Kezdőlap Blog Oldal 50

EU hírfigyelő ? 2018. szeptember

0

BREXIT

Az Általános Ügyek Tanácsa (50. cikk) szeptember 18-i ülésén tájékoztatást kapott a Brexit-tárgyalások állásáról az Unió főtárgyalójától, Michel Barniertől. A helyzet megvitatása után Gernot Blümel, Ausztria Európai Unióért felelős, valamint művészeti, kulturális és médiaügyi minisztere a következőket jelentette be: ?Még mindig vannak fontos, rendezésre váró kérdések. Azt reméljük azonban, hogy az elkövetkezendő hetekben sikerül olyan megállapodást elérni, amely garantálja, hogy a kilépés rendezett körülmények között történjen, beleértve természetesen egy olyan végső esetben alkalmazandó működőképes tartalékmegoldást is, amely rendezi az Írország és Észak-Írország közötti határ kérdését. Még mindig van idő arra, hogy közös alapot találjunk egy olyan, a leendő viszonyrendszerről szóló politikai nyilatkozat elfogadásához, amely az Egyesült Királyságot közeli partnerként jelöli meg. A miniszterek ma ismételten tanúbizonyságát adták annak, hogy az összes kérdés tekintetében továbbra is elkötelezettek vagyunk az EU27-ek egysége mellett, még a tárgyalásoknak ezekben a késői szakaszaiban is.?

A tárgyalások az utolsó szakaszban járnak, jelenleg is 80%-os készültségen áll a megállapodás, azonban a fentebb említett ügyekben meg kell egyezni. Az EU miniszterei ugyanilyen formációban legközelebb október 16-án Luxemburgban fogják megvitatni a kérdést.

A szeptember 19-20-i, nem hivatalos salzburgi találkozón az Unió vezetői megbeszélést tartottak többek között a Brexitről is. A 27 vezető megállapodott abban, hogy ameddig az Egyesült Királysággal nem sikerül elfogadni egy ?kiforrott, működőképes és jogilag kötelező erejű tartalékmegoldást? az ír határ kérdésében, addig nem jöhet létre a kilépésről szóló megállapodás sem. Továbbá megerősítették a belső egységet és bejelentettek egy tervezett politikai szándéknyilatkozatot a jövőbeli viszonyrendszert illetően is. A megbeszéltek alapján fognak dolgozni az Európai Tanács következő, októberi ülésén.

?A Brexit-tárgyalások sorsa az Európai Tanács októberi ülésén dől el. Azt várjuk, hogy októberben teljes gőzzel haladnak a Brexitről folytatott tárgyalások, és valós eredmények születnek. Ekkor dönteni fogunk arról, hogy teljesülnek-e azok a feltételek, amelyek alapján rendkívüli csúcstalálkozót hívhatunk össze novemberre a megállapodás véglegesítése és formalizálása érdekében.? ? mondta el Donald Tusk.

A salzburgi ülés után Szijjártó Péter magyar külügyi és külgazdasági miniszter kihangsúlyozta, hogy mindenképpen szükség van egy megállapodásra és mindenáron el kell kerülni azt a ?no-deal? helyzetet, hogy az Egyesült Királyság a megállapodás elkészülte előtt lépjen ki az Unióból. Legalább egy szabadkereskedelmi megállapodás szükséges és nem szabad visszatérni a WTO szabályok szerinti kereskedelemhez. A miniszter szerint egy ilyen szituáció komoly hatással lenne az olyan országok gazdaságára, mint Magyarország, aki erősen támaszkodik a brit befektetésekre. Valamint elmondta, hogy a továbbiakban is kulcsfontosságú lenne folytatni a biztonságpolitikai együttműködést a szigetországgal és nincs értelme kizárni a briteket olyan programokból, mint a Galileo műholdas navigációs rendszer.

Az európai vezetők elutasították a Theresa May, brit miniszterelnök által felvázolt ún. Chequers-tervet, amely szerinte ?az egyetlen számára elfogadható megállapodás? a kilépésről. A terv a következőkből áll össze:

  1. Az Egyesült Királyság elhagyja az Európai Uniót 2019. március 29-én.
  2. Személyek szabad mozgásának megállítása.
  3. Szabadkereskedelmi megállapodás az EU-val, ún. közös szabálykönyv kialakítása az ipari és mezőgazdasági áruk kapcsán.
  4. Kilépnek a közös mezőgazdasági és a közös halászati politikából.
  5. Megszűntetik az Európai Unió Bíróságának joghatóságát az Egyesült Királyságban.
  6. Megakadályozzák a ?kemény határt? az ír-északír határszakaszon.
  7. Szoros biztonsági együttműködés az EU-val, de önálló biztonságpolitika.
  8. Új önálló üzleti lehetőségek a brit vállalatok számára világszerte.

A vitát a brit miniszterelnök gazdasági kapcsolatokkal kapcsolatos jövőképe adta, amit többek között Emmanuel Macron francia elnök is elfogadhatatlannak nevezett. Az európai vezetők nem fogadják el a közös piac ?kimazsolázását?, mivel a terv megállítaná az emberek szabad áramlását és egy ?fél-vámuniót? eredményezne. Az önálló brit külgazdasági politika szintén elfogadhatatlan lenne a vezetők számára. Theresa May tervét azonban nem csak az európai tárgyalófelek, hanem saját párttársainak egy része is ellenzi. Legalább 80 konzervatív képviselő tartja elfogadhatatlannak a tervet, mert azt nem látják ?igazi? kiválásnak az EU-ból. A kifogásokat látva May egy pártkongresszust hívott össze, hogy ?a lehető legjobb tervet állítsák össze Nagy-Britanniának?. A miniszterelnök szerint a terve az egyetlen működőképes verzió, amely Észak-Írországnak is megfelelő. A belső konfliktus miatt kérdésessé vált a miniszterelnök pozíciója valamint egy esetleg elfogadott kilépési megállapodás parlamenti jóváhagyása és törvénybe iktatása is.

Védelempolitika

Julian King, az Európai Unió Tanácsának a biztonsági unióért felelős biztosa szerint a Brexit után a ?lehető legszorosabb? együttműködésre van szükség a biztonság- és védelempolitika területén. Sokan megkérdőjelezik a hatékony kooperációt az EU második legnagyobb nettó befizetőjének kilépése után. A Brüsszelben tartott védelmi találkozón King kiemelte, hogy az Uniónak és Nagy-Britanniának továbbra is együtt kell működnie, nagyobb hangsúlyt fektetve a kibertámadások és terrorizmus elleni fellépésre.

Franciaország és Nagy-Britannia már tett lépéseket a bilaterális kapcsolatok erősítése felé: a francia és angol védelmi miniszterek évente kétszer fognak találkozni az eddigi egy alkalom helyet, jelentette be Florence Parly, a francia fegyveres erők minisztere. A harci drónok kérdéséről azonban nem született megegyezés a januári Theresa May és Emmanuel Macron közötti csúcstalálkozón.

Intézményi hírek szeptemberből

2018. szeptember 12-én az Európai Parlament az Unió történetében először kezdeményezte, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének értelmében a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács indítson vizsgálatot és döntsön arról, hogy Magyarország valóban megsérti-e a 2. cikkelyben felsorolt alapértékeket. A Parlament aggodalmát fejezte ki többek között az alkotmányossággal, a választási rendszer működésével, a bírói függetlenséggel, a véleménynyilvánítás szabadságával és az egyenlő bánásmódhoz való joggal kapcsolatban. Következő lépésként az Európai Tanács meghallgatja a magyar álláspontot az ügyben, majd négyötödös szavazati többséggel, a Parlament egyetértésével dönthet arról, hogy valóban fennáll az EU-s értékek megsértésének veszélye Magyarországon. A tagállamok ajánlásokat is tehetnek a probléma megoldására. Az eljárás későbbi szakaszában az Európai Tanácsnak arra is lehetősége nyílhat, hogy egyhangú szavazással, a Parlament egyetértésével megállapítsa, hogy Magyarországon tartósan fennáll a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok súlyos megsértése. Ha ez bekövetkezne, Magyarországot szankciókkal sújthatják, mint például szavazati jogának felfüggesztése.
Hírfigyelőnk végén hosszabban foglalkozunk a jelentéssel.

A Tanács szeptember 18-án következtetéseket fogadott el a béketámogató műveletekkel és a válságkezeléssel kapcsolatos EU és ENSZ közötti stratégiai partnerség prioritásairól a 2019-től 2021-ig tartó időszakra nézve. Ebben megállapításra került, hogy az EU és az ENSZ együttműködése mindkét fél számára sok előnnyel jár. A Tanács hangsúlyozta a Nők, Béke és Biztonság program átfogó prioritássá válását, valamint a konfliktusmegelőzést is kiemelte. Ezenkívül a következtetésekben az Európai Unió hitet tett amellett, hogy a multilaterális világrendnek az ENSZ-en kell alapulnia, és az EU többoldalú segítséget nyújt ennek megvalósításához.

Szeptember 20-án került sor az uniós állam- és kormányfők nem hivatalos salzburgi találkozójára, melynek fő témái a belső biztonság, a migráció és a Brexit voltak. A migrációt illetően a tárgyaláson megvitatták, hogy csökkent az ireegurális érkezők száma ? alacsonyabb, mint a válság előtti években ?, de továbbra is szükség van együttműködésre harmadik országokkal; kiemelték az Egyiptommal folytatott egyeztetéseket. A belső biztonság kérdésében a résztvevő felek megállapodtak az Európai Határ- és Parti Őrség erősítéséről, illetve a kiberbűnözés minden formája, a manipuláció és a félretájékoztatás ellni küzdelem fokozásáról. A Brexitet illető napirendi pontokról „BREXIT” rovatpontunk alatt írtunk.

