Szerbiában Slobodan Milosevic 2000-es megbuktatása óta ritkán került sor tömeges ellenzéki megmozdulásra. Ezzel szemben a 2018 novembere óta folyó demonstrációsorozat már a harmadik tömegtüntetés az elmúlt évek során. A 2016-ban és a 2017-ben végbement demonstrációkhoz hasonlóan a tavaly ősszel kezdődött tüntetéssorozat is elsősorban az elnök, Aleksandar Vucic és pártja, az SNS (Srpska napredna stranka, Szerb Haladó Párt) ellen irányult. A demonstrációkon többször éri kritika az elnök személye mellett pártja túlzott befolyását a szerb médiára, valamint gyakran ismételt vád a választók megfélemlítése is.
Vucic 2014-ben lett az ország miniszterelnöke egy előrehozott választásnak köszönhetően. Az SNS-hez való csatlakozása előtt a radikális jobboldali párt, az SRS (Srpska radikalna stranka, Szerb Radikális Párt) tagja volt, ám mióta ő az SNS vezető politikusa, folyamatos az ország közeledése az Európai Unióhoz, miközben fenntartja a jó kapcsolatot Kínával és Oroszországgal is. Sokan a 2017-es tüntetés egyik kiváltó okának Vucic elnökké választását tekintik, mivel így képes ellehetetleníteni az ellenzéket és nyomást gyakorolni a sajtóra.
A tüntetést kiváltó okok
2018. november 23-án Borko Stefanovic, az ellenzéki Szerb Baloldal párt politikusa támadás áldozata lett Belgrádban, melynek elkövetésével a kormánypárt szimpatizánsait gyanúsították. Egy nappal később a politikus egy sajtótájékoztató során bemutatta véres pólóját, ami így később a tüntetések egyik szimbólumává, jelmondatává vált (?Nem akarunk több véres pólót!?). December 8-án egy néhány ezres tömeg vonult végig a városon, hogy felhívja a figyelmet a történtekre, valamint a tüntetés során elítélték a kormány szólásszabadság korlátozására hozott intézkedéseit, valamint az állami korrupciót is. Három nappal később Milan Jovanovic, tényfeltáró újságíró házára Molotov-koktélt dobtak. Ez a támadás csak tovább növelte a tüntetők ellenszenvét. Az első demonstrációk során a résztvevők többször is tüntettek a szerb RTS közszolgálati televízió előtt, azután pedig a fő kormányépülethez vonultak.
A tüntetések
A demonstrációk ezután minden héten szombaton megrendezésre kerültek Belgrádban és több más szerb nagyvárosban is. A tüntetéssorozat folyamán végül a főszervező szerepet a 30 ellenzéki pártot és szervezetet tömörítő Szövetség Szerbiáért (Alliance for Serbia) csoport vállalta magára. A szövetség kiadott egy dokumentumot, melyben kijelentik, hogy céljuk a média szabadságának védelme, valamint a szabad és tiszta választások biztosítása. A szövetség politikusai ígéretet tettek arra, hogy nem vesznek részt sem választáson, sem a jelenlegi parlament munkájában, amíg követeléseik nem teljesülnek. A dokumentumban megegyeznek egy közös ellenzéki listáról a következő tiszta választásra, valamint egy átmeneti szakértő kormányban, mely 1 éves mandátummal rendelkezne. Ezen mandátum lejárta után írnának ki új választásokat.
A márciusi tüntetéssorozat alkalmával a tüntetők betörtek a szerb állami televízió épületébe, mert nem tartották megfelelőnek ennek működését. A helyszínen hamar megjelentek a rohamrendőrök, akik összecsaptak a tüntetőkkel, valamint kimentettek több embert, köztük ellenzéki vezetőket is. A tüntetés irányítói közül többen visszautasították az épület elhagyását addig, amíg nem kapnak műsoridőt a televízióban.
A tüntetők több követelést megfogalmaztak, ezek között szerepel Aleksandar Vucic, elnök; Ana Brnabic, miniszterelnök és a szerb állami televízió vezetőségének lemondása, valamint új, szabad és tisztességes választások megtartása. Emellett a koszovói szerb politikus, Oliver Ivanovic gyilkosságának és a szerb tényfeltáró újságíró, Milan Jovanovic gyilkossági kísérletének kivizsgálását is kérték.
Vucic elnök többször reagált a tüntetők kijelentéseire. Legismertebb válaszában kijelentette, hogy akkor sem mond le, ha 5 millióan tüntetnek ellene. Ezen kijelentésnek köszönhetően jelentek meg a tüntetéseken ?az egy az 5 millióból? („#1od5miliona”) feliratú transzparensek. Az államfő ugyan többször is kijelentette, hogy nem mond le, de ugyanakkor hangsúlyozta, hogy készen áll megmérettetni magát egy előrehozott választáson. Közvéleménykutatások szerint a Vucic vezette kormánypárt a tüntetések ellenére is körülbelül 44%-os eredményt szerezne egy ilyen szavazáson, míg az ellenzék támogatottsága 12% körül mozog. Egy interjú során Vucic elnök elmondta, készen áll tárgyalni a tüntetők követeléseiről. Januárban Vucic bejelentette, hogy letartóztatták Belgrád egyik elővárosának polgármesterét a Milan Jovanovic újságíró ellen elkövetett gyilkossági kísérlettel összefüggésben.
Putyin látogatása
2019. január 17-én Szerbiába látogatott az orosz államfő, Vlagyimir Putyin. Az orosz elnököt a közelmúltban Szerbiának adományozott vadászgépek kísérték, valamint a tiszteletére rendezett parádén, a szerb kormány közlése szerint, körülbelül 30 ezer ember vett rész. Putyin beszédében az Egyesült Államokat, valamint a nyugati kormányokat hibáztatta a balkáni régió destabilizálása miatt. Elemzők szerint Vucic, szerb elnök Putyin látogatását erődemonstrációnak használta az ellene indult tüntetések súlyának csökkentésére. Ezt igazolhatja az is, hogy Putyin útvonala megegyezett a látogatást megelőző demonstrációk fő útvonalával. Több ellenzéki politikus is az esemény megrendezésével vádolta Vucicot, emellett felszólították a kormányt, hogy ítélje el Putyin autokratikus rendszerét. Ugyanakkor sok szakértő úgy gondolja, hogy ez egyben jelzés az Európai Unió felé az integrációs törekvések felgyorsítására, és a 2025-ös bővítési időtartam betartására.
A tüntetések szervezői korábban azt nyilatkozták, hogy a legnagyobb eredménye a tüntetéseknek az, hogy sikerült felrázni a szerb fiatalságot. Azonban a hetek óta tartó tüntetések mellett sem látszik semmiféle változási lehetőség Szerbiában, az estleges előrehozott választás sem változtatna az ország belpolitikai erőviszonyain, valamint jelenleg úgy tűnik, a teljeskörű ellenzéki összefogás sem vezet eredményre. Több elemző figyelmeztet, hogy a jelenlegi balkáni tüntetésektől nem várható az arab tavaszhoz hasonló forradalmi hullám, hiszen az ellenzék eddig képtelen volt felmutatni egy működőképes alternatívát.
Írta: Párducz Árpád
Címlapkép: Kormányellenes tüntetés Szerbiában. Belgrád, 2019. április 14.
Kormányellenes tüntetők a parlament épületénél tartott tiltakozáson Belgrádban 2019. április 13-án. A tízezres tömeg Aleksandar Vucic szerb elnök politikája ellen tiltakozott, valamint szabad médiát és új választási törvény megalkotását követelte.
(Forrás: MTI/EPA/Andrej Cukic)
