Rekordmagas Japán védelmi költésvetése 2021-ben

A japán kormány rekordmagas, 5,34 billió jenes (51,7 milliárd amerikai dolláros) védelmi költségvetést hagyott jóvá az áprilisban kezdődő 2021-es pénzügyi évre. Az előző évhez képest ez egy 1,1%-os növekedést jelent, így már kilenc éve folyamatosan emelkednek Japán védelmi kiadásai. A kormánypárt által dominált törvényhozás várhatóan az év elején megszavazza a tervezetet. A cél nem más, mint hogy az ország megfelelő képességekkel rendelkezzen Kína és Észak-Korea potenciális fenyegetéseinek elhárítására.

Egy új, saját lopakodó vadászgéptípus, az F-X létrehozására 706 millió dollárt szánnak, amely az F-2-es gépeket cserélné. A projekt teljes költségét 40 milliárd dollárra becsülik, és a 2030-as évekre várják az elkészültét. A főkivitelező a Mitsubishi Heavy Industries lesz, az amerikai Lockheed Martin cég segítségével. Ezen felül 630 millió dollárból további két F-35B és négy F-35A vadászbombázó repülőgép kerülhet beszerzésre Japán által.

323 millió dollárt költenének egy új, nagyhatótávolságú rakéta kifejlesztésére, amelynek Okinava prefektúra védelmében lehet kiemelkedő szerepe. Az elképzelések szerint a fegyver képes lenne az ellenséges hajókat azok fegyverzetének hatótávolságán kívülről megsemmisíteni. Az Aegis program keretein belül 16 millió dollár juthat két új hadihajó építésének megkezdésére, melyeknek működtetése a tervek szerint kisebb legénységet igényel majd, mint az eddigi rombolóké.

A világűrbe telepítendő képességekre 1,15 milliárd dollárt különítenének el. A tervek között szerepel, egy optikai teleszkóp, amely ismeretlen objektumok megfigyelését végezné, valamint egy műholdrendszer, amely hiperszonikus fegyvereket lenne képes észlelni, mint amilyeneket Kína és Oroszország jelenleg is fejleszt. A kibertérre 291 millió dollár juthat, melyből a védelmi erők egy új, körülbelül 540 fős kibervédelmi egységét állítanák fel. További 27 millió dollárt pedig egy nagyteljesítményű lézer kifejlesztésére fordíthatnak, amelyet többek közt drónelhárításra lenne alkalmazható.

Írta: Varga Domonkos Bálint

 

Japán a jövő légiharcaira készül

A japán védelmi minisztérium tervei szerint az ország F-X néven új, 6. generációs pilóta nélküli vadászrepülőgép fejlesztésébe kezd. Elsősorban a 2035-től fokozatosan kivonásra kerülő F-16C típuson alapuló Mitsubishi F-2 vadászgépeket kívánják az új típussal leváltani. A fejlesztések során arra törekednek, hogy közeljövőben minőségben tudják ellensúlyozni a Kínai Népköztársaság fegyveres erői által jelentett mennyiségi erőfölényt. Kína jelenleg több mint 1000 db bevethető 4. generációs harci géppel rendelkezik, amely mintegy háromszorosa a Japán Légi- és Tengerészeti Véderő rendelkezésére álló eszközök számának. Ezen felül Kína folyamatos erőfeszítéseket tesz a hazai gyártású 4+ illetve 5. generációs típusok hadrendbe állítása terén.

A felvázolt követelményeknek megfelelően az új vadászgépet már alacsony észlelhetőségűnek tervezik. A pilóta nélküli eszközök nélkülözni fogják a pilótafülkét, amely révén jelentős súlyt takaríthatnak meg, valamint kisebbre építhetik őket. Az emberi tényező hiánya lehetővé teszi, hogy olyan helyzetekben és olyan módon vessék be őket, ahol azt a pilóta által vezetett eszközöket egyébként nem lehetne.

A jövő vadászrepülőgépének megtervezése 2010-ben kezdődött, amikor felvázolásra került egy magas szinten digitalizált, intelligens és azonnali válaszadásra képes, un. „i3 FIGHTER” koncepciója. Ezt követően épült meg 2016-ban a Mitsubishi X-2 tesztrepülőgép, amelyet számos új technológia kipróbálására használtak. A Védelmi Minisztérium tervei szerint 2024-ben kerülhet sor az első tesztrepülésekre, majd 2025-ben választanák ki a sikeres prototípust, amit végül 2035-ös határidővel állítanának hadrendbe. Egyes becslések szerint teljes program több ezer milliár yenre rúghat.

