Kezdőlap Blog Oldal 61

Kis-Oroszország halvaszületése

0

2017. július 18-án a nemzetközileg nem elismert Donyecki Népköztársaság vezetője, Alexander Zaharcsenko megpróbálta kikiáltani Malorossziját, azaz Kis-Oroszországot Ukrajna utódállamaként. Ebben állítólag Ukrajna régióiból érkező küldöttekkel állapodott meg, habár az ebben való részvételét a szintén Kelet-Ukrajnában lázadó Luhanszki Népköztársaság is tagadja. Sőt, még a donyecki törvényhozó testület elnöke, Denisz Pusilin sem állt ki teljesen az ötlet mellett. Kis-Oroszország koncepcióját minden, a minszki jegyzőkönyvek megvalósításán fáradozó állam nehezen fogadta, még a lázadókat támogató Oroszország is.

Kis-Oroszország koncepciója

Zaharcsenko egy föderatív államot képzelt el új névvel, alkotmánnyal, politikai berendezkedéssel és gazdasági elvekkel. Ehhez szerinte az első lépés az, hogy Ukrajnát át kell nevezni Kis-Oroszországgá, mivel a jelenlegi név összemosódott a háborús bűnökkel, a tömegterrorral és a népirtással.  A Kis-Oroszország elnevezést a cári időkben használták, amikor a mai Ukrajna egyes területei az Orosz Birodalomhoz tartoztak, így a nemzeti büszkeségükre érzékeny ukránokat eleve sérti ez a név.

Kis-Oroszország, azaz Ukrajna egyesítése után pedig egy 3 éves szükségállapotot szeretne Zaharcsenko, ami alatt a politikai pártok tevékenységét és a külföldi támogatásokat betiltanák. Emellett a mostani vezetés bűneit egy nemzetközi szakértőkkel kiegészült nyomozással derítenék fel, a polgárháború kialakulásában felelős személyeket pedig elítélnék ? ennél a pontnál Viktor Janukovics, volt oroszpárti ukrán elnököt és Petro Porosenko jelenlegi ukrán elnököt és körét nevezték meg.

Mindezt azzal magyarázzák a Donyecki Népköztársaságban, hogy Ukrajna egy bukott állam, ami képtelen megfelelő életkörülményeket teremteni a lakossága számára, hiszen egy gazdasági katasztrófa szélén áll. Miközben az ukrán vezetés illegitim, mert puccs után, politikai terror árnyékában választották meg. Az előbbiek okán létrejött instabilitás miatt pedig félő, hogy a neonácik fognak hatalomra kerülni, akik egy sokkal kiterjedtebb polgárháborúba sodorják Ukrajnát. Így Zaharcsenko szerint a legjobb megoldás a békére Kis-Oroszország létrehozása.

Nemzetközi reakciók

Azonban úgy tűnik, hogy Donyecken kívül sehol sem gondolják úgy, hogy ez a javaslat lenne a megoldás a polgárháborúra. Donyeck harcostársa, a Luhanszki Népköztársaság kijelentette, hogy ők erről az ötletről a médiából hallottak először és nem küldtek képviselőket Donyeckbe. Mint mondták, ők a minszki jegyzőkönyv megvalósítása mellett elhivatottak. Donyeckben erre az válasz, hogy Kis-Oroszország létrejöttével nem lenne lehetséges a háború, mert a hazájuk egységes lenne, így a minszki jegyzőkönyv lényegét teljesítenék.

Az ukrán elnök Zaharcsenko elképzelését teljesen elutasította, a lázadó államok vezetőit pedig orosz báboknak nevezte. Ő úgy gondolja, hogy a polgárháborúból való kiút a minszki jegyzőkönyv betartása, amit ez a felvetés ellehetetlenít, hiszen ha az ukrán vezetést illegitimnek tekintik, akkor nem tudnak velük együtt dolgozni. Porosenko reményét fejezte ki aziránt, hogy egyszer az orosz katonákat és tüzérséget kivonják majd Kelet-Ukrajnából, így a Donbasz és a Krím-félsziget visszakerülhet ukrán fennhatóság alá.

Németország, Franciaország és az Európai Unió szintén elítélték Kis-Oroszország ötletét. Szerintük a minszki jegyzőkönyvet kell betartani és megvalósítani. Az oroszokat is megkérték arra, hogy határolódjanak el a felvetéstől.

Oroszország ezt meg is tette, amikor kijelentették, hogy nekik ehhez nincsen közük, ők a minszki jegyzőkönyv mellett állnak. Sőt, Oroszország minszki főtárgyalója, Boris Grizlov azt mondta, hogy Zaharcsenko nem valódi politikát folytat, hanem információs háborút vív.

Az oroszok őszintesége azonban kérdéses. Az őszinteség mellett szól, hogy a legfontosabb orosz TV csatornák eleinte nem számoltak be Kis-Oroszország kikiáltásáról, mintha nem lett volna rá forgatókönyvük ? persze ez lehet ügyes színjáték is. Emiatt egyesek úgy látják, hogy a felkelők kezdenek túlzottan önállósodni, viszont ez ellen szól, hogy az államaik Oroszország támogatása nélkül nehezen maradnának fent. Az őszinteséget megkérdőjelezők úgy gondolják, hogy ez egy oroszok által kitervelt akció volt, aminek a célja az lehetett, hogy figyelmeztessék Nyugatot: Ukrajnának meg kell valósítania a minszki jegyzőkönyvbe foglalt kötelezettségeit, különben a helyzet tovább romolhat a keleti határán.

Visszalépés az új állam kikiáltásától

Kis-Oroszország kikiáltása kapcsán Zaharcsenko nemcsak a nemzetközi közösséggel találta magát szemben. A Donyecki Népköztársaság törvényhozásának elnöke, Denisz Pusilin rögtön kijelentette, hogy ez még nem lehet végleges döntés. Szerinte ez nem több egy érdekes kezdeményezésnél, amit meg kell vitatni és amiről ki kell kérni a lakosság véleményét, hogyha meg szeretnék valósítani.

