A Biztonságpolitikai Szakkollégium tagjai 2016. május 6-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) első kari napján a kar stratégiai tervére tettek javaslatokat egy előadás keretében.
A stratégiaalkotás elméleti hátterét egy szakkollégiumi kurzus során sajátították el a szakkollégium hallgatói, amelyet a kar oktatója, Prof. Dr. Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes tartott. Az első alkalommal a stratégiai tervezés különböző modelljeinek megismerése, valamint az egyetem és a kar céljainak felvázolása volt a téma, míg a második alkalommal már a szakkollégisták három csoportja prezentálta az elképzeléseik szerinti kari stratégiákat.
Alagha Cintia Asoum, Kovács Georgina és Osgyáni Anikó csapata bizonyult a legjobbnak, ezért ők nyerték meg a lehetőséget, hogy a három koncepció leghasznosabb gondolatait összegyűjtve a kar hallgatói és oktatói számára is bemutassák a tervezetet.
Kovács Georgina és Osgyáni Anikó a Porter-modell alapján prezentálta a kar lehetőségeit a többi nemzetközi tanulmányokat oktató egyetem teremtette versenyhelyzetben. A szakkollégisták a NETK-re a jövőben úgy szeretnének gondolni, mint hazai viszonylatban vonzó, Európában ismert és elismert, valamint a világ minden pontján kapcsolatokkal rendelkező mobilis intézményre.
A szakok és az oktatás sajátosságait abszolút előnynek tekintik a többi egyetem képzéséhez képest. A kis létszám, a magas szakmai követelmény és a közvetlen tanár-diák kapcsolat kevés intézményre jellemző, páratlan lehetőség. Ezek megtartása és erősítése prioritást kell, hogy élvezzen. Gyengeségnek tekinthető a hallgatókat sújtó túlzott órai teher, a gyenge nyelvi képzés és a doktori iskola hiánya.
Georgina és Anikó kiemelték, a civil karok között kell elhelyeznünk magunkat, és a nyelvi képzésre kell kifejezetten nagy hangsúlyt fektetni. Az angol nyelvű tárgyak bővítése vonzóvá teheti egyetemünket más külföldi intézmények számára, ezáltal pedig a NETK diákjai is lehetőséget kaphatnak releváns részképzésben való részvételre.
A kar 2016. márciusában elfogadott minőségcéljai között szerepel a hallgatói létszám növelése, a könyvtár és jegyzetbolt nyitva tartásának optimalizálása, az informatikai eszközök számának növelése, a mintatantervek felülvizsgálata, a publikálási nyilvántartások javítása, az oktatók és kutatók szakmai fejlődése, illetve az elektronikus tananyagok mennyiségének, minőségének növelése. Ezekkel több ponton a szakkollégisták is egyetértettek, azonban úgy gondolják, a minőségcélok mögött jól látható és jól kommunikált projektekre van szükség, ami egyaránt mobilizálja a hallgatókat, oktatókat és az egyetem munkatársait.
Az általuk vázolt projektek a következők lennének:
1.könyvtári állományfejlesztés és állandó, szakképzett könyvtárosok alkalmazása
2. hallgatói és alumni közösség kialakulásának elősegítése
3.más egyetemekkel való kapcsolatok fejlesztése, különös tekintette a jogelődintézményekre
4.nemzetközi kapcsolatok és mobilitás fejlesztése több idegen nyelvű tárgy és nyelvi kurzus biztosításával
5. kutatási hajlandóság segítése az oktatók, kutatók és különösen a hallgatók körében.
Mindehhez elengedhetetlen a megfelelő kommunikáció, a hallgatók, oktatók és adminisztratív munkatársak közötti információ áramlásának optimalizálása, valamint a hallgatói vélemények becsatornázása a minőségfejlesztési rendszerbe. Az elégedettséghez azonban a hallgatók irányába történő visszacsatolás is hozzátartozik. Csak így válhat láthatóvá, mi a közösség általános véleménye, és mi valósult meg belőle.
Georgina és Anikó végezetül a kari stratégia pótlására, mielőbbi megalkotására hívta fel a hallgatóság figyelmét, amiben minden szereplőnek részt kell vállalnia, és amelynek az egyetemi stratégiával összhangban kell lennie.
