Hongkongban csaknem egy éve folyamatosak a változó intenzitású, a kommunista pártrezsim befolyását ellenző demonstrációk. A tavaly benyújtott állampolgársági törvényre válaszul kitörő tüntetések sora egy új ellenállási hullámokat indítottak el, amelyek végül megakadályozták a politikai menekültek kiadatását célzó törvénytervezet elfogadását. A megmozdulások eredményeként a kínai központi kormánnyal szemben társadalmi mozgalmak jöttek létre, melyeknek közös céljuk Hongkong különleges státuszának biztosítása az ?egy ország-két rendszer? elv alapján. A kínai Wuhan városából kiinduló pandémia következtében világszerte betiltották a nagyobb csoportosulásokat és különleges járványügyi intézkedéseket vezettek be a vírus terjedésének meggátolása érdekében. Az új távolságtartási szabályok és karantén kötelezettség egyet jelentett a hongkongi tüntetések lecsillapodásával, azonban a járványból kilábaló Peking kihasználva a világban tomboló vírust és az amerikai, George Floyd halála következtében kitörő (?Black Lives Matter?) demonstrációk keltette zűrzavart, elkezdte növelni befolyását a fontos pénzügyi hídfőként funkcionáló autonóm, különleges jogállású városállamban.
Integráció és szeparatizmus
Megelégelve a hongkongi rendfenntartó hatóságok tehetetlenségét az őszi zavargások során, a pekingi párt elit úgy döntött, nem tűri tovább szó nélkül a ?terrorista és az ország biztonságát fenyegető? elemek további akcióit. Május 28-án a Nemzeti Népi Kongresszus elfogadta azt a Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvénytervezetet, amely, hatálybalépését követően, az ország biztonságát és integritását veszélyeztető ?terrorista és szeparatista? cselekedetek elfojtásának jogalapját hivatott megteremteni a hatóságok számára. A döntés hatására az 1997-es brit kivonulás óta különleges státuszt élvező városban a kínai központi kormányzat integrációs politikájával szemben újabb tüntetések robbantak ki.
Hongkongban a ?nagytestvér? földrajzi közelsége és politikai nyomásgyakorlása következtében mindig is gyakoriak voltak a ?szárazföld? (Makaó és Hongkong nélküli Kínai Népköztársaság) elleni társadalmi demonstrációk, amelyek a város egyedi státuszát, az általános emberi és polgári jogok érvényesülését, valamint a demokratikus kormányzást tűzték ki zászlajukra. A törvény sarkalatos következménye a hongkongi társadalmi szervezetek elvágása a külvilágtól, az NGO-k tevékenységének ellehetetlenítése, valamint a kormányzati narratívával szemben elhelyezkedő külföldi újságírók, emberjogi aktivisták munkájának akadályozása a városban. Peking többször is hangoztatta: Hongkong Kína integráns részét képezi és az országon belül különleges státuszt élvez, amelyet a kínai kormány tiszteletben fog tartani.
A törvény megvalósíthatósága azonban alapvető alkotmányossági problémákba ütközik. Az alaptörvény 18. cikkét értelmezve a nemzeti ? kínai ? törvények csak akkor alkalmazhatóak gyakorlatban, ha azokat a mini alkotmány (Basic Law) III. melléklete is tartalmazza, valamint külügyekkel, védelemmel és város határain kívüli egyéb kérdéseivel kapcsolatosak. A 23. cikk szerint a városállamnak saját nemzetbiztonsági törvényt kellett volna elfogadnia, amely azonban 2003-as a heves tiltakozások következtében egészen mostanáig nem valósult meg. A cikk szerint e jogszabályt csak maga, a hongkongi törvényhozás hozhatja meg, azonban Peking ezt saját maga, önkényesen tette meg, ami összeegyeztethetetlen a 22. cikkel, miszerint a kínai kormány, nem avatkozhat be semmilyen formában a városállam saját, belső, önmagában végzett ügyeibe. Peking részéről gyakori hivatkozási alapként szolgál, hogy a nemzetbiztonsági törvény a város ?külső erőktől? való védelme és saját biztonsága érdekében kardinális jelentőségű volt, ezzel legitimálva a hongkongi törvényhozás megkerülését a jogalkotás során.
Hongkong halála?
Az ellenzék kijelentette: a nemzetbiztonsági törvény kihirdetése egyenlő az ?egy ország-két rendszer? elv meghiúsításával, valamint egy szabályozatlan, Peking konstruálta jogi rendszer kiépülésének kezdetével, amely egyértelműen a párt érdekeit szolgálná ki az autonóm státuszt élvező városállamban. Figyelmeztettek, a törvény egy olyan eszköz a kínai párt elit kezében, amellyel bárki, aki a hivatalos központi kormány narratívát megkérdőjelezi, vagy ellene felszólal, büntethetővé válik akár kínai bíróságok előtt is.
