November 5-én lépett életbe az Iránnal szembeni szankciócsomag második intézkedése ? mint arra Donald Trump már a múlt heti Twitter üzenetében is emlékeztetett. A megszorítások elsődleges célja az iráni olajtermelés és gázkivitel redukálása, mely nem csupán gazdaságilag sújtaná Iránt, de veszélybe sodorhatja az egészségügyi ellátást is. Ez azt jelentené, hogy az iráni kórházak, valamint az ellátmányozásban részt vevő gyógyszertárak megközelítőleg 6 hónapon belül nem tudnák ellátni a betegeket.
Az amerikai?iráni gazdasági háború idén májusban kezdett kibontakozni; akkor, amikor Donald Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomalkuból (JCPOA) a Washington és a perzsa állam közötti viszony rendezése céljából. A szerződés felmondásának fő oka az Egyesült Államok gazdasági és politikai térvesztése, Irán intenzív fegyverkezése, és erősödő szíriai és iraki katonai jelenléte volt. Újból napirendre került a 2015 előtti szankciók esetleges bevezetése, melyet végül első körben augusztus elején aktiváltak. Ekkor a nemesfémek és fémek exportját mérsékelték.
Az Egyesült Államok jelenlegi intézkedése jóval mélyebben kívánja sújtani gazdaságilag a teheráni vezetést. Mike Pompeo, amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy a céljuk az iráni olajtermelés nullára való lecsökkentése, ami az ország teljes összeomlását vonhatná maga után. Az OPEC adatai szerint a tavalyi évben Irán olajkivitelből származó bevétele elérte az 52 milliárd dollárt; ami azt jelenti, hogy 2,125 millió hordó olajat exportált naponta. Kiélezetté teszi a helyzetet, hogy Irán legnagyobb kőolajimportőrei India, Dél-Korea, Japán, földgáz szempontjából pedig Törökország a legnagyobb felvásárló.
A felsorolt államok közül mindegyik az USA stratégiai szövetségese; a továbbiakban is fent kívánják tartani a kereskedelmi kapcsolataikat az iszlám köztársasággal, azonban egyes országok csökkenteni fogják iráni importjukat. Japán korábban megállapodást kötött az energiaügyi ellátásról, melyet továbbra is fenntart. Mindemellett árnyalja a képet a legnagyobb kőolajfelvásárló partner, Kína tevékenysége is, amely kiterjesztheti a gazdasági ellentéteket, különösen abból a megvilágításból, hogy a jelenlegi pekingi kormányzat és a Fehér Ház viszonya korántsem a legjobb.
Nyolc ország kapott átmenetileg mentességet a szankciók alól az Egyesült Államoktól arra az időtartamra, amíg az új beszállítókkal nem kötnek megállapodást. A legvalószínűbb, hogy India csökkenti olajkeresletét 40 százalékkal (ez napi 290 ezer hordó), ami hatalmas kiesést jelent. India az elmúlt időszakban napi 600 ezer hordó olajat vásárolt, ezzel Kína után a második legnagyobb partnere Iránnak. Indiát Dél-Korea követi, napi 300 ezer hordóval, ezt az arányt azonban folyamatosan csökkenteni kívánják. A kőolajból és földgázból származó export az iráni állami bevételek közel 80 százalékát teszik ki.
Az olajtermelés visszaesésével az ipari termelésen belül több szektor is veszélybe kerülhet Iránban. A folyamat kárvallottja lehet a hajógyártás, melyet főként az olajvállalatok láttak el megrendeléssel. Az energetikai megszorítások mellett korlátozták az iráni bankok működését is. A szankciók életbelépésével egy kibertámadás is érte az országos kommunikációs hálózatot, mint arról Hamid Fattahi, a hírközlési vállalat elnöke beszámolt.
Dús Pongrác többek között az önálló hadsereg nélküli európai államokat, így Adorrát, a Vatikánt, és a néhol humoros történelmű Liechtensteint mutatta be. A hallgatóság megtudhatta, hogy Costa Rica az 1948-as polgárháború óta alkotmányosan tiltja magának a hadseregállítást, és büszkék békés természetükre, kedvező bűnözési statisztikáikra. Ezen kívül megismerkedhettünk a Regionális Biztonsági Rendszer működésével, amely a Karib-térség dél-keleti szigetországait fogja össze, valamint az Egyesült Államokkal szabad társulási egyezményben álló csendes-óceáni államok jelentőségével. Az előadás történeti áttekintéssel indult, és a jövőbeni kilátásokkal zárult, így adva teljes képet a témáról.
