20.4 C
Budapest
2026 május 26. kedd 09:32
Kezdőlap Blog Oldal 44

A BSZK látogatása az MH Hadikikötőjébe

Szerző:
BSZK
-
0

Április 12-én, pénteken délelőtt a Biztonságpolitikai Szakkollégium tagjaiként lehetőségünk nyílt meglátogatnunk az újpesti MH Hadikikötőt, ahol bepillantást nyerhettünk a tűzszerészek, azon belül a robbanóanyag-kereső kutyás műveleti század és a médiában is egyre többet emlegetett, idén 171 éves hadihajós alosztály mindennapjaiba.

Csapatunk délelőtt érkezett meg a helyszínre, ahol Koch Norbert főhadnagy úr várt ránk, hogy körbevezessen minket az objektum területén. A látogatást a robbanóanyag-kereső kutyás műveleti század nyitotta meg bemutatójukkal, amelynek keretén belül többek között bepillantást nyerhettünk a kutyák kiképzésének folyamatába és az eléjük táruló feladatok sokaságába.

Ezután megismerkedtünk az 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred történetével, szervezeti felépítésével, feladataikkal és kihívásaikkal. Megtekintettük a folyami aknamentesítő hadihajókat is, melyekről a március 23-i budafoki bombakiemelés kapcsán már sokat olvashattunk.

A nap folyamán hatalmas élménnyel gazdagodhattunk. ?Hajózni szükséges, élni nem muszáj? ? mondta az ókori római Pompeius. Ezen mondásának helyességét immár nem csupán a nemzetközi, hanem a hazai viszonyrendszerben is tisztán látjuk. Az eszközök megismerésén túl kellemes tapasztalatként szolgált beszélgetnünk a katonákkal, akiknek szavaiból tisztán kiolvashattuk hivatásuk iránti elkötelezettségüket és odaadásukat.

Köszönjük szépen az 1. HTHE parancsnokának, hogy lehetőséget kaptunk betekinteni eme különleges, valódi képességekkel rendelkező speciális alakulat életébe. Rengeteget jelentett számunkra, hogy a tantermi előadásokon kívül testközelből is megismerkedhettünk a Magyar Honvédség tűzszerész és hajós képességeivel.

Szöveg: Szilágyi Laura

Fotó: Gajdos Milán hadnagy

A mexikói drogháború ? úton a siker felé?

Szerző:
BSZK
-
0
Mexikóváros, 2016. január 9.Joaquín "El Chapo" Guzmán megbilincselt mexikói drogbárót a riporterek felé fordítják katonák egy mexikóvárosi repülőtéren 2016. január 8-án. Az egyik legnagyobb kábítószer-maffiát, a sinaloait irányító Guzmánt hat hónappal az után sikerült ismét elfogni, hogy megszökött egy maximálisan biztonságosnak tartott börtönből. (Forrás: MTI/EPA/José Mendez)

Mexikót, Latin-Amerika második legnagyobb gazdaságával rendelkező országát már évtizedek óta sújtja a drogháború. A különböző drogkartellek, amelyek kontrollálják a kokain, marihuána, és egyéb drogok termelését és terjesztését, folyamatosan versengenek a hatalomért. Eközben Mexikó kormánya ? nagyrészt sikertelenül ? próbálkozik a kartellek visszaszorításával, az USA pedig katonai és pénzügyi támogatás mellett a biztonsági erőket is bevetette a drogkereskedelem csökkentésének érdekében.

A kartellek létrejötte, működése

Egészen a ?80-as évek végéig Mexikóban nem volt jellemző a drogkartellek uralma és az egész társadalomra kiható agressziója. Kezdetben főleg Kolumbiában jelentek meg ezek a szervezetek, melyek a kokaint Mexikón át szállították az USA-ba. 1989-ben Miguel Ángel Félix Gallardó-t, a mexikói kokainbiznisz fejét és a Guadalajara kartell megalapítóját letartóztatták; az így kialakult hatalmi vákuum pedig a drogkartellek közötti, máig tartó harcokat eredményezte.

Ezt követően számos kisebb kartell alakult ki, melyek mára hatalmas szervezetekké nőttek, egész régiókat tartanak felügyeletük alatt, az ott élő civil lakosság ellen pedig folyamatosan erőszakot alkalmaznak. Ide sorolhatjuk többek között a Sinaola, Los Zetas, Jalisco New Generation, Gulf, Tijuana/Arellano Felix, Beltran Leyva, Juarez kartelleket.

Ezek a szervezetek dollármilliókat keresnek illegális kereskedelemmel. A legnagyobb hatalommal jelenleg a Sinaola kartell rendelkezik, mely számos kisebb, laza szálon összekötött csoporton keresztül operál.

A bandákat az országhatár sem állítja meg. Az USA-ban 2008-ban 230 városban voltak jelen mexikói drogkartellek, ez a szám pedig 2011-re drasztikusan megemelkedett, ekkor már több mint 1000 városról beszélhettünk. A nagy arányú mélyszegénység és munkanélküliség hatására a mexikói fiatalok számára sokszor az egyetlen lehetőség a nyomorból való kitörésre a kartellekhez való csatlakozás. Tovább rontja a helyzetet, hogy a mexikói rendőrség sok esetben tehetetlen a megfelelő kiképzés és felszerelés hiányában, az alacsony fizetések miatt pedig a korrupció sem ritka jelenség. A Los Zetas kartell például rendőröket integrált tagjai közé, annak érdekében, hogy illegális tevékenységeiknek a rendőrség se szabhasson gátat. Ugyanehhez a bűnszervezethez kapcsolódik a 2017-ben napvilágra került botrány. Számos szemtanú szerint a Zetas 2012-ben jelentős összeggel támogatta egyes mexikói politikusok kampányát, valamint rendőröket is lefizetett annak érdekében, hogy illegális tevékenységüket zavartalanul gyakorolhassák. Az ügy nemzetközi felháborodást keltett, és ugyan a Los Zetas kartell mára fragmentálódott, egykori hatalmát elveszítette, sokkoló a tény, hogy egy bűnszervezet ekkora hatást gyakorolhat egy ország politikájára.

Harc a kartellek ellen

Mexikó új elnöke, a 2018-ban megválasztott Andrés Manuel López Obrador radikális változásokat ígér a drogok elleni háborúval kapcsolatban. A kormány eddig is milliárdokat költött a közbiztonság fejlesztésére, és a katonai kiadások is sokszorozódtak az évek során. 2007 óta legalább 54 milliárd dollárt költöttek biztonságra és védelemre, az USA pedig további 1,5 milliárd dollárral segítette a mexikóiak ügyét. A próbálkozások ellenére az eddigi drogháborúkban 2007 és 2017 között körülbelül 230 000 civil halottról és majdnem 30 000 eltűnt személyről számolnak be az adatok. Mexikó kormányát emellett súlyos vádak érték az emberi jogok megsértése miatt, melyeket a drogkartellek elleni küzdelmük során figyelmen kívül hagytak.

Az elért sikerek

Emellett Alex Cifuentes, Guzmán jobb keze a New York-i bíróságon ekkor beszélt először Enrique Pena Nieto megvesztegetéséről. Cifuentes azt állítja, hogy a volt mexikói elnök 2012-ben, megválasztása után 250 millió dollár kenőpénzt követelt El Chapotól, azért cserébe, hogy leállítsa az ellene létrehozott országos hajtóvadászatot. Végül a felek 100 millió dolláros összegben egyeztek meg. A drogbáró szerint a mexikói szövetségi rendőrség továbbá nemcsak figyelmen kívül hagyta a drogkereskedelmet, de esetenként részt is vett benne. Ha a vallomás igaznak bizonyul, az azt jelenti, hogy a drogkartellek korrupciója a mexikói politikai rendszer legmagasabb fokait is el tudja érni.

Annak ellenére, hogy a mexikói drogkartellekhez köthető halálesetek és a drogot fogyasztók száma máig rendkívül magas, az ellenük folyó küzdelem kicsit sem mondható reménytelennek vagy feleslegesnek. A 2009-ben egy, az USA-ban kiadott 37 fős lista azoknak a drogbáróknak a neveit tartalmazta, akik a már felsorolt drogkartellek vezetői szerepét töltötték be. 2015-re a 37-ből már 31-et elfogtak, további 2 pedig életét vesztette rivális drogkartellekkel való küzdelemben. Az egyik leghírhedtebb drogbáró, Joaquín Guzmán Loera, más néven El Chapo elfogása és 2015-ös szökése nagy port kavart. A Sinaloa Kartell vezetője mélyszegénységben nőtt fel, az illegális drogkereskedelemmel pedig 1 milliárd dolláros vagyonra tett szert. Első elfogására 1993-ban került sor, 2001-es szökését követően pedig 2014-ben újra elfogták, majd egy évre rá újra sikeresen szökést hajtott végre Altiplano-i cellájából egy 1,5 km-es alagúton keresztül. 2016 januárjában ismét elfogásra került, egy évre rá pedig kiadták az Egyesült Államoknak, ahol jelenleg tárgyalása is zajlik. 2019. február 12-én Guzmán ellen 10 pontban emeltek vádat, a tanúk meghallgatása pedig 11 héten keresztül tartott, ezáltal fény derült El Chapo és a Sinaola brutális és megrázó tevékenységeire. A drogbárót előreláthatóan életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélik.

Ugyan a drogbárók elfogását és bíróság elé állítását érintően kimagasló sikerekről beszélhetünk, egyes szakértők szerint ezek az intézkedések összességében nem csökkentik az erőszakot, sőt, a kialakuló kaotikus helyzet akár még többet szülhet. Hiszen annak ellenére, hogy Guzmánt, a legbefolyásosabb drogbárót 2016-ban bíróság elé állították, a drogtermelés aránya és a halottak száma is növekvő tendenciát mutat. A Sinaloa vezetőjének elfogása után a kartell hatalma ugyan gyengült, ezzel viszont teret adott eddig kisebb és még erőszakosabb módszerekhez folyamodó bűnszervezetek felemelkedéséhez, mint például a Jalisco New Generation. A kartellek elleni küzdelem tehát koránt sem ért véget Mexikó és az USA számára.

Írta: Ustea Dóra

Címlapkép: Mexikóváros, 2016. január 9.
Joaquín „El Chapo” Guzmán megbilincselt mexikói drogbárót a riporterek felé fordítják katonák egy mexikóvárosi repülőtéren 2016. január 8-án. Az egyik legnagyobb kábítószer-maffiát, a sinaloait irányító Guzmánt hat hónappal az után sikerült ismét elfogni, hogy megszökött egy maximálisan biztonságosnak tartott börtönből. (Forrás: MTI/EPA/José Mendez)

A Bering-szoros és az Északi-tenger a klímaváltozás tükrében

Szerző:
BSZK
-
0

?Stratégiai pontok, fojtópontok? sorozat

A Biztonságpolitikai Szakkollégium Geopolitika Műhelye cikksorozatot indít, melynek célja, hogy a tagok önfejlesztés keretében rövid ismertető elemzéseket készítsenek a világ területén található stratégiai jelentőségű földrajzi pontokról.

A globális klímaváltozás következtében az Arktisz egyre jelentősebb szerepnek örvend a nagyhatalmak körében. Az olvadó jégnek köszönhetően a terület bővelkedik új lehetőségekben, ilyen a még fel nem tárt természeti erőforrások kiaknázásának opciója vagy  a megnyíló tengeri útvonalak használata. Ezek gazdasági, biztonsági és geopolitikai szempontból is relevánsak a térségen belüli és kívüli országok számára. Elemzésemben a térségen kívüli országokból főleg Kína és Oroszország kerül előtérbe.