A minden évben június 4-én megrendezett Tienanmen téri vérengzés áldozatairól való megemlékezés, amely a demokráciához és polgári jogokhoz való erős kötődést jelképezi, a város egy kiváltságos privilégiuma. Az esemény egész Kínán belül csak Hongkongban engedélyezett, azonban az új nemzetbiztonsági törvény életbelépésével félő, hogy betiltásra kerül, hiszen gyakran felhangzanak olyan szeparatista, a város függetlenségét propagáló szlogenek (?Liberate Hong Kong, revolution of our times?), amelyek a kommunista karhatalom kínai egységet hangoztató narratívája számára összeegyeztethetetlenek és elfogadhatatlanok. Az idei évben tomboló koronavírus járványra hivatkozva a megemlékezést a hongkongi hatóságok nem engedélyezték, azonban ? az egyre növekvő szimpatizáns tömeg miatt ? végül mégis megtartásra került. Az este folyamán többen aggodalmukat fejezték ki Peking törekvései kapcsán és egyes csoportok összetűzésbe kerültek a rendfenntartó erőkkel, akik könnygázzal és paprika spray-vel oszlatták a csoportosulókat. A spontán szerveződő eseményen őrizetbe vettek 25 ellenzéki aktivistát, többek között az ellenzék egyik kulcsemberét Joshua Wong-ot és Kína-ellenes hongkongi lap, az Apple Daily tulajdonosát Jimmy Lai-t.
A kínai kormány lépésének következtében további békés és erőszakos megmozdulások sora kezdődött meg, amelyek rendkívül negatív gazdasági hatással voltak az ország egyik legfontosabb pénzügyi központjára. A hongkongi tőzsdeindex (Hang Seng) a törvény bejelentésének hírére 5,6%-ot zuhant, amely 5 éve a legalacsonyabb értéknek bizonyult.
A törvény végül június 30.-án ? Nagy-Britanniától való elszakadás 23. évfordulója előtt egy órával lépett hatályba, melynek következtében 4 új büntetőjogi tényállást vezettek be:A törvény végül június 30.-án ? Nagy-Britanniától való elszakadás 23. évfordulója előtt egy órával lépett hatályba, melynek következtében 4 új büntetőjogi tényállást vezettek be:
- Kínától való elszakadás támogatása,
- a központi kormányzatot célzó felforgató tevékenység,
- terrorizmus,
- valamint a külső erőkkel való kollaboráció.
A nemzetbiztonsági törvény megfogalmazása nem határolja precízen körül az egyes tényállásokba eső konkrét bűncselekményeket, így azokat ? az aktuális helyzethez igazítva ? a hatalom szabadon alkalmazhatja bármilyen, a központi kormánnyal ellentétes oldalon elhelyezkedő személy felelősségre vonására, vagy új szabályozás bevezetésére. A tüntetéseken elhangzó különböző szlogeneket és transzparenseket ? amelyek eddig a szólás- és véleményszabadság alá tartoztak ? rövidesen nemzetbiztonsági kockázatnak ítélték meg és törvényes rendfenntartói intézkedés indult az ezeket hangoztató, vagy birtokló demonstrálókkal.
A törvény hatálybalépésével jelentősen kibővült a helyi hatóságok jogköre. A hongkongi rendőrségen egy külön egységet hoztak létre, amely többek között hírszerzésért, különböző műveletek végrehajtásáért, valamint a nemzetbiztonságot fenyegető bűncselekmények kivizsgálásáért lett felelős A nemzetbiztonsági törvény betartásának és betartatásának garantálása érdekében Peking létrehozott egy, a központból irányított, Hongkong-ban működő hatóságot, amelynek legfőbb rendeltetése a kínai egységet fenyegető szeparatista erők felderítése és kezelése a városállamban. A szervezet tagjai a helyi hatóságok által nem igazoltathatóak és nem is vonhatóak felelősségre, így a kommunista párt hongkongi befolyását és a politikailag kényes elemek kontrollját immár Peking közvetlenül, saját hatáskörében is el tudja látni. A Hongkongban letartóztatott személyek a törvény hatálybalépésével kiadhatóvá váltak? bármilyen elszámolás nélkül ? a kínai (?szárazföldi?) hatóságok számára, így tárgyalásuk során a párt befolyása alatt működő bíróságok illetékesek az ítélethozatalban.
