A NATO kibervédelmi kiválósági központja (NATO Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence) felkérésére hazai szakértők elkészítették a magyar kibervédelmi rendszer bemutatását. A központ által koordinált projektben minden tagállam elkészíti a saját rendszerének leírását, folyamatosan publikálva a szervezet vonatkozó aloldalán.

A dokumentum végigveszi az elmúlt időszak változásait, mind jogszabályi, mind szervezeti változások tekintetében. Végeredményben látható, hogy a jogszabályi és stratégiai környezet immáron teljes, példának okáért hazánk Nemzeti Biztonsági Stratégiájában és Nemzeti Katonai Stratégiájában egyaránt hangsúlyosan megjelenik a kibervédelem kérdése. Ezekhez kapcsolódóan elfogadásra került a Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégia, amely tovább bontja és priorizálja az elvégzendő feladatokat. A kritikus (magyar terminológiában: létfontosságú) infrastruktúrák védelméről rendelkező jogszabály és az „infotörvényként / kibertörvényként” is ismert 2013. L törvény tették teljessé a hazai szabályozást, megfogalmazva az érintettek irányába az elvárásokat és a kapcsolódó feladatrendszert.

A szervezeti struktúra tekintetében komoly változások történtek az elmúlt hónapokban a hazai kibervédelem területén. A politikai (stratégiai) koordinációért továbbra is a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanács felel, azonban a végrehajtás szintjén több új szervezet is megjelent. A kormányzati kibervédelem központi ernyőszervezeteként létrehozott Nemzeti Kibervédelmi Intézet foglalja magába a főbb szereplőket: a Kormányzati Eseménykezelő Központot (NBSZ GovCERT-Hungary), a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóságot és a Cyber Defence Management Authority-t. A már működő, a kritikus infrastruktúra védelméért felelős szervezeten (Létfontosságú Rendszerek és Létesítmények Informatikai Biztonsági Eseménykezelő Központja) túl, további valósidejű felügyelettel és incidenskezeléssel foglalkozó csoportok (ún. CERT-ek) jöttek létre a polgári hírszerzés (Információs Hivatal) és a katonai titkosszolgálat (Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat) alárendeltségében.

A jelenlegi trendek szerint a hazai kibervédelem a nemzetbiztonsági szolgálatoknak alárendelve, szektoriális felosztásban, de erősen központosítva működik. A szervezeti racionalizálásnak köszönhetően átláthatóbbá vált a szervezetrendszer, amely nagyban megkönnyíti az információáramlást és az érintettek közötti együttműködést.

A kiválósági központ 2008-ban jött létre, célja, hogy kutatásokkal, képzésekkel és konferenciák szervezésével elősegítse a NATO tagállamok kibervédelemmel kapcsolatos képességfejlesztését. A központ csupán a NATO katonai struktúrájának része (a Transzformációs Parancsnokság alárendeltségében), finanszírozását az  szponzor államok végzik. Magyarország 2010-ben csatlakozott a központhoz.

A magyarországi elemzést Prof. Kovács László ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tanára és Szentgáli Gergely, a Honvédelmi Minisztérium Miniszteri Kabinetének munkatársa készítették.