Főoldal NATO-NETto NATO Hírfigyelő – 2014. július-augusztus

NATO Hírfigyelő – 2014. július-augusztus

Írta
923
0
Megosztás
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár a repülőgép-szerencsétlenség alkalmából adott sajtótájékoztatóján. (Forrás: nato.int)

Bár a nyári hónapok rendszerint nem bővelkednek eseményekben, idén az orosz-ukrán válság és a walesi csúcs is meghatározta a Szövetség mindennapjait, amely erre az időszakra is tartogatott fontos fejleményeket. Hogy csak néhányat említsünk: a Malajziai Légitársaság utasszállító repülőgépének lelövése, a Kelet-Ukrajnába küldött orosz segélyszállítmány körüli viták, valamint a Szövetség által nyilvánosságra hozott műholdfelvételek, amelyeken világosan látszik, hogy orosz reguláris fegyveres erők műveletet hajtanak végre Ukrajna határain belül. Anders Fogh Rasmussen több NATO tag- és partnerországgal folytatott megbeszéléseket, amelyek középpontjában a csúcs előkészületei és főbb témáinak megvitatása álltak.

Az ukrán válság

Július 17-én a NATO főtitkára, Anders Fogh Rasmussen közleményt adott ki a Malajziai Légitársaság repülőgépének lelövése kapcsán. „Mélyen megrázott és elszomorított a Malajziai Légitársaság utasszállító repülőgépének lezuhanása Ukrajnában, amely számos emberéletet követelt. Őszinte részvétem a családoknak és az áldozatok szeretteinek, valamint mindazoknak, akik érintettek a tragédiában. A szerencsétlenség körülményei körül nagy a bizonytalanság. Mindazonáltal az oroszok által támogatott szeparatisták okozta instabilitás egyre növekvő mértékben veszélyes helyzetet teremtett.” Hozzátette, hogy fontosnak tartja egy teljes körű nemzetközi vizsgálat azonnali megindítását a tények megállapítására és a felelősök gyors bíróság elé állítására.

 

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár a repülőgép-szerencsétlenség alkalmából adott sajtótájékoztatóján. (Forrás: nato.int)
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár a repülőgép-szerencsétlenség alkalmából adott sajtótájékoztatóján. (Forrás: nato.int)

 

Az Egyesült Államok tájékoztatta az Észak-atlanti Tanácsot (North Atlantic Council, NAC), hogy az Oroszországi Föderáció megszegte a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló egyezményből (Intermediate-Range Nuclear Forces, INF) eredő kötelezettségeit,amely alapján nem birtokolhat, gyárthat vagy tesztelhet olyan szárazföldi telepítésű rakétákat, amelynek hatótávja 500 és 5500 kilométer közé esik, illetve nem birtokolhat és gyárthat e rákéták indításához szükséges berendezéseket. Az 1988-ban hatályba lépett INF Egyezmény célja az európai biztonságra és stabilitásra leselkedő fenyegetések mértékének csökkentése volt, különösképpen a stratégiai fontosságú célpontok kapcsán. Az Egyezmény történelmi jelentősége abban rejlik, hogy megkívánta az Egyesült Államoktól és a Szovjetuniótól egy teljes atomfegyver-osztály ellenőrizhető felszámolását. Rasmussen szerint Moszkvának vissza kellene térnie a szerződés rendelkezéseinek betartásához, hiszen az egyezmény mindannyiunk biztonságát erősíti, beleértve Oroszországét is.

Augusztus 4-én Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár David Cameron brit miniszterelnökkel és Philip Breedlove tábornokkal, a Szövetséges Erők Európai Főparancsnokával (Supreme Allied Commander Europe, SACEUR) közösen vitatta meg az ukrán válságnak a Szövetség kollektív védelmére gyakorolt hatását. A főtitkár szerint a NATO továbbra is eltökélt szövetségesei védelmét illetően bármilyen fenyegetésről legyen is szó. A közelgő walesi csúcs kapcsán elmondta, hogy az fordulópontot fog jelenteni a Szövetség számára. „Egy akciótervet fogunk elfogadni, amely fokozza a felkészültségünket egy megváltozott világban.” Elmondta, hogy a védelmi tervek szintén felülvizsgálat alatt állnak, a hadgyakorlatok számára új ütemtervet dolgoznak ki, valamint a szövetségesek keresik a NATO Reagáló Erő (NATO Response Force, NRF) megerősítésének lehetséges módjait, hogy a Szövetség „bármilyen fenyegetésre, legyen az régi vagy új, gyorsan reagálhasson”.

