„A veletek vívott háború a világ végéig fog tartani.” – fenyegetőzött legutóbb nyilvánosságra hozott videójában az ISIS, amit a terrorszervezet a spanyol államnak címzett, szimpatizánsai által Barcelonában elkövetett támadás után. Reméljük, ez a megmozdulás zárja majd a nyári merényletsorozatot, melytől folyamatosan hangos a nyugati sajtó. A következőkben számra vesszük, mi is történt ezen a nyáron, és milyen következtetésre juthatunk az esetek láttán.
2017. június 3. London Bridge ? Egyesült Királyság
A ?nyárnyitó? 48 sebesültet és 6 halottat követelő gázolásos merénylet kísérteties hasonlóságot mutat a március 22-i, Westminster-hídon szervezett akcióval. A három támadót vélhetően az ISIS által küldött Telegram üzenet motiválta, amelyben a szervezet ?testvérei? segítségét kéri abban, hogy az ünnep alatt minél több embert támadjanak meg késsel, fegyverrel és furgonnal. Ez választ ad a további nyári esetek közötti hasonlóságra is. A London-hídon elkövetett támadásért a szervezet szintén felelősséget vállalt.
2017. június 6. Párizs Notre Dame ? Franciaország
A nyár elején ismét kisebb támadás érte a francia hatóságokat a párizsi monumentum előtt. Az algériai származású Farid Ikken kalapáccsal támadott, míg látogatók tömege rekedt a katedrálisban. A szintén magányos farkasként tevékenykedő radikálisnak nem volt sok esélye a rendőrség ellen, azonban célpontjai, valamint a házkutatás során talált elektronikus anyagok egyértelművé tették, hogy újabb ISIS-szimpatizánsról van szó.
2017. június 20. Brüsszel ? Belgium
A 2016 márciusában elkövetett támadás után több mint egy évvel egy terrorista aktatáskából működtethető pokolgépet robbantott a brüsszeli Central Station-ön. A vonatállomást két gyors egymásutánban történő robbanás rázta meg. A marokkói származású Oussama Zariouh-t a felkészült biztonsági szolgálat gyorsan kiiktatta, így saját készítésű fegyverével nem tudott kárt tenni az utazóközönségben.
2017. június 19. Finsbury Park ? Egyesült Királyság
A Ramadán időszakában idén (május 26. ? június 24.) csapás csapást követett. A kisteherautós támadások újabb példája volt, amikor egy fehér férfi belehajtott egy csoport imádatról távozó hívőbe egy londoni mecset közelében. Az esetet muszlim ellenes, személyes indíttatásból elkövetett terrorista bűncselekménynek nyilvánították.
2017. augusztus 17. Barcelona, Cambrils, Alcanar ? Spanyolország
Augusztus közepén ismét gázolásos merényletnek lehettünk szemtanúi, mely a katalán fővárosra koncentrálódott. Pár nappal később a hatóságok kiderítették, hogy egy 12 fős terrorista sejt akciójáról volt szó, amely feltételezésük szerint nagyobb horderejű támadásra törekedett, de egy véletlen következtében tervük meghiúsult. Augusztus 16-án este ugyanis a Barcelonától kb. 200 km-re lévő Alcanarban nagy erejű robbanást jelentettek be a katalán hatóságoknak. Először balesetnek vélték, azonban a későbbi nyomozás során kiderült, hogy ennél többről van szó. A rendőrség megállapította, hogy a lakásban talált eszközök és gázpalackok egy nagyobb akció előkészítéséhez szolgáltak alapanyagul. Ennek véghezvitelét egy bután palack robbanása akadályozta meg, amely 3 terrorista életét is követelte, akik a lakásban tartózkodtak. Köztük volt állítólag Abdelbaki Es Satty is, Ripoll (Girona tartomány) imámja, aki vélhetőleg a sejt vezetője volt. Az események láncolatának folytatása a turistáktól hemzsegő La Ramblan végrehajtott merénylet volt, amelynek 130 sérültje és 14 halottja van, összesen 35 nemzetből. A terv kivitelezőjének tartott, marokkói származású Younes Abouyaagoubot a hatóságok pár nappal később lelőtték, miközben egy hamis robbanómellényt viselve menekült. Ezzel azonban még nem volt vége a spanyol rémálomnak, ugyanis másnap 5 embert lőttek le Cambrilsban (Tarragona tartomány), miután azok gázolásos merényletet kíséreltek meg pár órával a barcelonai eset után. Járókelőkre és a rendőrökre késsel támadtak, miközben szintén hamis robbanómellényt viseltek, de szerencsére a hatóságok időben cselekedtek. Az Iszlám Állam magára vállalta a támadást és közölte, hogy ez csak a háború kezdete azon országok ellen, akik tagjai az USA által szervezett koalíciónak és ellenük harcolnak Szíriában és Irakban.
„A dzsihád nem ismer határokat”
Az utóbbi időkben történt radikális-iszlamista akciók szinte már napi szinten veszélyeztetik Európa polgárait, egyre nagyobb biztonsági ráfordításokat követelve az államoktól. A tettesek vallási indíttatásból vagy egyéni politikai okból támadnak, önmaguktól radikalizálódva vagy már az Iszlám Állam tagjaiként. Az államellenes bűncselekmények ékes példája Franciaország, ahol a biztonsági szolgálat tisztviselői céltáblaként szolgálnak az iraki és szíriai légicsapásokért cserébe. Az Egyesült Királyságban és Spanyolországban a támadások civilekre fókuszáltak, minél nagyobb rettegést és médiavisszhangot indukálva Európa-szerte. Az efféle ?home grown? terroristák kiszűrése a társadalomból szinte lehetetlen, hiszen gyakran olyan esetekről van szó, akik nincsenek rendőri nyilvántartásba véve és ezelőtt semmilyen jelét nem mutatták extrémizmusnak (lásd Farid Ikken esetét). A gyorsreagálási képesség növelésének köszönhetően azonban láthatóan több akció kudarcba fulladt a nyáron Nyugat-Európában, mely egyik kulcsa annak, hogy megakadályozzuk a terroristák által hőn áhított, globális média által felerősített figyelmet és pánikot.
