Partnerkapcsolatok
- július 5.
Jens Stoltenberg főtitkár üdvözölte Elżbieta Bieńkowska Európai Biztost, aki ezt követően eligazította az Észak-atlanti Tanácsot az európai védelmi cselekvési tervet és az Európai Védelmi Alapot érintő legújabb fejleményekről. Bieńkowska látogatása a NATO és az EU közötti aktív párbeszéd része, ami tanúskodik a kölcsönös átláthatóságról és a szoros koordinációról.
Egy éve írták alá a NATO-EU együttműködésről szóló nyilatkozatot, melynek értelmében a NATO és az Európai Unió jelenleg is tárgyal az együttműködés kiterjesztéséről. Stoltenberg többször hangsúlyozta, hogy egy erőteljesebb európai védelemi stratégia hozzájárulna a terhek egyenlőbb elosztásához és megerősítené a Szövetséget. Az európai védelmi cselekvési terv és az Európai Védelmi Alap hozzájárulhat ahhoz, hogy Európa biztonságosabbá váljon azáltal, hogy értékes lehetőségeket kínál az új védelmi képességek kifejlesztésére és a piaci széttagoltság csökkentésére Európában.
- július 9-10.
Az ukrán különleges partnerségi megállapodás 20. évfordulója alkalmából Kijevbe látogattak az Észak-atlanti Tanács követei és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. A NATO-Ukrajna Bizottság ülésén a főtitkár megköszönte Ukrajna részvételét az afganisztáni, iraki és koszovói NATO-missziókban és az ország aktív közreműködését a szomáliai kalózkodás visszaszorításában. Ezekkel is hangsúlyozva a NATO-Ukrán partnerség kétoldalúságát.
A közös sajtótájékoztatón Stoltenberg aggodalmát fejezte ki a minszki megállapodás sikerességét illetően a jelenlegi kelet-ukrajnai helyzet kapcsán. A harcok továbbra is folytatódnak, már közel 10 000 ember vesztette életét, ebből 3000 fő civil áldozat. A főtitkár beszélt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tűzszünet betartását ellenőrző tevékenységének akadályozására irányuló fenyegetésekről. Ezt követően kiemelte, hogy Minszk csak akkor hozhatja el a békét, ha Oroszország visszavonja több ezer katonáját a térségből és felhagy a milíciák felfegyverzésével.
A kijevi találkozó során a két vezető felülvizsgálta a NATO Átfogó Segítségnyújtási Csomagját Ukrajna számára. Új területként hozták be a vezetés-szervezés, orvosi rehabilitáció és kibervédelem támogatása mellett a műholdas kommunikációs felszerelésekről való gondoskodást. A napokban pedig használatba került az a Szövetség által rendelkezésre bocsájtott felszerelés, amely a kulcsfontosságú kormányzati intézményeket segíti a kibertámadások felderítésében.
- július 12.
Az Észak-atlanti Tanács (NAC) elítélte Észak-Korea interkontinentális ballisztikus rakétájának kilövését, melyet július 4-én hajtottak végre. A rakéta kilövése többszörösen megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatát, emellett egyértelmű demonstrációja volt az egyre növekvő fenyegetésnek, mely magát a NATO-t, de a globális békét és biztonságot, valamint a globális non-proliferációs rendszert is érinti. A nyilatkozatban hangsúlyozták továbbá, hogy a NATO támogatja az ENSZ-en belül zajló további erőfeszítéseket az Észak-Koreát érintő további szankciók alkalmazását illetően. Ezen felül felszólítottak a már érvényben lévő szankciók teljes körű alkalmazására és a nyomásgyakorlásra Észak-Koreával szemben.
Műveletek
- július 7.
A NATO fokozott légtérrendészeti programjának keretében Olaszország Eurofightereket küldött Bulgáriába, amik egészen októberig fognak a bolgár MiG-29-esekkel együtt járőrszolgálatot teljesíteni. Így a bolgár légtér biztonságosabbá tétele mellett a két nemzet pilótáinak esélyük nyílik javítani a kooperációs képességeiket.
- július 19.
Montenegró, a Szövetség legfrissebb tagja a NATO Euro-atlanti Katasztrófa-reagálási Koordinációs Központjától kért segítséget a Lustica-félszigeten tomboló tűzvész miatt, ami emberek százait veszélyeztette. A szervezet tagjai gyorsan reagáltak a montenegrói segítségkérésre: Izrael kettő, Ukrajna egy tűzoltó repülőgéppel; Bulgária és Svájc pedig egy-egy helikopterrel járult hozzá a tűzoltáshoz. ?Ez az, amiről az euro-atlanti szolidaritás szól? ? mondta büszkén Stoltenberg főtitkár.