A NATO-főtitkár elítélte az orosz humanitárius konvojok Ukrajnába történő belépését, amely az ukrán hatóságok beleegyezése és a Vöröskereszt Nemzetközi Biztosságának (International Committee of the Red Cross) bevonása nélkül valósult meg. Rasmussen szerint ez a lépés Oroszország nemzetközi kötelezettségeinek – beleértve a nemrégiben Berlinben és Genfben vállaltakat – megszegése és Ukrajna szuverenitásának további megsértése. A nemzetközi humanitárius alapelvek figyelmen kívül hagyása további kérdéseket is felvet azzal kapcsolatban, hogy a segélyeket szállító konvoj valódi célja a civilek támogatása-e avagy a fegyveres szeparatisták ellátása? Mint azt Rasmussen kiemelte, ezek a fejlemények még aggasztóbbak annak fényében, hogy augusztus közepe óta az orosz katonai tevékenység megnövekedett Kelet-Ukrajnában. Emellett orosz tüzérségi erőket is bevetettek az ukrán reguláris erők ellen, amelyek a határ orosz oldaláról és Ukrajna területéről is tüzeltek az ukrán reguláris erőkre. A NATO-főtitkár hozzátette, hogy Oroszország nagy mennyiségű modern nehézfegyverzetet (harckocsik, páncélozott szállító harcjárművek, tüzérségi eszközök) adott át a szeparatisták részére, valamint orosz szárazföldi és légierő egységek gyülekeznek Ukrajna határának közelében is. Rasmussen sürgette Moszkvát, hogy ne tegyen további provokatív lépéseket, állítsa le az Ukrajnára irányuló destabilizációs lépéseit, valamint az ország szuverenitása és területi integritása, illetve a nemzetközi jog teljes tiszteletben tartásával tegyen lépéseket a helyzet megoldására. A főtitkár szavaival összhangban, az augusztus 28-án a mons-i Szövetséges Műveleti Parancsnokság (Allied Command Operations, ACO) által nyilvánosságra hozott műholdfelvételek azt mutatták, hogy orosz harci egységek katonai műveletet hajtanak végre Ukrajna határain belül, megerősítve ezzel a szeparatistáknak nyújtott fokozott közvetlen orosz segítséget.

 

Orosz önjáró lövegek Ukrajna területén. (Forrás: nato.int)
Orosz önjáró lövegek Ukrajna területén. (Forrás: nato.int)

 

A műholdfelvételek nyilvánosságra hozatalának másnapján a NATO-Ukrajna Bizottság rendkívüli ülést tartott a fejlemények megvitatására. A találkozót követő sajtótájékoztatón Rasmussen elmondta, hogy most már világossá vált, hogy orosz csapatok és fegyverek illegálisan lépték át Ukrajna határát. Kiemelte, hogy nem elszigetelt jelenségről van szó, hanem egy több hónapon átnyúló veszélyes folyamat újabb eleméről, amelynek célja Ukrajna destabilizálása. Kifejezte a Szövetség erős szolidaritását Ukrajna irányában, majd hozzátette, hogy a szeptember eleji walesi csúcson találkozni fognak Poroshenko ukrán elnökkel, hogy világossá tegyék a Szövetség megingathatatlan támogatását az ország felé.


Anders Fogh Rasmussen sajtótájékoztatója a NATO-Ukrajna Bizottság rendkívüli ülését követően. (Forrás: NATO Community)

Partnerkapcsolatok

Július elején a NATO-főtitkár berlini látogatása alkalmával megköszönte a Németország által betöltött kulcsfontosságú szerepet a Szövetségben, kiemelve a német fegyveres erők Afganisztánban és Koszovóban tett komoly erőfeszítéseit. Az országnak az orosz-ukrán válságban betöltött szerepe kapcsán elmondta, hogy Berlin megmutatta a Szövetség tagjainak elkötelezettségét a kollektív védelem megerősítésének irányába. Mindezeken felül Rasmussen megköszönte Angela Merkel német kancellárnak a válság enyhítése melletti személyes elkötelezettségét. Kiemelte, hogy „Oroszország akciói fenyegetik a berlini fal leomlása után felépített békét és biztonságot”, hozzátéve – és egyben utalva az európai országok védelmi költségvetéseinek alacsony szintjére -, hogy számít arra, hogy a tagországok felelősséget vállalnak a biztonság költségének rájuk eső részéért, hogy a Szövetség továbbra is megtarthassa erejét.

