Észak-Afrika
Algéria
Egy új vezér
Abdelmalek Droukdel júniusi megölését követően, az Észak-Afrikai al-Kaida (AQIM) új vezetőt választott az algériai származású, Abu Obaida Yusuf al-Annabi személyében, aki eddig a szervezet egyik tanácsában és a médiájuk irányításában töltöttbe vezető szerepet. 2015-ben került fel, az Amerika által számontartott nemzetközi terroristák listájára.
Az algériai csoport, amelynek tagja volt 2011-ben esküdött hűséget az al-Kaidának és azóta részt vettek több, a Száhelben végrehajtott terrortámadásban. Többek között a 2016-os Burkina Fasoban elkövetett hotel elleni támadásban, ahol 30, főleg nyugati származású személy halt meg. Korábban, mint azt pozíciói is jól mutatják al-Annabi inkább egy háttérszereplőként teljesített jól, nem pedig gyakorlatias, műveleti helyzetekben.
Egyiptom
Emberjogi aktivistákat vádolnak terrorizmussal
Emberjogi aktivisták és az egykori elnökjelölt is a 28 ember között van, akiket egy egyiptomi bíróság felvett az állam által terroristának tekintett személyek listájára. Abdelmoneim Aboul Fotouh, aki 2012-ben pályázott az elnöki posztra, és Alaa Abdel Fattah, baloldali aktivista, aki évek óta tartózkodik háziőrizetbe, a Kairói Büntetőbíróság által megnevezett a legkiemelkedőbb két személy a listára kerültek közül. Aboul Fotouh-t 2018-ban a legutóbbi elnökválasztás előtt tartóztatták le, és korábban szerepelt már a terrorista listán. A 69 éves férfi majdnem két éve előzetes letartóztatásban van, terrorista csoport vezetésének és finanszírozásának vádjával.
A Szíszi kormány 2015-ben kezdte el használni a terrorista listát, és azóta előszeretettel alkalmazza a politikai ellenfeleivel szemben (Muszlim Testvériséggel elsősorban). Noha a megnevezettek között vannak terroristák és fegyveresek, a listára került emberek túlnyomó többsége békés aktivista, politikus és emberi jogi ügyvéd, vagy egyszerűen csak velük kapcsolatban álló ember.
Helikopter-szerencsétlenség a Sínai-félszigeten
Az Egyesült Államok hadserege azonosította azt az öt amerikai katonát, akiket Egyiptomban helikopter-balesetben meghaltak. Az incidens egy békefenntartó misszió során következett be az érintettek a Multinational Force and Observers (MFO) kötelékében szolgáltak, amely nemzetközi misszió feladata megfigyelni és felügyelni az izraeli-egyiptomi békeszerződésben foglaltak betartását.
Mike Pompeo külügyminiszter nyilatkozatában elmondta, hogy a helikopter szerencsétlenségben egy francia és egy cseh katona is életét vesztette. A cseh védelmi minisztérium megerősítette az információt, továbbá a balesetet okaként technikai hibát említettek.
Szudánba látogatott az egyiptomi elnök
Első egyiptomi elnökként Dél-Szudánba látogatott Abd el-Fattáh esz-Szíszi. Nyilatkozatában kifejtette, hogy Salva Kiir elnökkel megvitatták a regionális biztonságot érintő problémákat és a Nílus vizének felhasználását, ami szerinte a reményt és nemzeti fejlődést kell jelentenie mindkét ország számára. Érdekes módon Szíszi nem említette a kérdés középpontjában álló országot, Etiópiát.
Kairó korábban Etiópia gátprojektjét egzisztenciális fenyegetésként jellemezte Egyiptom számára, amely vízellátásának döntő részében a Nílusra támaszkodik.
Líbia
Tömegsírok Líbiában
A 2014 óta zajló második líbiai polgárháborút lezáró tárgyalások kezdődtek meg augusztusban, amit egy szerződésbe foglalt fegyverszünet, és a közös kormányzat kialakításáról szóló tárgyalássorozat követett. A fegyverszüneti megállapodás egyik fontos eleme volt a helyi milíciák beazonosítása és felszámolása, vagy esetleges beolvasztása a majdani közös haderőbe. A konfliktus során mindkét felet támogatták ilyen formában működő csoportok. A milíciákat kiemelten kezeli a szerződés, mivel sok esetben ezek opportunista jelleggel jönnek létre. Sokszor a velük szövetséges hatalom se tudja kontrol alatt tartani őket.