Sargentini-jelentés ? és ami mögötte van
írta: Banos Benjámin

Az Európai Parlament (EP) szeptember 12-én több mint kétharmados többséggel megszavazta a Judith Sargentini (zöldpárti, holland) képviselőasszony nevével fémjelzett jelentést. Mostkísérletet teszek a spektrum egészéből bemutatni a fennálló néző- és álláspontokat és a lehetséges következményeket is megvizsgálom.

Előzményként érdemes megemlíteni, hogy az EP 2017 májusában elfogadott egy olyan állásfoglalást, ami lehetővé tette Magyarország ellen a 7. cikk szerinti eljárás megindítását és a teljes korű kivizsgálást, miszerint sérülnek-e az uniós alapértékek. Az állásfoglalást 393 szavazattal 221 ellenében 64 tartózkodás mellett fogadták el.

Jogi háttér ? mit is jelent pontosan a 7. cikk szerinti eljárás és mi a folyamata?

Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke (EUSz. 2. cikk) tartalmazza az EU-s értékeket, többek között megemlítve: szabadság, jogállamiság, demokrácia stb.; és ezen értékek egyik tagállam részéről történő csorbítása felveti a 7. cikk szerinti eljárás lefolytatását. A jelenlegi esetben, az EP-ben kétharmados többséggel fogadták el a jelentést, így a dokumentum arra kéri az Európai Tanácsot, hogy indítsa el Magyarország ellen a 7. cikk szerinti eljárást, azaz állapítsa meg, hogy fennáll-e az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország megsérti az uniós normákat. Jelen állás szerint közvetlen jogi következménye nincs a jelentés megszavazásának. A további lépésekhez, aminek legsúlyosabb vetülete az adott tagállam jogainak a felfüggesztése, szükségeltetik az Európai Tanács egyhangú döntése, ami valószínűleg nem teljesülne egy ilyen voksoláson.

A jelentés tartalma

Az Orbán-kormány fő üzenete: az Európai Unió azért támadja Magyarországot, mert hazánk nem támogatja az illegális migrációt; a jelentés nem más, mint a migráció-pártiak kicsinyes bosszúja. A magyar kormány kommunikációja beleillik a jelenlegi kormányzati diskurzusba, azonban nem lenne szabad a jelentést ennyire relativizálni még akkor sem, ha bizonyára az Unióban sokaknak nem tetsző a magyar menekültpolitika és annak hangvétele. Ugyanis a beszámoló a következő fejezetekből áll:
1. Alkotmányos és választási rendszer működése.
2. Igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, a bírák jogállása.
3. Korrupció és összeférhetetlenség.
4. Magánélet védelme és adatvédelem.
5. Szólásszabadság.
6. Tudományos élet szabadsága.
7. Vallásszabadság.
8. Egyesülési szabadság.
9. Egyenlő bánásmód.
10. A kisebbségekhez tartozó személyek ? köztük a romák és a zsidók ? jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel .szembeni védelem.
11. A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai.
12. Gazdasági és szociális jogok.
A menekültkérdés mellett az Unió egyre kevésbé tolerálja a magyar kormány harcát Brüsszellel (?Állítsuk meg Brüsszelt?), a Soros-kampányt, a CEU működésének a megnehezítését és egyes civil szervezetek elleni fellépést.

Az ügy háttere

Joggal feltételezhetjük, hogy az EP-ben történtek mögött húzódik a jövő évi választásokra való felkészülés és Emmanuel Macron, francia elnök politikai malőrjei. Macron láthatóan élvezi, hogy Orbán Viktor és Matteo Salvini, olasz belügyminiszter benne látják a fő ellenfelüket Európában, hiszen Macron olyan centrális koalíció létrehozásán fáradozik, amiben egy Orbán nélküli néppárti (EPP) frakció lehetne az egyik meghatározó párt.

A szavazás mind belföldön, mind külföldön túl nagy visszhangot kapott és kevésbé foglalkoztak az eset azon vetületével, hogy ez egy csendes felkérés volt a Fidesz felé, hogy hagyja el önként az EPP-frakcióját; hiszen az EPP-nek mégiscsak kisebb veszteség lenne a Fidesz-tagok leválása, mintha az egész néppárti alakulat esne darabokra. A Fidesz kijelentette, hogy önként nem hajlandóak távozni, Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője pedig nem akarja durva kenyértörésre vinni a dolgot, bár a szavazás előtti vitában a magyar kormányfő kompromisszum-képtelensége miatt ? heves tiltakozások ellenére ? az EPP soraiban ülő képviselők több mint fele is megszavazta a jelentést, tehát ott tartunk, hogy a teljes eljárás lezárultáig biztosan nem zárja ki az EPP soraiból a Fideszt.

Konklúzió

Az Unió kampányüzemmódba kapcsolt, a választási harc már szeptemberben ? a szokásosnál hamarabb ? elkezdődött. A tét egyáltalán nem kicsi, bár felesleges ?sorsfordító?, ?sorsdöntő? stb. választásokat emlegetni, mert az új EP felállása után is a fő döntéshozó és végrehajtó testület az Európai Tanács és Európai Bizottság maradnak. A 2019-es választások után is valószínűleg a jobbközép EPP fogja alkotni a legnagyobb frakciót ? bár kisebb létszámmal, mint most. Ez akkor is így alakulhat, ha sikerül a macronista formációnak elszívni szavazatokat, illetve az olasz Liga a magyar Fidesz vezetésével egy jobboldali?populista alakulattal kiválna az EPP-ből. Nagyobb problémát jelent, hogy az Unió történetében először nem lesz meg a többsége az Európa-párti jobboldalnak és baloldalnak, csak a szintén Európa-párti liberálisokkal tudják továbbra is többségüket biztosítani. Az egyharmadnyi euroszkeptikus és radikális EP-képviselő sok konfliktust fog okozni, lelassulhat a döntéshozatal, egy időre akár meg is bénulhat az Európai Unió döntéshozatala.

Az Európi Unió hatalmas bürokratikus apparátusa és demokratikus őrlőmalmai nagyon lassan lendülnek mozgásba, azonban beműködtetésük után lassabban is kerülnek vissza nyugalmi állapotba. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, ha egy tagállam és különösen annak vezető kormánya olyan szituációba sodorja magát, ahol fennáll az uniós értékek megsértése, valamint a többszörös felszólítás ellenére és csekély kompromisszumkészség mutatására ezek a szabályozó mechanizmusok életbe lépnek.

A fent említett határok feszegetésével és a mechanizmusok életbe lépésével az adott tagállam egyben azt is vállálja, hogy az elhúzódó procedúra mind külföldön, mind belföldön óriási visszhangot kap. Ezenfelül rövid- és középtávon a renitens álláspont kérlelhetetlen képviselete először a diplomáciai és gazdasági kapcsolatokban fog negatívan lecsapódni, hosszútávon a károk beláthatatlanok.

Közel-Kelet és Észak-Afrika hírfigyelő ? 2018. szeptember

0

Siíta-félhold

Merénylet Iránban

Négy fegyveres személy nyitott tüzet a délnyugat-iráni Avház városában egy katonai parádén. Az elkövetők életüket vesztették az akció során. A felvonulást a nyolc évig tartó irak?iráni háború kitörésének évfordulója alkalmából rendezték meg, a merénylők elsődleges célpontjai a jelenlévő katonai és rendőri vezetők voltak. Az áldozatok között a Forradalmi Gárda tagjai mellett civilek is vannak. (angol, The Guardian, 09. 22.)
Bővebben: http://biztonsagpolitika.hu/egyeb/uj-tamadas-regi-harcter

Mi a helyzet Libanonnal?

Libanon elnöke, Michel Aoun azzal vádolta meg  Izraelt ? amely egyébként egy kilenc méter magas falat épít a Libanonnal közös határvonalára ?, hogy az ország megpróbálja  a régiót egyes vallási csoportok és közösségek alapján még jobban szétfeszíteni, destabilizálni. Izrael, aki a libanoni szuverenitás ellen tevékenykedik és megsérti a palesztinok jogait, veszélyt jelent Libanon számára ? nyilatkozta az elnök a francia Figaro című lapnak egy interjúban.
A libanoni elnök mindazonáltal nem gondolja, hogy az ország déli része  helyszíne lehetne egy Izrael és Irán között kibontakozó konfrontációnak. Ugyanakkor követelésként fogalmazta meg Európával kapcsolatban, hogy az Unió segítse  az országban jelentős számban jelen lévő szír menekültek visszatérését hazájukba, valamint hogy emeljék meg az erre a tevékenységre irányuló ENSZ-szervezetek kiadásait is.
Libanon és Izrael egyébként nem tartanak fent egymással diplomáciai kapcsolatot. Izrael ellenséges államként sorolja be Libanont; a két állam közötti ellentét a májusi libanoni választások után csak fokozódott, miután a Hezbollah siíta mozgalom és szövetségesei szerezték meg a többséget a parlamentben. A mozgalom számos alkalommal véres konfliktusba került Izraellel az évek során. (német, Sputnik, 09. 24.)

Berlin és Európa az atomalku mellett áll

Teherán és Európa között szükség van a gazdasági kapcsolatok fenntartására, ennek a biztosítéka pedig az atomalku lehet, jelentette ki Heiko Mass, Németroszág külügyminisztere New Yorkban az ENSZ Közgyűlésén.
A külügyminiszter kifejtette, nem tartja a legelőnyösebb megállapodásnak az Iránnal kötött megállapodást, ugyanakkor ez alkalmas a régión belüli feszültségek eszkalálódásának a megelőzésére. Mass kijelentéseit a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség megfigyeléseire alapozta, eszerint a teheráni vezetés a fejlesztések során nem mutatta jelét annak, hogy támadó célból használná fel.  (angol, IRNA, 09. 27.)

