata, vagy a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) biztonsági kockázatok kivédése.

  1. június 19.

A 2016-os varsói NATO-csúcson elfogadott EU-NATO megállapodás első helyzetjelentését mutatta be Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az Uniós külügyminisztereknek. A jelentés szerint a vállalásokat mindkét fél megfelelően teljesíti, úgyhogy a NATO és az EU jobban erősítik egymást, mint valaha.

  1. június 22.

A NATO Katonai Bizottsága meglátogatta a Szövetséges Erők Európai Főparancsnokságát (Supreme Headquarters Allied Powers Europe ? SHAPE), ahol kerekasztal-beszélgetéseken vettek részt. Ezek során szó volt többek között a NATO alkalmazkodásának a fontosságáról és a veszélyhelyzeti tervezésről. A SHAPE emellett átfogó tájékoztatást adott a NATO gyakorlatokról és különböző NATO szervekről. Az esemény azért fontos, mert ez volt az első alkalom, hogy Albánia képviselője látogatást tett a SHAPE-nél.

  1. június 27.

A NATO helyettes főtitkára, Rose Gottemoeller a Bécsben megrendezett éves biztonsági konferencián (Annual Security Review Conference) az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kiemelt értékét hangsúlyozta a Szövetség számára. Az EBESZ-t fenn kell tartani és meg kell erősíteni, mert Oroszország a Krím-félsziget illegális annektálásával és Ukrajna destabilizálásával aláásta az európai külpolitika előreláthatóságát, a nemzetek bizalmát és egész Európa biztonságát – mondta a főtitkár-helyettes. Gottemoeller kiemelte, hogy a NATO ennek ellenére továbbra is törekszik egy pozitív kapcsolat kialakítására Oroszországgal, de a Szövetség kénytelen védelmi és elrettentő lépéseket tenni a határainál lezajlott agresszív orosz fellépés miatt.

  1. június 29.

Brüsszelben találkoztak a NATO-tagállamok védelmi miniszterei. Ülésük során szó volt igazságosabb tehermegosztásról és a NATO-EU kooperációról, különös tekintettel a terror elleni harcra. Emellett a főtitkár megerősítette, hogy az afgán biztonsági erők több támogatásra számíthatnak a jövőben, amibe beletartozik az Afganisztánban lévő csapatok számának növelése is.

Műveletek

  1. június 19.

Jens Stoltenberg tiszteletét fejezte ki a Lettországba telepített multinacionális harccsoport katonáinak, akiknek feladata a NATO keleti határának, a balti államoknak a védelme lesz. A harccsoportot Kanada vezeti, tagjait és felszerelését pedig a kanadaiakon kívül albánok, lengyelek, olaszok, spanyolok és szlovének adják. A főtitkár szerint az ilyen együttműködések mutatják meg igazán, hogy a NATO egységes és hogy a transzatlanti kötelék még mindig erős.

Serbia to get her first female PM

Szerző:
Berencsi Gábor
-
0

According to the latest media reports, Serbian Prime Minister-designate Ana Brnabić is going to present her program and cabinet on a traditional religious holiday, June 28 – Vidovdan (St. Vitus Day).
Serbia’s new government will have the votes of all members of the ruling coalition, except those from New Serbia (JS) led by Dragan „Palma” Marković, which means a confident majority in the Serbian Parliament. The reason for Palma?s decision is quite obvious: Brnabić is openly gay. His reaction did not come as a surprise, he already made comments about Brnabić?s sexuality when she became minister of public administration and local self-government last year. Back then, Aleksandar Vučić defended her stating that she was chosen on the basis of her abilities, not due to being a member of the LGBT community. She studied in the US and graduated in Hull with a marketing MBA in 2001, before returning to Serbia to work in the wind power industry and then for US-funded development projects.
In her short mandate she managed to launch several reforms, such as an e-governance system designed to cut down on red tape, and the introduction of IT as a mandatory subject in schools. As a moderniser, she does seem well placed to continue the job of implementing the reforms needed for Serbia to gain accession to the EU – such as improving relations with Kosovo, reforming the judiciary, and promoting the rights of minorities.
Brnabić will take up her role as Serbia navigates a crucial few years: the country is preparing for EU membership while retaining its traditionally close relationship with Russia, and nurturing a growing friendship with Beijing. She will focus only on the economy, while former Prime Minister (and incumbent Minister for Foreign Affairs) Ivica Dačić will lead the political part of the government.
The decision was immediately lauded by Western media and welcomed by international diplomats, however, some observers are skeptical. They say that Serbia is trying to reassure the West that it supports European values while masking a trend of rising authoritarianism.
According to President Vučić, the new PM will face three major tasks: the first one is a successful completion of the seventh International Monetary Fund review, the second is maintaining fiscal discipline, and the third one is improving Serbia?s ranking on the Doing Business index.
These ambitious goals require a strong political will and readiness to take unpopular measures. It is to be seen whether she will succeed or be forgotten soon.

