2025. január 31-én mondta ki az ugandai Legfelsőbb Bíróság az ítéletét arra vonatkozóan, hogy a civilek ügyeinek katonai bíróság általi tárgyalása alkotmány-és törvényellenes. Ennek értelmében a bíróság elrendelte a folyamatban lévő tárgyalások azonnali felfüggesztését és azok civil bíróságok hatáskörébe való átutalását, valamint a korábbi ítéletek felülvizsgálatát. Az ítélet szerint a hatóságoknak ki kell vizsgálniuk a fogvatartottakkal szembeni visszaélésekre vonatkozó állításokat is, és felelősségre kell vonniuk a visszaélésekért felelős személyeket.

Az ítélet az emberi jogi szervezetek, aktivisták és ügyvédek fokozódó nyomását követően született meg, ami fontos lépés lehet a jogállamiság, emberi jogok tiszteletben tartása és az elszámoltathatóság biztosítása felé vezető úton.

Katonai büntetőjog és katonai igazságszolgáltatás

Annak érdekében, hogy jobban megértsük, hogy miért is vet fel jogi problémákat az, hogy a katonai bíróságok széles körben joghatósággal rendelkeznek az állam civil polgárai felett, szeretném röviden bemutatni a katonai büntetőjog és annak keretében megvalósuló katonai igazságszolgáltatási rendszer definícióját és funkcióját. A katonai igazságszolgáltatás egy állam fegyveres erőinek tagjaira irányuló igazságszolgáltatás, amelyből következik, hogy békeidőben néhány indokolt kivételtől eltekintve a civil társadalomra nem terjed ki a hatálya. Az általánostól eltérő, különös katonai szabályok és intézményrendszer alkalmazását a speciális katonai életviszonyok indokolják. A katonai büntetőjog elsődleges funkciója az általános társadalmi viszonyokhoz képest szigorúbb szabályok és keretek között működő katonai életviszonyok rendjének és fegyelmének a fenntartása, amiből megállapítható, hogy a katonai büntetőjog a katonai rendre veszélyes cselekményekre értelmezhető. Belátható, hogy egy civil által elkövetett bűncselekmény alapvetően nem veszélyes a katonai rendre, éppen ezért a katonai büntetőjog hatálya alá sem tartozhat egy „közönséges” bűncselekmény elkövetésével vádolt polgári személy.

Problémák

Ugandában ennek ellenére 2002 óta több mint 1000 civil ellen folytattak le eljárást olyan bűncselekmények kapcsán, mint a gyilkosság vagy a fegyveres rablás.

2005-ben fogadták el az Ugandai Népi Védelmi Erő (angolul Uganda People’s Defence Force, rövidítése UPDF) törvényét, amely katonai bíróságok létrehozását mondja ki a katonai büntetőjognak alárendelt személyek által elkövetett bűncselekmények tárgyalására. Azonban a törvény szerint a katonai büntetőjog hatálya alá eső személyek nem csak a fegyveres erők tagjai, hanem civilek is lehetnek.

UPDF törvény 119. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy többek között a katonai joghatóság alá tartozik:

(g) minden olyan személy, aki nem esik katonai joghatóság alá, és aki segítséget nyújt vagy bátorít egy olyan személyt, aki katonai joghatóság alá tartozik, szolgálati bűncselekmény elkövetésében; és

(h) minden olyan személy, aki jogellenesen birtokolja az alábbiakat:

(i) fegyvereket, lőszert vagy olyan felszerelést, amely jellemzően a fegyveres erők monopóliuma; vagy

(ii) egyéb titkosított készleteket, ahogyan azt előírják.

A katonai bíróságok irányítására kijelölt katonatiszteknek nem szükséges jogi végzettséggel rendelkezniük, és míg a polgári bíróságok bírái függetlenek, a katonai bíróságok tisztségviselőit az elnök nevezi ki. Sem a katonai bírói testület függetlensége, sem pártatlansága nem teljesül a végrehajtó hatalom befolyása miatt, a vádlott jogait nem tartják tiszteletben, különösen a védelemhez való jogot, az önvádra kötelezés tilalmát, és gyakran hallani kínzásokról szóló állításokat is, amit a jogtalanul fogvatartottakkal szemben követnek el az ugandai katonai hatóságok.