A július 2-án a grúz fővárosban, Tbilisziben megrendezett „NATO Science for Peace and Security (SPS) Information Day” konferencia kézzelfogható bizonyítéka volt a Szövetség és a kaukázusi ország gyakorlati együttműködésének erősítésére. A résztvevők az olyan potenciális együttműködési területeket vitatták meg, mint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris védelem kérdése, a kiberbiztonság, az energiabiztonság és a terrorizmus elleni fellépés. A rendezvény során Alexi Petriashvili, az európai és euro-atlanti integrációért felelős államtitkár elmondta, hogy „a mai esemény a Grúzia és a Szövetség közötti mély és sokoldalú együttműködésről tanúskodik”. Kiemelte továbbá, hogy országa a NATO-val vállvetve harcol a frontvonalon a biztonsági kihívások leküzdésében. Ezt bizonyítja az is, hogy napjainkban Grúzia a nem NATO-tagállamok közül a második legnagyobb kontingenssel (2014. szeptember 3-án 755 fő) járul hozzá az ISAF-művelethez.

Anders Fogh Rasmussen július első felében az Egyesült Államokba látogatott, ahol beszélt Barack Obama elnökkel, valamint felszólalt több konferencián is. A főtitkár megköszönte az Egyesült Államoknak a Szövetségben betöltött vezető szerepét és erős elkötelezettségét a transzatlanti biztonság iránt, kiemelve az orosz agresszióra adott válaszlépéseit. A jelenlegi és a 2014 utáni afganisztáni művelet kapcsán elmondta, hogy „bár sok eredményt értünk el, de azoknak komoly ára volt, és ezért szeretnék különös tisztelettel adózni az amerikai erők által Afganisztánban hozott áldozat iránt”. Az Egyesült Államok Atlanti Tanácsánál tartott beszédében felhívta Amerika és Európa figyelmét a transzatlanti biztonság iránti elkötelezettségük megújításának szükségességére. Elmondta, hogy a második világháború óta „a megoldás minden stratégiai kihívásra transzatlanti volt”, amelynek alapját az adta, hogy „Amerika és Európa közösen munkálkodott, közösen kereskedett, és ha kellett, közösen harcolt”. Kiemelte ugyanakkor, hogy a transzatlanti köteléket nem lehet adottnak tekinteni, így az továbbra is időt, energiát és erőforrásokat kíván meg, hogy erős maradhasson. Hozzátette, hogy „ahhoz, hogy a velünk szemben álló kihívásokat megfelelően kezelni tudjuk, egy valóban integrált transzatlanti közösségre van szükségünk. Véleményem szerint három dolgot kell tennünk. Megerősíteni a gazdasági kötelékeket, mélyíteni a személyes és kulturális kapcsolatokat, és növelni a biztonságunkat.” San Franciscóban tett látogatása során a partnerkapcsolatok fontosságát emelte ki. Rasmussen elmondta, hogy az erős partneri kapcsolatokkal rendelkező erős NATO „nélkülözhetetlen” egy olyan nemzetközi jogon alapuló rend megőrzésében, amely előmozdítja a szabadság, demokrácia és a jog uralmának ügyét. A főtitkár szerint ezt a nemzetközi rendet fenyegeti az Ukrajna elleni orosz agresszió és az olyan fejlemények, mint a szíriai és az iraki válság, vagy éppen a növekvő feszültségek Ázsiában. Hozzátette, hogy mivel a globális fenyegetések globális hálózat kialakítását követelik meg, a szeptember eleji walesi csúcs egyik lényeges eleme a Japánnal, Dél-Koreával, Ausztráliával és Új-Zélanddal kialakított partnerségi viszonyok további erősítése lesz.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár és Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke. (Forrás: nato.int)
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár és Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke. (Forrás: nato.int)

 

Anders Fogh Rasmussen augusztus 12-én az egyre aggasztóbbá váló iraki helyzet kapcsán szólalt fel. Üdvözölte Fouad Massoum iraki elnök azon lépését, amellyel Haider Al Abadit kérte fel miniszterelnök-jelöltként kormányalakításra, ami az ország belső stabilitásának megteremtéséhez vezető alkotmányos folyamat fontos állomása. Felhívta az iraki politika vezetők figyelmét, hogy a lehető leggyorsabban alakítsanak ki olyan inkluzív kormányt, amely képviseli minden iraki legitim érdekét. Kiemelte: e kormány megalakítása kulcsfontosságú az Iszlám Állam legyőzéséhez, amely komoly fenyegetést jelent az egész régió stabilitására és biztonságára nézve. Hozzátette, hogy ebben a kihívásokban teli időszakban a Szövetség elkötelezett marad az Irakkal kialakított partnerkapcsolat iránt.

