Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium Orosz-ukrán háborút kutató műhelyének hírfigyelője. A havonta megjelenő beszámolóban a kutatósejt tagjai egy-egy általuk fontosnak tartott hírt mutatnak be, amelyek a műhely témájához kapcsolódnak.
Biden Ukrajnába látogatott
Az Egyesült Államok elnöke február 20-án meglepetésszerűen az ukrán fővárosba látogatott, az ukrán-orosz háború egy éves évfordulója alkalmából. Ezzel az úttal szerette volna kifejezni „rendíthetetlen támogatását” az ukrán nemzetnek az oroszok ellen vívott háborúban.
A látogatás érdekessége, hogy titokban tartották Joe Biden látogatását egészen addig, amíg meg nem érkezett; az államfő minimális kíséretet kapott és nem árultak el részleteket a sajtónak az utazással kapcsolatban egészen a tárgyalások végéig. A Fehér Ház értesítette az orosz hatóságokat néhány órával az érkezés előtt arról, hogy az amerikai elnök Kyjivbe látogat, de ennek ellenére is elindultak a légi riadók elindultak a fővárosban.
A látogatás alkalmával Joe Biden bejelentette, hogy még 500 milliárd dolláros katonai segély érkezik, viszont nem említett szót a nagy hatótávolságú fegyverekről és az F-16-os repülőgépekről. A tárgyalások során beszélgettek Ukrajna harctéri igényeiről; az energia, az infrastruktúra és a gazdaság támogatásáról, illetve humanitárius szükségeiről. A háború politikai oldaláról is tárgyaltak, ideértve a közelgő ENSZ Közgyűlést, amelynek a témája Ukrajna lesz. Ezenkívül szó esett Ukrajna elképzeléseiről a békével kapcsolatban, és az elengedhetetlen nemzetközi támogatásról, hogy lehetséges legyen egy igazságos és tartós béke építése – mondta Jake Sullivan a tárgyalásokról, aki az Egyesült Államok biztonsági tanácsadója.
Írta: Misák Veronika
Az ostromgyűrű bezárul, válasz: ukrán ellentámadás?
A Wagner Csoport tovább halad előre Bahmut városában. Nagyjából március 9-re az orosz erők elfoglalták az ukrán település keleti felét, azaz elérték a Bahmutka folyót. A hír nem orosz túlzás az ukránok felrobbantották a hidakat, amik összekötik a város két részét, ez bizonyítja, hogy az ukrán védők valóban nehéz helyzetben vannak és feladták a város keleti felét. A NATO főtitkár Jens Stoltenberg szerint is Bahmut a következő napokban eleshet. Ugyanakkor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megtiltotta a hátrálást.
Egyes források szerint a Wagner erői már hídfőállást foglaltak el a folyó túlpartján. Ezenkívül északon az AZOM gyár területén törnek előre, valamint délen megközelítették a híres MiG-17-es emlékművet, ami az utóbbi napokban megsemmisült.
Az ukránok erre válaszul néhány forrás szerint ellentámadásra készülnek Bahmutnál.
A terv négy irányból mért csapás az orosz erőkre:
- Szlavjanksz irányából a 67. gépesített dandár által
- Szeverszk irányából a 81. légimozgékonyságú dandár és az 55. tüzérdandár által
- Csaszov Jar irányából a 77. légimozgékonyságú dandár által
- Konsztantyinovka irányából a 3. (Azov) rohamdandár által.
A siker kérdéses, mivel a rossz időjárási viszonyok miatt így is egy héttel elhalasztották a támadást, valamint az ukrán járművek rendre elakadnak a sárban. Eközben időt veszítenek mivel az oroszok tovább haladnak előre. Elfoglalták Dubovo-Vaszilovkát valamint fenyegetik Grigorovkát, Bogdanovkát és Orehovo-Vaszilovkát. Ezenkívül a donyecki fronton Avdejevka is veszélybe került.
Mint látható a harcok intenzitása nem csökken a Donbaszban. Az Oroszországi Föderáció védelmi minisztere Szergej Sojgu hadseregtábornok szerint az ukránok csak februárban több mint 10 000 katonát veszítettek.
