Partnerkapcsolatok

2017. február 2.

2017. február 2-án Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Bosznia-Hercegovina fővárosába, Szarajevóba látogatott. A főtitkár ott tartózkodása során találkozott az ország vezetőivel, akiknek dicsérte a biztonsági és védelmi szektorban végrehajtott reformjait. Kijelentette továbbá, hogy a tagsági ütemtervet (Membership Action Plan) a NATO kész elindítani, amint az országban található védelmi ingatlanok a szövetségi állam tulajdonába kerülnek.

Később a főtitkár Marina Pendeš boszniai védelmi miniszterrel látogatást tett az ország fegyveres erőinél, akiknek megköszönte a NATO afganisztáni missziójához való hozzájárulásukat. A főtitkár a NATO szarajevói parancsnokságának személyzetével is találkozott; hangsúlyozta, hogy a Szövetség továbbra is elkötelezett a Nyugat-Balkán stabilitásának fenntartásában, és ezért tett erőfeszítéseikért hálás mindenkinek a parancsnokságon.

2017. február 2.

A NATO Támogató és Beszerzési Ügynöksége (NSPA) is részt vett a Podrogicában tartott, és a Montenegró számára létrehozott letéti alap ünnepélyes átadásán. Az eseményen többek között Jens Stoltenberg és Duško Marković montenegrói miniszterelnök is felszólalt.

Az alap célja közel 400 tonna többletlőszer biztonságos és környezetbarát leszerelése és megsemmisítése.  A letéti alap támogatása hozzájárul a montenegrói Védemi Minisztérium munkájához, emellett pedig az ország és a NATO közötti kapcsolatok elmélyítését is segíti.

A megnyitó előzményének tekinthető Stoltenberg január végi látogatása Montenegróban, amely során a montenegrói miniszterelnökkel találkozott. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a NATO tagság az állam szuverenitásának megerősödésével, valamint a nyugat-balkáni biztonság és stabilitás növekedésével fog járni. Montenegró előreláthatólag még 2017. első felében csatlakozik a Szövetséghez.

2017. februrár 3.

Pristinában tett látogatása során Jens Stoltenberg megerősítette a NATO elkötelezettségét Koszovó biztonsága és stabilitása felé; hangsúlyozta a NATO KFOR (Kosovo Force) missziójának fontosságát, valamint a Belgrád és Pristina közötti normalizálódás folytatásának szükségességét.

?Az elmúlt tizennyolc évben a KFOR segítségével Koszovó egy biztonságosabb hellyé vált? – jelentette ki a főtitkár az Isa Mustafa koszovói miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján. Koszovói látogatása során Stoltenberg többek között Hashim Thaçi elnökkel, valamint az állam területén működő intézmények (EBESZ, EULEX) vezetőivel is találkozott.

2017. február 5.

Jens Stoltenberg február 5-én telefonbeszélgetést folytatott Donald Trumppal, az Amerikai Egyesült Államok elnökével. A beszélgetés során a felek megerősítették a Szövetség fontosságát a nehéz időszakokban. Értékelték a NATO terrorizmus elleni harcát, illetve a tagállamokat is bátorították a minimális védelmi kiadások – a GDP-jük 2%-ának – betartására, illetve növelésére. Szóba került a Kelet-Ukrajnában kirobbant konfliktus; a békés megoldás szüksége és lehetőségei. A felek a NATO-t érintő biztonsági kihívásokban való kooperáció és koordináció folytatásában is megegyeztek. Egyeztettek továbbá egy találkozót késő májusra, ahol Trump a NATO vezetőivel fog tárgyalni.

2017. február 7.

Rose Gottemoeller főtitkár-helyettes fogadta a NATO parancsnokságán Igor Dodon moldovai elnököt. Gottemoeller köszönetét fejezte ki Chi?inău felé a KFOR misszióban nyújtott közreműködésért, ami hasznos gyakorlati tapasztalatot jelentetett a moldovai katonáknak.

A főtitkár-helyettes a NATO és Moldova közötti partnerségi kapcsolatok megerősítését hangsúlyozta; a Szövetség segítségével megerősítik a védelmi szektort, a határőrizetet, valamint a korrupció ellen is erőteljesebben lépnek fel. Ezen célok elérése érdekében idén Chi?inăuban új összekötő hivatal létesül, amely – összhangban a moldáv kormány terveivel és az állam alkotmányba foglalt semlegességével – szintén hozzájárul a kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséhez.