Január közepén a Fáiz asz-Szarrádzs vezette, nemzetközileg elismert kormány (Government of National Accord ? GNA) elfoglalta Tarhúna városát, ahol tömegsírokat fedeztek fel, amelyek 15 testet tartalmaztak, olykor teljes családokat. A GNA azonnal nyomozást indított az ügyben és az elkövetkező hónapokban további, 230 testet exhumáltak a városban és annak környékén. A nyomozás során a gyanú végül a helyi Mohamed al-Káni-ra, és az általa vezetett al-Kánijat milíciára terelődött, akik a megszállás alatt felügyelték a területet. A Káni család Halifa Haftár tábornok csapatait (Libyan National Army ? LNA) támogatta a harcok során. Az ENSZ líbiai missziójának (UNSMIL) és emberi jogi szervezetek jelentései alapján is ez a csoport tehető felelőssé az elkövetett atrocitásokért.
Az Egyesült Államok és Németország a teljes családra és a milícia tagjaira vonatkozó beutazási tilalmat, és a külföldi vagyonuk befagyasztását javasolta az ENSZ 15 tagú Biztonsági Tanácsának. Ezt azonban, a szintén Haftárt támogató Oroszország megvétózta arra hivatkozva, hogy még nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a bűnösség megállapítására, de Moszkva nem zárkózott el a kezdeményezés későbbi támogatásától. Az USA azonban sikeresen kijátszotta a vétót, a 2012-ben elfogadott Magnitsky határozattal, amelynek 2016-ban-a Kongresszus döntése nyomán-globálissá vált hatálya lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy az emberi jogokat megsértő egyéneket és országokat kereskedelmi szankciókkal súlytsa, valamint zárolja az elérhető számláikat.
A török félhold árnyéka Líbia felett
Hulusi Akar török védelmi miniszter látogatást tett Tripoliban, ahol reagált Haftár tábornok azon kijelentésére miszerint addig nem lehet béke Líbiában, amíg a gyarmatosítókat el nem űzik. Utalva ezzel arra, hogy Törökország Miszráta kikötőjében és az al-Watiya légi bázison kíván állomásoztatni csapatokat. A miniszter bármilyen agresszív lépésre elsöprő megtorlást ígért. A nyáron a török katonai támogatásnak köszönhetően, az ENSZ által is elismert GNA-nek sikerült feloldani a 14 hónapja tartó ostromgyűrűt Tripoli körül és visszakényszerítenie Haftár által vezetett Líbiai Nemzeti Hadsereget Szirt városáig.
Marokkó
Egy hanyagolt konfliktus
November 13-án egy újabb befagyott konfliktus olvadt fel. 1000 Marokkói katona lépett be az ENSZ által ellenőrzött Guerguerat ütköző zónába. Az ezen keresztül vezető fontos kereskedelmi utat, október 21 óta tartott blokád alatt a Nyugat-Szaharai térség autonómiája céljából szerveződő Polisario Front, amely a szomszédos Algéria támogatását élvezi. A bevonuló marokkói erők sikeresen biztosították a területet, azonban erre válaszként a Polisario felmondta az 1991-ben megkötött tűzszünetet. A lázadó erők Szaharai Demokratikus Arab Köztársaság területéről indítottak támadásokat, a 2700 km hosszú homokfal mentén, ami elválasztja egymástól a Marokkó és a Polisario által uralt területeket. A Polisario önkéntesek toborzásába kezdett, és bár marokkói közlések szerint az ellenük indított támadások sikertelenek voltak a harcok továbbra is folynak alacsony intenzitással. A konfliktus fellángolását kiváltó okként a Polisario azt az utat nevezte meg, amely összeköti Marokkót és Mauritániát mivel megépítése szerintük sértette a 91?-es egyezményt. A kép ennél kissé árnyaltabb. A ENSZ missziója (MINURSO), ami 1997-ben népszavazást igyekezett lebonyolítani megbukott, ugyanis Marokkó nem volt megelégedve a szavazásra jogosultak körével. Az ezt követő nemzetközileg indított kezdeményezések is, sorra az egyes felek elutasításával találkoztak. Marokkó a Nyugat-Szahara legértékesebb területei tartja felügyelete alatt, ahol jelentős foszfát lelőhely található és amely régió hozzáférést biztosít az Atlanti óceán halászható vizeihez. Horst Kohler a régióba delegált ENSZ követ lassan egy éves lemondása óta, a nemzetközi szervezet nem nevezett ki utódot. Így a Polisario és a függetlenedést támogató szaharai őshonos nép jogosan érezheti azt, hogy nemzetközileg az ügye elvesztette a támogatást, így az erőszakhoz nyúlva próbálják ügyüket sikerre vinni. Ezzel párhuzamosan az ENSZ szerepe és befolyása az eseményekre erodálódik, így az eszkalálódás veszélye megnő a külső kontrol hiányában.