Írta: Krausz József
A légvédelem jelentősége Ukrajna számára
A régmúlt idők katonai szintű összecsapásaiból már jól ismeri az emberiség, hogy a légierő és
az ehhez kapcsolódó légi fölény minden harc, háború alapfeltétele. Ahhoz, hogy az egyik fél
kardinális szerepet tudjon magáénak ezen a területen, ahhoz kettő alapvető folyamat
szükséges: meg kell semmisíteni az ellenséges légijárműveket és kiemelt gondossággal kell
alkalmazni a légvédelmi rendszereket. Az orosz-ukrán konfliktusban az orosz légierő
kezdetben mind mennyiségileg, mind minőségileg felülmúlta az ukránokat. Ezenkívül az
Ukrajnában a légierő részét képező légvédelmi erők kevésbé erős és effektív rendszerekkel
vannak felfegyverkezve , mint az oroszok. Az ukrán légvédelmi arzenál legerősebb fegyverei a
közepes hatótávolságú S-300PS és S-300PT rakétarendszerek voltak, amelyeket még az 1980-
as években építettek. Rajtuk kívül a közepes Buk-M1, a rövid hatótávolságú Tor-M, az S-125
és a különböző harctéri hordozható és tüzérségi légvédelmi rendszerek állnak szolgálatban.
Amerikai–norvég fejlesztésű NASAMS és német IRIS-T is van már Ukrajnában – a világ
egyik legfejlettebb rendszeréről van szó, aminek elfogórakétái nagyon magas hatékonysággal
pusztítják el az ellenséges repülőgépeket, drónokat, robotrepülőgépeket, ballisztikus rakétákat
– de ezek egyelőre csak egy kis részét fedik le a hatalmas területű országnak. Jelenleg
igyekeznek minél több katonai drónt is alkalmazni, mivel sokkal költséghatékonyabbak. Jó
példa erre, hogy a napokban drónokkal likvidálta két orosz légvédelmi rendszer rakétaindító
járművét az ukrán nemzetbiztonsági hivatal, az SzBU „Alfa” különleges műveleti egysége is.
Írta: Merényi Vivien
Hogyan változtatta meg az orosz-ukrán háború a kiberteret?
Az orosz-ukrán háború hatására szükségessé vált mind a magán, mind az állami szektor kiberbiztonsági szempontból történő magasabb szintű átláthatósága a lehetséges fenyegetések és geopolitikai válságok elleni küzdelem terén. A megelőző években Oroszország kiépítette a világ egyik legnagyobb és legfélelmetesebb kiberbűnözői környezetét, amelyben különböző hackercsoportok hajtottak végre támadásokat az orosz állam céljait elősegítve. Ezek a csoportok számos országot megtámadtak az évek során, a legnagyobb volumenű akciókat pedig az Egyesült Államok ellen követték el, megtámadva az ország egyik legfontosabb olajvezetékét és a világ legnagyobb hústermelőjét. A Recorded Future kiberbiztonsági cég jelentése alapján Oroszországból folyamatosan távoznak a technológiához értő szakemberek, melynek hatására még inkább felértékelődtek a hackercsoportok, mely a kibertér ökoszisztémájának átalakulásához vezetett. Ez a változás azt eredményezte, hogy a háborút megelőző időszakhoz képest az államilag támogatott hackercsoportok és a pénzügyileg motivált ransomware támadásokat kivitelező kiberbűnözői csoportok (ransomware as a service: RaaS) közötti határ elmosódott és mára már nem lehet különbséget tenni ezen csoportok között. A folyamatos szakember elvándorlás következtében a hackercsoportok egyre inkább az orosz hadsereg részeként végzik tevékenységüket, mely hatására az a javaslat is megfogalmazódott az orosz törvényhozásban, hogy mentesítsék a jogi felelősség alól azokat a kiberbűnözői és hackercsoportokat, amelyek az orosz állam érdekeit figyelembe véve működnek. Megállapítható tehát, hogy a háború hatására átalakult kibertéri környezet még inkább zavarosabbá és veszélyesebbé vált, melynek hatására nagyobb számú, volumenű és kifinomultabb kibertámadások várhatóak a jövőben.
Írta: Ésik Béla
A háború gyakorolta hatás Oroszország nemzetközi űrrel kapcsolatos együttműködéseire, tevékenységére
Az elmúlt évtizedet fémjelző, a digitalizációba és a kettős felhasználású technológiákba fektetett jelentős állami-, és magánberuházások révén az űr fokozatosan egyre jelentősebb szerepre tett szert. Az Ukrajna elleni 2022-es orosz agresszió rávilágít arra, hogy a világűrből szolgáltatott adatok és jelek hozzáférhetősége miként befolyásolja a hadviselő felek kommunikációs, navigációs és hírszerzési rendszereinek minőségét és rugalmasságát, illetve támogatja az adatokat felhasználó új alkalmazásokat. Emellett az orosz-ukrán háború ugyancsak hatást gyakorol az Orosz Föderáció űrrel kapcsolatos hazai programjaira és nemzetközi együttműködéseire, az abban szereplő partnerek együttműködési hajlandóságára.