?A halál és az erőszak városa? ? Kabul

Szerző:
Kovács Georgina
-
0

Még csak fél év telt el 2017-ből, de Kabul lakosságának már sokat kellett szenvednie az elmúlt időszakban.  Lassan már nehézkes lépést tartani az országot érő erőszakos cselekményekkel, amelyek jelentős része a fővárost, Kabult érinti.

Legutóbb május 31-én érte támadás a főváros diplomáciai negyedét. A robbanást egy tanker teherautó okozta, amely a forgalmas Zanbaq téren robbant fel, közel az éttermekhez, üzletekhez, valamint a kormányhivatalokhoz és a külföldi nagykövetségekhez. A támadásában a legfrissebb adatok alapján megközelítőleg 150 ember halt meg, és 460 ember sérült meg. Afganisztán elnöke, Ashraf Ghani kijelentette, hogy az elmúlt 16 évben ez a robbantásos merénylet követelte a legtöbb halálos áldozatot az országban.

A támadásért egyelőre egyetlen csoport sem vállalta a felelősséget, az afgán kormány a tálibokkal szövetségben álló, Haqqani hálózatot tartja felelősnek.

A civil áldozatok száma folyamatosan növekszik, ami nem tesz pozitív hatást az UNAMA első negyedéves jelentésére, amelyben megállapította, hogy a folyamatos harcok következtében egyre magasabb a civil áldozatok száma. Az UNAMA által dokumentált statisztika alapján az első negyedévben 2181-re rúg a polgári áldozatok száma; ebből megközelítőleg több, mint 700 ember vesztette életét.

Az ENSZ az államok biztonsági helyzetéről szóló jelentésében ?intenzíven illékony?-nak jellemezte Afganisztánt. Ez a három hónapos jelentés összefoglalta Afganisztánnal kapcsolatos legfontosabb biztonsági és politikai fejleményeket, valamint a nemzetközi és regionális eseményeket. Az ENSZ március 1-je és május 31-e között 6253 incidenst regisztrált az ország területén, amely a 2016-os statisztikákhoz képest 2%-os növekedést mutat. Az incidensek 64%-át a fegyveres összecsapások, 16%-át az IED-kkel elkövetett merényletek teszik ki.

Az Egyesült Államoknak továbbra is eltökélt szándéka, hogy további csapatokat küldjön az országba. Ez a létszám megközelítőleg 3000 és 5000 fő között fog mozogni. Feladataik között szerepel a tanácsadás az afgán erők számára, valamint a tálibok és az Iszlám Állam okozta fenyegetés elhárítása.

Az USA védelmi minisztere, James Mattis kijelentette, hogy az USA ?nem fogja megismételni a múltbéli hibáit?, és így az új csapatoknak sokkal nagyobb mozgékonyságuk lesz Afganisztán területén, mint eddig. Azt is hozzátette Mattis, hogy az Egyesült Államok és szövetségeseinek hadseregének, éberségének és szakértelmének köszönhetően 9/11 szörnyűségei nem ismétlődhettek meg újra.

Az ENSZ teljes jelentése az alábbi linken elérhető: (LINK)

Szép Bálint: Montenegró a NATO 29. tagállama – A bővítés értékelése

Szerző:
biztonsagpolitika.hu
-
0

Katar a geopolitika labirintusában

Szerző:
Ilosvai Dániel
-
0

Június 5-e óta tart a blokád Katar körül, amelyet az Öböl Menti Együttműködési Tanács (Gulf Cooperation Council, GCC) négy tagja ? Szaúd-Arábia, Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Jemen ?, valamint Egyiptom kezdeményeztek Doha ellen. A követeléseik és eszközeik nem új keletűek, azonban az idei események végkifejlete még bizonytalan.