Emberi jogi szervezetek is gyakran kifejezik az aggályaikat az ugandai katonai igazságszolgáltatás hatóságai által lefolytatott eljárásokkal szemben. A legfőbb emberi jogi jogsértések a következők:

• a tárgyalás során nem valósul meg a bíróság függetlensége és pártatlansága
• jogellenesen tartják fogva a vádlottakat, gyakran évekig fogságban vannak mielőtt egyáltalán megkezdődne a perük
• tisztességes eljáráshoz való jog sérülése: nem teljesül a védelem elve, a védőhöz való jog, az önvádra kötelezés tilalma, a jogellenesen (kínzással) megszerzett bizonyítékok felhasználásának tilalma, és a jogorvoslati jogosultság elve sem
• az elítéltek között vannak olyan civilek is, akiket halálra ítéltek, ami még inkább súlyosbítja az alapvető jogok sérelmét

Az UPDF Törvény egyszerre sérti Uganda nemzetközi jogi kötelezettségeit, illetve az ugandai alkotmánnyal ellentétes rendelkezéseket is tartalmaz.

Nemzetközi jogi szempontok:

• Ember és Népek Jogainak Afrikai Kartája (ACHPR), 7. cikk: Garantálja a tisztességes eljáráshoz való jogot, beleértve a pártatlanságot és a jogot arra, hogy egy illetékes bíróság tárgyalja le a vádlott ügyét.
• ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ICCPR), 14. cikk: Előírja, hogy a pereket független és pártatlan bíróságok előtt kell lefolytatni, továbbá tiltja a jogtalan fogvatartást.

Uganda mindkét nemzetközi egyezményt aláírta, így alapvető kötelessége lenne az abban foglaltakat teljesíteni.

Alkotmányos jogsértés:

• Az ugandai Alkotmány cikk (1) bekezdés: Garantálja minden személy számára a tisztességes meghallgatáshoz való jogot egy független és pártatlan bíróság előtt.

Korábbi próbálkozások a jogszerűtlen eljárások beszüntetésére

A legújabb bírósági ítéletet megelőzően is számos alkalommal voltak tiltakozások a gyakorlat ellen és a civil bíróságok többször is elutasították a civil személyek bűncselekményeinek katonai bíróságok általi tárgyalását.

2005-ben az Ugandai Jogász Társaság megkérdőjelezte a katonai joghatóság alkalmazását civilek esetében, 2006-ban pedig az ugandai Alkotmánybíróság kimondta, hogy törvénytelen a civileket katonai bíróságok elé állítani. 2009-ben a Legfelsőbb Bíróság megerősítette az ítéletet a nemzetközi jogra hivatkozva, miszerint a katonai bíróságok nem kompetens fórumok a civilek által békeidőben elkövetett bűncselekményekkel szembeni eljárás lefolytatására. 2021-ben az Alkotmánybíróság ismét alkotmányellenesnek minősítette az UPDF törvényének erre vonatkozó rendelkezéseit. Az ítéleteket azonban az ugandai hatóságok nem vették figyelembe, ezért az Emberek és Népek Jogainak Afrikai Bizottsága is többször figyelmeztette Ugandát a nemzetközi jogi kötelezettségeire és következetesen elítélte a civilek katonai bíróságok előtti perét, mint a tisztességes eljáráshoz való jog megsértését. Mindezek ellenére azonban semmilyen változás nem történt és a hadbíróságok ugyanúgy folytatták a civilekkel szembeni eljárásokat, mint korábban.

Az ellenzékkel szembeni perek

Az ugandai kormányellenes csoportok szerint ezeknek a pereknek az áldozatai elsősorban fiatalok, ellenzéki pártok tagjai és kormányellenes aktivisták, akik számára ilyen tárgyalások sosem biztosítottak igazságot. A kritikusok kiemelik, hogy a katonai bíróságok civil személyek feletti joghatóságának oka – sok diktatórikus rendszerben alkalmazott módszerhez hasonlóan – az, hogy az igazságszolgáltatás felhasználásával tudjanak a rendszer politikai ellenfeleivel leszámolni.