A hatás már szinte azonnal éreztette hatását, amikor az Egyesült Királyság által pénzügyileg támogatott harminchat darab OneWeb internetes műholdjainak a múltév március 4.-ére ütemezett pályára állítását elhalasztották. A határozatlan halasztása oka, hogy Oroszország követelte a brit kormány váljon meg a vállalatban lévő részesedésétől, és biztosítsa a műholdakat nem használják katonai célokra. Míg az említett cég válaszul kivonta teljes személyzetét az orosz irányítás alatt álló kazahsztáni Bajkonur kozmodromról, ezzel ellehetetlenítve a felbocsájtást. A jelenlegi információk szerint a Roszkozmosz helyét a SpeceX fogja átvenni. Emellett Elizabeth Truss brit külügyminiszter elmondása szerint országa betiltotta az Oroszországba irányuló, űrkutatással kapcsolatos összes exportot és szigorította gazdasági szankcióit.
Az év során az orosz szövetségi űrügynökség kivonta összes Szojuz-indítását az európaiak által használt Francia-Guyanából, a francia Arianespace cég által működtetett űrrepülőről. Emellett határozatlan időre felfüggesztésre került az ESA ExoMars rover nemzetközi együttműködése is.
Ugyancsak ide sorolható az egyik legnagyobb európai űrkutatási hivatal, a német DLR döntése, amely értelmében töröl minden tervezett és futó bilaterális projektet Oroszországgal. A megszűntetett partnerség első áldozataként tartható számon a Spektr-RG űrteleszkóp, hiszen Németország feladata volt a projekt központi elemét jelentő eROSITA röntgenműszer biztosítása. Az eszköz elsőként végezne teljes égboltot átfogó felmérést feketelyukak után kutatva. Ennek hiányában egyrészt az eszköz pótlásra szorul orosz részről a kitűzött célok megvalósításához. Másrészt a Roszkozmosz a német lépést követően azt a nyilatkozatot tette, hogy a továbbiakban nem fog együttműködni az ISS orosz szegmensén és önállóan fogja azokat elvégezni.
A háború hatását ugyancsak érzékelteti, hogy 2022 júniusában az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN), a Nagy Hadronütköztetőt felügyelő tudományos ügynökség döntése értelmében a jövőben nem fog tudományos együttműködést folytatni orosz tudósokkal Ukrajna szakembereinek kérésére. Valamint az, hogy az Európai Űrügynökségnek legalább öt új űrrepülőgépre van szüksége a 2023-as évre miután Oroszország leállította az Európába tartó összes Szojuz rakétás repülést válaszul a szankciókra. Így Európa két Galileo navigációs műholdja, az Earthcare földmegfigyelő műhold, az Euclid nevű sötét energia detektor és egy francia nemzeti műhold vár felbocsájtásra.
A fent említettek és a folyamatban lévő konfliktus ellenére a NASA bejelentette, továbbra is együttműködik a Roszkozmosszal, mint partnerrel a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fejlesztésének keretében 2024 végéig. Annak ellenére is, hogy a Roszkozmosz vezetése 2022 nyárig hónapokon át azzal fenyegetőzött kivonul az ISS-ről, mondván a nyugati szankciók „tönkreteszik” az orosz együttműködést az orbitális laboratórium fedélzetén.
Írta: Haiszky Edina Julianna
A háború hatásai az energiapiacra
Az Oroszországi Föderáció 2022.02.24.-ei Ukrajna ellen indított támadása alapvetően formálta át a globális olaj- és gázpiacokat. Számos ország gazdaságára gyakorolt jelentős hatást a háború: zavarok mutatkoztak a gabonaellátásban, megnövekedtek az élelmiszerárak és sérült az európai kontinens energiaellátásának biztonsága is. Az orosz gáz jelentőségét jelzi, hogy 2021-ben az EU országai 155 milliárd köbméter orosz gázt importáltak, ami a teljes gázimport mintegy 45 százalékát tette ki. A háború előtt Oroszország volt az Európai Unió egyik legnagyobb nyersolajszállítója (mintegy 108,1 millió tonna) és a legnagyobb kőolajtermék-szállítója – 91 millió tonna – az Európai Uniónak. A tagállamok 2021-ben 51,4 millió tonna szenet is importáltak Oroszországból, ami az EU teljes szénimportjának közel felét tette ki.
