„The weakest link.”
Vezetőként csapatépítésnél fontos arra törekedni, hogy a cél elérése érdekében megfelelő kompetenciájú emberek kerüljenek kiválasztásra. Érdemes figyelni arra, hogy a tagok közül minél többen rendelkezzenek a szükséges kvalitásokkal.
A vállalkozások hasonló elven rakják össze az ellátási láncaikat. A cél, hogy a lehető legolcsóbban a lehető legjobb minőségben a lehető leggyorsabban tudják biztosítani partnereiknek a megfelelő terméket. Ennek érdekében az alapanyagot, félkész árut akár a világ másik pontjáról is képesek beszerezni. Ezekhez pedig egy jól felépített ellátási láncra van szükség. Ez egy olyan rendszer, amelyben különböző szereplők (beszállítók, gyártók, logisztikai szolgáltatók, kiskereskedők) együttműködnek annak érdekében, hogy az áruk eljussanak a végfelhasználóhoz.
A láncok sérülékenysége az utóbbi években kiemelt figyelmet kapott, különösen a COVID-19 világjárvány és a globális gazdasági válságok idején. Az ellátási láncok szerepe számos kulcsfontosságú területen érzékelhető:
- Nemzetközi kereskedelem motorja
Az ellátási láncok az áruk és szolgáltatások nemzetközi áramlásának alapját képezik. A globalizáció révén a különböző országok specializálódtak bizonyos termékek előállítására, és ezek kölcsönösen függenek egymástól. Például egy elektronikai termék gyártása több kontinensen keresztül szerveződik, ahol az alkatrészeket különböző országokból szerzik be. Ez lehetővé teszi, hogy a vállalatok kihasználják a különböző régiók komparatív előnyeit, például az olcsóbb munkaerőt vagy a jobb infrastruktúrát.
- A fogyasztói igények kielégítése
Az ellátási láncok zökkenőmentes működése közvetlen hatással van a fogyasztók által elérhető termékek választékára és árára. A hatékony ellátási láncok segítenek az árak alacsonyan tartásában és a termékek gyors elérhetőségében. Az olyan iparágak, mint az élelmiszeripar, az autóipar vagy az elektronikai ipar, erősen támaszkodnak az ellátási láncokra a termelési és kereskedelmi folyamataik során.
- A gazdasági növekedés és versenyképesség előmozdítása
A jól működő ellátási láncok növelik a vállalatok versenyképességét azáltal, hogy csökkentik a költségeket és javítják az ellátás megbízhatóságát. Ezzel szemben a zavarok az ellátási láncokban – például nyersanyaghiány vagy szállítási problémák – lassíthatják a gazdasági növekedést, mivel a termelés lelassulhat, vagy akár meg is állhat.
- Innováció és technológiai fejlődés támogatása
Az ellátási láncok optimalizálása érdekében folyamatosan új technológiákat és innovációkat vezetnek be. Az automatizáció, a mesterséges intelligencia és a blokklánc technológia mind hozzájárul az ellátási láncok hatékonyságához és átláthatóságához. Az innovatív megoldások révén a vállalatok gyorsabban reagálhatnak a piaci változásokra és jobb szolgáltatást nyújthatnak.
- Rugalmasság és válságállóság
A COVID-19 világjárvány idején a globális ellátási láncok szerepe különösen nyilvánvalóvá vált, amikor a járvány jelentős zavarokat okozott a termelésben és a szállításban. A zavarok megmutatták, mennyire függnek a vállalatok a globális beszállítóktól. Azóta a rugalmasság növelése, a több beszállítói forrás és a készletkezelési stratégiák fejlesztése kiemelt fontosságú lett.
- Fenntarthatóság és környezeti hatások
Az ellátási láncok kulcsfontosságúak a fenntartható gazdasági növekedés biztosításában. A vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy csökkentsék szénlábnyomukat, és olyan megoldásokat keressenek, amelyek csökkentik a környezeti hatásokat. Ez magában foglalja a zöld logisztikai megoldásokat, a helyi beszállítók bevonását, valamint az erőforrások hatékonyabb felhasználását.
