14.8 C
Budapest
2026 április 26. vasárnap 10:44
Kezdőlap Blog Oldal 61

EU Hírfigyelő ? 2017. július

Szerző:
BSZK
-
0

Missziók

Palesztinai misszió meghosszabbítása

A Tanács 2018. június 30-ig meghosszabbította azon két misszió megbízatását, melyek a palesztin államépítés céljából jöttek létre és feladatuk az izraeli-palesztin konfliktus átfogó, kétállami megoldással történő rendezése. Az EUPOL COPPS (Palesztin Rendőrséget Támogató Európai Uniós Koordinációs Hivatal) 2006 januárja óta segíti a biztonság és az igazságszolgáltatás reformját, valamint a jogállamiság kiépítését. Az EU BAM Rafah (rafahi átkelőhelyen működő, határellenőrzést segítő uniós misszió) feladata, hogy harmadik félként legyen jelen és segítse a két állam közötti bizalomépítést.

Új iraki misszió

A Tanács koncepciót fogadott el egy új misszióról, mely az új iraki polgári válságkezelést segíti elő. A misszió az iraki hatóságoknak fog segíteni a biztonsági stratégia polgári végrehajtásában, emellett pedig az uniós tanácsadók támogatást fognak nyújtani a kiemelt nemzetbiztonsági területeken, például a terrorizmus, korrupció, politikai instabilitás, illetve a vallási és társadalmi polarizálódás témájában. A biztonsági stratégia egyik fő célja, hogy a jogállamiság keretei között megszilárdítsa a békét. Az iraki hatóságok megkeresésére a koncepció elfogadása után most megkezdődnek a misszió telepítésének előkészületei.

Líbiai misszió meghosszabbítása és kibővítése

A Tanács megállapította, hogy a közelmúltban tapasztalt erőszakos események veszélyeztetik Líbia stabilitását. Az Európai Unió szerint a líbiai válság nem oldható meg erőszak alkalmazásával. Ezzel párhuzamosan a Tanács meghosszabbította az EUBAM Líbia missziót 2018. december 31-ig, melynek a feladata a helyi hatóságoknak való segítségnyújtás a határigazítás, a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás területén. A misszió jelenleg előkészíti a polgári válsághelyzetek kezelésére vonatkozó terveket.

Védelempolitika

A Sophia hadművelet meghosszabbítása és kibővítése

A Tanács 2017. július 25-én 2018. december 31-ig meghosszabbította az EUNAVFOR MED Sophia művelet megbízatását. A Sophia hadművelet az Európai Unió haditengerészeti operációja, amely hozzájárul az embercsempészek és az emberkereskedők üzletszerű tevékenységének ellehetetlenítéséhez a Földközi-tenger déli-középső részén. Az Unió két támogató feladatot lát el: a líbiai partiőrség és a haditengerészet kiképzését, valamint elősegíti az ENSZ-fegyverembargó végrehajtását. A meghosszabbítással párhuzamosan a Tanács módosította a műveletet, amely immár kiterjed a képzésben résztvevők nyomon követésére, a líbiai illegális kőolajexport megfigyelésére és az információgyűjtésre, illetve az emberkereskedelemre vonatkozó információk megosztására a FRONTEX és EUROPOL hatóságokkal.

G20 – Terrorellenes küzdelem

Július elején a G20-ak csúcstalálkozóján a résztvevők terrorellenes akciótervet hoztak nyilvánosságra. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy minden terrorcselekmény elítélendő és a világ minden részén küzdeni kell ellene az ENSZ Chartával összhangban. A terv első része a nemzetközi elhivatottságról és a fokozott együttműködésről szól, amik magukba foglalják az információcsere és a határellenőrzés serkentését, a nemzetközi terrorellenes szervezetek segítését és a terrorizmus áldozatainak megfelelő ellátását, biztonságba helyezését. A terrorcsoportok finanszírozása, valamint a radikalizálódás és az internet felhasználása a szervezett bűnözés céljaira hosszabb külön tárgyalást kap. A G20 felszólítja az oktatási intézményeket, a médiát, a civil és üzleti közösségeket, illetve a vallási csoportokat, hogy tevékenységükkel segítsék megelőzni a radikalizálódást.

Külkapcsolatok

Az EU nyilatkozata a jeruzsálemi eseményekkel kapcsolatban

Július 22-én az Európai Unió nyilatkozatot adott ki a jeruzsálemi eseményekkel kapcsolatban. A közleményben az EU felszólítja Izraelt és Jordániát, hogy együttesen próbáljanak megoldást találni az erőszak visszaszorításra. A közel-keleti diplomáciai kvartett (Egyesült Államok, Oroszország, Európai Unió és az ENSZ) részeként az EU is figyelmeztette az érintett feleket, hogy próbáljanak maximális önuralmat tanúsítani az eseményekhez való hozzáállásukban.