Minden tényezőt összegezve kevés állam -Ukrajnán kívül- érezte annyira a háború közvetlen energiaellátásra gyakorolt hatását, mint Németország, hiszen hagyományosan Oroszország egyik legfontosabb gazdasági partnere. A szoros együttműködést egyrészt igazolja, hogy a felek közötti éves kereskedelmi forgalom nem sokkal a szankciók bevezetése előtt meghaladta a 80 milliárd dolláros szintet. Becslések szerint a kölcsönös szankciók a kétoldalú kereskedelmi forgalom akár 20%-os csökkenésével jártak, ami milliárdos veszteségeket jelentett a német gazdaság számára, és számos munkahely megszűnésével is járt. Másrészt az Oroszországtól való függés mértékét érzékeltetendő, a konfliktust megelőzően Európa legnagyobb gazdasága földgázellátásának közel felét csővezetéken keresztül Oroszországból szerezte be. Az elmúlt év egyik leglátványosabb sikere, hogy Németország teljesen függetlenítette magát az orosz gázimporttól. Az EU viszonylagos sikerének további fontos tényezője volt a földgázfogyasztás csökkenése, amelyet 2022-re 10-12 százalékra becsülnek.
A 2024-es orosz tevékenység hatására előtérbe került az a kérdés, hogy milyen lépések eredményeként és mennyi idő után függetlenedhetne Németország az orosz gáztól. Az ellentmondásos megítélésű folyamat első lépéseként tavaly nyáron beszűntette az importtevékenységet Oroszországból, energiafelhasználási megszorításokat eszközölt –az enyhe időjárású- tél során és újratervezte gázbeszerzését. Második lépésként leállították az Északi Áramlat gázvezetéken keresztül történő szállítást. Harmadsorban pedig mivel az ukrajnai háború a kormány napirendjének élére helyezte azon erőfeszítéseket, amelyek célja Németország gázellátásának diverzifikálása az orosz szállításoktól, a kormány megkezdte az ország saját cseppfolyósított földgáz (LNG) importáló infrastruktúrájának kiépítését: állandó szárazföldi importterminálokba fektet be, miközben rövid távon úszó egységeket bérel – az elsőt 2022 decemberében adták át. Németország jól kiépített földgázvezeték-hálózattal rendelkezik, és kapcsolatban áll a szomszédos országok termináljaival, de egészen a közelmúltig nem rendelkezett saját kikötővel az LNG közvetlen fogadására.
Összefoglalóan elmondható, hogy az újkeletű energiaforrások (főként gáz) beszerzésére és alkalmazására irányuló erőfeszítések összehangolásával, a tervezett infrastrukturális projektek gyors megvalósításával Németország és az EU tagállamai folytatni tudják az Oroszországtól való energetikai leválás stratégiáját. Emellett a német és egyéb tagállami, a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentését célzó beruházások és helyettük karbonsemlegességet elsegítő technológiák támogatása -mint az atomenergetika- lehetővé teszik majd, hogy hosszú távon valóban megerősítsék energiaszuverenitásukat.
Ellátási problémák a Wagner csoportnál
Yevgeny Prigozhin, a Wagner csoport alapítója lőszerellátási problémáknak tudja be Bahmut ostromának lassú előrehaladását. A várost több hónap után sem sikerült bevennie az orosz erőknek, melyek bevételére mind orosz reguláris, mind a privát katonai cég erői folyamatosan próbálkoznak. Prigozhin „általános bürokrácia vagy árulás” mondattal illette a felmerülő lőszerproblémák jelenségét. Oroszország hónapokig eltökéltnek tűnt Bahmut elfoglalására, de több elemző is úgy véli, hogy a város a háborúban leginkább szimbolikus jelentőséggel bír, ugyanis nincs túl sok stratégiai jelentősége.
Nem ez az első alkalom, hogy a reguláris erők és a Wagner között feszültség alakult ki, ahogyan Prigozhin sem először tesz utalást a lőszerellátmány hiányára, amit korábban is az orosz Védelmi Minisztérium hibájaként könyvelt el. Egy korábbi közösségi média posztjában február 22-i dátummal aláírt lőszerszállítmányokról beszélt, amelyekre már másnap számítottak a bahmuti ostromnál, ezekre azonban nem került sor. Az ellátási problémák mellett arról is beszélt, hogy nem sikerült felvenniük a kapcsolatot az orosz hadsereg vezetésének főhadiszállásával.
Később azonban megerősítette, hogy megérkeztek a lőszerszállítmányok, miután írt az orosz különleges katonai műveletekért felelős parancsnoknak, Valery Gerasimovnak, a „lőszerek kiemelt fontosságáról”.