2017. február 9.

Gottemoeller főtitkár-helyettes ez alkalommal Volodymyr Groysmant, Ukrajna miniszterelnökét fogadta a NATO parancsnokságán. A témák között elsősorban az állam biztonsági helyzete és a Szövetség Ukrajna felé való elköteleződése szerepelt. Gottemoeller hangsúlyozta, hogy minden NATO szövetséges Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának fenntartása mellett foglal állást, elítélve Oroszország folyamatos destabilizációs kísérletét Kelet-Ukrajnában.

2017. február 10.

2017. február 10-én Brüsszelben, a belga Külügyminisztériumban került megrendezésre a fegyveres konfliktusokba bevont gyermekek kapcsán egy nemzetközi konferencia, amelyen Rose Gottemoeller is felszólalt.

Beszédében hangsúlyozta az ENSZ Biztonsági Tanács 1612. számú (2005) határozatának – amely a gyermekkatonák bevetéséről egy megfigyelő mechanizmust hozott létre – fontosságát, valamint kifejezte a NATO teljes körű támogatását a határozat fokozott érvényesítésével kapcsolatban.

A főtitkár-helyettes szerint az ehhez hasonló konferenciák segíthetnek felhívni a hatóságok figyelmét egy globális és mindenkit érintő problémára, ami fölött szerinte még mindig túl sokszor hunynak szemet a döntéshozók.

A gyermekek védelme a NATO műveletei során először a 2012-es chicagói NATO-csúcstalálkozón került részletesebben is napirendre. Ez volt az a csúcstalálkozó, ahol konkrét intézkedéseket hoztak azzal kapcsolatban, hogy a katonákat milyen módon készítsék fel azokra az esetekre, amikor gyermekekkel szemben tanúsított agresszióval találkoznak. Ennek érdekében fogadtak el egy ún. katonai útmutatót (Military Guidelines on Children and Armed Conflict) a fegyveres konfliktusokba bevont gyermekek helyzetének kezeléséről. A NATO parancsnokai emellett külön is kapnak kiképzést az ilyen helyzetekre való reagálás megfelelő módjairól.

Ezeken kívül 2013-ban a NATO az ENSZ közreműködésével létrehozott egy e-learning tanulási felületet, ahol az ENSZ által legsúlyosabbnak vélt gyermekek ellen elkövetett bűncselekményekről, és az ellenük tehető lépésekről lehet tájékozódni.

2017. február 12.

Február 12-én Észak-Korea egy ballisztikus rakéta tesztet hajtott végre, amellyel megszegte az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatát is. Az esetet Stoltenberg azonnal elítélte, mert szerinte a rakétatesztek provokációk, melyek aláássák a regionális és a nemzetközi biztonsági helyzetet. ?Felszólítom Észak-Koreát, hogy ne növelje tovább a feszültséget, és kezdjen ismét hiteles és értelmes párbeszédbe a nemzetközi közösséggel? ? nyilatkozta a főtitkár.

2017. február 15.

Csehország, Németország és Románia védelmi miniszterei megállapodást kötöttek arról, hogy tovább mélyítik védelmi kötelékeiket. Ennek keretében egy cseh és román dandár fog csatlakozni a német vezetésű multinacionális hadosztályhoz, amely közös kiképzéssekel és gyakorlatokkal már ebben az évben elindítja a három szövetséges közötti szorosabb együttműködés lehetőségét.

Az együttműködés a NATO Keretnemzet Koncepciójának (Framework Nation Concept) segítségével jöhetett létre, amely lehetővé teszi, hogy többnemzeti egységekben a kisebb hadseregek képességeiket nagyobb hadseregekkel együttműködve használhassák.

2017. február 15.

A NATO főtitkára James Mattis-szel, az USA védelmi miniszterével közös sajtóközleményében elmondta, hogy a Szövetségnek alkalmazkodnia kell az új biztonsági környezethez. Ezt azonban Európa vagy Észak-Amerika egyedül nem képes megtenni, emiatt szükség van az erős NATO-ra. A főtitkár véleménye szerint ez ezért nagyszerű fejlemény, mert az USA a transzatlanti kötelék mellett nemcsak szavakban, hanem tettekben is elkötelezett. Az Egyesült Államok oldaláról azonban problémaként merült fel, hogy a Szövetség tagállamai között nem arányosan oszlanak meg a védelmi kiadások. Stoltenberg kiemelte, hogy számára e probléma megoldása a legfontosabb, és a friss statisztikák szerint a különbség az USA és a Szövetség többi tagja között a védelmi kiadásokat tekintve egyre kisebb.

