2023 februárjában számos földrengés rázta meg a török és szír határ mentén található területeket. A katasztrófák 2023. február 6-án kezdődtek a dél-törökországi és észak-szíriai határvidéken. Ezek a földrengések a Richter-skálán elérték a 7,8-as erősséget és Törökország több régióját érintették. A halottak száma mára 50 ezer fölött van, emellett a katasztrófa rengeteg egyéb kárt okozott az országban. Törökországot a természeti katasztrófa kritikus időpontban érintette, hiszen a gazdasága és biztonságpolitikai helyzete instabil, illetve az országos választásokra is ezután, az év közepén kerül majd sor.
Biztonságpolitikai következmény
Törökország biztonsági környezetét is sújtották az események. A földrengés által érintett területeken megnövekedhet a bűnözés és a bűnözői csoportok száma. A biztonságpolitikai helyzet gyengülése kihathat a térségben zajló konfliktusokra. Február 11-én Recep Tayyin Erdogan, az ország elnöke is nyilatkozott a témáról és felhívta a figyelmet, például a térségben esetlegesen megjelenő emberkereskedő vagy fosztogató bandákra, melyek a biztonsági apparátus és a struktúrák törékenysége miatt terjedhetnek el. A fenyegetések miatt számos ország felfüggesztette a segélynyújtási tevékenységét Törökországban, többek között Németország, Izrael és Ausztria is visszavonta csapatait aggályaik miatt. Várhatóan a földrengések hatására szigorítani fognak a biztonsági intézkedéseken, hogy ne tudja senki saját érdek megvalósítására kihasználni az ország megpróbáltatásait.
A helyszínek, ahol a földrengések történtek biztonságpolitikai kihívást jelentenek, hiszen fegyveres összetűzések zajlanak a török-szír határ menti régiókban, emiatt a katasztrófák sújtotta területek egy részére nem is tudtak eljutni a segítségnyújtásra érkező helyi és nemzetközi csapatok. Sok érintett térségben jelenleg is zajló fegyveres konfliktusok vannak, melyeket csak félbeszakít a mostani helyzet, ezek egyébként aktív frontvonalként működnek. A földrengés helyszínét és a politikai térképet összevetve kirajzolódik, hogy a területek egy része több különböző entitás ellenőrzése alatt áll. Ilyen lehet Afrin és Aleppó északi része, amelyek a szíriai kurdok ellenőrzése alatt vannak. Emellett Ildib tartomány, pedig iszlamista milíciák fennhatósága alatt áll. Az utóbbi helyszín elszigeteltsége miatt nem rendelkezik olyan modern technológiákkal, amelyek a mentés és segítségnyújtás megkönnyítését szolgálnák. Hivatalos információk sincsenek erről a térségről. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet tagja elmondta, hogy az Ildib térségben több tízezer fegyveres harcol, akiket a Hay’at Tahrir al-Sham nevezetű iszlamista erőszervezet vezeti. Szíriának más vele határos országgal is konfliktusai vannak, ilyen például Izrael, amivel Szíria csak tűzszünetet kötött, számos korábbi fegyveres összetűzés után. Béke nem született köztük és a szír vezetőség továbbra sem nem ismeri el Izrael létezését. Bár az izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy valóban szükség esetén rendelkezésre áll, akár ellátmány küldésével, akár a sérültek ellátásával, az al-Watan, szír hírlap szerint, eddig még nem kértek segítséget a szomszédos országoktól.
A kurdok egy több mint 30 millió fős etnikum, tagjaik pedig négy országban szóródtak szét a történelem során, többek között Irán, Irak, Szíria és Törökország területén. Utóbbi helyen 15-20 millió kurd él. A törökök és a kurdok közötti konfliktusok 1984 óta a mai napig tartanak. Törökország a kurdok által alapított Kurd Munkáspártot terrorszervezetként tartja nyilván és a török elnök, Erdogan politikájának célpontjává váltak a kurd „terroristák”. A földrengés következményeként nyugalmi időszak várható, ugyanis a PKK ideiglenes tűzszünetet hirdetett és ígéretet tett, hogy felfüggeszti a törökországi tevékenységeit. Ezt Jamil Bayek a PKK katonai tisztviselője így indokolta: „A földrengés katasztrófát okozott, több ezer emberünk van a romok alatt, itt az ideje, hogy mindenki mozgósítsa minden képességét.”
Törökország is igyekszik a régió konfliktusaiban való részvételét csökkenteni, hogy minden erőforrását a károk helyreállítására tudja fordítani. Várhatóan tehát megszűnnek a katonai műveletek Észak-Szíriában és Észak-Irakban. A biztonságpolitika terén Ankara kijelentette, hogy nem fogja beengedni a Szíriából érkező újabb menekült áradatot, hiszen eddig is terhesek voltak az ország gazdaságára nézve.
