Október 10-én a szakkollégium tagjai ellátogattak Bécsbe, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Állandó Képviseletére, ahol lehetőségük volt betekinteni a szervezet működésébe. A csapatot Dr. Szatmári László ezredes, Magyarország Állandó EBESZ Képviseletén belüli Katonai Képviselet vezetője fogadta és vezette körbe.
A látogatás során előadások keretében szerezhettünk ismereteket a szervezetről. Az első előadást az EBESZ Titkárságának munkatársa tartotta a szervezet létrejöttének történetéről, céljairól és alapvető értékeiről. Ezt követően beülhettünk a Biztonsági Együttműködés Fórumára, ahol megtapasztalhattuk, hogyan zajlik egy ilyen heti rendszerességgel tartott ülés. Szerencsénk volt hallani Kim Jaameri altábornagyot, a Finn Vezérkar tisztjének felszólalását, aki ismertette a finn katonai doktrína átalakulását; hallhattuk továbbá Dr. Aleksandr Serzhantov vezérőrnagyot, az Oroszországi Föderáció Vezérkarának tisztjét, aki az új orosz biztonsági stratégiáról beszélt; végül Jonas Lind alezredes, a Svéd Hadsereg tisztje szólalt fel, aki a Svéd Hadsereg Katonai Stratégiai Doktrínáját mutatta be. Külön megtiszteltetés volt, hogy az ülés elején köszöntötték a Biztonságpolitikai Szakkollégium tagjait is mint jelenlévő vendégeket.
A Fórum ülésén tett látogatás után a TNTD (Transnational Threats Department) munkatársa adott elő a transznacionális fenyegetések kezeléséről. Az utolsó előadást már a bécsi magyar nagykövetségen hallgathattuk végig, ahol Dr. Szatmári László ezredes a Katonai Képviselet munkáját ismertette velünk.
Dús Pongrác többek között az önálló hadsereg nélküli európai államokat, így Adorrát, a Vatikánt, és a néhol humoros történelmű Liechtensteint mutatta be. A hallgatóság megtudhatta, hogy Costa Rica az 1948-as polgárháború óta alkotmányosan tiltja magának a hadseregállítást, és büszkék békés természetükre, kedvező bűnözési statisztikáikra. Ezen kívül megismerkedhettünk a Regionális Biztonsági Rendszer működésével, amely a Karib-térség dél-keleti szigetországait fogja össze, valamint az Egyesült Államokkal szabad társulási egyezményben álló csendes-óceáni államok jelentőségével. Az előadás történeti áttekintéssel indult, és a jövőbeni kilátásokkal zárult, így adva teljes képet a témáról.
Szabó Orsolya Réka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem harmadéves hallgatója „Hadsereg és az állam viszonya demokratikus rendszerekben” című előadásában olyan kérdéseket járt körbe, mint például mi a hadsereg célja a XXI. században vagy hogyan érvényesül a civil kontroll. Először a háború fogalmát tisztázta Clausewitz definíciójával; a háború és a politikum kapcsolatát mutatta be általa, miszerint a politikum adja a célt, a háború csak eszköz. Ezután a decentralizált vezetésről és a legfontosabb szereplők feladatáról beszélt: az Országgyűléséről és a köztársasági elnökéről. A civil kontroll kérdésében a már említett aktorokon kívül a kormány rendelkezik fontos szerepkörrel, és kiemelte az előadó, hogy ezáltál látszik, hogy polgári felsővezetés irányítja a Magyar Honvédséget. Ezután a legitimációs háttér mellett szó volt még feladatkörökről: a missziós tevékenység azért jelentőségteljes, mert így a nemzetközi közösségben presztizst és súlyt szerezhet magának Magyarország.