Az Északi-tengeren három hajózási útvonalat különböztethetünk meg: az északnyugati átjárót, az északkeletit és a transzpoláris útvonalat. Az első két útvonal kanadai, amerikai, valamint orosz felségvizeken keresztül vezet.

Földrajzi adatok

Az Északi-tengeren három hajózási útvonalat különböztethetünk meg (lásd 1. ábra): az északnyugati átjárót (rózsaszín színnel), az északkeletit (sárga) és a transzpoláris (zöld) útvonalat. Az első két útvonal kanadai, amerikai, valamint orosz felségvizeken keresztül vezet.

Ezek közül az északkeleti hajózható egyszerűbben és biztonságosabban. A transzpoláris átjáró szinte egyenes vonalban szeli át az Északi-tengert, így megközelíti ugyan az Északi-sarkpontot is, de végig nemzetközi vizeken marad, mely szerencsés a szállítóhajók számára, amelyeknek így nem kell az államok parti vizein való áthaladáshoz engedélyt kérniük. Mindhárom esetben az amerikai és ázsiai kontinenst elválasztó Bering-szoroson keresztül vezet ki az út a Csendes-óceánra.

A szoros mintegy 1600 kilométer hosszú, legkeskenyebb szakaszán körülbelül 82 kilométer a távolság. Egyik fele az Amerikai Egyesült Államokhoz (továbbiakban USA), másik fele az Oroszországi Föderációhoz (továbbiakban Oroszország) tartozik. Nevét Vitus Bering, dán származású orosz felfedezőről kapta, aki 1728-ban hajózott át a szoroson. A szorosban helyezkednek el a Diomede-szigetek, melyek egyik tagja Oroszországhoz, a másik USA-hoz tartozik, köztük a távolság 3,8 km.

Az egész éves jégtakaró miatt az Északi-átjárók csak rövid időre olvadnak ki és válnak hajózhatóvá. Ez az időszak a klímaváltozás függvényében is még sokáig csupán csak évszakos lesz: előrejelzések szerint 10-15 év múlva is csak 2-4 hónap erejéig válnának hajózhatóvá az átjárók.

Az északi-sarki útvonalak gazdasági jelentősége

Napjainkban a vízi fuvarozás számít a legolcsóbb szállítási formának, így jelenleg a világkereskedelem 90 százaléka vízi utakon zajlik le. Ehhez az északi potenciális útvonalak jóval rövidebb szállítási távolságot biztosítanának, mint a mostani bejáratott hajózási útvonalak, melyek még inkább pénz- és időtakarékosabbá tennék a szállítást. Leginkább Kína érdeklődik az útvonalak iránt: számára a Dalian?Rotterdam kikötők közti távolság így 5000 tengeri mérfölddel rövidülne le, amellyel 10 napot nyerne  így az 53 napos utat 43 nap alatt bírná megtenni. Érdeklődése azonban nemcsak  gazdasági, hanem hatalmi ambíciókból is áll.

Az Északi-sark jelentőségét növeli az a tény is, hogy a terület tele van eddig még feltáratlan nyersanyaglelőhelyekkel. A U.S. Geological Survey kutatása alapján az Arktisz rejti a Föld legnagyobb, még felfedezetlen gáz- és olajtartalékát. Becslések szerint 90 milliárd hordó kőolaj, jelentős mennyiségű földgáz és 44 milliárd hordó cseppfolyósítható földgáz található az Északi-sarkon. Ez a világ még fel nem tárt olajforrásainak a 13 százalékát, a földgáz 30 százalékát és a cseppfolyósítható földgáz 20 százalékát jelenti. Emellett a terület nemesfémekben is bővelkedik, például aranyban, platinában, urániumban és ólomban.

Kínai célok

Kína Északi-sarkkal kapcsolatos törekvéseit a 2018 januárjában kiadott Fehér Könyv foglalja össze.

A dokumentum négy fejezetből áll:

  1. Az Arktisz helyzete és jelenkori változások,
  2. Kína és az Arktisz,
  3. Kína irányelvei és alapelvei az Arktisszal kapcsolatban,
  4. Kína rendelkezései és pozíciója az Arktiszt érintő ügyek rendezésének részvételében.

Az előszóban röviden összefoglalják a kínai érdeklődés okát, miszerint a globalizáció következtében az olvadó jégsapkák elvesztették regionális jelentőségüket, az Északi-sark már általános fontossággal bír a növekvő stratégiai és gazdasági értéke miatt, valamint a tudományos kutatások, természetvédelem, tengeri útvonalak és természeti erőforrások fényében. Az Arktisz magára vonta a régión kívüli országok és a nemzetközi közösség figyelmét, mivel az emberiség közös jövőjének, fejlődésének egyik fontos eleme. Ezen kívül Kína érdekeinek jogossága mellett azzal is érvel, hogyha megolvad az északi-sarki jég, akkor az ezzel járó tengerszint emelkedés negatívan érintené országa területét, így szükséges, hogy alakíthassa a régióval kapcsolatos döntéshozatalt.

Céljai elérése érdekében Kína már több északi-sarki kutatóállomással demonstrálja jelenlétét a térségben, másrészt orosz és norvég nagyvállalatokba való befektetésekkel igyekszik gazdasági befolyást szerezni. Az északnyugati átjárón pedig konkrétan átkelt a Xue Long hajóval, mely 83 nap alatt tette meg a kijelölt távolságot, ezáltal hét napot nyert a szokásos útvonallal szemben. Az északkeleti átjáró esetében a COSCO (China Ocean Shipping Company/Kínai Óceánjáró Társaság ) kínai hajózási vállalat tette meg az utat Dalian kínai kikötőtől Rotterdamig, majd vissza Tianjiba, mindezt csak 55 nap alatt.

Az északkeleti átjáró használata érdekében azonban Kínának jó viszonyt kell ápolnia Oroszországgal, amelynek már kézzelfogható eredményei is vannak gazdasági és katonai téren is.

Oroszország

Oroszország is felismerte az Északi-sark gazdasági jelentőségét, aminek kiaknázása érdekében nagy beruházásba kezdett az északi útvonal fejlesztése érdekében. A fejlesztések keretein belül hajókra, hajóépítésekre, kikötőkre és navigációra 2030-ig több tízmilliárd dollárt kíván fordítani.  Nagy előny az ország szempontjából, hogy az északkeleti-útvonalat teljes mértékben birtokolja is kiterjedt arktiszi területei okán.

Kínával az északi-sarki Selyemút név alatt futó befektetés (mely az Új Selyemút kínai elképzelés része) volt az első projekt, mely érintette a térséget. Ebben a kínai Selyemút alaprészesedést vállalt az oroszok szállítással, infrastruktúrával és erőforrásokkal kapcsolatos tevékenységeibe az Arktisz eurázsiai részén. 2017 óta Kína és Oroszország együttműködésének fő színtere az északi-sarki Selyemút és az északi-tengeri útvonal, melyekről a berlini G20-as találkozó előtt, 2017. június 8-án egyeztetett Xi Jinping és Vlagyimir Putyin, a kínai elnök oroszországi látogatása alkalmával. ?Szoros együttműködésünk és kölcsönös támogatásunk egymás országa iránt nagy jelentőséggel bír nemzetközi szinten. Biztosítani fogjuk, hogy kapcsolataink zavartalanul erősödjenek tovább? ? nyilatkozta Xi a találkozón, kifejezve elköteleződését az orosz?kínai kapcsolatok iránt.

Oroszországnak azonban nem csupán gazdasági, de geostratégiai és katonai okokból is fontos a térség, ugyanis itt állomásozik az orosz Északi Flotta. A jég felengedésével lehetővé válna, hogy hajóik szabadon mozogjanak az Északi-tengeren. Azonban ez még mindig nem jelenti, hogy ezáltal képesek lennének kijutni a Csendes-óceánra, ahova a Bering-szoroson keresztül vezet  az út. A szoros félig az amerikaiaké, akik azt könnyedén elzárhatják. Ha azonban Oroszország a szoros felett teljes felügyeleti jogot szerez, és az északkeleti útvonal is hajózhatóvá válik, akkor hadihajóit bármikor kijuttathatja az óceánra.

Következtetés

Biztosra vehetjük, hogy az Északi-sark iránti érdeklődés a jövőben sem fog csökkenni, ugyanis a térség olyan lehetőségeket rejt magába, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az ilyen irányú ambíciók realizálódását azonban a klímaváltozás és velejárói  nagymértékben befolyásolhatják.

Írta: Szilágyi Laura

BSZK-s hallgatók a WAT konferenciáján Varsóban

Szerző:
Ármás Julianna
-
0

A Biztonságpolitikai Szakkollégium két tagja is részt vett a 2019. április 11-én Varsóban megrendezett ?Military security in the national and international aspect” hallgatói tudományos konferencián.

Az esemény helyszínéül a Varsói Katonai Műszaki Akadémia (Wojskowa Akademia Techniczna, WAT) szolgált. A napjaink biztonsági kihívásait és az azokra adható válaszokat bemutató konferencia nem csupán az előadók kutatásainak prezentálására adott kiváló lehetőséget, de megteremtett egy olyan platformot is, amelyen a WAT és a BSZK hallgatói kötetlen beszélgetésekkel, személyes kapcsolatok kialakításával is erősítették a határokon átívelő együttműködést.

A Szakkollégiumot két hallgatónk, Szabó Orsolya Réka és Ármás Julianna képviselte. Orsolya előadásában Magyarország katonai biztonsági környezetét ismertette, míg Julianna arra kereste a választ, hogy a hibrid hadviselés új befolyásszerzési eszköz-e a posztszovjet térségben.

Szabó Orsolya Réka, előadásának címe: Military security in Hungary.
Ármás Julianna, előadásának címe: Hybrid warfare: a new tool for acquiring influence in the post-Soviet area?

A konferencia, valamint hallgatóink kiutazása és költségeinek fedezése nem valósulhatott volna meg a WAT Magiszterek Védegyletének támogatása nélkül, melyet ezúton is köszönünk!

Képek: WAT, BSZK.

Változások a szomszédban? ? demonstrációsorozat Szerbiában

Szerző:
BSZK
-
0
Kormányellenes tüntetés Szerbiában. Belgrád, 2019. április 14.Kormányellenes tüntetők a parlament épületénél tartott tiltakozáson Belgrádban 2019. április 13-án. A tízezres tömeg Aleksandar Vucic szerb elnök politikája ellen tiltakozott, valamint szabad médiát és új választási törvény megalkotását követelte.(Forrás: MTI/EPA/Andrej Cukic)

Szerbiában Slobodan Milosevic 2000-es megbuktatása óta ritkán került sor tömeges ellenzéki megmozdulásra. Ezzel szemben a 2018 novembere óta folyó demonstrációsorozat már a harmadik tömegtüntetés az elmúlt évek során. A 2016-ban és a 2017-ben végbement demonstrációkhoz hasonlóan a tavaly ősszel kezdődött tüntetéssorozat is elsősorban az elnök, Aleksandar Vucic és pártja, az SNS (Srpska napredna stranka, Szerb Haladó Párt) ellen irányult. A demonstrációkon többször éri kritika az elnök személye mellett pártja túlzott befolyását a szerb médiára, valamint gyakran ismételt vád a választók megfélemlítése is.

