2011. február 15-én a magyarországi soros európai uniós elnökség időszaka során megrendezésre került és majdan rendezendő legfontosabb, a katonai-biztonságpolitikai kérdéskörben megtartandó konferenciák (várható) eredményeiről, illetve az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikájának (CSDP) irányairól, fejlődéséről mutatott be rövid értékelést Siklósi Péter védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkár a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen.

A fenti EU elnökségi tájékoztató fórumra a számos jeles, védelmi kérdésekkel foglalkozó szervezet mellett meghívást kapott a Biztonságpolitikai Szakkollégium is. A tanácskozás azt a célt szolgálta, hogy a védelmi miniszterek Gödöllőn megrendezendő informális találkozójának (2011. február 24-25.) egyik előkészítő rendezvényeként ? egy fórumsorozat részeként ? tájékoztassa a társadalmi szervezeteket a magyar elnökségi félév legfontosabb témáiról, illetve aktív párbeszédre, véleménycserére buzdítsa az adott kérdéskörben érdekelt feleket. A tanácskozást Bakos Piroska, a magyar EU-elnökség szóvivője nyitotta meg, majd Siklósi Péter értékelő beszéde után lehetőség nyílt kérdések megfogalmazására. Siklósi Péter előadása kezdetekor leszögezte: a magyar elnökség a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése utáni transzformáció következtében (ti. az EU önálló jogalannyá válása révén) sajátos, némileg korlátozott feladatkörrel rendelkezik a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a CSDP aktuális kérdései esetében, ugyanis a korábbi, a tagállami vezetők kezdeményezésére erőteljesebben építkező gyakorlatot felváltotta az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, Catherine Ashton-nak kiemelt szerepe. Ennélfogva Magyarország egyfajta ?támogató elnökségként? az EU felső színterein tárgyalandó védelmi kérdések vonátkozásában már csak témalista-jegyzéket készíthetett el, konkrét munkaprogramot nem nyújthatott be. A Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium gondozásában elkészített dokumentum az európai biztonság erősítése, valamint a Lisszaboni Szerződésben rögzített változások sikeres végrehajtása, elősegítése mellett foglal állást.

Siklósi Péter szerint az európai közös biztonság- és védelempolitika megújhodása szempontjából született javaslatok (például a ?weimari hármak? kezdeményezése, a képességek csoportosítására és megosztására fókuszáló ?pooling and sharing? elv, továbbá az EU-NATO, EU-ENSZ kapcsolatok és képességek összhangba hozása) nagymértékben meghatározhatják hazánk EU-elnökségi irányvonalait. A helyettes államtitkár beszélt az idén januárban tartott védelempolitikai igazgatók ülésének eredményeiről is, ahol a központi témát a bosznia-hercegovinai EUFOR Althea-művelet jövője, a szomáliai EUNAVFOR Atalanta és EUTM-kiképző misszió eddigi eredményeinek értékelése, illetve a ?pooling and sharing? elv gyakorlatba történő átültetésének kérdései adták.
A védelmi miniszterek közelgő informális találkozója kapcsán Siklósi Péter hangsúlyozta, hogy a találkozó ? a nevéből kifolyólag is ? elsősorban nem döntéshozói fórumként kíván szolgálni, hanem az EU aktuális védelmi kérdéseinek mélyebb megvitatásához akar keretet biztosítani. A találkozó pontos napirendjét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, ám bizonyosan témaként szolgál majd a NATO által is prioritásként kezelt cyber defence. A gödöllői találkozóra elfogadta hazánk meghívását Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára és jelen lesz Catherine Ashton is.
Szijj Dóra
Előző cikkKözrend és biztonság Közép- és Délkelet-Európában
Következő cikkEgyiptomi forrongások – konferencia beszámoló
BSZK
BSZK

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKA SZERZŐ TOVÁBBI CIKKEI