Észak-Afrika
Nyugat-Szahara
Október 31-én járt le az ENSZ 1991 áprilisában, a Nyugat-Szaharában indult MINURSO műveletének mandátuma. Az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres október elején a misszió mandátumának egy évvel való meghosszabbítását helyezte kilátásba. Ebben Franciaország támogatta, azonban az Amerikai Egyesült Államok fél évnél tovább nem kívánja kiterjeszteni a művelet hosszát. Október 31-én végül, további vitákat követően az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta a MINURSO művelet mandátumát fél évvel meghosszabbító 2440-es számú határozatot.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa teljes mértékű támogatását fejezte ki Horst Kohler, a Nyugat-Szaharáért felelős megbízott tevékenysége iránt, aminek köszönhetően még idén decemberben tárgyalóasztalhoz ülhetnek a konfliktusban érintett felek. Az okirat hangsúlyozza egy megvalósítható és fenntartható politikai megoldás elérését az ügyben.
Továbbá a határozat egy új paragrafussal is bővült, melyben a Biztonsági Tanács fel kívánja szólítani a Polisszárió Frontot, hogy tartózkodjon minden olyan művelet végrehajtásától az ütközőzónában, ami a status quo esetleges megváltozását okozhatja a marokkói védelmi vonal keleti oldalán. Valamint felhívja az érintett felek ? Marokkó, Algéria, Polisszárió Front, Mauritánia ? figyelmét, hogy tartsák tiszteletben jogaikat és kötelezettségeiket, és ne akadályozzák az ENSZ által szervezett tárgyalások létrejöttét, illetve ne tegyenek semmit, ami a térség további destabilizációjához vezethet. Ezenkívül megerősítették, hogy az államok kötelesek betartani a MINURSO keretein belül elért katonai egyezményeket, köztük a tűzszüneti megállapodásokat is. (moroccoworldnews, angol)
Algéria
Algéria 2019 áprilisában újabb választások elé néz. Az Algériai Nemzeti Felszabadító Front (NLF) ismét a 81 éves miniszterelnököt, Abd el-Azíz Buteflíkat kívánja indítani erre a posztra. Buteflíka 1999 óta kormányozza az országot, ezzel egymást követő ötödik ciklusa elé néz. Az algériai lakosságnak 40%-a 25 év alatti fiatal, ezért ők életük során nem ismertek más vezető politikust.
Az iszlamista ellenzéki MSP párt (Movement of Society for Peace) elnöke, Abderazzak Mokri, az észak afrikai ország politikai intézményrendszerének fokozatos felbomlására hívta fel a figyelmet. Az MSP tagjainak felháborodását Szaíd Buhadzsa, a Nemzeti Népi Kongresszus főtitkárának távozásra való felszólítása váltotta ki. Ugyanis törvény szerint Buhadzsa megbízása csak akkor szűnik meg, ha feladatköreinek ellátását állapota nem teszi lehetővé, illetve ha lemond vagy elhalálozik.
Mokri hozzátette még, hogy a 2013-as agyvérzésének következményei miatt Buteflíka Zeraldában található otthonából kényszerül vezetni az államot. Nyilvános megjelenésére régóta nem került sor, ezért az ellenzéki pártok megkérdőjelezték alkalmasságát a miniszterelnöki poszt betöltésére, ugyanis távollétében miniszterei felett nem gyakorol senki kontrollt és nem tudni, valójában ki hozza a legfelső döntéseket. Valamint a megfelelő ellenzéki társadalmi csoportok jelenléte is hiányzik, ugyanis a politikai vezetés ellehetetlenítette azok működését, így egy kielégítő párbeszéd az állam és a lakosság között nem jöhetett létre. (aljazeera, MEMO, angol)
Egyiptom
Mahmúd Abbász Egyiptomban járt
A palesztin vezető Abdel Fattah el-Szíszivel találkozott abban az ügyben, hogy a palesztin kiegyezésről és a gázai helyzetről tárgyaljanak. A találkozó a Világ Ifjúsági Fórum (World Youth Forum) keretein belül valósult meg, amely a béke, a fejlődés és a kreativitás témájára fókuszált. A kairói palesztin nagykövet, Diab al-Louh még aznap arról nyilatkozott, hogy a két vezető a legújabb palesztin politikai fejlődésről és a közös érdekeltségű problémákról fog beszélni. Továbbá kiemelte, hogy a két vezető együttműködése mély és hosszú időtartamra szól. Egyiptom az elmúlt időszakban bekapcsolódott azokba a törekvésekbe, melyeknek a lényege a Hamasz és a Fatah kibékítése, de jelenleg a vita befagyott állapotban stagnál 11 éve. (al-Jazeera, angol, 11. 03.)