Szabó Orsolya Réka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem harmadéves hallgatója „Hadsereg és az állam viszonya demokratikus rendszerekben” című előadásában olyan kérdéseket járt körbe, mint például mi a hadsereg célja a XXI. században vagy hogyan érvényesül a civil kontroll. Először a háború fogalmát tisztázta Clausewitz definíciójával; a háború és a politikum kapcsolatát mutatta be általa, miszerint a politikum adja a célt, a háború csak eszköz. Ezután a decentralizált vezetésről és a legfontosabb szereplők feladatáról beszélt: az Országgyűléséről és a köztársasági elnökéről. A civil kontroll kérdésében a már említett aktorokon kívül a kormány rendelkezik fontos szerepkörrel, és kiemelte az előadó, hogy ezáltál látszik, hogy polgári felsővezetés irányítja a Magyar Honvédséget. Ezután a legitimációs háttér mellett szó volt még feladatkörökről: a missziós tevékenység azért jelentőségteljes, mert így a nemzetközi közösségben presztizst és súlyt szerezhet magának Magyarország.
Az előadás során elsőként a mesterséges intelligenciáról mint tudományterületről és fogalomról volt szó. Az előadás idejére összeállított munkadefiníció darabokra szedése és elemzése után szó esett a mesterséges intelligencia fejlesztések mai állásáról. Ezt követően az előadó végigtekintette az MI alkalmazási lehetőségét a katonai szférában. A területek közül az autonóm fegyverrendszerekről volt mélyebb bemutató, ez adta az előadás magját. Az autonóm fegyverek működési elveinek és módjainak áttekintése után szó esett az alkalmazó és fejlesztő országok soráról. A különböző fejlesztések bemutatása során a Patriot légvédelmi rakétarendszer 2003-as iraki háború során tapasztalt hibás működése volt a legjobban kiemelve. Majd pedig a korábban említett veszélyek kerültek összegyűjtésre, és az autonóm fegyverrendszerek fejlesztésének betiltásáért folytatott kampány bemutatásával ért véget a prezentáció.
Az előadás első felében ismertetésre kerültek a kiberteret érintő alapfogalmak. Ezt követően a résztvevők megismerhették az internet történetét, majd a különböző malwerek ? vírusok, számítógépes férgek, adwarek, kémprogramok, zsarolóprogramok, rootkitek ? jellemzői következtek.
Lendvai Tünde Észak-Korea ? útban a legitim állam felé című előadásában bemutatta a Koreai-félsziget eseményeit a válsághelyzet kialakulásától a két országrész közti enyhülési folyamaton át napjainkig. Alaptézisként egy olyan narratíva mentén ismertette Phenjan háborús retorikájának sajátosságait, amely egy konfliktusfokozási technikán alapszik, vagyis minél súlyosabb a katonai fenyegetettség, annál magasabb szintű fórumon tárgyalják a két Korea helyzetét. Ezzel a diplomáciai manőverrel, illetve a térség nagyhatalmainak geostratégiai és politikai érdekellentéteit kihasználva érte el a Kim-rezsim, hogy az Egyesült Államok tárgyaljon vele. Ennél fogva a nukleáris és rakétaprogram egy eszköz volt a nemzetközi elismertség kivívására (legitim államként való elismerés), valamint Kim Dzsong Un hatalmának megszilárdítására. A résztvevők a legitimitás kérdésének miértjeire is választ kaptak Észak-Korea történelme, a hivatalos ideológiája, a dzsúcse, valamint a társadalom tagozódását meghatározó szongbun rendszer bemutatásával.
Az előadó a Kínai Népköztársaság területén élő kisebbségek helyzetét mutatta be napjainkig. Az előadás egy általános ismertetővel kezdődött, ahol a részt vevők megismerkedtek pár általános számadattal és néhány érdekességgel a térséggel kapcsolatban. Ezt egy történelmi áttekintő követte, ahol Kína történelmét hallgathatták meg pár perc alatt, a Csing-dinasztia hatalomra kerülésétől napjainkig.
