Észak-Afrika
Fejlesztések a nyugat-szaharai régióban
A nyugat-szaharai Dakhla-Oued Eddahab régió kormányzója, Lamine Benomar több, a terület gazdasági fejlődését elősegítő program elindítását jelentette be a Zöld Március napjának alkalmából szervezett ünnepségen. A kormányzó bejelentése olyan beruházások elindítását fogja maga után vonni a vitatott hovatartozású tartományban, mint az Oum Labouir-t a tartományi főúttal összekötő útszakasz világítással való ellátása, valamint a Dakhla városában található általános iskola bővítése. Aousserd tartomány kormányzója is több nagyobb beruházás megvalósításáról számolt be. Ezen említett projektek elsődleges célja az adminisztrációs szolgáltatások, a közegészségügy minőségének javítása és a környezet védelme. November 8-án Layoune városában a marokkói hatóságok által rendezett üzleti fórumra került sor, ahol Rokia Derham, Marokkó külkereskedelmi minisztere a meghívottak előtt kifejtette, hogy az észak-afrikai monarchia a terület politikai rendezésétől függetlenül megkezdi a régió fejlesztését. A királyság 2021-ig több mint 5,2 milliárd dollárt tervez költeni a terület felzárkóztatására.
Az Algériai Nemzeti Felszabadító Front (algériai kormánypárt) elnöke, a 84 éves Djamal Ould Abbers egészségügyi problémáira hivatkozva visszavonult a párt elnökségi posztjáról. Az elnöki lemondás érzékenyen érintette a pártot, ugyanis 2019 áprilisában választásokat fognak tartani az észak-afrikai országban. A kormánypárt azonban még eddig nem nevezte meg a hivatalos elnökjelöltjét. Egyenlőre még nincsenek hírek arról, hogy az ország élén álló Abd el-Azíz Buteflika ötödszörre is megméretteti-e magát.
I. Mohamed, marokkói uralkodó szeretné normalizálni országa viszonyát a keleti szomszéd Algériával, ezért ennek érdekében közvetlen párbeszédet kezdeményezett. Rabat azonban azt is kiemelte, hogy felhívása nem volt összefüggésben azzal az algériai felvettéssel, amely az 1989-ben alakult Maghreb Unió újbóli életre hívását sürgette. Algír eddig nem adott közvetlen választ a marokkói megkeresésre. A marokkói külügyminiszter szerint a két ország közötti több évtizedes feszültséget csak bilaterális úton lehet sikeresen rendezni.
Újabb nemzetközi konferencia Líbia jövőjéről
Giuseppe Conte, olasz miniszterelnök volt a házigazdája annak a november 12-én Palermóban rendezett nemzetközi konferenciának, amelynek célja a líbiai politikai rendezés megvitatása volt. A találkozón többek között részt vettek a szomszédos Tunézia és Egyiptom vezetői, Ghassan Salamé, az ENSZ rendkívüli líbiai megbízottja, valamint a releváns líbiai belpolitikai szereplők. A tárgyalások egyik kulcsfigurájának számító Khalifa Haftár tábornagy megjelenése sokáig bizonytalan volt. Egyes, a tábornokhoz köthető források korábban ugyanis azt suttogták, hogy ő nem nem fog megjelenni a konferencián. A találkozón többek között ismertetésre került az ENSZ legfrissebb, Líbiára vonatkozó rendezési terve, amelynek értelmében a 2019-es évben választásokat, illetve azt megelőzve egy, a megbékélést célzó nemzeti konferenciát kell tartani.
Síita félhold
Készek a húszi vezetők felfüggeszteni katonai hadműveleteiket
Hajlandók szüneteltetni a katonai tevékenységüket a húszi lázadók Jemenben. A már három éve tartó konfliktus fordulóponthoz érhet, amennyiben Szaúd-Arábia és Jemen megállapodnak a harcok leállításában. Korábban James Mattis, amerikai védelmi miniszter felszólította a harcoló feleket, hogy állítsák le a hadműveleteket a béketárgyalások elkezdése érdekében.
Ennek ellenére a híradások továbbra is jemeni dróntámadásokról, illetve szaúdi rakétacsapásokról szóltak, ugyanakkor Rijád és szövetségesei, főként az Egyesült Arab Emirátusok, nem tudtak katonai sikereket felmutatni. Legnagyobb kudarcnak Hodeida kikötője mutatkozott, bár júniusban a szaúdi erőknek sikerült a kikötőváros repterét elfoglalni, mely majdnem ugyanolyan fontos szerepet tölt be Jemen gazdasági életében, mint maga a kikötő (az ország élelmiszerforgalmának és a segélyszállítmányok 80 százalék itt jut be az országba).