Vucic 2014-ben lett az ország miniszterelnöke egy előrehozott választásnak köszönhetően. Az SNS-hez való csatlakozása előtt a radikális jobboldali párt, az SRS (Srpska radikalna stranka, Szerb Radikális Párt) tagja volt, ám mióta ő az SNS vezető politikusa, folyamatos az ország közeledése az Európai Unióhoz, miközben fenntartja a jó kapcsolatot Kínával és Oroszországgal is. Sokan a 2017-es tüntetés egyik kiváltó okának Vucic elnökké választását tekintik, mivel így képes ellehetetleníteni az ellenzéket és nyomást gyakorolni a sajtóra.

A tüntetést kiváltó okok

2018. november 23-án Borko Stefanovic, az ellenzéki Szerb Baloldal párt politikusa támadás áldozata lett Belgrádban, melynek elkövetésével a kormánypárt szimpatizánsait gyanúsították. Egy nappal később a politikus egy sajtótájékoztató során bemutatta véres pólóját, ami így később a tüntetések egyik szimbólumává, jelmondatává vált (?Nem akarunk több véres pólót!?). December 8-án egy néhány ezres tömeg vonult végig a városon, hogy felhívja a figyelmet a történtekre, valamint a tüntetés során elítélték a kormány szólásszabadság korlátozására hozott intézkedéseit, valamint az állami korrupciót is. Három nappal később Milan Jovanovic, tényfeltáró újságíró házára Molotov-koktélt dobtak. Ez a támadás csak tovább növelte a tüntetők ellenszenvét. Az első demonstrációk során a résztvevők többször is tüntettek a szerb RTS közszolgálati televízió előtt, azután pedig a fő kormányépülethez vonultak.

A tüntetések

A demonstrációk ezután minden héten szombaton megrendezésre kerültek Belgrádban és több más szerb nagyvárosban is. A tüntetéssorozat folyamán végül a főszervező szerepet a 30 ellenzéki pártot és szervezetet tömörítő Szövetség Szerbiáért (Alliance for Serbia) csoport vállalta magára. A szövetség kiadott egy dokumentumot, melyben kijelentik, hogy céljuk a média szabadságának védelme, valamint a szabad és tiszta választások biztosítása. A szövetség politikusai ígéretet tettek arra, hogy nem vesznek részt sem választáson, sem a jelenlegi parlament munkájában, amíg követeléseik nem teljesülnek. A dokumentumban megegyeznek egy közös ellenzéki listáról a következő tiszta választásra, valamint egy átmeneti szakértő kormányban, mely 1 éves mandátummal rendelkezne. Ezen mandátum lejárta után írnának ki új választásokat.

A márciusi tüntetéssorozat alkalmával a tüntetők betörtek a szerb állami televízió épületébe, mert nem tartották megfelelőnek ennek működését. A helyszínen hamar megjelentek a rohamrendőrök, akik összecsaptak a tüntetőkkel, valamint kimentettek több embert, köztük ellenzéki vezetőket is. A tüntetés irányítói közül többen visszautasították az épület elhagyását addig, amíg nem kapnak műsoridőt a televízióban.

A tüntetők több követelést megfogalmaztak, ezek között szerepel Aleksandar Vucic, elnök; Ana Brnabic, miniszterelnök és a szerb állami televízió vezetőségének lemondása, valamint új, szabad és tisztességes választások megtartása. Emellett a koszovói szerb politikus, Oliver Ivanovic gyilkosságának és a szerb tényfeltáró újságíró, Milan Jovanovic gyilkossági kísérletének kivizsgálását is kérték.

Vucic elnök többször reagált a tüntetők kijelentéseire. Legismertebb válaszában kijelentette, hogy akkor sem mond le, ha 5 millióan tüntetnek ellene. Ezen kijelentésnek köszönhetően jelentek meg a tüntetéseken ?az egy az 5 millióból? („#1od5miliona”) feliratú transzparensek. Az államfő ugyan többször is kijelentette, hogy nem mond le, de ugyanakkor hangsúlyozta, hogy készen áll megmérettetni magát egy előrehozott választáson. Közvéleménykutatások szerint a Vucic vezette kormánypárt a tüntetések ellenére is körülbelül 44%-os eredményt szerezne egy ilyen szavazáson, míg az ellenzék támogatottsága 12% körül mozog. Egy interjú során Vucic elnök elmondta, készen áll tárgyalni a tüntetők követeléseiről. Januárban Vucic bejelentette, hogy letartóztatták Belgrád egyik elővárosának polgármesterét a Milan Jovanovic újságíró ellen elkövetett gyilkossági kísérlettel összefüggésben.

Putyin látogatása

2019. január 17-én Szerbiába látogatott az orosz államfő, Vlagyimir Putyin. Az orosz elnököt a közelmúltban Szerbiának adományozott vadászgépek kísérték, valamint a tiszteletére rendezett parádén, a szerb kormány közlése szerint, körülbelül 30 ezer ember vett rész. Putyin beszédében az Egyesült Államokat, valamint a nyugati kormányokat hibáztatta a balkáni régió destabilizálása miatt. Elemzők szerint Vucic, szerb elnök Putyin látogatását erődemonstrációnak használta az ellene indult tüntetések súlyának csökkentésére. Ezt igazolhatja az is, hogy Putyin útvonala megegyezett a látogatást megelőző demonstrációk fő útvonalával. Több ellenzéki politikus is az esemény megrendezésével vádolta Vucicot, emellett felszólították a kormányt, hogy ítélje el Putyin autokratikus rendszerét. Ugyanakkor sok szakértő úgy gondolja, hogy ez egyben jelzés az Európai Unió felé az integrációs törekvések felgyorsítására, és a 2025-ös bővítési időtartam betartására.

A tüntetések szervezői korábban azt nyilatkozták, hogy a legnagyobb eredménye a tüntetéseknek az, hogy sikerült felrázni a szerb fiatalságot. Azonban a hetek óta tartó tüntetések mellett sem látszik semmiféle változási lehetőség Szerbiában, az estleges előrehozott választás sem változtatna az ország belpolitikai erőviszonyain, valamint jelenleg úgy tűnik, a teljeskörű ellenzéki összefogás sem vezet eredményre. Több elemző figyelmeztet, hogy a jelenlegi balkáni tüntetésektől nem várható az arab tavaszhoz hasonló forradalmi hullám, hiszen az ellenzék eddig képtelen volt felmutatni egy működőképes alternatívát.

Írta: Párducz Árpád

Címlapkép: Kormányellenes tüntetés Szerbiában. Belgrád, 2019. április 14.
Kormányellenes tüntetők a parlament épületénél tartott tiltakozáson Belgrádban 2019. április 13-án. A tízezres tömeg Aleksandar Vucic szerb elnök politikája ellen tiltakozott, valamint szabad médiát és új választási törvény megalkotását követelte.
(Forrás: MTI/EPA/Andrej Cukic)

Egy autonóm közösség története ? újabb tüntetések a független Katalóniáért

Szerző:
BSZK
-
0
Nemzeti ünnep Katalóniában. Barcelona, 2019. szeptember 11.Katalán függetlenségi mozgalom zászlaját (b) viszi egy férfi Katalónia nemzeti ünnepén, a Diada napon Barcelonában 2019. szeptember 11-én. 1714 szeptember 11-én több, mint egy éves ostrom után V. Fülöp spanyol király csapatai bevonultak Barcelonába, Katalónia elvesztette az önállóságát és így lett Spanyolország része azóta is.(Forrás: MTI/EPA/Alejandro García)

2019. február elején mintegy 45 ezren vettek részt Barcelonában egy olyan megmozduláson, amelynek története már korábban elkezdődött. A katalánok és spanyolok közötti ellentét évekkel ezelőtt bontakozott ki, és vált az Európai Unió számára is komoly problémává.

Mint ismert, 2017-es a katalán függetlenségi referendumot előzetesen mind a spanyol Alkotmánybíróság, mind a kormányfő alkotmányellenesnek minősítette, azt azonban ? annak ellenére, hogy a spanyol rendőrség erőszakosan próbálta megakadályozni ? 2017. október 1-jén mégis megtartották. Ugyan a jogosultak zöme nem élt a választójogával, a voksolók többsége a függetlenségre szavazott, azaz 2,04 millióan támogatták az elszakadást Spanyolországtól.  Ezért a katalán parlament néhány héttel később kikiáltotta Katalónia függetlenségét, amit azonnali retorziók követtek. A spanyol állami főügyész lázadás, zendülés és hűtlen kezelés gyanújával azonnal büntetőeljárást kezdeményezett a volt katalán kormány, illetve a katalóniai parlament vezetősége ellen. A katalán függetlenség egyik legfőbb szószólója, Carles Puigdemont, volt katalán elnök ezért több társával együtt Belgiumba szökött, ahol végül 2017. november 5-én feladták magukat. Azonban Európa fővárosából kiszivárgott egy üzenet, miszerint az egykori katalán vezető nem hiszi, hogy létrehozhat egy független köztársaságot, szerinte elvesztette ezt a küzdelmet a spanyol kormány ellen. 2018. március 1-jén Puigdemont lemondott, négy hónapnyi önkéntes száműzetés után a dán határon a német hatóságok letartóztatták. Nem tért vissza Spanyolországba, azóta is Belgiumban dolgozik azon, hogy nemzetközi szintre vigye a katalán kérdést.

Ezek az előzmények vezettek a 2019. februári tüntetésekhez. Nagy tömegek vonultak utcára Barcelonában, hogy tiltakozzanak 12 katalán szeparatista politikus és aktivista bebörtönzése és kezdődő büntetőpere ellen, akiket lázadás szításával vádolnak a spanyol hatóságok a 2017. októberre tervezett függetlenségi népszavazás megszervezésének kísérlete miatt. Carles Puigdemont egykori helyettesére, Oriol Junquerasra 25 év, 11 társára pedig 7 és 17 év közötti börtönbüntetést kért a vádhatóság. Sokan rendkívül túlzónak tartják ezt a büntetést. Ők a mostani ítélkezés mögött nem egyszerű revansvágyat, hanem példastatuálást látnak: a cél mindenkit elrettenteni attól, hogy netán a független Katalóniáról álmodozzon. Jól jelzi az indulatokat és az rendkívüli érdeklődést, hogy a spanyol lapok egyenesen az évszázad perének nevezik a büntetőeljárást, amelynek végkimenetele egyelőre nyitott. A barcelonai tüntetésék békésen zajlottak rendőri felügyelettel, a demonstrálók katalán zászlók erdejében, a politikai foglyok szabadságát követelő molinókkal kezükben vonultak végig a katalán fővároson. „Az önrendelkezés nem bűncselekmény” Szabadságot a politikai foglyoknak!” ?hirdette több ezer transzparens. A felvonulást a függetlenségpárti ANC és az Ómnium katalán kulturális szövetségek szervezték meg. Az ítélet nyárra várható, és folyamatos tüntetésekre és zavargásokra számít a spanyol kormány.

Nemcsak Barcelonában, hanem Madridban is szerveztek tüntetéseket, ahol szintén előkerült Katalónia ügye. A katalán kérdés mellett a megmozdulás fő témája Pedro Sánchez, kormányfő elleni vád volt, amiért semmit sem tesz, hogy megakadályozza a katalán szeparatisták zsarolását. Ezt a katalán függetlenségi kormány nem hagyta szó nélkül. Ők valójában nemzetközi közvetítőt szerettek volna a spanyol kormánnyal szemben, nem pártszintű egyeztetetéseket, követelésük pedig továbbra is az állam által elismert katalán önrendelkezési referendum megtartása. A spanyol kormányfőhelyettes közleményében reflektált erre: zátonyra futottak a megbeszélések a katalán vezetéssel, amely elutasította az általuk javasolt tárgyalási keretet. Hangsúlyozta, hogy a spanyol kormány sohase fogja támogatni a katalán önrendelkezési népszavazást.