Az előadás során elsőként a mesterséges intelligenciáról mint tudományterületről és fogalomról volt szó. Az előadás idejére összeállított munkadefiníció darabokra szedése és elemzése után szó esett a mesterséges intelligencia fejlesztések mai állásáról. Ezt követően az előadó végigtekintette az MI alkalmazási lehetőségét a katonai szférában. A területek közül az autonóm fegyverrendszerekről volt mélyebb bemutató, ez adta az előadás magját. Az autonóm fegyverek működési elveinek és módjainak áttekintése után szó esett az alkalmazó és fejlesztő országok soráról. A különböző fejlesztések bemutatása során a Patriot légvédelmi rakétarendszer 2003-as iraki háború során tapasztalt hibás működése volt a legjobban kiemelve. Majd pedig a korábban említett veszélyek kerültek összegyűjtésre, és az autonóm fegyverrendszerek fejlesztésének betiltásáért folytatott kampány bemutatásával ért véget a prezentáció.
Az előadás első felében ismertetésre kerültek a kiberteret érintő alapfogalmak. Ezt követően a résztvevők megismerhették az internet történetét, majd a különböző malwerek ? vírusok, számítógépes férgek, adwarek, kémprogramok, zsarolóprogramok, rootkitek ? jellemzői következtek.
Lendvai Tünde Észak-Korea ? útban a legitim állam felé című előadásában bemutatta a Koreai-félsziget eseményeit a válsághelyzet kialakulásától a két országrész közti enyhülési folyamaton át napjainkig. Alaptézisként egy olyan narratíva mentén ismertette Phenjan háborús retorikájának sajátosságait, amely egy konfliktusfokozási technikán alapszik, vagyis minél súlyosabb a katonai fenyegetettség, annál magasabb szintű fórumon tárgyalják a két Korea helyzetét. Ezzel a diplomáciai manőverrel, illetve a térség nagyhatalmainak geostratégiai és politikai érdekellentéteit kihasználva érte el a Kim-rezsim, hogy az Egyesült Államok tárgyaljon vele. Ennél fogva a nukleáris és rakétaprogram egy eszköz volt a nemzetközi elismertség kivívására (legitim államként való elismerés), valamint Kim Dzsong Un hatalmának megszilárdítására. A résztvevők a legitimitás kérdésének miértjeire is választ kaptak Észak-Korea történelme, a hivatalos ideológiája, a dzsúcse, valamint a társadalom tagozódását meghatározó szongbun rendszer bemutatásával.
Az előadó a Kínai Népköztársaság területén élő kisebbségek helyzetét mutatta be napjainkig. Az előadás egy általános ismertetővel kezdődött, ahol a részt vevők megismerkedtek pár általános számadattal és néhány érdekességgel a térséggel kapcsolatban. Ezt egy történelmi áttekintő követte, ahol Kína történelmét hallgathatták meg pár perc alatt, a Csing-dinasztia hatalomra kerülésétől napjainkig.
Az előadás apropóját az adta, hogy június 17-én a macedón és görög fél aláírta a görög?macedón névvita lezárásáról szóló egyezményt, melynek értelmében Macedóniát Észak-Macedóniára nevezik át. A névvita történelmi előzményeinek az áttekintése után az előadás kitért a macedón identitás megszületésének a körülményeire, hogyan szilárdult meg a második délszláv államban, illetve szó esett a macedón-makedón kontinuitás elméletről is. Körbejártuk a névvita macedón és görög oldalát is, megnéztük, Görögország milyen módokon jelezte 1991 ? a független macedón állam kikiáltása ? óta, hogy nem fogadja el az ország alkotmányos nevét: így szó esett Macedónia euroatlanti integrációjáról is, melyet eddig a görög fél blokkolt. Végül megnéztük, milyen eredmények várhatóak a múlt vasárnap szeptember 30-án tartott macedón népszavazáson, mely a névvita lezárásának egy fontos lépése ? egy sikeres referendum után kerülhet sor a macedón állam átnevezésére alkotmánymódosítással, illetve a görög parlament is csak ezután fogja ratifikálni a névvita lezárásáról szóló egyezményt.
