A médiában sokat hallhatunk Szomália partjai mentén folyó kalózkodásról, ám a statisztikák szerint nem ebben a térségben zajlik a legtöbb bűncselekmény. Napjainkban Indonézia felségvizein történik a legtöbb kalóztámadás, nagyobb régióra vetítve pedig a Dél-kínai-tenger térségében. A Dél-kínai-tenger a világ egyik legforgalmasabb tengeri kereskedelmi útvonalának számít, területén sok ország osztozik, és még több hajózik, ezért a biztonság fenntartása csak nemzetközi összefogással valósítható meg.

Mit tekintünk kalózkodásnak?

Ha az ENSZ-konvenciókat tekintjük mérvadónak, akkor az 1982-es tengerjogi egyezmény (United Nations Convention on the Law of the Sea ? UNCLOS) különbséget tesz nyílt tengeren és az államok territoriális tengerein végrehajtott hajók elleni fegyveres támadások között. A nyílt tenger a vízterület azon részét képezi, amely nem minősül államterületnek.

Ha a kalózkodás egy adott állam belvizein, parti tengerén, vagy csatlakozó övezetén történik, akkor az állam által feljogosított hadihajók, kormányszolgálatban álló járművek üldözőbe vehetik.
Az International Maritime Bureau (IBM) javaslatára és az Archille Lauro luxus óceánjáró 1985-ös kalóztámadása után (egy hajón utazó amerikai állampolgár életét vesztette), az 1988-as konvenció már megfogalmazza azt is, hogy a kalózcselekmény helyszínének a hajó nemcsak a jármű tengeren történő mozgásakor számít, hanem a kikötőben lévő hajók és személyzetük ellen elkövetett erőszakos cselekményeket is kalóztámadásnak minősíti.

Az 1990-es évektől

Az évtized második felében a bejelentett kalóztámadások száma folyamatosan erősödött a térségben. A legfertőzöttebb területek a Fülöp-szigetek, Thaiföld, a Malakka-szoros és Indonézia partjai voltak. A gyenge államhatalommal rendelkező országok és a folyamatosan terjeszkedő fekete, kínai érdekeltségekhez kötődő piac igazi melegágya volt a kalózkodásnak. Az évtized végi gazdasági válság tovább növelte a kalóztevékenységek számát, könnyebbé vált az elszegényedett, kilátástalan emberek bűnszervezetbe való toborzása.

Fellépés a kalóztámadások ellen

Már 1967-ben Indonézia, Malajzia, Fülöp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld létrehozták a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségét (Association of Southeast Asian Nations ? ASEAN), melynek egyik fő célja, hogy közös erővel visszaszorítsák a kalóztámadásokat a térségben.

Az 1990-es évek elejétől elszaporodtak a kalóztámadások a Malakka-szorosban, ezért az ASEAN térségében nemzetközi flotta bevetésével igyekezett felvenni a harcot a tengeri bűnözőkkel szemben. A nemzetközi beavatkozást eredményezően a Malakka-szorosból elkezdtek kiszorulni a kalózok, cselekményüket a Dél-kínai-tengeren, főként Hongkong közelében folytatták. Azonban a kínai hatóságok erélyesen léptek fel a bűnözőkkel szemben, több elfogott kalózt ki is végeztek.

Az 1997-es ázsiai gazdasági válság erőre hívta a kalózcselekményeket. A hanyatló gazdaság egyre több embert késztetett bűncselekmények elkövetésére. A nagyobb bandák értékesebb zsákmányok után eredtek, a feketepiac szükségletét próbálták kielégíteni, míg a kisebb kalózcsoportok jachtokat, halászhajókat fosztottak ki.

A 2000-res években a bűncselekmények száma ingadozó volt, ez a változó gazdasági helyzetnek tudható be. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a rendszeresített vízi és légi őrjáratoknak köszönhetően kevesebb kalóztámadást regisztrálnak a hatóságok.

Az ezredfordulót követően újfajta bűncselekménynek számít azonban a hajó eltérítése és a legénység túszul ejtése. Ilyen esetben a kalózok nem a szállítmányból szeretnének jövedelemre szert tenni, hanem a szállító jármű és a legénység váltságdíjából. 2017 októberében a nigériai partoknál egy német konténerhajóról kalózok raboltak hat embert, négy fülöp-szigeti, egy ukrán és egy magyar állampolgárt. A három hétig zajló  túszdráma után december elején a TEK sikeresen hazahozta a magyar állampolgárságú tengerészt.

A folyamatosan frissülő kalóztámadások jelentései, statisztikák és térképes nézet az alábbi linken érhető el: https://www.icc-ccs.org/index.php/piracy-reporting-centre/live-piracy-map

A kalózkodás visszaszorítása érdekében a kormányzati szervek fellépésein túl a magánszektor, a kereskedelmi vállalatok aktív részvételére is szükség van. Fontos a szállítójárművek megfelelő biztonságának biztosítása, a kísérőinek létszáma és felfegyverzése, ugyanis ezeket a tényezőket mérlegelvén választják ki a bűnözők a megtámadandó célpontot.