USA és Kína
A hongkongi eseményeket Washington kiemelt pontként kezeli a Pekinggel való kapcsolatok további alakításában. Mike Pompeo külügyminiszter nyilatkozatában kifejezte, hogy a városállam már nem tekinthető autonómnak a továbbiakban. Különleges státusza miatt az USA-val való export kereskedelem során Hongkong kedvezményes vámtételeket élvez, míg az Államokból importált áruk és szolgáltatások vámmentesen áramolhatnak, így évente átlagosan 67 milliárd amerikai dollár forgalom generálódik.
Az USA megkezdte Hongkong különleges státuszából adódó kereskedelmi és gazdasági engedményeket felfüggesztését, valamint szankciókat vetett ki a kialakult helyzetért felelős természetes személyekre, bankokra, így tovább mélyítve, az amúgy is patthelyzetben lévő, két nagyhatalom között tátongó diplomáciai űrt. Azoknak a vállalatoknak, amelyek eddig Hongkong kedvező exportrendszerén keresztül végezték üzleti tranzakcióikat ? az új életbelépő szabályozások miatt ? működési változtatásokat kell végrehajtaniuk. Az érintett cégek annak érdekében, hogy nyereségeiket maximalizálni tudják, valószínű, hogy alternatív behozatali, illetve kiviteli útvonalakat fognak kiépíteni, melynek eredményeként felgyorsulhat az ellátási láncok Kínából való kitelepítésének tendenciája. Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy a létfontosságúnak ítélt egyetemi kutatások védelme érdekében, felfüggeszti azon kínai állampolgárok beutazásának jogát, akik potenciális veszélyt jelenthetnek az USA biztonságára nézve.
A kínai állami tulajdonban lévő Global Times az elnök nyilatkozatát ?meggondolatlanul önkényesnek? titulálta. A kialakuló kommunikációs harc során Peking előszeretettel hozza fel a George Floyd halálát követően újra reflektorfénybe kerülő ?Black Lives Matter? mozgalmat és gyakran hangoztatja az ügy mellett vállalt szolidaritását. A kínai külügy szóvivője, Zhao Lijian nyilatkozata, miszerint ?a rasszizmus és a rendőri erőszak jól tükrözi az USA-ban jelenleg uralkodó helyzetet?, egyfajta ellenreakció Peking részéről Washington hongkongi tevékenységére. A kínai narratíva ezzel szemben egy igen sajátos és cinikus üzenetet közvetít az Egyesült Államok felé, mégpedig: ?Ha ti nektek szabad, nekünk miért nem??. A Minneapolisban történt rendőri brutalitást követően számos tüntetés robbant ki, amelyek gyakran torkollottak rendőri túlkapásokba a demonstrálókkal, vagy éppen semleges személyekkel szemben. A kínai pártpropaganda, nem mulasztotta el párhuzamba állítani a hongkongi eseményeket az Államokban zajló rasszizmus elleni tüntetésekkel. A narratíva érdekessége, hogy az ujgur kisebbséget szervezett módon átnevelő táborokba záró pártállamban a koronavírus járvány kitörését követően az afrikai állampolgárokkal szembeni hátrányos diszkrimináció és kínai hatóságok erőszakos fellépése gyakori jelenségnek számítottak.
Összegzés
Az ázsiai városállam sorsa a koronavírus utáni világrendszerben kulcskérdéssé válhat. Az USA szankciós politikájának következtében a hongkongi demokratikus ellenzék magára maradt Pekinggel szemben, a preferenciális kereskedelmi engedmények megvonása egyet jelenthet hongkongi kormánykritikus társadalmi szervezetek ellehetetlenítésével. A koronavírusból kilábaló Kínai Népköztársaság ezen lépésével, azonban kockáztatná a külföldi tőke és befektetések beáramlását az országba, valamint koronavírus opportunista kihasználását tükröző ?világmegmentő? szerepe omolhatna le a város önkényes, erőszakon alapuló integrálása következtében, amely a jelenlegi bizonytalan helyzetben beláthatatlan következményekkel járna számára. Peking egyelőre nem tervez visszavonulót fújni és vállalja nyugati vetélytársaival való diplomáciai és gazdasági csatározásokat, miközben lassú térnyeléssel és nyomásgyakorlással igyekszik egyre nagyobb befolyást szerezni a városállamban.
Címlapkép: Guy Fawkes katolikus lázadó maszkját viselő kormányellenes tüntető a kiadatási egyezmény elleni tiltakozások kezdetének első évfordulóján tartott nagygyűlésen Hongkongban 2020. június 9-én. A Kínához 1997-ben visszacsatolt, különleges közigazgatási státuszú Hongkongban hónapokon át tömegek vonultak utcára – becslések szerint egymillióan – a később visszavont kiadatásitörvény-tervezet miatt. (Forrás: MTI/EPA/Jerome Favre)