Az EU elítéli a venezuelai választást

A július 30-án megtartott venezuelai alkotmányozó nemzetgyűlési választással kapcsolatban több Uniós szerv is állást foglalt. Az EU diplomáciai szolgálata és az Európai Bizottság a közleményükben komolyan vitatták a választás kimenetelét, illetve elítélték a túlzott és aránytalan erő alkalmazását. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke még ennél is keményebb bírálatot fogalmazott meg. Közleményében leszögezte, hogy az EU nem fogja elismerni a vasárnap megtartott választásokat. Nicolás Maduro venezuelai elnök rendszere ellen április óta tartanak a tüntetések, amióta tucatnyi tüntető életét vesztette, több száz pedig megsebesült.

NATO-NETto Hírfigyelő ? 2017. július

Szerző:
BSZK
-
0

Partnerkapcsolatok

  1. július 5.

Jens Stoltenberg főtitkár üdvözölte Elżbieta Bieńkowska Európai Biztost, aki ezt követően eligazította az Észak-atlanti Tanácsot az európai védelmi cselekvési tervet és az Európai Védelmi Alapot érintő legújabb fejleményekről. Bieńkowska látogatása a NATO és az EU közötti aktív párbeszéd része, ami tanúskodik a kölcsönös átláthatóságról és a szoros koordinációról.

Egy éve írták alá a NATO-EU együttműködésről szóló nyilatkozatot, melynek értelmében a NATO és az Európai Unió jelenleg is tárgyal az együttműködés kiterjesztéséről. Stoltenberg többször hangsúlyozta, hogy egy erőteljesebb európai védelemi stratégia hozzájárulna a terhek egyenlőbb elosztásához és megerősítené a Szövetséget. Az európai védelmi cselekvési terv és az Európai Védelmi Alap hozzájárulhat ahhoz, hogy Európa biztonságosabbá váljon azáltal, hogy értékes lehetőségeket kínál az új védelmi képességek kifejlesztésére és a piaci széttagoltság csökkentésére Európában.

  1. július 9-10.

Az ukrán különleges partnerségi megállapodás 20. évfordulója alkalmából Kijevbe látogattak az Észak-atlanti Tanács követei és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. A NATO-Ukrajna Bizottság ülésén a főtitkár megköszönte Ukrajna részvételét az afganisztáni, iraki és koszovói NATO-missziókban és az ország aktív közreműködését a szomáliai kalózkodás visszaszorításában. Ezekkel is hangsúlyozva a NATO-Ukrán partnerség kétoldalúságát.

A közös sajtótájékoztatón Stoltenberg aggodalmát fejezte ki a minszki megállapodás sikerességét illetően a jelenlegi kelet-ukrajnai helyzet kapcsán. A harcok továbbra is folytatódnak, már közel 10 000 ember vesztette életét, ebből 3000 fő civil áldozat. A főtitkár beszélt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tűzszünet betartását ellenőrző tevékenységének akadályozására irányuló fenyegetésekről. Ezt követően kiemelte, hogy Minszk csak akkor hozhatja el a békét, ha Oroszország visszavonja több ezer katonáját a térségből és felhagy a milíciák felfegyverzésével.

A kijevi találkozó során a két vezető felülvizsgálta a NATO Átfogó Segítségnyújtási Csomagját Ukrajna számára. Új területként hozták be a vezetés-szervezés, orvosi rehabilitáció és kibervédelem támogatása mellett a műholdas kommunikációs felszerelésekről való gondoskodást. A napokban pedig használatba került az a Szövetség által rendelkezésre bocsájtott felszerelés, amely a kulcsfontosságú kormányzati intézményeket segíti a kibertámadások felderítésében.

    1. július 12.

Az Észak-atlanti Tanács (NAC) elítélte Észak-Korea interkontinentális ballisztikus rakétájának kilövését, melyet július 4-én hajtottak végre.  A rakéta kilövése többszörösen megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatát, emellett egyértelmű demonstrációja volt az egyre növekvő fenyegetésnek, mely magát a NATO-t, de a globális békét és biztonságot, valamint a globális non-proliferációs rendszert is érinti. A nyilatkozatban hangsúlyozták továbbá, hogy a NATO támogatja az ENSZ-en belül zajló további erőfeszítéseket az Észak-Koreát érintő további szankciók alkalmazását illetően. Ezen felül felszólítottak a már érvényben lévő szankciók teljes körű alkalmazására és a nyomásgyakorlásra Észak-Koreával szemben.

Műveletek

      1. július 7.

A NATO fokozott légtérrendészeti programjának keretében Olaszország Eurofightereket küldött Bulgáriába, amik egészen októberig fognak a bolgár MiG-29-esekkel együtt járőrszolgálatot teljesíteni. Így a bolgár légtér biztonságosabbá tétele mellett a két nemzet pilótáinak esélyük nyílik javítani a kooperációs képességeiket.

      1. július 19.

