Főoldal Általános A Szuezi-csatorna és a Bab el-Mandeb-szoros gazdasági és katonai jelentősége

A Szuezi-csatorna és a Bab el-Mandeb-szoros gazdasági és katonai jelentősége

Írta
359
0
Megosztás

„Stratégiai pontok, fojtópontok” sorozat

A Biztonságpolitikai Szakkollégium Geopolitika Műhelye cikksorozatot indít, melynek célja, hogy a tagok önfejlesztés keretében rövid ismertető elemzéseket készítsenek a világ területén található stratégiai jelentőségű földrajzi pontokról.

A Szuezi-csatorna a vízi kereskedelem legfontosabb központjának számít a Közel-Kelet számára, hiszen összeköti a Földközi-tengert az Indiai-óceánnal. Ezzel rendkívül hosszú utat és hatalmas pénzösszegeket spórol meg a csatornát használó országoknak. A szállítás a csatornát követően a Bab el-Mandeb-szoroson keresztül folytatódik, azonban a csatorna és a szoros nemcsak gazdasági és kereskedelmi, hanem geopolitikai, katonai, stratégiai szempontból is lényeges.

A Szuezi-csatorna és a Bab el-Mandeb-szoros földrajzi elhelyezkedése

A Szuezi-csatorna a Sínai-félsziget nyugati részén található, összeköti a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel. Építése 1859-ben kezdődött és tíz éven át tartott, legutóbb 2015-ben bővítették és tették kétirányúvá. Hossza 193 km, maximális mélysége 24 m, átlagos szélessége pedig 205 m. A csatorna a legrövidebb vízi útvonal az Atlanti-óceán és az Indiai-óceán között.

A Szuezi-csatorna. Forrás: Patrick Kingsley/The Guardian

A Bab el-Mandeb egy tengerszoros, mely összeköti az Indiai-óceánt és a Vörös-tengert, elválasztja Afrikát és az Arab-félszigetet. Arab nevének jelentése a “siralom kapuja”, amely veszélyes hajózhatóságára utal, ennek ellenére azonban ma is rendkívül forgalmas nemzetközi olajszállítási útvonal. Az itt áthaladó hajók szállítmánya Európába és az Egyesült Államokba jut el, így az egyik legfontosabb tengeri útvonalnak számít. Szélessége átlagosan körülbelül 30 kilométer, ezért könnyű célpontot jelenthetnek a rajta áthaladó hajók.

A Bab el-Mandeb-szoros. Forrás: Keith Kohl/Energy and Capital

Az 1950-es évektől kezdődően a csatorna forgalma nagyban megváltozott, amely a Perzsa-öbölből nyert nyersanyagokból készült olaj- és petróleumtermékek növekvő szállításának volt köszönhető. Ennek hatására a következő évtizedekben olajszállító tankerek jelentek meg. Az olajkereskedelem növekedésével a tankerek mérete is nőtt, olyannyira, hogy azok a Szuezi-csatornán már nem tudtak közlekedni, emiatt többször is bővítették a csatorna szélességét.

A gazdasági vonatkozások

A Szuezi-csatorna jelentősége többek közt abban rejlik, hogy a világ vízi kereskedelmének 8%-a itt zajlik, az ebből származó adók pedig nagy bevételt jelentenek Egyiptom számára. Nemcsak az arab országok részesülnek a gazdasági lehetőségekből, hanem például India és az USA is.

Forrás: Suez Canal Authority

A Bab el-Mandeb-szoroson keresztül naponta megközelítőleg 4,7 millió hordónyi olaj halad át. Mindemellett Egyiptom számára a folyékony gázimport miatt, Szaúd-Arábiának, az Egyesült Arab Emírségeknek és Katarnak pedig a kulcsfontosságú útvonal miatt fontos, amely elvezet a SUMED (Suez-Mediterranean) olajvezetékhez. Ez a szárazföldi olajvezeték átszeli Egyiptomot, a csatornától Alexandriáig tart.

A geopolitikai vonatkozások

A Szuezi-csatorna gazdasági szerepe mellett, földrajzi elhelyezkedése miatt, olyan stratégiai eszközt is jelent Egyiptomnak, mellyel befolyásolhatja a környező országok politikai lehetőségeit és döntéseit. A csatorna lezárásával az ország például Izraelre is nagy hatást tud kifejteni. Emiatt az útvonal alternatívájaként jelent meg 2014-ben a ,,Red-Med” projekt, Izrael és Kína összefogásával. A tervezett vasútvonal Izraelen haladna keresztül Eilattól Haifáig, ahová az Akabai-öblön keresztül lehet eljutni. Ezáltal az Afrikával való kereskedelem könnyebbé válhat, azonban a Szuezi-csatorna nagymértékben veszítene geopolitikai jelentőségéből.