2017. február 16.

A kiberfenyegetettség növekedése miatt Finnország és a NATO megegyeztek a kibervédelem területen történő együttműködésük fokozásáról. Ennek köszönhetően a NATO és Finnország is képes lesz jobban megvédeni hálózatait az esetleges támadásoktól. Finnország eddig is közeli kapcsolatokat ápolt a NATO-val; az észak-európai ország NATO Kibervédelmi Gyakorlatán (Cyber Defence Excerise ? Cyber Coalition) és az éves Válságkezelési Gyakorlatán (Crisis Management Exercise) évek óta részt vesz.

2017. február 16.

Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Tanács (NAC) védelmi miniszteri ülésén felvázolta, hogy a szövetség növelni kívánja tengeri- és légierejének jelenlétét a Fekete-tengeri régióban. A NATO megerősítette földi és légi pozícióit, a Romániában állomásoztatott többnemzeti dandárral. A főtitkár elárulta a sajtónak, hogy nyolc szövetséges tagállam már elkötelezte magát, hogy a dandárt személyzettel látja el. Öt tagállam pedig vállalta a földi-és légierő gyakorlatoztatását illetve a légtér felügyeletét.

A NAC tanácskozásán azonnali döntés született két további tengerészetet érintő rendelkezésről: első lépésként megnövelik jelenlétüket a Fekete-tengeren fokozott gyakorlatozás céljából. Ennek keretében az egységek helyzetfelismerő képességét fejlesztik, hadgyakorlatokat pedig emelt számban hajtanak végre. Emellett tovább képeznék a NATO (Standing Naval Forces) helyben állomásoztatott haditengerészeti erőinek tengeri koordinációját, arra az esetre, ha más szövetségesekkel kell a jövőben együttműködnie a Fekete-tengeri régióban.

A főtitkár aznapi ?NATO védelemének és elrettentő erejének megerősítése? témában tartott sajtókonferenciáján elmondta, hogy parancsnoki javaslatra modernizálják a NATO parancs-végrehajtási struktúráját a megváltozott biztonsági kihívásoknak megfelelően. Azt is kihangsúlyozta, hogy a legfrissebb jelentések szerint, a Litvániában valamint Lengyel- Észt és Lettországban állomásozó négy, többnemzeti zászlóalj a szövetség számításai szerint  júniusra már teljes mértékben bevethető lesz.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta a sajtó előtt, hogy mindezen elrettentő lépéseknek nincs provokatív célja Oroszországgal és más potenciális agresszorral szemben, csupán a tagállamok védelmét igyekszik megerősíteni. A fokozott katonai jelenlét egyértelmű demonstrációja a NATO tagok transzatlanti egységének és elkötelezettségének.

2017. február 17-18.

Jens Stoltenberg részt vett az 53. alkalommal megrendezett müncheni Biztonságpolitikai Konferencián. A főtitkár több vezetővel is tárgyalt a kétnapos program során, többek között az ENSZ új főtitkárával, António Gueterres-szel; Oroszország külügyminiszterével, Szergej Lavrovval és Németország külügyminiszterével, Sigmar Gabriellel. Stoltenberg a konferencia utolsó napján tartott beszédében hangsúlyozta: Európának és Észak-Amerikának szüksége van az erős együttműködésre ezekben a kiszámíthatatlan és zűrzavaros időkben, amelyekben jelenleg élünk.

2017. február 26.

Sajtóközleményében Stoltenberg a macedóniai hatóságok, elsősorban pedig Gjorge Ivanov elnök felé fordult azzal a kéréssel, hogy folytassák a megkezdett reformfolyamatokat.

A közel kétéves politikai válság után 2016. decemberében előrehozott választásokat tartottak a nyugat-balkáni országban. Az eredmények alapján azonban egyik párt sem tudott abszolút többséget szerezni, így az elmúlt hónapokban tovább folytatódott az instabil politikai helyzet. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a NATO továbbra is elkötelezett Macedónia, valamint az állam euroatlanti integrációja felé.