Montenegró, a Szövetség legfrissebb tagja a NATO Euro-atlanti Katasztrófa-reagálási Koordinációs Központjától kért segítséget a Lustica-félszigeten tomboló tűzvész miatt, ami emberek százait veszélyeztette. A szervezet tagjai gyorsan reagáltak a montenegrói segítségkérésre: Izrael kettő, Ukrajna egy tűzoltó repülőgéppel; Bulgária és Svájc pedig egy-egy helikopterrel járult hozzá a tűzoltáshoz. ?Ez az, amiről az euro-atlanti szolidaritás szól? ? mondta büszkén Stoltenberg főtitkár.

A távoli béke földje: Dél-Szudán

Szerző:
Gábor Halasi
-
0

A dél-szudáni kormány által tavasszal meghirdetett fegyverszünet ellenére sem szűntek meg a fegyveres összecsapások az országban. El Ghassim Wana, az ENSZ békefenntartó misszióiért felelős főtitkárhelyettese számolt be erről július 20-án az ENSZ Biztonsági Tanácsának. A beszámoló szerint Equatoria-ban és Felső-Nílus tartományban továbbra is folyamatosak az összecsapások a kormányerők és az ellenzéki milíciák között. A helyzetet súlyosbítja, hogy a négy éve tartó harcok következményeként élelmiszerhiány alakult ki az országban. 2017. februárjában az ENSZ Dél-Szudán több régióját is éhínség sújtotta területté nyilvánította.

Függetlenség, etnikai konfliktus, polgárháború

A kisebb-nagyobb megszakításokkal majd fél évszázadig tartó függetlenségi háború lezárásaként 2005. januárjában megszületett az átfogó békemegállapodás a kartumi kormány és a dél-szudáni felkelők között. Ennek értelmében egy 5 éves átmeneti periódus indult meg. Az átmeneti időszak lezárásaként népszavazást kellett tartani a déli területeken a függetlenségről. A 2011. januárjában tartott sikeres referendum következményeként 2011. július. 9-én megszületett a Dél-szudáni Köztársaság. A függetlenség kikiáltását követően a friss állam azonnal megindult a széthullás útján. Egységes déli identitás hiányában, felerősödtek a törzsekhez köthető azonossági tudatok. Ennek következményeként a végletekig kiéleződött a viszony a két legnagyobb létszámú törzs között. A lakosság 35%-át kitevő dinkák (a legnagyobb lélekszámú dél-szudáni népcsoport), már a függetlenségi harcok idején dominálták a déliek fő politikai szervezetét az SPLM-t (Sudan People’s Liberation Movement), valamint annak katonai szárnyát az SPLA-t (Sudan Poeple’s Liberation Army). A dinkák túlzott dominanciája félelmet váltott ki a lakosság 15%-át kitevő nuerekből. A déliek megosztottságára már a II. függetlenségi háború idején (1983-2005) felfigyelt a Kartumban székelő szudáni kormány. Jafarr al-Nimeirei (1969-1985) uralma idején a szudáni kormány minden támogatást megadott az SPLM ellen küzdő Riek Machar vezette Nuer csapatoknak.
A 2000-es évek elejére a karizmatikus John Garang-nak (dinka) sikerült egységbe forrasztani a délieket. Garang halálát követően azonban a szintén dinka Salva Kiir Mayardit már nem tudott hasonló egységet kialakítani. A függetlenség kikiáltást követően megalakult egységkormányban Salva Kiir töltötte be az elnöki, míg Riek Machar az alelnöki pozíciót. Azonban az egységkormány felállítása sem tudta lecsillapítani a két népcsoport közötti ellentéteket. 2013. nyarán Salva Kiir elnök feloszlatta a kormányát és menesztette alelnökét, Riek Machart. Decemberben fegyveres összecsapások robbantak ki a fővárosban, Juba-ban. Az eseményeket Sakva Kiir elnök pucsskisérletnek minősítette, amely kitervelésével korábbi alelnökét, Riek Machart vádolta. A jubai eseményeket követő erőszakhullám halálos áldozatainak a száma megközelítette az 1000 főt, illetve hozzávetőlegesen 200.000 embert kényszerített az otthona elhagyására. 2014. januárjában a nemzetközi közösség nyomására a két fél kénytelen volt az etiópiai Addisz-Abeba-ban tárgyalóasztalhoz ülni. A tárgyalások eredményeként január 23-án a felek tűzszünetet kötöttek, ám a megállapodás ellenére az ország több pontján tovább folytatódtak a harcok a kormányerők és a Machar-párti lázadók között.
Az ENSZ jelentése szerint 2015. augusztusáig megközelítően 2.2 millió ember volt kénytelen elhagyni lakhelyét, ebből közel 600.000 a szomszédos országokban volt kénytelen menedéket keresni. Salva Kiir elnök, hogy elkerülje az esetleges nemzetközi szankciókat, 2015. augusztusában aláírta a békemegállapodást.  Az egyezmény értelmében egységkormánynak kellett alakulnia, amelyben újra Riek Machar kapta meg  az első alelnöki pozíciót. Bár Machar 2016. áprilisában ismételten elfoglalhatta a pozícióját, pár hónappal később újra kiújultak a harcok a kormányerők és a lázadók között. Az elhúzódó harcok következményeként 2017. elejére az élelmezési helyzet katasztrofálissá vált, az ENSZ hivatalosan is éhínség sújtotta területté nyilvánította Dél-Szudánt. A civil lakosság különösen megszenvedte a harcokat. Szinte mindennapivá váltak a civilek (elsősorban a nem dinka etnikumú lakosságot érinti)  kárára történő fosztogatások, gyilkosságok és a nők ellen elkövetett nemi erőszakok. Az egyre nagyobb nemzetközi nyomásnak engedve 2017. májusában Salva Kiir elnök egyoldalúan tűzszünetet hirdetett. A tűzszünet ellenére mindkét oldal változatlan intenzitással folytatta a harcokat. A fegyveres összecsapások mellett komoly gondot okoz, hogy mindkét oldal fegyveresei rendszeresen megakadályozzák a nemzetközi közösség segélyszállítmányainak a célba érését. A segélyek feltartóztatása tovább súlyosbítja az amúgy is tragikus élelmezési helyzetet. Megközelítőleg 6 millió dél-szudáni szenved az élelmiszerhiány következtében. Bár az országban jelenlévő ENSZ békefenntartó erők (United Nations Mission in the Republic of South Sudan) egyik fő feladata lenne a segélyszállítmányok célba juttatásának a biztosítása, a misszió ezen vállalását az elmúlt évek folyamatos létszámemelései ellenére sem tudja ellátni.