Japán három lépcsőben tervezi a pilóta nélküli eszközök bevezetését: 1) egyéni távvezérléssel, 2) egy ember vezette repülőgép irányítása alatt álló drónrajok (teaming), valamint 3) teljesen önállóan működő négygépes drónrajok formájában. Az autonóm fegyverek biztonságos alkalmazásához nélkülözhetetlen a fejlett mesterséges intelligencia (MI) megalkotása. A japán fejlesztések első körben a „teaming” technológiára fognak koncentrálni 2035-ös határidővel.

A pilóta nélküli repülőgép tervezését és gyártását elsősorban a hazai erőforrásokra támaszkodva tervezik megvalósítani, de nem tartják kizártnak a külföldi (elsősorban amerikai és angol) vállalatokkal történő együttműködést sem. Hazai oldalon elsősorban repülőgépek tervezésben már jártas Mitsubishi Heavy Industries, a Mitsubishi Electric, valamint a Subaru fog részt venni a programban. A lehetséges külföldi vállalatok között az amerikai Lockheed-Martin, a Boeing, valamint az angol BAE Systems lett megnevezve. Ezek közül a Lockheed-Martin már komoly tapasztalatokkal rendelkezik 5. generációs repülőgépek fejlesztésével kapcsolatban. Erről várhatóan 2021 nyaráig születik majd döntés.

Írta: Szomolányi Szabolcs

 

India oltása

Zajlanak a COVID-19 járvány elleni tömeges oltások megkezdésének főpróbái. A dél-ázsiai országban január 2-án 4 államban tesztelték a tömeges oltások megkezdéséhez szükséges képességek tesztelését. Ezen alkalomból kinevezett oltók és oltandók bevonásával követték végig, hogy az oltóanyag megfelelő feltételek teljesülésével kerül kiszállításra, a célhelyen tárolásra, majd beadásra. Az oltóanyag állandó és megfelelő hőmérsékleten való tartásán túl komoly hangsúlyt kap egy ilyen eljárásban az oltásra jogosultak igazolása, az oltás beadása, a használt oltótűk és további elhasználódó orvosi eszközök megfelelő kezelése, illetve az egész folyamat hátterében álló logisztika megszervezése. Az első alkalom tanulságai közé tartozik, a távoli helyszínek megfelelő lefedésének biztosításának fontossága, az események gyors és széleskörű jelentésének fokozása és a személyzeti képzések gyorsításának szükségessége. Hasonló teszt vette kezdetét január 8-án is.

Indiában kettő oltóanyagot fognak használni. Az első a Covaxin a Bharat Biotech India által kifejlesztett oltóanyag melynek tesztelését már 2020 nyarán átfogóan megkezdtek, és egy feszített eljárásban kapta meg a megfelelő engedélyeket a tömeges oltásokhoz való felhasználáshoz. A második pedig a Covishield, ami az Oxford AstraZeneca egyik variánsa, melyet a Serum Institute of India fejlesztett ki. Mindkét oltóanyag feszített tempójú eljárásban kapta meg a megfelelő engedélyeket a tömeges oltásokhoz való felhasználáshoz.

Indiában január 6-ig több mint 10 millió igazolt fertőzöttje volt a vírusnak, melyből 224 ezer a jelenleg is aktív beteg, míg összesen 150 ezer elhunytat követelt. A vírus Egyesült Királyságban mutálódott verzióját 73 főnél mutatták ki. A COVID-19 által kritikusan értintett déli államok esetében érdekes módon Új-Delhinek kellett felszólítania a helyi vezetést a járványügyi intézkedések fenntartásáért bizonyos esetekben. Ezen túl, Pandzsáb és Gudzsarát államokban a kislétszámú osztályok (előbbinél 5-12 fő, utóbbinál 10-12 fő) számára újranyitják az iskolákat.

Az indiai miniszterelnök Narendra Modi Angela Merkellel is tárgyalt, mely során Modi beszámolt az Indiában fennálló helyzetről, illetve előre vetítette az indiai képességek nemzetközi szolgálatba állítását, a belső viszonyok rendezését követően.

