Az első előadó, Gazdik tanár úr röviden összefoglalta a Tunéziában történteket, majd az egyiptomi eseményeket részletezte. Elmondta, hogy a tárgyalt országokban régóta hatalmon levő elit korlátozza a szólásszabadságot és az emberi jogokat, ezért követelték a tömegek az új választások kiírását. A megmozdulások másik fontos oka a 2008-ban kitört gazdasági világválság, mely az arab országokat is sújtotta. A gazdasági fejlődés csökkent, nőtt a munkanélküliség és az élelmiszerek ára, tovább növelve ezzel a szegény országokban az elégedetlenséget a vezetőkkel szemben.

Mindkét szakértő kiemelte az internet fontosságát, hiszen az összes megmozdulás a közösségi oldalakon és blogokon szerveződött, közös vonásuk továbbá, hogy nincs meghatározott vezetőjük.

Az előadó Egyiptommal kapcsolatban elmondta, hogy a most megbukott rendszer megalapítója Nasszer volt, az őt követő Anvar Szadat és a most lemondott Mubarak csak apróbb változtatásokat hajtottak végre. Az országban 1957-től folyamatosan szükségállapot van, ami lehetővé tette a cenzúra bevezetését és a politikai ellenlábasok bebörtönzését. Választások ugyan vannak, de a szavazatok manipulálásával a kormányzó párt van többségben a parlamentben, illetve az elnököt mindig újra lehet választani, ezért volt lehetséges, hogy Mubarak már 10 éve volt hatalmon.

A délután következő előadójaként Dr. N. Rózsa Erzsébet tanárnő beszélt a líbiai konfliktusról és annak hátteréről. Elmondta, hogy Líbiában még meghatározó a törzsi társadalom és ezen felül is az ország három egymástól elkülönülten fejlődő régióból áll. A lázadások a keleti Kireneika tartományban a leghevesebbek, ugyanakkor a jóval népesebb nyugati Tripolitániában ugyancsak felkeltek Kadhafi ellen. A Tripoli központú Tripolitánia hagyományosan az ország vezetője mellett állt, így rendkívül meglepő volt, amikor itt is fellázadtak, hogy megdöntsék uralmát.

Számtalan érdekes, a sajtóban ritkán megjelenő információt osztott meg a tanárnő a hallgatósággal, például, hogy Kadhafi hivatalosan nem rendelkezik állami tisztséggel, ezért mondhatta azt a felkelőknek, akik a lemondását követelték, hogy nincs is miről lemondania! Szót ejtett a vezetőnek az évek során történő megnyilvánulásairól, többek között a pánarab törekvéséről, melynek okán szinte az összes arab állammal egyesíteni akarta országát.

A közel kétórás előadói délutánon két neves szakember véleményét hallhattuk az eseményekről, melynek segítségével az ezekben az országokban zajló történések okait és hátterét minden bizonnyal sikerült világosabbá tenni a hallgatóságban.