Később pedig már maga Zaharcsenko is úgy nyilatkozott, hogy ez nem egy végleges döntés volt a részéről, csupán egy vitaindító javaslat, ahol ő az új állam létrehozása mellett állt ki. Tehát úgy tűnik, hogy a Donyecki Népköztársaság vezetője is egy nagyot lépett hátra, valószínűleg a nagy ellenállásra való tekintettel.

Tagfelvételt hirdet a Biztonságpolitikai Szakkollégium!

0

A Biztonságpolitikai Szakkollégium idén is megnyitja kapuit minden hallgató számára, aki érdeklődik a biztonságpolitika iránt és Budapesten jár egyetemre!

Miért jelentkezzek?

  • Értékes kapcsolati tőkére tehetsz szert tanáraid, szakmád nagyjai és szakkollégista társaid megismerése révén
  • Saját publikációs felülethez juthatsz, ahol elemzéseidet, cikkeidet teheted közzé
  • Olyan többlettudásra tehetsz szert kurzusaink, konferenciáink és előadásaink révén, melyekre egyszerű hallgatóként nem lenne esélyed
  • Részt vehetsz konferenciákon, tanulmányi utakon ? akár külföldön is
  • Kollégiumi elhelyezést kaphatsz
  • Új ösztöndíjlehetőségek nyílnak meg előtted

 

Milyen kötelességeim vannak szakkollégistaként?

  • A biztonsagpolitika.hu oldalunkra 1-2 havonta legalább 1 cikket vagy elemzést kell írnod
  • Konferenciánk szervezésében, lebonyolításában részt kell venned, ha szükséges
  • A szakmai kurzusunkra el kell járnod ? de jár érte szabadon választható kredit!
  • Technikai és közgyűléseinkre el kell járnod: itt döntjük el, hogy hogyan működjön a Szakkollégium

 

Hogyan tudok jelentkezni?

Ezen a linken tudod jelezni jelentkezési szándékodat. Ezután mi felveszünk téged egy listára, ami alapján a jelentkezési határidő lejártáig folyamatosan értesítünk majd mindenről, ami jelentkezőként fontos lehet számodra.

A határidő 2017.10.08. 23:59

A határidő lejárta után el kell küldened egy rövid motivációs levelet és az önéletrajzodat. Ezután részt kell venned egy írásbeli fordulón, ahol egy feladatlapon rövid kifejtős kérdésekkel és tesztfeladatokkal felmérjük alapműveltségedet és affinitásodat a biztonságpolitikához. De ne aggódj, ez nem egy második érettségi, tényleg csak azt nézzük meg, hogy nem véletlenül tévedtél-e hozzánk. Amennyiben nem, egy szóbeli forduló következik, ami lényegében egy beszélgetés rólad és az érdeklődési köreidről.

Ha ezek után meggyőztél minket arról, hogy megfelelő tagjelölt vagy, akkor október végére már szakkollégista leszel!


Amennyiben bármilyen kérdésed lenne, örömmel állunk a rendelkezésedre Facebookon vagy a biztpolszakkoll@gmail.com címen.

Hirosima és Nagaszaki: előzmények, tények, következmények, és vitatott kérdések

0

 

 

A jelen rövid összefoglaló cikk szerzőjének az a célja, hogy emlékeztessen a több mint 70 évvel ezelőtt történt eseményekre oly módon,  hogy annak összetettségére felhívja a figyelmet.

Tények

köztudott tény, hogy az Amerikai Egyesült Államok 1945 augusztus 6-án és 9-én  atombombát dobott le  Hirosimára és Nagaszakira.

Az alábbi videó, a támadás eredeti felvételeit tartalmazza:

A támadást számos esemény előzte meg, amelyek közül ki kell emelni hogy az európai hadszíntéren  ekkor már béke honolt, hiszen ott már 1945 májusában véget ért a II.világháború, a Csendes-óceáni hadszíntéren azonban még hosszú hónapokig rendkívül véres harcok dúltak,amelynek eseménytörténete innen elérhető.

Az atomtámadás előzményei közé kell sorolunk az úgynevezett Manhattan-terv kialakítását és lebonyolítását is, mely kapcsán fontos megemlíteni azt a vonatkozó hazai szakirodalomban kevésbé feltüntetett tényt, hogy az atombomba megalkotása szorosan illeszkedett az ún. tudomány és biztonság és technológia (science & security &technology) stratégiai programjainak és elgondolásainak sorába. Ennek kidolgozásában és végrehajtásában kulcsszerepe volt a Tudományos Kutatási és Fejlesztési hivatal (Office of Scientific Research and Development ? OSRD) vezetőjének, Vannevar Bush-nak, aki nem összekeverendő a későbbiek során komoly politikai karriert elérő Bush család tagjaival.

A következmények

Úgy gondolom, hogy az atomtámadások következményeinek feltárásakor  érdemes a közvetlenül elszenvedett emberveszteség és anyagi károk adatsorain túl a politikai, katonai, társadalmi, gazdasági, valamint a környezeti biztonságot érintő szektorok oldaláról is megvizsgálni a történteket.

Emellett, nem szabad elfeledkezni az erkölcsi és jogi következményekről sem, amelyek mind a mai napig tetten érhetőek. De a következmények felsorolása  nem lehet teljes anélkül hogy ne hangsúlyozzuk: az atomtámadás kétségtelenül hozzájárult Japán feltétel nélküli kapitulációjához  és a második világháború  befejezéséhez ?  habár a  fent említett események után még a továbbiakban is maradtak elszórtan harcoló japán katonai egységek.