2017. február 27.

Serzh Sargsyan örmény elnököt fogadta a NATO parancsnokságán Stoltenberg főtitkár, ezzel is megköszönve a kaukázusi ország hozzájárulását a Szövetség afganisztáni és koszovói misszióihoz.

Az Örményország és a NATO közötti kapcsolatok erősítése mellett hangsúlyos szerepet kapott a hegyi-karabahi konfliktus, amely az elmúlt időszakban többször is erőszakos fordulatot vett. A főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy katonai eszközökkel nem lehet az Örményország és Azerbajdzsán közötti vitát megoldani, így sürgette a partnereket a probléma tárgyalóasztálnál történő mielőbbi békés és konstruktív módon történő rendezésére.

Műveletek

2017. február 5.

Új kiképzési programot indított a NATO Irakban. Ennek során az iraki védelmi erőket a robbanóeszközök elhárítására fogják kiképezni. Az első öthetes kurzuson nagyjából harminc katona vesz részt. Stoltenberg kiemelte, hogy a NATO segítségével az iraki kormányerők hatékonyabban tudják felvenni a harcot az Iszlám Állammal, és könnyebben tudják saját biztonságukat is garantálni. A szövetségesek felszereléssel is ellátják az iraki erőket a képzés részeként. A projekt a NATO civil-katonai együttműködésének részeként működik majd, ennek keretein belül már a szomszédos Jordániában is tartottak hasonló képzést. A program iraki bővítéséről a tavaly júliusi varsói csúcson született döntés.

2017. február 16.

A NATO továbbra is szilárdan elkötelezett az afganisztáni misszó támogatásában ? jelentette be február 16-án Jens Stoltenberg főtitkár.

13.000 katona vesz részt ? többek közt magyarok is ? jelenleg az Eltökélt Támogatás Misszióban (Resolute Support Mission). A katonák részt vesznek az afgán erők kiképzésében, feladataik közé tartozik továbbá a tanácsadás valamint segítségnyújtás is. A kiképzők és az oktatók segítségével lehetővé vált például az Afgán Légierő folyamatos fejlesztése és a pilóták kiképzése is.

A főtitkár hozzátette, hogy a NATO mindig is kulcsfontosságú szerepet játszott a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint a háború sújtotta ország stabilizálásában. Azt is kihangsúlyozta, hogy az afganisztáni misszióból levonható tanulság az, hogy még korábban meg kellett volna kezdeni az afgán erők kiképzését, így lehetővé tenni számukra, hogy saját maguk őrködhessenek az országuk biztonsága felett.

2017. február 15.

A NATO nápolyi Szövetséges Összhaderőnemi Hadműveleti Parancsnokságán (Joint Force Command JFC) a védelmi miniszterek egy új, déli regionális központ létesítéséről döntöttek. A Szövetség ezzel kíván reagálni a növekvő közel-keleti és észak-afrikai fenyegetésekre. Jens Stoltenberg az Észak- Atlanti Tanács (NAC) védelmi miniszteri találkozóján elhangzott beszédében utalt arra, hogy a tervezett déli regionális műveleti csomóponton körülbelül 100 fő teljesítene szolgálatot. Feladatuk a potenciális fenyegetések felmérése, valamint a partnerországokkal és szervezetekkel való együttműködés kialakítása. Ezen intézkedések csupán egy részét képezik a tervezett déli műveleteknek, melynek keretében megkezdték a NATO készenléti erejének (NATO Response Force-RF) specializálását a déli régióban esetlegesen végrehajtandó hadműveletekre.

Eközben Nápolyban további tárgyalások folytak az összhaderőnemi hírszerzés, légi ellenőrzési és felderítési rendszer (JISR) repülőgép állományának folytatólagos fejlesztéséről, miután azokat 2035-ben ki kell vonni az AWACS (Airborne Warning and Control System) programjából. A főtitkár ezen információkat azzal egészítette ki, hogy hamarosan, a Szicíliába telepített felderítő drónok segítik majd információhoz a szövetséget a délről érkező kihívásokkal szemben.

Partnerkapcsolatok

2017. január 2.