Az amerikai szankciók következménye
Súlyos válságspirálba kerülhet az iráni munkaerőpiac azt követően, hogy az Egyesült Államok szigorú gazdasági intézkedéseket vezetett be a perzsa állammal szemben. A szankciók idén augusztusban elsőként az aranykereskedelmet és a gépkocsigyártást érintették, majd novemberben a gazdaság alapjának számító olajkivitelt és bankszektort sújtották. Mindeközben több száz munkavállalót kellett elbocsájtani a gyárakból úgy, hogy eközben a riál veszített értékéből, a gazdaságot komoly fluktuációnak kitéve.
Újabb haderőfejlesztések az iráni hadseregben
Rombolóhajók és tengeralattjárók hadrendbe állítását kezdi el Irán ? jelentette be Hadibulláh Szajjári admirális. A haderőfejlesztésen belül kiemelt szerepet kapott a tengeralattjárók felszerelése, melyeket a legkorszerűbb technológiával látnak el. Az utóbbi időszakban a teheráni kormányzat jelentősen megemelte a flottafejlesztésre irányuló kiadásokat, mely érthető, hiszen nyár óta jelentősen megnőtt Irán tevékenysége, főként a Perzsa-öbölben, a Hormuzi-szorosban valamint újabban a Vörös-tenger bejáratánál lévő Báb-el-Mándeb-szorosban, mely a jemeni konfliktus miatt vált stratégiailag fontossá.
Saját gyártmányú műhold pályára állításáról tájékoztatta a közvéleményt Kászemi Takizade dandártábornok. Mint kifejtette, Irán a repülésben is vezető szerepre törekszik a térségben, ennek jelei a nagy volumenű repülőgép- és ballisztikus rakéta fejlesztések. A katonai vezetés lépései védelmi jellegük mellett demonstratív szerepet is betöltenek, mely a jövő évben fog kiemelt szerepet kapni. Irán 2019-ben fogja ünnepelni az 1979-es forradalom 40 éves évfordulóját, ekkor ellenségeinek is kíván üzenni.
Szíria és a kurd kérdés
260 000 szíriai menekült visszatérhetett Észak-Szíriába
Hulusi Akar, török védelmi miniszter nyilatkozata szerint 260 ezer szíriai állampolgár tért vissza Észak-Szíria azon részére, amit az Eufráteszi Pajzs hadművelet érintett.
A 2016 augusztusától 2017 márciusáig tartó Törökország által indított Eufráteszi Pajzs hadművelet egy beavatkozás volt a szíriai polgárháborúba, melynek hivatalos célja az Iszlám Állam török határ menti állásainak legyőzése volt, de valójában elsősorban a kurdok ellen irányult, és azt akarta elérni, hogy a török?szír határ mentén ne jöhessen létre egy egybefüggő kurd terület.
Folytatódik az Iszlám Állam elleni szárazföldi művelet
Az Amerikai Egyesült Államok támogatását élvező Szíriai Demokratikus Erők (SDF), melynek nagy részét a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) adják, tovább folytatja az Iszlám Állam elleni harcot Dajr ez-Zaur kormányzóságának iraki határhoz közeli területein. Az Iszlám Állam elleni offenzívát még októberben annak okán szüntették be, hogy Törökország észak-szíriai kurd területek ellen tüzérségi támadást hajtott végre.
Törökország kritizálta az Egyesült Államokat a YPG támogatása miatt
Mevlüt Cavusoglu, török külügyminiszter szerint az Egyesült Államok támogatása a szíriai kurd Népvédelmi Egységek számára (YPG) egy ?nagy hiba?, és a két NATO-tagország viszonyát feszültté teszi.
Törökország a szíriai kurdok milíciáját, a Népvédelmi Egységeket (YPG) a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű törökországi terrorszervezet szíriai ágának tartja, így őket is terroristáknak vélik.
Aggódik Törökország az Egyesült Államok által tervezett katonai megfigyelő állások miatt
James Mattis, amerikai védelmi miniszter november 21-én bejelentette, hogy az Egyesült Államok katonai megfigyelő állásokat tervez felépíteni a szíriai?török határon. Ezek létrehozása nem igényli további amerikai csapatok Szíriába küldését. Az intézkedés célja a Törökország és a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) közötti feszültségek csökkentése, a felek elválasztása, és ezáltal annak elérése, hogy a Washington által támogatott SDF csak az Iszlám Állam legyőzésére fókuszálhasson.
A török védelmi miniszter, Hulusi Akar aggodalmát fejezte ki az amerikaiak tervei kapcsán, melyek szerinte csak tovább bonyolítják a jelenlegi helyzetet.