Vitatott kérdések:

A szerzőnek nem volt és nem is lehet olyan szándéka, amely bármilyen mérleg megvonását célozná, ugyanakkor végezetül szeretné hangsúlyozni, hogy az atomtámadással kapcsolatos viták időről időre fellángolnak napjainkban is. Mielőtt tovább boncolgatnánk  a témát, itt is érdemes tovább szűkíteni a megközelítést, hiszen a viták két fő csoportba sorolhatók:  az egyik csoport elfogadja, ha úgy tetszik támogatja az atomtámadásokat. Érveik  közé többek között az sorolható, hogy a atámadások eredményeképp Japán kapitulált, melynek köszönhetően elkerülhetővé váltak a további emberveszteségek és gyorsabban  be tudták fejezni a háborút. A támogatók továbbá azt is hangsúlyozzák, hogy az atomtámadásokra egy totális háború részeként került sor, valamint csak így lehetett elérni, hogy a japánok letegyék a fegyvert.

Egyes elemzők ezzel szemben azt állítják, hogy katonailag már nem volt értelme a támadásoknak, mivel szerintük elegendő lett volna csupán tengeri blokád alá venni a szigetországot. Mások pedig azt hangsúlyozzák, hogy a támadásokkal háborús, vagy emberiség elleni bűntett követett el az Egyesült Államok. Léteznek olyan elemzők, akiknek az a véleményük, hogy a támadás az állami terror klasszikus példája volt, és az atombombák bevetése alapvető erkölcsi normákba  ütközött.Olyan álláspontok is vannak, hogy a két támadás közül  elegendő lett volna csak az egyiket végrehajtani.

A fenti vélemények alapján tehát érzékelhető, hogy az atomtámadásoknak a mai napig tartó hatásai vannak, és talán nem követünk el nagy hibát akkor, ha azt is megállapítjuk, hogy azok a jövőben is megkerülhetetlen és fontos témát jelentenek majd. Úgy gondolom, hogy a már megtörtént történelmi események kapcsán felesleges bármilyen feltételezésekbe bocsátkozni, az viszont nagy bizonyossággal kijelenthető:  az atomtámadások rendkívül nagy hatást gyakoroltak és gyakorolnak mind a stratégiai, mind pedig a biztonságpolitikai gondolkodásunkra.  Az atombomba bevetése Kétségtelenül felborította a támadó és védekező eszközök és eljárások között addigra beállt viszonylagos egyensúlyt, amelynek kialakulása évszázadokban mérhető. Így tehát egy új korszak vette kezdetét, amelyben akorábbi biztonsági dilemma még  erősebben jelentkezett.

Az atom támadások üzenete:

A szerző álláspontja szerint az atomtámadások a mai napig is olyan üzenettel bírnak, amelyek besorolhatók a stratégiai kommunikáció egyes példái közé Nevezetesen:  a falra függesztett kardot, főleg, ha azzal csak a valódi tulajdonosa rendelkezik, kizárólag rendkívül indokolt esetben szabad (???) használni, ugyanis a következmények beláthatatlanok. Különösen fontos ezt az üzenetet értelmezni és megfelelően megérteni akkor, amikor napjainkban is azzal  szembesülünk,  hogy a világpolitika újra a nukleáris eszközök fejlesztésétől és az ellene történő fellépéstől  hangos. józanság és türelem szükséges tehát minden érintett fél részéről, hiszen az nem kerül semmibe…

 

Ázsia két gigásza és a Doklam-fennsík

0

Június közepe óta néznek farkasszemet egymással a Népi Felszabadító Hadsereg (Peoples Liberation Army, PLA) és az Indiai Hadsereg csapatai a himalájai Doklam/Donglang-fennsíkon, India (Sikkim), Kína (Tibet) és Bhután határán. A három határvonal találkozási pontja évtizedek óta vita tárgyát képezi, ennek ellenére a konfliktus idén júniusig nem tört felszínre.

A diplomáciai háromszög

A térképen pirossal jelölt terület képezi a vita tárgyát, és ezen jól látható, hogy a három résztvevő közül India nem tart igényt a területre; az Timpu és Peking közös ügye, ahogy erre az utóbbi fél többször is hivatkozott India ellenében. Az ok azonban, amiért Újdelhi mégis beavatkozott és behatolt a vitatott területre, kétrétű. Egyrészt jelentős szerepet játszott benne különleges kapcsolata Bhutánnal ? aki felkérte a beavatkozásra ?, valamint az 1949-es barátsági szerződés, amelyben Bhután a nemzetközi kapcsolatokban alávetette magát India vezetésének. Másrészt a vitatott régió elfoglalásával Kína olyan stratégiai jelentőségű pozícióra tenne szert, amivel fenyegetheti a Sziliguri folyosót ? a szűk átjárót az északkelet-indiai államokhoz. Mivel India 1962-ben vereséget szenvedett Kínától a Himalájában, az itteni határok védelme kiemelt jelentősséggel bír Újdelhiben. Továbbá, bár a barátsági szerződést 2007-ben felülvizsgálták és azóta Timpu szélesebb autonómiával rendelkezik minden területen, továbbra is szoros a védelmi együttműködés a két ország között, és ez elég okot szolgáltatott Újdelhinek arra, hogy a PLA útépítési munkálatait látva behatoljon a vitatott területre.

A másik fontos pillére a két ország együttműködésének az energetikai szektor, ahol Bhután óriási kapacitásokkal rendelkezik, és ezeket elsősorban indiai tőkéből és technológiával aknázza ki és a megtermelt energiát Indiának adja el. Manmohan Singh korábbi indiai miniszterelnök 2008-ban jelentette be, hogy 2020-ra 10,000 MW-tal fogják növelni a himalájai ország vízenergia-termelését. Ezzel szemben Bhután Kína egyetlen szomszédja, akivel nem tart fent hivatalos diplomáciai kapcsolatot.

Diplomáciai csörte ? fegyveres konfliktus?

Az Indiai Hadsereg benyomulását a vitatott régióba Kína szuverenitása megsértéseként értelmezte, amire válaszul a háborút se tartja elkerülhetetlennek. Ugyan egy hagyományos háború a két óriás között kicsiny valószínűséggel bír, azonban ? a kínai narratíva szerint indiai mintára ? elképzelhető, hogy a két ország közötti vitatott határrégiókban további konfliktusokra kerül sor. Két másik terület hovatartozása (a kelet-indiai Arunácsal Prades, amit Kína Tibet déli részeként magáénak követel; valamint Ladakhban) nem rendezett, ahol korábban is előfordultak kisebb-nagyobb incidensek (legutóbb 2013-ban Ladakhban).

