Ismét aktuális témát feldolgozó előadást hallhattunk a Biztonságpolitikai Szakkollégium jóvoltából március 19-én, hétfőn, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A helyszín hagyományosan az Egyetemi Központi Könyvtár alagsori terme, a Tudós Kávézó volt.
A téma, amely igencsak megosztja a közvéleményt, az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement – Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás) szerződése volt, melyet 2012. január 26-án Magyarország is aláírt.
Az előadás színvonalát Dr. Lattmann Tamás jogász, az NKE és az ELTE oktatója, valamint az iskola katonai komponensét képviselő Prof. dr. Kovács László mk. alezredes úr biztosította.
Elsőként Kovács alezredes úr hívta fel a figyelmet a szellemi tulajdon védelmének fontosságára, a szerzői jogok tiszteletben tartására.
Előadásában többször kiemelte, hogy a lopás ugyanúgy bűntett a virtuális térben, mint a valóságban. A különféle torrent oldalak használatának veszélyeit is hangsúlyozta, hiszen az így megszerzett tartalmak másolásával egyszerre megosztás és visszatöltés is történik, ami már bűncselekménynek minősül.
Előadásában említést tett egy készülő új technológiáról, amely lehetővé tenné az európai szintű blokkolást, hogy illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá egyes tartalmakhoz.
?Exitus ACTA probat?, azaz ?A vég igazolja a tettet.? Ezzel az Ovidius idézettel kezdte beszámolóját Dr. Lattmann Tamás. Véleményét ez az egy mondat maradéktalanul visszatükrözte, hiszen az ACTA megvalósulása utána fog csak kiderülni, mennyire működőképes az a valóságban.
Lattmann tanár úr a szerződés nemzetköziségére irányította a figyelmet, arra, hogy az, az Európai Unió esetében csak minden tagállam beleegyezésével valósítható meg, az Európai Parlament jóváhagyásával. Érdemes megnézni, hogy többek között Párizsban, Münchenben, Szófiában, Budapesten is felvonultak az ACTA-t ellenzők. A tömeg pedig, mint tudjuk, mindig nagy befolyással van a politikára.
Lattmann Tamás ugyanakkor nem győzte hangsúlyozni, hogy a nemzetközi szerződések mindig rugalmasan értelmezhetőek, sőt, akár jogszabály módosítás sem elképzelhetetlen. Azt, hogy a tárgyalások zárt ajtók mögött bonyolódtak le, nem kellene kritikával illetni, hiszen a nemzetközi szerződéseket a megállapodást létrehozni kívánó felek sosem nyíltan hozzák meg.
Sokan az internet szabadságát féltik, főként az otthoni felhasználók. A keresőoldalak és az alapjában megosztással üzemelő weboldalak is bajt sejtenek. Többek között azért olyan vészjóslóak a vélemények az ACTA-ról, mert abban az információszabadság korlátozása érezhető.
Az elhangzott előadások alaposan körüljárták az új szerződést, ám a kérdés továbbra is nyitva maradt: Vajon mennyire fog beválni az ACTA, ha egyáltalán megvalósul?
Az utolsó 20 percben a hallgatóság is bekapcsolódhatott a témába, feltehették kérdéseiket, megoszthatták véleményüket ? ez esetben blokkolás nélkül.
Bokros Tünde Ibolya