A helyzetet tovább súlyosbítja annak a ténye, hogy a dél-szudáni kormány, bár kifelé a békés rendezés hívének mutatja magát, az országon belül azonban mindent megtesz annak érdekében, hogy tovább erősítse a helyzetét a Macharhoz köthető felkelőkkel szemben. A dél-szudáni kormány  által folytatott kettős játék legjobb bizonyítéka a kormányerők által Pagak városa ellen végrehajtott offenzíva. Bár Salva Kiir elnök májusban tűzszünetet hirdetett, ez nem akadályozta az SPLA-t, hogy tovább nyomuljon az ellenzék központjának számító település felé. Szintén a regnáló kormány helyzetét erősíti, hogy a béketárgyalások előkészítéséért felelős IGAD (Intergovernmental Authority on Development) nem hívta meg a konfliktus egyik fő figurájának számító Riek Machart.

Elhúzódó konfliktus?

Minden jel azt mutatja, hogy a dél-szudáni kormány nem lesz hajlandó egy tényleges konszenzuson alapuló rendezés kialakítására. Salva Kiir elnök, hogy elkerülje a komolyabb nemzetközi szankciókat, kritikus helyzetben kész a májusi tűzszünethez hasonló engedmények meghozatalára. Amint viszont a nemzetközi közösség érdeklődése csökken a dél-szudáni események iránt, a jubai kormány tovább folytatja a Macharhoz köthető SPLA-IO (Sudan?s People?s Liberation Army-In Opposition) erőinek a kiszorítását. Hasonlóan jól taktikázik Salva Kiir a meghirdetett nemzeti párbeszéddel kapcsolatban is. A párbeszéd ugyan megindult a felek között, de annak hitelességét többen is megkérdőjelezik. Nem ez lenne az első alkalom, hogy a dél-szudáni kormány időhúzás céljából hajlandó legyen az egység mellett hitet tenni, majd felrúgni azt. Lényeges kérdés, hogy mennyire lesz képes a mindenkori jubai kormány kezelni a dinka és nuer lakosság közötti, az elmúlt években tovább mélyülő feszültséget. Az események jelenlegi állása szerint a dél-szudáni helyzet nem fog a közeljövőben javulni. Egyrészt, minden diplomáciai taktikázása ellenére jól látszik, hogy Salva Kiir elnök meg kívánja tisztítani az országot SPLA-IO-tól és fentebb már leírt látszatintézkedéseken túl nem fog a Macharral való tényleges kiegyezésre törekedni. Másrészt az elmúlt évek eseményei még jobban elmélyítették a két nagy etnikai csoport közötti szakadékot. A nuer lakossággal szemben elkövetett erőszakoskodások feltehetőleg tovább fogják bennük erősíteni a kormányzati hatalmat birtokló dinkákkal szembeni ellenszenvet.

Együttműködési megállapodást írt alá a NETK és a BSZK

Szerző:
BSZK
-
0
(A kép forrása: http://netk.uni-nke.hu/)

Együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara (NETK) és a Biztonságpolitikai Szakkollégium (BSZK).

Az együttműködési megállapodás az NKE és a BSZK közötti komoly múltra visszatekintő kooperációra épül, és a felek reményei szerint megkönnyíti az oktatási és kutatási kapcsolatok további mélyítését.

A NETK és a BSZK közösen dolgoz ki szabadon választható kurzusokat a biztonság- és védelempolitika, illetve a hadtudományok egyes témaköreiben, szorosabbra vonja az együttműködést a tudományos diákkori munkában, és törekszik közös kutatási projektek létrehozására.

