Július 8-án és 9-én került megrendezésre a NATO Észak-Atlanti Tanácsának állam- és kormányfői szintű tanácskozása, melynek a varsói Lengyel Nemzeti Stadion adott otthont. A szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg már a konferencia előtt mérföldkőnek nevezte a közelgő tárgyalássorozatot, a későbbiekben pedig történelmi jelentőséget tulajdonított az eseménynek. A csúcstalálkozón részt vett az immár tagjelölt Montenegró is, amivel a NATO újfent bizonyította, hogy a kapuja továbbra is nyitva áll a csatlakozni vágyók számára.
A csúcstalálkozón világossá vált, hogy a NATO-nak alkalmazkodnia kell napjaink változó kihívásaihoz, fenyegetéseihez, illetve a folyamatosan alakuló biztonsági környezethez, melyet az egyre növekvő bizonytalanság jellemez. A konferencia végén elfogadott nyilatkozat hűen tükrözi, hogy e bizonytalanság okát a tagállamok egyfelől Oroszország erőszakos magatartásában, másfelől pedig a terrorista cselekmények fokozódó és előre nem látható intenzitásában vélik felfedezni. Ennek megfelelően a tárgyalások két fő vonalat követve, egyrészt az elrettentésre és védelemre, másrészt pedig ? a NATO szomszédjai kapcsán ? a biztonság és a stabilitás kiterjesztésére fókuszáltak.
Az Észak-atlanti Szövetség perifériáján történő agresszív és provokatív orosz lépésekre reagálva a lengyel fővárosban döntés született az elrettentő és a kollektív védelmi képességek jelentős mértékű növeléséről. A tagállamok megállapodtak a NATO keleti szárnyának megerősítéséről, mely az úgynevezett Előretolt rotációs jelenét (Forward presence on a rotational basis) keretei között fog megvalósulni. Ennek értelmében 2017-től négy, egyenként 1000 fős, többnemzetiségű zászlóaljharccsoport telepítésére kerül sor Lettország, Litvánia, Észtország és Lengyelország területén Kanada, Németország, az Egyesült Királyság, illetve az Egyesült Államok vezetésével. A Szövetség délkeleti területei a Fekete-tenger mentén szintén az előretolt jelenlét keretei között kerülnek majd megerősítésre, ám a pontos részletekről szóló tárgyalásokat elhalasztották októberig.
A tanácskozás során áttekintésre kerültek a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos kérdések is, azonban nem került sor a NATO ehhez kapcsolódó szakpolitikájának felülvizsgálatára: a nukleáris kapacitás elsődleges célja továbbra is az elrettentés és a béke garantálása. Ugyanakkor jelentős előrelépés történt a nukleáris elrettentéshez szorosan kapcsolódó ballisztikus rakétavédelem területén. A tagállamok deklarálták ugyanis a Kezdeti műveleti képesség (Initial Operational Capability) elérését, melynek égisze alatt üdvözölték a romániai Deveselu városában átadott Aegis Ashore rakétavédelmi komplexumot, a Törökországban felállított előrejelző radart, illetve a 2018-tól Lengyelországban telepítésre kerülő Aegis Ashore rendszert. Ezek együttes, összehangolt működése nagymértékben erősíti a NATO elrettentő képességét, valamint az euroatlanti térség biztonságát.
A csúcstalálkozón az állam- és kormányfők kiemelt figyelmet szenteltek a kiberbiztonságnak. A tagállamok a kiberteret új műveleti környezetként ismerték el, melyben a NATO-nak ugyanúgy védelemre kell berendezkednie, mint a szárazföldön, a tengeren vagy a levegőben. Célul tűzték ki a kibervédelem tervezési folyamatokba történő nagyobb fokú integrálását, a nemzeti és szövetséges hálózatok fokozott védelmét, valamint a 2014-es walesi csúcstalálkozó után újból deklarálták a kollektív védelem kibertérre történő kiterjesztését.
A politikai vezetők ismételten hitet tettek a védelmi kiadások növekedésének fontossága mellett, ugyanakkor hosszú idő után először történt meg, hogy a főtitkár nem a védelmi költségvetések emelésére szólította fel a tagállamokat, hanem üdvözölte, hogy 2015 volt az első év, amely a védelmi célokra fordított kiadások növekedését hozta.
A NATO csúcstalálkozó másik kulcsfontosságú területe ? a stabilitás és biztonság kiterjesztése a Szövetség partnereire és szomszédjaira ? az Iraki és Levantei Iszlám állam (ISIL) egyre aggasztóbb terrorcselekményeire kíván választ adni. A terrorizmus ellen küzdve és az ISIL végleges felszámolására törekedve döntés született a terrorszervezet ellen harcoló nemzetközi koalíció támogatásáról, amelyhez a NATO AWACS repülőgépek biztosításával fog hozzájárulni. Emellett egy tunéziai hírszerzőközpont felállítása, illetve egy-egy iraki és líbiai katonai és terrorellenes kiképzőmisszió indítása is bejelentésre került.
A szövetségesek továbbá az eredeti, 2017-es kivonulást célzó koncepcióval ellentétben az afganisztáni Eltökélt támogatás művelet (Operation Resolute Support) folytatása mellett kötelezték el magukat és megegyeztek az Afgán Biztonsági Erők további pénzügyi támogatásában.
A konferencia fontos eredményeként könyvelhető el a Tengeri őr művelet (Operation Sea Guardian) meghirdetése a Földközi-tengeren. Ez a művelet az EU-val szoros együttműködésben olyan területeket is magába fog foglalni, mint a terrorelhárítás, az emberkereskedelem megakadályozása vagy a képességépítés.
Végül, de nem utolsó sorban kiemelendő a csúcstalálkozó keretei között tető alá hozott NATO-EU közös nyilatkozat, mely az eddigieknél magasabb szintre emeli a két szervezet közötti együttműködést, kapcsolatukat stratégiai partnerségként jellemzi. A dokumentum széleskörű kooperációt irányoz elő a hibrid fenyegetések, a kibervédelem, a tengeri védelem, és a védelmi képességek fejlesztésének kapcsán.
A varsói csúcstalálkozó valóban új dimenziókat nyit meg a Szövetség életében, hiszen egyrészt ? ahogy azt a főtitkár is kiemelte egy interjúban ? a kollektív védelem ilyen magas szintű megerősítésére a hidegháború óta nem került sor, másrészt pedig egy az ISIL ellen határozottan fellépő NATO képét vetíti előre, melynek vezetői 2017-ben Brüsszelben ülnek össze újra a következő csúcstalálkozó keretei között.
(Szerkesztette: Szabó Márk)