Regionális összefogás a terrorizmus anyagi támogatása ellen

Első alkalommal ült össze a Regionális Biztonsági Párbeszéd nevű csoport Teheránban Kína, Afganisztán, Oroszország, India és Irán részvételével.
A találkozó keretén belül Ali Sakmáni, az Iráni Legfelső Védelmi Tanács elnöke rávilágított: meg kell fékezni azokat a régiók fölött álló országokat, amelyek terrorszervezeteken keresztül próbálják a befolyásukat más államok kormányaira kiterjeszteni. Szerinte az elhibázott gazdasági szankciók érvénybe léptetése is komoly veszélybe sodorhat egy országot, így nem csak legyengíti azt, de akár gyarmati sorba is kényszerítheti ? utalva ezzel az Egyesült Államok Iránnal szembeni politikájára és annak esetleges hátterére.
A regionális terrorszervezetekkel szemben Kínával való bilaterális gazdasági kapcsolatok erősítését javasolta. (angol, IRNA, 09. 27.)

Bezárja ideiglenesen Bászrában lévő konzulátusát az USA

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Mike Pompeo bejelentette, hogy az Irán által támogatott fegyveres csoportok támadásai miatt az USA ideiglenesen bezárja a dél-iraki Bászra városban lévő konzulátusát. Erre azok után került sor, hogy ismeretlen fegyveresek az elmúlt napokban többször is ?indirekt tüzet? adtak le a konzulátusra. Pompeo kijelentette, hogy amennyiben amerikai állampolgárok sérülnek meg ezekben a támadásokban, úgy Washington Teheránt fogja érte felelőssé tenni, és azonnali válaszlépést fog alkalmazni az iszlám köztársasággal szemben.(angol, AP, 09. 29.)

Erősödő jemeni ellenállás

Több csapást is mértek a jemeni hadsereg erői és a húszi felkelők a szaúdi katonai vonalakra és szövetségeseik pozícióira. Az Almasirah jelentése szerint a jemeni tüzérség és felkelőcsapatok összehangolt akciója keretén belül támadást indítottak az al-Farasz -hegységben húzódó szaúdi állások ellen, valamint csapást mértek egy Nadzsrán (Szaúd-Arábia) városában állomásozó konvojra. Mindeközben,  a jemeni légierő második alkalommal dróntámadást hajtott végre a Szaúd-Arábia szövetségi rendszerébe tartozó Egyesült Arab Emirátusok dubai reptere ellen. A csapást kínai gyártmányú, de átalakított Samad-3 típusú drónokkal kivitelezték. A támadással szinte egyidejűleg a szaúdi parti őrség kötelékébe tartozó hajókra nyitott tüzet a dzsizáni tüzérség.  (angol, IRNA 09. 30.)

Szíriai polgárháború és kurd kérdés

A kurd vezetésű északkelet-szíriai területeket úgy fogják kezelni, mint az ország többi részét

?Mi nem adhatunk bármely szíriai tartománynak valamit, ami megkülönböztetné más tartományoktól, vagy etnikumoktól? ? Ali Haidar, a megbékélési ügyek szíriai minisztere szeptemberi nyilatkozata változást jelez a szír kormány és kurdok kapcsolatában.
Még július végén Szíriában megbeszélések zajlottak Észak-Szíria jövőjével kapcsolatban a szír kormány és a kurdok által vezetett Szíriai Demokratikus Tanács (SDC) között. Ezek az egyeztetések augusztusban is folytatódtak, akkor a decentralizációról és az új alkotmányról tárgyaltak a felek. A Szíriai Demokratikus Tanács (SDC) annak az Egyesült Államok által támogatott Szír Demokratikus Erőknek (SDF) a politikai szárnya, amelynek a gerincét a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) alkotják. A kurdok a 2011 óta tartó polgárháború alatt elkerülték a szír kormányerőkkel való összecsapást, hiszen céljuk a kormány gyengítése helyett, a jogaiknak a biztosítása, és az autonómiájuk elérése. (angol, Reuters, 09. 04.)

A Szíriai Demokratikus Tanács Északkelet-Szíriában kiterjeszti hatalmát

A Szír Demokratikus Erők (SDF) politikai szárnya, a Szíriai Demokratikus Tanács (SDC) elkezdte egységesíteni az adminisztrációját az általa uralt területeken ? ez a lépés megszilárdíthatja a hatalmát Szíria északi és keleti részein. Az SDF Szíria közel negyedét ellenőrzi, ezt a területet főként az Iszlám Állam elleni harc során szerezték meg, az Egyesült Államok támogatásával. A szíriai kurdok nem akarnak függetlenedni, ők a Damaszkusz által eddig elutasított autonómiát kívánják megszerezni, és kisebbségi jogaik biztosítását.
Az SDC mostani lépése valószínűleg nyomásgyakorlás a szír kormányra azért, hogy megvitassák, és eldöntsék közösen Északkelet-Szíria jövőjét. (angol, Reuters, 09. 06.)

Törökország Moszkvával közösen demilitarizált övezetet alakít ki Szíriában

A török kormány a súlyos ? 9 éves mélypontra jutott a török líra ? devizaválság közepette sem feledkezett meg a szíriai helyzetről. Vladimir Putin, orosz elnök és Recep Tayyip Erdogan, török államfő megállapodtak, hogy október 15-ig demilitarizált övezetet hoznak létre Idlib tartományban. A tervek szerint a területet felváltva fogja ellenőrizni a két állam hadserege a Damaszkusz ellen harcoló erők és a kormánycsapatok között húzódó demarkációs vonal mentén. A találkozó eredményességét mutatja, hogy Erdogan elnök javaslatára kivonják a térségből a nehézfegyvereket. Továbbá a felek elkötelezték magukat a Dzsabhat Fatah es-Sám radikális ellenzék teljes kiszorítása mellett.
A szíriai helyzet rendezésében a már 3 millió szíriai menekültet befogadó Törökország számára ez a lépés kedvező, annak ellenére is, hogy a szeptember eleji teheráni csúcson az idlibi tűzszünet gondolatát Oroszország elutasította. Ankara és Moszkva megerősítette, hogy minden téren harcolni fognak a terrorizmus bármilyen formája ellen a térségben, és a tervek végrehajtása lökést adhat a szíriai konfliktus politikai rendezésének is. (angol, AP, 09. 17.)

Észak-Afrika

Folytatódó összecsapások Tripoliban

Szeptember első napjaiban is folytatódtak az előző hónap végén Tripoli déli körzeteiben kirobbant összecsapások. Bár augusztus utolsó napjaiban több tűzszüneti megállapodást is kötöttek, ezeket sajnálatos módon a harcoló felek sorra megszegték.

Szeptember 2-án a fővárosban tomboló erőszakos cselekményekkel párhuzamosan, az ország keleti területén elterülő Darnában is kiújultak a harcok. A várost korábban  birtokában tartó iszlamisták és a Khalifa Haftar vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg erői csaptak össze. Az összetűzések következtében a Haftar tábornok mögött felsorakozó erők 11 fős veszteséget szenvedtek el.

A darnai harcok kiújulásával párhuzamosan az ENSZ főtitkára, António Gutteres elítélte a Tripoliban zajló erőszakos eseményeket, és a korábban aláírt tűzszüneti megállapodások betartásra szólította fel a  feleket. Mindeközben az Elnöki Tanács (a hivatalos líbiai vezetés) rendkívüli állapotot hirdetett Tripoliban.

Szeptember 3-án a fővárosi kaotikus állapotok rendezése céljából az al-Bunján al-Marszúsz hadműveletben résztvevő erők (miszrátai milíciák) Tripoliba vonultak.

Szeptember 4-én az UNSMIL (ENSZ Líbiai Támogató Missziója) vezetője, Ghassan Salame (az ENSZ rendkívüli Líbiai megbízottja) bejelentette, hogy az általa folyatott tárgyalások eredményeként sikerült elérni az egymással szemben álló felek közötti tűzszünetet.  

Szeptember 5-én a francia, az olasz, a brit és az amerikai kormányok üdvözölték az ENSZ égisze alatt tető alá hozott tűzszüneti megállapodást, továbbá az egyezség betartására szólították fel a feleket.

Szeptember 10-én 6 fegyveres támadó hatolt be a Líbiai Olajvállalat Tripoliban található központjában. A támadók közül ketten életüket veszítették az épületet védő biztonságiakkal vívott tűzharc során. További két támadó az épületben robbantotta fel magát. A hatóságok az Iszlám Államot vádolják a támadás lebonyolításával.

Szeptember 13-án az Európai Unió közleményében támogatásáról biztosította a líbiai népet és az észak-afrikai ország hivatalos vezetéseként elismert Elnöki Tanácsot. Továbbá a nyilatkozatban az EU elismeréssel adózott az UNSMIL által a Tripoliban zajló harcok megfékezésre tett erőfeszítéseinek. Az Unió a közleményében büntetőintézkedésekkel fenyegette meg a tűzszüneti megállapodást megszegő csoportokat.

Szeptember 18-án  kiújultak Tripoliban az egymással szemben álló milíciák közötti harcok.

Szeptember 22-én az Elnöki Tanács a nemzetközi közösséghez fordult segítségért a Tripoliban zajló harcok megfékezése érdekében.

Szeptember 25-én a Tripoli Biztonsági Igazgatóság a majd egy hónapja zajló harcok befejezésről tájékoztatta a közvéleményt. A legfrissebb tűzszüneti megállapodás értelmében a 7-es Brigádok megkezdték a fővárosból való kivonulásukat. A majd négy hetes küzdelem során 115-en veszítették életüket és 560-an sebesültek meg. (angol, The Libya Observer)

Haftar Líbia ellenségének nevezet Olaszországot

Szeptember 7-én Khalifa Haftar tábornok (a Líbiai Nemzeti Hadsereg vezetője) is megszólalt a Tripoliban zajló eseményekkel kapcsolatban. A törzsi vezetők előtt elhangzott beszédében a főváros felszabadításról beszélt. Továbbá felszólalásában Líbia ellenségének nevezte Olaszországot, illetve azt is kifejtette, hogy számára elfogadhatatlan a készülő líbiai alkotmánytervezet. (angol, The Libya Observer, 09.07.)