Írta: Kertai Zoltán Péter

 

Az IDF betiltása Indonéziában

Az indonéz kormány betiltotta az Iszlám Védelmi Front (Islamic Defender’s Front-IDF) nevű, jelentős politikai befolyással rendelkező fundamentalista csoport működését A szervezet nevéhez számos olyan terrorcselekmény fűződik, amellyel ellentétet próbáltak szítani az ország többségi népességét adó muszlimok és más kisebbségi csoportok között. Omar Sharif Hiariej igazságügyi miniszter kiemelte, a főbb jelenlegi és korábbi vezetők közül 30 személyt terrorizmussal vádoltak meg, valamint az IDF vezetőjét, Rizieq Shihab-ot 455 támogatójával együtt december 18-án őrizetbe vették, miután a koronavírus-járvány következtében tiltott tömegrendezvényen vettek részt.

A szervezetet hivatalosan már a tavalyi évben feloszlatták, ennek ellenére továbbra is működött, az utóbbi időben támogatásának növelése érdekében jótékonysági programokat is szervezett. A csoport 1998-ban jött létre, legfőbb céljukként a saría törvények bevezetését tűzték ki. A 2016-os, Jakartában kirobbanó tüntetéshullám fő résztvevőjeként tagjai fontos szerepet játszottak a város akkor keresztény kormányzója, Basuki Tjahaja Purnama megbuktatásában, aki egy beszédében kifogásolta, hogy a Korán nem tesz említést a nem iszlám vallásúak politikai szerepvállalásáról.

Írta: Zernig Csombor

 

Női elnökjelölt a mongol választásokon?

Január 2-án Oyungerel Tsedevdamba, a mongóliai parlament korábbi képviselője bejelentette, hogy indul a Demokrata Párt elnökjelölti pozíciójáért. Mongóliában 2021 júniusában rendezik az elnökválasztást, az ország történetében ezt megelőzően egyszer, 2013-ban láthattunk női elnökjelöltet, Udval azonban nem járt sikerrel.

Az idén 55 éves Oyungerel közgazdász diplomáját a Szovjetunióban szerezte, 2004-ben a Stanford Egyetemen végzett, majd 2011-ben részt vett az Eisenhower Fellowship Programban, illetve ő írta a „A zöld szemű láma” című bestsellerkötetet is. Az 1990-es és 2000-es években különböző közalkalmazotti pozíciókat töltött be, a korábbi elnök (Elbegdorj) tanácsadójaként az emberi jogokkal és az állampolgárok részvételével kapcsolatos politikákkal foglalkozott. a parlamentben 2012-től képviselő. Amellett, hogy emberi jogi aktivista, a Mongóliai Demokratikus Nőszövetség vezetője is, publikációival nemcsak a társadalom legfontosabb kérdéseit érinti, hanem a szociális jóléttel kapcsolatos kezdeményezésekben is élenjár – ehhez köthető a Local Solutions Foundation szervezettel történő köztisztasági kezdeményezése.

Az elnökjelöltséggel kapcsolatban felmerültek bizonyos kérdések Oyungerel személyét illetően. Egyrészt mivel a korábbi elnök, Elbegdorj tanácsadója volt, feltételezik, hogy még mindig része holdudvarának, másrészt kritikusai azt hozzák fel ellene, hogy férje amerikai állampolgár (a külföldiekkel való házasságkötés vitatott kérdés Mongóliában).

Nem garantált, hogy Oyungerel valóban eljut az elnökválasztásig, mivel elsőként a Demokrata Párt jelölését kell megkapnia – ehhez azonban a jelenlegi elnököt, Battlugát kéne legyőznie – ezt követően pedig a Mongol Néppárt jelöltjével kellene versenyeznie (aki feltehetően a jelenlegi miniszterelnök, Khurelsukh lesz).

Írta: Györgyi Dominika

Szerkesztette: Györgyi Dominika

Címlapkép: A Japán Önvédelmi Erők (JSDF) egyik egysége a Tokiótól északra fekvő aszakai támaszponton rendezett katonai díszszemlén 2018. október 14-én. (Forrás: MTI/EPA/Franck Robichon)