Úgy tűnik tehát, hogy a két ország egy ?gyáva nyúl? játékban van összezárva: egyikük sem látszik engedni, elrettentő lépésekkel próbálja a másikat visszavonulásra kényszeríteni. A nyilatkozatokon túl mindkét fél megerősítette a közös határszakaszokat, a PLA ezen felül egy tibeti hadgyakorlattal demonstrálta utánpótlási képességeit. 

Konklúzió

A határkonfliktusok száma és jelentősége az utóbbi évtizedben megnövekedett Kína és India viszonyában, és ez a trend minden jel szerint folytatódni fog a közeljövőben is. Peking az elmúlt évtizedek gazdasági fejlődését kihasználva egyre aktívabbá válik a saját környezetében ? ezt a kezdeményezőkészséget a dél-kínai-tengeri szigetvitáknál és a regionális együttműködési szervezetek esetében is láthattuk. A megnövekedett képesség kihasználásához a határviták remek kiindulási pontot jelentenek. Ezzel szemben Újdelhi szokatlan asszertivitásról tett tanúbizonyságot a „megelőző lépéssel?, deklarálva saját igényét a regionális hegemón szerepére. A jelenlegi helyzet minden bizonnyal békés úton rendeződik majd, azonban hosszú távon tovább éleződhet a hatalmi verseny a világ két legnépesebb országa között.

EU Hírfigyelő ? 2017. július

0

Missziók

Palesztinai misszió meghosszabbítása

A Tanács 2018. június 30-ig meghosszabbította azon két misszió megbízatását, melyek a palesztin államépítés céljából jöttek létre és feladatuk az izraeli-palesztin konfliktus átfogó, kétállami megoldással történő rendezése. Az EUPOL COPPS (Palesztin Rendőrséget Támogató Európai Uniós Koordinációs Hivatal) 2006 januárja óta segíti a biztonság és az igazságszolgáltatás reformját, valamint a jogállamiság kiépítését. Az EU BAM Rafah (rafahi átkelőhelyen működő, határellenőrzést segítő uniós misszió) feladata, hogy harmadik félként legyen jelen és segítse a két állam közötti bizalomépítést.

Új iraki misszió

A Tanács koncepciót fogadott el egy új misszióról, mely az új iraki polgári válságkezelést segíti elő. A misszió az iraki hatóságoknak fog segíteni a biztonsági stratégia polgári végrehajtásában, emellett pedig az uniós tanácsadók támogatást fognak nyújtani a kiemelt nemzetbiztonsági területeken, például a terrorizmus, korrupció, politikai instabilitás, illetve a vallási és társadalmi polarizálódás témájában. A biztonsági stratégia egyik fő célja, hogy a jogállamiság keretei között megszilárdítsa a békét. Az iraki hatóságok megkeresésére a koncepció elfogadása után most megkezdődnek a misszió telepítésének előkészületei.

Líbiai misszió meghosszabbítása és kibővítése

A Tanács megállapította, hogy a közelmúltban tapasztalt erőszakos események veszélyeztetik Líbia stabilitását. Az Európai Unió szerint a líbiai válság nem oldható meg erőszak alkalmazásával. Ezzel párhuzamosan a Tanács meghosszabbította az EUBAM Líbia missziót 2018. december 31-ig, melynek a feladata a helyi hatóságoknak való segítségnyújtás a határigazítás, a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás területén. A misszió jelenleg előkészíti a polgári válsághelyzetek kezelésére vonatkozó terveket.

Védelempolitika

A Sophia hadművelet meghosszabbítása és kibővítése

A Tanács 2017. július 25-én 2018. december 31-ig meghosszabbította az EUNAVFOR MED Sophia művelet megbízatását. A Sophia hadművelet az Európai Unió haditengerészeti operációja, amely hozzájárul az embercsempészek és az emberkereskedők üzletszerű tevékenységének ellehetetlenítéséhez a Földközi-tenger déli-középső részén. Az Unió két támogató feladatot lát el: a líbiai partiőrség és a haditengerészet kiképzését, valamint elősegíti az ENSZ-fegyverembargó végrehajtását. A meghosszabbítással párhuzamosan a Tanács módosította a műveletet, amely immár kiterjed a képzésben résztvevők nyomon követésére, a líbiai illegális kőolajexport megfigyelésére és az információgyűjtésre, illetve az emberkereskedelemre vonatkozó információk megosztására a FRONTEX és EUROPOL hatóságokkal.

G20 – Terrorellenes küzdelem

Július elején a G20-ak csúcstalálkozóján a résztvevők terrorellenes akciótervet hoztak nyilvánosságra. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy minden terrorcselekmény elítélendő és a világ minden részén küzdeni kell ellene az ENSZ Chartával összhangban. A terv első része a nemzetközi elhivatottságról és a fokozott együttműködésről szól, amik magukba foglalják az információcsere és a határellenőrzés serkentését, a nemzetközi terrorellenes szervezetek segítését és a terrorizmus áldozatainak megfelelő ellátását, biztonságba helyezését. A terrorcsoportok finanszírozása, valamint a radikalizálódás és az internet felhasználása a szervezett bűnözés céljaira hosszabb külön tárgyalást kap. A G20 felszólítja az oktatási intézményeket, a médiát, a civil és üzleti közösségeket, illetve a vallási csoportokat, hogy tevékenységükkel segítsék megelőzni a radikalizálódást.

Külkapcsolatok

Az EU nyilatkozata a jeruzsálemi eseményekkel kapcsolatban

Július 22-én az Európai Unió nyilatkozatot adott ki a jeruzsálemi eseményekkel kapcsolatban. A közleményben az EU felszólítja Izraelt és Jordániát, hogy együttesen próbáljanak megoldást találni az erőszak visszaszorításra. A közel-keleti diplomáciai kvartett (Egyesült Államok, Oroszország, Európai Unió és az ENSZ) részeként az EU is figyelmeztette az érintett feleket, hogy próbáljanak maximális önuralmat tanúsítani az eseményekhez való hozzáállásukban.