- Szervezett bűnözés:
Az ellátási lánc szervezett bűnözés általi irányítása súlyos fenyegetést jelent a gazdaságokra és a társadalmakra. A szervezett bűnözői csoportok képesek beavatkozni a különböző szinteken, beleértve az alapanyagok beszerzését, a termékek szállítását és a forgalmazást. Az ilyen csoportok gyakran illegális tevékenységeket folytatnak, például hamisított termékek forgalmazását, adóelkerülést, vagy akár drogkereskedelmet és embercsempészetet is.
Az ellátási lánc különböző pontjain való beavatkozással ezek a csoportok képesek kihasználni a gyenge pontokat, például a nemzetközi kereskedelem szabályozatlanságát, a korrupciót, valamint a megfelelő ellenőrzés hiányát. Ezenkívül a szervezett bűnözés gyakran kihasználja a globalizáció nyújtotta lehetőségeket is, hogy tevékenységeit hatékonyabban és rejtettebben végezze.
A kormányok és a nemzetközi szervezetek különböző intézkedéseket próbálnak bevezetni az ellátási lánc védelme érdekében. Ez magában foglalja a szigorúbb szabályozásokat, fokozott vámellenőrzéseket, valamint a bűnüldöző szervek közötti nemzetközi együttműködést.
Az ellátási láncok és a biztonságpolitika közötti összefüggések az elmúlt években egyre hangsúlyosabbá váltak, mivel a globális gazdasági és geopolitikai kihívások számos új kockázatot hoztak felszínre. Az ellátási láncok biztonságpolitikai szempontból való kezelése elengedhetetlenné vált a nemzetek és régiók számára, mivel ezek nem csupán gazdasági, hanem nemzetbiztonsági kérdések is.
A stratégiai erőforrásokhoz való hozzáférés esetében az ellátási láncok kulcsfontosságúak például a ritkaföldfémek, az energiahordozók és más alapvető nyersanyagok biztosításában. Sok ország nagyban függ külföldi forrásoktól ezen anyagok tekintetében, amelyek nélkülözhetetlenek a high-tech iparágak, a haditechnika és az energiaellátás szempontjából. Ha egy ország ellátási lánca megszakad egy ilyen kulcsfontosságú erőforrás tekintetében, az súlyos biztonsági következményekkel járhat.
Például Kína dominanciája a ritkaföldfémek piacán lehetőséget nyújt számára politikai nyomásgyakorlásra is, mivel ezek az anyagok nélkülözhetetlenek az elektronikai és védelmi ipar számára.
Az ellátási láncok stabilitása és biztonsága különösen kritikus a védelmi szektorban. A modern haditechnika komplex rendszereinek előállítása globális beszállítói hálózatra támaszkodik, ahol az alkatrészek és technológiák különböző országokból érkeznek. Ha ez a lánc megszakad, például egy geopolitikai konfliktus vagy exportkorlátozás miatt, az komoly biztonsági kockázatot jelenthet.
Sok ország, köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió, azon dolgozik, hogy diverzifikálja a haditechnikai ellátási láncokat, hogy csökkentse függőségét más országoktól, különösen olyan geopolitikai riválisoktól, mint Kína vagy Oroszország.
Az ellátási láncok digitalizálódása egy újabb biztonságpolitikai kihívást hozott létre: a kiberbiztonságot. Az ellátási láncok egyre inkább függnek az információs technológiától, ami sebezhetővé teszi őket a kibertámadásokkal szemben. A kibertámadások megbéníthatják a logisztikai rendszereket, adatokat lophatnak el, vagy szabotálhatják a termelést.
Egy híres példa erre a 2017-es NotPetya kibertámadás, amely számos globális vállalat ellátási láncát zavarta meg, komoly gazdasági károkat okozva. A nemzetek és vállalatok ezért egyre inkább prioritásként kezelik az ellátási láncok kibervédelmét.