Megújuló izraeli-marokkói kapcsolatok
2020 december 13-én Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy Marokkó, idén harmadik országként rendezni kívánja kapcsolatait Izrael álammal és a diplomáciai valamint kereskedelmi kapcsolatok kiépítése felé kíván elmozdulni, a 2000-ben kezdődött második intifáda mozgalom kapcsán befagyott nyilvános dialógus terén. Bár a két ország kapcsolata koránt sem volt ellenségesnek nevezhető annyira, mint a korábban Izrael felé nyitó Emírségeké. Tekintve a hírszerzés terén folytatott, egymást segítő közös tevékenységüket és Algéria mindegyikükkel szembeni ellenséges magatartását, a két nemzetben több közös van, mint bármelyik más arab ország és Izrael viszonylatában. Közel milliós azon zsidók száma Izraelben, akik marokkói gyökerekkel rendelkeznek és jelentős az izraeliták száma az észak-afrikai országban is. A zsidó közösséget a marokkói alkotmány is megemlíti, mint az ország kultúráját gazdagabbá tevő kincset. December 22-én földet érett az első kereskedelmi repülőjárat a rabati reptéren, amelynek fedélzetén utazott Meir Ben-Shabbat nemzetbiztonsági tanácsadó, az izraeli delegáció vezetője és Jared Kushner Trump elnök veje, aki a korábbi Ábrahám-egyezmény megkötésében játszott közvetítő és kezdeményező szerepet. Ugyanezen a napon született meg az együttműködési szándékról szóló egyezmény, amely a kereskedelmi és politikai kapcsolatok mellett a turisztikára is nagy hangsúlyt fektet, figyelembevéve, hogy a közös vallású lakosság között aktív kulturális viszony jöhet létre.
A közös társadalmi alapot képző zsidő közösség mellett azonban létezik egy réteg, amelynek tagjai ellenzik a két ország közeledését. A Adl Wal Ihssane csoport, akik a társadalom iszlamizációját tűzték ki célul tüntetést szerveztek, amit a helyi hatóságok sikeresen megfékeztek.
Az egyezség másik fontos eleme a Nyugat-Szahara feletti marokkói autoritás elismerése amerikai részről, ami egy hatalmas lépés a királyság régió béli tevékenységének, és a régió függetlenségéért küzdő Polisario front megítélése szempontjából.
Közel-Kelet
Irak
Választójogi reform Irakban
Irak elnöke ratifikálta az új választási törvényt, amelynek célja, hogy a függetlenek jelöltek számára nagyobb esélyt biztosítson a parlamenti helyek megszerzésére, ezzel utat nyitva a jövő évi előrehozott választásoknak. Barham Saleh elnök hangsúlyozta a szabad, tisztességes és átlátható szavazás szükségességét, amely helyreállítja az iraki nép bizalmát a választási rendszer és az állam iránt.
Az új törvény az ország 18 tartományának mindegyikét több választási körzetre szabja, és megakadályozza, hogy a pártok egységes listákon induljanak, ami a múltban segített nekik abban, hogy könnyedén elnyerjék egy adott tartomány összes mandátumát. Helyette az kapná a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja az adott választási körzetben.
Amerikai csapatkivonások Irakban és Afganisztánban
A Fehér Ház 2500 katonát hoz haza az év végéig Afganisztánból és Irakból a Pentagon legrangosabb tisztségviselőinek tanácsa ellenére. A parancs értelmében az Afganisztánban állomásozó katonák létszáma 4500-ról 2500-ra az irakiaké 3000-ről 2500-ra csökken, tehát a jelenlegi mintegy kétharmadára apad az amerikai katonai jelenlét a két országban.
