Szeptember 11-én, 20 év után először nyitották meg a határt Etiópia és Eritrea között. A két ország kapcsolataiban éles változás állt be Hailemariam Desalgen, volt etiópiai miniszterelnök lemondását követően, helyét ugyanis áprilisban Abiy Ahmed vette át. Az új államfő a kormányon levő EPDF (Ethiopian People?s Revolutionary Democratic Front) koalíciós párton belül az OPDO pártból (Oromo People?s Democratic Organization) került kinevezésre. Abiy Ahmed az első oromo nemzetiségű miniszterelnök Etiópiában.
Az 1993-ban, Eritrea függetlenedésével kezdődő eritreai-etióp határvitának az Afrikai Egységszervezet csúcstalálkozóján, 2000-ben kötött egyezmény sem vetett véget. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag az UNIMEE (United Nations in Ethiopia and Eritrea) művelet elindítása mellett döntött, a két állam közti tárgyalások lebonyolításának segítése és a béke fenntartása céljával. A júniusban indult művelet mandátumát augusztusra kibővítették a fegyverszünet szavatolására és a határsértések megakadályozására. A műveletet az ENSZ BT 2008-ban felfüggesztette, mivel Eritrea ellehetetlenítette a megfelelő működését az üzemanyaghozzáférés korlátozásával, és az ehhez hasonló bénító intézkedésekkel.
A két ország közti béke a 2005-ös katonai erők mozgósítását követő, a hágai Nemzetközi Bíróság közreműködésével szervezett Etiópia-Eritrea Határbizottság tárgyalásain sem jött létre, ugyanis azt mindkát fél bojkottálta. Majd 2012-ben ismételten mélyülni kezdett a konfliktus, amikor Etiópia indított támadást az Eritrea fennhatósága alá tartozó területek ellen. Azonban Abiy Ahmed kormányra kerülését követően hamarosan, az etióp fővárosban hosszú évek után ismét delegációt fogadtak az eritreai fővárosból, Amarából, Osman Saleh külügyminiszter vezetésével. Szeptember 17-én Isaias Afwerki, Eritrea miniszterelnöke és Abiy Ahmed alá is írtak egy újabb békeszerződést, melyben rendezték a két ország kapcsolatait. A találkozónak a szaúdi Jeddah városa adott otthont. A közös határszakasz ünnepélyes megnyitására az aláírási ceremóniát megelőző héten került sor Burre városánál, ahol a legvéresebb harcok voltak 1998 és 2000 között. Az ortodox újév megünneplését követően Zalambesánál is szabaddá tették a határokat. Az államfők megállapodtak abban is, hogy a határ menti demilitarizált zónából kivonják fegyveres erőiket.
Az új etióp kormány kihívásai
Azonban az ellenséges viszony hirtelen békéssé válása számos olyan kérdést hagy nyitva, amire csak az idő előrehaladtával kapunk választ. Habár mindkét fél nagy lépéseket tett az új béke kialakításának érdekében, amely a fekete-afrikai térség stabilizálódásához is vezethet hosszú távon; ez pedig az Öböl menti államok érdekeit is szolgálná. Azonban a béke Etiópia és Eritrea társadalmi konfliktusait nem orvosolja.
Az Eritreából rengeteg ember menekülését előidéző kényszersorozás és a politikai üldözés még mindig hatalmas problémát jelent. Etiópiában pedig a kisebbségek közti állandósult összeütközések, és az ezek miatti belső menekültek nagy aránya kihívás a kormányzat számára. Az idei év során már több mint egy millió ember kényszerült elhagyni otthonát az oromo és gedeo népek összeütközései miatt. További lakókat telepítettek ki Moyale régióból az oromo és szomáli etnikumok közti egyre fokozódó feszültségek, illetve a gedeo és guijik közötti atrocitások miatt is a déli területeken. A kialakult menekülthelyzet miatt az ENSZ és a Vörös Kereszt is aggodalmát fejezte ki, ugyanis az újabb menekülők embertelen körülmények között kénytelenek magukat meghúzni. Az ENSZ Központi Reagáló Alapja 15 millió dollár értékű azonnal felhasználható segélyt bocsájtott a krízis sújtotta területeken élők számára.
