A 2026. november 2-8. közötti napok éles emlékeztetőül szolgáltak arra, hogy az európai stabilitás mind a társadalmi béke, mind az intézményi vezetés szintjén milyen gyorsan meginoghat. Lengyelországot történelmének egyik legsúlyosabb, a krakkói történelmi Főtéren elkövetett tömeges lövöldözése rázta meg, amely a szigorú fegyvertartási jogszabályok ellenére indított el társadalmi és politikai válságot. Németországban eközben az államfőválasztásra készülő koalíció Ilse Aigner személyében az ország első női szövetségi elnökének jelölésében állapodott meg, miközben Bajorországot és a német jobbközép oldalt Hubert Aiwanger miniszterelnök-helyettes hirtelen halála sodorta bizonytalanságba.
- Gyász és fegyvertartási vita: Példátlan tömeges merénylet rázta meg Krakkót
Sokkolta Lengyelországot egy szombati, november 7-i krakkói tömeges lövöldözés: egy 24 éves lengyel férfi, Michał Oksiński autóval hajtott be a turisták által sűrűn látogatott történelmi Főtérre, majd egy automata fegyverből válogatás nélkül tüzet nyitott a járókelőkre. A vérengzésben hatan – négy nő és két férfi, köztük négy lengyel, egy brit és egy osztrák állampolgár – életüket vesztették, tizenöten pedig megsebesültek (köztük két rendőr, valamint több külföldi: brit, portugál, orosz, német és osztrák állampolgárok). A rendőrök tűzpárbajban megsebesítették az elkövetőt, aki a kórházban több műtéten is átesett, de hétfő hajnalban belehalt sérüléseibe. Mint utóbb kiderült, a büntetlen előéletű, legális fegyvertartási engedéllyel rendelkező fiatalember órákkal a krakkói támadás előtt az ostrowiec świętokrzyski-i családi lakásukban megölte a szüleit és a lánytestvérét is. A hatóságok terrorcselekményként nyomoznak az ügyben, melynek ideológia motiváltsága bizonytalan. A tragédia különösen nagy döbbenetet váltott ki, mivel Lengyelországban rendkívül szigorúak a fegyvertartási szabályok – az EU-ban itt a legalacsonyabb a civilek kezében lévő lőfegyverek aránya (100 főre mindössze 2,5 fegyver jut), és a közbiztonsági mutatók is a legjobbak közé tartoznak. Az eset ráadásul alig egy hónappal azután történt, hogy négy nap alatt három iskolai késelés is megrázta az országot, ami komoly társadalmi vitát indított el a fiatalok radikalizálódásáról és a fegyverengedélyek utólagos ellenőrzéséről. Az áldozatok emlékére Karol Nawrocki államfő vasárnapra és hétfőre (november 8–9.) országos gyászt rendelt el, míg Krakkó vezetése szerda éjfélig meghosszabbította a helyi gyászidőszakot. Hétfő este Łukasz Gibała krakkói polgármester felhívására ezrek vettek részt a városban tartott „Csend menetén”. A megemlékezésen a politikai oldalak is félretették éles ellentéteiket: az egymással egyébként komoly politikai viszályban álló, németpárti Donald Tusk miniszterelnök és a konzervatív, Trump-szövetséges Karol Nawrocki elnök egymás mellett haladva, beszédek nélkül gyújtottak mécsest a támadás három helyszínén.
(Forrás: Reuters Connect, Euronews, CNN)
- Történelmi államfőjelölés Berlinben: Ilse Aigner lehet Németország első női szövetségi elnöke
Friedrich Merz (CDU) német kancellár bejelentette, hogy Ilse Aignert (CSU), a bajor tartományi parlament 61 éves elnökét jelölik a 2027. január 30-i szövetségi elnökválasztáson. A korábban Angela Merkel kormányában agrárminiszterként, majd bajor gazdasági miniszterként és miniszterelnök-helyettesként is dolgozó politikust a bajor CSU már április óta támogatta, és végül a CDU vezetése is őt választotta más, házon belüli jelöltekkel szemben. Aigner mögött széles politikai konszenzus alakult ki: az Unió-pártok mellett a Szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek is beálltak mögé. Mivel a CDU/CSU és az SPD mintegy 50 fős többséggel rendelkezik az államfőt megválasztó, 1260 tagú Szövetségi Gyűlésben, megválasztása igen valószínű. Ezzel ő lehet egyben Németország első női és első CSU-s szövetségi elnöke.
(Forrás: Euronews, FAZ, Tagesschau)
- Váratlan veszteség a német jobbközépnek: Elhunyt Hubert Aiwanger
Bajorországot ugyanakkor egy súlyos politikai tragédia is megrázta a napokban: november 4-én, 55 éves korában váratlanul elhunyt Hubert Aiwanger bajor miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter, a jobbközép-polgári Szabad Választók (Freie Wähler) párt elnöke. Aiwanger a Freie Wähler történetének legsikeresebb vezetője volt: 2008-ban vezetésével jutottak be a bajor parlamentbe, 2018 óta pedig a CSU koalíciós partnereként kormányoztak. Bár az utóbbi években több botrány is övezte, a népszerűsége töretlen maradt és a 2023-as választáson rekordot jelentő, csaknem 16 százalékos eredménnyel a második legerősebb bajor frakcióvá tette pártját. Halála komoly csapás a német polgári oldalnak, mivel jelenleg Bajorország az egyetlen tartomány, amelyet tisztán jobbközép koalíció irányít.
(Forrás: Magyar-német Intézet, Deutschlandfunk)
Összeállította: Nagy-Bato Jonatán (Euramerika Műhely)
Szerkesztette: Rohoska Réka, műhelyvezető