A NETK az eddigi oktatói-hallgatói kapcsolatokon túlmenően a jövőben aktív szerepet vállal a BSZK munkatervének véleményezésében és a BSZK Elnökségének munkájában is.

A cikk eredetileg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar aloldalán jelent meg

EU Hírfigyelő ? 2017. június

Szerző:
BSZK
-
0

Biztonság- és védelempolitika

Az Európai Védelmi Alap bemutatása

Június 7-én Brüsszelben az Unió külügyi- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini és az Európai Bizottság alelnöke, Jyrki Katainen nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság védelempolitikával kapcsolatos tervét. Ennek keretében a Bizottság javaslatot tett az Európai Védelmi Alap létrehozására. Az 5,5 milliárd eurót tartalmazó alappal az Unió egyrészt támogatni kívánja a tagállamok közötti együttműködést a védelmi jellegű technikai kutatások területén, másrészt az alapon keresztül támogatásban részesítené a tagállamok védelmi képességeinek a fejlesztését. Beszédében ugyanakkor a főképviselő világossá tette, hogy az Unió nem katonai szövetség és nem kíván versenyezni a NATO-val.

Juncker véleménye az Unió biztonságpolitikai helyzetéről

Június 9-én az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker a Prágában megrendezett Védelmi- és Biztonsági Konferencián megtartott beszédében igen lehangoló képben festette le az Unió biztonságpolitikai helyzetét. Juncker beszédében hosszan sorolta napjaink fő biztonsági kihívásait, amelyek között éppúgy szerepeltek a növekvő számú terrortámadások, mint Oroszország egyre agresszívabb külpolitikája. A Bizottság elnöke továbbá kifejtette, hogy az Unió által korábban alkalmazott ?soft power? önmagában már nem elegendő a terrorizmus, a kiberhadviselés és a hibrid háború korszakában.

Külkapcsolatok

Ukrajna vízummentessége

Június 12-től azok az ukrán állampolgárok, akik biometrikus útlevéllel rendelkeznek, vízum nélkül utazhatnak az Európai Unió területére. A biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok hat hónapos időintervallum keretében kilencven napot tölthetnek vízummentesen az Unió területén. A vízummentesség ugyanakkor nem terjed ki Írországra és az Egyesült Királyságra, valamint a schengeni zóna nem Uniós tagjaira mint Norvégia, Svájc, Liechtenstein és Izland.

Uniós külügyminiszterek találkozója

Június 19-én, Luxembourgban találkoztak egymással az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei. A találkozón többek között döntést született az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók fenntartásáról. A szankciók értelmében Uniós tagállamból származó cégek nem folyathatnak üzleti tevékenységet a Krím-félsziget és Szevasztopol területén. Továbbá az Európai Unió Tanácsa megerősítette, hogy továbbra is elítéli a Krím-félsziget Oroszország általi illegális megszállását.

Arról is döntöttek a tagállamok külügyminiszterei, hogy Moszul visszafoglalását követően az Unió megfontolja egy misszió létesítését Irakban, amelynek feladata az iraki rendvédelmi szervek kiképzése és tanácsokkal való ellátása lenne.  

NATO-NETto Hírfigyelő ? 2017. június

Szerző:
BSZK
-
0

Partnerkapcsolatok

  1. május 30 ? június 2.

Megrendezésre került a NATO 41. Bizottsági Konferenciája a Gender Perspektívákról (nincs hivatalos fordítás – a szerk.). A résztvevők többek között nemzetközi szervezetek és a NATO-tagállamok képviselői voltak. A konferenciát évente rendezik meg, és idén a ?Sztereotípiákon túl – gender perspektívák integrálása a kivetített stabilitási folyamatokba? címet kapta. Az rendezvény célja a különböző módszerek megvitatása volt annak kapcsán, hogyan kellene a ?gender perspektíva? koncepcióját a NATO munkafolyamataiba integrálni olyan területeken, mint például a tengeri műveletek, a menekültválság kezelése vagy a terrorizmus elleni harc.

  1. június 1.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára örömét fejezte ki a hivatalosan is megalakult macedón kormány és az új kormányfő, Zoran Zaev felé. A két és fél éves politikai válság után Macedóniának számos reformot kell végrehajtania ? többek között a jogállamiság és a jó kormányzás megerősítését ? ahhoz, hogy folytathassa útját az euro-atlanti integráció felé.

A két fél közötti találkozóra június 12-én került sor. A felek közötti tárgyalás a kapcsolatok elmélyítéséről, valamint Macedónia csatlakozási kilátásairól szólt. A főfitkár emellett megköszönte a balkáni állam szerepvállalását a NATO afganisztáni missziójában.

  1. június 7.

A lengyel Kujáviai Egyetem (Cuiavian University ? CU) vezetősége belegyezett a NATO védelmi oktatási programjának a támogatásába. Az egyetem e-távoktatási módszerekkel járul hozzá a NATO munkájához, elősegítve ezzel a program célját, mely a védelmi oktatás megreformálása, továbbépítése és fejlesztése.