Katar a térképen

A 2,7 milliós lakosságú arab monarchia az elmúlt 25 év folyamán az Iránnal közösen kitermelt földgázból gazdagodott meg, amely bevételeket olyan szolgálatások megteremtésébe forgatta, mint az Al-Jazeera és a Qatar Airlines. A sivatagi éghajlat miatt komoly élelmiszer-behozatalra szorul, amelyet főleg az Emírségekből tengeri úton biztosítanak. Az ország területén működik az Egyesült Államok legnagyobb közel-keleti támaszpontja, amely a régióban az amerikai jelenlét ?idegi központja?.

Régi problémák régi köntösben

A hivatalos közlemény szerint a blokád oka a terrorizmus támogatása, amely elsősorban a Muszlim Testvériség szervezeteit, az Al-Káidát, az Iszlám Államot és különböző síita felkelőket jelenti az egész közel-keleti régióban. A követelések között szerepel továbbá az Al-Jazeera katari hírügynökség ?átalakítása?, amely riportjaival, tudósításaival szintén a terrorizmus pártján áll az olajmonarchiák szerint. A GCC tagjai közül Omán és Kuvait nem csatlakoztak az elszigeteléshez: utóbbi közvetítőként közelít a kialakult helyzethez, míg az ománi szultán vállalta, hogy kikötőiből zavartalanul folyhat Katar ellátása a szükséges fogyasztási cikkekkel. A diplomáciai kapcsolatok megszakítása és a teljes blokád nem ismeretlen módszer a felek történetében ? utoljára 2014 folyamán léptettek életbe az olajmonarchiák hasonló szankciókat Katarral szemben.

Irán, Szaúd-Arábia és Donald Trump

A konfliktus hátterében elsősorban a szaúdi/arab-iráni ellentét áll, amely több, mint egy évtizede meghatározza a régió dinamikáját. A két ország érdekellentétei a térség összes konfliktusában megmutatkoznak, és míg eddig Irán lépett fel kezdeményezőleg, az utóbbi időben a szaúdi külpolitika is egyre aktívabb. Donald Trump amerikai elnök májusi rijádi látogatásakor támogatásáról biztosította az arab államokat és jelentős fegyvereladási megállapodást írt alá Szalmán királlyal, ami új lendületet adott az országnak. Az akció kezdete után Trump elnök kemény szavakkal bírálta a katari emírt a terrorizmus finanszírozásáért, az adminisztráció többi tagja azonban a kérdés gyors és békés rendezését helyezte előtérbe ? néhány nappal később az elnök is átvette ezt a retorikát, és felajánlotta segítségét a megegyezéshez.

Amerikai szempontból elsősorban nem a blokád által felmerülő humanitárius vészhelyzet kíván megoldást, hanem a katari bázisról folyó ?terrorizmus elleni harc? a Közel-Keleten. A krízisben megbomlani látszik az Iszlám Állam elleni koalíció eddig is instabil egysége azáltal is, hogy Erdogan török elnök felháborodását fejezte ki az akció miatt és élelmiszer-szállítmányokkal, valamint a katari török katonai bázis személyzetének feltöltésével fejezi ki támogatását Dohának. A kis ország ellátása tehát most Rijád két riválisától, Irántól és Törökországtól függ.

A kompromisszum ára

Eddig csak találgatások vannak arról, hogy pontosan mit akarnak elérni az olajmonarchiák a blokáddal. Kétség kívül a megegyezésben eldől az Al-Jazeera hírügynökség sorsa, azonban a jelenlegi megosztott helyzetben Katar elég támogatással látszik rendelkezni ahhoz, hogy kivárjon és számára előnyösebb pozícióból tárgyalhasson. A biztosabb pozíció érdekében Doha Oroszország felé is tett lépéseket, azonban Moszkva egyelőre nem állt ki nyilvánosan mellette; bár a humanitárius helyzetre való tekintettel élelmiszerrel támogatja az elszigetelt országot. A feszült helyzetben a Kreml nehéz döntés elé állt: mind az olajkitermelő GCC tagokkal, mind a földgáztermelő Iránnal és Katarral stabil partnerségre van szüksége a fő bevételét jelentő energiahordozók árának szinten tartásában. Éppen ezért nem túl valószínű, hogy a jelenleginél aktívabb szerepet vállalna a kialakult helyzetben, bár a megegyezés során akár erre is sor kerülhet.