Az ellátási láncok biztonságpolitikájának egyik legnyilvánvalóbb aspektusa a geopolitikai konfliktusok és szankciók szerepe. Egy-egy ország elleni gazdasági szankciók jelentős hatással lehetnek az adott ország ellátási láncaira, és közvetve más országokéra is. Például az Oroszország elleni szankciók hatással voltak az energiaellátási láncokra Európában, miközben a technológiai export korlátozása visszavetette az orosz hadiipart és gazdaságot. Az egyik legfontosabb alkotó eleme a láncoknak a szállítás és annak útvonala. Gondoljunk bele, hogy az elmúlt egy évben az Európába tartó kereskedelmi hajók útvonalának biztonsága milyen veszélyessé vált. Növelve a szállítások költségeit.
A nemzetközi ellátási láncok biztonságpolitikai kérdéseit gyakran érinti a gazdasági nacionalizmus és protekcionizmus növekedése. Sok ország törekszik arra, hogy stratégiai ágazatait „hazahozza” és csökkentse külföldi beszállítóktól való függőségét, hogy így növelje önellátását válsághelyzetekben.
Ez a trend különösen erősödött a COVID-19 világjárvány során, amikor sok ország szembesült azzal, hogy kritikus fontosságú egészségügyi eszközök és alapanyagok külföldről való beszerzése instabilitást okozhat. Ennek hatására több ország indított programokat a „reshoring” érdekében, hogy csökkentsék külföldi beszállítói függőségüket.
Az élelmiszerellátási láncok is kulcsfontosságú biztonságpolitikai kérdések, különösen a fejlődő országokban és olyan régiókban, amelyek élelmiszerimportra szorulnak. Az élelmiszerellátás megszakadása – például egy politikai válság vagy környezeti katasztrófa miatt – társadalmi instabilitást, éhínséget és konfliktusokat okozhat.
A fenti kihívások közül mindegyiket lehetne egyesével nagyon alaposan elemezni. A következő részben most csak a szállításra és annak veszélyeire térnék ki. Az Európába irányuló ellátási útvonalak kritikus szerepet játszanak a kontinens gazdasági stabilitásában, mivel az európai ipar és kereskedelem jelentős mértékben támaszkodik a globális beszállítói hálózatokra. Ezek az útvonalak tengeri, légi és vasúti csatornákon keresztül biztosítják az áruk folyamatos áramlását Európába.
A tengeri szállítás a legnagyobb részesedéssel rendelkezik az Európába érkező áruk tekintetében. A globális árukereskedelem körülbelül 80-90%-a tengeri úton történik, és ez a trend Európára is igaz. A tengeri útvonalak dominanciája különösen igaz a nagy volumenű áruk, például a nyersanyagok (olaj, földgáz, ásványi anyagok), az ipari termékek és a fogyasztási cikkek szállításánál.
- Európába érkező áruk kb. 75-80%-a tengeri úton érkezik, különösen Ázsiából (pl. Kínából, Indiából) és Amerikából. Az európai kikötők, mint Rotterdam, Hamburg és Antwerpen kulcsszerepet játszanak az áruforgalom bonyolításában.
- A tengeri szállítás előnyei közé tartozik a nagy mennyiségű áru alacsony költségen való szállítása, bár a szállítási idő hosszabb.
A közúti és vasúti szállítás is fontos szerepet játszik az áruk európai kontinensen belüli szállításában, valamint a szárazföldi szállítási útvonalakon, különösen Ázsiából érkező áruk esetében.
Közúti és vasúti szállítás kb. 20-25%-ot tesz ki az Európába érkező áruk tekintetében, különösen Közép-Ázsiából és Kelet-Európából érkező termékeknél.
A Kína és Európa közötti vasúti szállítás, az úgynevezett Új Selyemút (Belt and Road Initiative) egyre fontosabb szerepet játszik, gyorsabb alternatívát kínálva a tengeri szállításhoz képest. Bár az áruk kisebb része érkezik vasúton, ez a szállítási mód egyre növekszik, különösen időérzékeny termékeknél, például elektronikai cikkek és autóipari alkatrészek esetében.