A NATO számára a 2017-es év az isztambuli terrortámadásra való emlékezéssel kezdődött; a brüsszeli Parancsnokság előtt található zászlókat csak félárbocra húzták fel.

2017. január 5.

Jens Stoltenberg főtitkár 2017. január 5-én fogadta Tomomi Inada japán védelmi minisztert. A találkozón megerősítették Japán szoros együttműködését a nemzetközi kalózkodás ellen. Ennek alapja a 2014-es NATO-Japán megállapodás a kalózkodás felszámolásáról, humanitárius segítségnyújtásról és katasztrófa elhárításról.

A két vezető továbbá tárgyalt az ázsiai és Csendes-óceáni régió biztonsági helyzetéről. A főtitkár üdvözölte az ország kibervédelmi stratégiáját, beleértve Japán részvételét a NATO kezdeményezésére létrejött Kiber Együttműködés 2016 nevű gyakorlatban (Cyber Coalition 2016).

2017. január 12.

Január 12-én és 13-án rendezték meg 10. alkalommal a  ?Snow Meeting? elnevezésű vitafórumot Litvániában, amin részt vett Rose Gottemoeller, a NATO főtitkár-helyettese. Ezen a magas szintű vitafórumon főként a 2016-os varsói NATO-csúcson meghozott döntéseket és a NATO-EU együttműködést vették górcső alá a megjelent szakértők és kormánytisztviselők.

A főtitkár-helyettes asszony Litvánia külügyminiszterével, Linas Linkevičiusszel és védelmi miniszterével, Raimundas Karoblisszel folytatott találkozói során megvitatta a NATO keleti megerősítésének megvalósítását. Ezen kívül elismerését fejezte ki, hogy a Litvánia törekszik védelmi kiadásainak növelésére; célja, hogy 2018-ra a GDP 2%-át védelmi kiadásokra fordítsa. Végezetül elismerését fejezte ki, hogy  vendégül látnak egy multinacionális NATO-zászlóaljat Ruklában.

2017. január 13.

A NATO tag- és partnerországok 2015-ös adatainak felhasználásával jelent meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325. számú határozatával kapcsolatos második átfogó összegzés. Az értékelés az államok a NATO Gender Bizottságához készült nemzeti jelentései alapján készült el.

Az összefoglaló rámutat arra, hogy a nők nagyobb arányban képviseltetik magukat a fegyveres erők soraiban, mint valaha; ez az arány jelenleg 10,8%, ami 1999 óta a legmagasabb. A nők részvétele a NATO műveleteiben is emelkedett, ez az arány jelenleg 6,4%.

A jelentés szintén hangsúlyozza az egyenlő bánásmód jelentőségét: míg 2015-ben a NATO tagországainak 84,6%-a nyitott pozíciókat nők számára, ez az arány az azt megelőző évben 14%-kal volt alacsonyabb.  A tagországok több mint 65%-nak esetében igaz az, hogy nők és férfiak számára egyenlőek a besorozás feltételei, ami 10%-os emelkedést jelent 2014-hez képest. Az országok jelentései alapján megfigyelhető az is, hogy a szolgálatot teljesítők egyre nagyobb támogatást élveznek abban, hogy összhangba tudják hozni a katonai kötelezettségeiket a családi életükkel.

A jelentés szerint a nők részvételi aránya a Magyar Hadseregben 20,2%, míg a férfiak esetében ez az arány 79,8%. Ezt azért érdemes megemlíteni, mert a jelentésben szereplő országok közül ez az arány a legmagasabb a nők részvételét illetően! Ezt az is elősegíti, hogy a magyar rendszerben nincsenek érvényben korlátozások a nők besorozását illetően. 2015-ben 185 nő és 1136 férfi szerelt le a Magyar Hadseregtől, a fő okok erre a családi élet és a katonai kötelezettségek inkompatibilitása volt, valamint a relatíve magas elvárásokhoz és felelősségvállaláshoz képesti alacsony fizetés. A Magyar Hadseregben a katonai felszerelés ugyanaz nők és férfiak számára, a harci egyenruhák tekintetében nincs megkülönböztetés, ám a szolgálati egyenruhák különbözőek.

2017. január 16.

2016. december 12-15. között hat katonai-oktatási intézmény szakértőinek részvételével felülvizsgálati konferenciákat vezényeltek le az ukrajnai Továbbfejlesztő Védelmi Oktatási Programjáról (DEEP) Lvivben, Odesszában, Zsitomirban  és Kijevben.