Ennek példája egy nemrégi ügy, amikor is 2024 októberében az egyik legjelentősebb ellenzéki pártot (Ugandai Nemzeti Egységmozgalom, angol rövidítése NUP) támogató 16 civil személyt ítélt el a hadbíróság 5 év szabadságvesztésre árulás és robbanóanyag birtoklásának vádjával. Az ítéletet kimondó tárgyalás egy évig tartott és előtte 3 éven keresztül voltak előzetes letartózatásban a vádlottak.

Nem olyan rég pedig Dr. Kizza Besigye, ellenzéki vezető ellen indult eljárás rázta meg a közvéleményt, amiről legtöbben úgy gondolják, hogy politikai indíttatású. Kizza Besigye korábban négyszer is indult Yoweri Museveni ugandai elnök ellen az elnökválasztásokon, és mindegyik alkalommal veszített, bár mindig elutasította az eredményeket, csalást és választói megfélemlítést hangoztatva. Az ellenzéki politikust novemberben tartóztattak le egy könyvbemutató során Kenyában, majd Ugandába szállították, és egy katonai börtönben tartották fogva. Több bűncselekménnyel vádolták meg a katonai bíróság előtt, többek között árulással és azzal, hogy erőszakosan próbálta megdönteni az elnök hatalmát. Ezek a vádak szélsőséges esetben akár halálbüntetést is vonhatnak maguk után.

Azok, akik kritizálják a katonai bíróságok civilekre kiterjedő jogkörét – köztük ügyvédek is – könnyen letartóztatásba kerülhetnek. A fentebb említett Besigye ügyvédjét is 9 hónapos szabadságvesztésre ítélték miután kritizálta a védence ellen indított az eljárás jogszerűségét.

Az ítélet

2025. január 31-én a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az UPDF Törvény több rendelkezése, különösen azok, amelyek a katonai bíróságok számára joghatóságot biztosítanak a civilek ügyében, ellentétesek az alapvető alkotmányos értékekkel, beleértve a tisztességes eljáráshoz való jogot és az igazságszolgáltatás függetlenségét.

„Minden vádat vagy folyamatban lévő büntetőeljárást, amelyek a hadbíróság előtt zajlanak, el kell utasítani, és át kell adni a megfelelő joghatósággal rendelkező rendes bíróságoknak” – mondta Owiny-Dollo főbíró a többségi döntés indoklásában.

Bár a Legfelsőbb Bíróság nem nyilvánította a katonai bíróságokat önmagukban alkotmányellenesnek, hangsúlyozta, hogy azok jelenlegi jogi kerete nem biztosít elegendő garanciát az igazságszolgáltatás függetlenségének és pártatlanságának biztosítására. A bíróság arra kérte a Parlamentet és a végrehajtó hatalmat, hogy reformálják meg a katonai bírósági eljárásokat és módosítsák az UPDF törvényt, hogy összhangban legyen az alkotmányos és nemzetközi emberi jogi normákkal.

Számos lehetséges reformot javasoltak, többek között:

• A katonai bíróságok olyan átalakítását, hogy azok a Legfelsőbb Bíróság részeként működjenek tovább.
• A katonai bírósági testületek szabadságvesztés kiszabási jogának korlátozását.
• Képzett polgári bírák kinevezését a katonai bíróságokra a tisztességes eljárás biztosítása érdekében.
• A katonai bíróság előtti tárgyalandó, civilek által elkövetett bűncselekmények pontos meghatározását, szigorú korlátozásokkal.