A közösségi média és a kiberbiztonság – előadás összefoglaló

Szerző:
Ilosvai Dániel
-
0

2017. május 31-én tartott előadást Bányász Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegéde ?A közösségi média, mint az információs hadviselés speciális tartománya? címmel. Ahogy a cím is sejteti, az előadó elsősorban a közösségi média által kínált lehetőségek mögött rejlő kollektív és egyéni biztonsági kihívásokról beszélt.

Az internet megjelenése a hadviselésben

Az előadó kezdetben rövid áttekintését adta annak, hogy a ?80-as évektől kezdve hogyan vált az internet azzá a mindent átfogó és mindenhonnan elérhető kommunikációs csatornává és térré, amilyen formában ma ismerjük. A globális összekapcsoltság, a decentralizált felépítés, a fogyasztók és felhasználók által gyártott tartalom mára közhelyszerű tulajdonságaivá váltak a világhálónak, azonban ritkán esik szó az állami szuverenitáshoz nem köthető, hanem az azt átívelni és gyakran felülírni látszó esetekről. Katonai szempontból külön kritikus jelentőséggel bír, ugyanis egy jól irányzott és precíz kibertámadás egy ország bármely kritikus infrastrukturális hálózatát lebéníthatja ? közművektől kezdve a telekommunikációs csatornákig.

Ezeket a tulajdonságokat erősíti és nagyítja fel a közösségi média, amely platformokon egyfelől a felhasználó tartalomgyártóvá, másfelől a személyes adatait árusító eladóvá válik. Az előadó a Facebookot hozta fel példaként: kevesen tudják, hogy amikor regisztrálnak, a felhasználási feltételekkel együtt elfogadják, hogy pszichológiai kísérletekben vehetnek részt, valamint az sem terjedt el széles körben, hogy a rendszer 29 ezer különböző változót rögzít rólunk ? még azt is, hogy milyen üzeneteket törlünk ki, miután megfogalmaztuk őket.

Ez a két tényező rejti a legtöbb kihívást, ugyanis az információdömpingben nehezen hitelesíthető hírek is napvilágot lát(hat)nak ? lehetőséget nyújtva az álhírek terjedésének, amely a felhalmozott fogyasztási adatok felhasználásával eljuttatható azokhoz a tömegekhez, akik erre fogékonyak, vagy akik elbizonytalaníthatók általuk. Az előadó többek közt arra a néhány éve megjelent álhírre utalt, amely azt állította, hogy Magyarország nemzetközi szerződéseket megszegve T-72-es harckocsikat ad el a szomszédos ? háborúban álló ? Ukrajnának. A hírt több vezető hazai és nemzetközi híroldal is átvette és több tízezer megosztást generált, mielőtt bebizonyosodott, hogy a cikk az orosz dezinformációs hadviselés eszközeként Moszkvában készült.

A NATO és az internet

A témakörhöz szorosan kapcsolódott az előadásban a NATO jelenléte a közösségi médiában és a kibertérben, ahol a Szövetség offenzív és defenzív téren is komoly erőforrásokkal rendelkezik. A növekvő fenyegetésekkel szemben egyfelől a közösségi médián keresztül a lakosság felé egy barátságos, együttműködő és nyílt szervezet képét akarják célzottan közvetíteni, valamint a biztonság-tudatosságot erősíteni. Másfelől komoly tényező a műveleti biztonság szempontjából a stratégiai kommunikáció titkossága, ugyanis láthattunk már arra példát, hogy a katonák megosztásai miatt műveleteket kellett elhalasztani, leállítani ? legismertebb példa talán erre az orosz katonák bejelentkezése Kelet-Ukrajnából, de az izraeli hadseregben is történtek hasonló malőrök.

2014 óta azonban nemcsak államok és nemzetközi szervezetek ?veszik igénybe? ezeket a felületeket, hanem egyre elterjedtebb a terrorszervezetek kommunikációs kampánya is a közösségi médiában. Bányász Péter megemlítette Ahmad Abousamra szír-amerikai terroristát, aki a szó legrosszabb értelmében forradalmasította a Daesh (Iszlám Állam) online megjelenését: többek között neki ?köszönhető? a nyilvános kivégzések virtuálissá válása és a nyugati fiatalok körében történő toborzás eredményei. Bár a nemzetközi közösség komoly erőkkel lép fel a terrorizmus online népszerűsítése ellen, az internet tulajdonságaiból fakadóan gyakorlatilag kiirthatatlanná váltak ezek a szervezetek a kibertérben.