Líbia támadással fenyegeti Algériát

A Líbiai Nemzeti Hadsereg parancsnoka, Khalifa Haftar tábornok háborúval fenyegette meg Algériát. Bejelentését arra reagálva tette, hogy algériai katonák átlépték a líbiai határt; Haftar a líbiai belügyekbe való beavatkozással vádolta meg a szomszédos államot. Az algériai kormányfő visszautasította Haftar vádjait.
A kialakult helyzet miatt az algériai kormányzat  megtiltotta katonáinak, hogy részt vegyenek más országok katonai műveleteiben. A Tripoliban székelő líbiai kormány, tekintettel a szomszédos államnak a konfliktus megoldásában betöltött mediátor szerepére,
bocsánatot kért az algériai kormánytól és hangsúlyozta, készen állnak arra, hogy kapcsolataikat jobban elmélyítsék a Algériával. (angol, memo, 09.10., the lybia observer 09.10.)

Haftar találkozója az olasz külügyminiszterrel

Szeptember 11-én Haftar tábornok a Bengázitól keletre lévő Rajma településen fogadta Enzo Milanesi olasz külügyminisztert. A megbeszélés fő témái a terrorizmus elleni harc, valamint az illegális migrációval kapcsolatos kérdések voltak. A találkozó érdekességét leginkább az adja, hogy Haftar alig pár nappal korábbi beszédben még a líbiai nép ellenségének nevezte meg a dél-európai államot. (angol, The Libya Observer, 09.11.)

Egyiptom regionális hatalommá akar válni?

Elemzők szerint Egyiptom újra regionális hatalommá akar válni azáltal, hogy mediátori szerepkörben segíti a rivális palesztin pártok, a Hamasz és a Fatah közötti párbeszédet. A párbeszéd hónapok óta holtponton áll, a 11 éve húzódó politikai megosztottság nem mutatja jelét előrehaladásnak. A vita középpontjában a Gázai övezet (melyet jelenleg a Hamasz irányít) feletti fennhatóság kérdése áll, mert a Fatah vezetésű Palesztin Hatóság teljes kontrollt akar a terület felett; ennek egyik következménye lenne a Hamasz fegyveres szárnyának, az al-Qassam Brigádoknak a leszerelése. Augusztus folyamán az egyiptomi hírszerzés összekötőként tárgyalásokat vezetett a Hamasz és Izrael között. A cél az volt, hogy fokozatosan elérjék a tartós tűzszünetet, és megelőzzék az egyre növekvő palesztin elégedetlenséget.  (angol, al-Jazeera, 09. 25.)

A Közel-Kelet és Észak-Afrika hírösszefoglaló szerkesztőségi tagjai: Halasi Gábor (szerkesztő, Észak-Afrika), Felde Bence (szíriai polgárháború és kurd kérdés), Kiss Beatrix (Észak-Afrika), Lázin Áron (síita félhold), Szabó Orsolya Réka (Észak-Afrika), Vámos Bence (síita félhold), Varga Benjámin (síita félhold) és Vincze Patrik (szíriai polgárháború és kurd kérdés) .

NATO-NETto Hírfigyelő ? 2018. szeptember

0

Partnerkapcsolatok

2018. szeptember 5.: A Szövetség továbbra is támogatja Georgiát (Sánta György)

Ismét összeült a NATO-Georgia Bizottság, ahol az abháziai és dél-oszétiai helyzetet tárgyalták meg a felek a mihamarabbi teljes béke elérésének érdekében. A gyűlés továbbá megünnepelte a Bizottság fennállásának tizedik évfordulóját.

A NATO folyamatos támogatásáról biztosította Georgiát, annak szuverenitását és területi integritását, elítélve Oroszországot, aki elismeri a Georgiától független Abháziát és Dél-Oszétiát. A NATO szerint az előbbi konfliktust békésen kellene kezelni, az ENSZ irányelvei alapján. A gyűlés előtt még Rose Gottemoeller főtitkár-helyettessel találkoztak a georgiai tisztviselők, ahol Gottemoeller dicsérve ismerte el Georgia törekvéseit a nemzetközi béke elérésére.

2018. szeptember 11.: Új főparancsnoka van a Szövetséges Transzformációs Parancsnokságnak (Sánta György)

André Lanata vezérezredes hivatalosan is átvette a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokságának a vezetését a Norfolkban megtartott parancsnokváltási ceremónián.

Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár Lanata vezérezredes példás katonai pályafutását dicsérte, miközben teljes körű támogatásáról biztosította az új főparancsnokot. Lanata vezérezredes eddig a francia légierő vezérkari főnöke volt és vadászpilótaként több mint 140 harci bevetésen vett részt. A főtitkár továbbá megköszönte a távozó parancsnoknak, a szintén francia Denis Mercier vezérezredesnek a kemény munkáját és kifejtette, hogy a Transzformációs Parancsnokság a vezetése alatt tökéletesen alkalmazkodott az új technológiai kihívásokhoz és sikeresen megtartotta az innovációs előnyét.

2018. szeptember 29.: – A Katonai Bizottság minden kihívást meg fog tárgyalni a varsói találkozón (Sánta György)

Varsóban találkozott a NATO Katonai Bizottsága, amelyen a 29 tagállam vezérkari főnökei vettek részt. A gyűlés fő témái az afganisztáni misszió, a délről érkező fenyegetések és az Oroszország elleni elrettentő műveletek voltak.

Sir Stuart Peach vezérezredes, a Bizottság jelenlegi elnöke kifejtette, hogy az aktuális védelmi környezet kiszámíthatatlan és a Szövetségnek fel kell készülnie az újfajta fenyegetések ellen való fellépésre. A konvencionális kihívások mellett megjelentek a különböző nem állami felek által jelentett fenyegetések, a hibrid hadviselés és a kibertérben felbukkanó kihívások. Ezekkel a kihívásokkal a napirendi ponton kezdődött meg a gyűlés, amely a tárgyalások előtt egy perc néma csenddel emlékezett meg az előző gyűlés (május) óta szolgálatteljesítés közben életüket vesztő NATO-katonákról.

Műveletek

2018. szeptember 2.: Parancsnokváltás Afganisztánban (Sánta György)

Az amerikai Austin Scott Miller vezérezredes vette át a NATO afganisztáni missziójának, a Resolute Support Missionnek (Eltökélt Támogatás) a parancsnokságát.

Miller vezérezredes, aki eddig az amerikai Összhaderőnemi Különleges Műveleti Parancsnokságot (JSOC) vezette, a szintén amerikai John ”Mick” Nicholson vezérezredestől ? aki két és fél éve vezette a Resolute Support-ot ? vette át a misszió zászlaját egy kabuli ceremónián.

2018. szeptember 2.: NATO-gyakorlat a Baltikumban (Szabó Orsolya Réka)

A Lettországban zajló Namejs 2018 gyakorlathoz csatlakozott egy eddig Litvániában állomásozó cseh kontingens, akik az előretolt jelenlétet (Forward Presence) erősítették. A gyakorlatban 13 szövetséges országból összesen 10 000 fő vett részt, melynek két hete során a mobilitásra, készenlétre, illetve a nemzeti és szövetséges erők kooperációjára fektettek hangsúlyt. A gyakorlat szeptember másodikán befejeződött és az addigi legnagyobb gyakorlat volt a maga nemében Litvániában.

2017-ben a NATO négy többnemzeti harccsoportot telepített Észtországba, Lettországba, Litvániába és Lengyelországba. A litván harccsoportot Németország vezeti, nyolc nemzet vesz benne részt 1200 csapattal;  a lett harccsoportot Kanada vezeti kilenc szövetséges állammal részvételével és körülbelül hasonló résztvevői számmal. A másik két harccsoport élén az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok állnak.

2018. szeptember 4.: Olaszország felügyeli Izland légterét (Lendvai Tünde)

2013 és 2017 után idén harmadjára működik közre Olaszország Izlanddal a NATO légtérellenőrző programjának keretein belül. Miután az olasz légierő 4 Eurofighter Typhoon típusú repülőgépe megérkezett Keflavik repterére, a pilóták egy többhetes közös gyakorlaton vesznek részt az izlandi parti őrséggel és a NATO Légi Irányító Központjának közreműködésével. Izland a légtér ellenőrzését radarok és kommunikációs telephelyek alkalmazásával látja el, az olasz repülőgépek kirendeltségük ideje alatt ezt egészítik ki rendszeres járőrözéssel. Az izlandi szolgálat kiváló lehetőséget nyújt az olasz pilóták számára, hogy az északi partner légterében, számukra eddig ismeretlen környezetben szerezzenek gyakorlati tapasztalatot felderítő, ellenőrző és feltartóztató műveletekben.

Izland nem rendelkezik a légvédelmi eszközök teljes spektrumával, így NATO-tagállamok segítik. Az elmúlt 10 évben összesen 9 szövetséges (Csehország, Dánia, Franciaorság, Kanada, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, USA) vett részt a misszióban. A kiküldetések évenként 3 alkalommal valósulnak meg 3-4 hetes időtartamban, amelyet a NATO németországi ramsteini Szövetséges Légierő Parancsnoksága felügyel és az uedemi északi Kombinált Légi Műveleti Központja irányít.

2018. szeptember 7.: Újabb hadihajókkal bővült a NATO haditengerészeti missziója, a Sea Guardian (Lendvai Tünde)

A Brit Királyi Haditengerészet Echo osztályú többcélú tengermérő hajója (HMS Echo), valamint a horvát haditengerészet Helsinki osztályú rakétanaszádja (HRMV Vukovar) járul hozzá a Sea Guardian sikeréhez. Miután csatlakoztak az olasz haditengerészet fregattjához (ITS Espero) és kísérő hajóihoz, járőrszolgálatot teljesítenek a Földközi-tengeren.