Nem sokkal a bejelentése után a szenátus legbefolyásosabb republikánusa, Mitch McConnell kifejezte, hogy ellenez minden változtatást az elkövetkező néhány hónapban az USA védelmi és külpolitikájában – ideértve az afganisztáni és iraki jelentős csapatkivonásokat is. McConnell az újságíróknak elmondta, hogy ?Afganisztánban és Irakban a katonai erők számának csökkentése, hiba?.
Trump kegyelmet adott négy elítélt Blackwater tagnak
Karácsony előtt kegyelmet adott Trump elnök két olyan embernek, akik korábban bűnösnek vallották magukat Robert Mueller különleges ügyész vezette orosz beavatkozás körüli nyomozás során, továbbá a Kongresszus három korrupció miatt elítélt republikánus képviselőjének. Trump kegyelmi listáján négy amerikai veterán is szerepelt, akiket iraki civilek meggyilkolása miatt ítéltek el, miközben 2007-ben a Blackwaternek dolgoztak.
Bagdadban, a Nisour téren történt mészárlás, a háború egyik legismertebb eseményévé vált az Egyesült Államokban, és mély nyomokat hagyott mindkét oldalon.
Török-iraki megállapodás a radikálisok ellen
Törökország és Irak megállapodtak abban, hogy folytatják együttműködésüket a szélsőséges szervezetek, köztük az Iszlám Állam terrorcsoport és a kurd lázadók elleni harcban – közölte Recep Tayyip Erdogan török ??elnök.
Musztafa al-Kadhimi az Ankarába látogató iraki miniszterelnökkel folytatott találkozó után, újságíróknak nyilatkozva Erdogan azt is elmondta, reméli, hogy az iraki-török ??kőolajvezetéket, amely megsérült az Iszlám Állam elleni konfliktus során, hamarosan megjavítják, és folytatódhat rajta keresztül az olajszállítás a világpiacokra.
Törökország számos határain túlnyúló földi és légi támadást hajtott végre a szomszédos Észak-Irakban a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveresei ellen, akik bázisokat tartanak fenn a régióban. A legutóbbi júniusi offenzíva, a Claw Tiger művelet során, hogy a török kommandósok repültek be, hogy végrehajtsák a műveleteket a PKK ellen, amely 1984 óta harcol a török ??állammal (Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tekinti).
Izrael
Izraeli miniszterelnök Szaúd-Arábiában (?)
Benjamin Netanyjahu izraeli miniszterelnök titokban Szaúd-Arábiába utazott Moszad kémfőnökével, Yossi Cohennel, hogy találkozzon Mohammed bin Salman szaúdi koronaherceggel és Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel, több izraeli sajtóorgánum szerint is. Ha igaz, akkor ez volt az első ilyen találkozó az izraeli és a szaúdi vezetők között, amelyről széles körben beszámoltak az izraeli médiában. Úgy tűnik Izrael, Szaúd-Arábia és a Trump-adminisztráció igyekszik összehangolni álláspontját Iránnal kapcsolatban, mielőtt Joe Biden megválasztott elnök hivatalba lépne. Szaúd-Arábia külügyminisztere cáfolta, hogy a találkozóra Netanyahuval sor került volna, mondván, hogy ?a jelenlévő tisztviselők egy amerikai és egy szaúdi volt?.
Elnapolt tárgyalások Izrael és Libanon között
Libanon és Izrael között a tengeri határ ügyében tervezett tárgyalásokat elhalasztották, és az amerikai közvetítők most külön-külön veszik fel a kapcsolatot a két féllel – közölték izraeli és libanoni tisztviselők A tárgyalásokat októberben kezdték, a delegációk az Egyesült Államok katonai bázisán gyűltek össze, hogy megpróbálják megoldani a tengeri határokkal kapcsolatos vitát, amely eddig visszatartotta az olaj- és földgázkutatást a vitatott vonal közelében. Yuval Steinitz izraeli energiaügyi miniszter szerint az amerikaiakkal megállapodtak abban, hogy a tárgyalásokat néhány hétre elhalasztják.
Az előkészítés Washington diplomáciájának három évbe telt, és a tárgyalások megkezdése Jeruzsálem és Bejrút közt jelentené a csúcspontot.