Az EU elítéli a venezuelai választást

A július 30-án megtartott venezuelai alkotmányozó nemzetgyűlési választással kapcsolatban több Uniós szerv is állást foglalt. Az EU diplomáciai szolgálata és az Európai Bizottság a közleményükben komolyan vitatták a választás kimenetelét, illetve elítélték a túlzott és aránytalan erő alkalmazását. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke még ennél is keményebb bírálatot fogalmazott meg. Közleményében leszögezte, hogy az EU nem fogja elismerni a vasárnap megtartott választásokat. Nicolás Maduro venezuelai elnök rendszere ellen április óta tartanak a tüntetések, amióta tucatnyi tüntető életét vesztette, több száz pedig megsebesült.

NATO-NETto Hírfigyelő ? 2017. július

0

Partnerkapcsolatok

  1. július 5.

Jens Stoltenberg főtitkár üdvözölte Elżbieta Bieńkowska Európai Biztost, aki ezt követően eligazította az Észak-atlanti Tanácsot az európai védelmi cselekvési tervet és az Európai Védelmi Alapot érintő legújabb fejleményekről. Bieńkowska látogatása a NATO és az EU közötti aktív párbeszéd része, ami tanúskodik a kölcsönös átláthatóságról és a szoros koordinációról.

Egy éve írták alá a NATO-EU együttműködésről szóló nyilatkozatot, melynek értelmében a NATO és az Európai Unió jelenleg is tárgyal az együttműködés kiterjesztéséről. Stoltenberg többször hangsúlyozta, hogy egy erőteljesebb európai védelemi stratégia hozzájárulna a terhek egyenlőbb elosztásához és megerősítené a Szövetséget. Az európai védelmi cselekvési terv és az Európai Védelmi Alap hozzájárulhat ahhoz, hogy Európa biztonságosabbá váljon azáltal, hogy értékes lehetőségeket kínál az új védelmi képességek kifejlesztésére és a piaci széttagoltság csökkentésére Európában.

  1. július 9-10.

Az ukrán különleges partnerségi megállapodás 20. évfordulója alkalmából Kijevbe látogattak az Észak-atlanti Tanács követei és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. A NATO-Ukrajna Bizottság ülésén a főtitkár megköszönte Ukrajna részvételét az afganisztáni, iraki és koszovói NATO-missziókban és az ország aktív közreműködését a szomáliai kalózkodás visszaszorításában. Ezekkel is hangsúlyozva a NATO-Ukrán partnerség kétoldalúságát.

A közös sajtótájékoztatón Stoltenberg aggodalmát fejezte ki a minszki megállapodás sikerességét illetően a jelenlegi kelet-ukrajnai helyzet kapcsán. A harcok továbbra is folytatódnak, már közel 10 000 ember vesztette életét, ebből 3000 fő civil áldozat. A főtitkár beszélt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tűzszünet betartását ellenőrző tevékenységének akadályozására irányuló fenyegetésekről. Ezt követően kiemelte, hogy Minszk csak akkor hozhatja el a békét, ha Oroszország visszavonja több ezer katonáját a térségből és felhagy a milíciák felfegyverzésével.

A kijevi találkozó során a két vezető felülvizsgálta a NATO Átfogó Segítségnyújtási Csomagját Ukrajna számára. Új területként hozták be a vezetés-szervezés, orvosi rehabilitáció és kibervédelem támogatása mellett a műholdas kommunikációs felszerelésekről való gondoskodást. A napokban pedig használatba került az a Szövetség által rendelkezésre bocsájtott felszerelés, amely a kulcsfontosságú kormányzati intézményeket segíti a kibertámadások felderítésében.

    1. július 12.

Az Észak-atlanti Tanács (NAC) elítélte Észak-Korea interkontinentális ballisztikus rakétájának kilövését, melyet július 4-én hajtottak végre.  A rakéta kilövése többszörösen megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatát, emellett egyértelmű demonstrációja volt az egyre növekvő fenyegetésnek, mely magát a NATO-t, de a globális békét és biztonságot, valamint a globális non-proliferációs rendszert is érinti. A nyilatkozatban hangsúlyozták továbbá, hogy a NATO támogatja az ENSZ-en belül zajló további erőfeszítéseket az Észak-Koreát érintő további szankciók alkalmazását illetően. Ezen felül felszólítottak a már érvényben lévő szankciók teljes körű alkalmazására és a nyomásgyakorlásra Észak-Koreával szemben.

Műveletek

      1. július 7.

A NATO fokozott légtérrendészeti programjának keretében Olaszország Eurofightereket küldött Bulgáriába, amik egészen októberig fognak a bolgár MiG-29-esekkel együtt járőrszolgálatot teljesíteni. Így a bolgár légtér biztonságosabbá tétele mellett a két nemzet pilótáinak esélyük nyílik javítani a kooperációs képességeiket.

      1. július 19.

Montenegró, a Szövetség legfrissebb tagja a NATO Euro-atlanti Katasztrófa-reagálási Koordinációs Központjától kért segítséget a Lustica-félszigeten tomboló tűzvész miatt, ami emberek százait veszélyeztette. A szervezet tagjai gyorsan reagáltak a montenegrói segítségkérésre: Izrael kettő, Ukrajna egy tűzoltó repülőgéppel; Bulgária és Svájc pedig egy-egy helikopterrel járult hozzá a tűzoltáshoz. ?Ez az, amiről az euro-atlanti szolidaritás szól? ? mondta büszkén Stoltenberg főtitkár.