Az ukrajnai Védelmi Oktatást Továbbfejlesztő Program (DEEP) tervezete egy három és fél éves intenzív munkafolyamat során valósul meg, 14 NATO szövetséges ország közreműködésével. A 2016-os év célkitűzése a programtervezet első fázisának befejezése, amely az intézményes- és szervezeti alkalmazkodás megvalósítására irányult a speciális képességek fejlesztésének előtérbe helyezésével. Az idei év során a tantervek NATO-színvonalra való emelése kerül a középpontba.

Az elmúlt évek fejlesztésének köszönhetően az ukrán oktatási struktúra nagyobb hatékonysággal képes új tisztjeinek elméleti és gyakorlati programokat szervezni, valamint komoly nemzetközi tanulmányi célú kapcsolatokat kialakítani jelentős, védelmi oktatást kínáló egyetemekkel és akadémiákkal a NATO tagállamokban.

?Napjaink változásainak kontextusában rendkívül fontos a DEEP programban való részvételünk, amely végső eredményeképpen tisztjeinket egy új oktatási rendszerbe vezeti be, a teljes tanári kar kiképzésének fejlődése, altisztek továbbképzése (NCOs training), tantervi változások, távoktatás és angol nyelvű képzés biztosítása” – jelentette ki Ivan Rusnak az ukrán Védelmi Miniszter első helyettese. ?Meg kell változtatnunk a katonai kiképzési rendszerünket úgy, hogy diplomások egységbe való kinevezésüket követően, amilyen hamar csak lehetséges megkezdhessék feladataik ellátását.?

Az ukrán Védelmi Miniszter első helyettese hangsúlyozta a DEEP szakértőinek érkezése okán a program pozitív hatását és Ukrajnában elért sikereit. Megismételte ukrán részről a projekt iránti elkötelezettségüket, hogy megreformálják a katonai kiképzést és egy hosszú távú jövőbeli perspektívával rendelkező professzionális alakulatot hozzanak létre az altiszti állományból.

A tárgyaló felek konzultáltak a 2016-os együttműködés eredményeiről valamint annak lehetséges folytatásáról 2020-ig, ahol szinkronizálnák az átfogó erőfeszítéseket az Ukrán Nemzeti Hadsereg reformját illetőleg.

2017. január 17.

A január 17-én tartott NATO-Grúzia Tanács (NATO-Grúzia Commission, NGC) gyűlése előtt Jens Stoltenberg Grúzia Európa és euroatlanti integrációs miniszterével, Victor Dolidzével és a külügyminiszter-helyettessével, David Donduával folytatott beszélgetése során méltatta Grúzia reformtörekvéseit. Magán az ülésen is dicséretek érték az államot a reformok megvalósításának, illetve a NATO-műveletekhez való hozzájárulásának köszönhetően. Ezután többek között szó esett a tartalmas együttműködési csomag (Substantial NATO-Georgia Package) megvalósításáról is, amely 2014-ben kezdődött el annak érdekében, hogy Grúzia a védelmi képességeinek javításával közelebb kerülhessen a NATO-tagsághoz. Végül a grúz képviselők tájékoztattak az NGC-t a Fekete-tenger és környékének biztonsági helyzetéről, ahol az új kihívások miatt a NATO egyre jobban növeli jelenlétét.

Műveletek

2017. január 5.

2017. január 5-én váltáshoz érkezett a NATO Baltikumi Légirendészeti (BAP) missziója. A misszió négyhónapos vezetése után Franciaország átadta a balti légtér szimbolikus kulcsát Hollandiának a Šiauliai Légibázison tartott hagyományos ceremónia keretein belül. A Holland Királyi Légierő fogja mostantól biztosítani a légteret a három NATO-tag balti állam felett 2017 áprilisának végéig. A ceremóniára rangos civil, katonai és politikus vendégek látogattak el ? köztük a Litván Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, Mr. Raimunda Karoblis is.

Hollandia már korábban, 2005-ben is vezette a missziót, 2014-ben pedig kiegészítette a küldetést a Lengyelországban található Malbork légibázisról, ami a harmadik, ideiglenes légi támaszpont lett a misszió elősegítésére, a Krím-félsziget erőszakos orosz annektálását követően.