Munkahelyi biztonság ? politikai biztonság?

Bányász Péter az előadás után
Bányász Péter az előadás után

Végül az előadásban szó esett a közösségi média által generált politikai kihívásokról is. Az állami vezetők és döntéshozók készülékeinek biztonsága itt az egyik fontos kérdés: a nem megfelelően használt és védett készülékeken keresztül illetéktelen személyek is hozzáférhetnek titkos információkhoz. Ezen túl a fogyasztók hangulata és véleménye is könnyen befolyásolható a megfelelő módszerek és eszközök felhasználásával ? erre pedig már iparág épült, amelynek egyik prominens képviselője, a Cambridge Analytica legutóbb Donald Trump kampányát erősítette sikerrel.

Összességében Bányász Péter arra irányította a figyelmet, hogy az elvárásokkal ellentétben az internet nem csak kitágította a világot, hanem sokak számára inkább leszűkítette egy, a fogyasztói preferenciáinak megfelelőre ? a rengeteg új lehetőség számos láthatatlan veszélyt is rejthet.

Az előadás a Kiss Károly Hadtudományi Klub (MHTT Biztonságpolitikai Szakosztály, a Biztonságpolitikai Szakkollégium és a Nemzetbiztonsági Szakosztály) közös szervezésében került megrendezésre.

NATO-NETto Hírfigyelő – 2017. május

Szerző:
BSZK
-
0

Partnerkapcsolatok

  1. május 2.

Az Afgán Nemzeti Hadsereg Vagyonkezelő Alapját Felügyelő Igazgatótanács (Afghan National Army Trust Fund Board) ülésén a NATO tag- és partnerállamai megerősítették hosszú távú elkötelezettségüket az afgán védelmi erők támogatásában. A finanszírozási alap lényege, hogy az afgán kormányt támogassák egy, a terrorizmus elleni harcra alkalmas védelmi erő kialakításában és fenntartásában.

  1. május 3.

Az Európai Parlament Külügyi Bizottságának és a Biztonsági és Védelmi Albizottságának ülésén a Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára helyeslően nyilatkozott a Szövetség és az Európai Unió közötti szoros együttműködésről. Hangsúlyozta, hogy az erősebb európai védelmi erő – ami hozzájárul a közös és igazságos teherviseléshez – immár nem egy elvárás, hanem alapvető norma.

  1. május 4.

A NATO képességfejlesztési törekvéseinek újabb lehetőségeiről és az erre vonatkozó kezdeményezésekről tárgyaltak a Szövetség védelmi beszerzéséért felelős vezető tisztviselői a Nemzeti Fegyverzeti Igazgatók Értekezletén (Conference of National Armaments Directors, CNAD). A tisztviselők megvitatták a NATO különböző fejlesztési programjainak jelenlegi helyzetét, köztük a ballisztikus rakétavédelmi rendszerek telepítését, a közös hírszerzési, irányítási és megfigyelési folyamatok terén való együttműködés részleteit, a tengeralattjáró elhárító eszközök fejlesztését, valamint a közös légvédelem kapcsán felmerülő kérdéseket.

A nemzetek közötti erőfeszítés a tagállamok részéről nem csak a rendelkezésre álló erőforrások hatékony kihasználtságához járul hozzá, de a tagállamok közötti köteléket is megerősíti

? nyilatkozta a konferencia kapcsán a NATO főtitkárhelyettese, Rose Gottemoeller.

  1. május 5.

A NATO főtitkárhelyettese a bécsi Leszerelési és Nonproliferációs Központban (Vienna Centre for Disarmament and Non-Proliferation, UNODA) tartott beszédet. A felszólalás fő témája a nukleáris fegyverek elterjedése elleni harc és a békefenntartás volt; mindkét tevékenységben a NATO jelentős szerepet vállalt. A főtitkárhelyettes hangsúlyozta, hogy a hagyományos és nukleáris fegyverek ellenőrzését szolgáló egyezmények adjáka kulcsot ahhoz, hogy a világot békésebb hellyé változtassuk, és biztosította a jelenlevőket arról, hogy a NATO ebben mindig meghatározó szerepet fog vállalni. Példaként említette az atomsorompó-szerződést (1968), amely nagyban hozzájárult a kollektív védelem fenntartásához.