Az előadás apropóját az adta, hogy június 17-én a macedón és görög fél aláírta a görög?macedón névvita lezárásáról szóló egyezményt, melynek értelmében Macedóniát Észak-Macedóniára nevezik át. A névvita történelmi előzményeinek az áttekintése után az előadás kitért a macedón identitás megszületésének a körülményeire, hogyan szilárdult meg a második délszláv államban, illetve szó esett a macedón-makedón kontinuitás elméletről is. Körbejártuk a névvita macedón és görög oldalát is, megnéztük, Görögország milyen módokon jelezte 1991 ? a független macedón állam kikiáltása ? óta, hogy nem fogadja el az ország alkotmányos nevét: így szó esett Macedónia euroatlanti integrációjáról is, melyet eddig a görög fél blokkolt. Végül megnéztük, milyen eredmények várhatóak a múlt vasárnap szeptember 30-án tartott macedón népszavazáson, mely a névvita lezárásának egy fontos lépése ? egy sikeres referendum után kerülhet sor a macedón állam átnevezésére alkotmánymódosítással, illetve a görög parlament is csak ezután fogja ratifikálni a névvita lezárásáról szóló egyezményt.
Az előadó bevezetésben felvázolta a 21. századi katonai műveletek átalakulásának folyamatát, ahol kitért arra, miért is fontos a civil környezettel foglalkoznunk. Ezután részletesen bemutatásra kerültek a civil környezet különböző szegmensei és a közöttük lévő kapcsolatok, hiszen a civil kapcsolatok ápolása, a lakosság igényeinek figyelembe vétele emberibb összképet alakít ki a jelenlévő nemzetközi katonai erőkről. Az előadás során áttekintettük a civil-katonai együttműködési (CIMIC) és a lélektani műveleti (PSYOPS) képességeket is majd, a gyakorlati példa során az afganisztáni PRT CIMIC és PSYOPS projektek kerültek bemutatásra.
Elsődleges célja az volt a prezentációnak, hogy átfogó képet adjon a jelenlegi anarchikus líbiai belpolitikai helyzetről. Az észak-afrikai ország aktuális belpolitika eseményeinek mélyebb megértése érdekében az előadó az ismertetőjét három részre osztva szemléltette Kaddáfi bukásától napjainkig terjedő történéseket. A bemutató első részében összefoglalásra kerültek a 2012-2014 közötti időszak azon eseményei ? egyre rosszabb biztonsági helyzet, a szekuláris és iszlamista pártok közötti mélyülő ellentét ?, amelyek elevezettek az második polgárháború kirobbanásához. Ezt követően az előadásban ismertetésre kerültek a második polgárháborút 2015 decemberében lezáró szkiratii megállapodás (Líbiai Politikai Megállapodás) által Líbia számára kialakított új politikai rendszer legfontosabb elemei. Az előadás utolsó részében az előadó kitért a Líbiai Politikai Megállapodás által kialakított rendszer napjainkig tartó válságára, illetve zárásképpen megpróbált több lehetséges alternatívát felvázolni az év végén tartandó választások következményeivel kapcsolatban.
A következő estébe nyúló előadást a Honvéd Vezérkar Haderőtervezési Csoportfőnökségtől Szabó Albert volt Biztonságpolitikai Szakkollégista tartotta. Az előadás címe a Military use of Artificial Intelligence ? Competition among great powers to gain superiority in the field of Artificial Intelligence címet viselte, mely az alábbi 
Előadása során Edl András röviden ismertette a kínai űrprogram történeti hátterét, annak kapcsolatát a nukleáris fegyverekkel és a kínai belpolitikai harcokkal. Felvázolta milyen szemléletbeli változások történtek, illetve milyen kihívásokkal kellett szembesülniük az évek során. Ezt követően számba vette a politikai hátteret kiemelve annak következetes, támogató jellegét. Ebbe a keretbe ágyazva került bemutatásra az egyre bővülő földi infrastruktúra ? beleértve a külföldi támaszpontok hálózatát is ? illetve a tudományos háttér. Ezt követően az előadó röviden ismertette az eddigi eredményeket, és az alkalmazott eszközöket. A rakétatípusok, űrjárművek és űrállomások típusai, főbb paraméterei, használata mellett, megvilágította miként segítik elő kínai globális törekvéseit. Végezetül Kína jövőbeli terveiről és úttörőnek számító tudományos kutatásairól értesülhetett a hallgatóság.