A távoli béke földje: Dél-Szudán

0

A dél-szudáni kormány által tavasszal meghirdetett fegyverszünet ellenére sem szűntek meg a fegyveres összecsapások az országban. El Ghassim Wana, az ENSZ békefenntartó misszióiért felelős főtitkárhelyettese számolt be erről július 20-án az ENSZ Biztonsági Tanácsának. A beszámoló szerint Equatoria-ban és Felső-Nílus tartományban továbbra is folyamatosak az összecsapások a kormányerők és az ellenzéki milíciák között. A helyzetet súlyosbítja, hogy a négy éve tartó harcok következményeként élelmiszerhiány alakult ki az országban. 2017. februárjában az ENSZ Dél-Szudán több régióját is éhínség sújtotta területté nyilvánította.

Függetlenség, etnikai konfliktus, polgárháború

A kisebb-nagyobb megszakításokkal majd fél évszázadig tartó függetlenségi háború lezárásaként 2005. januárjában megszületett az átfogó békemegállapodás a kartumi kormány és a dél-szudáni felkelők között. Ennek értelmében egy 5 éves átmeneti periódus indult meg. Az átmeneti időszak lezárásaként népszavazást kellett tartani a déli területeken a függetlenségről. A 2011. januárjában tartott sikeres referendum következményeként 2011. július. 9-én megszületett a Dél-szudáni Köztársaság. A függetlenség kikiáltását követően a friss állam azonnal megindult a széthullás útján. Egységes déli identitás hiányában, felerősödtek a törzsekhez köthető azonossági tudatok. Ennek következményeként a végletekig kiéleződött a viszony a két legnagyobb létszámú törzs között. A lakosság 35%-át kitevő dinkák (a legnagyobb lélekszámú dél-szudáni népcsoport), már a függetlenségi harcok idején dominálták a déliek fő politikai szervezetét az SPLM-t (Sudan People’s Liberation Movement), valamint annak katonai szárnyát az SPLA-t (Sudan Poeple’s Liberation Army). A dinkák túlzott dominanciája félelmet váltott ki a lakosság 15%-át kitevő nuerekből. A déliek megosztottságára már a II. függetlenségi háború idején (1983-2005) felfigyelt a Kartumban székelő szudáni kormány. Jafarr al-Nimeirei (1969-1985) uralma idején a szudáni kormány minden támogatást megadott az SPLM ellen küzdő Riek Machar vezette Nuer csapatoknak.
A 2000-es évek elejére a karizmatikus John Garang-nak (dinka) sikerült egységbe forrasztani a délieket. Garang halálát követően azonban a szintén dinka Salva Kiir Mayardit már nem tudott hasonló egységet kialakítani. A függetlenség kikiáltást követően megalakult egységkormányban Salva Kiir töltötte be az elnöki, míg Riek Machar az alelnöki pozíciót. Azonban az egységkormány felállítása sem tudta lecsillapítani a két népcsoport közötti ellentéteket. 2013. nyarán Salva Kiir elnök feloszlatta a kormányát és menesztette alelnökét, Riek Machart. Decemberben fegyveres összecsapások robbantak ki a fővárosban, Juba-ban. Az eseményeket Sakva Kiir elnök pucsskisérletnek minősítette, amely kitervelésével korábbi alelnökét, Riek Machart vádolta. A jubai eseményeket követő erőszakhullám halálos áldozatainak a száma megközelítette az 1000 főt, illetve hozzávetőlegesen 200.000 embert kényszerített az otthona elhagyására. 2014. januárjában a nemzetközi közösség nyomására a két fél kénytelen volt az etiópiai Addisz-Abeba-ban tárgyalóasztalhoz ülni. A tárgyalások eredményeként január 23-án a felek tűzszünetet kötöttek, ám a megállapodás ellenére az ország több pontján tovább folytatódtak a harcok a kormányerők és a Machar-párti lázadók között.
Az ENSZ jelentése szerint 2015. augusztusáig megközelítően 2.2 millió ember volt kénytelen elhagyni lakhelyét, ebből közel 600.000 a szomszédos országokban volt kénytelen menedéket keresni. Salva Kiir elnök, hogy elkerülje az esetleges nemzetközi szankciókat, 2015. augusztusában aláírta a békemegállapodást.  Az egyezmény értelmében egységkormánynak kellett alakulnia, amelyben újra Riek Machar kapta meg  az első alelnöki pozíciót. Bár Machar 2016. áprilisában ismételten elfoglalhatta a pozícióját, pár hónappal később újra kiújultak a harcok a kormányerők és a lázadók között. Az elhúzódó harcok következményeként 2017. elejére az élelmezési helyzet katasztrofálissá vált, az ENSZ hivatalosan is éhínség sújtotta területté nyilvánította Dél-Szudánt. A civil lakosság különösen megszenvedte a harcokat. Szinte mindennapivá váltak a civilek (elsősorban a nem dinka etnikumú lakosságot érinti)  kárára történő fosztogatások, gyilkosságok és a nők ellen elkövetett nemi erőszakok. Az egyre nagyobb nemzetközi nyomásnak engedve 2017. májusában Salva Kiir elnök egyoldalúan tűzszünetet hirdetett. A tűzszünet ellenére mindkét oldal változatlan intenzitással folytatta a harcokat. A fegyveres összecsapások mellett komoly gondot okoz, hogy mindkét oldal fegyveresei rendszeresen megakadályozzák a nemzetközi közösség segélyszállítmányainak a célba érését. A segélyek feltartóztatása tovább súlyosbítja az amúgy is tragikus élelmezési helyzetet. Megközelítőleg 6 millió dél-szudáni szenved az élelmiszerhiány következtében. Bár az országban jelenlévő ENSZ békefenntartó erők (United Nations Mission in the Republic of South Sudan) egyik fő feladata lenne a segélyszállítmányok célba juttatásának a biztosítása, a misszió ezen vállalását az elmúlt évek folyamatos létszámemelései ellenére sem tudja ellátni.