Belpolitikai következmények
A földrengés politikai témává vált Erdogan számára. A jelenlegi kormány még 2018-ban a politikai előnyszerzés és bevételi forrásteremtés reményében építési amnesztiát adott. Ez több, a biztonsági szabályok megszegésével épült ház, épület fenntartását jelentette. 2018 és 2022 között összesen 7,4 millió olyan kérelmet hagytak jóvá, melyek megszegték az engedélyezési, biztonsági és tervezési szabályokat. A mostani helyzetre tekintettel különösen aggasztó, hogy a kormány a biztonsági szabályokon belül, a földrengésvédelmi előírásokat sem vette figyelembe és rendre megszegte azokat. Egy 2019-es becslés szerint Törökországban nagyjából 13 millió olyan épület van, amely nem felel meg a hatályos előírásoknak. A hatodikai első katasztrófa után az ellenzék természetesen egyből támadni kezdte Erdogan elnököt. Kemal Kılıçdaroğlu, a legmeghatározóbb ellenzéki párt vezetője, így nyilatkozott a kormányról:
„házakat változtatott sírhalommá, ráadásul még pénzt is kért érte.”
Mindössze három hónappal a választások előtt ez veszélyt jelenthet a jelenlegi koalíciós kormányra, tekintve, hogy a közvélemény-kutatások szerint az ellenzék támogatottsága egyébként is növekvő tendenciát mutat. Emiatt és a válságok miatt véget érhet Erdogan két évtizedes elnöksége. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Spirit FM Ostrom című műsorában felvázolta a földrengések esetleges belpolitikai következményeit. A természeti katasztrófa miatt kialakult helyzet a társadalom széles körében félelmet vált ki. Ez hosszú távon elégedetlenséget szül, ami későbbiekben forradalommá is súlyosbodhat. Erdogan és a kormányzat legfontosabb feladata tehát, hogy minél hamarabb és minél hatékonyabban cselekedjenek a problémák megoldása érdekében. Tarjányi Péter hozzátette, hogy a történelemben számos erős pozícióban lévő politikai erő elbukott a természeti katasztrófák eredményeként. Törökországban a súlyosbodó biztonságpolitikai és terrorizmussal kapcsolatos helyzet lehet a földrengések egyik következménye, az elégedetlenséget pedig tovább szíthatja a kormány katasztrófákra adott lassú és szervezetlen válaszintézkedése.
Gazdasági következmények
A februári földrengések a gazdasági és a pénzügyi szektort is megrázták. Törökország a 19. legnagyobb gazdaság a világon, ahol az infláció 80%-ról 60%-ra csökkent a katasztrófa előtti időszakban. A líra, a török valuta árfolyama történelmi mélypontra került és ez a továbbiakban megnehezíti a külföldi befektetők bevonását, hiszen a kockázat miatt felár felszámítására lehet számítani. A török gazdaság egyébként is törékeny, külföldi tőkére van utalva és küzd a magas inflációval. A sok ezer lerombolt épület újjáépítési költségeit akár több milliárd dolláros nagyságrendre becsülik a közgazdászok. Az instabil helyzete miatt a kormány ezeket önerőből valószínűleg nem fogja tudni előteremteni, így külföldi segélyekre és befektetésekre szorul majd. A török tőzsde is problémákkal találta szembe magát, 3,9 milliárd dollárt veszített. A tőzsde újranyitását követően látni némi reményt a helyreállásra, mert 10%-os emelkedést láthatunk azóta a piacon. A katasztrófa sújtotta tartományok mezőgazdasági és ipari termelés szempontjából is fontosnak számítottak. A mezőgazdaság által elszenvedett hatás a világgazdaságot is befolyásolhatja, hiszen sok gyümölcsötfélét Törökország exportál a piacra. A gazdaságon belül azonban főleg a turizmusra gyakorol negatív hatást a földrengés, hiszen a potenciális külföldi turisták nagy százalékát elriasztják a február eleji események. Törökország nagy mértékben függ a külföldi tőkeáramlástól is. A szír határ menti régiókból rengeteg exportra szánt árut gyártottak, így a katasztrófa, a lerombolt kikötők miatt az ország exportját is érinti. A Török Központi Bank szerint a gazdaságra középtávon nem lesz hatással a jelenlegi természeti katasztrófa. Liam Peach, a londoni Capital Economics vezető közgazdásza így fogalmazott: „a gazdasági aktivitás gyorsan helyreállhat a földrengés után […] Bármilyen hatás ebben a negyedévben be fog pótlódni.” Ezek a mély gazdasági hatások mindentől függetlenül megnehezítik az ország újjáépítésének folyamatát is.
A pusztító földrengések hatására tehát Törökország szigorúbb biztonságpolitikai erőfeszítéseket vezet be és gazdasági lépésekkel igyekszik újjáépíteni és helyreállítani az ország helyzetét. A belpolitikai problémák ellenére, Erdogan előreláthatólag nem fogja elhalasztani a májusban esedékes választások időpontját.
Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.
Photo by Çağlar Oskay on Unsplash