Eközben Twitteren jelentette be Carles Puigdemont, hogy indul a májusi Európai Parlamenti választáson, pártja, az autonóm régió függetlenségéért küzdő Együtt Katalóniáért listavezetőjeként. A politikus véleménye szerint itt az ideje, hogy előre lépjenek és Katalónia önmeghatározásához való jogát nemzetközi szintre emeljék. Azonban kérdéses, hogy a spanyol választási bizottság jóváhagyja-e a spanyol hatóságok által körözött Puigdemont indulását, illetve a közvéleménykutatások szerint a katalán függetlenségi erők nem jutnának képviselethez az Európai Parlamentben. A másfél éve tartó súlyos alkotmányos krízis máig meghatározza Spanyolország belpolitikáját.

Írta: Németh Csenge

Címlapkép: Nemzeti ünnep Katalóniában. Barcelona, 2019. szeptember 11.
Katalán függetlenségi mozgalom zászlaját (b) viszi egy férfi Katalónia nemzeti ünnepén, a Diada napon Barcelonában 2019. szeptember 11-én. 1714 szeptember 11-én több, mint egy éves ostrom után V. Fülöp spanyol király csapatai bevonultak Barcelonába, Katalónia elvesztette az önállóságát és így lett Spanyolország része azóta is.
(Forrás: MTI/EPA/Alejandro García)

Közel-Kelet és Észak-Afrika hírfigyelő ? 2019. március

Szerző:
BSZK
-
0

Észak-Afrika

Tárgyalások a nyugat-szaharai helyzet megoldásáról

Március 22-én a svájci Genfben az ENSZ közvetítésével zajlott a nyugat-szaharai konfliktus lezárására irányuló tárgyalások második fordulója. Bár a megbeszélések (amelyen részt vettek mind a marokkói kormány, mind pedig a Poliszárió Front képviselői) a 43 éve tartó konfliktus megoldása nélkül zárultak, a tárgyaló felek megállapodtak egymással az egyeztetések további folytatásáról. A Nyugat-Szaharáért felelős ENSZ-megbízott, Horst Kohler nyilatkozatában arról beszélt, hogy nem várható a helyzet gyors megoldása, elsősorban az alapjaiban eltérő nézőpontok miatt.

Marokkó vadászgépeket vásárol

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma megerősítette a híreket, miszerint Marokkó 25 darab F-16-os vadászbombázó repülőgépet vásárolt az országtól. Az új, legmodernebb elektronikával és fegyverekkel felszerelt gépek mellett 23 darab már meglévő régebbi modell is felújításra kerül a marokkó légi flottából.

Tovább folytatódnak az algériai tüntetések

Hat hete zajlanak Abdelaziz Bouteflika elnök ellen országszerte a tüntetések. A fővárosban milliók gyűltek össze a Nagy Posta Téren, rezsimellenes szlogeneket skandálva. Ahmed Gaid Salah altábornagy, az algériai hadsereg vezérkari főnöke előterjesztette az úgynevezett 102-es cikk életbeléptetését, melynek értelmében az elnöki tisztséget betöltetlennek nyilvánítanák. A 15 éve az elnök iránt mutatott hűségéről ismert vezérkari főnök bejelentését követően az RND (National Rally for Democracy), az uralkodó elnöki koalíció egyik pártja szintén kihátrált az elnök mögül és a lemondását kérte.

Március 31-én Bouteflika bejelentette, hogy 27 miniszterből 21-et leváltanak. Ahmed Gai Salah, vezérkari főnök tölti be továbbra is a védelmi miniszteri tisztségét. Helyi médiaértesülések szerint a 82 éves Bouteflika a napokban tervezi benyújtani lemondását.

Törökország

A török helyzet fokozódik

Törökország 2019 harmadik hónapjában a választásoktól, az amerikai fegyverkereskedelmi ultimátumtól, illetve az iráni közeledéstől volt hangos.

Törökországban a vasárnapi választások után történelmi pillanat érkezett el: hivatalosan még nem, de nagy valószínűséggel Erdogan elnök elvesztette Ankarában a helyi választásokat. A belpolitikában a központi vezetésnek nemcsak emiatt fájhat a feje, hanem annak a külpolitikai irányvonalnak a  meghatározása miatt is, ami abban a metszetben zajlik, melyet az Oroszország, az USA és a NATO, Irán, és a kurdok alkotta halmaz hoz létre.

Recep Tayyip Erdogan a fegyverkereskedelmet illetően arról beszélt, hogy Törökországnak egyaránt komoly szüksége van mind az orosz S-400-as légvédelmi rendszerre, mind pedig a 120 darab F35-ös vadászgépekre az Egyesült Államoktól.

Robert Palladino, amerikai külügyi szóvivő úgy reagált Erdogan szavaira, hogy amennyiben a török vezetés fenntartja az orosz fegyvertechnológia szükségességét, úgy az Egyesült Államok a jövőben más fegyverrendszer átadását is megfontolná. Az amerikaiakat az ultimátumon túl a tavaly Donald Trump által aláírt védelmi költségvetés is korlátozza, mely szerint csak akkor adhatnak el fegyverrendszert Ankarának, ha az nem szerez be orosz technológiát.

Az ultimátummal tovább mélyült a konfliktus Washington és Ankara között, melynek táptalaját eddig a Szíriában harcoló kurd fegyveres erők ellentétes megítélése adta. Az USA emellett Iránnal szemben szankciókat vetett ki atomprogramja miatt, ami a szövetségesek olajeladását korlátozta a muszlim állam számára. Ezeknek az alapvető információknak a tudatában érthető a török és iráni vezetés közeledése, és azoknak a híreknek a napfényre kerülése, melyekben egy közös török és iráni hadművelet szervezésről írnak a kurdok ellen.

Izrael és Palesztina

Történelmi pillanatok a brazil?izraeli kapcsolatokban

Elsőként a brazil közjogi méltóságok közül március 31-én Jair Bolsonaro, brazil elnök meglátogatta a Nyugati Falat Jeruzsálemben. Az izraeli látogatása során több fontos kérdést is áttekintettek Benjamin Netanjahu, izraeli miniszterelnökkel, és többek között megállapodtak egy innovációs és kereskedelmi kirendeltség megnyitásáról. Emellett  Bolsonaro ígéretet tett a brazil nagykövetség Jeruzsálembe helyezésére a jövőben.

Orosz?izraeli csúcstalálkozó a választások előtt

Április elsején egy telefonos egyeztetés alkalmával beszélte meg Vlagyimir Putyin orosz elnök és az izraeli miniszterelnök, hogy április 4-én (csütörtökön) csúcstalálkozót tartanak Moszkvában. A találkozó témája Irán szíriai terjeszkedése és a Golán-fennsík annexiójának amerikai elismerése lesz. Az időzítés célja valószínűsíthetőleg az, hogy ezzel Benjamin Netanjahu demonstrálja nemzetközi kapcsolatait és beágyazottságát a választások előtt.

Tovább fokozódik a biztonsági helyzet a gázai határnál

Március 31-én négyre nőtt az áldozatok száma a gázai tüntetésekkel kapcsolatban. A tüntetéseket a Hamász palesztin politikai?katonai formáció szervezi hetente, 2018. március 30-a óta. Izraeli biztonsági erők szerint több tízezres demonstrációk zajlanak, amelyek súlyos kockázattal járnak mindkét félre vonatkozólag. A gázai tüntetések fontos szerepet játszanak az izraeli választási kampányban, a regnáló miniszterelnök igyekszik elkerülni a konfliktus eszkalálódását. A hivatalos tűzszünet kialakításában és fenntartásában Egyiptom is aktívan részt vesz.

Donald Trump elismerte a Golán-fennsík izraeli annexióját

Március 25-én Benjamin Netanjahu társaságában Donald Trump aláírta a Golán-fennsík annektálásának hivatalos elismerését. Az izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy sosem volt még amerikai elnök, aki ilyen barátsággal állt volna Izrael népéhez.

A Golán-fennsíkot az 1967-es hatnapos háborúban foglalták el az Izraeli Védelmi Erők egységei. A terület stratégiai jelentőséggel rendelkezik Izrael Állam biztonságának szempontjából. Szemben más megszállt területekkel, a Golán-fennsíkot annak jelentősége okán 1981-ben az izraeli kormány egyoldalúan, de jure is annektálta, azaz integrálta az államigazgatásba. A lépést a nemzetközi közösség mindeddig nem ismerte el.

Az Európai Unió továbbra is megszállt területként tekint a Golán-fennsíkra

Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini rövid nyilatkozatában a 28 EU-tagállam álláspontját képviselve kijelentette, hogy a nemzetközi joggal, valamint az ENSZ BT 242-es és 497-es határozatával összhangban az Unió továbbra sem ismeri el Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett.

Az Arab Liga elítélte, hogy az Egyesült Államok elismerte Izrael szuverenitását a Golán-fennsík felett

A Tuniszban tartott csúcson az Arab Liga tagállamai egyhangúlag elítélték Donald Trump döntését, amelyben elismeri Izrael szuverenitását a Golán-fennsík felett. Az arab államok egy, az amerikai lépést elítélő határozattervezettel fordulnak az ENSZ BT-hez, mellyel egyidőben felszólították a nemzetközi közösség tagjait, hogy tartózkodjanak a fennsík jogállásának megváltoztatására törekvő aktusoktól.


Síita félhold

Irakba látogatott Hasszán Roháni

Háromnapos látogatást tett az iráni elnök Bagdadban, az ország politikai centrumában, és Nedzsefben, a síitizmus egyik központjában. Az esemény történelmi jelentőségű, ugyanis korábban a jelenlegi kormányfő soha nem  utazott hivatalosan a nyugati szomszédállamba.
Az utazás célja a teheráni és a bagdadi kormányzatok együttműködésének a megerősítése, valamint a gazdasági kapcsolatok fellendítése. Irán számára Irak gazdaságilag kiskaput jelenthet a tavaly életbe léptetett amerikai szankciócsomaggal szemben, hiszen csak a 2018-as évben Irán Irak felé irányuló exportja elérte a 9 milliárd dollárt. Teherán gazdasági célja, hogy 13 milliárd dollárról 20 milliárdra növelje a kereskedelmi forgalmat Irakkal. 

Irán és az Európai Unió béketárgyalásokat sürget

A stockholmi egyezmény teljesítésére  szólította fel az Európai Unió és Irán Szaúd-Arábiát és Jement. A találkozó az Európai Külügyi Szolgálat szervezésében került megrendezésre, célja a közel-keleti regionális problémák orvoslása, ugyanakkor a Brüsszel és Teherán közötti kapcsolat erősítését is szolgálja. Az idei márciusi, brüsszeli ülésen elsősorban a jemeni humanitárius és gazdasági helyzet került napirendre, különös tekintettel Hodeida kikötőjének a helyzete. Ugyanakkor megerősítették a szíriai rendezést szolgáló asztanai békefolyamat szükségességét is.