A főtitkár augusztus 13-i izlandi látogatásának középpontjában a transzatlanti együttműködés állt. „A transzatlanti kapcsolat a NATO alapját adja. Az együttműködés Észak-Amerika és Európa között növeli állampolgáraink biztonságát és erősebbé teszi országainkat. Izland pedig ezt a transzatlanti kapcsolatot testesíti meg” – mondta Rasmussen. Az ország nem csak az afganisztáni művelethez járul hozzá, hanem az orosz-ukrán válság kapcsán a Szövetség által hozott intézkedésekhez is. Izland 2014 februárjában otthont adott egy légierő hadgyakorlatnak, az „Iceland Air Meet 2014”-nek, amelyen Svédország és Finnország is részt vett, ezzel is erősítve a NATO és partnerországai közötti együttműködést. Rasmussen kiemelte, hogy „ezekben a kiszámíthatatlan időkben nagyobb szükségünk van a NATO-ra, mint valaha. Számítok Izland támogatására, hogy fittebbé, gyorsabbá és rugalmasabbá tegyük a Szövetséget”.

Augusztus 25-én a NATO-főtitkár nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezte, hogy nem ismeri el a Grúzia egyik szakadár tartományában, Abháziában 24-én megtartott választásokat. Mint Rasmussen elmondta, ez a választás nem járul hozzá a grúz helyzet békés és hosszú távú megoldásához. Hozzátette: a NATO továbbra sem fogja elismerni független államként Abháziát és Dél-Oszétiát, valamint ismételten megerősíti teljes támogatását Grúzia területi integritása és szuverenitása iránt a nemzetközileg elismert határain belül.

A Tisza-folyó régiójának tudósai a „NATO Science for Peace and Security” (NATO Tudomány a Békéért és Biztonságért) projekten belül egy olyan ellenőrző rendszer kifejlesztését kezdték meg, amellyel növelhető a természeti katasztrófák előrejelzésének esélye, és amely elősegíti a hatékonyabb katasztrófa-elhárítást. A projekten dolgozó tudósok eredményeit a helyi hatóságokhoz is eljuttatják, amelynek révén azok tisztább képet kaphatnak a Tiszával kapcsolatos fejleményekről, hogy az esetleges természeti katasztrófák korai fázisában meghozott lépésekkel megelőzhető vagy korlátozható legyen azok káros hatása. Ezen felül a 2014 és 2017 között futó kezdeményezés komoly figyelmet fordít az Ukrajna és Románia közti határon átnyúló együttműködés erősítésére is, amelynek alapját a közös vízforrás adja.

 

Gyakorlatok, műveletek

Az előre meghatározott menetrendet követve július 3-án megérkezett a Fekete-tengerre a Szövetség négy hajója, hogy ezzel demonstrálja a NATO szolidaritását és felkészültségét a térségben. A hajók a 2. NATO Állandó Aknamentesítő Kötelék (Standing NATO Mine Counter-Measures Group TWO, SNMCMG2) tagjai, amely egyike a Szövetség azon négy flottájának, amelyek rotációs alapon hajtják végre a műveleteket. A kötelék parancsnoki tisztségét az olasz ITS AVIERE fregatt kapitánya, Giovanni Piegaja látja el, míg munkáját egy olasz, egy török és egy brit hajó segíti. Az egység másnap Bulgária partjaihoz látogatott, ahol részt vettek az ország haditengerészete által vezetett „BREEZE” elnevezésű gyakorlaton.

A 2.  NATO Állandó Haditengerészeti Kötelék (NATO Standing Maritime Group Two, SNMG2) a kanadai Halifax kikötőjébe érkezett, hogy részt vegyen a július 31-én megrendezett közös amerikai-kanadai haditengerészeti gyakorlaton, amelynek célkitűzése a NATO haditengerészeti erői felkészültségének tesztelése volt. A kötelék parancsnoka, Brad Williamson admirális kiemelte, hogy az amerikai, kanadai, német és török erőkkel végrehajtott gyakorlat remek lehetőség a transzatlanti interoperabilitás és a NATO-erők felkészültségének további erősítésére. A többnapos esemény során végrehajtottak többek között lég- és tengeralattjáró-elhárító gyakorlatokat, valamint sor került egyes fegyverek tesztelésére is.

Augusztus 26-án John F. Campbell tábornok átvette az ISAF-erők vezetését Joseph F. Dunford tábornoktól. A főtitkár elmondta, hogy Campbell tábornok Afganisztán és az ISAF-művelet számára igen fontos időszakban veszi át a posztot. Rasmussen hozzátette, hogy mára az afgán erők vezetik az összes biztonsági műveletet, és 2014 végére az afgán lakosságvédelmének teljes súlya fog vállukra nehezedni. Reményét fejezte ki, hogy Campbell tábornok vezetésével az ISAF-művelet a tervek szerint zárul majd az év végén és a megfelelő jogi keretrendszerről történő megállapodás megkötése után a Szövetség folytathatja az Afgán Biztonsági Erők (Afghan Security Forces) támogatását.

John F. Campbell tábornok, az ISAF-erők új parancsnoka. (Fotó: nato.int)
John F. Campbell tábornok, az ISAF-erők új parancsnoka. (Fotó: nato.int)