Abiy elnök a kormányra kerülését követő napokban több pártot és szervezetet is eltávolított a terrorizmussal kapcsolatba hozható és üldözött csoportok fekete listájáról. A szervezetek nagy része politikai nézeteik miatt kerültek fel a listára, illetve azért, mert a kormányzat saját hatalmára nézve veszélyesnek érezte őket. Ezt követően reamnesztiát hirdettek az előző kormányzat által politikai bűncselekmények vádjával elítéltek számára. Az eddig tiltott Oromo Liberation Front visszatérő vezetőjét több tízezres tömeg fogadta Addisz-Abebában. Az ünneplő tömeg színes zászlókat lengetve vonult az utcákon, ami azonban feldühíttette a főváros lakóit, mivel a zászlókat Oromia függetlenedésének szimbólumának tekintették ? az incidens 20 ember halálát követelő összeütközésben végződött. Ennek oka, hogy a legnagyobb, eddig elnyomott etnikai csoport, az oromók fiatal tagjai, azaz a qerrook a közelmúltban a járdáikat nemzetiségüket jelképező színekre festették, és a városokban eltávolítottak minden más nemzetiségi zászlót. Az eseményeket követően az állam vezetősége felszólította az állam lakóit egymás nemzetiségi jelképeinek tiszteletére.
Az Etiópia-szerte jelenlevő etnikai feszültségek több száz éves múlttal rendelkeznek, számos területen a pásztorok legelőért folytatott harcaiból alakultak ki az egyre mélyülő ellentétek. A politikum több alkalommal is kihasználta ezeket, és sok esetben az elcsendesülő indulatokat ismételten felszították. Így az összeütközések időről időre egyre erőszakosabbá váltak, az elmúlt időszakban már több tucat ártatlan civil is életét vesztette az utcai harcok során.
A társadalom jelentősége
Mindez azt mutatja, hogy annak ellenére, hogy a politikai elit egy fél év alatt hatalmas változásokon ment át, a helyi önkormányzatok körében nem történt érdemi változás. Az előző vezetőség alatt kialakított föderális rendszer megmaradt, ami a törzsi berendezkedés mentén szervezte meg a közigazgatást a regionális szinteken. Ebben az időszakban erősödtek fel a különböző etnonacionalista mozgalmak, és a gyenge lábakon álló etióp egység szétesése is megkezdődött.
A miniszterelnököt a rajongás mellett több oldalról érik kritikák is. Sokan hiányolják a korábbról megszokott agresszív kormányzati erők általi fellépést a mostanihoz hasonló, válságos társadalmi helyzetben, továbbá a helyi szintű vezetőség körében folyó korrupció és visszaélések miatt is. A vele szemben állított elvárások igen magasak; a romokban heverő gazdaság stabilizálása, egy működőképes demokrácia kiépítése és a nemzetiségi ellentétek megszüntetése. A hirtelen bevezetett reformoktól a lakosság gyors eredményeket kíván látni, ami tovább fokozza a feszültséget az országban.
Habár Abiy, elnöki székbe kerülésének első perceitől fogva, reformjaival igyekszik közelíteni egymáshoz a több mint 80 etióp kisebbségi csoportot és az ellenzékkel is szorosabbra fűzni kapcsolatait, a problémák gyökerei mélyebben rejlenek annál, hogy pár hónap alatt jelentős változást érjenek el a hosszú évek óta fokozódó konfliktusokban, valamint hogy az azok által okozott sérelmek feledésbe merüljenek. A remények az etióp fiatalsághoz fűződnek, tagjai ugyan látják, hogy az ország jövője az egységes nemzet kiépítésében rejlik, azonban egy évtizedekig tartó, elnyomó rendszer nyomait nem lehet egyik napról a másikra eltüntetni az etióp társadalomból.
Dús Pongrác többek között az önálló hadsereg nélküli európai államokat, így Adorrát, a Vatikánt, és a néhol humoros történelmű Liechtensteint mutatta be. A hallgatóság megtudhatta, hogy Costa Rica az 1948-as polgárháború óta alkotmányosan tiltja magának a hadseregállítást, és büszkék békés természetükre, kedvező bűnözési statisztikáikra. Ezen kívül megismerkedhettünk a Regionális Biztonsági Rendszer működésével, amely a Karib-térség dél-keleti szigetországait fogja össze, valamint az Egyesült Államokkal szabad társulási egyezményben álló csendes-óceáni államok jelentőségével. Az előadás történeti áttekintéssel indult, és a jövőbeni kilátásokkal zárult, így adva teljes képet a témáról.
