A világ két táborra szakadt az október 7-i eseményeket követően. A törésvonal nagyjából megegyezik a nyugati világ és a velük szemben felemelkedő Kína és Oroszország tengelyével. Az előbbiek Izrael az utóbbiak Palesztina – a béke fontosságát hangsúlyozva – védelmére keltek. Az Oroszországi Föderáció helyzete viszont több szempontból is érdekes.
A két ország kapcsolata
Moszkva és Tel-Aviv viszonya azért komplikált, mivel a hidegháborús időszakot tekintve a Szovjetunió hagyományosan mindig Izrael ellenségeit az arabokat támogatta. Izrael pedig az Unió nagy riválisának az Egyesült Államoknak volt akkor és ma is a kulcsszövetségese a régióban.
Ettől függetlenül Oroszország nem viszonyulhat ellenségesen a zsidó államhoz, mivel rengeteg orosz származású zsidó él ott. A statisztikák szerint a volt Szovjetunió területéről körülbelül 1 300 000 oroszul ajkú települt be. Ez a kb. 9 400 000-es lakosságnak a 13,82%-a. Az Izraelbe bevándorlóknak pedig a 35%-a. A 2021-ben beérkezett emigránsok 30%-a orosz.
Attól függetlenül, hogy általában azok vándorolnak ki, akik elégedetlenek a rendszerrel Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy fontos dolog a sok közös polgár: „Izrael Állammal is megvannak a kapcsolataink, akikkel sok közös dolog egyesít. Legfőképpen az, hogy több állampolgárunk él ott.”
Ellentétes szövetségi rendszerek
Oroszországnak a Közel-Keleten egyik legfontosabb szövetségese Irán. Teherán Tel-Aviv legfőbb ellensége a térségben. A perzsa állam az 1979-es iszlám forradalom óta elakarja pusztítani Izraelt. Ezt jól mutatja az iráni legfelsőbb vezető Ali Hamenei Izrael állam elpusztítására való buzdítása, ugyanakkor szerinte Izrael azaz „a cionista rezsim” elpusztítása nem jelentetné a zsidók kiirtását. Ezen felül Irán áll a libanoni Hezbollah és a gázai HAMÁSZ mögött, bár Hamenei tagadja, hogy közük lenne az október 7-i támadáshoz. Izrael nem támogatja az iráni atomprogramot – amit Oroszország viszont támogat – mivel úgy érzik ez ellenük irányul és a 2010-es Stuxnet kibertámadást a zsidó államhoz kötik, aminek a célja az volt, hogy megakasszák a perzsák atomprogramját.
E mellett Oroszország másik térségbeli szövetségese Szíria. Damaszkusz sem a legnyitottabb a zsidó állam fele. Jelenleg területi követeléseik vannak egymással szemben. Izrael 1967-ben a hatnapos háború során, miután az arabok megtámadták elfoglalta a Golán-fennsíkot Szíriától, amit 1981-ben annektált. Hivatalosan a fennsík Szíria része, de valójában Izraelhez tartozik. Ezen kívül többször éri Szíria területét izraeli rakétacsapás, ami általában az Iránhoz köthető milíciákat éri. E fölött egyébként Oroszország szemet szokott hunyni és Izrael is ügyel arra, hogy orosz csapatokat ne bántson.
A politikai nyilatkozatok
A fenti ellentmondásoktól függetlenül Moszkva igyekszik arra, hogy fenntartsa a baráti kapcsolatot Tel-Avivval, ami látszik a politikai megnyilvánulásokból is:
„Ami ott történik az szörnyű. Ha a férfiak harcolni akarnak egymás között, akkor harcoljanak egymással. De a gyerekeket és nőket hagyják békén. Ez vonatkozik mindkét oldalra” – fogalmazott Vlagyimir Putyin orosz elnök az energetikai fórumon és hozzátette, hogy Izraelnek joga van ahhoz, hogy megvédje a saját biztonságát.
Továbbá kiemelte: „nagyon stabil üzleti kapcsolatunk van Izraellel. Palesztinával évtizedek óta baráti kapcsolatot ápolunk. Véleményem szerint Oroszország is hozzá tudna járulni a rendezési folyamathoz.”
„Most nem az ügy katonai oldalával, hanem diplomáciával kell foglalkozni, meg kell keresni a módját, hogy véget vessünk az ellenségeskedésnek, minél előbb, annál jobb, és visszatérjünk a tárgyalási folyamathoz, aminek elfogadhatónak kell lennie minden párt, beleértve a palesztinokat is” – folytatta.
Ettől függetlenül az arabok álláspontját is nyíltan támogatja a Kreml:
„Fel kell állítanunk az önálló Palesztin államot, aminek Kelet-Jeruzsálem lesz a fővárosa” – mondta Putyin Biskekben a FÁK találkozóján.
Oroszország próbálja úgy pozícionálni magát, hogy ő legyen – Kínával együtt – a mediátor a Közel-Keleten. Az orosz politika szerint az Egyesült Államok hibás külpolitikája tehet a kialakult helyzetről.
Érdemes Izrael Oroszországra adott reakcióit is megnézni. Az ukrán elnök megvádolta az oroszokat azzal, hogy ők állnak a HAMÁSZ mögött, de ezt a moszkvai izraeli nagykövet Alekszandr Ben Cvi is nevetségesnek nevezte: „Ez teljesen nonszensz. Nem hisszük, hogy Oroszország ebben bármennyire is érintett lenne.”
Ezenkívül Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök nem találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel arra hivatkozva, hogy az idő most nem alkalmas. E mellett Izrael nem támogatja az oroszok elleni szankciókat és nem szállít fegyvert Ukrajnának.
A fenti megnyilvánulások Izrael részéről azt mutatják, hogy nem akarják Moszkvát maguk ellen hangolni. Ennek két oka lehet, amire már mind ki lett térve. Az izraeli lakosság nagy része orosz ezenkívül az orosz csapatok szíriai jelenléte segítette őket az Irán elleni műveletek végrehajtásában. Paradox módon a Közel-Keleten valamilyen módon mindenki összejátszik a másikkal a szövetséges háta mögött.
Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.
Az eseményeket a Terror és Háború a Közel-Keleten című rovatunkban ehhez hasonló rövid cikkekkel követjük. A rovat ide kattintva érhető el.
Photo by Jørgen Håland on Unsplash
Ha pontos képet szeretne kapni a cikkben vázolt események mögött meghúzódó összefüggésekről, látogasson el a Biztonságpolitikai Szakkollégium október 31-i eseményére, ahol négy szakértő segítségével részletesebben járják körbe a kérdést.