?Jó visszatérni Šiauliaiba 12 év után, hogy végrehajtsuk a légtérvédelmi teendőket a Balti államok biztonsága érdekében? ? mondta Gert őrnagy, a Holland Királyi Légierő osztagának parancsnoka. ?Örömmel teljesítjük ezt a feladatot a következő négy hónapban, hogy demonstráljuk a NATO egységét.? ? tette hozzá.

A most teljesített rotációs ciklussal együtt a Francia Légierő már ötödik alkalommal működött közre a NATO BAP missziójában: háromszor, mint kiegészítő ország, Ämariból (Észtország) tevékenykedve, kétszer pedig vezetőként, Šiauliaiból irányítva az eseményeket.

Isaak Diakité alezredes, a Francia Légierő osztagparancsnoka a vendégekhez intézett beszédében kiemelte a következőket: ?Igazán speciális kötelékeket sikerült kiépítenünk Franciaország és Litvánia között ebben a négy hónapban, és remélem, ez folytatódni fog a jövőben is. Köszönjük a támogatásukat és barátságukat.?

Mr. Raimundas Karoblis, a Litván Köztársaság nemzetvédelmi minisztere megköszönte a francia légierőnek a tanúsított elkötelezettséget és szolidaritást. ?A litván és egészében a balti lakosok jelenleg és a jövőben is nagyra fogják értékelni a tetteiket. Kérem, tekintsék biztosítottnak, hogy Litvánia ugyanígy maguk mellett fog állni szükség idején.? ? mondta a francia kontingensnek.

A holland küldöttséget a következőkkel üdvözölte: ?Nagyra értékeljük a teljes NATO-légtér biztonsága és integritása érdekében felajánlott hasznos hozzájárulásukat.?

A holland küldöttséget a Német Légierő fogja kiegészíteni az észtországi Ämari légibázisról közreműködve. A német kontingens már a múlt hónapban ellátta a feladatot, ám a következő 4 hónapban is ők fogják betölteni ezt a szerepkört 2017 áprilisáig.

2017. január 6.

Január 6-án megkezdték az USA által Európába küldött 87 tank és 144 katonai jármű lepakolását a hajókról Németország bremerhaveni kikötőjében. A felszerelés – a hozzájuk tartozó 3500 katonával egyetemben – az amerikai Operation Atlantic Resolve nevű művelethez tartozik, amelynek az a célja, hogy Oroszországot elrettentse a további agressziótól. Ennek érdekében a dandár a NATO keleti határához fog kerülni, ám egyes vélemények szerint ez a lépés csak tovább fogja mélyíteni a feszültséget Moszkvával.

2017. január 16.

?25 év függetlenség: Energia Biztonsági Ügyek Közép-Ázsiában és azon túl? című konferencia került megrendezésre 2016.december 14-15-én Asgabatban. A találkozó a NATO Közép-ázsiai Kapcsolati Irodája, az asgabati Brit Nagykövetség, a türkmenisztáni Külügy Minisztérium és Royal United Services Institute (RUSI) Biztonságra és Védelemre szakosodott intézetének közös szervezésében valósult meg. Rávilágítottak, a régió biztonsági kihívásaira valamint felvázoltak lehetséges együttműködési stratégiákat résztvevő államoknak (Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kazahsztán, Afganisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán).

A felszólalók hangsúlyozták, hogy a regionális együttműködés elengedhetetlen az energiahálózatok biztonságának garantálásához. (Ugyanis a világ energia-infrastruktúrája kiemelt katonai célpont az utánpótlás biztosításának szempontjából, ezért ellenőrzésük rendkívül fontos az esetleges terrortámadásokkal szemben.) A szakértők szerint Közép-Ázsiában az olaj-és gázvezetékek közös építése megelőlegezné az államok közti békét és stabilitást.
A NATO részéről megjelent Energia Biztonsági Központ helyettes igazgatója, Col Jean-Marc Bouillet és Arturas Petkus,- a Stratégiai Elemző és Kutató Részleg vezetője-, pedig biztosították a konferencia résztvevőit, hogy az energia szektorban is támogatják a biztonsági és védelmi mechanizmusaiknak fejlesztését. A konferencia sikerétől függően a NATO megerősítheti befolyását és stratégiai pozícióit a térségben Oroszországgal valamint Kínával szemben.