Síita félhold
„A terroristák golyóval támadtak mi rakétákkal válaszolunk”-mondta Amir Ali Hadzsizade, a Forradalmi Gárda légierejének a parancsnoka azt követően, hogy az Iszlám Forradalmi Gárda 6 egymást követő rakétatámadást hajtott végre az iráni Kermánsáhból az észak-szíriai Dáes pozícióira, iletve a terrorszervezet befolyási övezetébe tartozó területek ellen is. A fő célpont Dáes központja, Hadzsin volt.
A rakétatacsapást követően dróntámadást is végrehajtott a Forradalmi Gárda, mely az első, Irán határain átnyúló ilyen típusú akció.
A csapás elsődleges oka az ahvázi terrortámadásra adott válasz, ugyanis a merénylettel gyanúsított al-Ahwazija szeparatista csoport komoly támogatást kaphatott a szíriai terrorszervezettől. (Teheran Times, angol, 10.01.)
Hágai Nemzetközi Bíróság: iráni szankciócsomag enyhítése
Ítéletet hozott első fokon a Hágai Nemzetközi Bíróság az iráni szankciók ügyében, ennek értelmében az Egyesült Államok köteles a legalapvetőbb árucikkeket, azaz a humanitárius javakra kiterjedő korlátozásokat feloldani. Ez elsősorban a gyógyszereket és a kórházi ellátmányozást érintené, és az agrártermékek behozatalát is könnyítené. A szankciók enyhítése magával vonná a légi korlátozások megszüntetését is.
Egyes vélemények szerint az USA legitimációs problémákkal küzd, ezért a szankciók további teljes körű fenntartásáért harcol, ugyanakkor a teheráni vezetés sikerként könyvelte el a döntést. A tárgyalások azonban másodfokon október 8-án tovább folytatódnak, így a szankciók további enyhülése még kérdéses. (Teheran Times, angol, 10.03.)
Dánia megszakította diplomáciai kapcsolatait Teheránnal
Merényletet akart végrehajtani az iráni titkosszolgálat Koppenhágában az Arab Ellenállási Mozgalom Ahváz Felszabadításáért nevű szeparatista szervezet vezetője ellen ? jelentette ki Finn Borch Andersen, a dán titkosszolgálatok vezetője. A szeptemberi, ahvázi merénylet óta a teheráni vezetés nagyobb figyelmet fordít a tartomány biztonságát fenyegető csoportokra, nem riadva vissza az esetleges külföldi beavatkozástól sem.
A dán rendőrség komoly erőket vonultatott fel az akció megelőzésére, lezárva az ?resund hidat és több órára elzárva ezzel a fővárost. A hivatalos szervek információi szerint egy norvég állampolgárságú, de iráni származású férfit tartóztattak le, akinek köze lehet a támadáshoz.
Anders Samuelson, dán külügyminiszter elítélte Iránt és tevékenységét, kilátásba helyezve a további szankciók életbe léptetését (The Guardian, angol, 10.30.)
Elkezdődött az új, Koszár típusú harci repülők hadrendbe állítása ? erősítette meg Amir Hatami, védelmi miniszter. A gépek negyedik generációs rakétacélravezető rendszerrel lettek felszerelve. Irán ezzel biztosítani kívánja dominanciáját a térségben, ugyanis ezzel a technológiával csak néhány állam rendelkezik a régióban. (Mehr News, angol, 10.31.)
Fegyverszünetre szólította fel James Mattis, amerikai védelmi miniszter a Jemenben harcoló húszi lázadókat és a szaúdi vezetést. Mint kifejtette, túl sok vér folyt már és bízik abban, hogy a szaúdi és emirátusi szövetségeseik hajlandóak tárgyalni a jemeni felekkel. Ezt követően Mike Pompeo, amerikai külügyminiszter is felszólította Szaúd-Arábiát, hogy állítsa le a légitámadásokat, melyek elsősorban a civil lakosságot sújtották leginkább.
A tárgyalások az előzetes tervek szerint Svédországban zajlanának, az amerikai vezetés arra számít, hogy megközelítőleg egy hónapon belül sikerül tárgyalóasztalhoz ülniük.
