Az elmúlt hetekben a Trump-kabinet három magas rangú képviselője is megfordult ?tűzoltás? céljából az öreg kontinensen. A sor Rex Tillerson külügyminiszterrel kezdődött, majd James Mattis védelmi miniszterrel és Mike Pence alelnökkel folytatódott. Az üzenet tartalma mindhárom látogatás esetében ugyanaz volt: megnyugtatni az európai partnereket, hogy az elnökválasztási kampányban elhangzottak ellenére nem várható komoly változás a transzatlanti kapcsolatokban.
A békülékeny hangok, amelyek leginkább a Donald Trump vezette Egyesült Államok Európa védelme iránti elkötelezettségét hangsúlyozták, részben csökkentették az Unió és a tagállamok vezetőinek félelmét az új amerikai elnök leendő transzatlanti politikájával szemben. A feszültség csökkentésében kiemelt jelentőségű volt Tillerson-nyilatkozata a G20-ak külügyminisztereinek bonni találkozóján; az amerikai külügyér a minszki megállapodás betartására szólította fel jelenlévő orosz kollégáját, Szergej Lavrovot. Kiemelte továbbá, hogy a jövőben is kiállnak saját és szövetségeseik értékei és érdekei mellett. Tillerson kijelentései, valamint Nikki Haley új amerikai ENSZ-nagykövet megnyilatkozásai az ENSZ BT-n belül tovább csökkentették azokat az európai félelmeket, amelyeket Trump korábbi Oroszországgal és az európai szövetségesek védelmével kapcsolatos kijelentései tápláltak. Ilyen volt többek között a frissen kinevezett nagykövet azon kijelentése, amelyben leszögezte: az Oroszországgal szembeni amerikai szankciók mindaddig fennmaradnak, amíg a Krím-félsziget vissza nem kerül Ukrajnához.
Ettől eltekintve Washington és Brüsszel kapcsolatát Tillerson bonni beszéde után is komoly feszültségek terhelik. Ezek közül kiemelendő az új amerikai elnök azon követelése, hogy az európai NATO szövetségesek tegyenek eleget minél gyorsabban azon kötelezettségüknek, amelynek értelmében a GDP-jük 2%-ra kell növelniük védelmi kiadásaikat. Erre reagált a Müncheni Védelmi Konferenciát megelőzően az Európai Bizottság elnöke, Jean Claude Juncker is: kijelentette, hogy Európa nem fog meghajolni az amerikai követelésekkel szemben. Juncker nyilatkozata felvezetője volt a konferencia egyik fő témájának, miszerint mennyire eltökélt az amerikai kormányzat a NATO védelmi kiadásinak gyors emelése kérdésében. A konferencián résztvevő James Mattis hangsúlyozta ugyan a NATO melletti elkötelezettségét, de megismételte a főparancsnokságon már elhangzott ultimátumát, amelyben a szövetséges államokat a védelmi kiadásaik növelésére intette. Ellenkező esetben a NATO-szövetségeseknek mérsékeltebb amerikai elkötelezettségre kell számítaniuk a védelem területén. Bár a Szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg megjegyezte, hogy a tavalyi évben Kanada és az európai tagállamok 3,8%-kal növelték katonai kiadásaikat, ez nem befolyásolta az amerikai védelmi miniszternek a kérdéshez való hozzáállását. Mattis Brüsszelben és Münchenben is világossá tette az európai partnerek számára, hogy a védelmi kiadások növelésének kérdésében eltökélt az amerikai kormányzat.
A legnagyobb érdeklődést a Trump-adminisztráció Európába látogató tagjai közül az alelnök, Mike Pence kapta. Pence München után Brüsszelben találkozott Jens Stoltenberggel, ezt követően pedig Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével és Jean Claude Junckerrel. Pence a Tuskkal tartott közös sajtótájékoztatóján mindent megtett annak érdekében, hogy oldja Trump korábbi Európával kapcsolatos negatív kijelentéseiből származó feszültséget. A közös értékek és történelmi örökség hangsúlyozása mellett az alelnök kiemelte, hogy az új amerikai kormány szeretné szorosabbra fűzni az együttműködést a terrorizmus elleni harcban Washington és Brüsszel között. Kitért arra is, hogy az Egyesült Államok továbbra is kiáll az európai nemzetek területi integritásának és szuverenitásának védelme mellett, valamint folytatni kívánják az Unióval való közös nyomásgyakorlást Oroszországgal szemben, annak ukrajnai intervenciója miatt. Az alelnök Brüsszelben elhangzott nyilatkozatai éles kontrasztban állnak Trump korábbi kijelentéseivel, amelyekben a ?NATO-t elavultnak? Brüsszelt pedig ?elviselhetetlen helynek? nevezte.
Az elmúlt hetek találkozóin elhangzottak jelenleg még nem igazolják vissza a Trump-adminisztráció leendő transzatlanti politikájával kapcsolatos pesszimista jóslatokat. Azok a félelmek, amelyek az Egyesült Államok leendő izolacionista, oroszokkal megalkuvó politikáját vetítették elő, egyenlőre még nem igazolódtak be. Az elmúlt hetekben az Európába látogató amerikai kormánytagok Tillersontól Pence-ig, szinte minden alkalmat és lehetőséget megragadtak, hogy az EU és a NATO melletti szoros amerikai elkötelezettséget hangsúlyozzák. Az amerikai részről elhangzott kijelentések pedig leginkább azt a célt szolgálták, hogy tompítsák Trump korábbi kirohanásainak a hatásait.