2017. május 5.

A NATO közkapcsolatokért felelős helyettes főtitkára, Tacan Ildem is részt vett az UNESCO égisze alatt Bakuban megrendezett ?Világfórum az interkulturális párbeszédről? című kulturális konferencián. Az esemény célja a kultúrák közötti párbeszéd szerepének hangsúlyozása az emberi biztonság és a béke feltételeinek megteremtésében és a fenntartható fejlődés biztosításában. A ?párbeszéd népszerűsítése és hidak építése, mint eszközök az erőszakos extrémizmus megelőzése során? című ülésen Ildem hangsúlyozta, hogy a kihívások, amelyekkel manapság a nemzetközi szervezetek szembe néznek, nem kizárólag politikai vagy katonai jellegűek. Emiatt az azokra adott válaszreakciót is átfogó, széles látókörben kell megtervezni. ?A radikalizáció a legnagyobb kihívás, mellyel a szabályalapú nemzetközi rendszer jelenleg szembe néz. Veszélyt jelent a nyílt társadalmakra, a demokráciára, a másik tiszteletének és elfogadásának kultúrájára, amelyek mind elhanyagolhatatlan feltételei a béke megteremtésének és megtartásának világszerte? ? nyilatkozta a főtitkár-helyettes.

  1. május 14.

Észak-Korea újabb rakétakísérletet hajtott végre közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával. A rakéta közel fél óra alatt 700 km-et tett meg közel 2000 km-es magasságban. Oana Lungescu, a NATO szóvivője elítélte Phenjan provokatív fellépését, amellyel újonnan szembemegy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival. Hangsúlyozta továbbá, hogy Észak-Koreának fel kell hagynia ballisztikus rakétaprogramjával és nukleáris kísérleteivel. Ezt követően át kell adnia tömegpusztító fegyvereit és párbeszédet kell kezdeményeznie a nemzetközi közösséggel. Phenjan legutóbb május 24-én hajtott végre sikeres kilövést Pukguksong-2 (KN-15) közepes hatótávolságú rakétájával; ennek hatására a típussal már megkezdhetik a művelet-előkészítő kísérleti fázist is.

  1. május 25.

A NATO tagállamok vezetői Brüsszelben találkoztak, hogy – többek között – megtárgyalják a Szövetségen belüli teherviselés mértékét és konzultáljanak a terrorizmus elleni harcról, amelyet az Iszlám Állam (ISIS) elleni nemzetközi koalíció részeként folytatnak. A Szövetség célja, hogy a koalíció keretében nagyobb szerepvállalást nyújtson az ISIS elleni harcban. Ennek egyik eszköze a NATO AWACS (Airborne Warning and Control System) felderítő repülőgépeinek rendelkezésére bocsájtása a légtérmenedzsmenthez. Emellett a NATO Katonai Hírszerzési Részlegén (Military Intelligence Division) belül létrehoznak egy külön terrorelhárítással foglalkozó csoportot; célja a tag- és partnerállamok közötti információcsere gyorsítása.

Műveletek

  1. május 02.

Lengyelország átvette a  baltikumi légtérrendészeti misszió (Baltic Air Policing) vezetését a Holland Királyi Légierőtől a litvániai Šiauliai bázison. Eközben az észtországi bázison a missziót eddig támogató Németországot Spanyolorság légiereje váltotta fel. A baltikumi légtérrendészet célja, hogy Észtország, Lettország és Litvánia légterének érintetlenségét megvédje a Szövetség.

