Mint már korábban mi is összefoglaltuk, 2018. november 25-én az orosz partiőrség támadást intézett három, békésen áthaladó ukrán hadihajó ellen, majd fogságba ejtette azokat. Ezt követően azonnal összeült az ukrán nemzetbiztonsági tanács, majd másnap a Rada (az ukrán parlament) megszavazta az ország keleti és déli tartományaira a hadiállapotot, amely november 28-án lépett életbe, és 60 napig fog tartani. A parlament november 26-i ülésével párhuzamosan összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa is, akik elítélték az orosz agressziót és nyugati provokációnak titulálták az eseményeket.
Azonban keveset hallunk a két fél érdekeiről: tavasszal esedékesek az ukrajnai választások, így Porosenko ukrán elnök az oroszok elleni fellépéssel növelheti a saját népszerűségét a választók körében. Ezzel szemben az oroszok a hatályos egyezményeket figyelmen kívül hagyva a Krím annektálása után az Azovi-tenger teljes, saját fennhatóság alá vonására törekszenek, illetve az ország saját erejét demonstrálja, amire Putyin népszerűségének csökkenése miatt van szükség.
Bár a háború senkinek nem áll érdekében, Kijev mégis tart a további orosz agressziótól, ezért megtiltották hogy a 16-60 év közötti orosz férfiak belépjenek Ukrajna területére. Ennek részben kémelhárítási okai lehetnek, bár a hatékonysága erősen megkérőjelezhető, mivel a humanitárius céllal vagy temetésre érkező oroszokat beengedik. Porosenko ukrán elnök elmondta a sky news-nak, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy a határ keleti oldalán orosz harckocsik gyülekeznek. Ezzel egyidőben megerősítették a keleti határ védelmét is. December harmadikán jelent meg a hír, miszerint behívták a tíz hadiállapot alatt álló megye tartalékosait. A behívás jelenleg csak kiképzésről szól, további mozgósításokról egyelőre nincs szó. Az elnöki sajtószolgálat szerint az ukrán határmenti orosz területeken mintegy 1400 tüzérségi, 900 harckocsi és mintegy 2000 egyéb páncélozott harcijármű állomásozik, összesen legalább 800 légijárművel.
A HVG közölte, hogy Ukrajna kérte a nyugati szomszédai, köztük hazánk segítségét is, miszerint erősítsék meg a közös határaik védelmét. Erre azért volt szükség, mert Ukrajna a november 25-i események miatt a saját határvédelmének jelentős részét átcsoportosította az ország keleti határaihoz.
Miközben az események zajlanak, az orosz fél sem tétlen: állításuk szerint a kercsi incidens ukrán provokáció volt, amellyel Ukrajna veszélyezteti a régió békéjét, és akadályozza a szabad kommunikációt az orosz és ukrán polgárok között. Putyin orosz elnök beszélt arról, hogy miért kerüli a kommunikációt Porosenkoval (aki telefonon hívja őt): ?nem arról van szó, hogy kerülöm őt és nem akarok vele beszéln. Arról van szó, hogy nem akarok a kampánya részévé válni?. A jelenlegi helyzetet aggasztónak találják a nemzetközi szervezetek is: Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője aggodalmát fejezte ki az eset hatásai miatt, mert ennek következtében jelentősen lelassul a térségben haladó EU-s hajók menetideje is, és ez hatást gyakorol az unió gazdaságára is. Emellett tájékoztatott, hogy egyeztet a problémáról mind az orosz, mind az ukrán külügyminiszterrel. A NATO elsők között fejezte ki aggodalmát az eseményekkel kapcsolatban, bírálta az orosz cselekményeket, azóta is összeköttetésben áll az ukrán hatóságokkal, de újabb közleményt nem adott ki.