  1. június 5.

Montenegró 29. tagként csatlakozott a NATO-hoz. Ünnepi beszédében Stoltenberg elismerően nyilatkozott a balkáni állam hozzájárulásához a Szövetség munkájához. Petr Pavel vezérezredes, a NATO Katonai Bizottságának elnöke szintén az esemény történelmi jellegéről és a Montenegró mögött álló hosszú út eredményeiről beszélt.

  1. június 14.

Norvég tudósok és kutatók folytattak megbeszélést a NATO partnerországaival a gyakorlati együttműködés továbbfejlesztése céljából a Tudomány a Békéért és Biztonságért Program (SPS) keretein belül, melynek tájékoztató napja június 14-én került megrendezésre. A program keretén belüli együttműködés magába foglalja a nők, béke és biztonság koncepciójának kidolgozását, valamint a fel nem robbant robbanótestek (UXO) felkutatását. A tájékoztató napon lehetőség nyílt megvitatni olyan kutatási kérdéseket és együttműködési potenciálokat, mint a kiberbiztonság, a pilóta nélküli légijárművek (UAV) használata, vagy a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) biztonsági kockázatok kivédése.

  1. június 19.

A 2016-os varsói NATO-csúcson elfogadott EU-NATO megállapodás első helyzetjelentését mutatta be Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az Uniós külügyminisztereknek. A jelentés szerint a vállalásokat mindkét fél megfelelően teljesíti, úgyhogy a NATO és az EU jobban erősítik egymást, mint valaha.

  1. június 22.

A NATO Katonai Bizottsága meglátogatta a Szövetséges Erők Európai Főparancsnokságát (Supreme Headquarters Allied Powers Europe ? SHAPE), ahol kerekasztal-beszélgetéseken vettek részt. Ezek során szó volt többek között a NATO alkalmazkodásának a fontosságáról és a veszélyhelyzeti tervezésről. A SHAPE emellett átfogó tájékoztatást adott a NATO gyakorlatokról és különböző NATO szervekről. Az esemény azért fontos, mert ez volt az első alkalom, hogy Albánia képviselője látogatást tett a SHAPE-nél.

  1. június 27.

A NATO helyettes főtitkára, Rose Gottemoeller a Bécsben megrendezett éves biztonsági konferencián (Annual Security Review Conference) az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kiemelt értékét hangsúlyozta a Szövetség számára. Az EBESZ-t fenn kell tartani és meg kell erősíteni, mert Oroszország a Krím-félsziget illegális annektálásával és Ukrajna destabilizálásával aláásta az európai külpolitika előreláthatóságát, a nemzetek bizalmát és egész Európa biztonságát – mondta a főtitkár-helyettes. Gottemoeller kiemelte, hogy a NATO ennek ellenére továbbra is törekszik egy pozitív kapcsolat kialakítására Oroszországgal, de a Szövetség kénytelen védelmi és elrettentő lépéseket tenni a határainál lezajlott agresszív orosz fellépés miatt.

  1. június 29.

Brüsszelben találkoztak a NATO-tagállamok védelmi miniszterei. Ülésük során szó volt igazságosabb tehermegosztásról és a NATO-EU kooperációról, különös tekintettel a terror elleni harcra. Emellett a főtitkár megerősítette, hogy az afgán biztonsági erők több támogatásra számíthatnak a jövőben, amibe beletartozik az Afganisztánban lévő csapatok számának növelése is.

Műveletek

  1. június 19.

Jens Stoltenberg tiszteletét fejezte ki a Lettországba telepített multinacionális harccsoport katonáinak, akiknek feladata a NATO keleti határának, a balti államoknak a védelme lesz. A harccsoportot Kanada vezeti, tagjait és felszerelését pedig a kanadaiakon kívül albánok, lengyelek, olaszok, spanyolok és szlovének adják. A főtitkár szerint az ilyen együttműködések mutatják meg igazán, hogy a NATO egységes és hogy a transzatlanti kötelék még mindig erős.