Szabó Orsolya Réka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem harmadéves hallgatója „Hadsereg és az állam viszonya demokratikus rendszerekben” című előadásában olyan kérdéseket járt körbe, mint például mi a hadsereg célja a XXI. században vagy hogyan érvényesül a civil kontroll. Először a háború fogalmát tisztázta Clausewitz definíciójával; a háború és a politikum kapcsolatát mutatta be általa, miszerint a politikum adja a célt, a háború csak eszköz. Ezután a decentralizált vezetésről és a legfontosabb szereplők feladatáról beszélt: az Országgyűléséről és a köztársasági elnökéről. A civil kontroll kérdésében a már említett aktorokon kívül a kormány rendelkezik fontos szerepkörrel, és kiemelte az előadó, hogy ezáltál látszik, hogy polgári felsővezetés irányítja a Magyar Honvédséget. Ezután a legitimációs háttér mellett szó volt még feladatkörökről: a missziós tevékenység azért jelentőségteljes, mert így a nemzetközi közösségben presztizst és súlyt szerezhet magának Magyarország.
Az előadás során elsőként a mesterséges intelligenciáról mint tudományterületről és fogalomról volt szó. Az előadás idejére összeállított munkadefiníció darabokra szedése és elemzése után szó esett a mesterséges intelligencia fejlesztések mai állásáról. Ezt követően az előadó végigtekintette az MI alkalmazási lehetőségét a katonai szférában. A területek közül az autonóm fegyverrendszerekről volt mélyebb bemutató, ez adta az előadás magját. Az autonóm fegyverek működési elveinek és módjainak áttekintése után szó esett az alkalmazó és fejlesztő országok soráról. A különböző fejlesztések bemutatása során a Patriot légvédelmi rakétarendszer 2003-as iraki háború során tapasztalt hibás működése volt a legjobban kiemelve. Majd pedig a korábban említett veszélyek kerültek összegyűjtésre, és az autonóm fegyverrendszerek fejlesztésének betiltásáért folytatott kampány bemutatásával ért véget a prezentáció.
Az előadás első felében ismertetésre kerültek a kiberteret érintő alapfogalmak. Ezt követően a résztvevők megismerhették az internet történetét, majd a különböző malwerek ? vírusok, számítógépes férgek, adwarek, kémprogramok, zsarolóprogramok, rootkitek ? jellemzői következtek.
Lendvai Tünde Észak-Korea ? útban a legitim állam felé című előadásában bemutatta a Koreai-félsziget eseményeit a válsághelyzet kialakulásától a két országrész közti enyhülési folyamaton át napjainkig. Alaptézisként egy olyan narratíva mentén ismertette Phenjan háborús retorikájának sajátosságait, amely egy konfliktusfokozási technikán alapszik, vagyis minél súlyosabb a katonai fenyegetettség, annál magasabb szintű fórumon tárgyalják a két Korea helyzetét. Ezzel a diplomáciai manőverrel, illetve a térség nagyhatalmainak geostratégiai és politikai érdekellentéteit kihasználva érte el a Kim-rezsim, hogy az Egyesült Államok tárgyaljon vele. Ennél fogva a nukleáris és rakétaprogram egy eszköz volt a nemzetközi elismertség kivívására (legitim államként való elismerés), valamint Kim Dzsong Un hatalmának megszilárdítására. A résztvevők a legitimitás kérdésének miértjeire is választ kaptak Észak-Korea történelme, a hivatalos ideológiája, a dzsúcse, valamint a társadalom tagozódását meghatározó szongbun rendszer bemutatásával.
Az előadó a Kínai Népköztársaság területén élő kisebbségek helyzetét mutatta be napjainkig. Az előadás egy általános ismertetővel kezdődött, ahol a részt vevők megismerkedtek pár általános számadattal és néhány érdekességgel a térséggel kapcsolatban. Ezt egy történelmi áttekintő követte, ahol Kína történelmét hallgathatták meg pár perc alatt, a Csing-dinasztia hatalomra kerülésétől napjainkig.
Az előadás apropóját az adta, hogy június 17-én a macedón és görög fél aláírta a görög?macedón névvita lezárásáról szóló egyezményt, melynek értelmében Macedóniát Észak-Macedóniára nevezik át. A névvita történelmi előzményeinek az áttekintése után az előadás kitért a macedón identitás megszületésének a körülményeire, hogyan szilárdult meg a második délszláv államban, illetve szó esett a macedón-makedón kontinuitás elméletről is. Körbejártuk a névvita macedón és görög oldalát is, megnéztük, Görögország milyen módokon jelezte 1991 ? a független macedón állam kikiáltása ? óta, hogy nem fogadja el az ország alkotmányos nevét: így szó esett Macedónia euroatlanti integrációjáról is, melyet eddig a görög fél blokkolt. Végül megnéztük, milyen eredmények várhatóak a múlt vasárnap szeptember 30-án tartott macedón népszavazáson, mely a névvita lezárásának egy fontos lépése ? egy sikeres referendum után kerülhet sor a macedón állam átnevezésére alkotmánymódosítással, illetve a görög parlament is csak ezután fogja ratifikálni a névvita lezárásáról szóló egyezményt.