Szabadlábon az izraeli kém
Benjamin Netanyjahu izraeli miniszterelnök üdvözölte az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma által kiadott feltételes szabadlábra helyezés korlátozásainak feloldását Jonathan Pollard, az amerikai haditengerészet volt elemzője ügyében, akit az 1980-as években ítéltek el, amiért Izraelnek kémkedett. Pollard azt nyilatkozta, hogy hamarosan Izraelbe költözik. Netanyahu közleményében elmondta, hogy évek óta dolgozott Pollard szabadon bocsátásáért. ?A miniszterelnök arra számít, hogy hamarosan találkozni fog Jonathan Pollarddal Izraelben, továbbá minden izraelivel együtt kifejezi jókívánságait neki és feleségének, Eszternek? – közölte Netanyjahu irodája.
Márciusban Izrael két év alatt a negyedik választását tartja
Izrael parlamentje feloszlatta magát, miután a Benjamin Netanyahu miniszterelnök vezette kormánykoalíció nem tudta elfogadtatni a jövő évi költségvetést. Az ország két év alatt a negyedik választását fogja tartani előreláthatólag március végén.
Netanyahunak új kihívóval kell szembenéznie a befolyásos jobboldali, Gideon Saar személyében, aki a Likud elhagyását követően megalapította saját Új Remény névre hallgató pártját. Több közvélemény-kutatás is azt sugallja, hogy Saar jelentős támogatást vonhat el Netanyahutól és a Likudtól. Mindeközben Gantz politikailag ellehetetlenült. Az általa vezetett Kék-Fehér megrendülése akkor kezdődött, amikor megkötötte a koalíciót Netanyahuval, a közös kormányzás pedig csak ráerősített erre, a közvélemény kutatók szerint ez előreláthatólag csak néhány parlamenti hely elnyerésére lesz elegendő.
Letartóztatták Ester Horgan gyilkosát
Elfogták az a férfit, akit Esther Horgen múlt vasárnapi meggyilkolásával gyanúsítanak, a gyanúsított személy állítólag már beismerte tettét és vallomást is tett a bűncselekmény részleteiről. Az 52 éves, hatgyermekes anya, Horgen egy vasárnap délután indult futni a Reihan erdőbe a háza közelében, Tal Menashe településén, és nem tért vissza, mire férje, Benjamin értesítette a rendőrséget. Az erőszak jeleit hordozó holttestét másnap hajnalban találták meg az erdőben.
A palesztin média a gyanúsítottat egy 36 éves férfiként azonosította Turából, aki mintegy 2,5 kilométeres autóútra lakott Tal Menashe-tól. A híradások azt is tudni vélték, hogy különböző bűncselekmények miatt ült már korábban is egy izraeli börtönben.
Az Izraeli Védelmi Erők feltérképezték a gyanúsított ciszjordániai otthonát, felkészülve annak esetleges jövőbeni lebontására.
Szíria
Bashar Asszad szíriai elnök új külügyminisztert nevezett ki, Faisal Mekdad külügyminiszter-helyettes személyében. A döntés azután született, hogy miután több mint egy évtizedig töltötte be a posztot Walid al-Moallem november 16-án, 79 éves korában elhunyt. Az elmúlt évtized Aszad ellenes felkelés és polgárháború során az ország egyik legismertebb arca volt a külvilág felé.
Elődjéhez hasonlóan Mekdad is karrierdiplomata, közeli bizalmasa Asszadnak és kemény kritikusa az ellenzéknek az elmúlt tíz év alatt. A polgárháború közel félmillió ember halálát okozta, és az ország lakosságának felét lakhelye elhagyására kényszerítette.
Írta: Hende Olivér és Kovács Ádám
Szerkesztette: Halasi Gábor
Címlapfotó: A marokkói amerikai nagykövetség által közreadott képen megérkezik az El Al izraeli légitársaság Tel-Avivból indult, első közvetlen járata fedélzetén Jared Kushnerrel, Donald Trump amerikai elnök vejével és közel-keleti főtanácsadójával, valamint a zsidó állam nemzetbiztonsági tanácsának vezetőjével, Meir Ben-Sabbattal és az amerikai-izraeli békedelegációval a marokkói főváros repülőterére 2020. december 22-én. (Forrás: MTI/EPA/Marokkói amerikai nagykövetség)