A NATO égisze alatt futó Sea Guardian művelet a mediterrán térségben felmerülő biztonsági kihívásokat hivatott azonosítani, valamint terrorelhárítási és felderítési feladatokat lát el. A művelet 2016. novemberi indulása óta ? 10 tagállam (köztük Bulgária, Románia és Törökország) hozzájárulásával ? tengeralattjárókkal, hadihajókkal és repülőgépekkel is rendelkezik. A Sea Guardian rendszeresen lát el támogató feladatokat az Európai Unió földközi-tengeri Sofia műveletével, melyet a migrációs nyomás és szervezett bűnözés megállítására állítottak fel. A NATO?EU együttműködés jegyében a logisztikai segítségnyújtás mellett hatékony és pontos helyzetismeret biztosításával járul hozzá a mediterrán régió biztonságához a Sea Guardian.

2018. szeptember 17-21.: Fokozott civil felügyelet biztosítása az afgán védelmi erőknek (Rácz-Nagy Judit)

Szeptember 17-21. között került megrendezésre a bakui ADA Egyetemen a Szövetség civil felügyeleti teszt kurzusa (COAF) afgán szakértők közreműködésével. Az kurzusokat Frédérique Jacquemin és Stan Anton ezredesek, illetve négy afgán professzor tartotta a NATO Terjeszkedő Védelmi Oktatási (DEEP) keretein belül.

A tanfolyamon az afgán védelmi, kül- és belügyminisztérium magas beosztású tisztviselői, illetve a Nemzeti Biztonsági Tanács szakemberei, a rendvédelmi szervek és a Fahim Nemzetvédelmi Egyetem működtek közre. Ebben az évben vettek részt először női szakértők is a kurzusokon.

A DEEP célja, hogy egyenrangú tárgyalások folyamán ajánlásokat tegyen Afganisztán számára a védelmi és katonai területeken történő oktatás fejlesztésére. A NATO továbbra is segíti Afganisztán fakultás és tantervi törekvéseit. A szeptemberi program elősegíti továbbá a civil-katonai kapcsolatok fejlődését, oktatását az országban. A DEEP kezdetekor Azerbajdzsán is aktívan közreműködött, ez eredményezte azt, hogy az ADA Egyetem számos DEEP Afganisztán esemény házigazdája lehetett. Kiemelendő, hogy a kurzusokat felölelő program jelenleg 12 országban zajlik.

Észak-Korea kiberhadviselése

0

Az észak-koreai kormányt az elmúlt években több alkalommal is kibertámadások elkövetésével vádolták meg. Nagyvállalatok, bankok, kórházak és kritikus infrastruktúrák ellen elkövetett támadást tulajdonítanak a ?Lazarus-csoport? nevű észak-koreai hackercsoportnak; többek között az Egyesült Államok kormányzata is.

2018. szeptember 6-án az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma több kibertámadás végrehajtásával vádolt meg egy észak-koreai állampolgárt, Pak Jin Kyok-t, valamint a Chosun Expo Joint Venture nevű vállalatot. A vádak szerint a férfi jelentős szerepet játszott a 2014-es Sony Pictures Entertainment elleni kibertámadás, valamint a 2017-es WannaCry zsarolóvírus-kampány kivitelezésében. Az észak-koreai rezsimet már korábban, 2017 decemberében is megvádolta az amerikai kormányzat a WannaCry támadással, de akkor még nem tudtak konkrét elkövetőt megnevezni. Az időközben felmerülő információk megerősítették az észak-koreai kormány érintettségét, mely alapján a újabb szankciók elrendelése mellett döntött az amerikai pénzügyminisztérium.

Sony Pictures Entertainment (2014)

2014 októberében súlyos kibertámadás érte az amerikai székhelyű Sony Pictures Entertainment filmstúdiót, melynek során nagy mennyiségű bizalmas adatot loptak el a cég belső hálózatából. A támadást a ?Guardian of Peace? hackercsoport vállalta magára. Az észak-koreai csoportot az Egyesült Államok hírszerzése ?Lazarus-csoportként? tartja számon, mely az amerikai kormány szerint több, az elmúlt években történt kibertámadásért is felelős. A támadást sokak szerint az észak-koreai rezsimet kigúnyoló, ?Az interjú? címet viselő Sony fim megjelentetése okozta. A támadás a vádak szerint a film kiadására adott válasz volt, amit az észak-koreai kormány rendelhetett meg.

 WannaCry (2017)

A WannaCry zsarolóvírus 2017 májusában futótűzként terjedt szét a világ számítógépes hálózatain, megfertőzve közel 300 ezer gépet, több mint 150 országban ? többek között az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Ukrajnában, Oroszországban és Tajvanon. Ez volt az első olyan globális méretű, több létfontosságú szektort érintő kibertámadás, amely kormányzati, vállalati és lakossági gépeket egyaránt megfertőzött, kihasználva a Windows operációs rendszer egyik biztonsági rését. A sérülékenységet a Shadow Brokers nevű hackercsoport tette közzé, miután 2016-ban szert tettek több, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügyönség (National Security Agency ? NSA) birtokában levő ún. ?hacking toolnak?. A Microsoft még márciusban kiadott egy patchet (MS17-010) a hiba javítására, azonban mivel rengeteg felhasználó és cég elmulasztotta ezt telepíteni, így a vírus terjedésének a patch csak korlátozottan tudott gátat szabni.

A WannaCry több módszerrel is fertőzött: rosszindulatú linkre történő kattintás, valamint fertőzött makrók és emailek útján is. Az elemzések szerint a vírus a Microsoft Windows fájlmegosztó protokolljának (SMBv2) sebezhetőségét kihasználva távoli kódfuttatást kezdeményezett a gépeken, mellyel képes volt önmaga terjesztésére. A vírus a fertőzés után először titkosította a felhasználók adatait, majd zárolta a rendszert, melynek feloldásáért  300, majd 600 USD értékű Bitcoin váltságdíjat követelt.

Az első verziót egy beépített ?kill switch? funkció ? amely vagy egy programozási hiba vagy egy szándékosan elhelyezett deaktiválókód ? megtalálásával sikerült megfékezni. Néhány nappal később egy még pusztítóbb második verzió is terjedni kezdett, megfertőzve többek között a brit egészségügy számítógépes rendszereit. Az új fertőzések azonban már lassabban terjedtek az addigra kidolgozott védelmi mechanizmusok és vészhelyzeti frissítések által, majd 4 nappal a második támadás után sikerült felszámolni azt.

A támadás súlyosságát jelzi, hogy összesen több mint 130 ezer dollár értékű kriptovalutát továbbítottak a támadóknak június 14-ig, a kár azonban ennél lényegesen nagyobb is lehet, egyes számítások szerint akár a 4 milliárd dollárt is elérheti.  Végül fontos megjegyezni, hogy a  vírus terjedését nem sikerült teljesen felszámolni, 2018 márciusában is érekeztek hírek Wannacry-fertőzésekről, melyek többek között a a Boeing egyes rendszereit érintették. A támadás végrehajtásával végül Észak-Koreát vádolták meg, 2017. december 18-án többek között az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Ausztrália is a kommunista rezsimet nevezte meg felelősként.

Észak-Korea képességei a kibertérben

Mostanra elkezdett kirajzolódni egy átfogó észak-koreai kiberstratégia , mely Lazarus-csoport révén világszerte hajt végre támadásokat különböző országok ellen. Ezek célkeresztjében a két fő ellenfél, Dél-Korea és az Egyesült Államok állnak. A hackerek többször támadták a két ország kritikus infrastruktúráit, vélhetően tesztelve azok védelmi képességeit. Emellett a fegyveres erők, katonai kutatások, valamint az elektromos hálózat rendszerei is a célpontok között szerepeltek. Egyes vélemények szerint  a kormányzati információszerzés és a kritikus infrastruktúrák védelmének tesztelése mellett a pénzügyi források gyűjtése is a célok között szerepelhet. Erre számos incidens utal,  például a bangladeshi központi bank ellen elkövetett 2016-os támadás. A támadás során a hackerek betörtek a központi bank rendszerébe és hozzáférést szereztek az Egyesült Államok központi bankjaként funkciónáló FED (Federal Reserve Bank ? FED) számláihoz, ahonnan 81 millió dollárt loptak el. Egy gépelési hiba akadályozta csak meg további 850 millió dollár eltűnését. A Lazarus-csoporthoz köthető hackereknek ugyanezzel a módszerrel sikerült több fülöp-szigeteki bankból is pénzhez jutnia.  Fontos megjegyezni, hogy a támadási kísérletek jelentős része sikertelen, ezért kétséges a rezsim arra vonatkozó képessége, hogy nagyobb szabású műveleteket indítson kritikus infrastruktúrák ellen.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (Department of Homeland Security ? DHS) és az FBI amerikai szövetségi nyomozóhatóság által üzemeltett US-CERT kormányzati eseménykezelő központ ?Hidden Cobrának? nevezi az Észak-Koreához köthető kibertámdásokat és néhány hetente ad ki jelentéseket felhívva a figyelmet a feltárt módszerekről. A Dél-Korea által 2014-ben kiadott ún. Fehér Könyv közel 6000 olyan személyt azonosít, akik az észak-koreai kiberhadviselésben részt vesznek. Egy, az amerikai Kongresszus számára készített jelentés is 3 és 6 ezer fő közé teszi ezen ?harcosok? számát. Külső támogatás nélkül azonban ezek a harcosok nem érhetnének el jelentősebb eredményeket, ugyanis Kína biztosítja számukra az internethez való hozzáférést. Emellett számos hacker él és dolgozik külföldön, kihasználva ezzel a fejlettebb infrastruktúrához történő hozzáférést, megnehezítve ezzel a támadások eredetének azonosítását. Az Egyesült Államok többször vádolta már meg Oroszországot és Kínát az észak-koreai hackerek felkészítésével, azonban az erre irányuló bizonyítékok nem egyértelműek. Az mindenesetre biztos, hogy az említett két ország közeli kapcsolatokat ápol a rezsimmel és több ízben is támogatják Észak-Koreát.

