Az utóbbi hónapokban érdekes trend látszik kirajzolódni a kelet-közép-európai térségben; több gyújtogatás is történt a Starlink műholdas kommunikációs infrastruktúra ellen, amelyekkel az ukrán hadsereg internet-hozzáférését próbálták megzavarni.
A Starlink-hálózat kritikus szerepet játszik az ukrán hadsereg kommunikációjának támogatásában, elérhetetlenné válása esetén drasztikusan visszaesik a drónokkal való csapásmérő képességük, illetve a légvédelmük pontossága. A hatóságok az orosz hírszerzés tevékenységét sejtik a szabotázsok hátterében, amely jól illeszkedne az ország hibrid hadviselési hagyományaiba. Szeptember 23-án egy Varsótól délre eső Starlink-állomáson ütött ki tűz, a helyszínen Molotov-koktél nyomaira bukkantak, a lengyel hatóságok két török állampolgárt hoztak az incidenssel kapcsolatba. Október 9-én egy Szófia közelében található állomás tizenhét Starlink-antennájából tizenegyet gyújtottak fel, amellyel kapcsolatban két 19 éves német férfi ellen adtak ki európai elfogatóparancsot a bolgár hatóságok. Október 18-án pedig egy litván adatközpont-vállalat Starlink-alkatrészeket is raktározó telephelye ellen történt támadási kísérletet sikerült meghiúsítani hírszerzési adatok alapján a telephely védelmének megerősítésével. Érdekes mellékszálként a román hatóságok nyilvánosságra hozták jelentésüket, melyben orosz szabotázskísérletnek minősítették a szeptember 14-én a brassói Carfil lőszergyárnál történt gyújtogatást, és azzal összefüggésben két személyt Németországban letartóztattak, harmadik társukkal szemben pedig európai elfogatóparancs kibocsátásra került sor. A történteket az elmúlt időszak hasonló incidenseivel összefüggésben vizsgálva jól megfigyelhető mintázat rajzolódik ki, amely ismét felhívja a figyelmet a kritikus infrastruktúra fokozott védelmének fontosságára.
Nemcsak ez a kérdés merül fel azonban az incidensek kapcsán, hanem a fiatalok radikalizálódása is. A gyermekkori internet-használat növekedésével az értelmi-érzelmi fejlődés intenzív szakaszában válnak sérülékennyé a gyermekek a rosszhiszemű befolyással szemben. Az identitáskeresés fázisában szélsőséges csoportok, terrorista sejtek vagy akár titkosszolgálatok képviselői az összetartozás illúziójára építve hálózhatják be a fiatalokat, majd erre a befolyásra építve feladatként határozhatják meg nekik különböző erőszakos cselekmények elkövetését. A svéd példa mutatja, milyen súlyos társadalmi válsággá nőheti ki magát az, hogy szervezett bűnelkövetői csoportok szisztematikusan használnak fel akár tizenöt év alatti gyermekeket is olcsó végrehajtóként robbantások, gyilkosságok végrehajtására. A toborzások célpontjai a szegénységben élő, beilleszkedési nehézségekkel küzdő, gyakran migrációs hátterű fiatalok akár online, akár személyesen való megkereséssel. Ezzel a komplex megoldást igénylő problémával néznek szembe a modern társadalmak nem csak Svédországban, de a világ más országaiban is.
A cikk eleji gyújtogatással kapcsolatban már említett Lengyelországban például október első felében három, fiatalok által elkövetett támadás is történt oktatási intézményekben, melyekben több sérült mellett egy áldozat el is hunyt. Mindezek után október 21-én érkezett a hír, miszerint egy tizenhat éves varsói fiút fogott el a lengyel rendőrség, aki a gyanú szerint több ember megölésére készülhetett. A nála tartott házkutatás során lőfegyvernek tűnő tárgyak, szúró-vágó eszközök és más, az élet kioltására alkalmas eszközök kerültek elő. A fiú feltehetőleg titkosszolgálati információk alapján kerülhetett a hatóságok látókörébe. Az elkövetők indítékai jelenleg nem ismertek a nyilvánosság előtt, azonban opcióként mérlegelni kell a fiatalok radikalizálódását, az utánzó bűnelkövetést, de a külföldi szolgálatok esetleges felforgató tevékenységét is.
Magyar szála is akad a történteknek, ami számunkra is kifejezetten aktuálissá teszi a témát, több esetben bombariadó volt ugyanis magyarországi iskolákban az elmúlt hetekben. Október 14-én egy, másnap tíznél több budapesti intézményhez érkezett fenyegetés, október 19-én pedig immár hetvennél több iskola volt érintett országszerte és a Vajdaságban, robbanószerkezetet azonban sehol nem találtak a kiérkező tűzszerészek. Ez utóbbi e-mailben érkezett több sajtótermékhez, akik továbbították azt a rendőrségnek. A nyomozó hatóságok közveszéllyel fenyegetés, terrorcselekmény előkészülete, illetve terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette miatt indítottak büntetőeljárásokat, melyben azt is vizsgálják, van-e összefüggés a három eset között. Egyes szakértők orosz tevékenységet sejtenek a háttérben az e-mailes elkövetés szervezettnek tűnő jellege miatt, azonban én óva intenék mindenkit az elhamarkodott következtetések levonásától. Könnyen lehet, hogy ez a verzió bizonyul helytállónak, azonban jelenleg igen korlátozott információmennyiség áll rendelkezésre – főleg a nyilvánosságban – ennek minden kétséget kizáró eldöntésére. Egyelőre az sem zárható ki, hogy egy unatkozó diák heccből küldte a fenyegetéseket – ennek a megállapítása a nyomozó hatóságok feladata lesz. Mindenesetre kétségtelen, hogy a történtek alapos vizsgálatára van szükség, hiszen a fals bejelentések is elvonják a rendőri állományt a közterületről és egyéb feladataiktól, de a hatóságok munkájának tesztelésére is alkalmasak egy esetlegesen később végrehajtott, tényleges támadás megtervezéséhez. Ezek beleillenek a hibrid hadviselés taktikájába, így nem ördögtől való a külföldi szolgálatok tevékenységére gondolni az incidensek fényében.
Források: BBC, 24.hu, The New York Times, 444.hu, 24.hu, HVG