Ugyanakkor Kína folyamatosan befektet Egyiptomban is, ezzel erősítve a két ország közötti kapcsolatot. Kína a térségben a legtöbb arab országgal jó viszonyt ápol.

A Red-Med projekt terve. Forrás: Andrew Korybko/orientalview.org

Egyiptom a csatornának, és ezáltal a geopolitikai hatalmának köszönhetően az USA-tól is folyamatosan pénzbeli és katonai támogatásban részesül. Az Egyesült Államok számára rendkívüli jelentőséggel bír a terület, katonai jelenléte a Szuezi-csatornán állandó és meghatározó.

A Bab el-Mandeb-szorost geopolitikában és világkereskedelemben elfoglalt pozíciója miatt több ország is próbálja befolyása alá vonni. Többek közt az USA, Kína, Japán, Németország és Szaúd-Arábia is megjelent katonailag, ráadásul Dzsibutiban található az USA egyik afrikai katonai bázisa. Emellett Dzsibutinak Kína is hatalmas összegű támogatásokat nyújt. Kína jelenléte a Bab el-Mandeb-tengerszorosnál igen aggasztó az amerikaiak számára. A jelenlegi jemeni elnök, Abd Rabbuh Mansur szerint, “aki a kezében tartja a Bab el-Mandeb- és Hormuzi-szorost, annak nincs szüksége atombombára.”

Veszélyek

A régió hatalmi egyensúlyának megbomlása és a szoros esetleges blokádja nemcsak világgazdasági hatással (olajár-növekedés), hanem komplex politikai következményekkel is járhat, akár az USA és Kína is beavatkozhat annak érdekében, hogy stabilizálják és biztosítsák a világ olajellátását és az olaj stabil árát.

Jemen és Dzsibuti között elhelyezkedve, a szorost olyan veszélyek fenyegetik, melyek akadályozhatják a kereskedelmet. Egyrészt a véget nem érő konfliktus Jemenben a húti felkelők és a Hadi vezette erők között, másrészt a közeli Szomáliában is gyakorivá vált terrorizmus és kalózkodás. Ebben a feszült politikai helyzetben támadtak meg az Iránnal szövetséges húti felkelők 2018 júliusában két tankhajót, mely azt eredményezte, hogy Szaúd-Arábia átmenetileg felfüggesztette az olajszállítást. Még ugyanazon év augusztusában visszavonták a felfüggesztést a szorosban, ez azonban nem jelenti azt, hogy a vízi járműveket nem veszélyezteti tovább a kialakult politikai helyzet és a terrorizmus. Sőt, a régió egyre inkább destabilizáltnak tűnik: a felkelők a szoros közelében 2018-ban számos alkalommal rakétatámadásokat intéztek szaúdi és amerikai vízi járművek ellen. Irán szerepe sem elhanyagolható a konfliktusban, hiszen a húti sikerek esetén hatalmukat kiterjeszthetik a szorosra. A siíta lázadók és a kormányerők között 2014-ben kezdődtek a vallási ellentéten alapuló összecsapások, mely később polgárháborúvá alakult.

A húti csapatok és a kormány erői Jemenben. Forrás: IHS Conflict Monitor 2019 March

Megoldás(?)

Tényként kezelhető, hogy a Bab el-Mandeb-szorosnál zajló kereskedelmet folyamatosan veszélyeztetik olyan jelenségek, amelyek megoldása még egy jó ideig nem látható. A lehetséges alternatívák közé tartozik a kalózoktól és támadásoktól tartó kereskedőknek más útvonal keresése is. Az egyetlen lehetőség Afrika megkerülése lenne, ez azonban egy hatalmas kerülőt jelentene, ami gazdaságilag nem éri meg.

Reális megoldásként jöhet szóba tehát a Bab el-Mandeb-szoros közelében kialakult fegyveres konfliktusok és a szomáliai kalózkodás megállítása. A jemeni béke elérése és a kalózok megfékezése csak nemzetközi felügyelet alatt történhet meg. Figyelembe véve azonban, hogy sem Szaúd-Arábia, sem Irán nem fogják feladni geopolitikai ambícióikat, a nemzetközi közösség fellépése nélkül a megoldás, azaz a polgárháború befejezése Jemenben, nem lesz könnyű feladat.

Írta: Ustea Dóra