Az ugandai elnök válasza

Az ítéletet követő napon, február 1-én Yoweri Museveni, Uganda elnöke a médiának adott nyilatkozatában tévesnek nevezte a bíróság döntését, és bejelentette, hogy a továbbiakban is folytatni fogják a civilekkel szembeni katonai büntetőeljárásokat. Az elnök kijelentette, hogy a katonai büntetőeljárások erősítik a polgári bíróságokat abban, hogy megvédjék az ugandai polgárokat a fegyveres bűnözőkkel szemben. Az államfő azt is hozzátette, hogy az országot nem a bírák irányítják, hanem a nép, valamint arra utasította az igazságügyi minisztert, hogy javasoljon alkotmánymódosítást, amely megakadályozza, hogy a bírák beavatkozzanak munkájukba. Chris Magezi, a hadsereg szóvivője elmondta, hogy bárkit katonai bíróság elé állíthatnak, aki a köztársasági elnök meggyilkolására irányuló összeesküvést, vagy Uganda ellen fegyveres lázadást, terrorizmust követett el.

Az elnök állítása szerint a civil hatóságok nem tudtak hatékonyan fellépni az erőszakos bűncselekményekkel vádolt személyekkel szemben. Ha ez valóban igaz, akkor annak elsődleges oka valószínűleg az lehet, hogy a rendőrség nélkülözi a megfelelő erőforrásokat a nyomozás lefolytatására. Azonban a civil igazságszolgáltatási szervezet problémái soha nem indokolhatják a vádlottak alapvető jogainak megsértését.

Az ellenzék és az emberi jogi szervezetek reakciója

A kormány és a hadsereg válasza a bírói döntésre sokakat felháborított, ám nem volt váratlan az ugandai vezetés reakciója. Az ENSZ és számos emberi jogi szervezet aggodalmát fejezte ki az ellenzék elnyomása miatt Ugandában, különösen most, hogy várhatóan 2026 januárjában ismét elnökválasztásokat fognak tartani. A jelenlegi, 80 éves elnök 1986 óta van hatalmon és várhatóan a 2026-os választáson is újra indulni fog, hogy megújítsa a mandátumát. Az emberi jogi aktivisták és ellenzéki politikusok régóta vádolják Museveni elnököt és a kormányát, hogy a letartóztatottak többsége az elnök politikai ellenfele, és a katonai bíróságokat használja fel annak érdekében, hogy tovább konszolidálja hatalmát a csaknem négy évtizedes hivatalban töltött idő után.  A bírósági ítélet elutasításával kapcsolatban Medard Sseggona ugandai politikus azt nyilatkozta a médiának, hogy ez „az ugandai jogállamiság összeomlásának jele”. Michael Kabaziguruka, korábbi parlamenti ellenzéki képviselő szerint „a hadsereg engedetlensége a bírósági döntéssel szemben sokkoló, de beszédes”.

Következtetések

Nem sok, de azért egy kis remény lehet a helyzet javulására, a legutóbbi hírek szerint ugyanis a bírósági döntést követően Kizza Besigye ügyét hivatalosan is átutalták a civil bíróságra, és legutóbb már a polgári bíróság előtt jelent meg.

Jelenleg azonban nem túl valószínű, hogy a többi, kevésbé ismert ügy, amelyek közül sok fegyveres rablás és fegyver birtoklásának vádját tartalmazza, elkerüli a katonai bíróságokat, mivel a kormány ragaszkodik a katonai joghatósághoz ezekben az ügyekben, annak ellenére, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem ért egyet ezzel. Még ha a hatóságok kezdeményezik is az ügyek polgári bíróságokhoz történő áthelyezését, a folyamat a nagy ügyszám miatt akár évekig is eltarthat. Nem áll rendelkezésre pontos adat arról, hogy jelenleg hány civil van letartóztatásban, a 2024-es év februári kormányzati jelentése szerint 264 embert tartanak előzetes letartóztatásban katonai hatóságok, de George Musisi, ugandai ügyvéd szerint ez a szám akár 2000 is lehet.

A civilek jelenlegi helyzete Ugandában elkeserítő, és hiába vannak tiltakozások az emberi jogi aktivisták részéről emiatt, egy határozottabb nemzetközi fellépés nélkül aligha várható jelentős változás a következő években.

Szerző: Knipfer Noémi