A jelen rövid összefoglaló cikk szerzőjének az a célja, hogy emlékeztessen a több mint 70 évvel ezelőtt történt eseményekre oly módon,  hogy annak összetettségére felhívja a figyelmet.

Tények

köztudott tény, hogy az Amerikai Egyesült Államok 1945 augusztus 6-án és 9-én  atombombát dobott le  Hirosimára és Nagaszakira.

Az alábbi videó, a támadás eredeti felvételeit tartalmazza:

A támadást számos esemény előzte meg, amelyek közül ki kell emelni hogy az európai hadszíntéren  ekkor már béke honolt, hiszen ott már 1945 májusában véget ért a II.világháború, a Csendes-óceáni hadszíntéren azonban még hosszú hónapokig rendkívül véres harcok dúltak,amelynek eseménytörténete innen elérhető.

Az atomtámadás előzményei közé kell sorolunk az úgynevezett Manhattan-terv kialakítását és lebonyolítását is, mely kapcsán fontos megemlíteni azt a vonatkozó hazai szakirodalomban kevésbé feltüntetett tényt, hogy az atombomba megalkotása szorosan illeszkedett az ún. tudomány és biztonság és technológia (science & security &technology) stratégiai programjainak és elgondolásainak sorába. Ennek kidolgozásában és végrehajtásában kulcsszerepe volt a Tudományos Kutatási és Fejlesztési hivatal (Office of Scientific Research and Development ? OSRD) vezetőjének, Vannevar Bush-nak, aki nem összekeverendő a későbbiek során komoly politikai karriert elérő Bush család tagjaival.

A következmények

Úgy gondolom, hogy az atomtámadások következményeinek feltárásakor  érdemes a közvetlenül elszenvedett emberveszteség és anyagi károk adatsorain túl a politikai, katonai, társadalmi, gazdasági, valamint a környezeti biztonságot érintő szektorok oldaláról is megvizsgálni a történteket.

Emellett, nem szabad elfeledkezni az erkölcsi és jogi következményekről sem, amelyek mind a mai napig tetten érhetőek. De a következmények felsorolása  nem lehet teljes anélkül hogy ne hangsúlyozzuk: az atomtámadás kétségtelenül hozzájárult Japán feltétel nélküli kapitulációjához  és a második világháború  befejezéséhez ?  habár a  fent említett események után még a továbbiakban is maradtak elszórtan harcoló japán katonai egységek.

Vitatott kérdések:

A szerzőnek nem volt és nem is lehet olyan szándéka, amely bármilyen mérleg megvonását célozná, ugyanakkor végezetül szeretné hangsúlyozni, hogy az atomtámadással kapcsolatos viták időről időre fellángolnak napjainkban is. Mielőtt tovább boncolgatnánk  a témát, itt is érdemes tovább szűkíteni a megközelítést, hiszen a viták két fő csoportba sorolhatók:  az egyik csoport elfogadja, ha úgy tetszik támogatja az atomtámadásokat. Érveik  közé többek között az sorolható, hogy a atámadások eredményeképp Japán kapitulált, melynek köszönhetően elkerülhetővé váltak a további emberveszteségek és gyorsabban  be tudták fejezni a háborút. A támogatók továbbá azt is hangsúlyozzák, hogy az atomtámadásokra egy totális háború részeként került sor, valamint csak így lehetett elérni, hogy a japánok letegyék a fegyvert.

Egyes elemzők ezzel szemben azt állítják, hogy katonailag már nem volt értelme a támadásoknak, mivel szerintük elegendő lett volna csupán tengeri blokád alá venni a szigetországot. Mások pedig azt hangsúlyozzák, hogy a támadásokkal háborús, vagy emberiség elleni bűntett követett el az Egyesült Államok. Léteznek olyan elemzők, akiknek az a véleményük, hogy a támadás az állami terror klasszikus példája volt, és az atombombák bevetése alapvető erkölcsi normákba  ütközött.Olyan álláspontok is vannak, hogy a két támadás közül  elegendő lett volna csak az egyiket végrehajtani.

A fenti vélemények alapján tehát érzékelhető, hogy az atomtámadásoknak a mai napig tartó hatásai vannak, és talán nem követünk el nagy hibát akkor, ha azt is megállapítjuk, hogy azok a jövőben is megkerülhetetlen és fontos témát jelentenek majd. Úgy gondolom, hogy a már megtörtént történelmi események kapcsán felesleges bármilyen feltételezésekbe bocsátkozni, az viszont nagy bizonyossággal kijelenthető:  az atomtámadások rendkívül nagy hatást gyakoroltak és gyakorolnak mind a stratégiai, mind pedig a biztonságpolitikai gondolkodásunkra.  Az atombomba bevetése Kétségtelenül felborította a támadó és védekező eszközök és eljárások között addigra beállt viszonylagos egyensúlyt, amelynek kialakulása évszázadokban mérhető. Így tehát egy új korszak vette kezdetét, amelyben akorábbi biztonsági dilemma még  erősebben jelentkezett.

Az atom támadások üzenete:

A szerző álláspontja szerint az atomtámadások a mai napig is olyan üzenettel bírnak, amelyek besorolhatók a stratégiai kommunikáció egyes példái közé Nevezetesen:  a falra függesztett kardot, főleg, ha azzal csak a valódi tulajdonosa rendelkezik, kizárólag rendkívül indokolt esetben szabad (???) használni, ugyanis a következmények beláthatatlanok. Különösen fontos ezt az üzenetet értelmezni és megfelelően megérteni akkor, amikor napjainkban is azzal  szembesülünk,  hogy a világpolitika újra a nukleáris eszközök fejlesztésétől és az ellene történő fellépéstől  hangos. józanság és türelem szükséges tehát minden érintett fél részéről, hiszen az nem kerül semmibe…