Noruz

A tavaly életbe lépett szankciók ellenére is megünnepelték hagyományos perzsa újévet, a Noruzt  Iránban. Az ünnep zoroasztriánus gyökerekhez nyúlik vissza, és a perzsa naptár legfontosabb dátuma. Az esemény központi részét képezi az ezt megelőző vásárlási hullám, amely jelenleg komoly feszültség forrása az iráni társadalomban. A riál stabilitásának megtorpanásával a teheráni vezetés közel került egy gazdasági visszaesés lehetőségéhez.

Újra akcióban a flotta

Az iráni flotta déli kötelékébe tartozó két romboló indult a Báb-el Mandeb szoros irányába az iráni kereskedelmi hajók védelmében. A szoros védelmére fokozottan figyel Irán, hiszen a terület stratégiai és gazdasági szempontból is fontos Teheránnak. A kőolajszállító-útvonal biztosítása mellett jelen tud lenni a Vörös-tenger déli bejáratánál, illetve az afrikai kontinens közelében. A kivezényelt rombolók harci ereje  nem számottevő, sokkal inkább jelzésértékű.

A Közel-Kelet és Észak-Afrika hírfigyelő szerkesztőségi tagjai: Halasi Gábor és Vincze Patrik (szerkesztők), Felde Bence (Törökország), Fodor Márk Joszipovics (palesztin?izraeli konfliktus), Kiss Beatrix (Észak-Afrika), Lázin Áron (síita félhold), Shadeh Fadi (palesztin?izraeli konfliktus).

NATO-NETto Hírfigyelő – 2019. március

Szerző:
BSZK
-
0

Partnerkapcsolatok

  1. március 5.: Védelemtudományi szakértők értekezlete az afgán képzési program felülvizsgálatáért (Ibrahim Imre)

Február 19-től 21-ig a NATO belgiumi központjában szakképzett oktatók értekeztek, hogy felülvizsgálják a NATO Védelemoktatási Fejlesztési Programját (DEEP) Afganisztánnal. A résztvevők átvették az eddig elért eredményeket, és kitűzték a jövőbeli célokat a katonai képzést illetően. A program főbb céljai: létrehozni egy professzionális katonai oktatási politikát, továbbfejleszteni a polgári ellenőrzést a haderő felett, gyakorlatiasabbá tenni a vezetők közötti koordinációt, valamint megadni a lehetőséget a szövetséges országok tanítási módszereinek cseréjéhez. A fejlett katonai oktatás fontos elem az afgán hadsereg együttműködésében a NATO-val. Az eseményen részt vettek továbbá az afgán Védelmi Minisztérium, Külügyminisztérium, Belügyminisztérium, a Nemzetvédelmi Tanács, az Elnöki Hivatal és a Nemzetvédelmi Egyetem magas rangú beosztottjai, valamint parancsnokok, professzorok a NATO Központból és NATO szövetséges országaiból. A DEEP Program 2019 márciusára már 15 országban mutatott eredményeket, köztük a Balkán térségben, Észak-Afrikában és a Távol-Keleten.

  1. március 5.: Biztonsági kockázatot jelent a rossz kormányzás ? NATO konferencia (Vas Beatrix)

Március 5?7. között került megrendezésre Washingtonban a NATO 2019 Building Integrity Conference. A háromnapos eseményen a szövetséges- és partnerállamok képviselői, több nemzetközi és civil szervezet delegáltja, és a privát szektor képviselői megvitatták a megfelelő biztonsági rendszerek kiépítésének és működtetésének aktuális kihívásait. A NATO politikai és biztonságpolitikai ügyeinek titkára, Alejandro Alvargonzález nyitóbeszédében elmondta, hogy a rossz kormányzati gyakorlatok bizonytalansághoz vezetnek, így az átláthatóság és számonkérhetőség megerősítése jó hatással lehet a biztonságra, és hozzájárulhat a krízismegelőzéshez. A NATO integritást fejlesztő, jó kormányzati gyakorlatok kialakítását támogató programja 2007-ben indult; a NATO-tagállamok mellett mára már 23 partner köteleződött el ? köztük az Európai Unió, amely 2019 es 2022 között 2 millió euróval támogatja a programot.

  1. március 6.: A NATO Főtitkára találkozott az Európai Parlament elnökével (Németh Csenge)

Jens Stoltenberg Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével találkozott a NATO?EU együttműködés keretében. A tárgyalásra március 6-án került sor. Többek között napirenden szerepelt az Európa körül kialakult helyzet, a védelmi rendszer és más aktuális kérdések. Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a NATO fontos szerepet tölt be az Európai Unió életében, ugyanúgy, mint az európai polgárokéban. A képviselők szerint a NATO és az Európai Unió közötti együttműködés szorosabb, mint valaha, mivel 74 közösen megkötött megállapodás született olyan területeken, mint például a katonai mobilitás, az erők kiképzése és a katonai gyakorlatok, valamint a kiber- és hibrid kihívások kezelése.

  1. március 7.: Szövetségesi dicséretek (Kertai Zoltán Péter)

Jens Stoltenberg március elsején érkezett meg Bulgáriába, ahol üdvözölte a szófiai kormány elhivatottságát és erőfeszítéseit a Szövetségben. Kiemelte a bolgár felajánlásokat az afganisztáni, koszovói és iraki küldetésekhez, illetve stratégiai szerepét a Balkánon és a Fekete-tengeren. A NATO 70. évfordulója a bolgár állam szövetségesi részvételének 15. évfordulója is egyben, melynek összegzéseként a Főtitkár kijelentette, hogy ?Bulgária hozzáadott a Szövetség erősödéséhez?. Ez a Szövetség tovább erősödhet, hisz: ?A bolgár parlament egyhangúlag megszavazta Észak-Macedónia csatalakozását a NATO-ba? ? mondta a Főtitkár.

A Főtitkár március hatodikán Milo Djanukovicot, Montenegró elnökét fogadta a NATO Főhadiszálláson. Az ország euroatlanti biztonságban betöltött szerepét hangsúlyozta, ami a Szövetség afganisztáni és koszovói küldetéseihez biztosított kontingensekben nyilvánul meg. Továbbá Montenegró tervezi a védelmi kiadásainak emelését, így 2024-re eléri a követelményekben megszabott 2%-os GDP-ráfordítást. Emellett a Trust Fund keretében is eredményes az együttműködés. A Főtitkár háláját fejezte ki, hogy Montenegró ?a stabilitást mélyíti a Nyugat-Balkánon és szemléltette, hogy a NATO kapui nyitva állnak?.

Március hetedikén a Főtitkár Lengyelországba érkezett, ahol az elnökkel, Andrzej Dudaval és miniszterelnökkel, Mateusz Morawieckivel tárgyalt. A Főtitkár örömmel fogadta, hogy Lengyelország már lassan 20 éve erősen elkötelezett a NATO felé. Lengyelország erős szövetséges, ahol NATO csapatok állomásoznak, helyet adva gyakorlatoknak, így keltve nagy elrettentő hatást a régióban. Emellett vezeti a Baltikum légtérellenőrzését Litvániában és rengeteget járul hozzá az afganisztáni és iraki NATO-küldetéseknez. A védelmi kiadások 2%-os GDP ráfordításából pedig jelenleg is fejleszti képességeit. Március nyolcadikán a Főtitkár az Európai Néppárt szervezésében lebonyolított konferencián vett részt, beszédének témája a NATO bővítése óta eltelt 20 év volt.

  1. március 12.: NATO Főtitkárhelyettes a prágai NATO-bővítés megemlékezésen (Györgyi Dominika)

Március 12-én, kedden Rose Gottemoeller, NATO Főtitkárhelyettes részt vett a Prágában tartott megemlékezésen, melyet a visegrádi országok csatlakozásának tizenötödik, illetve huszadik évfordulója alkalmából rendeztek meg. Az eseményen megjelent Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia államfője is. A délután folyamán a Főtitkárhelyettes beszédet tartott a Védelmi és Biztonsági Konferencián: ?ma a szabadságot és a biztonságot ünnepeljük, elismerve az egységet és a fejlődést.? Hozzátette, hogy Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia több évtizedes elnyomás után csatlakozott a NATO-hoz, hogy polgárai számára szabad, virágzó jövőt biztosítson. A Főtitkárhelyettes körvonalazta a NATO-t érintő aktuális kihívásokat is, kiemelve a védelembe és a szövetséges egységbe történő invesztálás fontosságát, mely által a szervezet megfelelően tud reagálni a felmerülő kihívásokra.

  1. március 13.: A NATO Katonai Bizottsága meglátogatta a transzatlanti parancsnokokat (Haiszky Edina Julianna)

A NATO Katonai Bizottsága 2019. március 11-én és 12-én Norfolkban tartotta éves találkozóját a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokságán. A program magában foglalta a nemrégiben létrejött Összhaderőnemi Parancsnokság és a második amerikai flottához tartozó USS Harry S. Truman repülőgéphordozó meglátogatását. A megbeszélés érintette a kiber-, rugalmassági- és az önjáró légijárműrendszereket és kísérleteket, különös tekintettel arra, hogy a Szövetséges Transzformációs Parancsnokság elsőbbséget élvez a szövetségen belüli átjárhatóság terén. A Katonai Bizottság beszámolt arról, hogyan fejlődik és alakul át a hadviselés-fejlesztési struktúra a Szövetség tagországainak követelményeivel és elvárásaival összhangban.

  1. március 15.: A hibrid hadviselés elleni védelmről egyeztetett az EU és a NATO (Haiszky Edina Julianna)

Rose Gottemoeller, a NATO Főtitkárhelyettese és az Európai Bizottság képviselője, Julian King megbeszélést folytatott a két nemzetközi szervezet hibrid hadviselés elleni együttműködésének szorosabbá fűzése érdekében. A kibertámadások, a dezinformáció és a gazdasági beavatkozások, melyeket az Oroszországi Föderáció indít az euroatlanti biztonság csökkentése céljából, egyre inkább a tagországok ellen irányulnak. Az eddigi együttműködés keretén belül az államok számára támadásokat szimulálnak, valós idejű figyelmeztetéseket osztanak ki a számítógépes fenyegetésekről, illetve megegyeztek egy helsinki székhelyű Hibrid Fenyegetések Elleni Küzdelem Európai Kiválósági Központjának a létrehozásáról. Továbbá a NATO is létrehozott csapatokat, melyek segítséget nyújtanak a szövetségeseknek a hibrid hadviselési támadásokra való felkészülésben és az azokra való reagálásában.

  1. március 18.: Kolumbia Aknamentesítő Központja csatlakozott a NATO kötelékébe (Tóth Milán)

A Kolumbiai Nemzetközi Aknamentesítő Központ (Colombia?s International Demining Centre) március elején csatlakozott a NATO Kiképző és Oktató Központok Partnerségének (PTEC) hálózatához. A csatlakozást az Észak-atlanti Tanács is elismerte a 2019. március 15-i ülésén. Kolumbia belépésével már 25 ország 34 központja tagja a szervezetnek, mely 1999 óta fontos szerepet tölt be a szövetséges erők és partnereik kiképzésében. 2018-ban például mintegy 50 000 személyt sikerült a PTEC keretein belül kiképezni, akiknek elsődleges feladatuk a civil és katonai aknamentesítés segítése lesz. A megegyezésről még korábban, 2017 májusában határoztak, amikor is sor került a NATO?Kolumbia Egyedi Társulási és Együttműködő Program aláírására. Kolumbia csatlakozásával, a CIDE több évtizedes gyakorlati tapasztatalával a NATO aknamentesítés területén végzendő munkája várhatóan sokkal hatékonyabb lesz.

