A Kínából indult koronavírus járvány 2019 decemberében távoli hírnek tűnt. Azonban 2020 első hónapjaiban világszerte elterjedt, ezrek halálát okozva. Mára már mindannyiunk életére komoly hatással van, az én kérdésem viszont az: hogyan hat ez az űrszektorra?
NASA
A NASA március 20-én kiadott közleményében tájékoztatnak mindenkit a koronavírus szülte helyzetben hozott intézkedésekről. A dolgozók egészségének elsődlegességéből fakadóan a legtöbb munkát a technika mai csodáinak köszönhetően otthonról végzik el a munkatársaik. A helyszíni munkálatokat, melyek összeférhetetlenek az új biztonsági előírásokkal felfüggesztik, azonban ezek alól kivételt képeznek az olyan kritikus feladatok, és az olyan munkák, melyek elmulasztása esetén emberi élet biztonságát vagy tulajdon védelmét veszélyeztetnék. Ilyen feladat például a Nemzetközi Űrállomás ellátása, vagy más mesterséges égitest űrtörmelék elől való kitérési manőverei.
Az intézkedések hatására egy sor központ került a ?Stage 4? kategóriába, ami azt jelenti, hogy csakis távmunkában dolgozhatnak az alkalmazottak, míg maga a létesítmény teljesen zárva van.
Ezek közé tartozik a jórészt kutatásokkal foglalkozó New York-i Goddard Institute for Space Studies, de további központok melyek főleg űrjárművek tervezésén, tesztelésén, legyártásán, fenntartásán dolgoznak Marylandtől egészen Kaliforniáig.
A NASA eltökélt a kitűzött menetrendjének betartására, azonban a járvány eseményeinek folyamatos elemzését követően bármikor újabb lépéseket hozhat, ha a helyzet úgy kívánja. Jelen közlemény több programra komoly hatással van.
Ennek következtében a James Webb űrteleszkóp munkálatai időlegesen szünetelnek. Az X-59-es szuperszonikus, ellenben elképesztően halk repülőgép körüli munkálatok teljes mértékben a virtuális térbe szorulnak. Az Artemisz program, melynek lényege ember küldése a Holdra komoly hátrányba kerül, mivel maga a rakéta és az Orion életfenntartó kapszula gyártási telepei bezárnak. Az elkészült elemeket átszállítják a Kennedy Űrközpontba, ahol összeszerelésre kerülnek.
A rossz hírek ellenére vannak programok melyek teljes erőbedobással haladnak tovább. Ilyen például a Mars 2020 program mely keretein belül egy Perseverance (Állhatatosság) névre hallgató marsjáró a feltételezett letűnt élet nyomati fogja kutatni a vörös bolygón.
Az asztronauták kiképzése is folytatódik, illetve az április 9-re tervezett 3 asztronauta felküldése az Nemzetközi Űrállomásra is időben le fog zajlani. Ők abban az esetben is szigorú karanténban lennének a kilövés előtt, ha a koronavírus járvány nem ütötte volna fel a fejét világszerte.
ESA
Az európai ESA is hasonló utat járt be. A március 17-i közleményben a munkatársaik nagy részét távmunkára küldték. Ezzel párhuzamosan összeállítottak egy listát a létfontosságú feladatokról, és megszervezték azok ellátását a lehető legkevesebb ember igénybevételével. Ezzel kívánják elejét venni a vírus terjedésének.
Egy hét elteltével, március 24-én azonban további korlátozások születtek. Ezek lényege a személyzet fertőzés kitettségének további csökkentése. Ez azt az elhatározást szülte, hogy a jelenleg a világűrben keringő 21 mesterséges égitestből 4-nek a tudományos kutatást szolgáló eszközeit kikapcsolják. A közös a 4 műholdban, hogy hosszútávú küldetésben vesznek részt és pályájuk is stabil, így jelenleg nem feltétlenül szükséges az emberi közreműködés, és egy ?alvó módban? készenállnak arra, hogy alkalom adtán visszaálljanak munkába. Ezekből a projektekből kieső adatok elhanyagolható mértékűek lesznek a végeredmény tekintetében.
Ezek között szerepel kettő a Mars légkörét és felszínét kutató ExoMars és Mars Express (előbbi az orosz Roscosmos vállalattal együttműködve zajlik, és a jelenleg keringő műhold leállításán kívül az újabb kilövését is elhalasztották a 2022-es évre), a Cluster, mely a Föld mágneses hullámait kutatja és azok kapcsolatát a napszéllel, és a Solar Orbiter, mely még csak ez év februárjában került felbocsáltásra és jelenleg úton van a Naprendszer közepe felé.
Minden intézkedés visszavonása az aktuális vírushelyzet függvénye.