Serbia to get her first female PM

Szerző:
Berencsi Gábor
-
0

According to the latest media reports, Serbian Prime Minister-designate Ana Brnabić is going to present her program and cabinet on a traditional religious holiday, June 28 – Vidovdan (St. Vitus Day).
Serbia’s new government will have the votes of all members of the ruling coalition, except those from New Serbia (JS) led by Dragan „Palma” Marković, which means a confident majority in the Serbian Parliament. The reason for Palma?s decision is quite obvious: Brnabić is openly gay. His reaction did not come as a surprise, he already made comments about Brnabić?s sexuality when she became minister of public administration and local self-government last year. Back then, Aleksandar Vučić defended her stating that she was chosen on the basis of her abilities, not due to being a member of the LGBT community. She studied in the US and graduated in Hull with a marketing MBA in 2001, before returning to Serbia to work in the wind power industry and then for US-funded development projects.
In her short mandate she managed to launch several reforms, such as an e-governance system designed to cut down on red tape, and the introduction of IT as a mandatory subject in schools. As a moderniser, she does seem well placed to continue the job of implementing the reforms needed for Serbia to gain accession to the EU – such as improving relations with Kosovo, reforming the judiciary, and promoting the rights of minorities.
Brnabić will take up her role as Serbia navigates a crucial few years: the country is preparing for EU membership while retaining its traditionally close relationship with Russia, and nurturing a growing friendship with Beijing. She will focus only on the economy, while former Prime Minister (and incumbent Minister for Foreign Affairs) Ivica Dačić will lead the political part of the government.
The decision was immediately lauded by Western media and welcomed by international diplomats, however, some observers are skeptical. They say that Serbia is trying to reassure the West that it supports European values while masking a trend of rising authoritarianism.
According to President Vučić, the new PM will face three major tasks: the first one is a successful completion of the seventh International Monetary Fund review, the second is maintaining fiscal discipline, and the third one is improving Serbia?s ranking on the Doing Business index.
These ambitious goals require a strong political will and readiness to take unpopular measures. It is to be seen whether she will succeed or be forgotten soon.

?A halál és az erőszak városa? ? Kabul

Szerző:
Kovács Georgina
-
0

Még csak fél év telt el 2017-ből, de Kabul lakosságának már sokat kellett szenvednie az elmúlt időszakban.  Lassan már nehézkes lépést tartani az országot érő erőszakos cselekményekkel, amelyek jelentős része a fővárost, Kabult érinti.

Legutóbb május 31-én érte támadás a főváros diplomáciai negyedét. A robbanást egy tanker teherautó okozta, amely a forgalmas Zanbaq téren robbant fel, közel az éttermekhez, üzletekhez, valamint a kormányhivatalokhoz és a külföldi nagykövetségekhez. A támadásában a legfrissebb adatok alapján megközelítőleg 150 ember halt meg, és 460 ember sérült meg. Afganisztán elnöke, Ashraf Ghani kijelentette, hogy az elmúlt 16 évben ez a robbantásos merénylet követelte a legtöbb halálos áldozatot az országban.

A támadásért egyelőre egyetlen csoport sem vállalta a felelősséget, az afgán kormány a tálibokkal szövetségben álló, Haqqani hálózatot tartja felelősnek.

A civil áldozatok száma folyamatosan növekszik, ami nem tesz pozitív hatást az UNAMA első negyedéves jelentésére, amelyben megállapította, hogy a folyamatos harcok következtében egyre magasabb a civil áldozatok száma. Az UNAMA által dokumentált statisztika alapján az első negyedévben 2181-re rúg a polgári áldozatok száma; ebből megközelítőleg több, mint 700 ember vesztette életét.

Az ENSZ az államok biztonsági helyzetéről szóló jelentésében ?intenzíven illékony?-nak jellemezte Afganisztánt. Ez a három hónapos jelentés összefoglalta Afganisztánnal kapcsolatos legfontosabb biztonsági és politikai fejleményeket, valamint a nemzetközi és regionális eseményeket. Az ENSZ március 1-je és május 31-e között 6253 incidenst regisztrált az ország területén, amely a 2016-os statisztikákhoz képest 2%-os növekedést mutat. Az incidensek 64%-át a fegyveres összecsapások, 16%-át az IED-kkel elkövetett merényletek teszik ki.

Az Egyesült Államoknak továbbra is eltökélt szándéka, hogy további csapatokat küldjön az országba. Ez a létszám megközelítőleg 3000 és 5000 fő között fog mozogni. Feladataik között szerepel a tanácsadás az afgán erők számára, valamint a tálibok és az Iszlám Állam okozta fenyegetés elhárítása.

Az USA védelmi minisztere, James Mattis kijelentette, hogy az USA ?nem fogja megismételni a múltbéli hibáit?, és így az új csapatoknak sokkal nagyobb mozgékonyságuk lesz Afganisztán területén, mint eddig. Azt is hozzátette Mattis, hogy az Egyesült Államok és szövetségeseinek hadseregének, éberségének és szakértelmének köszönhetően 9/11 szörnyűségei nem ismétlődhettek meg újra.

Az ENSZ teljes jelentése az alábbi linken elérhető: (LINK)

Szép Bálint: Montenegró a NATO 29. tagállama – A bővítés értékelése

Szerző:
biztonsagpolitika.hu
-
0

Katar a geopolitika labirintusában

Szerző:
Ilosvai Dániel
-
0

Június 5-e óta tart a blokád Katar körül, amelyet az Öböl Menti Együttműködési Tanács (Gulf Cooperation Council, GCC) négy tagja ? Szaúd-Arábia, Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Jemen ?, valamint Egyiptom kezdeményeztek Doha ellen. A követeléseik és eszközeik nem új keletűek, azonban az idei események végkifejlete még bizonytalan.

