Egy felmérés szerint a szerbiai lakosság több mint fele támogatja az ország katonai semlegességét ? holott ez a hozzáállás hosszú távon csak további problémák forrása lehet.
A belgrádi Demostat legfrissebb felmérése alapján a megkérdezettek 53%-a nem szeretné, ha az országban külföldi katonai támaszpontok létesülnének, vagy ha Szerbia bármilyen katonai szövetség tagjává válna.
A szerbiai parlament 2007-ben fogadta el az ország (elsősorban) katonai semlegességére vonatkozó dokumentumát. Ezen lépés magyarázata a NATO-val szembeni ellenszenv és bizalmatlanság az ország 1999-es légi bombázása miatt (egyben Szerbia területi integritásának megőrzése), valamint a tradicionálisan jó orosz kapcsolatok fenntartására való igény.
Ez a törvény azonban nemzetközi jogi szempontból semmilyen kötelezettséget nem teremt, hiszen Szerbia egyoldalúan kinyilvánított katonai semlegességét nem övezi széleskörű elismertség (ellentétben például Svájc vagy Ausztria semlegességével). A nemzetközileg el nem ismert semlegesség egyedüli eredménye pedig a bizalmatlanság erősödése nem csak a nyugati oldalról, de Oroszország (és Kína) felől is. Ugyan Szerbia célja ezzel elsősorban a kiegyensúlyozott politikai-katonai és gazdasági kapcsolatok fenntartása mindkét térfélen, de ezen magatartásával hosszú távon az ellenkezőjét érheti el – ha egyáltalán az a jövőben fenntartható marad.
A szerb-orosz baráti és szövetségi viszonyra való hivatkozás pedig csak az egyik oldalról tűnik bizonyíthatónak. A felmérés során megkérdezettek 41%-a Oroszországot tartja Szerbia legjobb barátjának és szövetségesének. Hasonló felmérésben az oroszok Szerbiát csupán a 12. helyen sorolták; így a két ország kapcsolata a politikai-gazdasági szintet is beleértve aszimmetrikusnak mondható.
A Nyugat-Balkán államai közül jelenleg Szerbia az egyetlen, akinek nincsenek aspirációi a NATO-hoz való csatlakozásról, miközben ő is EU-tag kíván lenni. Ezen külpolitikai orientáció fenntartása pedig egyre bonyolultabb lesz a Balkán-félsziget változó geopolitikai berendezkedése miatt.
Horvátország és Albánia 2009-ben, míg Montenegró a NATO 29. tagjaként 2017-ben csatlakozott a Szövetséghez. Jelenleg pedig az új macedón vezetés nagy lendülettel dolgozik a NATO-csatlakozást blokkoló macedón-görög névvita megoldásán. Bosznia-Hercegovina (kivétel az ország 49 %-át alkotó Republika Srpska) és a Szerbia által el nem ismert Koszovó is elkötelezte magát az euroatlanti integráció ezen formája iránt ? miközben mindkettőben napjainkban is jelen vannak valamilyen formában NATO-erők.
Szerbia eközben az Oroszország és a NATO által szervezett katonai gyakorlatokon is egyaránt részt vesz. Az ország 2006-tól tagja a Szövetség Békepartnerség (Partnership for Peace) programjának, 2015-től pedig az Egyéni Partnerségi Akciótervnek (Individual Partnership Action Plan), amelyek keretein belül multilaterális kapcsolatokat tart fent a NATO-val és tagállamaival.