EU Hírfigyelő – 2017. május

Szerző:
BSZK
-
0

Biztonság- és védelempolitika

Határellenőrzések ideiglenes meghosszabbítása

A Tanács 2017. május 11-én végrehajtási határozatot fogadott el, melyben a schengeni térség öt állama (Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia) hat hónappal meghosszabbíthatja belső határellenőrzését. A Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikke ugyanis kimondja, hogy az Európai Bizottság végső esetben javasolhatja a határellenőrzés visszaállítását az egész határ vonalán vagy annak bizonyos szakaszán. A cél, hogy kiszűrjék az Európa-szerte illegálisan a térségbe jutott bevándorlókat anélkül, hogy komolyabban akadályoznák az európai állampolgárok utazását. A Bizottság 2016. május 4. óta javasolja a határellenőrzések ideiglenes meghosszabbítását a nevezett tagállamoknak; ez alkalommal azonban hangsúlyozta, hogy utoljára tesz erre javaslatot.

Új prioritások az EU globális stratégiájában

A Külügyi Tanács – a Tanács tíz formációjának egyike – 2017. május 18-án új következtetéseket fogadott el ?Biztonság és Védelem az EU globális stratégiájával összefüggésben? címmel. A dokumentum kitér többek között a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) válságkezelési struktúráinak javítására, a partnerországokkal a KBVP területén való együttműködés elmélyítésére, a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítésre, a polgári válságkezelés reakcióképességének javítására, a katonai gyorsreagálás megerősítésére és az európai védelmi együttműködés elmélyítésére.

EU-NATO: átalakuló kapcsolatok

A Külügyek Tanácsa Jens Stoltenberggel, a NATO főtikárával tartott megbeszélést, aminek témája az Európai Unió és a NATO jövőbeli együttműködése volt. A 2017. május 18-i megbeszélésen a hét fejlesztési terület közül négy (hibrid fenyegetések elleni küzdelem, információcsere, stratégiai kommunikáció és tengerpolitikai együttműködés) esetében mutatkozik jelentősebb előrelépés. Megfigyelhető változás, hogy a két fél közötti kooperáció az utóbbi időben az alkalmi műveletekről a gyakorlati és operatív együttműködés különböző formáira tolódott át.

A találkozón kiemelt témaként szerepelt a kiberbiztonság kérdése. Stoltenberg kiemelte, hogy a NATO-nak és az EU-nak növekvő fenyegetettséggel kell szembenéznie. Megjegyezte továbbá,, hogy mindkét szervezetnek fel kell készülnie az ilyen támadásokra adandó hatékony válaszra.

Katonapolitika

Az Európai Unió Katonai Bizottsága (EUKB) 2017. május 16-án tartotta az év első hivatalos értekezletét. A vezérkari főnökök szót ejtettek az EU globális stratégiájának végrehajtásáról, valamint az EU-NATO együttműködés fontosságáról és folytatásáról. Petr Pavel tábornok, a NATO Katonai Bizottságának elnöke is részt vett a találkozón, aki elsősorban a kiberbiztonság ejtett szót. Az ülés külön pontját képezte az ukrán vezérkari főnök, Viktor Muzhenko tábornok beszámolója Ukrajna jelenlegi katonai és biztonságpolitikai helyzetéről. Az Európai Unió katonai műveletei – a felek megegyezése alapján –  az EUKB következő értekezletén kerül napirendre.

BSZK-s siker az OTDK-n!

Szerző:
BSZK
-
0

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán tartott XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Had- és Rendészettudományi Szekciójának Európai Biztonság Tagozatában Szabó Márk, a Diákbizottság elnöke I. helyezést ért el.

Pénzváltó Nikolett, a Szakkollégium senior tagja a Nemzetközi Biztonság Tagozatban II. helyezést ért el.

A Szakkollégium tagjai közül még Kovács Georgina, a Diákbizottság alelnöke mérettette meg magát, aki a Katonai Műveletek Tagozatban mutatta be pályamunkáját.

Szakkollégistáinknak gratulálunk a szerepléshez és elért eredményeikhez!

WP_20170427_12_33_19_Pro

1...616263...11362. oldal a 113-ból

Kiemelt témák

3,127KövetőTetszik

biztonsagpolitika.hu

BIZTONSÁGPOLITIKAI SZAKPORTÁL.
A honlap "Elemzések" rovatához tartozó időszaki kiadványok és egyéb folytatódó dokumentumok nemzetközi szabványos azonosítószáma: ISSN 2062-4379
Email: biztpolkapcsolat@biztonsagpolitika.hu
Facebook

NÉPSZERŰ CIKKEK

NÉPSZERŰ KATEGÓRIÁK

internetster 2004 - 2026 © biztonsagpolitika.hu - Minden jog fenntartva!