A kiberhadviselés tökéletesen illeszkedik  az észak-koreai érdekérvényesítési eszköztárba, mint olyan aszimmetrikus eszköz, mellyel az állam ellenfelei komolyabb következmények nélkül támadhatók. A kibertérben elkövetett támadások alacsony költsége, nehéz visszakövethetősége és a nemzetközi jogi szabályozások hiánya miatt kézenfekvő eszköz a rezsim kezében. Az alacsony költségek ellenére komoly, dollármilliárdos károkat is okozhat, amint azt látni lehetett a korábbi akciókból. Az ún. kiber attribúció csekély lehetőségei pedig a válaszcsapás lehetőségét is korlátozza, míg egy hagyományos katonai provokációt komoly válaszreakció is követhet. A nukleáris arzenál fejlesztése mellett így a kiber ?arzenál? bővítése is kulcsfontosságú elem a rezsim stratégiájában.

Kiber attribúció: a folyamat, melynek során visszakövetik, azonosítják és megvádolják egy kibertámadás elkövetőjét.

Összességében elmondható, hogy az észak-koreai rezsim a közelmúltban többször is prezentálta képességeit és hajlandóságát, hogy ellenfeleit a kibertérben támadja meg és okozzon ezáltal komoly károkat. A csekély ellenállás és megkésett reakciók pedig tovább motiválhatják a rezsimet ezen akciók folytatására, a diplomáciában megjelenő békülés ellenére is. A kibertér nemzetközi jogi szabályozás pedig elkerülhetetlen és feltétlen szükséges az olyan aktorok elleni sikeres fellépéshez, mint amilyen Észak-Korea.

A szíriai kereszténység múltja, jelene és jövője – beszámoló

0

Szeptember 25-én került megrendezésre a Biztonságpolitikai Szakkollégium és a Szélsőségek, vallási szélsőségek Ludovika Kutatócsoport közös szervezésében dr. Hanna Ghoneim szír görögkatolikus pap előadása, melynek témája a szír keresztény egyház múltja, jelenlegi és jövőbeli helyzete volt.

A Szíria területén kialakult keresztény közösségek váltak a keresztény egyház alapjává, így az ország, mint a kereszténység bölcsője került fel a történelemkönyvek lapjaira. Az iszlám hódítás kezdete fordulópontot jelentett a keresztény közösség életében, mert ez a befolyásuk gyengülésével és az egyház virágzásának megtorpanásával járt. A fellélegzést VI. Mehmed szultán 1918-as bukása és az így megszűnő Oszmán Birodalom felbomlása hozta el, melyet Szíria francia befolyási területté válása követett. Ezzel egyidejűleg megnőtt a keresztények társadalomra gyakorolt hatása és politikai befolyása.

A rövid történelmi áttekintőt követően az atya kifejtette, hogy a Szíriában kirobbant háborút vallási konfliktusként próbálták katalizálni a szunniták és a síiták közötti ellentétre építve. Szíriában azonban, ahol egy alavita (síita) kisebbséghez tartó réteg irányítja a szunnita többséget, az ilyen és ehhez hasonló próbálkozások eredménytelennek bizonyultak. Dr. Ghoneim szerint ez is azt bizonyítja, hogy a vallásilag sokszínű Szíriában a különböző felekezetek békében élnek egymással. A válság hátterében szerinte nagyhatalmi érdekek lapulnak meg, és Szíria az Egyesült Államok és Oroszország közötti gazdasági háború színterévé vált, mely elsősorban a civil lakosságot sújtja. Kiemelte, hogy a legfőbb probléma a háború következtében kialakult instabil gazdasági állapot és a kilátástalan pénzügyi helyzet.

Tovább nehezítik a kilábalást a még mindig hatályban lévő, gazdaságra irányuló nemzetközi megszorítások, így azokat a termékeket, melyeket külföldön értékesíteni lehetne, tilos exportálni. A gazdasági kilátástalanság eredményeként általános jelenséggé vált a tömeges elvándorlás, így az országban többnyire a társadalom olyan csoportjaiból maradtak addigi lakóhelyükön, akiknek a mozgástere korlátozottabb az átlagnál, ezért sokkal jobban kiszolgáltatottak a környezeti tényezőknek. Ez a réteg többnyire gyerekekből, idősekből és betegekből áll, főként olyanokból, akik a harcok során fizikai vagy mentális sérüléseket szenvedtek el. Az atya rávilágított arra, hogy azt a tömeget, amely elhagyta hazáját, jórészt azok alkotják, akik fizikai és anyagi ráfordításukkal hozzájárulhatnának az ország újjáépítéséhez. Az egyedüli megoldást a munkalehelyteremtésben látja, mint fogalmazott: „traktort adjatok és ne segélyt?. Ez lehet ugyanis az egyetlen esély arra nézve, hogy a szír állampolgárok visszatérjenek és hazájukban maradjanak.

Felismerve a helyi lakosok, főként a keresztények megmaradásának a fontosságát, dr. Hanna Ghoneim létrehozott egy olyan szervezetet, amely anyagi és tárgyi adományokat gyűjt, és támogatja az új élet megkezdését Szíriában. Ez a szervezet a Kosáregyesület (Korbgemeinschaft), mely segítséget nyújt a háború során károkat szenvedett, főként katolikus családoknak, valamint a szír görögkatolikus egyházhoz tartozó iskoláknak. A bécsi székhelyű egyesület az anyagi támogatás mellett törekszik arra, hogy hosszú távon is biztosítani tudják a lakosság megélhetését és vonzóvá tegyék Szíriát a visszatérésre. Ebbe az irányba tett lépés volt egy olajfatelep kialakítása, melyből több generáción keresztül profitálhatnak majd az ottlakók.

A szíriai kereszténység jövőjével kapcsolatban úgy látja, hogy annak megmaradása nagyban függ a nyugati keresztények támogatásától. A Szíria rendezését követő időszak ugyanakkor kérdéseket vet fel arról, hogy vajon a damaszkuszi vezetésnek érdeke lesz-e a keresztény közösség védelme a jövőben.

Képek: BSZK

Új támadás, régi harctér

0

Az iráni Forradalmi Gárda egyenruhájába öltözött merénylők nyitottak tüzet a délnyugat-iráni Avház városában egy katonai parádén, négy elkövető életét vesztette az akció során. A felvonulást a nyolc évig tartó irak?iráni háború kitörésének az évfordulója alkalmából rendezték meg, az elkövetők elsődleges célpontjai a dísztribünön helyet foglaló katonai és rendőri vezetők voltak.

A merénylet során 29-en vesztették életüket, az áldozatok között civilek, azon belül gyerekek, az irak-iráni háború veteránjai, valamint az iráni fegyveres erőkhöz tartozó Forradalmi Gárda tagjai is vannak.

Ahváz, ahol a véres események lejátszódtak, a többségében arabok lakta Huzesztán tartomány központja, mely nem első alkalommal vált a szeparatista terrorcselekmények színterévé. A régió az 1979-es forradalmat megelőző időszakban jelentős területi autonómiával rendelkezett, majd a sah rendszerének a bukásával egyre jobban Teherán vonzáskörzetébe került. Az erőteljesebbé váló iráni jelenlétre válaszul több arab radikális függetlenségi mozgalom jelent meg és kezdte el tevékenységét. A merényletet elkövetők feltételezhetően az erőteljes elszakadási törekvéseket támogató Ahváziye csoportnak voltak a tagjai, amely ernyőszervezetként működik, azonban a hátterében álló támogató csoportok kiléte nem tisztázott.

Egyes értesülések szerint az Ahvázi Nemzeti Ellenállási mozgalom négy fiatal tagjához köthető a támadás. A Forradalmi Gárda szóvívője, Ramezán Sarif Szaúd-Arábiában látja a csoport fő támogatóját, mely beleillik a hivatalos iráni álláspontba. Ali Khámenei ajatollah kijelentette, a merénylők az Öböl menti országok támogatását élvezték, azt viszont nem fejtette ki, mely államra vagy államokra gondol. A felsőbb iráni katonai vezetők véleménye szerint az esemény túlmutat az Öböl menti államok esetleges háttértevékenységén; Abofaz Szekarcsi, az iráni fegyveres erők szóvívője szerint az elkövetők módszereik és kiképzésük alapján az izraeli titkosszolgálathoz, a Moszadhoz köthetők. Dzsavád Zarif, iráni külügyminiszter regionális kontextusba helyezte a lövöldözések okait; szerinte a merényletnek a térség destabilizálása volt a célja, ami elsősorban az Egyesüllt Államok, valamint Izrael érdeke, melyet a terrorizmus anyagi támogatásával érnek el.

Irán diplomáciai pozícióit és stratégiai helyzetét ugyan nem rengette meg a terrorcselekmény, viszont kiéleződtek az ellentétek a régión belüli legnagyobb riválisával, Szaúd-Arábiával és a vele szövetséges Öböl menti országokkal. Különösen kiemelendő Huzesztán tartomány stratégiai elhelyezkedése, hiszen ez a perzsa állam kőolajban leggazdagabb területe, ami egyik sarkalatos pontja a függetlenséget követelő csoportok programjának. Állításuk szerint a terület sokkal gyorsabban tudna fejlődni és gazdaságilag előrelépni, amennyiben saját maga rendelkezhetne az erőforrásaival. Ugyanakkor ezen a tartományon keresztül van kijárata Iránnak a Perzsa-öbölre, ezáltal a világtengerekre, illetve legnagyobb hadikikötője, a Bandar-Abbászi támaszpont is itt helyezkedik el, melynek a szerepe az utóbbi időszakban felértékelődött, hiszen Irán komoly erőket vonultatott fel a Hormuzi-szoros védelmére, valamint jemeni szövetségese támogatására és az ellenséges Öböl menti országok sakkban tartására.