  1. március 18.: Az Észak-atlanti Tanács állásfoglalása a Krímről (Szilágyi Laura, Lendvai Tünde)

Március 6-án tárgyalóasztalhoz ült a NATO Ukrajna Tanácsa, az ukrán külügyminisztérium politikai igazgatója, Oleksiy Makeiev és a tatár kisebbség képviseletében Eskender Bariiev, hogy a krími félsziget biztonsági helyzetéről konzultáljon. Jens Stoltenberg, a NATO Főtitkára hangsúlyozta, hogy a Szövetség továbbra is politikai és gyakorlati támogatást nyújt Ukrajnának.

Ezután március 18-án az Észak-atlanti Tanács állásfoglalást adott ki a témában: öt éve az Oroszországi Föderáció annektálta a Krím-félszigetet, ezzel megsértve Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Az Észak-atlanti Tanács nem ismeri el az orosz illegitim területszerzést, követeli, hogy Oroszország vonuljon ki a Krímről. A Krím Ukrajna része, a NATO támogatni fogja Ukrajnát területi integritásának visszaszerzésében. A Szövetségesek mély nyugtalansággal konstatálják az emberi jogok megsértését és a Krímen végbemenő erőszakot, mely a krími ukránok és krími tatárok ellen irányul. Továbbá a NATO felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy azonnal szüntessen be mindennemű erőszakot az annektált területen, engedje szabadon az ukrán politikai foglyokat és túszokat, és engedjen be nemzetközi ellenőrző szervezeteket a Krímre, és szüntesse meg az illegitim annexiót. A NATO elítéli az orosz fegyverkezést a Krímen és a Fekete-tenger régiójában, valamint az ukrán szuverenitás megsértését szimbolizáló, Kercsi-szoros felett épített hídjukat. A szövetségesek az ENSZ 73/194-es 2018. decemberi döntésének fényében felszólítják Oroszországot, hogy engedje szabadon a november 28-i kercsi-szorosi incidens alkalmával foglyul ejtett ukrán hajósokat és hajókat. Az Oroszország ellen bevezetett szankciókat mindaddig nem fogják visszavonni, amíg nem változtatnak konstruktívan a helyzeten, a nemzetközi joggal és nemzetközi kötelezettségekkel és felelősséggel összahangban.

  1. március 19.: Az Észak-atlanti Tanács megbeszélése az energiabiztonságról (Szilágyi Laura)

Március 19-én külső szakértőkkel való találkozása folyamán az Észak-atlanti Tanács megvitatta az energiabiztonsághoz fűződő kérdéseket. Ez a téma fontos a szövetségeseknek, mivel képes befolyásolni nemzeti és nemzetközi biztonságukat. A megbeszélés folyamán megvizsgálták az energiafejlesztés politikai, gazdasági és biztonsági tényezőit, és áttekintették Európa energiabiztonsági kihívásait.

  1. március 20.: Tiszthelyettesek képzéséről szóló workshopon vett részt a grúz védelmi miniszter (Vas Beatrix)

Március 19-én Tbilisziben 15 ország képviselőinek részvételével megrendezésre került egy nemzetközi workshop a NATO Defence Education Enhancement Programme (DEEP) által, „Képzett tiszthelyettesi állomány kialakítása” munkacímmel. Az eseményt Levan Izoria, Georgia védelmi minisztere nyitotta meg, kiemelve országa érdemeit a tiszthelyettesek kiképzésében és oktatásában. Georgia 2016-ban és 2018-ban is rendezett hasonló szakmai eseményt ebben a témában a NATO szövetséges- és partnerországai katonai vezetőinek. Izoria elmondta, hogy a márciusi NATO?Georgia közös gyakorlat mellett ezek az események is jól mutatják, hogy egyre erősödik az együttműködés országa és a Szövetség között. Az idei workshop témái között kiemelt helyet kapott az interoperabilitás fejlesztése egyes országok nemzeti tiszthelyettes-képző programjai között.

  1. március 21.: A NATO Főtitkár üdvözölte Észak-Macedónia miniszterelnökét, Zoran Zaevet (Gönczi Róbert)

A március 19-i, Zoran Zaev, macedón miniszterelnökkel tartott találkozó után a NATO Főtitkár bejelentette, hogy a csatlakozási jegyzőkönyv aláírása februárban Észak-Macedónia és a NATO számára is történelmi jelentőségű pillanat volt. Stoltenberg szerint az Athénnal kötött egyezség rengeteg pozitív politikai pillanatot okozott már, és a NATO-tagság további békét, stabilitást és prosperitást fog Délkelet-Európa számára biztosítani. Felhívta rá a figyelmet, hogy már most a szövetségesek nagy része ratifikálta a csatlakozási jegyzőkönyvet, és hogy amint az összes szövetséges megtette ezt, Észak-Macedónia a Szövetség 30. tagja lesz. Észak-Macedónia már most fontos közreműködésekben vett részt, így például a NATO afganisztáni gyakorlatában, népszerűsítve a regionális együttműködést Délkelet-Európában és megvalósított fontos reformokat is. A Főtitkár bátorította Észak-Macedóniát, hogy továbbra is haladjon a reform útján, hangsúlyozva, hogy ez egy fontos előkészület az ország szövetségbeli tagságához.

  1. március 22.: A NATO erői képzik a tunéziai haditengerészetet (Rácz-Nagy Judit)

A Tunéziai Haditengerészet hivatásosai felkészültségi képességeiket, tudásukat fejlesztették egy két hetes szimulációs gyakorlat során. A képzéseket a tunéziai La Goulette városában található La Galite Akadémián tartották a Tudomány a Békéért és Biztonságért Program (SPS Program) jóvoltából. A szimulációban kadétok, katonatisztek és a Honvédelmi Főiskola (École Supérieur de Guerre) hallgatói fejleszthették képességeiket. Húsz katonatiszt további szimulációkon vett részt, amelyek kihívásai érintették a tengeralattjáró-mentes hadviselést, az elektronikus hadviselést és a környezeti kihívásokat. A szimulátorban változatos gyakorlatokat kellett a gyakornokoknak megoldani a vízi és légi járművektől az általános tengeri kereskedelmen át az ellenséges fenyegetésekig. A feladatok megoldásában taktikai manővereket kellett alkalmazni, különösen a probléma feltárásában és azonosításában, a fenyegetések folyamán a radarok segítségével. A szimulációs képzések hosszútávú védelmi együttműködést biztosítanak Tunézia ? mint aktív SPS Program partner ? és a Szövetség között.

  1. március 28.: Meghosszabbították a jelenlegi Főtitkár mandátumát (Szabó Orsolya Réka)

Az Észak-atlanti Tanács ülésén a szövetségesek döntése alapján meghosszabbították Jens Stoltenber Főtitkár Úr mandátumát további két évvel. A Főtitkár így 2022. szeptember 30-ig töltheti be ezt a posztot. A szövetségesek támogatásukról biztosították Stoltenberget, hogy folytassa a NATO modernizálását és alkalmazkodási képességét, hogy a Szövetség a jövőben is fenmaradhasson.

Műveletek

  1. március 19.: US B-52-es bombázók gyakorlatoztak Európában (Rácz-Nagy Judit)

Az Egyesült Államok Légiereje hat darab B-52-es nagy hatótávolságú bombázórepülőgépet küldött az Egyesült Királyság számára az európai hadigyakorlatok végett. A louisianai Barksdale Légierő támaszpontról repülőgépekkel 450 repülőtiszt érkezett a Királyi Légierő fairfordi bázisára 2019. március 14-én. Oana Lungescu, a NATO szóvivője fogadta a küldöttséget, majd kifejezte, hogy ez a rutin átcsoportosítás is mutatja, hogy az Egyesült Államok mennyire elhivatott a NATO-val való együttműködést érintően, illetve, hogy az USA nukleáris ereje krízishelyzetben Európa védelmét tudja biztosítani. Az Amerikai Egyesült Államok 2014 óta minden évben küld stratégiai célból bombázórepülőgépeket Európába, a jelenlegi átcsoportosítás napjainkig az egyik legjelentősebb projekt Európában a 2003-as Iraki Szabadság Hadművelet óta. Várhatóan műveleteket fognak végrehajtani a repülőgépekkel Európában, beleértve a Norvég-tenger, a Balti-tenger és a Földközi-tenger térségét.

Felhívás NATO konferencián való előadásra!

A Biztonságpolitikai Szakkollégium „NATO 70” címmel konferenciát rendez a NATO 70. születésnapja alkalmából 2019. április 17-én, melyre egyetemi hallgatók jelentkezését várjuk, hogy a témához releváns kutatásukat szakmai közönség előtt mutathassák be. Részletek itt.

EU hírfigyelő ? 2019. március

Szerző:
BSZK
-
0

Brexit

Mozgalmas hónapon van túl az Egyesült Királyság parlamentje. Számos sorsdöntő vagy annak tűnő szavazás történt az Európai Unióból való kilépés mikéntje kapcsán, ugyanis célegyenesbe érkezett a Brexit. Hivatalosan, az Európai Unióról Szóló Szerződés (EUSZ) 50. cikke szerint a kilépési folyamatra 2 év van, ami 2019. március 29-én a végéhez ért. Március hónap eseményei az alábbiakban lettek összeszedve és rendszerezve:

A Theresa May, brit kormányfő nevével fémjelzett, az EU tárgyalódelegációja által is elfogadott kilépési megállapodást a januári súlyos parlamenti vereség után március 12-én ismét leszavazták a brit döntéshozók. A kiegészítések ellenére a brit alsóház ismételten elsöprő, 149 fős többséggel utasította el a megállapodást (242 igen ? 391 nem arányban). A megállapodást a kormányzó Konzervatív Párt képviselőinek jelentős része és a velük szövetséges észak-ír Demokratikus Unionista Párt (DUP) is elutasította, ugyanis nem értenek egyet az ír?észak-ír határ kérdését ideiglenesen rendezni kívánó tartalékmegoldással. Ez alapján a kérdés rendezéséig meghatározatlan időre vámunióban maradna az Egyesült Királyság az Európai Unióval, amennyiben nem sikerül megállapodni a 2020 végéig tartó átmeneti időszak során, ami a döntéshozók többségének elfogadhatatlan.

Másnap, március 13-án a brit parlament alsóháza elutasította a megállapodás nélküli (ún. no-deal brexit) rendezetlen kilépést is, ezzel próbálva elkerülni a gazdasági szereplők és szakértők által jósolt katasztrófát, amit ez jelentene. Az élelmiszer- és gyógyszerellátást, az ipari termelés jelentős részét és az ír?észak-ír békét veszélyeztető kiesést a keményvonalas brexit-párti képviselőkön kívül mindenki el kívánja kerülni. A brit ipar húzóágazatának számító autóipar termelése már a kilépést megelőzően is jelentősen csökkent a brit politikát körülvevő bizonytalanság miatt. A font árfolyama pedig folyamatosan esett a dollárhoz képest a hónap során, ami a gazdasági szereplők csökkenő bizalmára utal.