Az előadó bevezetésben felvázolta a 21. századi katonai műveletek átalakulásának folyamatát, ahol kitért arra, miért is fontos a civil környezettel foglalkoznunk. Ezután részletesen bemutatásra kerültek a civil környezet különböző szegmensei és a közöttük lévő kapcsolatok, hiszen a civil kapcsolatok ápolása, a lakosság igényeinek figyelembe vétele emberibb összképet alakít ki a jelenlévő nemzetközi katonai erőkről. Az előadás során áttekintettük a civil-katonai együttműködési (CIMIC) és a lélektani műveleti (PSYOPS) képességeket is majd, a gyakorlati példa során az afganisztáni PRT CIMIC és PSYOPS projektek kerültek bemutatásra.
Elsődleges célja az volt a prezentációnak, hogy átfogó képet adjon a jelenlegi anarchikus líbiai belpolitikai helyzetről. Az észak-afrikai ország aktuális belpolitika eseményeinek mélyebb megértése érdekében az előadó az ismertetőjét három részre osztva szemléltette Kaddáfi bukásától napjainkig terjedő történéseket. A bemutató első részében összefoglalásra kerültek a 2012-2014 közötti időszak azon eseményei ? egyre rosszabb biztonsági helyzet, a szekuláris és iszlamista pártok közötti mélyülő ellentét ?, amelyek elevezettek az második polgárháború kirobbanásához. Ezt követően az előadásban ismertetésre kerültek a második polgárháborút 2015 decemberében lezáró szkiratii megállapodás (Líbiai Politikai Megállapodás) által Líbia számára kialakított új politikai rendszer legfontosabb elemei. Az előadás utolsó részében az előadó kitért a Líbiai Politikai Megállapodás által kialakított rendszer napjainkig tartó válságára, illetve zárásképpen megpróbált több lehetséges alternatívát felvázolni az év végén tartandó választások következményeivel kapcsolatban.
A következő estébe nyúló előadást a Honvéd Vezérkar Haderőtervezési Csoportfőnökségtől Szabó Albert volt Biztonságpolitikai Szakkollégista tartotta. Az előadás címe a Military use of Artificial Intelligence ? Competition among great powers to gain superiority in the field of Artificial Intelligence címet viselte, mely az alábbi 
Előadása során Edl András röviden ismertette a kínai űrprogram történeti hátterét, annak kapcsolatát a nukleáris fegyverekkel és a kínai belpolitikai harcokkal. Felvázolta milyen szemléletbeli változások történtek, illetve milyen kihívásokkal kellett szembesülniük az évek során. Ezt követően számba vette a politikai hátteret kiemelve annak következetes, támogató jellegét. Ebbe a keretbe ágyazva került bemutatásra az egyre bővülő földi infrastruktúra ? beleértve a külföldi támaszpontok hálózatát is ? illetve a tudományos háttér. Ezt követően az előadó röviden ismertette az eddigi eredményeket, és az alkalmazott eszközöket. A rakétatípusok, űrjárművek és űrállomások típusai, főbb paraméterei, használata mellett, megvilágította miként segítik elő kínai globális törekvéseit. Végezetül Kína jövőbeli terveiről és úttörőnek számító tudományos kutatásairól értesülhetett a hallgatóság.
A rövid történelmi áttekintőt követően az atya kifejtette, hogy a Szíriában kirobbant háborút vallási konfliktusként próbálták katalizálni a szunniták és a síiták közötti ellentétre építve. Szíriában azonban, ahol egy alavita (síita) kisebbséghez tartó réteg irányítja a szunnita többséget, az ilyen és ehhez hasonló próbálkozások eredménytelennek bizonyultak. Dr. Ghoneim szerint ez is azt bizonyítja, hogy a vallásilag sokszínű Szíriában a különböző felekezetek békében élnek egymással. A válság hátterében szerinte nagyhatalmi érdekek lapulnak meg, és Szíria az Egyesült Államok és Oroszország közötti gazdasági háború színterévé vált, mely elsősorban a civil lakosságot sújtja. Kiemelte, hogy a legfőbb probléma a háború következtében kialakult instabil gazdasági állapot és a kilátástalan pénzügyi helyzet.