Diplomáciai vonatkozásban a teheráni vezetés bekérette a brit, dán és holland nagyköveteket, abból az okból fakadóan, hogy az Európai Unió nem helyezte fekete listára az elkövető szervezetet, az Ahvaziyát, melynek a szóvívője egy londoni székhelyű iráni TV-ben szólalhatott meg. Különös módon az ellenségesnek számító Egyesült Államok sajnálatát fejezte ki a történtek kapcsán.

A támadás az eddigi legnagyobb ilyen típúsu akció a Forradlmi Gárda ellen, akár jellképesnek is tekinthető, hiszen az idén 30 éve véget ért iraki?iráni konfliktus legvéresebb hadszíntere Délnyugat-Irán,Huzesztán tartománya volt, így már a különféle terrorszervezetek felbukkanása akkortól datálható.

Gyermekek a harcmezőn ? a XXI. század gyermekkatonái

0

Az emberiség történelme során visszatérő jelenség a fiatalkorúak harctéren való alkalmazása. Gondoljunk akár a bibliai Dávidra, a 7 éves koruktól harcosnak edzett spártaiakra, a lovagkor apródjaira, a Hitlerjugend fanatikus fiataljaira, vagy manapság az Iszlám Állam által sokszor erőszakkal elhurcolt és kiképzett gyermekekre ?mindegyikükre illik az UNICEF fogalommeghatározása.

A gyermekkatonákat alkalmazó országok névsorát az ENSZ által minden évben kiadott, úgynevezett ?Szégyenlistán? találjuk meg. A Child Soldiers International világindexe alapján napjainkban legalább 46 állam toboroz 18 éven aluli fiatalokat hadseregébe, és 2016 óta legkevesebb 18 fegyveres konfliktus aktív résztvevői voltak gyermekek a világon.

A katonaként szolgálatot teljesítő fiatalkorúak több helyen már 8 éves koruktól a kormányzati fegyveres erők, vagy pedig az ezek ellen megalakuló csapatok szerves részét képezik. Legjellemzőbb, hogy a fiúgyermekek a peremvonalon harcolnak, öngyilkos küldetéseket hajtanak végre, vagy akár kémkedésre is utasíthatják őket, míg a lányokat főként szexrabszolgaként használják ki. Legtöbbjüket erőszakkal szakítják el családjaiktól, azonban vannak, akik kétségbeesésükben, a túlélésük zálogaként, önként állnak katonának.

A gyermekkatonák létszáma elsősorban a könnyűfegyverek elterjedése miatt emelkedik. Míg a múltban a nagy súlyú fegyverek kezelése felülmúlta egy gyermek fizikai képességeit, addig korunk csökkentett tömegű és egyszerűsített szerkezetű gépkarabélyai (amerikai M-16, szovjet AK-47) már a korukból kifolyólag gyengébb fizikummal rendelkező fiatalok számára is könnyedén alkalmazhatók, ráadásul olcsón beszerezhetők. Például már egy, a tízes éveinek elején járó gyermek is képes a fegyver rövid idő alatt történő szakszerű szétszedésére, összerakására, majd használatára. Az elhalálozási adatokat figyelembe véve megállapítható, hogy nem csupán tapasztalatlanságuk és fizikai alkalmatlanságuk miatt hal meg arányaiban több fiatalkorú, mint felnőtt a harcmezőn, hanem mivel elősorban a robbantással járó öngyilkos küldetések nagy részét is a gyermekeknek kell teljesíteniük. A gyerekkatonák halottjainak 39%-a végzi ilyen feladat áldozataként, 33%-uk gyalogos katonaként, míg 18%-uk elhalálozásálért az úgynevezett ?inghimasi? műveletek (melyek során az ?áldozatok? ? mielőtt öngyilkos robbantást követnek el ? karabéllyal a kezükben pusztítják ellenségeiket egészen a tár kiürüléséig) a felelősek. A fennmaradó 10% a rossz higiéniai és egészségügyi körülmények, a nem megfelelő élelmiszerellátás és bánásmód miatt veszíti életét.

Nehéz, szinte lehetetlen feladat meghatározni a gyermekkatonák számát. Míg az ENSZ 2018-as statisztikai adatai alapján a számuk több tízezerre, addig a Human Right?s Watch idei kimutatásai alapján több százezerre tehető. Megdöbbentő tény, hogy a Közel-Keleten rohamos mértékben nő a katonai szolgálatra alkalmazott fiatalkorúak száma. A 2015-ös adatok a 2014-es kétszereséről számolnak be, és bár nem ilyen radikális mértékben, de létszámuk nagymértékű növekedése napjainkban is megfigyelhető (óriási szerepet játszik a tendencia fenntartásában az Iszlám Állam és más terrorszervezetek is).

Több olyan közösség működik napjainkban, melyek feltett célja a gyermekkatonák megmentése, számuk növekedésének megállítása, illetve létszámuk csökkentése. A Child Soldiers International emberi jogi szervezet egy olyan világ megteremtéséért küzd, melyben nem használnak gyermekeket háborús célok elérésére. Ennek érdekében igyekszik széleskörű közösségek figyelmét felhívni a problémára, segíti a megmentett gyermekek társadalomba történő reintegrációját, valamint nagy hangsúlyt fektet az országok vezetésének meggyőzésére, hogy ne alkalmazzanak katonai célokra gyerekeket. E szervezet nevéhez köthető az OPAC létrehozása, melyet 2002 óta egyre több állam ír alá és támogat.

Érdemes kiemelni a WAR child jelentős tevékenységét is. Fő célja a volt gyermekkatonák és családjaiknak az újraegyesítése, valamint a fiatalok társadalmi reintegrációjának elősegítése. A szervezet tevékenységét szakképzett pszichológusok segítik, akik csoportos foglalkozásokon keresztül igyekeznek segíteni a fegyveres szerveknél szolgált gyermekeken. A szakemberek olyan, a mindennapi életben alkalmazandó készségekkel kapcsolatos képességek kialakítására is törekednek, mint a békés vitarendezés, a pozitív gondolkodás, illetve a fiatalok jövőjének tervezésével kapcsolatos döntéshozatal. Míg a fiatalabb gyermekeket segítik az iskolarendszerbe való visszailleszkedésben, addig az idősebbek számára szakképzéseket biztosítanak, így könnyítve a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésüket. A pszichológusok látogatásának száma a helyzet javulásával csökken, míg végül, amikor a gyermek már újra a társadalom szerves, építő részeként tekint magára, megszűnik. Ez utóbbi gondolat utópikus jegyeket hordoz magában, hiszen rengeteg fiatal még a rehabilitáció után is rendkívül súlyos helyzetben van, és a későbbiekben is csak egy kis részük találja meg helyét a külvilágban.

Észak- és Dél-Korea újabb erőfeszítéseket tett a félsziget leszerelésére

0

Immár harmadjára találkozott egymással a két országrész vezetője, Kim Dzsong-Un és Mun Dzse-In államfő, annak érdekében, hogy előmozdítsák a félsziget fegyvermentesítését. Megállapodás született további pufferzónák kialakításáról, valamint arról, hogy október elsejétől a demilitarizált övezet közvetlen közelében közösen számolják fel a polgárháború idejéből még fennmaradt harceszközöket. A Korea-közi kapcsolatok fejlődése kedvezően hatott Észak-Korea Egyesült Államokhoz kötődő viszonyára is. 

Szeptember 19-én Phenjanban észak-koreai és dél-koreai védelmi miniszterek egyezményt adtak ki arról, hogy a két országrészt elválasztó katonai demarkációs vonaltól (Military Demarcation Line?MDL) visszavonják tüzérségi erőiket, valamint felfüggesztik az ezred szintű manőverezési és tüzérségi hadgyakorlatokat a vonaltól számított 10 km-es körzetben. Ezzel a lépéssel elméletben csökkentik a meglepetésszerű támadás lehetőségét és megelőzhetik a határmenti gyakorlatok véletlen károkozása miatti konfliktusok háborús agresszióvá eszkalálódását. A megállapodás azt a törekvést is előrevetíti, hogy további légi és tengeri fegyvertilalmi zónákat alakítsanak ki, amely tiszteletben tartását egy közösen felállított katonai bizottság felügyelné.

Az ellenőrző bizottság felállítása, és a demilitarizált zóna közös ellenőrzés alatt álló területén (a panmindzsoni közös biztonsági terület?Joint Security Area) állomásozó észak- és amerikai-dél-koreai határőrök leszerelése fontos előrelépés a két országrész közti bizalomépítés tekintetében. A tervek szerint november elsejére vezetik be a repüléstilalmi övezetet a szárazföldi határ mentén. A katonai fenyegetettséget a felek a Sárga-tengeren is csökkentik, felfüggesztik a haditengerészeti gyakorlatokat és megkezdik a hadihajók kivonását az északi korlátozó vonal (Northern Limit Line?NLL) közeléből, amely a szárazföldi demarkációs vonal meghosszabbítása és de facto tengeri határként szolgál a két országrész között. A Koreai-félsziget ezen nyugati tengerszakaszán gyakoriak az északi tüzérségi hadgyakorlatok és tengeralattjáró aktivitás miatti összetűzések, amelyeket mindeddig sikerült kezelni, azonban az igazán hatékony prevenciót a bizalomépítés második fokaként, a gyakorlatokkal kapcsolatos információmegosztással és az átláthatóság biztosításával lehetne garantálni, amelyre jelenleg még nincs kilátás. Az NLL tengerszakaszon az új bilaterális egyezmény alapján csak a járőrözés, illetve a halászati és az ezt felügyelő tevékenység megengedett. Az áprilisi panmindzsoni nyilatkozatban foglaltak szerint a Sárga-tengeren sor kerül egy ?tengeri béke övezet (maritime peace zone)” kialakítására is, ahol közös halászati zónát jelöl ki a katonai bizottság. A kereskedelmi kapcsolatok megerősítése mellett ez elősegítheti a tengeri határszakasz pontos helye körüli viták rendezését is.

