A ?Fojtópontok és geopolitika? című műhelyest ? a Biztonságpolitikai Szakkollégium Geopolitika Műhelyének szervezésében ? 2019. május 14-én került megrendezésre. Az este folyamán összesen hat előadó elemzését hallgathattuk meg, amelyeket az előadók már korábban a BSZK weboldalán is publikáltak. A műhely vezetője, Dr. Remek Éva nyitotta meg a műhelyestet, beszédében köszöntötte az előadókat és résztvevőket. Ezt követően elkezdődött az első szekció.
A Panama-csatorna történetéről, geostratégiai helyzetéről és a tervezett Nicaragua-csatornáról az első előadó, Berkes Rudolf beszélt. Előadásában rávilágított a Panama-csatorna jelentőségére a világkereskedelemben és a nyugati hemiszféra számára. Emellett Rudolf a csatorna jövőbeli, esetleges vetélytársát, a Nicaragua-csatornát is bemutatta. A csatorna megépítésének a terve a nicaraguai kormány és egy kínai cég összefogásával született meg, melynek eredményeként az építési és működtetési koncesszió 50 évre szól. A tervezett csatorna nagy károkat okozna a környezetben, a Panama-csatorna hosszának pedig körülbelül háromszorosát tenné ki, így megépítése rendkívül költséges lenne. Ennek ellenére Nicaragua kormánya teljes mértékben támogatja az építkezést ? ami még nem kezdődött el.
A második előadó, Fodor Márk Joszipovics a Skagerrák- és Kattegat-szorosokról, valamint a Kiel-csatornáról tartott átfogó ismertetőt. Kifejtette jelentőségüket a történelem során és napjainkban, mely nemcsak Európa gazdaságát érinti nagyban, hanem annak biztonságát is. A két szoros ugyanis az egyetlen természetes útvonal, mely az Északi-tengert és a Balti-tengert köti össze. Emellett a mesterségesen épített Kiel-csatorna pedig lerövidíti ezt az útvonalat, mert azt Dánia megkerülése nélkül lehet megtenni. Napjainkban az Oroszország és a NATO között kialakult feszültség miatt felértékelődött a szorosok jelentősége.
Szilágyi Laura a Bering-szoros és az Északi-tenger lehetőségeiről tartott előadást a klímaváltozást és az azzal járó következményeket figyelembe véve. Ebben többek közt kitért az arktiszi jég alatt rejlő nyersanyaglelőhelyekere és a tengeren futó potenciális hajózási útvonalakra. Külön figyelmet szentelt a kínai és orosz ambícióknak, bemutatta a két ország régiót érintő törekvéseit. Előadásával az első szekció véget ért.
A második szekciót Ustea Dóra indította, aki a Szuezi-csatorna és a Bab el-Mandeb-szoros gazdasági és geopolitikai jelentőségeit emelte ki előadásában. Kifejtette, hogy a csatorna olyan hatalmat biztosít Egyiptomnak, mellyel a környező országokat is befolyásolhatja, például Izraelt, aki ezért Kínával összefogva a csatorna megkerülésével kapcsolatos Red-Med projekten dolgozik. A két fojtópont jelentőségét növeli az itt folyó kőolajszállítás, amit azonban a régió instabilitása veszélyeztet. Megtudhattuk, hogy a jemeni polgárháború, a szomáliai kalózkodás és a terrorizmus mind fenyegetik a zavartalan vízi kereskedelmet.
A következő előadó Ármás Julianna volt, aki a Hormuzi-szoros jelentőségeiről beszélt mind a gazdaság, mind a regionális vetélkedés vetületében. Az Omán és Irán között elhelyezkedő fojtópont a kőolajszállítás szempontjából a világ legforgalmasabb útvonala, ennek ellenőrzése teljes mértékben Irán kezében van. A továbbiakban beszámolt arról, hogy az USA és Irán eltávolodása és kapcsolatának folyamatos romlása biztonsági szempontból rendkívül veszélyes helyzetet is eredményezhet a jövőben.
A műhelyestet Petróczki Márk előadása zárta, mely a Malaka-szorosról, a Thai-csatorna lehetőségeiről és ezek geopolitikai harcáról szólt. Előadása során megtudhattuk, hogy a szorosnak rendkívüli jelentősége van az olajkereskedelemben, hiszen a kelet-ázsiai gazdaságok afrikai, közel-keleti és európai vízi kereskedelme nagyrészt ezen az útvonalon keresztül zajlik. A Malaka-szoros kihívójának számít a Thai-csatorna, amelynek megépülése leginkább Kína érdekeit szolgálná. Rövidebb és szélesebb is lenne, mint a szoros, valamint lerövidítené a mai útvonalat, azonban Thaiföldön a szeparatizmus veszélye áll fenn a leendő csatornától délre, így komoly, vallási jellegű, belső feszültségeket okozna a megépítése.
A műhelyest tanulsága, hogy a bemutatott fojtópontokon túl további pontokat érdemes feltárni, kiterjesztve a kutatást például a Déli-sark, illetve a déli félteke közismertséget hiányoló térségeire is.
Írta: Ustea Dóra
Képek: Petróczki Márk
