2018. február 28-án Dr. Kis-Benedek József ny. ezredes, címzetes egyetemi tanár tartott előadást a közel-keleti arab átalakulásáról és annak kihívásairól Izraelre nézve. Az esemény a Kiss Károly Hadtudományi Klub (MHTT Biztonságpolitikai Szakosztály, a Biztonságpolitikai Szakkollégium és a Nemzetbiztonsági Szakosztály) rendezvénye volt.
Az előadás kezdetén az ezredes úr a közel-keleten kialakult helyzet sajátosságaira hívta fel a figyelmet, mint például arra, hogy a régió és Észak-Afrika átmeneti periódus alatt áll, a korábbi rendszerek összeomlottak, ennek ellenére még nem körvonalazódtak az új hatalmi struktúrák, valamint azok stabilizálódásáról sem lehet beszélni. A térségben a legfontosabb célmegvalósítási eszköz továbbra is katonai erő fenntartása maradt. A kialakult zavarnak és a saját érdekérvényesítő szereppel nem rendelkező nemzetközi szervezetek hiányának eredményeként a globális és regionális hatalmak törekednek befolyást szerezni. Érdekeiket a legkülönbözőbb módon próbálják érvényesíteni, ennek egyik alapja a fegyvereladás.
Szó esett továbbá azokról, a tanár úr által ?megatrendeknek? nevezett tényezőkről is, amik globális szinten befolyásolják a terület biztonságát. Példaként merült fel az átmenet az Egyesült Államok és annak nyugat-európai szövetségesei által vezetett egypólusú világból egy többpólusú világba, melynek során a Nyugat politikailag és gazdaságilag gyengül, így az erőpólusok áttevődhetnek keletre. A központi kormányok hatalmának háttérbe szorulásával, pedig felütheti fejét a lokalizáció. A katonai biztonsághoz szorosan kapcsolódik a természeti erőforrásokért, a vízért és az olajért való küzdelem. A kihívások sorában megemlíthető a tömegpusztító fegyverek beszerzésére irányuló szándék, emellett tartós tendenciaként aposztrofálható a globális terrorizmus térnyerése, amelynek szintén hatása van a kapcsolódó régiókra is (intenzív konfliktusok Irakban, Szíriában, Jemenben és Líbiában). Az ezredes úr kitért arra, hogy 2018-ban az Iszlám Állam újjászerveződhet és új helyen jelenhet meg. Eddig a Magreb mutatkozott a legalkalmasabb területnek, de Afrika más pontjainis is gombamód szaporodnak a terrorszervezetek: al-Kaida, al-Murabitoun, Macina Liberation Front és az Ansar Dine.
A hatalomért való versenyfutásban kiemelendő Irán szerepe, aki komoly erőforrásokkal támogatja az iraki és szíriai síita milíciákat, melyek előretolt bástyái lehetnek az Izraellel szembeni törekvéseiben. Az AMAN (izraeli katonai hírszerzés) jelentése szerint azonban Izrael egyik ellensége sem akar jelenleg egy teljes háborút indítani (Izrael sem), de az incidensek gyorsan eszkalálódhatnak. Az izraeli védelmi erők vezetése, mégis egy ötfrontos háborúra készül, melynek résztvevői az iráni támogatású Hezbollah (Libanonban) és Hamasz, utóbbi Ciszjordániaban és a gázai övezetben aktív, illetve az orosz vezetésű koalíció, Irán és az Aszad rezsim erőivel közösen hajt végre akciókat.
Izrael számára az elsődleges cél, mivel nincsenek területi követelései, a vereség elkerülése. A lehetséges támadásokkal szemben az izraeli vezetés a védelemre rendezkedett be, a légierő pontos és gyors csapásainak végrehajtása miatt kiemelt szerepet kapott a hírszerzési fölény biztosítása. A határ mentén általánossá váltak a hadgyakorlatok, ezzel párhuzamosan megnőtt a száma a hagyományos és az aszimmetrikus műveletekre való felkészülésnek.
Fontos megemlíteni jelenleg is tartó török csapatmozgásokat Észak-Szíriában, mely új távlatokat nyithat az Izraellel való diplomáciában és a közel-keleti hatalmi rendszder alakulásában. Hasonló jelentőséggel bírhat az tény is, hogy Mahmúd Abbasz palesztin elnök kínai látogatása során felkérte a távol-keleti hatalmat, hogy vállalja a közvetítő szerepet az izraeli-palesztin tárgyalások alatt.
Az új szereplők Közel-Keleti megjelenésével és az eddigi rend megbomlásával fontos kérdések vetődnek fel és a maradnak válasz nélkül úgy izraeli, mint arab részről.