Katar a térképen

A 2,7 milliós lakosságú arab monarchia az elmúlt 25 év folyamán az Iránnal közösen kitermelt földgázból gazdagodott meg, amely bevételeket olyan szolgálatások megteremtésébe forgatta, mint az Al-Jazeera és a Qatar Airlines. A sivatagi éghajlat miatt komoly élelmiszer-behozatalra szorul, amelyet főleg az Emírségekből tengeri úton biztosítanak. Az ország területén működik az Egyesült Államok legnagyobb közel-keleti támaszpontja, amely a régióban az amerikai jelenlét ?idegi központja?.

Régi problémák régi köntösben

A hivatalos közlemény szerint a blokád oka a terrorizmus támogatása, amely elsősorban a Muszlim Testvériség szervezeteit, az Al-Káidát, az Iszlám Államot és különböző síita felkelőket jelenti az egész közel-keleti régióban. A követelések között szerepel továbbá az Al-Jazeera katari hírügynökség ?átalakítása?, amely riportjaival, tudósításaival szintén a terrorizmus pártján áll az olajmonarchiák szerint. A GCC tagjai közül Omán és Kuvait nem csatlakoztak az elszigeteléshez: utóbbi közvetítőként közelít a kialakult helyzethez, míg az ománi szultán vállalta, hogy kikötőiből zavartalanul folyhat Katar ellátása a szükséges fogyasztási cikkekkel. A diplomáciai kapcsolatok megszakítása és a teljes blokád nem ismeretlen módszer a felek történetében ? utoljára 2014 folyamán léptettek életbe az olajmonarchiák hasonló szankciókat Katarral szemben.

Irán, Szaúd-Arábia és Donald Trump

A konfliktus hátterében elsősorban a szaúdi/arab-iráni ellentét áll, amely több, mint egy évtizede meghatározza a régió dinamikáját. A két ország érdekellentétei a térség összes konfliktusában megmutatkoznak, és míg eddig Irán lépett fel kezdeményezőleg, az utóbbi időben a szaúdi külpolitika is egyre aktívabb. Donald Trump amerikai elnök májusi rijádi látogatásakor támogatásáról biztosította az arab államokat és jelentős fegyvereladási megállapodást írt alá Szalmán királlyal, ami új lendületet adott az országnak. Az akció kezdete után Trump elnök kemény szavakkal bírálta a katari emírt a terrorizmus finanszírozásáért, az adminisztráció többi tagja azonban a kérdés gyors és békés rendezését helyezte előtérbe ? néhány nappal később az elnök is átvette ezt a retorikát, és felajánlotta segítségét a megegyezéshez.

Amerikai szempontból elsősorban nem a blokád által felmerülő humanitárius vészhelyzet kíván megoldást, hanem a katari bázisról folyó ?terrorizmus elleni harc? a Közel-Keleten. A krízisben megbomlani látszik az Iszlám Állam elleni koalíció eddig is instabil egysége azáltal is, hogy Erdogan török elnök felháborodását fejezte ki az akció miatt és élelmiszer-szállítmányokkal, valamint a katari török katonai bázis személyzetének feltöltésével fejezi ki támogatását Dohának. A kis ország ellátása tehát most Rijád két riválisától, Irántól és Törökországtól függ.

A kompromisszum ára

Eddig csak találgatások vannak arról, hogy pontosan mit akarnak elérni az olajmonarchiák a blokáddal. Kétség kívül a megegyezésben eldől az Al-Jazeera hírügynökség sorsa, azonban a jelenlegi megosztott helyzetben Katar elég támogatással látszik rendelkezni ahhoz, hogy kivárjon és számára előnyösebb pozícióból tárgyalhasson. A biztosabb pozíció érdekében Doha Oroszország felé is tett lépéseket, azonban Moszkva egyelőre nem állt ki nyilvánosan mellette; bár a humanitárius helyzetre való tekintettel élelmiszerrel támogatja az elszigetelt országot. A feszült helyzetben a Kreml nehéz döntés elé állt: mind az olajkitermelő GCC tagokkal, mind a földgáztermelő Iránnal és Katarral stabil partnerségre van szüksége a fő bevételét jelentő energiahordozók árának szinten tartásában. Éppen ezért nem túl valószínű, hogy a jelenleginél aktívabb szerepet vállalna a kialakult helyzetben, bár a megegyezés során akár erre is sor kerülhet.

1...606162...11361. oldal a 113-ból

Kiemelt témák

3,127KövetőTetszik

biztonsagpolitika.hu

BIZTONSÁGPOLITIKAI SZAKPORTÁL.
A honlap "Elemzések" rovatához tartozó időszaki kiadványok és egyéb folytatódó dokumentumok nemzetközi szabványos azonosítószáma: ISSN 2062-4379
Email: biztpolkapcsolat@biztonsagpolitika.hu
Facebook

NÉPSZERŰ CIKKEK

NÉPSZERŰ KATEGÓRIÁK

internetster 2004 - 2026 © biztonsagpolitika.hu - Minden jog fenntartva!