A földön több olyan stratégiai pont van, amelyeket a világ „Achilles-sarkai” gyűjtőnéven szoktak hívni. Kettő ezek közül jelentős hatással van az európai ellátási láncokra. Ha ezeket a kritikus pontokat zavarják vagy blokkolják, az jelentős globális gazdasági, politikai és társadalmi hatásokkal járhat.
- Szuezi-csatorna (Egyiptom)
A Szuezi-csatorna kulcsfontosságú tengeri átjáró Ázsia és Európa között. A világ egyik legforgalmasabb vízi útja, amely az Indiai-óceánt köti össze a Földközi-tengerrel, és jelentősen lerövidíti a hajózási távolságot Ázsia és Európa között.
Sérülékenység: A Szuezi-csatorna blokkolása – mint ahogy 2021-ben az Ever Given konténerhajó zárlatot okozott – komoly fennakadásokat eredményez a világkereskedelemben, több milliárd dolláros gazdasági kárral.
Hatás: Az ellátási láncok megzavarása különösen az energiaellátás, az ipari alapanyagok és a fogyasztási cikkek áramlásában.
- Hormuzi-szoros (Perzsa-öböl)
A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala, ahol a globális olajforgalom jelentős része halad át. Irán és az Arab-öböl menti országok közötti szoros stratégiai jelentőséggel bír az energiaellátás szempontjából.
Sérülékenység: Bármilyen konfliktus vagy katonai fenyegetés Irán részéről a szoros lezárásával drasztikusan befolyásolhatná az olajárakat és a globális energiapiacot.
Hatás: A globális gazdaság jelentős része függ a Perzsa-öbölből származó olajtól és földgáztól, így a szoros blokkolása súlyos ellátási hiányokat és áremelkedést okozna.
Az elmúlt egy évben ez a két stratégiai pont különösen fókuszba került. A legújabb közel-keleti konfliktus veszélybe sodorta a hajózás biztonságát és költségeit. Ebben az esteben az ellátási lánc egyik eleme sérül. Pontosabban a szállítás, amely így a leggyengébb láncszem. A problémára többféle megoldás is lehetséges: a hajók útvonalának biztosítása (jelenleg aktív megoldás), új útvonalak keresése, diplomáciai úton a konfliktus rendezésének elősegítése. Az új útvonalak esetében a Jeges-tenger (vagy Északi-sarkvidék) egyre fontosabbá válik, mint új hajózási útvonal, különösen az éghajlatváltozás miatt. Az Északi-sark jegének olvadása következtében egyre hosszabb ideig nyitva áll a hajózás számára, ami lehetőséget teremt alternatív útvonalak kihasználására, különösen a globális kereskedelemben. A diplomáciai úton való rendezése a konfliktusnak még nem látszik, de több ország igyekszik befolyással lenni a szereplőkre. (pl: USA, EU)
Az EU érdeke a stabil és békés Közel-Kelet, amely biztonságot és gazdasági előnyöket nyújt a régiónak. Az izraeli-palesztin konfliktus fokozott migrációs, biztonsági és gazdasági kockázatokat hordoz az EU számára.
Összeségében elmondható, hogy az ellátási láncok nagy befolyással bírnak egy régió, ország stabilitására. Fontos szerepet töltenek be, de számos kihívással néznek szembe, különösen a külföldi függőségek, geopolitikai feszültségek és a globális piacok instabilitása miatt. Egy olyan nemzetközi szervezetnek, mint az EU a célja az lehet, hogy stratégiai autonómiáját erősítse, az ellátási láncokat diverzifikálja, és fenntarthatóbb megoldásokat találjon, hogy biztosítsa gazdasági és nemzetbiztonsági érdekeinek védelmét a jövő kihívásaival szemben.
Szerző: Hetzer Miklós