Az előadó bevezetésben felvázolta a 21. századi katonai műveletek átalakulásának folyamatát, ahol kitért arra, miért is fontos a civil környezettel foglalkoznunk. Ezután részletesen bemutatásra kerültek a civil környezet különböző szegmensei és a közöttük lévő kapcsolatok, hiszen a civil kapcsolatok ápolása, a lakosság igényeinek figyelembe vétele emberibb összképet alakít ki a jelenlévő nemzetközi katonai erőkről. Az előadás során áttekintettük a civil-katonai együttműködési (CIMIC) és a lélektani műveleti (PSYOPS) képességeket is majd, a gyakorlati példa során az afganisztáni PRT CIMIC és PSYOPS projektek kerültek bemutatásra.
Elsődleges célja az volt a prezentációnak, hogy átfogó képet adjon a jelenlegi anarchikus líbiai belpolitikai helyzetről. Az észak-afrikai ország aktuális belpolitika eseményeinek mélyebb megértése érdekében az előadó az ismertetőjét három részre osztva szemléltette Kaddáfi bukásától napjainkig terjedő történéseket. A bemutató első részében összefoglalásra kerültek a 2012-2014 közötti időszak azon eseményei ? egyre rosszabb biztonsági helyzet, a szekuláris és iszlamista pártok közötti mélyülő ellentét ?, amelyek elevezettek az második polgárháború kirobbanásához. Ezt követően az előadásban ismertetésre kerültek a második polgárháborút 2015 decemberében lezáró szkiratii megállapodás (Líbiai Politikai Megállapodás) által Líbia számára kialakított új politikai rendszer legfontosabb elemei. Az előadás utolsó részében az előadó kitért a Líbiai Politikai Megállapodás által kialakított rendszer napjainkig tartó válságára, illetve zárásképpen megpróbált több lehetséges alternatívát felvázolni az év végén tartandó választások következményeivel kapcsolatban.
A következő estébe nyúló előadást a Honvéd Vezérkar Haderőtervezési Csoportfőnökségtől Szabó Albert volt Biztonságpolitikai Szakkollégista tartotta. Az előadás címe a Military use of Artificial Intelligence ? Competition among great powers to gain superiority in the field of Artificial Intelligence címet viselte, mely az alábbi 
Előadása során Edl András röviden ismertette a kínai űrprogram történeti hátterét, annak kapcsolatát a nukleáris fegyverekkel és a kínai belpolitikai harcokkal. Felvázolta milyen szemléletbeli változások történtek, illetve milyen kihívásokkal kellett szembesülniük az évek során. Ezt követően számba vette a politikai hátteret kiemelve annak következetes, támogató jellegét. Ebbe a keretbe ágyazva került bemutatásra az egyre bővülő földi infrastruktúra ? beleértve a külföldi támaszpontok hálózatát is ? illetve a tudományos háttér. Ezt követően az előadó röviden ismertette az eddigi eredményeket, és az alkalmazott eszközöket. A rakétatípusok, űrjárművek és űrállomások típusai, főbb paraméterei, használata mellett, megvilágította miként segítik elő kínai globális törekvéseit. Végezetül Kína jövőbeli terveiről és úttörőnek számító tudományos kutatásairól értesülhetett a hallgatóság.
A rövid történelmi áttekintőt követően az atya kifejtette, hogy a Szíriában kirobbant háborút vallási konfliktusként próbálták katalizálni a szunniták és a síiták közötti ellentétre építve. Szíriában azonban, ahol egy alavita (síita) kisebbséghez tartó réteg irányítja a szunnita többséget, az ilyen és ehhez hasonló próbálkozások eredménytelennek bizonyultak. Dr. Ghoneim szerint ez is azt bizonyítja, hogy a vallásilag sokszínű Szíriában a különböző felekezetek békében élnek egymással. A válság hátterében szerinte nagyhatalmi érdekek lapulnak meg, és Szíria az Egyesült Államok és Oroszország közötti gazdasági háború színterévé vált, mely elsősorban a civil lakosságot sújtja. Kiemelte, hogy a legfőbb probléma a háború következtében kialakult instabil gazdasági állapot és a kilátástalan pénzügyi helyzet.