A törékeny Korea-közi kapcsolatok további fejlődése kedvezően hatott az USA és Észak-Korea bilaterális viszonyára is, amely Mike Pompeo külügyminiszter phenjani látogatásának júliusi lemondása óta stagnált. Trump elnök kilátásba helyezett egy újabb személyes találkozót Kimmel, amelyet a dél-koreai elnök is szorgalmazni kíván jövő heti washingtoni látogatása során. Az újabb találkozó és a nukleáris mentesítéssel kapcsolatos párbeszéd újbóli megindítása komoly előrelépés a Kim-rezsim részére, mert erősíti az államalakulat legitimációját azzal, hogy az USA egyenrangú tárgyalópartnerként kezeli. Az észak-koreai vezetők hosszú évtizedek óta igyekezenek kivívni a rezsim fennállásának hivatalos nemzetközi elismertségét, amelyet sok állam, köztük az USA-val szövetségben álló Japán sem ismer el a koreai háborút lezáró békeszerződés hiányában.

/Lektorálta: Bartók András/

Brexit a világűrben

0

Nagy-Britannia 2016. június 23-án tartott népszavazást az EU tagságot illetően. Az eredmények ismertek. A tárgyalások, hacsak nem hosszabbítják meg a határidőt, 2019 márciusában véget érnek és a kilépés 2019. március 29-én ténylegesen megtörténik. Még mindig nem tudni pontosan, miképpen rendeződik az EU és Nagy-Britannia kapcsolata. Érdemes megjegyezni, hogy egyesek a brit referendumot már a szavazás előtt is egy zsarolási kísérletnek tartották, amivel csak előnyöket próbáltak kicsikarni az amúgy éppen nehéz helyzetben lévő Európai Uniótól. Most a szigetországban akad számos olyan vélemény, amely szerint néhány európai politikus meg kívánja leckéztetni a briteket, mintegy bosszúból, amiért elárulták az európai (rém)álmot.

Ezek a hangulati elemek ? a másik félről alapvetően valamiféle aljas hátsó szándékot feltételező vonások ? mindkét oldalon megtalálhatóak, és átszínezik a diskurzust. A tényleges tárgyalásokon elvileg a kölcsönösen előnyös együttműködés a cél. Ugyanakkor mindkét fél megmozgat minden követ, hogy a maga számára előnyös feltételeket biztosítsa. Emellett a Brexit-tárgyalások farvizén evezve egyes kényes kérdések ügyében  az uniós tagállamok nyomást kívánnak gyakorolni a kilépő szigetországra. Egyik legjobb példája ennek a spanyolok lépése, akik felvetették, hogy esetleg az 1713 óta brit fennhatóság alatt álló Gibraltár ügyében is rendezni kellene néhány kérdést. Habár hangsúlyozták, a fennhatóság kérdése nincs ezek között, ez így is tovább bonyolítja a helyzetet.

A tét meglehetősen nagy, és nem csak a gazdasági vonatkozások miatt. Feszültséget teremt számos olyan kérdés is, amely a közös szervezeteket és projekteket érinti. Az egyik problémakör, hogy vajon milyen legyen a brit részvétel az európai űrprogramban? Ennek egyik sarkalatos pontja a Galileo navigációs rendszerhez való hozzáférés. Még a 2018-as év tavaszán merült fel annak a lehetősége, hogy a Brexit után a brit hozzáférést nagymértékben korlátozni fogják. Ez nem csak a civil területre vonatkozik, hiszen a brit haderőnek ugyanúgy szüksége van a pontos helymeghatározásra. Ezt a Galileo rendszeren belüli PRS (Public Regulated Service) tudná nyújtani. Felmerült, hogy a britek visszakérik az általuk befektetett pénzt, de az is, hogy alternatív navigációs rendszert hoznak létre. Ez a felvetés egyrészt az EU felé intézett fenyegetés volt, másrészt a saját lakosság megnyugtatása miatt is erősen hangsúlyozták. Állítólag Brüsszelt nem nagyon hatotta meg a fenyegetés, tekintve, hogy évekbe telne egy új rendszert megtervezni és felállítani, a felmerülő költségekről nem is beszélve.

Bizonyos veszteségek már így is érték a briteket. Egy eddig a dél-angliai Swanwickben elhelyezkedő létesítmény Spanyolországba, pontosabban Madridba költözött. Fő feladata a Galileo rendszer biztonságának garantálása, különösen, ha valami történne a Párizsban elhelyezkedő központtal. Ezenfelül egyes cégek eleshetnek számos jövedelmező megrendeléstől. Az Airbus cég a britek további részvétele mellett kardoskodott, de a cég azt is jelezte, hogy kész áthelyezni számos tevékenyégét valamely EU országba, hogy elnyerjen egy megbízást.

Mindezek ellenére vannak tényezők, amelyek Nagy-Britannia részvételének engedélyezése mellett szólnak. Jelenleg léteznek olyan brit területeken lévő állomások, ilyen a Falkland-szigeteken, illetve Ascension-szigetén elhelyezkedő állomás is, amelyek szükségesek a Galileo rendszer működéséhez. Még ha találnának is új, alkalmas területeket, a létesítmények helyettesítése idő és pénz. A hírek szerint az ESA mindenesetre már elkezdte felmérni a lehetőségeket. Egyes Franciaországhoz tartozó területek, mint a csendes-óceáni Wallis-szigetek, helyet adhatnának egy új bázisnak.

A saját brit navigációs megteremtését továbbra is napirenden tartják. Habár kétséges, hogy ebben mennyi a valós, komoly szándék, és mennyi számít egy az EU-nak szánt üzenetnek. De az biztos, hogy a mindkét fél részéről kívánatos közös védelmi együttműködés esélyét, valamint hatékonyságát nagyban ronthatja a korlátozás. Arról sem feledkezhetnek meg a döntéshozók, hogy a brit űrprogram és a mögöttes iparág sem elhanyagolható szereplő. Nemrégiben a skóciai Sutherlandben végeztek terepszemlét egy lehetséges új kilövőközpont építését illetően, amelynek kivitelezője a Highlands and Islands Enterprise lenne. Fokozott szerepet szánnak a fellendülőben lévő kisméretű műholdak űrbe juttatásának is. Sokkal jobb lenne egy ilyen szerepelővel együttműködni, mint egy űrversenyt indítani és ezáltal az erőforrásokat esetlegesen szétforgácsolni.

További érv az együttműködésre, hogy Nagy-Britannia amúgy sem zárható ki teljesen az európai űrtevékenységből. Az indoklás egy jelentős részét az 1975-ben alakított ESA, vagyis a European Space Agency (francia: Agence spatiale européenne német: Europäische Weltraumorganisation) léte adja. Vezetője egyszerűen bejelentette, az ESA nem tartozik az EU alá és Nagy-Britannia ESA tagságát nem fogja érinteni a Brexit. A PRS-hez való hozzáférésről pedig harmadik féllel is folytak már tárgyalások. Ezek közé tartozik például Norvégia is. Így a briteket kitessékelni legalábbis kérdéses lépés lenne. A brit álláspont szerint azonban nem lenne elegendő, ha csak felhasználóként vehetnek részt; aktívan részt kívánnak venni a fejlesztésben is, hogy saját szükségleteiknek megfelelően is formálhassák a rendszert. Ez a brit tudósok és mérnökök részvétele mellett brit cégek hozzáférését is szükségessé tenné, ami viszont szembemenne az EU azon elképzelésével, hogy nem adhatják a fejlesztést nem EU országok kezébe, hiszen akkor függésben lennének egy kívülálló hatalomtól, még akkor is, ha az szövetséges.

Mint látható, a probléma összetett és számtalan részlet várat még kidolgozásra. De annyi bizonyos, hogy a végeredmény nagyban befolyásolja majd Nagy-Britannia és az Európai Unió védelmi együttműködését is. Egy megbízható szövetséges aktívabb támogatása, vagy egy zártabb európai műholdas hálózat között választani pedig nem egyszerű döntés.

BSZK Felvételi infóest

0

Úgy érzed többre vagy hivatott, mint csak a kötelezőket teljesítő hallgatók?
Érdeklődsz a társadalomtudományok, ezen belül a biztonságpolitika iránt?
Hallottál már a Biztonságpolitikai Szakkollégiumról?
Jelentkeznél, de még mindig vannak megválaszolatlan kérdéseid?
Tudni szeretnéd milyen előnyökkel és kötelezettségekkel jár egy szakkollégiumi tagság?
Érdekel a felvételi eljárás?

Van egy jó hírünk számodra! 

2018. szeptember 26-án, szerdán 17:00-kor kerül megrendezésre a Biztonságpolitikai Szakkollégium Felvételi infóestje a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (Ludovika Főépület, 1. előadó), ahol garantáltan minden kérdésedre választ kapsz.
Az eseményen vendégünk lesz Dr. Kaló József, a BSZK elnöke és Dr. habil. Jobbágy Zoltán ezredes úr.

Az infóestre minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

Jelezzetek vissza Facebook-eseményünkre is, hogy ne maradjatok le semmiről!

Az infóest kötetlenebb formában a ToBORzás 2.0 eseményünkkkel folytatódik. Bővebb információk hamarosan!

Kiemelt témák

3,127KövetőTetszik