Főoldal Általános Montenegró döntött: Európát választják

Montenegró döntött: Európát választják

844
0
Megosztás
Milo Đukanović, háttérben az Európai Unió zászlajával. Forrás: europeanwesternbalkans.com

2018. április 15-én Montenegró jövőjét nagy mértékben befolyásoló elnökválasztás zajlott le. Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy Milo Đukanović, a Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPS) jelöltje már a vasárnapi első fordulóban megszerezte a voksok több mint ötven százalékát. így nincs szükség a második forduló lebonyolítására, megnyerte a választást.

Vasárnap Európa figyelme a kis adriai országra szegeződött, ugyanis a választás kimenetele sorsdöntő volt. Az EU csatlakozási tárgyalások során elért eredmények veszélybe kerültek, ugyanis újra megerősödtek Montenegróban azok a hangok, akik az oroszbarát politikát részesítenék előnyben.

A választáson 7 jelölt indult az elnöki címért: Marko Milačić (Igaz Montenegró Párt) Mladen Bojanić (független jelölt), Hazbija Kalač (Igazság és Megbékélés Pártja), Vasilije Miličković (független jelölt), Dobrilo Dedeić (Szerb Koalíció), Draginja Vuksanović (Szociáldemokrata Párt) és Milo Đukanović (Szocialisták Demokratikus Pártja). Az előzetes közvéleménykutatások alapján tényleges erőt azonban csak két jelölt képviselt. Milo Đukanović, a jelenleg regnáló hatalom jelöltje, illetve Mladen Bojanić, aki ugyan függetlenként indult hivatalosan a választásokon, ám az ellenzék közös jelöltjeként tartották számon. Két egymással ellentétes nézet és jövőkép összecsapását figyelhettük meg mind a kampányidőszakban, mind a választások során is. Az egyik oldalon az európai integráció pártján álló, illetve a nyugati orientáció mellett kampányoló Milo Đukanović, másik oldalon pedig az inkább oroszbarát politikát előtérbe helyező Mladen Bojanić állt.

A 620 ezres balkáni országban, az 532 ezer választásra jogosult montenegrói állampolgár 64 százaléka (340.462 fő) élt a szavazati jogával, és adta le szavazatát a számára rokonszenves jelöltre. A részvételi hajlandóság hasonló volt, mint 2013-ban, akkor azonban Filip Vujanović csak kisebb fölénnyel, 51,21 százalékos eredménnyel győzte le Miodrag Lekićet.

A szavazatok megszámlálása után az első eredmények tisztán azt mutatták, hogy ismét Milo Đukanović lett Montenegró köztársasági elnöke. Az ország belpolitikáját több mint két és fél évtizede meghatározó politikus a vártnál biztosabban nyert, a szavazatok 53,8 százalékát szerezte meg, ami azt jelenti, hogy már az első fordulóban elnökké választották. Az ellenzék jelöltje, Mladen Bojanić messze várakozások alatt szerepelt, mindössze 33,5 százalékkal lett második. A politikus elismerte vereségét, azonban Bojanić azt is leszögezte, hogy nem fog gratulálni Đukanovićnak a választási győzelemért, valamint küzdeni fog továbbra is, hiszen a választás megmutatta, hogy igen is szükség van az általa képviselt oroszbarát politikára. Montenegró történelmében először indult női jelölt az elnökválasztásokon. A szociáldemokraták által indított Draginja Vuksanovićra a szavazók 8,1 százaléka adta a voksát. Mindössze 2,9 százalékot kapott az oroszbarát Marko Milačić, az Igaz Montenegró Párjának jelöltje. A további jelöltek eredményei: Hazbija Kalač 0,8 százalékot, Vasilije Miličković 0,5 százalékot, Dobrilo Dedeić 0,4 százalékot kapott.

Bár Montenegróban az elnöki poszt – Magyarországhoz képest hasonlóan – erősen formális jellegű, azonban Đukanović győzelme nem tekinthető jelképesnek. A frissen megválasztott elnök volt többek között az, akinek a közbenjárásával sikerült 2006-ban függetlenednie Montenegrónak Szerbiától. A nevéhez köthető külpolitikai fordulat kezdetben talán furcsán hatott, mert Montenegró hagyományaihoz híven – Szerbiához hasonlóan – többségében oroszbarát politikát folytatott, és egyfajta kiegyensúlyozott viszony volt a két ország között. Ám Đukanović vezetésével az ország a Nyugat felé fordult, szakított Oroszországgal, valamint elindította az európai uniós és NATO-csatlakozási tárgyalásokat.

Összességében elmondható, hogy Montenegró euroatlanti integrációja folyamatosan halad előre. Podgorica már a 35 fejezetből 30-at megnyitott Brüsszellel a csatlakozási tárgyalások során, és várhatóan 2025-re az EU teljes jogú tagjává válik. A NATO-hoz már tavaly csatlakozott balkáni ország a jövőben folyamatosan törekszik arra, hogy ezeket a kapcsolatokat még jobban elmélyítse. A választások után tehát várható, hogy a frissen megválasztott elnök vezetésével Montenegró a nyugati országok szoros szövetségeseként lesz jelen a világ politikai térképén.