A helyzet érdekessége, hogy mindkét fél állandó fegyverkezésben van. Legutóbb a jemeni lázadó erők mutatták be legújabb, saját gyártmányú, Badr-1 típusú rakétájukat, mely védelmi célokat látna el. (Al Jazeera, angol, 11.01., IRNA 10.28.)
Szíria és a kurd kérdés
Új különmegbízott Szíria ügyében
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Szíriával foglalkozó különmegbízottja, Staffan de Mistura, október közepén jelentette be, hogy a következő hónapban leköszön posztjáról. A svéd?olasz származású diplomata a döntést személyes okokkal indokolta. Azt nyilatkozta, hogy mandátuma végéig harcolni fog egy bizottságért, amely új alkotmányt készítene Szíria számára.
Utódjául Antonio Guterres, ENSZ-főtitkár Geir O. Pedersent jelölte meg, aki jelenleg Norvégia kínai nagyköveteként szolgál. Pedersen 1998 és 2003 között a Palesztin Autonóm Területeken volt Norvégia képviselője. A Főtitkár erről a döntéséről konzultált a szír kormánnyal, és a Biztonsági Tanács állandó tagjai is elfogadták a norvég diplomatát. AZ ENSZ-ben Oroszországot képviselő Vaszilij Nyebenzja szerint a szír kormány kész együttműködni az új különmegbízottal.
Geir Pedersen az ENSZ negyedik szíriai különmegbízottja lesz. Az első különmegbízott Kofi Annan volt, 2012. februártól augusztus végéig. Őt Lakhdar Brahimi, algír diplomata követte, 2014. május 31-éig látta el a különmegbízotti pozíciót. Staffan de Mistura pedig több mint 4 évet töltött különmegbízottként. (Al Jazeera, angol, 10.31., TASS, 11.02.)
Megválasztották Irak új elnökét
Október másodikán Barhám Száleh, kurd politikust választotta meg az iraki parlament az ország elnökének. Száleh a Kurdisztáni Hazafias Unió (PUK) tagjaként korábban a Kurd Regionális Kormányzat miniszterelnöke is volt. Az új elnök Adil Abdul Mahdi, iraki síita politikust jelölte miniszterelnöknek és kérte fel kormányalakításra. Szaddám Huszein bukása óta Irakban a hatalmat megosztják, a legerősebb pozíciót, a miniszterelnökét egy síita arab, majd az azt követő házelnököt egy szunnita arab kapja meg, elnöknek pedig egy kurdot választanak. (angol, Al Jazeera, 10.02.)
Törökország ismét be fog avatkozni Észak-Szíriában
Recep Tayyip Erdogan, török elnök bejelentette, hogy el fogják pusztítani az általuk terrorszervezetnek vélt kurd Népvédelmi Egységeket (YPG) az Eufrátesztől keletre, és mindent előkészítettek már egy újabb hatékony beavatkozáshoz.
Törökország számára a Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milícia a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű törökországi terrorszervezet szíriai ága, ezért tartják őket is terroristának.
Október elsején a török elnök már arról beszélt, hogy Észak-Szíriában az Eufrátesz folyótól keletre fekvő területekről eltávolítják a YPG-t, és ellenőrzésük alá vonják a térséget. Október 26-án Erdogan ?utolsó figyelmeztetést? küldött azoknak, akik Törökország határait fenyegetik, az üzenet egyértelmű címzettje a YPG volt. Két nappal a figyelmeztetés után már megkezdődött a határmenti kurd területek tüzérségi támadása.
A 2016-ban indított Eufráteszi Pajzs török hadművelet is a kurdok ellen irányult, célja az volt, hogy a török?szír határ mentén ne jöhessen létre egy egybefüggő kurd terület. Idén január 20-án pedig Törökország Olajág néven hadműveletet indított a Szíria északnyugati részén található, kurdok által uralt Afrín ellen. (angol, Reuters, 10.30.)
A Közel-Kelet és Észak-Afrika hírösszefoglaló szerkesztőségi tagjai: Halasi Gábor (szerkesztő, Észak-Afrika), Kiss Beatrix (Észak-Afrika), Lázin Áron (síita félhold), Szabó Orsolya Réka (Észak-Afrika), Vámos Bence (síita félhold), Varga Levente Koppány (síita félhold) és Vincze Patrik (szíriai polgárháború és kurd kérdés) .
