A Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) Civil-katonai kapcsolatok szakosztálya és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, immáron a harmadik alkalommal rendezte meg közös konferenciáját, melynek keretében a kultúrantropológia és a hadtudomány kapcsolata került bemutatásra. A május 31-i kezdeményezéshez csatlakozott a Miskolci Egyetem BTK Kulturális és Vizuális Antropológia Intézete, a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság, valamint a Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ (MH CKELMK).
A rendezvényt Kolossa Sándor ny. alezredes nyitotta meg, az MHTT Civil-katonai kapcsolatok szakosztályának elnökhelyettese, majd Dr. Boldizsár Gábor ezredes a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja fejezte ki reményét, hogy a konferencia ismételt életre hívása tovább erősíti majd a két tudomány közti kapcsolatot. Hasonlóképp köszöntötte a résztvevőket Dr. A. Gergely András, a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság elnöke, Dr. Kotics József, a Miskolci Egyetem BTK Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézet igazgatója, Dr. Nagy László ny. ezredes a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke, továbbá Szilágyi Csaba ezredes, a Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ parancsnoka.
A Magyar Honvédség szövetségi kötelezettségei révén számos nemzetközi műveletben vesz részt, melyek sikerességét meghatározza a korszerű irányvonalakhoz való felzárkózás képessége. A társadalomtudományok megjelenése és alkalmazása a katonai műveletekben egyre erősödő igényként jellemezhető. Mára a katonák külföldi szolgálatra való felkészítésének elengedhetetlen részét képezi a kulturális antropológia, más társadalmak, kultúrák megismerésének módszerei.
Az első két előadás a kulturális antropológia elméletéről, tudományának ismertetéséről szólt. Dr. A. Gergely András és Dr. Kotics József elődadásaiban a kulturális- és katonai antropológia alapfogalmaira, a terepen való alkalmazhatóságra tért ki. Az antropológia tudományának szemüvegén keresztül próbálták bemutatni a társadalmon belül húzódó konfliktusok, az etnopolitikai konfliktusok kezelésének lehetséges módszereit.
A folytatásban a MH CKELMK civil antropológus szakértője ismertette, hogyan állhat ez a tudomány a haderő szolgálatába. A felkészítés alkalmával a hazai háttértámogatás részeként (a gyűjtött adatok elemzésével) valósul meg az együttműködés. Kiemelt problémaként jelölte meg a harmadik alkalmazási lehetőséget, a terepen való információgyűjtés nehézségét. Ennek kivitelezése a romló biztonságú műveleti területeken nem megoldható. A jövőre tekintettel pedig a kultúrantropológia oktatásba való beemelésének szükségességét hangoztatta, melyre Dr. Boldizsár Gábor az NKE-HHK dékánja azonnal reagált.
Az amerikai Human Terrain System elnevezésű rendszert Sztankai Krisztián sz. főhadnagy ismertette. Ez az amerikai hadsereg kulturális-és társadalmi környezetelemző szakfeladatot ellátó szakállomány tevékenységét takarja. Az itt megállapított eredményeket már évtizedek óta használják a katonai műveletek tervezésekor. Előadását Gerald Templar szavaival zárta: ?Nem az a megoldás, hogy több csapatot küldünk a harcmezőre, hanem a szív és az elme megnyerése.?
Hetzmann Diána főhadnagy, ugyancsak a MH CKELMK munkatársa, előadásában a CIMIC műveletekben megjelenő kultúrantropológia hasznosságáról beszélt. Ő maga Afganisztánt és Koszovót is megjárta, így saját tapasztalataiból merített. Hangsúlyozta, hogy a helyi kultúra ismerete minden CIMIC és PSYOPS művelt alappillére. A kulturális érzékenység, kulturális tudatosság olyan képességek, melyeket minden külszolgálatot teljesítő katonának el kell sajátítania.
Rózsa Tibor az MH ÖHP Civil-katonai Kapcsolatok Főnökség főnöke kifejezetten a válságkezelő műveletekkel kapcsolatban emelte ki a kulturális tudatosság fontosságát. A katonai műveletekben, ahol a helyi lakossággal és jelen lévő szervezetekkel való jó együttműködés a siker alapfeltétele, elengedhetetlen ennek az empirikus tudománynak az ismerete. ?A kulturális tudatosság és ismeretek szerves részét kell, hogy képezze a képességfejlesztés, az oktatás, a kiképzés és a gyakorlatok rendszere a Szövetségen belül és kívül egyaránt.?- hangoztatta a NATO stratégiai szintű konzultációjára térve.
A harci körülmények között is szükség van a kultúrantropológia által nyújtott ismertekre. Erről Molnár Zsolt ezredes számolt be afganisztáni tapasztalatai után, ahol az Afgán Nemzeti Hadsereg kiképzésében vett részt. Mint mondta, adott esetben ?vállt-vállnak vetve?, kell harcolniuk, így a kölcsönös bizalom kiépítése elengedhetetlen, a bizalom pedig csak a másik kultúrájának ismeretén, és annak tiszteletén alapulhat. A kulturális antropológia ismerete végső soron megmentheti a katonák életét.
A sort Dr. Boldizsár Gábor ezredes folytatta, aki a koszovói LMT műveletek esetében világított rá a tudomány hasznosságára. ?Néha az ellenséget nem látjuk? ? mondta, ezért szükséges a civil környezet elemzése, a konfliktusok mögött húzódó okok feltárása.
A jövőbeni afrikai missziós szerepvállalásról és a kultúrantropológusok feladatairól Besenyő János, Afrikát megjárt őrnagy számolt be.
Dr. Kotics József záróbeszédében a konferenciát egy folyamat újabb állomásának nyilvánította, s a továbbiakban hasonló témájú rendezvények megtartását szorgalmazta.
Az előadások valóban bizonyították, hogy a kulturális antropológiának helye, szerepe van a hadi tevékenységekben, beépítése a Magyar Honvédség képességeibe mindenképpen időszerű és hasznos lenne. A műveleti területen a katona számára eszköz az adott kultúra, a helyi szokások ismerete, melyek birtokában képes a siker biztosítása céljából pozitív képet kialakítani a lakosság körében, mely végső soron a környezet biztonságát alapozza meg.
Bokros Tünde Ibolya