SpaceX
A két fertőzöttel érintkezőket 14 napos otthoni karanténba küldték. A fennmaradó munkaerőnek nem kötötték ki a távmunkát, de azt tanácsolták, hogy ha fertőzésveszélyre hivatkozva nem jönnek be dolgozni, azt a betegszabadságuk felhasználásával tehetik, illetve, aki megbetegszik, tíz többletnappal rendelkezhet. Ezeken túl a vállalat mindenkit emlékeztetett munkájuk fontosságáról, illetve védőfelszerelést biztosított a dolgozóinak és különböző intézkedéseket hozott a dolgozók közti megfelelő távolságtartás, így a fertőződések megelőzése céljából. Elon Musk a koronavírus járványról való kijelentései a milliárdoshoz képes egészen szokványosak. A CEO, aki a lehetetlen feladatokat is közepes nehézségűnek kategorizálná be nagymértékben elnagyoltnak tartotta a járvány körül kialakult helyzetet. Azonban miután a SpaceX két munkatársa koronavírus tesztje pozitív lett, itt is intézkedésekkel próbálták elejét venni a fertőzéseknek. Ezek azonban sokkal enyhébbeknek tekinthetők, mint a fent taglalt két szervezet esetében.
Március 18-án még kilövésre került egy Falcon 9-es rakéta mintegy 60 Starlink műholddal melyek egy nagysebességű internet sugározását biztosító rendszer részei. Március 24-én viszont a SpaceX is a járvány áldozatává vált, mikor egy kilövést el kellett napolni.
Chinese Aerospace Science and Technology Corporation
Magában az intézetekben, telephelyeken szigorú egészségügyi szabályozásokat vezettek be. Ilyenek a maszk hordásától kezdve a helységek fertőtlenítése, vagy a lázmérés az ellenőrzőpontokon.A kínai állami vállalat elsőként érezhette a járvány okozta nehézségeket. A kínai újév (idén január 25.) után bekövetkezett utazási korlátozások miatt rengeteg munkás nem tudott visszatérni munkahelyére. Illetve a munkahelyi megbetegedések is fenyegették a dolgozókat. Ez az űrszektorra is hatással. Ezeket a negatív hatásokat azonban szigorral ellensúlyozva minimalizálták.
Ennek eredményeképpen a munka tovább folytatódott és február 18-án sikeresen felbocsátották a Long March (?Hosszú Menetelés?) 2D rakétát. Így mondhatni nagyobb kihagyás nélkül sikerült maga mögött hagynia a cégnek a vírus okozta akadályokat, ahogy Kínában már lecsengőben van a járvány.
JAXA
A Japan Aerospace Exploration Agency (JAXA) és a Mitsubishi Heavy Industries (MHI) is viszonylagosan könnyen túllendültek a járvány okozta nehézségeken. Míg a JAXA egy közleményben felhívta munkásai figyelmét a munkahelytől való tartózkodásra a tünetek esetén és telephelyei kapuit bezárta a kiállítások és túrák előtt az MHI továbbra is keményen dolgozik a H3-as rakétáján mellyel a SpaceX Falcon 9-t akarják kihívni még idén.
Összegzés
Végezetül fontos megemlíteni mindegyik cég esetében, hogy a most kialakult helyzet következményei adott esetben csak sokkal később válnak kézzel foghatóvá. Ugyanis egy-egy program felkészülési és kivitelezési ideje normál esetben is éveket ölel fel, melyet a járvány okozta nehézségek csak tovább hosszabbítanak.
Továbbá, ahogy a NASA és az ESA is hangsúlyozza, a kialakult járványhelyzetet folyamatosan vizsgálják, és újabb intézkedések meghozatalára készek, ha a helyzet úgy kívánja. Ez azokra a szervezetekre is hatással lehet, melyek jelenleg csak nagyon kis mértékben érzékelik a járvány hatásait. Ilyen például az indiai ISRO mely egészen eddig csak a felvételi programját halasztotta el a vírus miatt.
Az űrkutatás semmiképp sem állt le. Lassulás is csak bizonyos a járvány által súlyosan érintett területeken érzékelhető. Azonban egy-egy kilövést befolyásoló faktorok (az időjárástól kezdve egészen a többi égitest röppályájáig és gravitációjáig) általában nagyon kis időintervallumot adnak meg ideális kilövési időpontnak, mely elhalasztása nem egy esetben az eredményezi, hogy évek múlva lesz csak lehetőség megismételni a kilövést. Ez a már belefektetett rengeteg erőt, energiát, tőkét és szürkeállományt veszélyezteti, illetve további erőforrások becsatornázását követeli.
Írta: Kertai Zoltán Péter
Címlapkép: Cape Canaveral, 2020. május 31.
Donald Trump amerikai elnök beszédének végén távozik a pulpitusról, miután Douglas Hurley és Robert Behnken amerikai űrhajósokkal a fedélzetén felbocsátották a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Crew Dragon személyszállító űrhajóját és a Falcon 9-es hordozórakétát a Cape Canaveral-i Kennedy Űrközpont kilövőállásáról 2020. május 30-án. A két asztronauta a Föld körül kering? Nemzetközi Űrállomásra utazik. Csaknem tíz év múltán most el?ször szállít amerikai űrhajó amerikai asztronautákat a világűrbe, és ehhez a NASA először veszi igénybe egy magánvállalat űrjárművét.
(Forrás: MTI/EPA/Erik S. Lesser)