Március 14-én, csütörtökön arról határoztak a döntéshozók, hogy a kilépési folyamat meghosszabbítását kérje Theresa May kormányfő az Európai Uniótól. Ezáltal az Európai Tanács kezébe adták a döntés jogát, hogy milyen feltételek mellett léphetnek ki a britek az Unióból, a 27 tagországnak ugyanis jóvá kell hagynia a hosszabbítást, illetve annak időtartamát és egyéb feltételeit is. Mindeközben a brit alsóház házelnöke, John Bercow bejelentette, hogy nem engedélyezi a May-féle kilépési megállapodás harmadszori megszavazását, amennyiben az nem tartalmaz érdemi változtatásokat. Ezzel a döntésével a házelnök rendkívüli módon leszűkítette a brit képviselők választási lehetőségeit.

Az Európai Unióban az Általános Ügyek Tanácsa március 19-én ült össze előkészíteni az Európai Tanács két nappal későbbi ülését, valamint tárgyalni 2 fő témáról: a Brexit helyzetéről és a jövőbeli teendőkről. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a Brexittel kapcsolatban minden eshetőségre készen kell állnia az Uniónak és országainak.

A március 21-i ülést megelőzte Theresa May március 20-i levele Donald Tusknak, melyben az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkére hivatkozva kérelmezte a kilépés határidejének meghosszabbítását 2019. június 30-ig. Tusk, az Európai Tanács elnöke még aznap nyilatkozott a témában: ?Az elmúlt napokban folytatott konzultációim alapján látok esélyt a határidő rövid idővel történő meghosszabbítására, feltéve, hogy a brit alsóház kedvezően szavaz a kilépésről rendelkező megállapodásról. (…) Theresa May miniszterelnök június 30-i határidőt javasol, aminek megvannak az előnyei, viszont több jogi és politikai jellegű kérdést is felvet.?

Március 21-én az Európai Tanács ülésén az uniós tagállami vezetők által hozott döntés alapján a kilépés időpontját módosították. Kétféle lehetőség nyílt így a brit döntéshozók számára:

  • Március 29-ig megszavazzák és elfogadják a kilépési megállapodást. Ebben az esetben a kilépés dátuma május 22-re módosul, hogy elég ideje legyen a képviselőknek kidolgozni a kilépéshez szükséges jogszabályokat, illetve, hogy a megállapodást az uniós országok és az EP is ratifikálják. Így az Egyesült Királyság nem vesz részt a május 23-26 között megrendezett Európai Parlamenti választásokon.
  • Amennyiben nem sikerül megszavazni a megállapodást, úgy április 12-ig áll rendelkezésre idő a briteknek jelezni, hogy mit kívánnak lépni a továbbiakban. Ez esetben jó eséllyel egy hosszabb, 9-12 hónapos halasztás is szóba kerülhet, amely során egy új népszavazás vagy egy új választás is megrendezhető.

Március 23-án több százezer ember tüntetett a kilépési folyamat megfordítása, azaz az Unióban való maradás mellett, miután közel 6 millió brit állampolgár írta alá az ezt követelő petíciót. A tüntetések még nagyobb nyomás alá helyezik a brit döntéshozókat, hogy vessenek véget az alkotmányos válságnak, amit a kilépés körüli döntésképtelenség okoz. A felmérések szerint már a lakosság több mint fele szeretne inkább az Unióban maradni.

A március 25-én hétfő este tartott szavazáson a brit képviselők szembe menve a kormányfő akaratával egy sor indikatív, véleménynyilvánító szavazás megtartásáról döntöttek (329 ? 302 arányban). A benyújtott alternatív javaslatokból a házelnök nyolc megszavazását engedélyezte, azonban a képviselők március 27-én mindegyik javaslatot leszavazták:

  • Vámunióban maradás a kilépés után (264 mellette ? 272 ellene)
  • A kilépésről szóló megállapodást egy népszavazással is meg kelljen erősíteni (268 mellette ? 295 ellene)
  • A Munkáspárt által javasolt maradás a vámunióban és a közös piacban (237 mellette ? 307 ellene)
  • Közös piac 2.0: EGT tagság EFTA tagság alapján, tárgyalás átmeneti vámunióról (188 mellette ? 283 ellene)
  • A kilépés visszavonása, amennyiben nincs megegyezés április 11-ig, valamint nincs megszavazva a rendezetlen kilépés (184 mellette ? 293 ellene)
  • Rendezetlen kilépés április 12-én (160 mellette ? 400 ellene)
  • Kétéves átmeneti időszak a kereskedelmi kapcsolatok letárgyalásához, ha nem sikerül elfogadni a May-féle kilépési megállapodást (139 mellette ? 422 ellene)
  • Tagság fenntartása az EGT-ben, belépés az EFTA-ba (65 mellette ? 377 ellene)

A szerdai szavazást követően Theresa May bejelentette, hogy amennyiben az alsóház megszavazza a kilépési megállapodást kész lemondani mint miniszterelnök. Pénteken a brit parlament alsóháza harmadszorra is szavazott a megállapodásról, majd szintén elutasította azt (286 mellette ? 344 ellene).

A március 29-i szavazás azonban nem tántorította el a kormányfőt, ugyanis már egy esetleges negyedik szavazásról is szóltak a hírek. A képviselők április 1-jére ismételten több véleménynyilvánító szavazást hirdettek, azt azonban, hogy az Egyesült Királyság milyen irányba haladjon és milyen módon fog kilépni, bizonytalanság övezi.

Március 29-én Tusk elnök az angol alsóház döntését követően egy speciális tárgyalást hívott össze a Brexittel kapcsolatban, mely előreláthatólag április 10-én kerül megtartásra.

Szankciós politika

Az Európai Unió Tanácsa március 3-án korlátozó intézkedéseket fogadott el 7 szír miniszterrel és támogatóikkal szemben, akik az elnyomó rezsim fenntartásában aktívan részt vesznek. A Tanács határozatával 277-re emelkedett azon személyek száma, akikkel szemben utazási, vagyonbefagyasztási szankciók vannak érvényben. Szíriával szemben további korlátozások is fennállnak: olajembargó, kereskedelmi és beruházási korlátozások kerültek bevezetésre, valamint a Szíriai Központi Bank eszközei az EU-n belül befagyasztásra kerültek. Ezek mellett korlátozások érvényesek azokra a fegyverekre, eszközökre, amelyek alkalmazhatók a belső elnyomás fenntartására és a személyi jogok megsértésére. A Tanács 2018. április 16-i következtetéseiben kiemelte, hogy ameddig a rezsim folytatja elnyomó tevékenységét, addig az EU újabb korlátozó intézkedések meghozatalát helyezi kilátásba.

A Tanács reagálva a kercsi incidensre és az azovi?tengeri helyzet eszkalálódására, 8 újabb személyt vett fel az Ukrajna területi integritását, szuverenitását megsértő vagy fenyegető intézkedéseket elkövető személyek listájára. A jegyzékbe került az Oroszországi Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálatán belül a ?Krími Köztársaságért és Szevasztopol városért? felelős Határigazgatóság vezetője és vezetőhelyettese; 3 parancsnok, akik rombolókon és járőrcsónakokon teljesítettek szolgálatot; 2 orosz ellenőrzőpont szolgálatainál vezető szerepet betöltő személy; és a Krímet és Szevasztopolt magában foglaló régió orosz fegyveres erőkért felelős parancsnok.

Emellett a jelenleg is érvényben lévő korlátozásokat 6 hónappal, 2019. szeptember 15-ig hosszabbították meg.  Az intézkedések összesen 170 természetes és 44 jogi személyre vonatkoznak. A szankciók az utazási tilalmon és a pénzeszközök befagyasztásán kívül az EU-s szereplők számára megtiltják, hogy pénzeszközt bocsássanak a listán szereplő szervezetek és személyek rendelkezésére. A Tanács továbbá felszólította Oroszországot az elfogott ukrán katonák és hajók visszaszolgáltatására és a Kercsi-szoros szabaddá tételére valamennyi hajó számára. Az ukrán válságra adott válaszként bevezetett egyéb uniós intézkedések a következők: az orosz gazdaság egyes ágazatait célzó gazdasági szankciók, amelyek jelenleg 2019. július 31-ig érvényesek, valamint a 2019. június 23-ig érvényes Krím és Szevasztopol tiltott elcsatolásával kapcsolatos szankciók.

Regionális politika

Hszi Csin-ping kínai államfő március 24-26. között háromnapos látogatást tett Franciaországban, közvetlenül azután, hogy római útja során aláírásra került az ?Egy övezet, egy út? kezdeményezéshez való olasz csatlakozásról szóló szándéknyilatkozat. Az Európai Unió vezetői aggodalmukat fejezték ki emiatt, mert tartanak Kína gazdasági térnyerésétől. A látogatás utolsó napjára Emmanuel Macron meghívta Angela Merkel, német kancellárt és Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét is. Ezzel ki akarta fejezni az Európai Unió egységét. Az európai vezetők azt szorgalmazzák, hogy a Kínával való kereskedelemnek kiegyensúlyozottnak kell lennie és a kölcsönösségen kell alapulnia. Ez azt jelenti, hogy az európai cégek ugyanolyan mértékben férjenek hozzá a kínai piachoz, mint fordítva. Ennek szellemében számos megállapodást kötöttek francia és német cégek kínai beruházásairól, többek között a repülőgépgyártás, hajógyártás és energiatermelés területén. Ezenkívül Franciaország és Kína konkrét beruházási projektekben fog együttműködni azokban az országokban, melyeket érint az Új Selyemútnak is nevezett ?Egy övezet, egy út? kezdeményezés.

Salvini: Olaszország felmondhatja a Mediterrán-térségben az uniós katonai küldetést. ? Matteo Salvini kormányának fellépése a bevándorlók ellen nagy népszerűségnek örvend a lakosság körében, ezért elképzelhető, hogy Róma felmondja a Sophia-műveletet. Az európai műveletek célja a következő: az embercsempészek elleni fellépés, a fegyverembargó alkalmazása és a líbiai partvonalak biztosítása, hogy az emberek ne induljanak útnak Európa felé. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitika főképviselője még februárban kijelentette: széleskörűen támogatja a Sophia-műveleteket, és arra kérte a védelmi minisztereket is, hogy ők is tegyenek így. A művelet eredménye, hogy 80%-kal csökkent az illegális bevándorlók száma az Unió partvidékén, és számos embercsempészt és emberkereskedőt sikerült ártalmatlanítani és hatóságok elé állítani.

Szomszédságpolitika

Március 16-án egy nemzeti ünnep alkalmából Azerbajdzsán elnöke több mint 400 fogolynak adott kegyelmet. A kegyelemben részesültek között ellenzéki politikai pártok politikusai, NGO-k alkalmazottai, bloggerek és újságírók szerepelnek. Az EU egy nyilatkozatban üdvözölte az azeri államfő döntését, valamint kifejtette elvárását, hogy a jövőben Azerbajdzsán nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban további hasonló lépések történjenek. ?Az EU továbbra is elkötelezett Azerbajdzsán felé az együttműködés fokozásának terén, beleértve az emberi jogokat is, melyek a kapcsolat lényeges elemei?, olvasható a nyilatkozatban.

Egy március 15-én közzétett uniós jelentés ismerteti az EU-Azerbajdzsán Együttműködési Tanács utolsó ülése óta bekövetkezett fejleményeket, ezzel előkészítve a következő tárgyalást, melyre április 4-én kerül majd sor Brüsszelben. A dokumentum fókuszában a kulcsfontosságú fejlesztések, a megkezdett reformok, valamint a kétoldalú párbeszédre vonatkozó jelentések állnak. A találkozó előtt Federica Mogherini, az EU kül és biztonságpolitikai főképviselője elmondta, hogy Azerbajdzsán az EU kulcsfontosságú partnere. ?Az Unió támogatja az azeri reformokat, valamint az ország gazdaságának diverzifikálását?, tette hozzá Johannes Hahn, a szomszédságpolitikáért és a bővítési tárgyalásokért felelős uniós biztos. Az EU szerint azonban a kapcsolat fejlesztéséhez az országban az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok helyzetének javítása szükséges.