Irak ismét exportál kőolajat Kirkukból
A kirkuki olajmező becslések szerint 9 milliárd hordónyi kitermelhető kőolajat tartalmaz. Az Iszlám Állam 2014-ben az iraki hadsereget elüldözte Kirkuk térségéből. A dzsihádisták uralma alól Kirkukot és a környező területeket a kurdok szabadították fel, így az ottani kőolaj exportjával ők rendelkeztek egészen addig, míg a tavaly szeptember 25-én tartott kurd függetlenségi népszavazás miatt olyannyira megromlott a viszonyuk az iraki kormánnyal, hogy az általuk felszabadított vitatott hovatartozású területeket 2017 októberében az iraki hadsereg csapatai visszaszerezték. A kirkuki olaj exportja azóta állt, a Bagdad által korábban használt olajvezeték megrongálódott az Iszlám Állam elleni küzdelemben, a másik olajvezeték pedig a kurdoké. Ahhoz, hogy ez utóbbit használja az iraki kormány, meg kellett egyeznie a két félnek.
Ha azzal számolunk, hogy korábban napi 300 ezer hordó kőolajat exportáltak innen Dél-Törökországba, ahonnan az olajvezeték a Földközi-tengernél lévő ceyhani energiaszállítási csomópontig vitte az olajat, akkor tavaly október óta körülbelül 8 milliárd dollár értékű bevétel maradt el.
A kurdok és az iraki kormány közötti megegyezés létrejöttére már a hónap elején lehetett számítani két bejelentés miatt.
A Kurdisztáni Regionális Kormányzat (KRG) november negyedikén jelentette be, hogy kapacitásnövelő korszerűsítést végez a Törökországba tartó olajvezetékén, és az így keletkezett extra kapacitást a bagdadi kormány használhatja majd, ha Kirkukból ismét olajat exportál.
Az iraki olajminiszter, Tamir Gadban november hatodikán arról beszélt, hogy Irak kőolajtermelését és -exportját egyaránt növelni szeretné. Jelenleg a napi kőolajkitermelés 4,6 millió hordó. Ezt jövőre napi 5 millió hordóra kívánják növelni, és 3,8 millió hordónyi kőolajat szeretnének exportálni naponta. A tervek szerint az elkövetkező években az exportkapacitást napi 8,5 millió hordóra kívánják javítani.
Az iraki Kurdisztáni Regionális Kormányzat megállapodott az iraki kormánnyal a vámok kérdésében
Irakban egységesítik a vámeljárásokat az ország összes határán, így az iraki Kurdisztánban is. Ez a lépés további javulást jelez Bagdad és Erbil kapcsolatában.
A Kurdisztáni Regionális Kormányzat (KRG) eddig önállóan vetett ki vámokat a területére importált termékekre. Bagdad ezt illegálisnak tekintette, és emiatt a kurd területekről érkező termékekre még egyszer vámot vetett ki. Az áruk duplán vámoltatása nagy terhet jelentett az iraki kurd kereskedőknek.
Izraeli kezdeményezés Iránnal szemben
A Szíria Nemzeti Koalíció szóvivője december 3-án hétfőn úgy nyilatkozott, hogy készen állnak a kormányerők visszaverésére abban az esetben, ha az megszegi az Eszkalációcsökkentő Zónára vonatkozó egyezményeket, melyeket Oroszország és Törökország garantál Idlib tartományban. Ezzel egyidőben az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu bejelentette, hogy hamarosan zárt ülést tartanak az Egyesült Államok külügyminiszterével, Pompeoval, hogy átbeszéljék az iráni jelenlét kérdését Szíriában. Hozzátette: „átvesszük a közös intézkedések lehetőségét, melyeket az iráni agresszió és a hozzá köthető szervezetek ellen alkalmazhatunk.”
Ugyanezen a napon, véres összecsapás után a HTSh (korábban Nuszra Front elnevezésű és Al-kaida kötődésű terrorista szervezet) két települést foglalt el a felkelőktől Idlib tartomány székhelyétől délre. Ezzel nem csak az ellenzéki erőkre mért csapást, de a frontvonal másik oldalán állomásozó kormányerőket és magát az Eszkalációcsökkentési Egyezményt is veszélyezteti.
A Közel-Kelet és Észak-Afrika hírfigyelő szerkesztőségi tagjai: Halasi Gábor (szerkesztő, Észak-Afrika), Ibrahim Imre (Szíria és kurd kérdés), Kiss Beatrix (Észak-Afrika), Lázin Áron (síita félhold), Vincze Patrik (Szíria és kurd kérdés).