A helyzetet tovább súlyosbítja annak a ténye, hogy a dél-szudáni kormány, bár kifelé a békés rendezés hívének mutatja magát, az országon belül azonban mindent megtesz annak érdekében, hogy tovább erősítse a helyzetét a Macharhoz köthető felkelőkkel szemben. A dél-szudáni kormány  által folytatott kettős játék legjobb bizonyítéka a kormányerők által Pagak városa ellen végrehajtott offenzíva. Bár Salva Kiir elnök májusban tűzszünetet hirdetett, ez nem akadályozta az SPLA-t, hogy tovább nyomuljon az ellenzék központjának számító település felé. Szintén a regnáló kormány helyzetét erősíti, hogy a béketárgyalások előkészítéséért felelős IGAD (Intergovernmental Authority on Development) nem hívta meg a konfliktus egyik fő figurájának számító Riek Machart.

Elhúzódó konfliktus?

Minden jel azt mutatja, hogy a dél-szudáni kormány nem lesz hajlandó egy tényleges konszenzuson alapuló rendezés kialakítására. Salva Kiir elnök, hogy elkerülje a komolyabb nemzetközi szankciókat, kritikus helyzetben kész a májusi tűzszünethez hasonló engedmények meghozatalára. Amint viszont a nemzetközi közösség érdeklődése csökken a dél-szudáni események iránt, a jubai kormány tovább folytatja a Macharhoz köthető SPLA-IO (Sudan?s People?s Liberation Army-In Opposition) erőinek a kiszorítását. Hasonlóan jól taktikázik Salva Kiir a meghirdetett nemzeti párbeszéddel kapcsolatban is. A párbeszéd ugyan megindult a felek között, de annak hitelességét többen is megkérdőjelezik. Nem ez lenne az első alkalom, hogy a dél-szudáni kormány időhúzás céljából hajlandó legyen az egység mellett hitet tenni, majd felrúgni azt. Lényeges kérdés, hogy mennyire lesz képes a mindenkori jubai kormány kezelni a dinka és nuer lakosság közötti, az elmúlt években tovább mélyülő feszültséget. Az események jelenlegi állása szerint a dél-szudáni helyzet nem fog a közeljövőben javulni. Egyrészt, minden diplomáciai taktikázása ellenére jól látszik, hogy Salva Kiir elnök meg kívánja tisztítani az országot SPLA-IO-tól és fentebb már leírt látszatintézkedéseken túl nem fog a Macharral való tényleges kiegyezésre törekedni. Másrészt az elmúlt évek eseményei még jobban elmélyítették a két nagy etnikai csoport közötti szakadékot. A nuer lakossággal szemben elkövetett erőszakoskodások feltehetőleg tovább fogják bennük erősíteni a kormányzati hatalmat birtokló dinkákkal szembeni ellenszenvet.

Együttműködési megállapodást írt alá a NETK és a BSZK

0
(A kép forrása: http://netk.uni-nke.hu/)

Együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara (NETK) és a Biztonságpolitikai Szakkollégium (BSZK).

Az együttműködési megállapodás az NKE és a BSZK közötti komoly múltra visszatekintő kooperációra épül, és a felek reményei szerint megkönnyíti az oktatási és kutatási kapcsolatok további mélyítését.

A NETK és a BSZK közösen dolgoz ki szabadon választható kurzusokat a biztonság- és védelempolitika, illetve a hadtudományok egyes témaköreiben, szorosabbra vonja az együttműködést a tudományos diákkori munkában, és törekszik közös kutatási projektek létrehozására.

A NETK az eddigi oktatói-hallgatói kapcsolatokon túlmenően a jövőben aktív szerepet vállal a BSZK munkatervének véleményezésében és a BSZK Elnökségének munkájában is.

A cikk eredetileg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar aloldalán jelent meg

EU Hírfigyelő ? 2017. június

0

Biztonság- és védelempolitika

Az Európai Védelmi Alap bemutatása

Június 7-én Brüsszelben az Unió külügyi- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini és az Európai Bizottság alelnöke, Jyrki Katainen nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság védelempolitikával kapcsolatos tervét. Ennek keretében a Bizottság javaslatot tett az Európai Védelmi Alap létrehozására. Az 5,5 milliárd eurót tartalmazó alappal az Unió egyrészt támogatni kívánja a tagállamok közötti együttműködést a védelmi jellegű technikai kutatások területén, másrészt az alapon keresztül támogatásban részesítené a tagállamok védelmi képességeinek a fejlesztését. Beszédében ugyanakkor a főképviselő világossá tette, hogy az Unió nem katonai szövetség és nem kíván versenyezni a NATO-val.

Juncker véleménye az Unió biztonságpolitikai helyzetéről

Június 9-én az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker a Prágában megrendezett Védelmi- és Biztonsági Konferencián megtartott beszédében igen lehangoló képben festette le az Unió biztonságpolitikai helyzetét. Juncker beszédében hosszan sorolta napjaink fő biztonsági kihívásait, amelyek között éppúgy szerepeltek a növekvő számú terrortámadások, mint Oroszország egyre agresszívabb külpolitikája. A Bizottság elnöke továbbá kifejtette, hogy az Unió által korábban alkalmazott ?soft power? önmagában már nem elegendő a terrorizmus, a kiberhadviselés és a hibrid háború korszakában.

Külkapcsolatok

Ukrajna vízummentessége

Június 12-től azok az ukrán állampolgárok, akik biometrikus útlevéllel rendelkeznek, vízum nélkül utazhatnak az Európai Unió területére. A biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok hat hónapos időintervallum keretében kilencven napot tölthetnek vízummentesen az Unió területén. A vízummentesség ugyanakkor nem terjed ki Írországra és az Egyesült Királyságra, valamint a schengeni zóna nem Uniós tagjaira mint Norvégia, Svájc, Liechtenstein és Izland.

Uniós külügyminiszterek találkozója

Június 19-én, Luxembourgban találkoztak egymással az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei. A találkozón többek között döntést született az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók fenntartásáról. A szankciók értelmében Uniós tagállamból származó cégek nem folyathatnak üzleti tevékenységet a Krím-félsziget és Szevasztopol területén. Továbbá az Európai Unió Tanácsa megerősítette, hogy továbbra is elítéli a Krím-félsziget Oroszország általi illegális megszállását.