Március 5-én Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke vendégül látta Nikol Pashinyant, Örményország miniszterelnökét Brüsszelben. A megbeszélés után Juncker elnök üdvözölte Örményország reformjait, és kijelentette, hogy minél több újító folyamat megy végbe, az állam annál nagyobb pénzügyi és politikai támogatást kap majd. Hangsúlyozta, hogy az EU 2017 és 2020 között 176 millió eurót különített el Örményország támogatására. A Bizottság elnöke kijelentette, hogy a vízumliberalizáció technikai feltételei teljesültek és most már ideje felkérni a többi tagállamot a kérdés közös megvitatására.

Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és az örmény miniszterelnök megvitatta az EU-Örményország partnermegállapodást. Mogherini az EU teljes támogatásáról biztosította Nikol Pashinyant az ország reformjaival kapcsolatban, valamint egyeztettek a hegyi-karabahi konfliktus békés rendezésének lehetőségéről az utóbbi idők örmény?azeri kapcsolatainak tükrében. A főképviselő szorgalmazta az előfeltételek nélküli tárgyalásokat a Minszk Csoport társelnökeinek felügyelete alatt. Az örmény miniszterelnököt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is támogatásáról biztosította a reformokkal kapcsolatban. Emellett Tusk kifejtette, hogy a jelenlegi helyzet a hegyi-karabahi konfliktusban fenntarthatatlan, és ezért egy mielőbbi politikai megegyezést sürgetett a nemzetközi jog szabályai szerint. Ezenkívül Tusk kiemelte Örményország elkötelezettségét az idén 10 éves Keleti Partnerség felé.

Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője napokban tett nyilatkozata szerint, az EU álláspontja továbbra sem változott a Golán-fennsíkon kialakult helyzetről. Az ENSZ BT 242-es és 497-es határozatával és a nemzetközi jogrendszerrel párhuzamosan az EU nem ismeri el a Golán-fennsík izraeli fennhatóságát.

Az EU libanoni nagykövete, Christina Lassen március folyamán két libanoni miniszterrel is találkozott a szomszédságpolitika jegyében. Március 1-jén a védelmi miniszterrel, Elias Bous Saabbal folytatott találkozója során kifejezte, hogy az EU továbbra is elkötelezett a libanoni biztonsági szektor és az UNFIL támogatásában. Lassen kifejezte a bizakodását azzal kapcsolatosan, hogy a nyugati határnál történt fejlődés folytatódik. Mindemellett, a környezetügyi, illetve a vízügyi- és energetikai miniszterrel, Fadi Jreissatival és Nada Boustanival is találkozott. A találkozón főképp a Libanont is nagy mértékben sújtó klímaváltozásról és a miniszterek jövőbeni terveiről esett szó. A nagykövet kifejezte az EU támogatását egy zöldebb Libanon kialakításában, hozzátéve, hogy az Unió szerint Libanonban elsősorban az energiaszektor szorul reformokra.

A Malaka-szoros és a Thai-csatorna geopolitikai harca

Szerző:
Petróczki Márk
-
0

?Stratégiai pontok, fojtópontok? sorozat


A Biztonságpolitikai Szakkollégium Geopolitika Műhelye cikksorozatot indít, melynek célja, hogy a tagok önfejlesztés keretében rövid ismertető elemzéseket készítsenek a világ területén található stratégiai jelentőségű földrajzi pontokról.

A Malaka-szoros

A Malaka-szoros (lásd 1. ábra) tágan nézve az Indiai-óceánt a lehető legrövidebb úton köti össze a Csendes-óceánnal, így régóta egy fontos kereskedelmi útvonalnak számít, ebből kifolyólag pedig fontos fojtópontnak tekinthető.

A szoros jelentősége a kereskedelem volumenével együtt folyamatosan nőtt. Több mint ezer éve még csak főként az India és Kína közti kereskedelemnek volt a leggyorsabb útvonala, ám ahogy globalizálódott a világ, úgy a kereskedelem is egyre fontosabbá vált. A szoros globális jelentőségre pedig akkor tett szert, amikor már jóval nagyobb távolság megtételére képes hajókkal folyt a kereskedelem, illetve ? és ez az előbbi tényezővel szorosan összefüggően ? az európai gyarmatosító hatalmak a világ minden táján megjelentek, és a meghódított területeiket csak a vízi közlekedéssel tudták összekapcsolni.

A Malaka-szoros környékét a britek (mai Malajzia és Szingapúr) és a hollandok (mai Indonézia) vonták uralmuk alá egészen a XX. század közepéig, amikor is ezek a területek függetlenekké váltak. Ma Indonézia, Malajzia és Szingapúr rendelkeznek a szoros vizei felett, ám a legnagyobb része Indonéziához tartozik, míg a legjelentősebb kikötő Szingapúré.

Napjainkban a Malaka-szoros a világ legforgalmasabb fojtópontja, jelentőségét pedig növeli, hogy itt szállítják a legtöbb olajat (a Panama-csatornánál 19-szer, a Szuezi-csatornánál 4-szer több olaj megy át a Malaka-szoroson). Ennek az az oka, hogy a kelet-ázsiai gazdaságok afrikai, közel-keleti és európai vízi kereskedelme nagyrészt a szoroson keresztül zajlik. Tekintettel arra, hogy ezek a régiók egyre jelentősebben járulnak hozzá a világgazdaság egészéhez, az itteni kereskedelem koránt sincs leáldozóban. Sőt, a problémát inkább a kapacitás végessége jelentheti.

A gazdaságban betöltött szerepe mellett említésre méltó a szoros stratégiai jelentősége is. Habár nem feltétlenül kell áthajózni a Malaka-szoroson ahhoz, hogy egyik óceánból átjussunk a másikba, mégis fontos közlekedési szempontból is, mivel nagyban lerövidíti a megtenni szükséges utat. Ebből ered Kína ?Malaka-dilemmája?, mert a szoros stratégiai fontossága okán a külső hatalmak és a térség országainak érdekei is megjelenhetnek, például a szoros ellenőrzésének vagy lezárásának kérdésében.

A kihívó: Thai- (vagy Kra-)csatorna

1677-ben vetődött fel először az ötlet, hogy a mai Dél-Thaiföld keskeny félszigetét érdemes lenne átvágni, hogy egy csatornát létesítsenek ott (lásd 2. ábra). A XIX. században még Ferdinand de Lesseps is elgondolkozott ezen, aki legfőképpen a Szuezi-csatorna tervezéséről híresült el. A legutóbbi tervek 2005-ben kerültek nyilvánosságra, amikor a The Washington Post lehozott egy, az USA Védelmi Minisztériumának készített belső jelentést, ami szerint Kína szívesen finanszírozná és megépítené a Thai- (avagy Kra-)csatornát. A jelentés alapján 25 milliárd dollárba kerülne a 10 éven át tartó építkezés, amihez nagyjából 30.000 munkásra volna szükség. Maga a csatorna végül szélesebb és mélyebb lenne, mint a Malaka-szoros legkeskenyebb és legsekélyebb pontjai, ami nagyobb hajók átjutását is lehetővé tenné, amelyeknek jelenleg meg kell kerülniük a szorost és más átjárón kell eljutniuk a Csendes-óceánra.

Kína az új csatornát az Új Selyemút kezdeményezésének keretei közt képzelte el, ami lényegét tekintve arról szól, hogy Kína infrastrukturális beruházásokkal és a kereskedelmi kapcsolatainak erősítésével nagyobb gazdasági és politikai befolyásra tegyen szert. A Thai-csatorna gyakorlati hasznai azonban az Új Selyemút nélkül is kiviláglanak, ugyanis a kínai kereskedelem jelentős hányada a Malaka-szoroson át zajlik, amiből kitűnik az olajimportjának nagysága. A rövidebb úttal valamelyest olcsóbbá válna a szállítás, illetve a csatornával garantálva lenne a szállítóhajók biztonságos útja (a Malaka-szoros környékén nagyfokú a kalóztevékenység). Lényegesebb szempont azonban a katonai megfontolás: az új csatorna baráti kontrolljával biztosított lenne a kínai haditengerészet Indiai-óceánra való gyors és zavartalan átjutása.

Problémák a csatornával

A thai kormány 2007-ben engedélyezte a kínai terveket a Thai-csatornával kapcsolatban, ám a munkálatok nem kezdődtek meg, sőt 2018-ban hivatalos thai források azt nyilatkozták, hogy a kormány számára nem prioritás az új csatorna megépítése, hiszen ?még vannak más problémák a térségben, így elsődlegesen azokat kell kezelni.?

Az egyik jelentős probléma Dél-Thaiföldön a szeparatizmus, ugyanis a többségében buddhista országnak ezen része muszlim többségű, akik sosem tettek le a függetlenségről. A thai kormány attól tart, hogy a 100 kilométer  hosszú és 500 méter széles csatorna, miután fizikailag is elvágja a szeparatista régiókat a thai magterülettől, felerősítené a függetlenségi mozgalmat.

Nagy hátráltató erővel bírnak még a gazdasági megfontolások. Míg Kínának kérdés nélkül pozitív volna a csatorna megépítése és üzembe helyezése, Thaiföld számára kérdéses a profit nagysága. Kérdéseket vet fel a csatorna szükségessége is, ugyanis nagyjából 2.200 kilométeres útrövidülést jelentene, míg a Szuezi-csatorna 12.000 kilométerrel, a Panama-csatorna pedig 14.000 kilométerrel rövidíti le a megtenni szükséges utat. Ennek ellenére a csatorna mellett a helyi lakosság kiáll, hiszen nagy munkalehetőségeket rejt magában az építkezés, de ami fontosabb, az új infrastruktúra üzemeltetése. Ugyanis nem csupán egy csatorna kivájásáról van szó, hanem egy új ipari központ létrehozásáról is.

Összességében a Thai-csatornára szükség lenne. Természetesen egy új csatorna önmagában még közel sem jelentené azt, hogy a Malaka-szoros csillaga végleg leáldozna. Ennek oka pedig, hogy a tengeri kereskedelemnek fontos elemei a tankolások és az áru-átrakodások, vagyis a teherszállító hajók általában nem tesznek meg rendkívül hosszú utakat, hanem egy rövidebb út után lerakodják az árut, hogy azt majd egy másik hajóra felpakolják a kikötőben. Éppen ez a Malaka-szoros nagy jelentősége, amelynek már kiépült az infrastruktúrája az üzemanyag-utántöltésekhez és átrakodásokhoz, míg a Thai-csatornánál ez is kiépítésre várna.

1...434445...11344. oldal a 113-ból

Kiemelt témák

3,127KövetőTetszik

biztonsagpolitika.hu

BIZTONSÁGPOLITIKAI SZAKPORTÁL.
A honlap "Elemzések" rovatához tartozó időszaki kiadványok és egyéb folytatódó dokumentumok nemzetközi szabványos azonosítószáma: ISSN 2062-4379
Email: biztpolkapcsolat@biztonsagpolitika.hu
Facebook

NÉPSZERŰ CIKKEK

NÉPSZERŰ KATEGÓRIÁK

internetster 2004 - 2026 © biztonsagpolitika.hu - Minden jog fenntartva!