Egy másik videóban Prigozhin arról beszélt, hogy a Wagner csoport katonái attól tartanak, hogy ők lesznek felelősségre vonva Oroszország esetleges sikertelen offenzívájáért Ukrajna ellen. „Ha visszalépünk, úgy fognak ránk emlékezni a történelemben, akik a háború elvesztésében a legnagyobb szerepet játszották.”.
Írta: Jaksi Zsolt
Lemondott a moldovai kormány
Február 10-én délelőtt jelentette Valerij Zaluzsnij ukrán tábornok, hogy kettő, a fekete-tengeri orosz flotta által kilőtt cirkálórakéta megsértette Moldova és Románia légterét. Ezt később a román védelmi minisztérium hivatalosan is cáfolta, a moldovai légtérsértést viszont a moldovai kormány után az USA külügyminisztériuma is megerősítette.
Ezután ugyan Moldova még bekérette az ország orosz nagykövetét, de ez az utolsó intézkedései egyike volt Natalia Gavrilita miniszterelnök kormányának, mivel órákkal az incidens után Gavrilita bejelentette, hogy a kormány másfél évnyi szolgálat után egységesen lemond. Az EU-tagjelölti státuszt tavaly nyáron elnyerő ország a háború kitörése óta súlyos gondokkal küzd, ez az incidens volt az utolsó csepp a pohárban, az elszabaduló infláció és az országba érkező ukrán menekültek tömegei után. Mindezeket fokozta, hogy az ország gázellátása Oroszországtól, villamosenergia-ellátottsága pedig Ukrajnától függ túlnyomó többségében. Az új kormányfő Dorin Recean, aki elődjéhez hasonlóan elkötelezett az EU és a nyugati értékek iránt.
Február 13-án aztán a moldovai elnök, Maia Sandu már arról beszélt az állami televízióban, hogy Moszkva fegyveres diverzánsokkal árasztaná el országát. Sandu állítása szerint Oroszország célja az, hogy destabilizálja a frissen alakult kormányt, valamint, hogy a régóta Putyin elnök támogatását élvező Dnyeszter Menti Köztársaság (más néven Transznisztria) számára nyújtott támogatásoknak álcázva tudja növelni befolyását a térségben.
Írta: Veres Máté
Egy valódi ukrán siker? A vuhledári csata (2023.01.24-)
Az Orosz- Ukrán háború frontjával kapcsolatos hírek nagy része manapság Bakhmuttal és a Wagnerrel foglalkozik, azonban van egy másik település mely bár kisebb jelentőséggel bír mégis érdemes az elmúlt hónap harci cselekményei alapján megemlíteni.
Ez a település az előbb említett Bakhmuttól 130 km-re délre található Vuhledár és környéke. A település a déli Ukrán védelmi vonal egyik fontos sarokköve, melynek folyamatos védelmét a 72.mechanizált dandár látja el. A városban állomásozó erők nagysága 2000 és 3000 fő körül becsülhető a település mérete alapján.
Az Orosz oldalon ezzel szemben a 40.tengeri gyalogos dandár és a 155. gárda tengeri dandár sorakozott fel, létszámuk 6000-8000 fő körülire tehető. A település támadására azonban az oroszok erősítésként és hátvéd szerepének ellátására ide rendelték a 72. és 136.-ik motorizált lövészdandárt is. Az orosz erők parancsnoka a térségben Rustam Muradov.
A csata január 24.-én Orosz tüzérségi csapással kezdődött majd 25.-én az Oroszok elfoglalták a front közvetlen közelében lévő épületeket. Január 25. és 28.-a között az Oroszok a Vuhledártól közvetlen keletre lévő lakóházakat is elfoglalták. Az Ukrán vezérkar erősítést küldött a térségbe (02.04-08) melynek köszönhetően az Ukránok megállították az Oroszok előrenyomulását.
Vuhledártól nyugatra az Ukrán erők sikeresen visszaverték az oroszokat Zolota-Nyva és Prechystivka alól (02.15-18), ezzel megakadályozták az Oroszokat abban, hogy a települést nyugatról karolják át az orosz erők.
A térségben még a mai napig is intenzív harcok folynak az Orosz és Ukrán csapatok között.
Írta: Horváth Kristóf
Szerkesztette: Jaksi Zsolt és Patócskai Péter
A hírfigyelő korábbi kiadásai ide, hasonló témájú cikkeink pedig ide kattintva érhetők el.
Photo by Ian Betley on Unsplash