Arról is döntöttek a tagállamok külügyminiszterei, hogy Moszul visszafoglalását követően az Unió megfontolja egy misszió létesítését Irakban, amelynek feladata az iraki rendvédelmi szervek kiképzése és tanácsokkal való ellátása lenne.  

NATO-NETto Hírfigyelő ? 2017. június

0

Partnerkapcsolatok

  1. május 30 ? június 2.

Megrendezésre került a NATO 41. Bizottsági Konferenciája a Gender Perspektívákról (nincs hivatalos fordítás – a szerk.). A résztvevők többek között nemzetközi szervezetek és a NATO-tagállamok képviselői voltak. A konferenciát évente rendezik meg, és idén a ?Sztereotípiákon túl – gender perspektívák integrálása a kivetített stabilitási folyamatokba? címet kapta. Az rendezvény célja a különböző módszerek megvitatása volt annak kapcsán, hogyan kellene a ?gender perspektíva? koncepcióját a NATO munkafolyamataiba integrálni olyan területeken, mint például a tengeri műveletek, a menekültválság kezelése vagy a terrorizmus elleni harc.

  1. június 1.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára örömét fejezte ki a hivatalosan is megalakult macedón kormány és az új kormányfő, Zoran Zaev felé. A két és fél éves politikai válság után Macedóniának számos reformot kell végrehajtania ? többek között a jogállamiság és a jó kormányzás megerősítését ? ahhoz, hogy folytathassa útját az euro-atlanti integráció felé.

A két fél közötti találkozóra június 12-én került sor. A felek közötti tárgyalás a kapcsolatok elmélyítéséről, valamint Macedónia csatlakozási kilátásairól szólt. A főfitkár emellett megköszönte a balkáni állam szerepvállalását a NATO afganisztáni missziójában.

  1. június 7.

A lengyel Kujáviai Egyetem (Cuiavian University ? CU) vezetősége belegyezett a NATO védelmi oktatási programjának a támogatásába. Az egyetem e-távoktatási módszerekkel járul hozzá a NATO munkájához, elősegítve ezzel a program célját, mely a védelmi oktatás megreformálása, továbbépítése és fejlesztése.

  1. június 5.

Montenegró 29. tagként csatlakozott a NATO-hoz. Ünnepi beszédében Stoltenberg elismerően nyilatkozott a balkáni állam hozzájárulásához a Szövetség munkájához. Petr Pavel vezérezredes, a NATO Katonai Bizottságának elnöke szintén az esemény történelmi jellegéről és a Montenegró mögött álló hosszú út eredményeiről beszélt.

  1. június 14.

Norvég tudósok és kutatók folytattak megbeszélést a NATO partnerországaival a gyakorlati együttműködés továbbfejlesztése céljából a Tudomány a Békéért és Biztonságért Program (SPS) keretein belül, melynek tájékoztató napja június 14-én került megrendezésre. A program keretén belüli együttműködés magába foglalja a nők, béke és biztonság koncepciójának kidolgozását, valamint a fel nem robbant robbanótestek (UXO) felkutatását. A tájékoztató napon lehetőség nyílt megvitatni olyan kutatási kérdéseket és együttműködési potenciálokat, mint a kiberbiztonság, a pilóta nélküli légijárművek (UAV) használata, vagy a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) biztonsági kockázatok kivédése.

  1. június 19.

A 2016-os varsói NATO-csúcson elfogadott EU-NATO megállapodás első helyzetjelentését mutatta be Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az Uniós külügyminisztereknek. A jelentés szerint a vállalásokat mindkét fél megfelelően teljesíti, úgyhogy a NATO és az EU jobban erősítik egymást, mint valaha.

  1. június 22.

A NATO Katonai Bizottsága meglátogatta a Szövetséges Erők Európai Főparancsnokságát (Supreme Headquarters Allied Powers Europe ? SHAPE), ahol kerekasztal-beszélgetéseken vettek részt. Ezek során szó volt többek között a NATO alkalmazkodásának a fontosságáról és a veszélyhelyzeti tervezésről. A SHAPE emellett átfogó tájékoztatást adott a NATO gyakorlatokról és különböző NATO szervekről. Az esemény azért fontos, mert ez volt az első alkalom, hogy Albánia képviselője látogatást tett a SHAPE-nél.

  1. június 27.

A NATO helyettes főtitkára, Rose Gottemoeller a Bécsben megrendezett éves biztonsági konferencián (Annual Security Review Conference) az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kiemelt értékét hangsúlyozta a Szövetség számára. Az EBESZ-t fenn kell tartani és meg kell erősíteni, mert Oroszország a Krím-félsziget illegális annektálásával és Ukrajna destabilizálásával aláásta az európai külpolitika előreláthatóságát, a nemzetek bizalmát és egész Európa biztonságát – mondta a főtitkár-helyettes. Gottemoeller kiemelte, hogy a NATO ennek ellenére továbbra is törekszik egy pozitív kapcsolat kialakítására Oroszországgal, de a Szövetség kénytelen védelmi és elrettentő lépéseket tenni a határainál lezajlott agresszív orosz fellépés miatt.

  1. június 29.

Brüsszelben találkoztak a NATO-tagállamok védelmi miniszterei. Ülésük során szó volt igazságosabb tehermegosztásról és a NATO-EU kooperációról, különös tekintettel a terror elleni harcra. Emellett a főtitkár megerősítette, hogy az afgán biztonsági erők több támogatásra számíthatnak a jövőben, amibe beletartozik az Afganisztánban lévő csapatok számának növelése is.

Műveletek

  1. június 19.

Jens Stoltenberg tiszteletét fejezte ki a Lettországba telepített multinacionális harccsoport katonáinak, akiknek feladata a NATO keleti határának, a balti államoknak a védelme lesz. A harccsoportot Kanada vezeti, tagjait és felszerelését pedig a kanadaiakon kívül albánok, lengyelek, olaszok, spanyolok és szlovének adják. A főtitkár szerint az ilyen együttműködések mutatják meg igazán, hogy a NATO egységes és hogy a transzatlanti kötelék még mindig erős.

Kiemelt témák

3,127KövetőTetszik